Országgyûlési Képviselõ

Képviselõi önálló indítvány

Az Országgyûlés elsõrendû fontosságúnak tartja, hogy a Magyar Köztársaság egyes állami vezetõinek tevékenysége folytán elõállott botrányos, kínos és méltatlan helyzethez vezetõ tényeket feltárva a szükséges intézkedések megtételével mindent elkövessen a FIDESZ-Lockheed botrányhoz hasonló ügyek megakadályozása, a botrány következményeinek elhárítása, az ország hírnevén esett folt eltávolítása érdekében.

Az Országgyûlés ezért annak érdekében, hogy az egyes állami vezetõk tisztázatlan érdekeltségi kapcsolatai következtében kirobbant FIDESZ-Lockheed botrány tényeit és következményeit a nyilvánosság elõtt feltárja, az alábbi határozatot hozza:

I. Az Országgyûlés vizsgálóbizottságot hoz létre az egyes állami vezetõk tisztázatlan érdekeltségi kapcsolatai következtében kirobbant FIDESZ-Lockheed botrány tényeinek és következményeinek megvizsgálására.

II. A vizsgálóbizottság feladata annak megvizsgálása, hogy

• Milyen körülmények között született a Népszava 1999. május 19-i számának elsõ oldalán nyilvánosságra hozott, a FIDESZ három politikai államtitkára által aláírt, az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa Külügyi bizottsága elnökéhez és egy tagjához címzett levél?
• Létezik-e a nyilvánosságra került dokumentum mellett egy másik levél is, ha igen, akkor milyen tartalmi különbség van a kettõ között?
• Az aláírók közül melyik politikus milyen - közvetett vagy közvetlen - érdekeltségi kapcsolatban áll vagy állt a Lockheed Martin céggel?
• Milyen kapcsolatban állnak az aláírók - különösen a három politikai államtitkár - Steven M. Jones személyével?
• A többi 31 aláíró tudta-e, hogy milyen levelet ír alá, ha igen, kitõl, ha nem, miért adta hozzá az aláírását?
• Mi lett az aláírt levél sorsa? Elküldték-e valamilyen módon a címzetthez?
• Miért tartották a levélírók indokoltnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok még három évig hivatalban lévõ magyarországi nagykövete helyett más személyt ajánljanak a Külügyi bizottság figyelmébe?
• A botrány kirobbanását követõen milyen intézkedéseket tett a kormány a következmények elhárítása, a nemzetközi téren kialakult kedvezõtlen benyomások enyhítése érdekében? Az okozott kárért ki a felelõs, megtörtént-e a felelõsségre vonása?
• Szükség van-e a bizottság által megállapítottakkal kapcsolatban - ha igen, milyen - további kormányzati, parlamenti illetve más intézkedésekre?

III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

IV. A vizsgálóbizottság tevékenységérõl 1999. június 18-ig jelentést készít, melynek tartalmaznia kell

a) a bizottság feladatát;

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;

c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;

V. A vizsgálóbizottság 13 tagból áll, tagjai országgyûlési képviselõk. A tagokra a képviselõcsoportok vezetõi tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselõcsoportok vezetõinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az Országgyûlésnek, amelyrõl az vita nélkül határoz.

VII. A bizottság feladatának ellátásához szakértõket vehet igénybe. Mûködésének költségeit az Országgyûlés fedezi költségvetésébõl.

VIII. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

Példátlan kül- és belpolitikai botrányt okozott az az 1999. április 30-án kelt levél, amelyet a Fidesz-MPP három politikai államtitkára, valamint rajtuk kívül még több fideszes - valamint egy kisgazda - országgyûlési képviselõ is aláírt.

A feladók a levelet Jesse Helms szenátornak, az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa Külügyi bizottsága elnökének, és Joseph R. Biden, Jr. szenátornak, a testület tagjának címezték. A levél címzése alatt az olvasható, hogy a küldõk: "National Security Advisor Dr. Bela Gyuricza, Senator Balsay, Senator Selmeczi" (sic!) valamint további 31 magyar "szenátor". Azon az oldalon, ahol a levél szövege szerepel, Dr. Gyuricza Béla, Balsay István és Selmeczi Gabriella - mindhárman a kormány politikai államtitkárai - sajátkezûleg aláírták a szöveget. A többi aláírás - mint az a Népszava 1999. május 20-i száma 6. oldaláról kiderül - külön íven szerepelt, a címzettek nevének és a dátumnak az egyezõ feltüntetésével, anélkül azonban, hogy a levél tárgya kiderült volna belõle.

A levél tartalmát tekintve meglehetõsen szokatlan: egy - a magyar hadsereg légvédelmének fejlesztésére kiírt pályázatban is érdekelt cég egy vezetõ munkatársát ajánlotta a címzettek figyelmébe, mint az Amerikai Egyesült Államok lehetséges magyarországi nagykövetét, akkor, amikor a hivatalban lévõ nagykövet megbízatásának idejébõl még három év van vissza.

A sajtóban találgatások indultak meg az ügy hátterét illetõen, ugyanakkor a lapok fényképekkel is dokumentálták az egyik aláíró "baráti" kapcsolatát a Lockheed Martin cég egyik érdekeltségének vezetõjével.

Balsay István és Selmeczi Gabriella államtitkárok május 20-án bejelentették lemondásukat.

A Magyar Televízió 1999. május 20-án sugárzott "Aktuális" c. mûsorában Selmeczi Gabriella elismerte, hogy aláírta a levelet, ugyanakkor azt állította, hogy az más tartalommal bírt, mint a sajtóban nyilvánosságra hozott dokumentum.

Az eddig kiderült tények azt látszanak alátámasztani, hogy legalább három állami vezetõ megengedhetetlen módon nyílt lobby-tevékenységet folytatott. Az ügy háttere, a szereplõk érdekeltsége tisztázatlan, az eset következményei kiszámíthatatlanok.

Annak érdekében, hogy a jövõben hasonló botrány ne fordulhasson elõ, feltétlenül szükséges az eset kivizsgálása, a felelõsség kérdésének megállapítása.

Országgyûlési Képviselõ

Országgyûlési határozati javaslat
kezdeményezése vizsgálóbizottság felállítására

Dr. Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének

A Házszabály 34.§ (1) bekezdése valamint 35-36.§-a alapján benyújtjuk az egyes állami vezetõk tisztázatlan érdekeltségi kapcsolatai következtében kirobbant FIDESZ-Lockheed botrány tényeit és következményeit vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó

A határozati javaslatot és indokolását, valamint a szükséges aláírásokat mellékelten csatoljuk.

Budapest, 1999. május 21.