A Házszabály 102. § (1) bekezdése alapján a "a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról" szóló T/1446. számú törvényjavaslathoz a T/1446/10. számon benyújtott módosító javaslathoz kapcsolódva - a következõ

terjesztem elõ:

A törvényjavaslat 2. §-ában a Gszt. 31. § (1) bekezdése a következõk szerint változik:

/A Gszt. 31. §-ának (1) - (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:/

"(1) A földgáz viszonteladói és szolgáltatási árának (díjának) tartalmaznia kell az indokolt befektetések és a hatékonyan mûködõ engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós mûködéshez szükséges nyereséget. A belföldön kitermelt földgáz - árszabályozás szempontjából elismert - értékét a gázértékesítõ által kötött, a Magyar Energia Hivatal által auditált hosszú távú szerzõdés keretében vásárolt, a kereskedelmi forgalmat volumenében meghatározó gáz átlagárán [a külpiaci árak figyelembevételével] kell meghatározni."

A gázszolgáltatásról szóló törvény 31.§-ának módosítása azt szolgálja, hogy mielõbb megtörténhessen az energiaszektornak az új energetikai modell szerinti átalakítása.

Ennek alapvetõ feltétele, hogy a földgáz mint bányatermék ára és a monopóliumot jelentõ szállítási és elosztási tevékenység költségeinek és nyereségének szabályozása világosan elkülönüljön.

A piacliberalizációt közvetlenül megelõzõ idõszak szabályozását tehát úgy kell megoldani, hogy az átvezessen a liberalizált piac mûködési rendjébe.

A benyújtott törvényjavaslat ezen feltételek megteremtését jelenti, de nem határozza meg elég egyértelmûen a jogalkalmazás számára a hatóságilag maximált ár megállapítása során követendõ támpontot. A módosító indítvány azt célozza, hogy a pontos árelv meghatározásával elkerülhetõk legyenek a gyakorlati alkalmazás bizonytalanságai, megelõzhetõek legyenek a különbözõ értelmezések és az esetleges jogviták.

Budapest, 1999. szeptember 29.