a Szellemi Tulajdon Világszervezetében létrejött
Védjegyjogi Szerzõdés kihirdetésérõl

1999. évi ...törvény

a Szellemi Tulajdon Világszervezetében létrejött
Védjegyjogi Szerzõdés kihirdetésérõl

1. § Az Országgyûlés a Védjegyjogi Szerzõdést (a továbbiakban: Szerzõdés) e törvénnyel kihirdeti. (A Szerzõdés megerõsítésérõl szóló okirat letétbe helyezése 1998. augusztus 26-án megtörtént, ennek alapján a Szerzõdés a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1998. november 26-án lépett hatályba.)

2. § A Szerzõdés magyar nyelvû fordítása a következõ:

"Védjegyjogi Szerzõdés

1. cikk

A jelen Szerzõdés értelmezésében, ha kifejezetten másképpen nincs megjelölve:

(i) "Hivatal" az a hatóság, amelyet a Szerzõdõ Fél a védjegyek lajstromozásával megbízott;

(ii) "lajstromozás" a védjegy "Hivatal" által történõ lajstromozását jelenti;

(iii) "bejelentés" a lajstromozás iránti kérelmet jelenti;

(iv) a "személy"-re történõ utalások mind a természetes, mind a jogi személyre vonatkozó utalást jelentik;

(v) a "jogosult" azt a személyt jelenti, aki a védjegylajstromban a lajstromozás jogosultjaként szerepel;

(vi) a "védjegylajstrom" a Hivatal által fenntartott adatgyûjteményt jelenti, amely magában foglalja az összes lajstromozást és az összes lajstromozás tekintetében bejegyzett összes adatot, függetlenül a hordozótól, amelyen ezeket az adatokat tárolják;

(vii) a "Párizsi Egyezmény" az ipari tulajdon oltalmára létesült, Párizsban, 1883. március 20-án aláírt, felülvizsgált és módosított Párizsi Uniós Egyezményt jelenti;

(viii) a "Nizzai Osztályozás" az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történõ nemzetközi osztályozására vonatkozó, Nizzában, 1957. június 15-én aláírt, felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás által létrehozott osztályozást jelenti;

(ix) a " Szerzõdõ Fél" a jelen Megállapodásban részes bármely tagállamot vagy kormányközi szervezetet jelenti;

(x) a "megerõsítõ okmányra" történõ utalások az elfogadó és a jóváhagyó okmányokat egyaránt magukban foglalják;

(xiii) a "Végrehajtási Szabályzat" a jelen Megállapodás 17. cikkében említett Végrehajtási Szabályzatot jelenti.

2. cikk

(1) (a) A jelen Szerzõdést vizuálisan érzékelhetõ megjelölésekbõl álló védjegyekre kell alkalmazni, azzal a feltétellel, hogy csupán azok a Szerzõdõ Felek kötelesek a jelen Szerzõdést háromdimenziós védjegyekre alkalmazni, amelyek az ilyen védjegyek lajstromozását engedélyezik.

(b) A jelen Szerzõdés nem alkalmazható hologram védjegyekre és vizuálisan nem érzékelhetõ védjegyekre, különösen hangvédjegyekre és illatvédjegyekre.

(2) (a) A jelen Szerzõdést az árukra vonatkozó védjegyekre (áruvédjegyek), vagy szolgáltatásokra vonatkozó védjegyekre (szolgáltatási védjegyek), vagy mind áru-, mind szolgáltatási védjegyekre alkalmazni kell.

(b) A jelen Szerzõdés együttes védjegyekre, tanúsító védjegyekre és szavatossági jegyekre nem alkalmazható.

3. cikk

(1) (a) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a bejelentés tartalmazza az alábbi adatok vagy kellékek némelyikét vagy valamennyiét:

(i) a lajstromozás iránti kérelmet;

(ii) a bejelentõ nevét és címét;

(iii) annak az államnak a nevét, amelynek a bejelentõ állampolgára, ha egyáltalán valamely állam állampolgára, annak az államnak a nevét, ahol lakóhelye van, ha van ilyen, és annak az államnak a nevét, ahol a bejelentõnek valóságos és mûködõ ipari vagy kereskedelmi telephelye van, ha van egyáltalán;

(iv) ha a bejelentõ jogi személy, jogi személyiségének fajtáját és az államot, és ha ilyen van, ennek az államnak a területi egységét, amelynek jogszabályai szerint az említett jogi személyt létrehozták;

(v) ha a bejelentõnek képviselõje van, a képviselõ nevét és címét;

(vi) ha a levelezési címet a 4. cikk (2) bekezdésének (b) pontja alapján megköveteli, az ilyen címet;

(vii) ha a bejelentõ korábbi bejelentés elsõbbségét kívánja érvényesíteni, a korábbi bejelentés elsõbbségét igénylõ nyilatkozatot, az elsõbbségi nyilatkozat alátámasztására szolgáló, a Párizsi Egyezmény 4. cikke szerint megkövetelhetõ adatokkal és bizonyítékokkal együtt;

(viii)ha a bejelentõ az áruk, illetve szolgáltatások kiállításon történõ bemutatásából származó bármely oltalmat kívánja érvényesíteni, erre vonatkozó nyilatkozatot, az ilyen nyilatkozatot megalapozó, a Szerzõdõ Fél jogszabályaiban elõírt adatokkal együtt;

(ix) ha a Szerzõdõ Fél Hivatala olyan írásjeleket (betûket és számokat) használ, amelyeket szabványosnak tekint, és ha a bejelentõ kérése az, hogy a védjegyet szabványos írásjelekkel lajstromozzák és tegyék közzé, az erre vonatkozó nyilatkozatot;

(x) ha a bejelentõ a védjegy megkülönböztetõ elemeként színt igényel, az erre vonatkozó nyilatkozatot, továbbá az igényelt szín vagy színek megnevezését vagy megnevezéseit, és minden egyes színnel kapcsolatban a védjegy azon lényeges részeinek megjelölését, amelyek ilyen színûek;

(xi) ha a védjegy háromdimenziós, erre vonatkozó nyilatkozatot;

(xii) védjegy egy vagy több reprodukcióját;

(xiii) a védjegy vagy a védjegy bizonyos részeinek transzliterációját;

(xiv) a védjegy vagy a védjegy bizonyos részeinek fordítását;

(xv) az áruk, illetve szolgáltatások nevét, amelyekre nézve a lajstromozást kérik, a Nizzai Osztályozás osztályai szerint csoportosítva, minden egyes csoport elõtt és az osztályjelzetek rendjében megadva az említett osztályozás azon osztályjelzeteit, amelybe az áruk vagy szolgáltatások adott csoportja tartozik;

(xvi) a (4) bekezdésben meghatározott személy aláírását;

(xvii)nyilatkozatot a tervezett védjegyhasználatról, a Szerzõdõ Fél jogszabályaiban elõírtak szerint.

(b) A bejelentõ az (a) pont (xvii) alpontjában említett, a tervezett védjegyhasználatról szóló nyilatkozat helyett vagy annak kiegészítéseként a védjegy tényleges használatáról nyilatkozatot és erre vonatkozó bizonyítékot nyújthat be a Szerzõdõ Fél jogszabályaiban elõírtak szerint.

(c) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a bejelentéssel kapcsolatban a Hivatal számára illetékeket fizessenek.

(2) A bejelentés benyújtására vonatkozó követelmények tekintetében egyetlen Szerzõdõ Fél sem utasíthatja el a bejelentést,

(i) ha a bejelentést papírhordozóra írva nyújtják be, ha azt a (3) bekezdés rendelkezésének fenntartásával, a Végrehajtási Szabályzatban elõírt bejelentési ûrlappal megegyezõ ûrlapon nyújtják be,

(ii) ha bármely Szerzõdõ Fél megengedi, hogy Hivatalához az értesítéseket telefaxon továbbítsák, és a bejelentést ilymódon továbbították is, amennyiben az ilyen értesítésbõl származó papírmásolat megegyezik - a (3) bekezdésben foglaltak fenntartásával - az (i) alpontban említett bejelentési ûrlappal.

(3) (a) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a bejelentés a Hivatala által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén történjék. Ha a Hivatal egynél több nyelvet ismer el, a bejelentõtõl megkövetelhetõ, hogy az adott Hivatal tekintetében alkalmazható egyéb nyelvi követelményt teljesítsen, feltéve, hogy nem követelhetõ egynél több nyelven történõ bejelentés.

(4) (a) Az (1) bekezdés (a) pontjának (xvi) alpontjában említett aláírás a bejelentõ vagy képviselõjének aláírása lehet.

(b) Az (a) pont szerinti rendelkezés fenntartásával bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy az (1) bekezdés (a) pontjának (xvii) alpontjában és (b) pontjában említett nyilatkozatokat a bejelentõ maga írja alá, még akkor is, ha képviselõje van.

(5) Egy és ugyanazon bejelentés vonatkozhat több árura, illetve szolgáltatásra, függetlenül attól, hogy ezek a Nizzai Osztályozás egy vagy több osztályába tartoznak.

(6) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy - amennyiben az (1) bekezdés (a) pontjának (xvii) alpontja szerint nyilatkozatot nyújtottak be a tervezett védjegyhasználatra vonatkozóan - a bejelentõ a Hivatalra irányadó jogszabályban elõírt határidõn belül, a Végrehajtási Szabályzatban elõírt minimum határidõ fenntartásával nyújtsa be a védjegy tényleges használatára vonatkozóan az említett jogszabály által megkövetelt bizonyítékot.

(7) Egyetlen Szerzõdõ Fél sem követelheti meg, hogy az (1) - (4) és a (6) bekezdésben említettektõl eltérõ követelményeknek tegyenek eleget a bejelentés tekintetében. Különösen az alábbiak nem követelhetõk a bejelentés ügyintézésének teljes ideje alatt:

(i) cégbizonylat vagy a cégjegyzékrõl készült kivonat;

(ii) arra vonatkozó adat, hogy a bejelentõ ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytat, továbbá erre vonatkozó bizonyíték benyújtása;

(iii) arra vonatkozó adat, hogy a bejelentõ a bejelentésben felsorolt árukkal, illetve szolgáltatásokkal megegyezõ tevékenységet folytat, továbbá erre vonatkozó bizonyíték benyújtása;

(iv) arra vonatkozó bizonyíték benyújtása, hogy a védjegyet egy másik Szerzõdõ Fél vagy a Párizsi Egyezmény olyan tagállama lajstromába jegyezték be, amely nem Szerzõdõ Fél, kivéve, ha a bejelentõ a Párizsi Egyezmény 6 quinquies cikkének alkalmazását igényli.

(8) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy Hivatalához a bejelentés vizsgálata során bizonyítékot kelljen benyújtani, ha a Hivatal joggal kételkedik a bejelentésben foglalt bármely adat vagy kellék valódiságában.

4. cikk

(1) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a Hivatala elõtt folyó bármely eljárás céljaira képviselõként kijelölt bármely személy a Hivatala elõtti eljárásra jogosult képviselõ legyen.

(2) (a) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a Hivatala elõtt folyó bármely eljárásban bármely olyan személyt, akinek sem lakóhelye, sem valóságos és mûködõ ipari vagy kereskedelmi telephelye nincs a Szerzõdõ Fél területén, képviselõ képviseljen.

(b) Bármely Szerzõdõ Fél, mindaddig, amíg nem követeli meg az (a) pont szerinti képviseletet, megkövetelheti, hogy a Hivatala elõtt folyó bármely eljárás céljaira bármely olyan személy, akinek a Szerzõdõ Fél területén nincs sem lakóhelye, sem valóságos és mûködõ ipari vagy kereskedelmi telephelye, területén levelezési címmel rendelkezzen.

(3) (a) Amennyiben egy Szerzõdõ Fél megengedi vagy megköveteli, hogy a bejelentõt, a jogosultat vagy egyéb érdekelt személyt Hivatala elõtt képviselõ képviseljen, megkövetelheti, hogy a képviselõt külön okiratban (a továbbiakban: képviseleti meghatalmazás) hatalmazzák meg, amely feltünteti az esettõl függõen a bejelentõ, a jogosult vagy más személy nevét és ezek aláírását.

(b) A képviseleti meghatalmazás az abban azonosított egy vagy több bejelentésre, illetve egy vagy több lajstromozásra, vagy a meghatalmazó által megjelölt bármely kivétel fenntartásával, ugyanazon személy valamennyi létezõ és jövõbeni bejelentésére, illetve lajstromozására vonatkozhat.

(c) A képviseleti meghatalmazás a képviselõ meghatalmazását bizonyos cselekményekre korlátozhatja. Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy bármely képviseleti meghatalmazás, amely szerint a képviselõ jogosult bejelentés visszavonására vagy lajstromozásról való lemondásra, erre vonatkozóan kifejezett utalást tartalmazzon.

(d) Ha valamely közleményt az a személy nyújt be a Hivatalhoz, aki magát nevezi meg ebben képviselõként, de a Hivatal - a közlemény átvételekor - nincs az elõírt képviseleti meghatalmazás birtokában, a Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a képviseleti meghatalmazást a Szerzõdõ Fél által meghatározott határidõre nyújtsák be a Hivatalához, a Végrehajtási Szabályzatban elõírt minimum határidõ fenntartásával. Bármely Szerzõdõ Fél rendelkezhet úgy, hogy amennyiben a képviseleti meghatalmazást a Hivatalhoz nem a Szerzõdõ fél által meghatározott határidõn belül nyújtják be, az illetõ személy részérõl történõ közlés hatálytalan.

(e) A képviseleti meghatalmazás benyújtására és tartalmára vonatkozó követelmények tekintetében egyetlen Szerzõdõ Fél sem tagadhatja meg a képviseleti meghatalmazás hatályát,

(i) ha a képviseleti meghatalmazást papírhordozóra írva, valamint a (4) bekezdésben foglaltak fenntartásával a Végrehajtási Szabályzatban elõírt, a képviseleti meghatalmazásra vonatkozó ûrlappal megegyezõ ûrlapon nyújtják be,

(ii) ha a Szerzõdõ Fél megengedi, hogy Hivatalához az értesítéseket telefaxon továbbítsák, és a képviseleti meghatalmazást így továbbították, amennyibenaz ilyen továbbításból származó papírmásolat - a (4) bekezdésben foglaltak fenntartásával - megegyezik az (i) alpontban említett, a képviseleti meghatalmazásra vonatkozó ûrlappal.

(4) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a képviseleti meghatalmazás a Hivatala által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén készüljön.

(5) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a Hivatal elõtt folyó eljárás céljaira a képviselõ által a Hivatalához küldött bármely értesítés tartalmazzon utalást a képviseleti meghatalmazásra, amelynek alapján a képviselõ eljár.

(6) Egyetlen Szerzõdõ Fél sem követelheti, hogy a (3)-(5) bekezdésben említettektõl eltérõ követelményeknek tegyenek eleget az említett bekezdésekben érintett kérdések tekintetében.

(7) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy Hivatalához bizonyítékot kelljen benyújtani, ha ez a Hivatal jogosan kételkedik a (2)-(5) bekezdésben említett bármely közlésben foglalt bármely adat valódiságában.

5. cikk

(1) (a) A (b) pont és a (2) bekezdés fenntartásával bármely Szerzõdõ Fél a bejelentés benyújtási napjaként azt a napot ismeri el, amikor a Hivatal a 3. cikk (3) bekezdése szerint elõírt nyelven az alábbi adatokat és kellékeket kézhez vette:

(i) kifejezett vagy hallgatólagos utalás arra vonatkozóan, hogy védjegy lajstromozását kérik;

(ii) a bejelentõ azonosítását lehetõvé tevõ adatok;

(iii) adatok, amelyek elegendõek a bejelentõvel vagy képviselõjével, ha van ilyen, postai úton való kapcsolat felvételéhez;

(iv) a lajstromozni kért védjegy kellõképpen világos reprodukciója;

(v) az áruk, illetve szolgáltatások jegyzéke, amelyekre a lajstromozást kérik;

(vi) a 3. cikk (1) bekezdés (a) pontja (xvii) alpontjának vagy (b) pontjának alkalmazása esetén a 3. cikk (1) bekezdése (a) pontjának (xvii) alpontjában említett nyilatkozat vagy a 3. cikk (1) bekezdésének (b) pontjában említett nyilatkozat és bizonyíték, ahogyan azt a Szerzõdõ Fél jogszabályai megkövetelik, amely nyilatkozatokat, ha az említett jogszabályok ezt megkövetelik, a bejelentõnek magának még akkor is alá kell írnia, ha képviselõje van.

(b) Bármely Szerzõdõ Fél a bejelentés benyújtási napjaként elismerheti azt a napot, amikor a Hivatal csupán az (a) pontban említett néhány, nem valamennyi, adatot és kelléket vette kézhez, vagy azokat a 3. cikk (3) bekezdésében elõírttól eltérõ nyelven kapta kézhez.

(2) (a) Bármely Szerzõdõ Fél rendelkezhet úgy, hogy nem ismeri el a benyújtási napot addig, amíg az elõírt illetéket meg nem fizetik.

(b) Bármely Szerzõdõ Fél az (a) pontban említett követelményt csak akkor alkalmazhatja, ha ezt a követelményt a jelen Szerzõdéshez való csatlakozás idején alkalmazzák.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos helyesbítések módozatait és az erre vonatkozó határidõket a Végrehajtási Szabályzatban kell rögzíteni.

(4) Egyetlen Szerzõdõ Fél sem követelheti, hogy az (1) és (2) bekezdésben említettektõl eltérõ követelményeknek tegyenek eleget a bejelentési nap tekintetében.

6. cikk

Ha a Nizzai Osztályozás több áruosztályába tartozó árukat, illetve szolgáltatásokat egy és ugyanazon bejelentésbe foglalják, a bejelentésnek egy és ugyanazon lajstromozást kell eredményeznie.

7. cikk

(1) (a) A több árura, illetve szolgáltatásra vonatkozó bármely bejelentés (a továbbiakban: "alapbejelentés")

(i) legalább addig, amíg a Hivatal határozatot nem hoz a védjegy lajstromozásáról,

(ii) a Hivatal védjegyet lajstromozó határozata elleni bármely felszólalási eljárás során,

(iii) a védjegy lajstromozásával kapcsolatos határozattal szembeni bármely fellebbezési eljárás során

a bejelentõ részérõl vagy annak kérésére két vagy több bejelentésre (a továbbiakban: "megosztott bejelentésekre") osztható olymódon, hogy az utóbbiak között az alapbejelentésben felsorolt árukat, illetve szolgáltatásokat felosztják. A megosztott bejelentések megtartják az alapbejelentés bejelentési napját és az elsõbbség kedvezményét, amennyiben ilyen van.

(b) Bármely Szerzõdõ Fél, az (a) pontban foglaltak fenntartásával, a bejelentés megosztásával kapcsolatos követelményeket szabadon állapítja meg, beleértve az illetékfizetést is.

(2) Az (1) bekezdést megfelelõen alkalmazni kell a lajstromozás megosztása tekintetében. Az ilyen megosztás megengedhetõ

(i) bármely olyan eljárás során, amelyben a lajstromozás érvényességét a Hivatal elõtt harmadik fél vitatja,

(ii) a Hivatal által a korábbi eljárásokban hozott határozattal szembeni bármely fellebbezési eljárás során, feltéve, hogy a Szerzõdõ Fél kizárhatja a lajstromozások megosztásának lehetõségét, ha jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy harmadik fél számára lehetõség van a védjegy lajstromozása elleni felszólalásra, a védjegy lajstromozása elõtt.

8. cikk

(1) Ha a Szerzõdõ Fél Hivatala részére szóló értesítés papírhordozón van és megkövetelik az aláírást, bármely Szerzõdõ Fél

(i) elfogadhatja, a (iii) alpont fenntartásával, a kézírásos aláírást,

(ii) a kézírásos aláírás helyett megengedheti az aláírás egyéb formáját is, mint pl. nyomtatott vagy bélyegzett aláírás, vagy pecsét használata,

(iii) megkövetelheti - ha az értesítést aláíró természetes személy a SzerzõdõFél állampolgára és az ilyen személy lakóhelye ennek területén van - hogy pecsétet használjanak kézírásos aláírás helyett,

(iv) pecsét használata esetén megkövetelheti, hogy legyen mellette annak a természetes személynek az írásjelekkel megjelölt neve is, akinek a pecsétjét használják.

(2) (a) Ha bármely Szerzõdõ Fél megengedi, hogy Hivatalához az értesítéseket telefaxon továbbítsák, az értesítést aláírásnak kell tekinteni, ha a telefaxon érkezett, kinyomtatott példányon az aláírás reprodukciója, vagy a pecsét reprodukciója megjelenik annak a természetes személynek az írásjelekkel megjelölt nevével együtt - ha ezt az (1) bekezdés (iv) alpontja alapján megkövetelik -, akinek a pecsétjét használják.

(b) Az (a) pontban említett Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a papírt, amelynek reprodukcióját telefaxon továbbították, nyújtsák be meghatározott idõn belül Hivatalához, a Végrehajtási Szabályzatban elõírt minimum határidõ fenntartásával.

(3) Ha bármely Szerzõdõ Fél lehetõvé teszi, hogy az értesítéseket Hivatalához elektronikus eszközök útján továbbítsák, meg kell vizsgálnia az aláírt értesítést, vajon az utóbbi azonosítja-e az elektronikus eszköz révén továbbított értesítés feladóját, az általa elõírtak szerint.

(4) Egyetlen Szerzõdõ Fél sem követelheti meg az elõzõ bekezdésben említett bármely aláírás vagy egyéb módon történõ önazonosítás tanúsítását, közjegyzõi okirati, vagy egyéb hitelesítését, kivéve, ha a Szerzõdõ Fél jogszabályai így rendelkeznek, és az aláírás a lajstromozásról történõ lemondásra vonatkozik.

9. cikk

(1) A Hivatal által eszközölt valamennyi lajstromozásnak és bejelentésre, illetve lajstromozásra vonatkozó bármely közzétételnek, amely árukat, illetve szolgáltatásokat jelöl meg, fel kell tüntetnie az áruk, illetve szolgáltatások nevét a Nizzai Osztályozás áruosztályai szerint csoportosítva, és mindegyik csoport elõtt az osztályjelzetek rendjében fel kell tüntetni az említett osztályozás azon osztályjelzetét, amelybe az áruk vagy szolgáltatások adott csoportja tartozik.

(2) (a) Az árukat, illetve szolgáltatásokat nem kell egymáshoz hasonlónak tekinteni azon az alapon, hogy a Hivatal által eszközölt bármely lajstromozásban vagy közzétételben a Nizzai Osztályozás ugyanazon osztályába tartoznak.

(b) Az árukat, illetve szolgáltatásokat nem kell egymástól eltérõnek tekinteni azon az alapon, hogy a Hivatal által eszközölt HH bármely lajstromozásban vagy közzétételben a Nizzai Osztályozás különbözõ osztályaiba tartoznak.

10. cikk

(1) (a) Ha a jogosult személyében nem történt változás, de neve, illetve címe megváltozik, bármely Szerzõdõ Félnek el kell fogadnia a változásnak a Hivatal védjegylajstromába történõ bejegyzése iránti kérelmet, ha azt a jogosult vagy képviselõje által aláírt értesítés tartalmazza, amelyben megadják a vonatkozó lajstromozás lajstromszámát és a bejegyzendõ változást. A kérelem benyújtására vonatkozó követelmények tekintetében egyetlen Szerzõdõ Fél sem utasítja el a kérelmet,

(i) ha a kérelmet papírhordozóra írva nyújtják be, amennyiben azt, a (c) pontban foglaltak fenntartásával, a Végrehajtási Szabályzatban elõírt kérelem ûrlapjával megegyezõ ûrlapon nyújtják be,

(ii) ha a Szerzõdõ Fél megengedi, hogy Hivatalához az értesítéseket telefaxon továbbítsák, és a kérelmet így továbbították, amennyiben az ilyen továbbításból származó papírmásolat, a (c) pontban foglaltak fenntartásával, megegyezik az (i) alpontban említett kérelem ûrlapjával.

(b) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a kérelemben adják meg

(i) a jogosult nevét és címét;

(ii) ha a jogosultnak képviselõje van, a képviselõ nevét és címét;

(iii) ha a jogosultnak levelezési címe van, az ilyen címet.

(c) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a kérelem a Hivatala által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén készüljön.

(d) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a kérelemmel kapcsolatban a Hivatal számára illetéket fizessenek.

(e) Egyetlen kérelem elegendõ még akkor is, ha a változás egynél több lajstromozásra vonatkozik, feltéve, hogy az összes vonatkozó lajstromozás lajstromszámát a kérelemben megadják.

(2) ha a változás bejelentésre vagy bejelentésekre, vagy mind bejelentésre illetve bejelentésekre, mind lajstromozásra illetve lajstromozásokra vonatkozik, az (1) bekezdést kell megfelelõen alkalmazni, feltéve, hogy - ha a szóbanforgó bejelentést bejelentési számmal még nem látták el, vagy a bejelentõ vagy képviselõje számára az még nem ismert -, a kérelem más módon azonosítja ezt a bejelentést a Végrehajtási Szabályzat szerint.

(3) a képviselõ - amennyiben van ilyen - nevének vagy címének változására és a levelezési címre - ha van ilyen - vonatkozó bármely változásra az (1) bekezdést megfelelõen kell alkalmazni.

(4) Egyetlen Szerzõdõ Fél sem kívánhatja meg, hogy az (1)-(3) bekezdésben említettektõl eltérõ követelményeknek tegyenek eleget az ebben a cikkben említett kérelem tekintetében. Különösen nem követelhetõ meg a változásra vonatkozó semmiféle igazoló irat benyújtása.

(5) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy Hivatalához bizonyítékot kelljen benyújtani, ha az jogosan kételkedik a kérelemben foglalt bármely adat valódiságában.

11. cikk

(1) (a) Ha a jogosult személyében változás történt, mindegyik Szerzõdõ Fél elfogadja, hogy a változásnak a Hivatal által, annak védjegylajstromába történõ bejegyzése iránti kérelmet értesítésbe foglalják, amelyet a jogosult vagy képviselõje, vagy az a személy, aki a jogosultságot megszerezte ( a továbbiakban: " új jogosult") vagy annak képviselõje ír alá, és amelyben megjelölik a vonatkozó lajstromozás lajstromszámát és a bejegyzendõ változást. A kérelem benyújtására vonatkozó követelmények tekintetében egyetlen Szerzõdõ Fél sem utasíthatja el a kérelmet,

(i) ha a kérelmet papírhordozóra írva nyújtják be, amennyiben azt, a (2) bekezdés (a) pontjának fenntartásával, a Végrehajtási Szabályzatban elõírt ûrlappal megegyezõ formában nyújtották be,

(ii) ha a Szerzõdõ Fél megengedi, hogy Hivatalához az értesítéseket telefaxon továbbítsák, és a kérelmet így továbbították, amennyiben az ilyen továbbításból származó papírmásolat, a (2) bekezdés (a) pontjának fenntartásával, megegyezik az (i) alpontban említett kérelem ûrlapjával.

(b) Ha a jogosult személyében történt változás szerzõdés eredménye, bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a kérelemben ezt a tényt tüntessék fel és a kérelemhez a kérelmezõ választása szerint az alábbiak egyikét csatolják:

(i) a szerzõdés másolatát, amely másolattal kapcsolatban az eredeti szerzõdéssel való megegyezést igazoló közjegyzõi vagy egyéb más illetékes állami hatósági hitelesítés követelhetõ meg;

(ii) a jogosult személyében történt változást bemutató szerzõdés kivonatát, amellyel kapcsolatban közjegyzõ vagy más illetékes állami hatóság általi hitelesítés követelhetõ meg, hogy az a szerzõdés hû kivonata;

(iii) nem hitelesített átruházási bizonylatot a Végrehajtási Szabályzat által elõírt formában és tartalommal, mind a jogosult, mind az új jogosult aláírásával ellátva;

(iv) nem hitelesített átruházási okiratot a Végrehajtási Szabályzat által elõírt formában és tartalommal, mind a jogosult, mind az új jogosult aláírásával ellátva.

(c) Ha a jogosult személyében történt változás cégösszeolvadásból származik, bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a kérelem ezt a tényt rögzítse és csatolják hozzá az illetékes hatóságtól származó és az összeolvadást bizonyító okirat másolatát, mint például a cégjegyzék-kivonat másolatát, és hogy ezt a másolatot a kiállító hatóság, vagy közjegyzõ, vagy bármely más illetékes állami hatóság hitelesítse, hogy az eredeti okirattal megegyezik.

(d) Ha a több közös jogosult közül egynek vagy többnek, de nem mindegyiknek a személyében szerzõdés vagy cégösszeolvadás folytán változás történik, bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a közös jogosultak bármelyike, akinek tekintetében a jogosult személyében nincs változás, általa aláírt iratban adja kifejezett beleegyezését a jogosult személyében történt változáshoz.

(e) Ha a jogosult személyében történt változás nem szerzõdésbõl vagy cégösszeolvadásból származik, hanem jogalapja más, például jogi eljárás vagy bírói határozat, bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a kérelem ezt a tényt rögzítse és csatolják hozzá a változást bizonyító okirat másolatát és azt, hogy ez a másolat, mint az eredeti okirattal egyezõ, az okiratot kiállító hatóság, vagy közjegyzõ vagy egyéb más illetékes állami hatóság által hitelesítve legyen.

(f) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a kérelem jelölje meg:

(i) a jogosult nevét és címét;

(ii) az új jogosult nevét és címét;

(iii) annak az államnak a nevét, amelynek az új jogosult az állampolgára, ha egyáltalán bármely állam állampolgára, annak az államnak a nevét, ahol az új jogosult lakóhelye van, ha van ilyen, és annak az államnak a nevét, ahol az új jogosultnak valóságos és mûködõ ipari vagy kereskedelmi telephelye van, ha van egyáltalán;

(iv) ha az új jogosult jogi személy, e jogi személy jellegét, az államot és ha van ilyen, ezen államnak azt a területi egységét, amelynek jogszabályai szerint az említett jogi személyt létrehozták;

(v) ha a jogosultnak képviselõje van, a képviselõ nevét és címét;

(vi) ha a jogosultnak levelezési címe van, az ilyen címet;

(vii) ha az új jogosultnak képviselõje van, a képviselõ nevét és címét;

(viii) ha az új jogosulttól megkövetelik, hogy a 4. cikk (2) bekezdésének (b) pontja szerinti levelezési címmel rendelkezzen, az ilyen címet.

(g) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a kérelemmel kapcsolatban a Hivatal számára illetéket fizessenek.

(h) Egyetlen kérelem elegendõ, még akkor is, ha a változás egynél több lajstromozásra vonatkozik, feltéve, hogy a jogosult és az új jogosult mindegyik lajstromozás tekintetében azonos, és hogy az összes vonatkozó lajstromozás lajstromszámát a kérelemben megadják.

(i) Ha a jogosult személyében történt változás nem terjed ki a jogosult lajstromozásában felsorolt összes árura, illetve szolgáltatásra, és az alkalmazható jog megengedi az ilyen változás bejegyzését, a Hivatalnak külön lajstromozást kell készítenie az olyan árukra, illetve szolgáltatásokra, amelyek tekintetében a jogosult személyében változás történt.

(2) (a) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy az (1) bekezdésben említett kérelem, átruházási bizonylat vagy átruházási irat a Hivatal által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén készüljön.

(b) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy - amennyiben az (1) bekezdés (b) pontjának (i) és (ii) alpontjában, valamint (c) és (e) pontjaiban említett iratok nem a Hivatala által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén állnak rendelkezésre -, a kérelemhez csatolni kelljen a kért irat fordítását vagy hitelesített fordítását a Hivatala által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén.

(3) Az (1) és a (2) bekezdést kell megfelelõen alkalmazni, ha a jogosult személyében történt változás bejelentésre vagy bejelentésekre, vagy mind bejelentésre és bejelentésekre, vagy mind lajstromozásra és lajstromozásokra vonatkozik, feltéve, hogy - amennyiben a vonatkozó bejelentést bejelentési számmal még nem látták el vagy a bejelentõ vagy képviselõje számára az még nem ismert -, a kérelem más módon azonosítja ezt a bejelentést a Végrehajtási Szabályzat szerint.

(4) Egyetlen Szerzõdõ Fél sem kívánhatja meg, hogy az (1)-(3) bekezdésben említettektõl eltérõ követelményeknek tegyenek eleget az ebben a cikkben említett kérelem tekintetében. Különösen nem követelhetõk meg az alábbiak:

(i) az (1) bekezdés (c) pontjában foglaltak fenntartásával a cégjegyzékre vonatkozó bármely igazolás vagy abból származó kivonat benyújtása;

(ii) az ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytató új jogosult megjelölése, továbbá erre vonatkozó bizonyíték benyújtása;

(iii) a tevékenységet folytató új jogosult megjelölése a jogosult személyében történt változás által érintett áruknak, illetve szolgáltatásoknak megfelelõen, továbbá bármelyikre vonatkozó bizonyíték benyújtása;

(iv) annak feltüntetése, hogy a jogosult üzletét vagy vonatkozó üzleti tevékenységét teljes egészében vagy részben az új jogosultra ruházta át, továbbá bármelyikre vonatkozóan bizonyíték benyújtása.

(5) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy az (1) bekezdés (c) vagy (e) pontjának alkalmazása során Hivatalához bizonyítékot, vagy további bizonyítékokat nyújtsanak be, ha jogosan kételkedik a jelen cikkben említett kérelemben vagy bármely iratban foglalt bármely adat valódiságában.

12. cikk

(1) (a) a bejelentésben vagy a Hivatalhoz továbbított kérelemben elõforduló, a védjegylajstromban, illetve a Hivatal által eszközölt bármely közzétételben megjelenõ hiba kijavítása iránti kérelmet bármely Szerzõdõ Fél elfogadja, ha azt a jogosult vagy képviselõje aláírja és megadja a vonatkozó lajstromozás lajstromszámát, a kijavítandó hibát és a bejegyzendõ javítást. A kérelem benyújtására vonatkozó követelmények tekintetében egyetlen Szerzõdõ Fél sem utasíthatja el a kérelmet,

(i) ha a kérelmet papírhordozóra írva nyújtják be, amennyiben azt, a (c) pont fenntartásával, a Végrehajtási Szabályzatban elõírt ûrlappal megegyezõ formában nyújtották be,

(ii) ha a Szerzõdõ Fél megengedi, hogy Hivatalához az értesítéseket telefaxon továbbítsák, és a kérelmet így továbbították, amennyiben az ilyen továbbításból származó papírmásolat, a (c) pont fenntartásával, megegyezik az (i) alpontban említett kérelem ûrlapjával.

(b) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a kérelemben adják meg

(i) a jogosult nevét és címét;

(ii) ha a jogosultnak képviselõje van, a képviselõ nevét és címét;

(iii) ha a jogosultnak levelezési címe van, az ilyen címet.

(c) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a kérelem a Hivatala által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén készüljön.

(d) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a kérelemmel kapcsolatban a Hivatal számára illetéket fizessenek.

(e) Elegendõ egyetlen kérelem még akkor is, ha a kijavítás ugyanazon személy egynél több lajstromozására vonatkozik, feltéve, hogy a hiba és a kért kijavítás mindegyik lajstromozás tekintetében ugyanaz, és hogy az összes vonatkozó lajstromozás lajstromszámát a kérelemben megadják.

(2) Az (1) bekezdést megfelelõen alkalmazni kell, ha a hiba bejelentésre vagy bejelentésekre, vagy mind bejelentésre és bejelentésekre, vagy mind lajstromozásra és lajstromozásokra vonatkozik, feltéve, hogy - amennyiben a vonatkozó bejelentést bejelentési számmal még nem látták el, vagy a bejelentõ vagy képviselõje számára az még nem ismert -, a kérelem másként azonosítja ezt a bejelentést Végrehajtási Szabályzat szerint.

(3) Egyetlen Szerzõdõ Fél sem kívánhatja, hogy az (1) és (2) bekezdésben említettektõl eltérõ követelményeknek tegyenek eleget a jelen cikkben említett kérelem tekintetében.

(4) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy Hivatalához bizonyítékot kelljen benyújtani, ha jogosan kételkedik abban, hogy az állítólagos hiba valójában hiba-e.

(5) Bármely Szerzõdõ Fél Hivatala saját hibáit hivatalból vagy kérelemre, illeték kirovása nélkül kijavítja.

(6) Egyetlen Szerzõdõ Fél sem kötelezhetõ arra, hogy az (1), (2) és (5) bekezdést alkalmazza bármely olyan hibára, amely jogszabályai szerint nem javítható.

13. cikk

(1) (a) Bármely Szerzõdõ Fél a lajstromozás megújításához kérelem benyújtását írhatja elõ, továbbá, hogy az ilyen kérelem az alábbi adatok közül néhányat vagy valamennyit tüntesse fel:

(i) annak megjelölését, hogy a megújítást kérik;

(ii) a jogosult nevét és címét;

(iii) a vonatkozó lajstromozás lajstromszámát;

(iv) a Szerzõdõ Fél választása szerint azon bejelentés bejelentési napját, mely a vonatkozó lajstromozás eredménye vagy a vonatkozó lajstromozás lajstromozási napját;

(v) ha a jogosultnak képviselõje van, a képviselõ nevét és címét;

(vi) ha a jogosultnak levelezési címe van, az ilyen címet;

(vii) ha a Szerzõdõ Fél megengedi, hogy a lajstromozás megújítása csupán néhány olyan árura, illetve szolgáltatásra nézve történjék meg, amelyeket a védjegylajstromba bejegyeztek és ilyen megújítást kértek, azoknak a bejegyzett áruknak, illetve szolgáltatásoknak nevét, amelyekre vonatkozóan a megújítást kérik, vagy azoknak a bejegyzett áruknak, illetve szolgáltatásoknak nevét, amelyekre vonatkozóan a megújítást nem kérik, a Nizzai Osztályozás osztályjelzetei szerint csoportosítva, mindegyik csoport elõtt megadva az említett osztályozás azon osztályjelzetét, amelybe az áruk vagy szolgáltatások ezen csoportja tartozik;

(viii) ha a szerzõdõ fél megengedi, hogy a megújítási kérelmet más személy nyújtsa be, mint a jogosult vagy annak képviselõje, és a kérelmet ilyen személy nyújtja be, ennek a személynek a nevét és a címét;

(ix) a jogosult vagy képviselõjének aláírását, vagy a (viii) alpont esetében az ebben az alpontban említett személyek aláírását.

(b) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a megújítási kérelemmel kapcsolatban a Hivatal számára illetéket fizessenek. Ha az illetéket az elsõ lajstromozási idõszakra vagy bármely megújítási idõszak tekintetében megfizették, nem követelhetõ további illetékfizetés a lajstromozás fenntartásához ezen idõtartam tekintetében. A használatról szóló nyilatkozat, illetve az erre vonatkozó bizonyíték benyújtásához kapcsolódó illetékeket nem kell figyelembe venni, mint a lajstromozás fenntartására vonatkozóan elõírt fizetéseket, e bekezdés céljaira és ezeket a jelen bekezdés nem érinti.

(c) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a megújítási kérelmet a Hivatalhoz a Szerzõdõ Fél jogszabályaiban meghatározott határidõre nyújtsák be és a (b) pontban említett illetéket fizessék be, a Végrehajtási Szabályzatban elõírt minimum határidõk fenntartásával.

(2) A megújítási kérelem benyújtására vonatkozó követelmények tekintetében egyetlen Szerzõdõ Fél sem utasíthatja el a kérelmet,

(i) ha a kérelmet papírhordozóra írva nyújtják be, amennyiben azt, a (3) bekezdés fenntartásával, a Végrehajtási Szabályzatban elõírt kérelem ûrlapjával megegyezõ formában nyújtották be,

(ii) ha a Szerzõdõ Fél megengedi, hogy Hivatalához az értesítéseket telefaxon továbbítsák, és a kérelmet így továbbították, amennyiben az ilyen továbbításból származó papírmásolat, a (3) bekezdés fenntartásával, megegyezik az (i) alpontban említett kérelem ûrlapjával.

(3) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy a megújítási kérelem a Hivatala által elismert nyelven vagy nyelvek egyikén készüljön.

(4) Egyetlen Szerzõdõ Fél sem kívánhatja meg, hogy az (1)-(3) bekezdésben említettektõl eltérõ követelményeknek tegyenek eleget a megújítási kérelem tekintetében. Különösen nem követelhetõk meg az alábbiak:

(i) a védjegy reprodukciója vagy egyéb azonosítása;

(ii) bizonyíték benyújtása arra vonatkozóan, hogy a védjegyet bármely egyéb Szerzõdõ Fél védjegylajstromába bejegyezték, vagy lajstromozását megújították;

(iii) a védjegy használatáról szóló nyilatkozat, illetve bizonyíték benyújtása.

(5) Bármely Szerzõdõ Fél megkövetelheti, hogy Hivatalához bizonyítékot kelljen benyújtani a megújítási kérelem vizsgálata során, ha ez a Hivatal jogosan kételkedik a megújítási kérelemben foglalt adatok vagy kellékek valódiságában.

(6) A Szerzõdõ Felek egyetlen Hivatala sem végezhet érdemi vizsgálatot a megújítás eszközlésének céljaira.

(7) A lajstromozás kezdeti idõtartama és minden egyes megújítási idõszak tartama 10 év.

14. cikk

A 10 - 13. cikk szerinti bejelentést vagy kérelmet a Hivatal nem utasíthatja el teljesen vagy részben anélkül, hogy a bejelentõnek vagy - az esettõl függõen - a kérelmezõ félnek ne adna lehetõséget a tervezett elutasítással kapcsolatban elfogadható idõn belüli nyilatkozattételre.

15. cikk

Valamennyi Szerzõdõ Félnek be kell tartania a Párizsi Egyezménynek a védjegyekre vonatkozó rendelkezéseit.

16. cikk

Valamennyi Szerzõdõ Félnek lajstromoznia kell a szolgáltatási védjegyeket, és az ilyen védjegyekre alkalmazniuk kell a Párizsi Egyezménynek a védjegyekre vonatkozó rendelkezéseit.

17. cikk

(1) (a) A jelen Szerzõdéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat szabályokat tartalmaz

(i) olyan kérdésekben, amelyekrõl a jelen szerzõdés kifejezetten az "ahogyan azt a Végrehajtási Szabályzat elõírja" rendelkezést tartalmazza;

(ii) bármely, a jelen Szerzõdés rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban hasznos részletkérdésrõl;

(iii) bármely ügyintézési követelményrõl, kérdésrõl vagy eljárásról.

(b) A Végrehajtási Szabályzat tartalmazza a nemzetközi ûrlapmintákat is.

(2) A jelen Szerzõdés és a Végrehajtási Szabályzat közötti ütközés esetén az elõbbinek van elsõbbsége.

18. cikk

(1) A jelen Szerzõdést diplomáciai értekezlet vizsgálhatja felül.

(2) A védjegyjog harmonizációjának továbbfejlesztése céljából diplomáciai értekezlet jegyzõkönyveket fogadhat el, amennyiben ezek a jegyzõkönyvek nem ütköznek e Szerzõdés rendelkezéseivel.

19. cikk

(1) E Szerzõdést a következõk írhatják alá, továbbá ahhoz a (2) és a (3) bekezdés és a 20. cikk (1) és (3) bekezdése rendelkezéseinek fenntartásával, az alábbiak csatlakozhatnak:

(i) a Szervezet bármely tagállama, amelyre vonatkozóan saját Hivatalánál lajstromozhatók védjegyek;

(ii) bármely kormányközi szervezet, amely olyan Hivatalt tart fenn, amelynél a kormányközi szervezetet létrehozó szerzõdés területére kiterjedõ hatállyal védjegyek lajstromozhatók valamennyi tagállamra vonatkozóan vagy azon tagállamok vonatkozásában, amelyeket ilyen célra a megfelelõ bejelentésben megjelölnek, feltéve, hogy a kormányközi szervezet összes tagállama a Szervezet tagja;

(iii) a Szervezet bármely tagállama, amelynek tekintetében védjegyek csak másik meghatározott olyan állam Hivatalán keresztül lajstromozhatók, amely a Szervezet tagja;

(iv) a Szervezet bármely tagállama, amelynek tekintetében védjegyek csak olyan kormányközi szervezet által fenntartott Hivatalon keresztül lajstromozhatók, amelynek ez az állam tagja;

(v) a Szervezet bármely tagállama, amelynek tekintetében védjegyek csak a Szervezet tagállamai egy csoportjának közös Hivatalán keresztül lajstromozhatók.

(2) Az (1) bekezdésben említett bármely jogalany letétbe helyezheti

(i) megerõsítési okmányát, ha a jelen Szerzõdést aláírta;

(ii) csatlakozási okmányát, ha a jelen Szerzõdést nem írta alá.

(3) (a) A (b) pont fenntartásával a megerõsítõ vagy csatlakozási okmány érvényes letétbe helyezési napja

(i) az (1) bekezdés (i) alpontjában említett állam esetében az a nap, amelyen ezen állam okmányát letétbe helyezték;

(ii) kormányközi szervezet esetében az a nap, amelyen e kormányközi szervezet okmányát letétbe helyezték;

(iii) az (1) bekezdés (iii) alpontjában említett állam esetében az a nap, amelyen az alábbi feltétel teljesült: ezen állam okmányát letétbe helyezték és a másik, meghatározott állam okmányát letétbe helyezték;

(iv) az (1) bekezdés (iv) alpontjában megjelölt állam esetében a (ii) alpont szerint elfogadható nap;

(v) az (1) bekezdés (v) alpontjában említett országcsoport tagállama esetében az a nap, amelyen a csoport összes tagállamának okmányait letétbe helyezték.

(b) Egy állam bármely megerõsítõ vagy csatlakozási okmányához (a továbbiakban "okmány") csatolható a letétbe helyezést attól függõvé tevõ nyilatkozat, hogy egy, a csatlakozásra alkalmas, név szerint megnevezett másik állam vagy egy kormányközi szervezet okmányát, vagy két másik állam, vagy egy másik állam és egy kormányközi szervezet okmányait szintén letétbe helyezték. Az ilyen nyilatkozatot tartalmazó okmány azon a napon tekintendõ letétbe helyezettnek, amelyen a nyilatkozatban megjelölt feltétel teljesült. Ha azonban a magában a nyilatkozatban megnevezett bármely okmány letétbe helyezésével egyidejûleg az említettek ilyen értelmû nyilatkozatot tettek, ez az okmány azon a napon tekintendõ letétbe helyezettnek, amelyen az utóbbi nyilatkozatban megnevezett feltétel teljesült.

(c) A (b) pont szerint tett nyilatkozat bármikor, teljes egészében vagy részben visszavonható. Bármely ilyen visszavonás azon a napon lép hatályba, amelyen a visszavonásról szóló értesítést a Fõigazgató kézhez vette.

20. cikk

(1) A jelen cikk céljaira csak azok a megerõsítõ vagy csatlakozási okmányok vehetõk figyelembe, amelyeket a 19. cikk (1) bekezdésében említett jogalanyok helyeznek letétbe, és amelyek a 19. cikk (3) bekezdése szerint érvényes nappal rendelkeznek.

(2) A jelen Szerzõdés három hónappal azt követõen lép hatályba, hogy öt állam letétbe helyezte megerõsítõ vagy csatlakozási okmányát.

(3) A (2) bekezdésben nem érintett bármely jogalany vonatkozásában azt a napot követõ három hónap elteltével lép hatályba a Szerzõdés, amely napon megerõsítõ vagy csatlakozási okmányát letétbe helyezte.

21. cikk

(1) Bármely állam vagy kormányközi szervezet fenntartás révén kijelentheti, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének (a) pontjában és (2) bekezdésének (a) pontjában foglaltak ellenére a 3. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az 5., 7., 11. és 13. cikk rendelkezéseit nem fogja alkalmazni társított védjegyekre, defenzív védjegyekre vagy származtatott védjegyekre. Az ilyen fenntartásban pontosan meg kell jelölni a fenti rendelkezések közül azokat, amelyekre a fenntartás vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bármely fenntartást annak az államnak vagy kormányközi szervezetnek a jelen Szerzõdésre vonatkozó megerõsítõ vagy csatlakozási okmányához csatolt nyilatkozatban kell megtenni, amelyik e fenntartással él.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bármely fenntartás bármikor visszavonható.

(4) Az (1) bekezdés szerint megengedett fenntartásokon kívül a jelen Szerzõdéssel kapcsolatban egyéb fenntartással nem lehet élni.

22. cikk

(1) (a) Bármely állam vagy kormányközi szervezet kijelentheti, hogy - a 3. cikk (5) bekezdésének rendelkezései ellenére - csak olyan áruk vagy szolgáltatások tekintetében nyújtható be Hivatalához bejelentés, amelyek a Nizzai Osztályozás egyetlen osztályába tartoznak.

(b) Bármely állam vagy kormányközi szervezet kijelentheti, hogy - a 6. cikk rendelkezései ellenére - ha a Nizzai Osztályozás több osztályába tartozó árukat, illetve szolgáltatásokat egy és ugyanazon bejelentésbe foglalták, az ilyen bejelentés a védjegylajstromban két vagy több lajstromozást eredményez, feltéve, hogy az így keletkezõ minden egyes lajstromozás utalást tartalmaz az említett bejelentésbõl származó összes többi lajstromozásra.

(c) Bármely állam vagy kormányközi szervezet, amely az (a) pont szerinti nyilatkozatot tette, kijelentheti, hogy - a 7. cikk (1) bekezdésének rendelkezése ellenére - semmilyen bejelentés nem osztható meg.

(2) Bármely állam vagy kormányközi szervezet kijelentheti, hogy - a 4. cikk (3) bekezdése (b) pontjának rendelkezései ellenére - a képviseleti meghatalmazás csak egy bejelentésre vagy lajstromozásra vonatkozhat.

(3) Bármely állam vagy kormányközi szervezet kijelentheti, hogy - a 8. cikk (4) bekezdésének rendelkezései ellenére - megkövetelhetõ a meghatalmazás aláírásának vagy bármely bejelentés bejelentõ által történt aláírásának igazolása, közjegyzõi hitelesítése vagy egyéb tanúsítása.

(4) Bármely állam vagy kormányközi szervezet kijelentheti, hogy - a 10. cikk (1) bekezdésének (e) pontja, (2) és (3) bekezdése, a 11. cikk (1) bekezdésének (h) pontja és (3) bekezdése, valamint a 12. cikk (1) bekezdésének (e) pontja és (2) bekezdése rendelkezéseinek ellenére - a név, illetve címváltozás bejegyzése iránti kérelem, a jogosult személyében történt változás bejegyzése iránti kérelem és a hibakijavítási kérelem csak egy bejelentésre vagy egy lajstromozásra vonatkozhat.

(5) Bármely állam vagy kormányközi szervezet kijelentheti, hogy - a 13. cikk (4) bekezdésének (iii) alpontja rendelkezései ellenére - megújítás esetén megköveteli a védjegy használatára vonatkozó nyilatkozat, illetve bizonyíték benyújtását.

(6) Bármely állam vagy kormányközi szervezet kijelentheti, hogy - a 13. cikk (6) bekezdésének rendelkezései ellenére - Hivatala a szolgáltatásokra vonatkozó lajstromozás elsõ megújítása alkalmával elvégezheti az ilyen lajstromozás érdemi vizsgálatát, feltéve, hogy ez a vizsgálat az ilyen állam vagy szervezet azon jogszabályának hatályba lépését követõ hat hónapos idõszak során benyújtott bejelentéseken alapuló többszörös lajstromozás kiküszöbölésére korlátozódik, amely - a jelen Szerzõdés hatályba lépése elõtt - bevezette a szolgáltatási védjegyek lajstromozásának lehetõségét.

(7) (a) Egy állam vagy kormányközi szervezet csak akkor tehet az (1)-(6) bekezdés szerinti nyilatkozatot, ha a jelen szerzõdésre vonatkozó megerõsítési vagy csatlakozási okmánya letétbe helyezésének idõpontjában saját jogának további alkalmazása - ilyen nyilatkozat nélkül - ellentétes lenne a jelen Szerzõdés idevágó rendelkezéseivel.

(b) Az (1)-(6) bekezdés szerinti bármely nyilatkozatot csatolni kell a nyilatkozatot tevõ államnak vagy kormányközi szervezetnek a jelen szerzõdésre vonatkozó megerõsítési vagy csatlakozási okmányához.

(c) Az (1)-(6) bekezdés szerint tett bármely nyilatkozat bármikor visszavonható.

(8) (a) a (c) pontban foglaltak fenntartásával bármely olyan nyilatkozat, amelyet az (1)-(6) bekezdés szerint olyan állam tett, mely az ENSZ Közgyûlése kialakított gyakorlatának megfelelõen fejlõdõ országnak minõsül, vagy olyan kormányközi szervezet, melynek minden egyes tagja ilyen állam, hatályát veszti a jelen Szerzõdés hatályba lépésének napjától számított nyolc éves idõszak végén.

(b) A (c) pontban foglaltak fenntartásával bármely olyan nyilatkozat, amelyet az (1)-(6) bekezdés szerint olyan állam tett, mely nem az (a) pontban hivatkozott állam vagy egy olyan kormányközi szervezet, mely nem az (a) pontban hivatkozott kormányközi szervezet, hatályát veszti a jelen szerzõdés hatályba lépésének napjától számított hat éves idõszak végén.

(c) Ha az (1)-(6) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem vonták vissza a (7) bekezdés (c) pontja szerint, vagy az az (a) vagy a (b) pont szerint nem vesztette hatályát 2004. október 28-a elõtt, a nyilatkozat 2004. október 28-án hatályát veszti.

(9) 1999. december 31-ig bármely olyan állam, amely a jelen Szerzõdés elfogadásának idõpontjában az ipari tulajdon oltalmára létesült Nemzetközi (Párizsi) Unió tagja anélkül, hogy a Szervezet tagja lenne, a 19. cikk (1) bekezdésének (i) alpontjában foglaltak ellenére a jelen Szerzõdés részese lehet, ha saját Hivatalánál védjegyek lajstromozhatók.

23. cikk

(1) Bármely szerzõdõ fél felmondhatja a jelen Szerzõdést a Fõigazgatóhoz intézett közléssel.

(2) A felmondás egy évvel azután lép hatályba, ahogy a Fõigazgató a közlést kézhez vette. A felmondás nem érinti a jelen Szerzõdés alkalmazását a felmondó Szerzõdõ fél tekintetében az említett egy éves idõszak lejártakor függõben lévõ bejelentés vagy lajstromozott védjegy vonatkozásában, azonban a felmondó félnek nem kell a jelen Szerzõdést alkalmaznia az olyan lajstromozásra, amelynek megújítása az említett egy éves idõszak lejárta után esedékes.

24. cikk

(1) (a) A jelen Szerzõdést angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven készült egyetlen eredeti példányban kell aláírni; az összes szöveg egyaránt hiteles.

(b) A Szerzõdõ Fél kérésére az (a) pontban nem említett nyelven, mely e Szerzõdõ Fél hivatalos nyelve, megfogalmazott hivatalos szöveget kell a Fõigazgatónak létrehoznia az illetõ Szerzõdõ féllel, illetve más érdekelt Szerzõdõ Féllel való konzultáció után.

(2) A jelen Szerzõdés elfogadása után egy évig a Szervezet székhelyén aláírásra nyitva áll.

25. cikk

A jelen Szerzõdés letéteményese a Fõigazgató."

3. § Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1998. november 26-tól kell alkalmazni.

1) A védjegyjogi szabályozás reformjának koncepciójáról és az iparjogvédelemmel kapcsolatos egyéb kérdésekrõl szóló 1025/1996. (III. 20.) Korm. határozat 5. pontjában foglaltak alapján az Országgyûlés 30/1998. (III. 18.) OGY határozatával megerõsítette a Szellemi Tulajdon Világszervezetében (WIPO) létrejött Védjegyjogi Szerzõdést, amely 1998. november 26-án hatályba lépett Magyarország vonatkozásában.

Ez a tervezet a szóban forgó nemzetközi szerzõdés kihirdetését célozza. A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejû rendelet 13. §-a értelmében ezt a nemzetközi szerzõdést - tekintettel arra, hogy a magánszemélyek és jogi személyek számára közvetlenül és általános érvénnyel állapít meg jogokat és kötelezettségeket, valamint arra, hogy a szellemi tulajdonjogok szabályozása egyébként is ezen a jogforrási szinten történik - törvényben indokolt kihirdetni.

2) A WIPO által összehívott diplomáciai értekezleten 1994-ben aláírt Védjegyjogi Szerzõdés az egyes nemzeti iparjogvédelmi hatóságok elõtt folyó védjegyeljárások egységesítését valósította meg. A szerzõdés fõbb elemei a következõk:

- a védjegybejelentések kellékeinek meghatározása, amelyekhez képest a tagállamok több követelményt nem támaszthatnak;

- az elektronikus eszközökön tett bejelentésekre és azok aláírására vonatkozó elõírások meghatározása;

- a több védjegyet érintõ egyetlen iratba foglalt kérelem elfogadásának elõírása;

- a védjegyátruházással kapcsolatos eljárás és alakiságok szabályozása;

- az oltalom idõtartamának egységesítése, az oltalom megújításakor követendõ eljárás szabályozása;

- nemzetközi ûrlap minták bevezetése.

3) Mindezek folytán a Védjegyjogi Szerzõdés nemzetközi méretekben lényegesen egyszerûsíti a védjegyeljárásokat, ami egyaránt elõnyös az egyes országok iparjogvédelmi hatóságai, a védjegytulajdonosok és azok képviselõi számára. Az eljárásjogi szabályok egységesítésével és egyszerûsítésével elõsegíti a védjegyoltalom több országban történõ megszerzését és fenntartását.

4) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló, 1997. július 1-jén hatályba lépett 1997. évi XI. törvény már megteremtette az összhangot a szerzõdés rendelkezéseivel.

Az 1999. január 15-i állapot szerint a Védjegyjogi Szerzõdésben részes államok száma 22, köztük Nagy-Britannia, Ausztrália, Hollandia, Japán, Svájc.