Dr.Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének

A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján az Országos Ítélõtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás mûködését érintõ egyes törvények módosításáról szóló T/1472 számú törvényjavaslathoz a következõ

terjesztem elõ:

A törvényjavaslat a következõ 60. §-sal egészül ki, és egyben a jelenlegi 60. és következõ §-ok számozása értelemszerûen módosul:

"60. §

A Be. 92. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(Szabadságvesztéssel büntetendõ bûncselekmény miatt a terhelt elõzetes letartóztatásának akkor lehet helye, ha)

c) az eljárás alatt szabadságvesztéssel büntetendõ újabb bûncselekményt követett el, illetõleg alaposan feltehetõ, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy elõkészített bûncselekményt véghezvinné vagy újabb, szabadságvesztéssel büntetendõ bûncselekményt követne el."

Az Alkotmánybíróság 26/1999. (IX. 8.) AB. határozata megállapította, hogy az 1973. évi I. törvény 92. § (1) bekezdés c) pontjának "újabb bûncselekményt követne el" szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt 2000. március 31. napjával megsemmisítette.

Az alkotmánybírósági határozat indokolásának lényege, hogy a 92. § (1) bekezdés c) pontjának utolsó fordulata szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szabadsághoz való alkotmányos jogot. Az alkotmányellenesség abban rejlik, hogy az utolsó fordulat nemcsak a szabadságvesztéssel fenyegetett, hanem bármely újabb bûncselekmény megakadályozására lehetõvé teszi a személyes szabadságtól való megfosztást.

A 92. § (1) bekezdés c) pontjának elsõ és második fordulata éppen azért nem alkotmányellenes az indokolásból kitûnõen, mert arról az esetrõl rendelkezik, ha a terhelt szabadságvesztéssel büntetendõ újabb bûncselekményt követett el, vagy az elõkészületi, illetõleg kísérleti szakban lévõ szabadságvesztéssel fenyegetett bûncselekmény véghezvitele alaposan feltehetõ.

A szabadságvesztéssel fenyegetettség, mint az elõzetes letartóztatás létjogosultsága szempontjából irányadó feltétel a Be. 92. §-ából egyértelmûen levezethetõ, hiszen a jogszabály az elõzetes letartóztatást csak szabadságvesztéssel büntetendõ bûncselekmény miatt teszi lehetõvé.

Az újabb, szabadságvesztéssel fenyegetett bûncselekmény elkövetésére - valós tényekkel alátámasztott - alapot adó feltételezés gyakori, és ilyen esetekben az elõzetes letartóztatás elrendelése, illetve fenntartása újabb jogsértésnek veheti elejét, alkotmányossági korlátokba pedig nem ütközik.

Budapest, 1999. október 18.