dr. Áder János úrnak,
az Országgyûlés elnökének

Helyben

Mellékelten - a Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján - benyújtom a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot.

1. § Az Alkotmány 29/A. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"29/A. (1) A köztársasági elnököt a választójoggal rendelkezõ állampolgárok közvetlenül, öt évre választják.

(2) Köztársasági elnökké választható az a született, kizárólagosan magyar állampolgár, aki a választás napjáig betölti harmincötödik életévét, és legalább jelölésének napjától folyamatosan a Magyar Köztársaság területén lakik.

(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani."

2. § Az Alkotmány 29/B. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"29/B. § (1) A köztársasági elnök választásának napját az Országgyûlés tûzi ki.

(2) A választás napját úgy kell meghatározni, hogy arra a hivatalban levõ köztársasági elnök megbízatásának lejárta elõtt legkorábban hatvan nappal, legkésõbb pedig harminc nappal sor kerüljön.

(3) Ha az elõzõ köztársasági elnök megbízatása a megbízatási idõ lejárta elõtt szûnik meg, az új köztársasági elnök megválasztását legkorábban az e naptól számított százhúsz, legkésõbb pedig száznegyven napon belül meg kell tartani."

3. § Az Alkotmány 29/C. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"29/C. § A köztársasági elnök választását jelölés elõzi meg. A jelölés joga az Országgyûlésben képviselõcsoporttal rendelkezõ pártokat, valamint a választójoggal rendelkezõ állampolgárokat illeti meg. Az állampolgárok általi jelöléshez legalább százötvenezer állampolgár támogató aláírása szükséges."

4. § Az Alkotmány a következõ 29/D-E. §-okkal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi 29/D. és 29/E. § számozása 29/F. és 29/G. §-ra módosul:

"29/D. § (1) Köztársasági elnök az elsõ választási forduló eredménye alapján az lesz, aki a szavazatok több, mint felét megkapta, feltéve, hogy a választójoggal rendelkezõ állampolgárok több, mint fele szavazott.

(2) Ha az elsõ választási fordulóban a választójoggal rendelkezõ állampolgárok fele vagy kevesebb szavazott, a második választási fordulóban azok a köztársasági elnök-jelöltek vehetnek részt, akik az elsõ választási fordulóban is indultak.

(3) Ha az elsõ választási fordulóban a választójoggal rendelkezõ állampolgárok több, mint fele szavazott, de egyik köztársasági elnök-jelölt sem kapta meg a szavazatok több, mint felét, a második választási fordulóban azok a köztársasági elnök-jelöltek indulhatnak, akik az elsõ választási fordulóban az érvényes szavazatok legalább tizenöt százalékát megkapták.

(4) A második választási forduló eredménye alapján az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy a választójoggal rendelkezõ állampolgárok több, mint egynegyede szavazott.

(5) Ha a második választási fordulóban az állampolgárok egynegyede vagy kevesebb szavazott, az Országgyûlés új választást tûz ki. Az új választást a második választási fordulót követõen legkorábban százhúsz, legkésõbb pedig száznegyven napon belül kell megtartani.

29/E. § (1) A köztársasági elnök jelölésének és választásának részletes szabályait törvény állapítja meg.

(2) A köztársasági elnök jelölésérõl és választásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlevõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges."

5. § A jelen törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit elsõ ízben a köztársasági elnök 2000. évi választása során kell alkalmazni.

Az Alkotmány szabályai szerint a köztársasági elnököt az Országgyûlés választja meg öt évi idõtartamra. Alkotmány módosítására irányuló javaslat lehetõvé teszi a választópolgárok számára, hogy a köztársasági elnököt maguk válasszák meg.

A köztársasági elnök társadalmi súlyát növeli a közvetlen választás, s a választópolgárnak közvetlen akaratnyilvánítási fórumot biztosít e lehetõség.

A köztársasági elnök Országgyûlés által történõ választása 1989-ben politikai megállapodáson nyugodott. A köztársasági elnök közvetlen választására vonatkozó rendelkezések az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényben már helyet kaptak, a részletszabályokra vonatkozóan pedig megszületett az 1989. évi XXXV. törvény a köztársasági elnök választásáról.

A stabilizálódott társadalmi viszonyok lehetõséget nyitnak a közvetlen választásra, a legfõbb közjogi méltóság leitimációjának mind szélesebb körû megalapozására. A hatalmi ágak egyensúlyát nem bontaná meg a választás megváltozott módja, a köztársasági elnök szerepköre nem változna.

1. §-hoz

A köztársasági elnököt a választójoggal rendelkezõ állampolgárok választják. A választhatóság feltételeit a hatályos szabályozáshoz viszonyítva szigorítja a javaslat. A 35. életév betöltésén és a választójogon túl megkívánja a született, kizárólagos magyar állampolgárságot és a Magyar Köztársaság területén lakást is.

2. §-hoz

A köztársasági elnök választásának napját az Országgyûlés tûzi ki. A mandátum lejárta elõtt 30-60 nappal kell megtörténnie a választásnak. Rendkívüli esetben a mandátum megszûnésétõl számított 120-140 napon belül kell megtartani a választást, idõt hagyva a közvetlen választás esetén szükséges eljárási cselekményeknek.

3. §-hoz

A javaslat a választójoggal rendelkezõ állampolgárok, valamint a parlamenti képviselõcsoporttal rendelkezõ pártok számára teszi lehetõvé a jelölést. A jelöléshez állampolgári jelölés esetén 150 000 támogató aláírás összegyûjtése szükséges.

4. §-hoz

A törvényjavaslat meghatározza az elnökválasztáshoz szükséges részvételi és szavazati arányt, amely az elsõ és a második fordulóban megegyezik az országgyûlési képviselõ választáskor szükséges részvételi és szavazati aránnyal.

A köztársasági elnök jelölésérõl és választásáról szóló törvény elfogadásához széles körû támogatás indokolt, ezért a jelölés és a választás részletes szabályait tartalmazó törvény elfogadásához a jelenlevõ képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

5. §-hoz

A törvény rendelkezéseit elsõ ízben a köztársasági elnök 2000. évi választása során kell alkalmazni.

Budapest, 1999. július