Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyók vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár megváltoztatásáról szóló, Pozsonyban, 1997. április 21-én aláírt Szerzõdést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerzõdés megerõsítésérõl szóló okiratok cseréje 1999. január 26-án megtörtént, erre tekintettel a Szerzõdés 1999. május 1-én hatályba lépett.)

A Szerzõdés hivatalos magyar nyelvû szövege a következõ:

"SZERZÕDÉS

a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között
az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyók vízgazdálkodási
szabályozása következtében az államhatár megváltoztatásáról

A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság attól az óhajtól vezetve, hogy az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyók vízgazdálkodásilag szabályozott szakaszain a kölcsönös megértés szellemében megteremtsék a közös államhatár (továbbiakban: államhatár) jó láthatóságának, valamint az érintett földterületek használatának feltételeit, az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk

Az államhatár a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között az államhatár rendjének szabályozása tárgyában 1956. évi október hó 13. napján Prágában aláírt Szerzõdés 3. cikkének (1) bekezdése alapján az e Szerzõdés 2. és 4-6. cikke szerint változik.

2. cikk

Az államhatár:

a) az Ipoly határfolyó térségében Letkés, Ipolytölgyes, Nagybörzsöny, Vámosmikola, Perõcsény, Tésa, Ipolyvece, Patak, Dejtár, Balassagyarmat, Hugyag, Szécsény, Ludányhalászi, Nógrádszakál, Litke és Ipolytarnóc magyar, illetve Salka, Malé Kosihy, Pastovce, Bielovce, Ipelsky Sokolec, Ipelske Predmostie, Velká Ves nad Iplom, Balog nad Iplom, Dolinka, Kosihy nad Iplom, Velká Calomija, Malá Calomija, Koláre, Slovenské Darmoty, Kovácovce, Celáre, Busince, Mula, Velká nad Iplom és Trenc szlovák települések területén;

b) a Sajó határfolyó térségében Sajópüspöki magyar, illetve Lenartovce szlovák települések területén;

c) a Ronyva határfolyó térségében Sátoraljaújhely magyar, illetve Slovenské Nové Mesto és Borsa szlovák települések területén változik.

3. cikk

A 2. cikkben említett települések területén az államhatárt az alábbi határokmányok határozzák meg:

a) " A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államhatár, a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti határvonal részletes leírása III., IV., V., X., XIX. határszakasz 1994.",

b) " A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államhatár koordináta jegyzék III., IV., V., X., XIX. határszakasz 1994.",

c) " A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államhatár területjegyzék III., IV., V., X., XIX. határszakasz 1994.",

d) "A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államhatár áttekintõ vázlat 1:10000, III., IV., V., X., XIX. határszakasz 1994.",

e) "A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti államhatár határtérkép 1:2880, III., IV., V., X., XIX. határszakasz 1994." (továbbiakban: határtérkép 1994).

4. cikk

(1) Az Ipoly határfolyó térségében az államhatár vonalát a III. határszakaszon

- Letkés magyar, illetve Salka szlovák települések területén a P 137 sokszögponttól a P 163x sokszögpontig;

- Ipolytölgyes, Nagybörzsöny és Vámosmikola magyar, illetve Malé Kosihy és Pastovce szlovák települések területén a P 0209 sokszögponttól a P 0349 sokszögpontig;

- Vámosmikola és Perõcsény magyar, illetve Bielovce szlovák települések területén a P 0367 sokszögponttól a P 0403 sokszögpontig;

- Perõcsény és Tésa magyar, illetve Ipelsky Sokolec szlovák települések területén a P 0464 számú sokszögponttól a IV.x szakaszhatárkõig

a 3. cikk a)-d) pontjaiban említett határokmányok vonatkozó részei, valamint a határtérkép 1994. 7a, 8a, 10a, 11a, 12a, 13a, 14a, 15a, 16a, 17a, 18a, 19a, 20a számú szelvényei határozzák meg.

(2) Az Ipoly határfolyó térségében az államhatár vonalát a IV. határszakaszon

- Tésa magyar, illetve Ipelsky Sokolec szlovák települése területén a IV.x szakaszhatárkõtõl a IV./1 határjelig

a 3. cikk a)-d) pontjaiban említett határokmányok vonatkozó részei, valamint a határtérkép 1994. 1a számú szelvény határozzák meg.

(3) Az Ipoly határfolyó térségében az államhatár vonalát az V. határszakaszon

- Ipolyvece, Patak, Dejtár és Balassagyarmat magyar, illetve Ipelské Predmostie, Velká Ves nad Iplom, Balog nad Iplom, Dolinka, Kosihy nad Iplom, Velká Calomija, Malá Calomija, Koláre és Slovenské Darmoty szlovák települések területén a P 0258 sokszögponttól a P 0582 sokszögpontig;

- Hugyag és Szécsény magyar, illetve Kovácovce szlovák települések területén a P 0947 sokszögponttól az V.41/2x határjelig;

- Ludányhalászi magyar, illetve Celáre és Busince szlovák települések területén a P 1197 sokszögponttól az V.47 határjelig;

- Nógrádszakál magyar, illetve Mula és Trenc szlovák települések területén az V.52/1 számú határjeltõl az V.55 számú határjelig;

- Nógrádszakál, Litke és Ipolytarnóc magyar, illetve Velká nad Iplom és Trenc szlovák települések területén a P 01461 sokszögponttól a VI.x szakaszhatárkõig

a 3. cikk a)-d) pontjaiban említett határokmányok vonatkozó részei, valamint a határtérkép 1994. 6a, 7a, 8a, 9a, 10a, 11a, 12a, 13a, 14a, 15a, 16a, 22a, 23a, 24a, 26a, 27a, 28a, 30a, 31a, 32a, 33a, 34a és a 35a számú szelvényei határozzák meg.

5. cikk

A Sajó határfolyó térségében az államhatár vonalát a X. határszakaszon

- Sajópüspöki magyar, illetve Lenártovce szlovák települések területén a X.3/12 határjeltõl a X.4/2 határjelig

a 3. cikk a)-d) pontjaiban említett határokmányok vonatkozó részei, valamint a határtérkép 1994. 2a számú szelvény határozzák meg.

6. cikk

A Ronyva határfolyó térségében az államhatár vonalát a XIX. határszakaszon

- Sátoraljaújhely magyar, illetve Slovenské Nové Mesto szlovák települések területén a XIX.3 határjeltõl a XIX.8/1A határjelig;

- Sátoraljaújhely magyar, illetve Borsa szlovák települések területén a XIX.14/1 határjeltõl a XIX.17x határjelig

a 3. cikk a)-d) pontjaiban említett határokmányok vonatkozó részei, valamint a határtérkép 1994. 3a, 4a, 5a számú szelvényei határozzák meg.

7. cikk

(1) A 3. cikkben említett határokmányok e Szerzõdés elválaszthatatlan részét képezik.

(2) A 3. cikkben említett határokmányok helyettesítik "A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között az államhatár rendjének szabályozása tárgyában 1956. évi október hó 13. napján Prágában aláírt Szerzõdés" elválaszthatatlan részét képezõ Zárójegyzõkönyv I. pontjában feltüntetett - az államhatárnak a változással érintett - határokmányait.

8. cikk

(1) A Szlovák Köztársaság államterületének az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyók vízgazdálkodásilag szabályozott térségében, összesen 2.094.393 m2-t kitevõ, a 3. cikk d) pontjában említett határokmányon ábrázolt részei a Magyar Köztársasághoz kerülnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett, a Szlovák Köztársaság államterületén található ingatlanok a Magyar Köztársaság tulajdonába kerülnek át.

(3) A Magyar Köztársaság államterületének az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyók vízgazdálkodásilag szabályozott térségében, összesen 2.094.393 m2-t kitevõ, a 3. cikk d) pontjában említett határokmányon ábrázolt részei a Szlovák Köztársasághoz kerülnek.

(4) A (3) bekezdésben említett, a Magyar Köztársaság államterületén lévõ ingatlanok a Szlovák Köztársaság tulajdonába kerülnek át.

9. cikk

(1) A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (továbbiakban: Szerzõdõ Felek) megerõsítik, hogy a 8. cikk (2) és (4) bekezdésében említett ingatlanok tulajdonosainak azon Szerzõdõ Fél jogi elõírásai szerint, amelynek államterületén e Szerzõdés hatálybalépése elõtt az ingatlan található volt, kártalanítást nyújtottak.

(2) A Szerzõdõ Felek kölcsönösen megerõsítik, hogy harmadik személyeknek a 8. cikk (2) és (4) bekezdésében említett ingatlanokon semmilyen joga nincs.

10. cikk

A Szerzõdõ Felek a saját területükön viselik az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyók vízgazdálkodási szabályozása következtében szükségessé vált államhatár változtatással összefüggõ valamennyi költséget.

11. cikk

E Szerzõdés 2. és 4-6. cikkében szereplõ határfolyók vízgazdálkodási szabályozása által a leválasztott államterületeket a Szerzõdõ Felek kölcsönösen kiegyenlítették.

12. cikk

E Szerzõdés meghatározatlan idõre szól és azt felmondani nem lehet.

13. cikk

A Szerzõdõ Felek a megerõsítõ okmányok kicserélése napjáig diplomáciai úton, írásban értesítik egymást e Szerzõdésbõl következõ összes feltétel teljesítésérõl.

14. cikk

E Szerzõdést meg kell erõsíteni és a megerõsítõ okiratok kicserélését követõ 4. hónap elsõ napján lép hatályba.

E Szerzõdés Pozsonyban, 1997. április 21-én készült két eredeti példányban, mindkét példány magyar és szlovák nyelven, mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles.

(1) E törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1999. május 1. napjától kell alkalmazni.

(2) E törvény végrehajtásáról a belügyminiszter, valamint a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gondoskodik.

A Kormány 2134/1994. (XII.2.) Korm. határozatával egyetértett azzal, hogy a Magyar Köztársaság a Szlovák Köztársasággal az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyók vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár megváltozásáról Szerzõdést hozzon létre, valamint, hogy a Szerzõdést a belügyminiszter vagy az általa megbízott személy, az Országgyûlés utólagos megerõsítésének fenntartásával aláírja.

A Szerzõdést az Országgyûlés 66/1997. (VII.1.) OGY határozatával megerõsítette. A megerõsítõ okiratok cseréje 1999. január 26-án megtörtént, így a Szerzõdés, annak 14. Cikke alapján 1999. május 1-én hatályba lépett.

A Szerzõdés létrehozására már 1965-ben kormányzati döntés született, mely szerint az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyókat szabályozni kell és a szabályozott területeket egyenlõ nagyságban nemzetközi szerzõdéssel ki kell igazítani.

A Szerzõdés létrehozása során vita alakult ki az átadandó területnagyságok megjelölésével kapcsolatosan. Végül olyan kompromisszumos megoldás született, hogy terjedelmi okok miatt szakaszonként nem került a Szerzõdésbe a területnagyság, összesítve viszont igen. Így került átadásra mindkét fél részérõl 2.094.393. négyzetméter. A kicserélendõ területek határszakaszonkénti bontását tartalmazó területjegyzék a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél található.

A Szerzõdés fontosságát nemcsak az államhatár rendezéséhez fûzõdõ érdekek indokolják, hanem így lehetõség nyílik a Balassagyarmatot elkerülõ 22-es út megépítésére. Ugyanakkor a nemzetközi szerzõdés biztosítja az érintett földterületek kedvezõbb használatát, továbbá jó láthatósági viszonyokat teremt a közös államhatáron.

A Szerzõdés kihirdetésérõl a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 2.§ a) pontja, valamint a nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. § (1) bekezdése alapján törvénnyel kell gondoskodni.