[MÁSODIK RÉSZ

Adókötelezettség

150. § (1) Adóköteles a biztosítási szerzõdés vagy más jogviszony alapján belföldön biztosítási tevékenységet folytató biztosítónak teljesített biztosítási díj.

(2) Az adókötelezettséget - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - a biztosítási jogviszonyra vonatkozó, egyéb jogszabályba foglalt rendelkezések nem érintik.

Fogalmak

151. § (1) E törvény alkalmazásában

1. belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad-és tranzitterület;

2. biztosító: a belföldi biztosító és a külföldi székhelyû biztosító belföldön biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe;

3. díjfizetésre kötelezett: a biztosítási jogviszonyban a szerzõdõ fél;

4. diplomáciai és konzuli képviselet tagja: az 1965. évi 22. törvényerejû rendelettel kihirdetett, a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerzõdés 1. cikkének b) pontja, valamint az 1987. évi 13. törvényerejû rendelettel kihirdetett, a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény 1. cikkének g) pontja alá tartozó személy, ideértve a vele közös háztartásban élõ családtagot is, ha a családtag nem rendelkezik magyar állampolgársággal és nem állandó magyarországi lakos;

(2) Amennyiben e törvény eltérõen nem rendelkezik, a biztosítással, a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos fogalmak tekintetében a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény rendelkezései az irányadók.

Az adó alapja

152. § (1) Az adó alapja a biztosítási tevékenység ellenértékéül szolgáló díj (a továbbiakban: díj) forintban kifejezett összege.

(2) A díjkedvezmény az adó alapját akkor csökkenti, ha annak nyújtása írásban elõre rögzített feltételek szerint és módon történik.

(3) Az adóalany által fizetett díjat úgy kell tekinteni, mint amely magában foglalja az adó összegét is, ha a díjfizetést nem kiséri az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas bizonylat kibocsátása, illetve a biztosító a bizonylat kibocsátását elmulasztotta.

153. § (1) Ha a díjat nem pénzben fizetik, az adó alapja az ellenértékül szolgáló vagyoni érték forintban kifejezett szokásos piaci értéke.

(2) Ha a díjat csak részben fizetik pénzben, az adó alapját annak az összegnek a figyelembevételével kell meghatározni, mely a pénzbeli rész értékének és a nem pénzbeli rész (1) bekezdés szerint megállapított értékének összeadásából származik.

154. § (1) Ha a díjat külföldi pénznemben fejezték ki, akkor a forintra történõ átszámításkor a díjfizetési kötelezettség esedékességének határidejét megelõzõ 15. napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos deviza- vagy valuta árfolyamot kell - a fizetés módjától függõen - alkalmazni.

(2) Az olyan külföldi fizetõeszköz esetében, amelynek az (1) bekezdés szerint nincs árfolyama, az MNB által közzétett USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történõ átszámításhoz figyelembe venni.

Adómentesség

155. § (1) Mentes az adó alól:

a) a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 1. számú melléklet A. részének 1. és 2. pontjában, valamint 2. számú mellékletében felsorolt ágazatokba tartozó biztosításokért,

b) a viszontbiztosításért,

c) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett exporthitel- biztosításért,

e) a társadalombiztosításért,

f) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak,

g) magánnyugdíjpénztárnak

fizetett díj.

(2) Több ágazatba is besorolt biztosítás esetén a mentesség kizárólag az adómentes biztosításra esõ díj után érvényesíthetõ. A díj teljes összege után adót kell fizetni, ha az adómentes és az adómentesség alá nem esõ biztosítási díj nem különíthetõ el.

(3) Mentes az adó alól továbbá:

a) azon ellátási, támogatási és segélyezési célokat szolgáló intézménynek fizetett díj, amely a rendelkezésre álló eszközök mértékétõl függõen nyújt szolgáltatást, és amelynél a tagsági díjat átalányként határozzák meg;

b) a biztosítás azon módszerére fizetett díj, amelyben a veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás között utólag felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk esõ részt (felosztó-kirovó rendszer);

c) a nemzetközi szervezet, illetve annak diplomáciai rangban levõ tagja biztosításáért fizetett díj, ha azokat jogszabályba foglalt, vagy a Magyar Közlönyben közzétett nemzetközi szerzõdés értelmében a diplomáciai kapcsolatokban szokásos kiváltságok és mentességek illetik meg.

Az adó mértéke

156. § (1) Az adó mértéke - a (2) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - az adó alapjának 5 százaléka.

(2) A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás esetében az adó mértéke az adó alapjának 2,5 százaléka.

Az adóalany és az adóbeszedésre kötelezett

157. § (1) Az adó alanya a díjfizetésre kötelezett személy.

(2) A biztosító az adó beszedésére kötelezett.

(3) Az adót a biztosító az adóalanytól a díjjal együtt szedi be. A biztosító az adó megfizetésére abban az esetben is köteles, ha az adót részben vagy egészben nem vagy késedelmesen szedte be.

(4) Amennyiben az adóalany a biztosítási jogviszonyt nem az e fejezetben meghatározott biztosítóval hozza létre, az adót önadózás útján állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az adófizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a biztosítási jogviszony törvényi rendelkezésbe ütközik.

Adóvisszatérítés

158. § (1) Az adóalany jogosult

a) a díjkedvezmény (152. § (2) bekezdés),

b) a túlbiztosítás,

c) a biztosítási jogviszony megszûnése

miatt visszafizetett díjra arányosan jutó, korábban megfizetett adó visszatérítésére.

(2) Az adóalany az adóvisszatérítést az adóbeszedésre kötelezett biztosítóval számolja el. Amennyiben az adóalany az adót önadózással teljesítette, az adó visszatérítését az adóhatóságtól igényelheti.

Eljárási rendelkezések

159. § (1) Az adózással kapcsolatos eljárás során az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni, ha e Rész eltérõen nem rendelkezik.

(2) Az Art-ben meghatározott adókötelezettségek a beszedésre kötelezett biztosítót terhelik. E kötelezettségek az adóalanyt az adófizetés és a nyilatkozattétel kivételével nem terhelik.

(3) Ha az adóbeszedésre kötelezett olyan biztosítási tevékenységet végez, amelynek díja mentes az adó alól, e biztosítási jogviszonyok tekintetében - a bejelentési és a nyilvántartási kötelezettség kivételével - mentesül az e Részben szabályozott adókötelezettségek alól.

160. § (1) Az adóbeszedésre kötelezett biztosító

a) az adó megállapítása, bevallása, megfizetése, illetve a visszatérített adó elszámolása érdekében olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas az adómérték szerinti részletezésben az adófizetési kötelezettség, illetve az adómentesség meghatározására.

b) olyan bizonylatot bocsát ki, amely alkalmas az adó alapjának és összegének megállapítására,

c) a beszedett, illetve beszedni elmulasztott adót a tárgyhónap elsõ napjától a tárgyhónap utolsó napjáig terjedõ idõszakra megállapítja,

d) a megállapított adót és a (2) bekezdés szerint visszatérített adót a tárgyhónapot követõ hó 20. napjáig bevallja és

e) a (2) bekezdés szerint visszatérített adó összegével csökkentett adót a tárgyhónapot követõ hó 20. napjáig megfizeti az állami adóhatósághoz.

(2) Az adóbeszedésre kötelezett az adóbevallási idõszakra megállapított adó összegét csökkentheti az ugyanezen idõszakban az adóalanynak visszatérített (beszámított) adó összegével.

(3) A beszedéssel megállapított adóra fizetési könnyítés, adómérséklés nem engedélyezhetõ.]