Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének

Budapest

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 94. § (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése alapján Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/1501. számú törvényjavaslathoz a következõ

terjesztem elõ:

A törvényjavaslat új harmadik résszel egészül ki.

(1) Adóköteles szerzõdés vagy más megállapodás alapján a reklám közzétevõjének fizetett pénzösszeg.

(2) Az adókötelezettséget a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVII. Törvény elõírásai alapján kell meghatározni.

Az adózási kötelezettség megállapításánál e törvény 2. § g), p) és r) pontjában foglaltak az irányadók.

(1) Az adó alapja a reklám közzétételéért ellenértékként fizetett forintban kifejezett összeg.

(2) Az adóalany reklámból eredõ bevételét úgy kell tekinteni, amely magában foglalja az adó összegét is.

(1) Ha a reklám közzétevõje szolgáltatásáért nem pénzben kifejezett bevételhez jut, vagy a reklám közzétevõje a reklámszolgáltatóval azonos, úgy az adó alapja az ilyen tevékenység ellenértékeként kialakult szokásos piaci érték.

(2) Ha a szolgáltatás ellenértékét csak részben fizetik pénzben, az adó alapját annak az összegnek a figyelembevételével kell meghatározni, amely a pénzbeli rész értékének és a nem pénzbeli rész (1) bekezdésben számított értékének összeadásából származik.

(1) Ha a szolgáltatás ellenértékét külföldi pénznemben fejezték ki, akkor a forintra történõ átszámításkor a fizetési kötelezettség esedékességének határidejét megelõzõ 15. napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza vagy valuta bevételi árfolyamát kell - a fizetés módjától függõen - alkalmazni.

(2) Olyan külföldi fizetõeszköz esetében, amelynek az (1) bekezdés szerint nincs árfolyama, az MNB által közzétett USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történõ átszámításoz figyelembe venni.

Mentesek az adó alól a gyógyszereket hirdetõ reklámok és a községi, városi és fõvárosi kerületi önkormányzatok kizárólagos tulajdonában lévõ helyi terjesztésû lapok reklámbevételei.

Az adó mértéke az adó alapjának a 6 %-a.

(1) Az adó alanya a reklám közzétevõje.

(2) Az adófizetési kötelezettséget nem befolyásolja, ha a reklám törvénybe ütközõ módon kerül közzétételre.

(1) Az adózással kapcsolatos eljárás során az adózás rendjérõl szóló 1990. és XCI. törvény (a továbbiakban Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az Art-ban meghatározott adókötelezettségek a reklám közzétevõjét terhelik.

A reklám közzétevõje az adó megállapítása, bevallása, megfizetése érdekében olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas az adófizetési kötelezettség megállapítására.

A reklám közzétevõje

a) az adó összegét a tárgyhónap elsõ napjától a tárgyhónap utolsó napjáig terjedõ idõszakra megállapítja,

b) az a) pont szerint megállapított adót a tárgyhónapot követõ hónap 20. napjáig bevallja és

c) a b) pont szerint megállapított adót a tárgyhónapot követõ hónap 20. napjáig megfizeti az állami adóhatóságnak.

A jelen törvényben szabályozott adóra fizetési könnyítés, adómérséklés nem engedélyezhetõ.

A módosító javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat fejezet- és §-ainak számozása értelemszerûen változik.

Indokolás:

A reklámszakma Magyarországon egy dinamikusan fejlõdõ üzletág, amely több mint 120 Milliárdos éves bevétellel rendelkezik. A gazdaság további fejlõdésével párhuzamosan a reklámszakma fejlõdése is várható. A gazdaságban résztvevõ szereplõk arányos közteherviselése megköveteli, hogy súlyukhoz mérten hozzájáruljanak az állam költségvetési bevételeihez. A jelenleg ismert pénzforrás-hiány és egyben az óriási igény az állami közpénzekre indokolttá teszi ezen adó bevezetését.

Az adókötelezettséget a reklám közzététele hozza létre. Az adófizetés a közzétett reklám ellenértékeként fizetett összeghez kapcsolódik. A törvény tudatosan mellõzi a többi lehetséges adófizetési módokat, tehát egyszerûsít. Így nem hagy kétséget adófizetésre kötelezett személy vagy szervezet iránt. Fogalmilag kapcsolódik a gazdasági reklámról szóló törvény meghatározásához és ezáltal elkerüli a bonyolult terminológiák útján történõ szabályozást.

Az adó alapjának a meghatározása a törvény szövege szerint egyértelmû, a vonatkozó számviteli elõírások szerint bevételnek minõsülõ összeg. Az is, hogy rögzíti az adó jellegét és azt a bevétel meghatározott részének tekinti. A reklám közzététele érdekében létrejött szerzõdés vagy más megállapodás tartalma közömbös az adófizetési kötelezettség szempontjából.

A törvény azért mentesíti a helyi lapokat az adófizetési kötelezettség alól, mert ezek a médiák csak igen kis mértékû szereplõi a reklámpiacnak, ezáltal közvetett támogatás nyújtanak a helyi érdekû kisvállalkozói és helyi igényeket kielégítõ hirdetõi körnek. Egyben lehetõség van arra is, hogy a reklámozó egy idõben több, mentességet élvezõ helyi lapban is megjelenjen.

Az adózás rendjének általános szabályai a gazdasági reklám adójára is érvényesek. A reklám közzétevõjére ruházza azt a kötelezettséget, hogy az adózási kötelezettség megállapításához és ellenõrzéséhez szükséges nyilvántartásokat vezesse.

Budapest, 1999. szeptember 8.