Budapest, 1999. szeptember 9.

Dr. Áder Jánosnak
az országgyûlés elnökének

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály a 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/1501. számú törvény javaslathoz a következõ

terjesztem elõ:

A törvényjavaslat 89.§-a törlésre kerül, s ezzel összefüggésben a törvényjavaslat 220.§ (3) bekezdésében törlésre kerül az SZJA tv. 1.sz. Mellékletének módosításáról rendelkezõ részben a "...(4.7.pontja)" szövegrész.

A törvényjavaslat természetbeni juttatásnak minõsíti - s ezzel 44 % személyi jövedelamdóval sújtja - a társadalmi szervezettõl, egyháztól kapott tárgyjutalom, szolgáltatás értékét, azzal, hogy az adómentességek 1.számú Mellékletben rögzített eseteinél ezt nem kell figyelembe venni. Ezzel egyidejûleg az SZJA törvény 1. .számú Mellékletének 4.7.pontjából törölni rendeli a társadalmi szervezettõl, egyháztól kapott tárgyjutalom, szolgáltatás és a versenyek, vetélkedõk díjainak, trófeáinak esetkörét.

A törvényjavaslat elfogadása esetén a közhasznú minõsítéssel nem rendelkezõ társadalmi szervezetek által saját tagjainak (rendszerint saját munkával és közösségi tevékenységgel) nyújtott szolgáltatások önköltsége 44 %-al megemelkedik. (A természetbeni szolgáltatások után a személyi jövedelemadót a kifizetõnek kell befizetnie a költségvetéshez.) Gyermek- és ifjúsági szervezetek, érdekvédelmi szervezetek, önsegítõ szervezetek, több ezer hobbiszervezet saját tagjainak nyújtott egyesületi szolgáltatása válna a jövõben "természetbeni szolgáltatássá", s ezzel együtt 44 % SZJA fizetésének alapjává. Az egyesületi közösségi tevékenységben (például egy rendezvényen) részvétel a tagok részérõl semmiképpen nem minõsíthetõ "jövedelemnek".

Ellentmond a törvényjavaslat törlésre javasolt rendelkezése a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény összeférhetetlenségi szabályairól rendelkezõ 8.§ (1) bekezdés b) és (2) bekezdés c) pontjának, amelyben a törvény megengedi a vezetõ tisztségviselõknek és a felügyelõ szerv tagjainak, hogy a társadalmi szervezet által a tagjának tagsági jogviszonya alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatást igénybe vegye. E szabályozással jelezte a jogalkotó, hogy a társadalmi szervezet közösségi tevékenységében részvételt olyan közös, belsõ szolgáltatásnak tekinti, amelynek igénybe vétele az egyesületi vezetõk részérõl még a legszigorúbb összeférhetetlenségi normákat sem sértheti. Az adótörvény tervezett módosítása ezzel szemben azt az üzenetet közvetíti, hogy a jogalkotó a társadalmi szervezet közösségi tevékenységét egy sorban kezeli a külsõ személyeknek az egyesület által nyújtott szolgáltatásokkal. Álláspontom szerint a közösségi tevékenységben részvétel éppúgy nem lehet személyi jövedelemadózás alapja, mint ahogyan a munkahelyi vagy családi munkamegosztásban való részvétel sem.