dr. Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének

A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján "Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról" szóló T/1501/129, számon benyújtott módosító javaslathoz kapcsolódva a következõ

terjesztem elõ:

1. A törvényjavaslat 223. §-a az alábbiak szerint változik:

223. § E törvény Itv. módosító rendelkezéseit a hatálybalépés napjától illetékkiszabásra bejelentette vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsõ fokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének g) és i.) pontjai, 26. §-ának (10) bekezdése, a 88. §-ából a "statisztikai illeték tekintetében pedig a vámjogról és a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény" szövegrész, valamint az Itv. melléklete 18. Címének 8-10. pontjai hatályát vesztik azzal, hogy a közös gazdálkodás céljára a tag által szolgáltatott ingatlanapport vagyonátruházási illeték alá esõ megszerzése után 2000-ben az egyébként járó illeték 20 %-át kell megfizetni, az ezt követõ három évben az egyébként járó illeték 40, 60, 80 %-át, a 2004. évtõl kezdve pedig 100 %-át kell megfizetni.

A javaslat szerint versenyhátrányban vannak azok a társaságok, amelyek adás-vétel útján szereznek ingatlant. A jogalkotó ugyanakkor megfeledkezik arról, hogy a tagok ezen ingatlan megszerzésekor már egyrészt lerótták az illetéket, másrészt az addigi saját vagyont a társaság tulajdonába adva kockáztatják. A mentességi szabály azonnali megszüntetésével tehát nem lehet egyetérteni, legfeljebb az öt év alatt történõ megszûnést tartjuk elfogadhatónak, mert ez alatt az idõtartam alatt valószínûsíthetõen lezajlanak azok az átalakulási folyamatok is, amelyeket ez a változás drasztikusan érintene.

Budapest, 1999. szeptember 30.