Dr. Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 102. § (1) bekezdése alapján az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/1501. sz. törvényjavaslathoz - T/1501/246. számon benyújtott módosító javaslathoz csatlakozva - az alábbi

terjesztem elõ.

A törvényjavaslat 137.§-a (1) bekezdésének az Itv. 26.§ (7) bekezdését megállapító rendelkezése a következõk szerint módosuljon:

"(7) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mentesség feltételeit az illetékhivatalnál kell - a gépjármû-forgalmazást fõtevékenységként folytató vállalkozó esetében cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal; a gépjármûlízinget fõtevékenységként végzõ vállalkozó esetében az erre vonatkozó statisztikai jelzõszámmal, az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet engedélyével és a Magyar Lízingszövetség által kiállított igazolással - bejelenteni. [bizonyítja. Az igazolás érvényességére a 23/A.§ (5) és (6) bekezdésében foglaltak értelemszerûen irányadók."] A kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató, tevékenységét az illetékkötelezettség keletkezésének évében (tárgyév) - jogelõd nélkül - kezdõ vállalkozó jogosult e § (1) bekezdés l) pontja szerinti illetékmentességre, ha a gépjármû, pótkocsi szerzés illetékkiszabásra bejelentésekor az illetékhivatalhoz benyújtott nyilatkozatban vállalja, hogy a tárgyévi nettó árbevételének 50%-a gépjármû pénzügyi lízingjébõl, vagy 75%-a ingatlan és gépjármû pénzügyi lízingjébõl fog származni. Amennyiben a tárgyévet követõ év június 30. napjáig a vállalkozó nem nyújtja be az illetékhivatalhoz a Magyar Lízingszövetség olyan igazolását, amely a tárgyévi nettó árbevétel - vállalt feltételek szerinti - megoszlását bizonyítja, akkor az illetékhivatal a vagyonszerzés után a 24.§ (1)-(2) bekezdés alapján fizetendõ illetéket a vállalkozó terhére 50 százalékkal növelten megállapítja. A Magyar Lízingszövetség említett igazolása a kiadása évének utolsó napjáig igazolja a tevékenységnek fõtevékenységként való folytatását, a kiadását követõ év elsõ napjától június 30-áig terjedõ idõszakban pedig ideiglenes igazolásként szolgál. Kérésére az ideiglenes igazolás alapján is mentesíteni kell a vállalkozót a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha azonban a vagyonszerzõ legkésõbb az illetékkötelezettség keletkezése évének július 15. napjáig nem nyújtja be az illetékhivatalhoz a 102.§ o) vagy p) pontjában meghatározott feltételeknek való megfelelésrõl szóló igazolást, akkor az illetékhivatal a vagyonszerzés után a 24.§ (1)-(2) bekezdése alapján fizetendõ illetéket a vállalkozó terhére 50 százalékkal növelten megállapítja."

A törvényjavaslat 137.§ (1) bekezdésének (amely az Itv. 26.§ (7) bekezdését módosítja) második mondata ebben a formában nem, vagy többféle módon is értelmezhetõ. A jogbiztonság és az ahhoz szükséges egyértelmû szabályozás megköveteli, hogy a gépjármû-szerzéssel kapcsolatos illetékmentesség feltételei, az ezzel összefüggõ igazolások érvényessége egzakt pontossággal részletezésre kerüljenek. A módosító indítvány ezt a célt szolgálja, olymódon, hogy - az Itv. 76.§ (2) bekezdésével összhangban - deklarálja azt is, hogy a gépjármû forgalmazást, illetõleg lízingelést fõtevékenységként folytató vállalkozó illetékmentességi ügyében - rendõrhatósági közremûködés nélkül - az illetékhivatal jár el, mint elsõ fokú illetékhatóság.

A fenti indok alapján benyújtott képviselõi módosító javaslathoz képest a csatlakozó módosító javaslat csupán szövegpontosítást tartalmaz, ennek lényege az, hogy az illetékmentesség érvényesítéséhez a tárgyévi nettó árbevétel számbavételénél gépjármû pénzügyi lízingjébõl származó bevételi arányt kell figyelembe venni. (A módosító indítványból a "pénzügyi" szó kimaradt.).

Budapest, 1999. szeptember " ".