A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

H/1509. számú
országgyûlési határozati javaslat

az Európai Régióban a felsõoktatási képesítések elismerésérõl szóló Lisszaboni Elismerési Egyezmény megerõsítésérõl

Elõadó: Pokorni Zoltán
oktatási miniszter

1999. augusztus


Az Országgyûlés
...../1999. (....) OGY
határozata

az Európai Régióban a felsõoktatási képesítések elismerésérõl szóló Lisszaboni Elismerési Egyezmény megerõsítésérõl

Az Országgyûlés

  1. megerõsíti a Magyar Köztársaság képviselõje által Lisszabonban, 1997. április 11. napján aláírt Lisszaboni Elismerési Egyezményt;
  2. felkéri a köztársasági elnököt, hogy a megerõsítõ okiratot állítsa ki;
  3. megbízza a külügyminisztert, hogy a megerõsítõ okiratot helyezze letétbe, és az Egyezmény II. 2. Cikkében, illetve a IX. 2. Cikkének (1) bekezdésében megjelölt tájékoztatási kötelezettségnek tegyen eleget.

EGYEZMÉNY
A FELSÕOKTATÁSI KÉPESÍTÉSEK ELISMERÉSÉRÕL AZ
EURÓPAI RÉGIÓBAN

Lisszabon, 1997.

Az Egyezményt aláíró Felek,

tudatában annak, hogy a tanuláshoz való jog alapvetõ emberi jog, és hogy a felsõoktatás, mely lényeges szerepet tölt be az ismeretek feltárásában és fejlesztésében, rendkívül gazdag kulturális és tudományos értéket jelent mind az egyén, mind pedig a társadalom számára;

figyelembe véve, hogy a felsõoktatásnak jelentõs szerepet kell játszania a béke, a kölcsönös megértés és a tolerancia elõsegítésében, valamint a népek és az országok közötti kölcsönös bizalom kialakításában;

figyelembe véve, hogy az Európai Régióban a felsõoktatási rendszerek különbözõsége olyan kulturális, szociális, politikai, filozófiai, vallási és a gazdasági változatosságot tükröz, melynek rendkívüli értékét egészében meg kell õrizni;

attól a szándéktól vezérelve, hogy a régió minden lakosa számára lehetõvé váljék e sokszínûség értékeibõl való részesedés, lehetõvé teszik, hogy az egyes államok lakosai, valamint az egyes Felek oktatási intézményeiben tanuló hallgatók eljussanak a többi Fél oktatási erõforrásaihoz, pontosabban fogalmazva, segítenek azokban az erõfeszítésekben, hogy tanulmányaikat a másik Fél felsõoktatási intézményeiben folytassák vagy tanulmányaik egy részét ott végezzék el;

figyelembe véve, hogy az Európai Régió valamely más országában végzett tanulmányok, megszerzett bizonyítványok, oklevelek és fokozatok elismerése jelentõs lépés a Felek közötti mobilitás elõsegítésében;

nagy jelentõséget tulajdonítva az intézményi autonómia elvének, és tudatában annak, hogy ezt az elvet fenn kell tartani és meg kell óvni;

abban a meggyõzõdésben, hogy a képesítések igazságos elismerése alapvetõ eleme az oktatáshoz való jognak, és ez egyben a társadalom felelõssége is;

figyelembe véve az Európa Tanács és az UNESCO Egyezményeit a tanulmányok elismerésérõl:

Európai Egyezmény az egyetemen való továbbtanuláshoz szükséges oklevelek egyenértékûségérõl (1953, ETS 15), és jegyzõkönyve (1964, ETS 49) ;

Európai Egyezmény az egyetemi résztanulmányok egyenértékûségérõl (1956, ETS 21);

Európai Egyezmény az egyetemi képesítést igazoló tanulmányok elismerésérõl (1959, ETS 32) ;

Egyezmény az Európai Régió államaiban felsõoktatásban végzett tanulmányok, szerzett oklevelek és végzettségek elismerésérõl (1979);

Európai Egyezmény az egyetemi résztanulmányok általános egyenértékûségérõl (1990, ETS 138) ;

figyelembe véve a Földközi-tenger mentén lévõ arab és európai államokban a felsõoktatásban végzett tanulmányok, megszerzett oklevelek és fokozatok elismerésérõl szóló Nemzetközi Egyezményt (1976), mely az UNESCO keretein belül került elfogadásra és részben vonatkozik az európai tanulmányok elismerésére is;

szem elõtt tartva, hogy ezt az Egyezményt a világ más régióira vonatkozó UNESCO-Egyezmények és a nemzetközi ajánlások összefüggésrendszerében is figyelembe kell venni, továbbá azt, hogy ezen régiók közötti információ-áramlás javítása elengedhetetlen;

tudatában annak, hogy ezen Egyezmények életbe lépése óta az Európai Régió felsõoktatásában széleskörû változások mentek végbe, melyek a nemzeti felsõoktatási rendszereken belül és ezek között jelentõsen megnövekedett sokszínûséget eredményeztek és szükségessé vált olyan jogi eszközöknek és gyakorlatnak a kialakítása, melyek megfelelõen tükrözik ezeket a fejleményeket;

tudatában annak, hogy együttes megoldást kell találni az elismerés gyakorlati problémáira az Európai Régióban;

tudatában annak, hogy a jelenlegi elismerési gyakorlatot tovább kell fejleszteni, átláthatóbbá kell tenni, és megfelelõen hozzá kell igazítani a felsõoktatás jelenlegi helyzetéhez az Európai Régióban;

bízva egy olyan Egyezmény pozitív jelentõségében, mely az Európa Tanács és az UNESCO közös támogatásával készült és került elfogadásra, és amely az elismerési gyakorlat továbbfejlesztésének kereteit biztosítja az Európai Régióban;

tudatában annak, hogy mennyire fontos a jelen Egyezmény elveinek és rendelkezéseinek gyakorlatban történõ alkalmazása végett létrehozott állandó végrehajtási mechanizmus;

a következõkben egyeztek meg:

I. FEJEZET
MEGHATÁROZÁSOK

I.1. Cikk

A következõ meghatározásoknak a jelen Egyezmény rendelkezései értelmében az alábbi jelentése van:

Bejutási lehetõség (a felsõoktatásba)

A megfelelõen képzett jelöltek joga, hogy jelentkezhessenek a felsõoktatásba és hogy felvételre számításba jöhessenek.

Felvétel (a felsõoktatási intézményekbe és képzési programokra)

Olyan intézkedés vagy rendszer, mely lehetõvé teszi a megfelelõen képzett jelentkezõk számára, hogy a felsõoktatás keretei között tanulmányokat folytassanak egy megadott intézményben és/vagy egy adott oktatási programban.

Értékelés (intézményeké vagy képzési programoké)

Egy felsõoktatási intézmény vagy képzési program oktatási minõségének megállapítására szolgáló folyamat.

Értékelés (egyéni képesítéseké)

Az egyén külföldi képesítésének írott megítélése vagy értékelése egy illetékes szerv által.

Illetékes elismertetõ hatóság

A külföldi képesítések elismerésével kapcsolatos kötelezõ érvényû döntések meghozatalára hivatalosan kijelölt szervezet.

Felsõoktatás

Minden olyan középiskolát követõ tanulmány, illetve tanulmányok sora, képzés vagy kutatásra irányuló képzés, melyet az egyik Fél illetékes hatósága felsõoktatási rendszerébe tartozónak ismer el.

Felsõoktatási intézmény

Olyan felsõoktatást nyújtó létesítmény, melyet az egyik Fél illetékes hatósága felsõoktatási rendszerébe tartozónak ismer el.

Felsõoktatási képzési program

Az egyik Fél illetékes hatósága által felsõoktatási rendszerébe tartozónak elismert tanulmányok sora, amelynek befejezése a hallgató számára felsõfokú képesítést nyújt.

Részképzés

Egy felsõoktatási képzési program bármely azon eleme, amelyet értékeltek és dokumentáltak, amely bár önmagában nem tekinthetõ egy adott képzési programon elvégzett befejezett tanulmánynak, a tudás és a készségek jelentõs gyarapodását képviseli.

Képesítés

A. Felsõoktatási képesítés

Az illetékes hatóság által kiállított bármely fokozat, oklevél vagy más bizonyítvány, mely egy felsõoktatási képzési program sikeres elvégzését tanúsítja.

B. A felsõoktatásba való bejutást lehetõvé tevõ képesítés

Az illetékes hatóság által kiállított bármely oklevél vagy más bizonyítvány, mely egy oktatási program sikeres elvégzését tanúsítja, és a képesítés birtokosát feljogosítja arra, hogy jelentkezhessen a felsõoktatásba és felvételre számításba jöhessen (lásd a bejutási lehetõség fogalmát).

Elismerés

Egy külföldi tanulmányi képesítés értékének hivatalos elismerése az illetékes hatóság által, figyelemmel az oktatáshoz és/vagy munkavállaláshoz jutás lehetõségére.

Követelmény

A. Általános követelmények

Azon feltételek, melyeket minden esetben teljesíteni kell a felsõoktatásba, illetve azon belül egy adott szintre történõ bejutáshoz, a képesítés odaítéléséhez.

B. Speciális követelmények

Azon feltételek, amelyeket az általános követelmények mellett kell teljesíteni, hogy egy bizonyos felsõoktatási képzési programra felvételt lehessen nyerni, illetve egy bizonyos tanulmányi területen szerzett speciális felsõfokú képesítés odaítélhetõ lehessen.

II. FEJEZET
A HATÓSÁGOK ILLETÉKESSÉGE

II.1. Cikk

1. Ahol a Fél központi hatóságai illetékesek dönteni elismerési kérdésekben, a Félre azonnal kötelezõ érvényûek ezen Egyezmény rendelkezései, és köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy ezeket területén érvényesítse.

Ahol az elismerési döntésekben az illetékesség a Félhez tartozó egyik alkotóelemé, a Fél egy rövid nyilatkozatot juttat el az egyik letéteményes szervhez az alkotmányos helyzetrõl vagy az alkotmányos struktúráról. Ez történhet az aláírás idõpontjában vagy amikor letétbe helyezi a ratifikálási, elfogadási, helybenhagyási vagy csatlakozási okmányt, illetve bármikor ezt követõen. Ilyen esetekben, a Fél erre kijelölt alkotóelemének illetékes hatóságai teszik meg a szükséges lépéseket, hogy ezen Egyezmény rendelkezéseit területükön érvényesítsék.

2. Ahol az elismerési döntésekben az illetékesség az egyes felsõoktatási intézményeké vagy más (szervezeti) egységeké, minden Fél alkotmányos helyzetének illetve szerkezetének megfelelõen közvetíti a jelen Egyezmény szövegét ezeknek az intézményeknek vagy (szervezeti) egységeknek és megtesz minden lehetségest, hogy elõsegítse rendelkezéseinek kedvezõ figyelembe vételét és alkalmazását.

3. Ezen cikk rendelkezései, mutatis mutandis, a Felek következõ cikkekben foglalt kötelezettségeire vonatkoznak.

II.2. Cikk

Az aláíráskor vagy a ratifikálási, az elfogadási, a helybenhagyási vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezésekor, vagy bármikor ezt követõen, minden adott Állam, a Szentszék vagy az Európai Közösség tájékoztatja a jelen Egyezmény egyik letéteményesét arról, hogy mely hatóságoknak van kompetenciája arra vonatkozóan, hogy az elismerési ügyekben hozandó döntéseket kategorizálják.

II.3. Cikk

Ez az Egyezmény nem szándékozik kedvezõtlenül befolyásolni (derogálni) azokat az egyik Fél által kiadott képesítések elismerésére vonatkozó kedvezõbb rendelkezéseket, amelyeket már létezõ vagy jövõbeli szerzõdések tartalmaznak, vagy abból fakadnak, s amelyeknek ezen Egyezmény egyik Fele tagja lesz.

III. FEJEZET
A KÉPESÍTÉSEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ALAPELVEK

III.1. Cikk

1. Az egyik Fél által kiadott képesítés birtokosai számára, az illetékes szervezethez benyújtott kérelmük alapján, biztosítani kell ezen képesítések megfelelõ értékelésének lehetõségét.

2. Ebben a tekintetben semmilyen diszkrimináció nem tehetõ a jelentkezõ neme, származása, bõrszíne, fogyatékossága, nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzetisége, etnikai vagy szociális származása, nemzeti kisebbséghez való tartozása, vagyona, születése, vagy más körülmények alapján, illetve bármely olyan alapon, amely érdemben nem tartozik annak a képesítésnek a megítéléséhez, melynek az elismerését kérték. E jog biztosítása érdekében mindegyik Fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a képesítés elismerésére irányuló kérelmet kizárólag a megszerzett tudás és képességek alapján értékeljék.

III.2. Cikk

Mindegyik Fél biztosítja, hogy a képesítés értékelése és elismerése folyamán alkalmazott eljárás és a kritériumok világosak, következetesek és megbízhatóak lesznek.

III.3. Cikk

1. Az elismerésrõl hozott döntés az elismertetni kívánt képesítésre vonatkozó megfelelõ információ alapján hozható meg.

2. A kellõ információ biztosítása elsõsorban a kérelmezõ felelõssége, aki ezt az információt jóhiszemûen köteles megadni.

3. A kérelmezõ felelõsségének fenntartása mellett a kérdéses képesítést kiállító intézmény kötelessége, hogy - kérésre és ésszerû határok között - megfelelõ információt nyújtson a képesítés birtokosa számára, vagy azon intézmény illetve azon ország illetékes hatósága számára, amelyben az elismerést kérték.

4. A Felek megfelelõ módon útmutatást adnak és ösztönzik az oktatási rendszerükbe tartozó oktatási intézményeket arra, hogy minden olyan ésszerû információ szerzésre irányuló kérést teljesítsenek, amelyek a nevezett intézményben szerzett képesítés értékeléséhez szükségesek.

5. Az értékelést végrehajtó szervezet felelõssége annak bebizonyítása, hogy a kérelem nem felelt meg az elõirt követelményeknek.

III.4. Cikk

Abból a célból, hogy a képesítések elismerését elõsegítsék, mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy saját oktatási rendszerérõl kielégítõ és világos információk álljanak rendelkezésre.

III.5. Cikk

Az elismerésrõl hozott döntést az illetékes elismerési hatóság által elõre meghatározott ésszerû határidõn belül kell meghozni. A határidõt attól az idõponttól kell számítani, amikortól az ügy elbírálásához szükséges minden információ rendelkezésre áll. Ha az elismerést megtagadják, az elismerés elutasításának okait meg kell jelölni, és tájékoztatást kell adni arról, milyen esetleges lépéseket tehet a kérelmezõ egy késõbbiekben történõ elismerés érdekében.

IV. FEJEZET
A FELSÕOKTATÁSBA BEJUTÁST LEHETÕVÉ
TEVÕ KÉPESÍTÉSEK ELISMERÉSE

IV.1. Cikk

Mindegyik Fél elismeri azokat a többi Fél által kibocsátott képesítéseket, amelyek az adott Felek felsõoktatási rendszerébe jutásra jogosító általános követelményeknek megfelelnek, hogy ezáltal az adott felsõoktatási rendszerhez tartozó képzési programra lehetõséget biztosítsanak, kivéve, ha a bejutás általános követelményeit illetõen alapvetõ különbség mutatkozik a képesítést kiadó Fél, valamint a képesítés elismerésére irányuló kérelmet elbíráló Fél között.

IV.2. Cikk

Alternatív módon, amennyiben a képesítés birtokosa úgy kéri, elegendõ, ha a Fél a másik Fél által kiadott képesítés birtokosának az adott képesítés értékelését adja, a IV.1. Cikk rendelkezéseit mutatis mutandis kell alkalmazni az ilyen esetekben.

IV.3. Cikk

Amennyiben a képesítés csak speciális felsõfokú intézményekbe vagy képzési programokra biztosítja a bejutási lehetõséget abban az országban, ahol azt megszerezték, a többi Fél a felsõoktatási rendszerükbe tartozó intézményekben az ilyen képesítések birtokosainak hasonló speciális képzési programokra biztosít bejutási lehetõséget, kivéve, ha a bejutás követelményeit illetõen alapvetõ különbség mutatható ki a képesítést kibocsátó Fél, valamint a képesítés elismerésére irányuló kérelmet elbíráló Fél között.

IV.4. Cikk

Ahol egy bizonyos felsõoktatási képzési programra a felvétel az általános bejutási követelmények mellett speciális követelmények teljesítésétõl is függ, az érintett Fél illetékes hatóságai további követelményeket állapíthatnak meg a másik Fél által kiadott képesítés birtokosára, vagy értékelhetik, hogy a másik Fél által kiadott képesítéssel rendelkezõ megfelel-e az ezzel egyenértékû követelményeknek.

IV.5. Cikk

Amennyiben az adott Fél országában az iskolai tanulmányokat lezáró bizonyítvány csak a felsõoktatásba való bejutáshoz elõírt további minõsítõ vizsgákkal kombinálva biztosít bejutást a felsõoktatásba, a többi Fél a bejutást e követelményektõl függõvé teheti vagy alternatívát ajánlhat e kiegészítõ követelmények teljesítésére saját oktatási rendszerén belül. Bármely Állam, a Szentszék, vagy az Európai Közösség az aláíráskor, vagy ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okmány letétbe helyezésekor, vagy bármikor ezt követõen, értesítheti az egyik letéteményest, hogy igénybe veszi ennek a Cikknek a rendelkezéseit, megjelölve azokat a Feleket, melyek tekintetében ezt a Cikket alkalmazni kívánja, megadva ennek indoklását is.

IV.6. Cikk

A felvétel egy adott felsõoktatási intézménybe, vagy az intézményen belül egy adott képzési programra - a IV.1., IV.2., IV.3., IV.4. és a IV.5. Cikkek rendelkezéseinek sérelme nélkül - korlátozható vagy szelektívvé tehetõ. Azokban az esetekben, amikor a felvétel egy felsõoktatási intézménybe és/vagy képzési programra szelektív jellegû, a felvételi eljárást arra tekintettel kell megtervezni, hogy a külföldi képesítések értékelése a III. Fejezetben leírt igazságos módon és megkülönböztetés nélkül történjen.

IV.7. Cikk

A IV.1., IV.2., IV.3., IV.4. és a IV.5. Cikkek rendelkezéseinek sérelme nélkül az adott felsõoktatási intézménybe való bejutás függõvé tehetõ a jelentkezõ megfelelõ nyelvi rátermettségének bizonyításától az adott intézményben folyó oktatás nyelve vagy nyelvei, vagy más meghatározott nyelv tekintetében.

IV.8. Cikk

Azon Felek országaiban, ahol a felsõoktatásba jutás a szokványostól eltérõ képesítések alapján történik, a másik Fél országában megszerzett hasonló jellegû képesítéseket az elismerési kérelmet elbíráló Fél országában megszerezhetõ, a szokványostól eltérõ képesítésekhez hasonló módon kell megítélni.

IV.9. Cikk

A saját területén mûködõ külföldi oktatási intézmény által kiadott képesítések felsõoktatási képzési programokba való bejutáshoz történõ elismerését mindegyik Fél függõvé teheti a nemzeti jogszabályok sajátos követelményeitõl, illetve az intézmény származási helyét képviselõ Féllel kötött sajátos megállapodástól.

V. FEJEZET
RÉSZKÉPZÉSEK TANULMÁNYI IDEJÉNEK ELISMERÉSE

V.1. Cikk

Mindegyik Fél elismeri valamely másik Fél felsõoktatási képzési programjában elvégzett részképzésekben folytatott tanulmányait. Minden ilyen jellegû részképzést el kell ismerni annak a Félnek a felsõoktatási képzési programjának elvégzéséhez, ahol az elismerést kérték, kivéve, ha alapvetõ különbségek mutathatók ki a másik Fél országában elvégzett részképzés és a felsõoktatási képzési program azon része között, melyet kiváltana annak a Félnek az országában, ahol az elismerését kérték.

V.2. Cikk

Alternatív módon, amennyiben az érintett személy úgy kéri, elegendõ, ha a Fél a másik Fél valamely felsõoktatási képzési programja keretén belül részképzést elvégzett személynek az adott részképzés értékelését adja, az ilyen esetekben a V.1. Cikk rendelkezéseit mutatis mutandis kell alkalmazni.

V.3. Cikk

A Felek elsõsorban olyan esetekben segítik elõ a részképzés elismerését, amikor:

a) egy korábbi megállapodás jött létre egyrészt a felsõoktatási intézmény vagy az adott részképzés esetében illetékes hatóság, másrészt a felsõoktatási intézmény vagy a kért elismerésért felelõs illetékes elismerési hatóság között; továbbá

b) az a felsõoktatási intézmény, melyben a részképzést végezték, kiadott egy tanulmányokat igazoló bizonyítványt vagy a tanulmányi elõmenetelt ellenõrzõ füzet kivonatát, mely tanúsítja, hogy a tanuló sikeresen teljesítette az említett részképzés esetében elõirt követelményeket.

VI. FEJEZET
FELSÕFOKÚ KÉPESÍTÉSEK ELISMERÉSE

VI.1. Cikk

Abban a mértékben, ahogy az elismerési határozat a felsõfokú képesítés által bizonyított tudáson és képességeken alapszik, mindegyik Fél elismeri a másik Fél által kiadott felsõfokú képesítéseket, kivéve, ha alapvetõ különbség mutatható ki az elismertetni kívánt képesítés és annak a Félnek megfelelõ képesítése között, melyben az elismerést kérték.

VI.2. Cikk

Alternatív módon, amennyiben a képesítés birtokosa úgy kéri, elegendõ, ha a Fél a másik Fél által kiadott felsõoktatási képesítés birtokosának az adott képesítés értékelését adja, az ilyen esetekben a VI.1. Cikk rendelkezéseit mutatis mutandis kell alkalmazni.

VI. 3. Cikk

Az egyik Fél által kiadott felsõoktatási képesítés másik Fél által történõ elismerése az alábbi következmények egyikével vagy mindkét elemével járhat:

a) bejutási lehetõség felsõoktatási tanulmányok elvégzéséhez, ideértve a kapcsolódó vizsgákat, és/vagy a doktoranduszi stúdiumokat, mégpedig ugyanazon feltételek mellett, amelyek azon Fél képesítéseire vonatkoznak, ahol az elismerést kérték;

b) a tudományos fokozat címének viselését azon Fél jogszabályai határozzák meg, amelyben az elismerést kérték.

Az elismerés továbbá elõsegítheti a munkaerõpiacra történõ bejutást, melyet azon Fél jogszabályai határoznak meg, amelyben az elismerést kérték.

VI. 4. Cikk

Az egyik Fél által kiadott felsõoktatási képesítés másik Fél általi értékelése a következõ formákban történhet:

a) szaktanács általános munkavállalási célból;

b) szaktanács oktatási intézmény számára a képzési programjaira történõ felvétel céljából;

c) szaktanács bármely más illetékes elismerési hatóság számára.

VI.5. Cikk

Mindegyik Fél függõvé teheti a területén mûködõ külföldi oktatási intézmény által kiadott képesítések elismerését nemzeti jogszabályok sajátos követelményeitõl, illetve azzal a Féllel kötött sajátos megállapodástól, ahonnan az intézmény származik.

VII. FEJEZET
MENEKÜLTEK, HONTALANOK ÉS MENEDÉKES
SZEMÉLYEK KÉPESÍTÉSEINEK ELISMERÉSE

VII. Cikk

Mindegyik Fél megtesz minden megvalósítható és ésszerû lépést oktatási rendszerén belül, alkotmányos és jogszabályi rendelkezéseivel összhangban, olyan eljárások kialakítására, melynek keretében igazságosan és eredményesen értékelik azt, hogy a menekültek, hontalanok és menedékes személyek eleget tesznek-e a felsõoktatásba, további felsõoktatási képzési programokra vagy munkavállaláshoz való hozzáférhetõséghez szükséges feltételeknek, még azokban az esetekben is, amikor az egyik Fél által kiadott képesítés nem dokumentálható.

VIII. FEJEZET
TÁJÉKOZTATÁS FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS KÉPZÉSI PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSÉRÕL

VIII.1. Cikk

Mindegyik Fél megfelelõ információt szolgáltat a felsõoktatási rendszerébe tartozó bármelyik intézményérõl, vagy bármely ezekben mûködõ képzési programról, lehetõvé téve a másik Fél illetékes hatóságai számára, hogy megbizonyosodjanak, vajon az ezekben az intézményekben kiállított képesítések minõsége megfelelõen indokolja az elismerést azon Fél országában, ahol az elismerést kérték. A tájékoztatás a következõ formákban történhet:

a) abban az esetben, amikor a Fél a felsõoktatási intézmények és képzési programok hivatalos értékelésére rendszert épített ki: tájékoztatás az értékelés módszereirõl és eredményeirõl, továbbá azokról a minõségi normákról, amelyek jellemzõk az egyes felsõfokú képesítést kibocsátó felsõoktatási intézményre, valamint felsõfokú képesítés megszerzésére irányuló képzési programokra;

b) abban az esetben, amikor a Fél a felsõoktatási intézmények és képzési programok hivatalos értékelésére nem épített ki rendszert: tájékoztatás a felsõoktatási rendszerükbe tartozó bármely felsõoktatási intézményben, illetve bármely felsõoktatási képzési programon kiadott különbözõ képesítések elismerésérõl.

VIII.2. Cikk

Mindegyik Fél megteszi a megfelelõ lépéseket, hogy fejlessze, fenntartson és kiadjon:

a) a felsõoktatási rendszerébe tartozó különbözõ felsõoktatási intézményekrõl készült áttekintést, bemutatva az egyes intézmények jellegzetességeit;

b) egy listát a felsõoktatási rendszerébe tartozó (állami és magán) elismert intézményekrõl, megjelölve, hogy ezek milyen típusú képesítések kiadására jogosultak, valamint melyek az egyes intézményekbe és képzési programokra való bejutás feltételei;

c) leírást felsõoktatási képzési programjairól;

d) egy listát azon oktatási intézményekrõl, melyek területén kívül mûködnek, azonban a Fél oktatási rendszerébe tartozónak tekint.

IX. FEJEZET
TÁJÉKOZTATÁS ELISMERÉSI KÉRDÉSEKBEN

IX.1. Cikk

A felsõoktatási képesítések elismerésének elõsegítése érdekében a Felek vállalják, hogy a megszerezhetõ képesítések teljes leírására átlátható rendszert alakítanak ki.

IX.2. Cikk

1. Tudomásul véve, hogy szükség van a megfelelõ, pontos és naprakész információkra, mindegyik Fél létrehoz vagy fenntart egy nemzeti információs központot és ennek megalapításáról, vagy bármely ezt érintõ változásról tájékoztatja valamelyik letéteményest.

2. A nemzeti információs központ mindegyik Fél területén:

a) elõsegíti a felsõoktatásra és felsõfokú képesítésekre vonatkozó hivatalos és pontos információhoz való hozzáférhetõséget abban az országban, melyben található;

b) elõsegíti a másik Fél felsõoktatására és felsõfokú képesítéseire vonatkozó információhoz való hozzáférhetõséget;

c) tanácsot vagy tájékoztatást ad képesítések elismerése és értékelése kérdéseiben, a nemzeti jogszabályoknak megfelelõen.

3. Mindegyik nemzeti információs központnak rendelkezésére kell álljon a feladatainak végrehajtásához szükséges minden lehetséges eszköz.

IX.3. Cikk

A Felek nemzeti információs központjaik révén vagy másként támogatják az UNESCO/Európa Tanács Oklevélmellékletének vagy más hasonló, a felsõoktatási intézmény által kiállított dokumentum használatát területükön.

X. FEJEZET
VÉGREHAJTÁSI MECHANIZMUSOK

X.1. Cikk

Az Egyezmény végrehajtását a következõ szervek felügyelik, támogatják illetve segítik elõ:

a) a Felsõoktatással Kapcsolatos Képesítéseket Elismerõ Európai Régió Egyezmény Bizottsága;

b) a tanulmányok elismerésével és a mobilitással foglalkozó Nemzeti Információs Központok Európai Hálózata (ENIC Hálózat), mely az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1994. év június 9-i, valamint az UNESCO Európai Regionális Bizottságának június 18-i döntése alapján alakult meg.

X.2. Cikk

1. a Felsõoktatással Kapcsolatos Képesítéseket Elismerõ Európai Régió Egyezmény Bizottsága (a továbbiakban: "a Bizottság") ezennel létrejött. A Bizottságban mindegyik Fél egy fõvel képviselteti magát.

2. A X.2. Cikk szóhasználatában a "Fél" fogalom nem vonatkozik az Európai Közösségre.

3. A XI.1. Cikkben említett Államok, továbbá a Szentszék, amennyiben nem tagjai a jelen Egyezménynek, valamint az Európai Közösség és az ENIC Hálózat elnöke a Bizottság ülésein megfigyelõkként vesznek részt. A régióban az elismerés területén tevékenységet folytató állami és nem állami szervezetek képviselõi szintén meghívhatók a Bizottság üléseire megfigyelõként.

4. Az Európai Régió államaiban felsõoktatással kapcsolatos tanulmányok, oklevelek és végzettségek elismerésérõl szóló Egyezmény végrehajtásáért felelõs UNESCO Regionális Bizottságának elnöke szintén meghívást kap, hogy megfigyelõként vegyen részt a Bizottság ülésein.

5. A Bizottság elõsegíti ennek az Egyezménynek az alkalmazását és felügyeli végrehajtását. E célból, a Felek többségének támogatásával ajánlásokat, nyilatkozatokat, jegyzõkönyveket és a helyes gyakorlatra vonatkozó modelleket fogadhat el abból a célból, hogy útmutatást adjon a Felek illetékes hatóságai számára az Egyezmény végrehajtásához, valamint felsõfokú képesítések elismerésére irányuló kérelmek elbírálásához. Bár ezek a szövegek nem kötelezõ érvényûek, a Felek minden tõlük telhetõt megtesznek, hogy ezeket alkalmazzák, vagy ezekre felhívják az illetékes hatóságok figyelmét és támogassák alkalmazásukat. A Bizottság kikéri az ENIC Hálózat véleményét, mielõtt döntését meghozza.

6. A Bizottság jelentést tesz az Európa Tanács és az UNESCO illetékes testületeinek.

7. A Bizottság kapcsolatot tart az UNESCO Regionális Bizottságaival, az UNESCO védnöksége alatt elfogadott, a felsõoktatásban végzett tanulmányok, szerzett oklevelek és végzettségek elismerésérõl szóló Egyezmények alkalmazása céljából.

8. A Felek részvételi többsége szükséges a határozatképességhez.

9. A Bizottság Eljárási Szabályzatot fogad el. Legalább három évente rendes ülésszakot tart. A Bizottság elõször ezen Egyezmény hatálybalépésétõl számított egy éven belül ül össze.

10. A Bizottság Titkárságáért az Európa Tanács fõtitkára és az UNESCO fõigazgatója együttesen felel.

X.3. Cikk

1. Mindegyik Fél, a tanulmányok elismerésével és a mobilitással foglalkozó nemzeti információs központok európai hálózatának tagjaként (ENIC Hálózat), kijelöl egy nemzeti információs központot, melyet a IX.2. Cikk alapján állít fel, illetve mûködtet. Abban az esetben, ha egynél több nemzeti információs központ mûködik a IX.2. Cikk alapján az egyik Fél területén, ezek mind tagjai lesznek a Hálózatnak, de a kérdéses Fél továbbra is csak egy szavazattal fog rendelkezni.

2. Az ENIC Hálózat, mely összetételében ezen Egyezmény Feleire korlátozódik, támogatja és segíti az illetékes nemzeti hatóságokat ezen Egyezmény gyakorlati megvalósításában. A Hálózat legalább évente egyszer megtartja soros közgyûlését. Hatáskörének megfelelõen megválasztja elnökét és elnökségét.

3. Az ENIC Hálózat Titkárságáért az Európa Tanács fõtitkára és az UNESCO fõigazgatója együttesen felel.

4. A Felek együttmûködnek, az ENIC Hálózaton keresztül, más Felek nemzeti információs központjaival, különösen azáltal, hogy lehetõvé teszik számukra a tevékenységük során felhasználható valamennyi információ összegyûjtését, melyek kapcsolódnak a tanulmányok elismeréséhez és a mobilitáshoz.

XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XI.1. Cikk

1. Ez az Egyezmény nyitva áll

a) az Európa Tanács tagállamai,

b) az UNESCO Európai Régió tagállamai,

c) az Európa Tanács Európai Kulturális Egyezményének és/vagy az UNESCO az Európai Régió államaiban felsõoktatással kapcsolatos tanulmányok, oklevelek és végzettségek elismerésérõl szóló Egyezményének bármely más aláíró, szerzõdõ vagy tagállama számára,

amelyet meghívtak az Egyezmény elfogadására összehívott Diplomáciai Konferenciára.

2. Ezek az államok és a Szentszék a következõ módon ismerhetik el magukra nézve kötelezõnek az Egyezményt:

a) fenntartás nélküli aláírással, anélkül, hogy ratifikációhoz, elfogadáshoz vagy jóváhagyáshoz kötnék; vagy

b) ratifikációhoz, elfogadáshoz vagy jóváhagyáshoz kötött aláírásukkal, melyet ratifikáció, elfogadás vagy jóváhagyás követ; vagy

c) csatlakozás által.

3. Az aláírások valamelyik letéteményesnél történnek. A ratifikáció, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás okiratai valamelyik letéteményesnél kerülnek elhelyezésre.

XI.2. Cikk

Ez az Egyezmény a hónap elsõ napján egy hónappal annak lejártát követõen lép életbe, miután öt állam, közülük legalább három Európa Tanács és/vagy UNESCO Európai Régió tag, kifejezte, hogy magukra nézve kötelezõ érvényûnek tekintik az Egyezményt. Minden másik állam számára a hónap elsõ napján egy hónappal annak lejártát követõen lép életbe, miután kifejezte, hogy magára nézve kötelezõ érvényûnek tekinti az Egyezményt.

XI.3. Cikk

1. Az Egyezmény hatályba lépését követõen a XI.1. Cikkben felsorolt kategóriákba nem tartozó államok is kérhetik az Egyezményhez való csatlakozásukat. Bármely erre irányuló kérelem az egyik letéteményeshez nyújtandó be, amely továbbítja ezt a Szerzõdõ Államokhoz, legalább három hónappal a felsõoktatással kapcsolatos képesítéseknek az Európai Régióban történõ elismerésérõl szóló Egyezmény Bizottságának ülése elõtt. A letéteményes szintén értesíti az Európa Tanács Miniszteri Tanácsát és az UNESCO Végrehajtó Testületét.

2. A csatlakozást kérõ állam felvételéhez a Felek kétharmados többsége szükséges.

3. A jelen Cikk második bekezdésének megsértése nélkül, az Egyezmény hatálybalépését követõen, tagállamai kérésére az Európai Közösség csatlakozhat hozzá, a letéteményeshez továbbítandó kérése alapján.

4. Bármely csatlakozó állam, vagy az Európai Közösség tekintetében az Egyezmény a csatlakozási okirat valamelyik letéteményesnél történt elhelyezését követõ egy hónap lejárta utáni hónap elsõ napján lép életbe.

XI.4. Cikk

1. Ezen Egyezmény azon résztvevõi, melyek ugyanakkor tagjai az alábbi Egyezmények közül egynek vagy többnek:

Európai Egyezmény az egyetemen való továbbtanuláshoz szükséges oklevelek egyenértékûségérõl (1953, ETS 15), és jegyzõkönyv (1964, ETS 49) ;

Európai Egyezmény az egyetemi részképzések egyenértékûségérõl (1956, ETS 21) ;

Európai Egyezmény az egyetemi képesítést igazoló tanulmányok elismerésérõl (1959, ETS 32) ;

Nemzetközi Egyezmény a Földközi-tenger mentén lévõ arab és európai államokban felsõoktatásban végzett tanulmányok, szerzett oklevelek és végzettségek elismerésérõl (1976),

Egyezmény az Európai Régió államaiban felsõoktatásban végzett tanulmányok, szerzett oklevelek és végzettségek elismerésérõl (1979) ;

Európai Egyezmény az egyetemi részképzések általános egyenértékûségérõl (1990, ETS 138) ;

a) közös kapcsolataikban a jelen Egyezmény rendelkezéseit alkalmazzák;

b) azokban a kapcsolataikban, melyek olyan államokkal létesültek, amelyek tagjai azon Egyezményeknek, de nem a jelen Egyezménynek, a fent említett Egyezmények közül azokat alkalmazzák továbbra is, melynek tagjai.

2. Ezen Egyezmény Felei vállalják, hogy tartózkodnak az 1. bekezdésben említett azon Egyezményekhez való csatlakozástól, melyeknek még nem tagjai, a Földközi-tenger mentén lévõ arab és európai államokban a felsõoktatásban végzett tanulmányok, szerzett oklevelek és végzettségek elismerésérõl szóló nemzetközi Egyezmény kivételével.

XI.5. Cikk

1. Bármely Állam, az aláíráskor, vagy a ratifikációs, elfogadó, helybenhagyó, vagy csatlakozási okirat elhelyezésekor megjelölheti azt a területet vagy területeket, amely(ek)re a jelen Egyezmény vonatkozik.

2. Bármely Állam, bármely késõbbi idõpontban, az egyik letéteményeshez eljuttatott nyilatkozattal kibõvítheti a jelen Egyezmény alkalmazását bármely olyan területre, amelyet nyilatkozatában megjelöl. Az ilyen terület vonatkozásában az Egyezmény a nyilatkozat letéteményeshez történõ megérkezését követõ egy hónap lejárta utáni hónap elsõ napján lép életbe.

3. Az elõzõ két bekezdés alapján készült bármely nyilatkozat, a nyilatkozatban megjelölt terület vonatkozásában, visszavonható az egyik letéteményeshez eljuttatott értesítéssel. A visszavonás az értesítés letéteményeshez történt megérkezését követõ egy hónap lejárta utáni hónap elsõ napján lép életbe.

XI.6. Cikk

1. Bármely Fél, bármikor felmondhatja ezt az Egyezményt, valamelyik letéteményeshez eljuttatott értesítéssel.

2. Ilyen felmondás a felmondó értesítés okiratának átvételét követõ tizenkét hónap lejárta utáni hónap elsõ napján lép életbe. A felmondás nem befolyásolja az Egyezmény rendelkezései alapján korábban meghozott elismerési döntéseket.

3. Ezen Egyezmény alkalmazásának beszüntetését illetve felfüggesztését, mely annak következménye, hogy valamelyik Fél megszegi az ezen Egyezmény céljai szempontjából fontos rendelkezéseket, a nemzetközi jognak megfelelõen kell kezelni.

XI.7. Cikk

1. Bármely állam, a Szentszék vagy az Európai Közösség az aláíráskor vagy a ratifikációs, elfogadó, helybenhagyó vagy csatlakozási okirat elhelyezésekor kinyilatkoztathatja, hogy a következõ Cikkek közül melyeket nem kívánja részben vagy teljesen alkalmazni:

IV.8. Cikk

V.3. Cikk

VI.3. Cikk

VIII.2. Cikk

IX.3. Cikk

Más fenntartással nem lehet élni.

2. Bármely Fél, mely az elõzõ bekezdés alapján fenntartással élt, teljesen vagy részben visszavonhatja ezeket az egyik letéteményeshez eljuttatott értesítéssel. A visszavonás ezen értesítés letéteményeshez való megérkezését követõen lép életbe.

3. Az a Fél, amely fenntartással élt ezen Egyezmény rendelkezéseit illetõen, nem kérheti azok alkalmazását bármely másik Féltõl; ugyanakkor, amennyiben fenntartásai részlegesek és feltételesek, annyira kérheti ezek alkalmazását, amennyire saját maga elismerte érvényességüket.

XI.8. Cikk

1. Ezen Egyezmény módosítási tervezetei a Felsõoktatással Kapcsolatos Képesítéseket Elismerõ Európai Régió Egyezmény Bizottsága által fogadható el a Felek kétharmados többségi szavazatával. Bármely így elfogadott módosítási tervezet beépül a jelen Egyezmény Protokolljába. A Protokoll határozza meg a hatálybalépés módját, amelyhez szükséges a Felek azon beleegyezõ nyilatkozata, hogy magukra nézve kötelezõ érvényûnek tartják.

2. Nem módosítható a jelen Egyezmény III. Fejezete a fenti 1. bekezdésben leírt eljárás szerint.

3. Bármely módosító javaslatot valamely letéteményesnél kell kifejezésre juttatni, aki továbbítja ezt a Felekhez legalább három hónappal a Bizottság ülése elõtt. A letéteményes szintén tájékoztatja az Európa Tanács Igazgatói Tanácsát valamint az UNESCO Végrehajtó Testületét.

XI.9. Cikk

1. Az Európa Tanács fõtitkára és az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének fõigazgatója ezen Egyezmény letéteményesei.

2. Az a letéteményes, akinek a határozatot, bejelentést vagy értesítést benyújtották, értesíti az Egyezmény Feleit, valamint az Európa Tanács és/vagy az UNESCO Európai Régió tagállamait:

a) bármely aláírásról;

b) bármely ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat benyújtásáról;

c) bármely ezen Egyezmény hatálybalépésével kapcsolatos idõpontról, a XI.2. és XI.3.4. Cikkeknek megfelelõen;

d) bármely olyan fenntartásról, melyet a XI.7. Cikk értelmében tettek, illetve bármely fenntartás visszavonásáról, melyet a XI.7. Cikk értelmében tettek;

e) ezen Egyezmény bármilyen felmondásáról, melyet a XI.6. Cikk értelmében tettek;

f) bármely nyilatkozatról, melyet a II.1. Cikk vagy a II.2. Cikk rendelkezései alapján tettek;

g) bármely nyilatkozatról, melyet a IV.5. Cikk rendelkezései alapján tettek;

h) bármely csatlakozási kérelemrõl, melyet a XI.3. Cikk rendelkezései alapján tettek;

i) bármely javaslatról, melyet a XI.8. Cikk rendelkezései alapján tettek;

j) bármely más tevékenységrõl, bejelentésrõl vagy értesítésrõl, mely ezen Egyezményhez kapcsolódik.

3. Az a letéteményes, aki ezen Egyezmény rendelkezései értelmében kapott tájékoztatást vagy készített értesítést, azonnal tájékoztatja a másik letéteményest ezekrõl.

Mindezeket tanúsítva az alulírott képviselõk, erre felhatalmazva, aláírták a jelen Egyezményt.

Készült Lisszabonban [ 1997. április 11.] két példányban, mindegyik angol, francia, orosz és spanyol nyelven, mind a négy szöveg hiteles, amelyek közül az egyiket az Európa Tanács irattárában, a másikat pedig az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének irattárában kell elhelyezni. Hiteles másolatot kap valamennyi, a XI.1. Cikkben megjelölt állam, a Szentszék, az Európai Közösség, valamint az Egyesült Nemzetek Titkársága.

I N D O K O L Á S

Az Európa Tanács fõtitkára 1992-ben javaslatot tett a UNESCIO fõtitkárának egy együttes európai ún. ekvivalencia egyezmény kidolgozására. Az UNESCO fõtitkára a javaslatot még 1992-ben elfogadta. A megvalósíthatósági tanulmányt 1994-ben a két szervezet, valamint a NARIC együttesen Budapesten tartott közgyûlése fogadta el. Az ennek alapján kidolgozott egyezmény-tervezetet az európai államok 1996. november 27-29-én Hágában tartott értekezletén véglegesítették.

Az 1997. április 8-11. között megtartott Európai Diplomáciai Konferencia keretében került sor a Lisszaboni Elismerési Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Értelmezõ Jelentés elfogadására. A Konferencia állásfoglalása szerint aláírásra csak az Egyezmény került.

Az Egyezmény rendelkezik a felsõoktatási képesítések - beleértve a felsõoktatásba bejutási lehetõséget biztosító középfokú végzettségek - elismerésérõl az Európai Régióban.

Az Európai Unió végig támogatta az Egyezmény kidolgozását és aláíróként külön is szerepel. Ezzel gyakorlatilag egy egységes európai elismerési és végrehajtási mechanizmus alakult ki az Egyezmény hatálya alá tartozó területen.

Napjainkban az egyetemi mobilitás növekedésével az egyetemi tanulmányok elismerésérõl szóló egyezmények rendkívül nagy fontossággal bírnak. Ezért egyre égetõbb szükség az érvényben lévõ jogi szabályozás modernizálására az Európai Régióban.

A magánintézmények száma jelentõsen megnövekedett, mely tendencia a legtöbb országban jelentkezett, de leginkább a közép- és kelet-európai országokban figyelhetõ meg. A jelen Egyezmény szempontjából nem az a lényeges, hogy egy adott intézmény állami, vagy magán mûködtetésû-e, hanem hogy tudja-e biztosítani az oktatás és a képesítések színvonalát. Az Európai Felsõoktatási Egyezmények nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek nemzeti szinten különbséget tennének magán és állami intézmények között.

A közös Európa Tanács/UNESCO Egyezmény kidolgozásának egyik fontos célja volt, hogy helyettesítse az Európai Régió államaiban felsõoktatásban szerzett képesítések elismerésérõl szóló, a két szervezet saját keretein belül külön elfogadott Egyezményeket. Ezt a törekvést tükrözi az Európa Tanács/UNESCO azon döntése, amelynek értelmében együttes nemzeti információs központok hálózatát hoznák létre a tanulmányok elismerése és a mobilitás segítésére. Az ENIC Hálózat, amely magában foglalja a nemzeti információs központokat, 1994. júniusában jött lére és a két szervezet korábbi, különállóan mûködõ hálózatait váltotta fel. Az ENIC szorosan együttmûködik az Európai Unió NARIC (National Academic Recognition Information Centres) Hálózatával. Az Egyezmény IX.2. Cikke kötelezi a Feleket, hogy nemzeti információs központokat alapítsanak meg és tartsanak fenn, valamint leírja a nemzeti információs központok szerepét nemzeti szinten. Szerepüket nemzetközi szinten a X. Fejezet határozza meg. Az ebben a cikkben leírt nemzeti információs központok alkotják az ENIC Hálózatot.

Az elmúlt évtizedekben jelentõs mértékben fejlõdött a képesítések elismerésének gyakorlata. Korábban a külföldi képesítések értékelése a tanterv és a hallgatott anyagok részletes összevetését kívánta ("egyenértékûség") és ez alapozta meg a külföldön szerzett képesítés magyarországi megfelelõjének meghatározását. A jövõben a hangsúly a megszerzett képesítések egy tágabb összehasonlítására tevõdik át ("elismerés"), amely a külföldön szerzett képesítés magyarországi értékét határozza meg. A hivatalos nemzetközi szabályozásban az a tendencia alakult ki, amely a külföldi képesítések elismerési folyamatában az alkalmazott eljárási rendet és kritériumokat hangsúlyozza, ahelyett, hogy felsorolná, illetve meghatározná az érvényben lévõ jogszabályok alapján elismerhetõ végzettségeket és okleveleket. A jelen Egyezmény a felsõoktatással kapcsolatos képesítésekre - beleértve a felsõoktatásba bejutási lehetõséget biztosító középfokú végzettségeket - terjed ki az elismerési határozattal, illetve egyéb módon történõ elismerés céljából.

A külföldi felsõoktatási intézményben szerzett fokozatok, oklevelek és diplomák elismerésérõl és honosításáról szóló 47/1995. (IV.27.) Korm.rendelet meghatározta, hogy a külföldi oklevelek elismerésével és honosításával kapcsolatos feladatok ellátása a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ feladatkörébe tartozik.

Magyarország három korábbi európai konvenciót írt alá, ezek: ETS No.15 (az érettségi bizonyítványok egyenértékûségérõl), ETS No.21 (az egyetemi résztanulmányok egyenértékûségérõl), valamint az ETS No. 32 (az egyetemi képesítések egyenértékûségérõl). Ezek kihirdetésére a kilencvenes évek elejének nagyméretû emigrációs hullámának rugalmas "levezetése" érdekében nem került sor. Az új Egyezmény a korábbiakhoz képest saját prioritását fogalmazza meg azzal, hogy az államok vállalják: az aláírók korábbi konvenciókhoz nem csatlakoznak. Ezáltal minden részes államban gyakorlatilag az Egyezmény alkalmazására kerül sor.