Hazánk biztonságpolitikai helyzete az alapszerzõdésekkel, a kiegyensúlyozott szomszédsági politikával és az euroatlanti csatlakozással alapvetõen megváltozott.

Az új magyar haderõ minõségi fejlesztése, a megváltozott feladatok, a NATO-csatlakozás és a társadalmi elvárások egyaránt az önkéntes, hivatásos hadsereg kialakításának célszerûségét vetik fel, melynek feltételei megteremthetõk.

Az Országgyûlés ezért annak érdekében, hogy az általános hadkötelezettség 2002. január 1-jétõl eltörlésre kerüljön, felkéri a Kormányt, hogy

1. épitse be a katonai stratégiába és a haderõreform középtávú tervébe az önkéntes, hivatásos haderõ kialakitását,

2. növelje nagyobb mértékben a jelenlegi törvényi szabályok és lehetõségek maximális kihasználásával a szerzõdéses katonák számát és arányát,

3. tekintse át az általános hadkötelezettség szabályait tartalmazó joganyagot és

4. a szükséges törvénymódosításokat 1999. december 31-ig terjessze be az Országgyûlésnek.

Az általános hadkötelezettség eltörlése több okból is idõszerû. Egyrészt aktuálissá teszik a nemzetközi változások és hazánk megváltozott biztonságpolitikai helyzete.

Az általános hadkötelezettség elvére épülõ haderõrendszerek célszerûsége a bipoláris szembenállás megszûnése után Európában is megkérdõjelezõdött. Ha közvetlen háborús veszély nincs vagy a katonai veszélyeztetettség a háborús küszöb alatti, akkor ésszerûbb olyan haderõrendszer kiépítése, amely a megváltozott biztonságpolitikai helyzethez jobban igazodik.

A professzionálissá vált határvédelem mintájára mára aktuálissá vált az önkéntességen alapuló haderõrendszer kialakítása. Annak érdekében, hogy az átálláshoz szükséges átmeneti idõ elegendõ legyen, elengedhetetlen, hogy a szükséges módosítások 1999-ben az Országgyûlés elé kerüljenek.

Budapest, 1999. augusztus 23.