dr.Áder János
az Országgyûlés elnökének

A Házszabály 102.§ (1) bekezdése alapján a gazdasági kamarákról szóló T/1610. számú törvényjavaslathoz - figyelembe véve a benyújtott módosító javaslatokat, amelyeket a T/1610/326. számú bizottsági ajánlás tartalmaz - a következõ

terjesztjük elõ:

1. gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, a mezõgazdasági vállalkozó, õstermelõ, az egyéni vállalkozó;
2. egyéni vállalkozó: az a természetes személy, aki - függetlenül attól, hogy a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezték-e - vállalkozói igazolvánnyal vagy az egyéni vállalkozásról szóló 1990. V. törvény hatálybalépése elõtt kiadott magánkereskedõi vagy iparigazolvánnyal, mûködési engedéllyel rendelkezik, illetve egészségügyi vagy szociális vállalkozást folytat;
3. gazdasági kamara tagja: a Magyar Köztársaság területén székhellyel, vagy fiókteleppel rendelkezõ minden olyan gazdálkodó szervezet, akit a gazdasági kamara nyilvántartásába bejegyeztek;
4. fióktelep: a gazdálkodó szervezet azon telephelye, amely más gazdasági kamara illetékességi területén fekszik, mint a gazdálkodó szervezet székhelye és a helyi adókról szóló törvény szerint adófizetésre kötelezett, ideértve a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepét is;
5. kereskedelmi tevékenység: az a tevékenység, melynek eredményeként a terméket, árut a termelõtõl, illetve eladótól eljuttatják a felhasználóig, illetve a vevõig;
6. kézmûves tevékenység: az e törvény mellékletében meghatározott tevékenység, akkor, ha azt a gazdálkodó szervezet nem nagyipari, automatizált, sorozatgyártás jelleggel végzi, ideértve az ehhez közvetlenül kapcsolódó, kizárólag a gazdálkodó szervezet által elõállított kézmûves tevékenységbõl származó termékre irányuló, a gazdálkodó szervezet által végzett kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet is;
7. ipari tevékenység: az a gazdasági tevékenység, melynek során valamilyen alapanyagból az e tevékenység végzésére feljogosított gazdálkodó szervezet technológiai vagy más átalakítás megváltoztatás során új terméket állít elõ;
8. mezõgazdasági és erdõgazdasági tevékenység: az e törvény mellékletében meghatározott mezõgazdasági és erdõgazdasági tevékenység, ideértve az ehhez közvetlenül kapcsolódó, kizárólag a gazdálkodó szervezet által ténylegesen megtermelt mezõgazdasági termékre irányuló, a gazdálkodó szervezet által végzett feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet is;
9. szolgáltató tevékenység: az a tevékenység, melynek során az ilyen tevékenység végzésére feljogosított gazdálkodó szervezet nem anyagi jellegû igényeket elégít ki;
10. tagozat: A kereskedelmi és iparkamarákon belül azon elkülönült szervezeti egység, amely tevékenységi sajátosságokon alapulva az önkormányzati testületekben képviselettel rendelkezik;
11. gazdasági kamara: a megyei (fõvárosi) kamara és az országos gazdasági kamara

1. A gazdasági kamarák köztestületek (Ptk. 65.§), amelyeket e törvény alapján, választással a gazdálkodó szervezetek hoznak létre. A gazdasági kamarák - külön törvény rendelkezéseit figyelembe véve - jogosultak kezdeményezni kiemelten közhasznú szervezetként történõ nyilvántartásba vételüket;
2. A gazdasági kamarák feladata, hogy e törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelõen, önkormányzaton alapuló mûködésükkel elõmozdítsák a gazdaság fejlõdését és szervezõdését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését, valamint ellássák azon a gazdaság mûködésével összefüggõ [azokat a] közigazgatási feladatokat, amelyeket törvény vagy más jogszabály az országos gazdasági kamarával egyetértésben [kormányrendelet] a feladatkörükbe utal.

3. Gazdasági kamaraként

1. kereskedelmi és iparkamarákat, valamint
2. agrárkamarákat kell alapítani.

Másfajta gazdasági kamara nem hozható létre. A mezõgazdasági és erdõgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat az agrárkamarák, [a kereskedelmi, ipari és kézmûipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el] minden olyan gazdálkodó szervezet vonatkozásában, amelynek tevékenysége nem tartozik a mezõgazdasági, és erdõgazdasági tevékenység körébe, a kereskedelmi és iparkamarák látják el.

[ (4) A gazdasági kamarák feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza a társadalmi szervezetek ahhoz való jogát, hogy tevékenységük célját - az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - szabadon határozzák meg.]

1. A gazdasági kamarák a megyékben [és], a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban és a fõvárosban mûködnek.

2. A megyénként, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban illetve a fõvárosban alakult gazdasági kamarák a statisztikai régiós határokon és kamarafajtákon belül egyesülhetnek; az új kamara illetékességi területe az egyesülõ kamarák illetékességi területével megegyezik.
1. A (2) bekezdés szerint létrejött gazdasági kamara szétválásával megyénként, megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban illetve a fõvárosban mûködõ gazdasági kamarák hozhatók létre.

[5. §

1. Megszûnik a gazdasági kamara, ha

1. más gazdasági kamarával egyesül
2. ha kettõ vagy több gazdasági kamarára válik szét;
3. tagjainak száma az alapszabályban meghatározott legkisebb létszám alá csökken. Az alapszabály a legkisebb létszámot 10 fõnél kisebb létszámban nem határozhatja meg.
4. ha a törvényben, illetve egyéb jogszabályban részére meghatározott közigazgatási, közfeladatait pénzügyi ellehetetlenülés miatt ellátni nem tudja, s ezt a törvényességi felügyelet vizsgálatával alátámasztja

1. A gazdálkodó szervezet kamarai tagsága, automatikusan a gazdálkodó szervezetekrõl vezetett közhiteles nyilvántartásba történõ bejegyzéssel jön létre. A gazdasági kamara illetékességi területén székhellyel, vagy fiókteleppel rendelkezõ gazdálkodó szervezet, amennyiben több gazdasági kamara tagsági körébe tartozó tevékenységet folytat, a választása szerint egy vagy több gazdasági kamara tagja lehet.
2. A gazdálkodó szervezetek kamarai tagsága az alábbiak szerint keletkezik:

1. A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben

1. elõmozdítják a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlõdését, ennek érdekében felhasználják bevételeiknek az alapszabályukban meghatározott és külön kezelt - e célra fordítható - részét;
2. elõsegítik a gazdaság fejlõdésére jelentõs hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, de a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását;
3. közremûködnek a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában;

4. közremûködnek - [a szakképzésrõl szóló törvény] külön jogszabályok rendelkezései szerint - az országos és egyéb (helyi, szakmai) gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttmûködve a szakképzésben, a felsõoktatásban, illetve a közoktatásban, végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást; ellenõrzik a gyakorlati képzést,

5. a külgazdaság feltételrendszerének javítása érdekében közremûködnek a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, a gazdálkodó szervezetek ez irányú tevékenységét összehangolják, ennek keretében vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szerveznek;
6. tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggõ magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintõ gazdaságpolitikai döntésekrõl és intézkedésekrõl, elõmozdítják a gazdasági együttmûködés fejlõdését.

7. az illetékes minisztérium koordinációja mellett külön nyilvántartásba veszik, minõsítik (akkreditálják) a gyakorlati képzõhelyeket, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményeket
8. elõmozdítják tagjaiknak a szabványosítással, a minõségüggyel és az iparjogvédelemmel összefüggõ tevékenységét, ahhoz felvilágosítást nyújtanak, ellátják a képzési programok szervezését, lebonyolítását, továbbá módszertani és oktatási anyagokat készítenek;
9. tagjaik üzleti döntései, valamint a döntéshozó szervek intézkedéseinek megalapozottsága érdekében gazdasági, mûszaki, jogi információkat gyûjtenek, rendszereznek és bocsátanak a gazdasági élet szereplõinek, valamint a Kormány, a minisztériumok és egyéb jogszabályban meghatározott szervezetek rendelkezésére;
10. figyelemmel a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló törvényben meghatározott szervezetekkel történõ együttmûködésre és feladatokra, elõsegítik a kis- és középvállalkozások mûködését, valamint azok európai integrációs felkészülését;
11. kapcsolatot tartanak a külföldi gazdasági kamarák területi szerveivel;

2. A gazdasági kamarák - külön [törvények] jogszabályi rendelkezése[i]k szerint - részt vesznek az (1) bekezdésben meghatározott feladataikkal összefüggõ célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési elõirányzatok felhasználására vonatkozó döntések elõkészítésében, illetve jogszabályi felhatalmazás alapján a felhasználásra vonatkozó döntésekben;
3. A gazdaság egészét érintõ jogszabályok és intézkedések koncepcióinak megvitatása és egyeztetése céljából a miniszterelnök által kijelölt miniszterek és az országos gazdasági kamarák által kijelölt tisztségviselõk évente legalább kétszer szakmai konzultációt tartanak;
4. A gazdasági kamarák tagjaik részére pályázatok, közbeszerzési eljárások elkészítéséhez szakmai támogatást nyújtanak, a gazdálkodó szervezet kérelmére a köztartozások teljesítésére vonatkozó igazolások "egyablakos" beszerzésével elõsegítik a gazdálkodó szervezetek, különösen a kis- és középvállalkozások pályázatokon, közbeszerzési eljárásokon való részvételét, adminisztrációs terheinek csökkentését;

1. A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megõrzése, illetve fokozása érdekében

1. árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve hitelesítenek;
2. összeállítják és közreadják a kereskedelmi szokványokat;

1. a gazdasági (szakmai) érdekképviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütközõ magatartás esetén pedig kezdeményez[het]ik az [versenyfelügyeletet ellátó] illetékes szervnél a szükséges intézkedés megtételét, súlyos, vagy ismétlõdõ esetben tagjaik, valamint a fogyasztók széles körének védelme érdekében pert indíthatnak;
1. az iparjogvédelmi és a [szerzõi] termékek, szolgáltatások védelmét meghatározó jogok megsértése esetén a gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik és - az etikai szabályzatban meghatározott eseteken és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyos, vagy ismételt esetben tagjaik, valamint a fogyasztók széles körének védelme érdekében pert indíthatnak;

1. határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértõ vagy veszélyeztetõ gazdálkodó szervezeteket és - az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb vagy ismétlõdõ esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott idõre történõ felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát; ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintõ vagy jelentõs nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt;
2. együttmûködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerõs határozataikról az illetékes gazdasági kamarákat értesítik;
3. minõsítõ és ellenõrzési rendszereket mûködtetnek;
4. a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek.

1. az illetékességükbe tartozó gazdálkodó szervezetekrõl, gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos közhiteles nyilvántartást vezetnek;
2. a szakképesítéssel rendelkezõ vállalkozásokról, a szakképesítéssel rendelkezõ alkalmazottai, valamint segítõ családtagjairól-, továbbá a hatósági engedélyhez, vagy egyéb nyilvántartásba vételhez, jóváhagyáshoz, vagy egyéb záradékhoz kötött tevékenység esetén mindezek meglétét igazoló hatósági határozatokról közhiteles mûködési nyilvántartást vezetnek; meglétüket folyamatosan ellenõrzik, hiányosság esetén az arra illetékes szervezetnél kezdeményezik az érintett tevékenység végzésére vonatkozó korlátozó intézkedések megtételét;
3. a gazdálkodó szervezetek teljes körû, közhiteles nyilvántartása alapján róluk referenciát adnak;
4. a közbeszerzési pályázatokhoz - figyelemmel a pályázat tárgyát képezõ tevékenységhez kötõdõ elõírások betartására - ajánlást fogalmaznak meg;

2. Ha a bíróság vagy a versenyfelügyeletet ellátó szerv jogerõs határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértését, a gazdasági kamara a bíróság, illetve a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatát nyilvánosságra hozhatja;
3. Az agrárkamarák végzik az e törvény 2.§ h) pontja szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan a fajtahasználati listák összeállítását, kereskedelmi szokványok kialakítását, valamint az illetékességébe tartozó gazdálkodó szervezeteknél az automatikus támogatások bonyolítását.

1. A területi gazdasági kamarák eljárnak azokban a közigazgatási ügyekben, amelyek intézésére, illetve amelyekben való közremûködésre törvény, - az országos gazdasági kamarákkal egyetértésben - kormányrendelet, vagy a törvényességi felügyeletet ellátó miniszteri rendelet számukra felhatalmazást ad.
2. A területi gazdasági kamaráknak az (1) bekezdés szerinti eljárására, illetve közremûködésére az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
3. A területi gazdasági kamara közigazgatási ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, azt felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni, a bíróság a határozatot megváltoztathatja.
4. A területi gazdasági kamara (1) bekezdés szerinti közigazgatási ügyekben történõ eljárásáért - külön jogszabályok rendelkezései szerint - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(1) Az országos gazdasági kamara látja el a következõ feladatokat:

1. a területi gazdasági kamarák érintett szakmai tagozatai által kialakított véleményt alapul véve véleményezi a gazdasági tárgyú elõterjesztések és jogszabályok tervezeteit;
2. kapcsolatot tart a külföldi gazdasági kamarák országos szervezeteivel és gazdasági jellegû nemzetközi szervezetekkel;
3. összehangolja a gazdasági kamarák külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkáját;
4. megszervezi a magyar gazdasági napokat;
5. a területi gazdasági kamarákkal együttmûködve kialakítja a [gazdasági kamaráknál vezetett] közhiteles nyilvántartások egységes rendszerét. Szervezi, koordinálja a köztestületi-, közigazgatási feladatok ellátását, az ahhoz kapcsolódó eljárások egységes rendjét, valamint ellenõrzi végrehajtásukat;
6. kidolgozza [a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó] a gazdasági kamarák tisztségviselõi, ügyintézõ szervezetei magatartására vonatkozó etikai szabályzatot;
7. [külön törvények rendelkezései szerint] részt vesz a Gazdasági Tanács, az Európai Integrációs Tanács, az Országos Területfejlesztési Tanács, valamint külön jogszabályok szerint az országosan mûködtetett tanácsok és testületek munkájában;
8. a területi gazdasági kamarákkal együttmûködve alapszabályában meghatározza a területi gazdasági kamarák tagjaira vonatkozó egységes tagdíjfizetési szabályzatot, azzal, hogy a tagdíj mértékének megállapításakor figyelembe kell venni a gazdálkodó szervezet nagyságát, gazdasági tevékenységének eredményét és a vállalkozás rendelkezésére álló erõforrások mértékét;
7. a küldöttgyûlés döntése alapján a statisztikai törvényben foglaltak betartásával országos adatgyûjtést rendelhet el;
8. az e) pontban meghatározott egységes nyilvántartási rendszer alapján a kormányzat és a gazdasági élet szereplõi részére gazdasági prognózisokat készít;

2. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Agrárkamara biztosítja a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság mûködési feltételeit, megválasztja és visszahívja a választottbírókat.

1. A területi gazdasági kamarák - ideértve az országos kamarákat is - a 9-13. §-okban továbbá más jogszabályokban foglalt kötelezõ közfeladatokat a közhiteles nyilvántartás alapján minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában ellátják.
2. Az országos és egyéb (helyi, szakmai) gazdasági érdekképviseleti szervezetek a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglalt kötelezõ közfeladatok ellátásában együttmûködnek a gazdasági kamarákkal;

(1) A gazdasági kamara alapszabályában - e törvény keretei között - meg kell határozni

1. a kamara nevét és székhelyét;
2. a kamara szervezetére, szerveinek mûködésére és tisztségviselõire vonatkozó fõbb szabályokat;
3. a tagozatok, az osztályok, illetve helyi és egyéb szervek, szervezeti egységek létesítés[e]ének szabályait, a létrehozott szervezeti egységek feladatkörét, a kamara más szervezeteihez való kapcsolódásának és mûködésének rendjét;
4. [az] más országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel való együttmûködés módját és részletes szabályait;
5. az e törvényben meghatározottakon túl a tagok legkisebb számát, jogait és kötelezettségeit, a tagfelvétel módját és részletes szabályait;
6. [a választási névjegyzék,] a tagjegyzék és a közhiteles vállalkozói adatbank vezetésének részletes szabályait;
7. a kamarai tagdíj mértékét, számításának és fizetésének módját;
8. a[z önkéntes] tagsággal járó kedvezményeket és azok igénybevételének módját;
9. a küldöttválasztás részletes szabályait;
10. az országos gazdasági kamara küldöttgyûlésébe történõ delegálás részletes szabályait;
11. a kamarai osztályok számát és fajtáit, [küldöttgyûléseik összehívásának módját és határozathozataluk rendjét,] a szakmailag autonóm tagozatokon belüli kamarai osztályok [valamint] gazdasági súlyuk megállapításának módját, valamint a testületi szervek összehívásának és a határozathozataluk rendjét;
12. a küldöttgyûlés küldötteinek, az elnökség, az ellenõrzõ és etikai bizottság tagjainak számát;
13. a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenõrzõ és az etikai bizottság tagja és más választott tisztségviselõ megválasztásának és visszahívásának módját;
14. a küldöttgyûlés kötelezõ összehívásának eseteit, rendszerességét, módját;
15. az e törvényben meghatározottakon túl a küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek meghatározását;
16. az elnökség összehívására, mûködésére, határozatának meghozatalára vonatkozó szabályokat;
17. az e törvényben meghatározottakon túl a kétharmados vagy ennél nagyobb arányú többséget igénylõ ügyek meghatározását;
18. az elnök (alelnökök) jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti jogköre átruházásának szabályait;
19. a kamara éves költségvetésének és a beszámoló (mérleg) elfogadásának rendjét;
20. az e törvényben meghatározottakon túl a kamarai tisztségviselõk összeférhetetlenségének eseteit.

1. A gazdasági kamara legfõbb szerve a kamarai tagokból [, a gazdálkodó szervezetek által] választott küldöttgyûlés;
2. A küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

1. a gazdasági kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;
2. a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról való döntés;
3. a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenõrzõ és az etikai bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása;
4. a más kamarával való egyesülésrõl, illetve a szétválásról való döntés;
5. az alapszabályban a küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe utalt más ügy;

6. a küldöttek megválasztása az országos kamara küldöttgyûlésére;

1. Az országos gazdasági kamara legfõbb szerve a gazdasági kamarák küldötteibõl delegált küldöttgyûlés;
2. Az országos gazdasági kamara küldöttgyûlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. az országos gazdasági kamara alapszabályának és [az etikai] egyéb önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;
2. a területi gazdasági kamarák egyetértésével költségvetési hozzájárulás gazdasági kamarák közötti felosztásáról való döntés;
3. a gazdasági kamarák pénzügyi forrásaiból az országos gazdasági kamaráknak járó rész meghatározása;
4. a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenõrzõ és az etikai bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása;
5. az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyûjtés kezdeményezése [az adatgyûjtés tárgya szerint illetékes szervnél;]
6. [a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara esetében a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság választottbíróinak megválasztása és visszahívása] az országos gazdasági kamarák nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró választott bíróságai, választott bíróinak megválasztása és visszahívása;
7. a gazdasági kamarák által az országos gazdasági kamara kizárólagos hatáskörébe utalt egyéb feladat.

1. Az elnökség feladata a küldöttgyûlések közötti idõszakban, a küldöttgyûlés határozatainak megfelelõen a gazdasági kamara mûködésének irányítása. Az elnökség testületi szerv;
2. Az elnökségbe - ideértve az országos gazdasági kamara elnökségét is - a külön törvényben meghatározott kisvállalkozások, közepes méretû vállalkozások, a közepesnél nagyobb méretû vállalkozások, valamint az agrártevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek országos gazdasági érdekképviseleti szervezetei, illetve azok megyei (fõvárosi) szervezetei egy-egy fõt delegálnak. Az elnökségbe csak olyan természetes személy delegálható, aki olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezetõ tisztségviselõje, illetõleg alkalmazottja, amely tagja a kamarának. Az elnökségbe delegált tagok az elnökség munkájában tanácskozási joggal vesznek részt. A gazdasági kamarák elnökségi ülésére - tanácskozási jogot biztosítva - meg kell hívni a napirendben érintett területi illetékesség szerinti gazdasági érdekképviseleti szervezeteket;

1. A gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az alelnökökre és a kamara titkárára, fõtitkárára írásban átruházhatja;
2. [A kereskedelmi és ipari kamaráknak négy alelnöke van: egy általános alelnök, valamint a kereskedelmi, az ipari és a kézmûipari tagozat által választott alelnökök.] A gazdasági kamaráknál egy általános alelnököt, továbbá minden tagozat által egy-egy alelnököt kell választani;

[(4)] (3) Az alapszabály az alelnököket, továbbá a titkárt (fõtitkárt) felhatalmazhatja a gazdasági kamara általános vagy meghatározott ügyekben történõ képviseletére.

4. Az ellenõrzõ bizottság [köteles] a gazdasági kamara [éves költségvetésérõl] gazdálkodását [legalább két évenként] független könyvvizsgálóval köteles megvizsgáltatni.

1. A gazdasági kamara tisztségviselõi:

1. az elnök és az alelnökök;
2. az ellenõrzõ bizottság elnöke;
3. az etikai bizottság elnöke;
4. a titkár (fõtitkár)

2. Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) az választható, aki

1. nagykorú;
2. magyar állampolgár vagy olyan külföldi állampolgár, aki munkavállalási engedéllyel rendelkezik vagy Magyarországon engedély nélkül végezhet munkát; és
3. olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezetõ tisztségviselõje, illetõleg alkalmazottja, amely tagja a kamarának;
4. a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségeinek személyesen vagy a képviselt társaság által eleget tett.

(3) Nem választható az ellenõrzõ bizottság tagjának

1. aki tagja az elnökségnek;
2. a gazdasági kamara titkára;
3. a gazdasági kamara ügyintézõ szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy;
4. az a)-c) pontokban említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] és élettársa.

(5) Nem választható küldöttnek, testületi szerv tagjának, aki

1. cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
2. a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerõs ítélet hatálya alatt áll;
3. szabadságvesztés büntetését tölti;
4. büntetõ eljárásban jogerõsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll, továbbá
5. akivel szemben más törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(6) Nem viselhet tisztséget a gazdasági kamarában, aki

1. az (5) bekezdés alapján nem választható küldöttnek;
2. Magyarországon nem rendelkezik állandó lakhellyel;
3. közszolgálati jogviszonyban áll; továbbá
4. országgyûlési képviselõ, helyi önkormányzati képviselõ, polgármester vagy politikai párt tisztségviselõje,

1. A kereskedelmi és iparkamarák felett a gazdasági miniszter, az agrárkamarák felett a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol. Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködõ, nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy külön jogszabály szerinti államigazgatási eljárásnak van helye.
2. A törvényességi felügyeletet gyakorló [gazdasági] miniszter [és a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter)] ellenõrzi, hogy a gazdasági kamara

1. alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak;
2. mûködése, önkormányzati szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.

1. A miniszter a jogszabály, a gazdasági kamara alapszabálya, és más önkormányzati szabályzatai megsértése (a továbbiakban: jogszabálysértés) esetén - határidõ kitûzésével - felhívja a gazdasági kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.
2. A gazdasági kamara a felhívásban foglaltakat megvizsgálja és a megadott határidõn belül az annak alapján tett intézkedésrõl vagy egyet nem értésérõl a minisztert tájékoztatja.

(3) [Ha a megadott határidõn belül intézkedés nem történt, a miniszter indokolt írásbeli határozattal

1. A kamarai küldötteket a gazdasági kamara tagjai [, valamint a tagjegyzékbe ideiglenesen felvett gazdálkodó szervezetek közül a gazdálkodó szervezetek

2. [A kamarai osztályokat, tagozatokat szakmai, ágazati szempontok szerint vagy a gazdálkodó szervezetek] A kamarai tagozatokat kizárólag szakmai, ágazati szempontok szerint, míg a tagozatokon belül létrehozott osztályokat a tagok gazdasági súlyát is figyelembe véve kell megalakítani.
1. Valamennyi gazdálkodó szervezetet be kell osztani a 27.§ (1) bekezdése alapján létrehozott szervezeti egységekbe (tagozat, osztály)

4. Az egyes kamarai osztályokba beosztott tagsággal rendelkezõ gazdálkodó szervezetek taglétszámuk arányának és a gazdasági súlyuknak [az osztály és a tagozat gazdasági súlyának] megfelelõ számú kamarai küldöttet választanak. [Az egyes osztályok és tagozatok által választott küldöttek száma azonban nem haladhatja meg a legkevesebb küldöttet választó osztály, illetve tagozat küldöttei számának másfélszeresét.]

(1) A gazdasági kamarák a mûködésükkel járó költségeket a következõ bevételekbõl fedezik:

1. az [igazgatási] eljárási-szolgáltatási díjból;
2. a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;
3. a tagdíjból;
4. a költségvetési hozzájárulásból;
5. az egyéb bevételekbõl, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat, alapítványi, vagy nemzetközi és egyéb együttmûködésbõl származó támogatásokat is;

2. A gazdasági kamara az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti bevételeit [elsõsorban] a kötelezõ közfeladatok ellátására fordítja.

3. A kötelezõen ellátandó gazdasági kamarai feladat- és hatáskörök ellátásához szükséges, igazgatási-szolgáltatási díjakból nem fedezett költségvetési hozzájárulást az Országgyûlés évente, a költségvetésrõl szóló törvényben állapítja meg. A költségvetési hozzájárulás mértéke megegyezik a kötelezõ közfeladatok - és hatáskörök ellátásához szükséges és az igazgatási - szolgáltatási díjak által nem [haladhatja meg az összes kamarai kiadások 50 %- át.] fedezett költségek összegével;

1. A gazdasági kamara a (4) bekezdésben foglalt kivétellel üzletszerûen - nyereség és vagyonszerzés céljából - termelõ, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat; gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.
2. A gazdasági kamara - gazdasági tevékenységet is igénylõ feladatainak ellátása érdekében - közhasznú társaságot és a (4) bekezdésben foglalt célra gazdasági társaságot alapíthat.

[(4)] (3) A gazdasági kamara kiállítási és vásárszervezési, ipari park logisztikai központ; technológiai transzfer centrumok létesítési és fenntartási célra gazdasági társaságot alapíthat vagy ilyen társaságban részesedést szerezhet, továbbá oktatási, szakképzési, minõségvédelmi, minõségtanúsítási tevékenységet végezhet;

8. Ha a gazdasági érdekképviseleti szervezet vagy a gazdasági kamara véleménye az elõterjesztõ véleményétõl a lényeges kérdésekben eltér, akkor az elõterjesztésben a véleményeltérésrõl a Kormányt, az Országgyûlést, a minisztert, illetve a képviselõtestületet tájékoztatni kell. Az elõterjesztés tervezetére tett észrevételekre érdemi választ kell adni.

Az Állami Számvevõszékrõl szóló többször módosított 1989. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelõen az Állami Számvevõszék [- külön törvény rendelkezéseinek megfelelõen -] rendszeresen ellenõrzi a gazdasági kamarákat.

1. A [Magyar Kézmûves Kamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába, továbbá a kézmûves kamarák a kereskedelmi és iparkamarákba 2000. január 1. napjával beolvadnak; a] kézmûves kamarák - ideértve az országos kamarát is - 2001. január 1. napjával megszûnnek, a megszûnt kamarák általános jogutódai a kereskedelmi és iparkamarák, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
2. A Magyar Kézmûves Kamarának, illetve a területi kézmûves kamaráknak a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvényben és az annak felhatalmazása alapján kibocsátott kormányrendeletekben meghatározott feladatait [2000.] 2001. január 1. napjától a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a kereskedelmi és iparkamarák látják el.
3. A nemzetközi szerzõdésekben, továbbá a Magyar Kézmûves Kamara által külföldi gazdasági (kereskedelmi) kamarákkal kötött szerzõdésekben a Magyar Kézmûves Kamara részére megállapított - kamarai feladatokkal összefüggõ - jogok és kötelezettségek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára szállnak át [2000.] 2001. január 1-jei hatállyal.
4. [2000.] 2001. január 1. napjától a kézmûipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek arányos képviseleté[re]t a kereskedelmi és iparkamarák és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyûlésén és testületi szerveiben az e törvény hatálybalépését követõ elsõ alapszabály elfogadásáig [a kézmûipari tagozatot 33 % szavazati jog illeti meg.] a választási szabályok szerint, a tényleges, új tagregisztráció alapján kell megállapítani.

1. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdésben meghatározott soron kívüli kamarai választások lebonyolításának ideiglenes szabályait rendeletben határozza meg.
2. Az ideiglenes választási szabályoknak megfelelõen a kézmûves kamara és a kereskedelmi és iparkamara integrációját követõen 2000. [június 30.] október 31. napjáig soron kívüli kamarai választásokat kell tartani.

A kereskedelmi és iparkamaráknál, valamint az agrárkamaráknál a 41. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli választások lebonyolítása érdekében a választási névjegyzék összeállításakor és a gazdálkodó szervezetek kamarákba és tagozatokba történõ besorolásánál az 1999. [december 31.] június 30. napján érvényes besorolási rendet kell figyelembe venni. [E választások során a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény szerinti tagjegyzék megegyezik a választási névjegyzékkel.] A gazdasági kamarák választási jegyzékét településenként, gazdálkodási formánként közhiteles nyilvántartások alapján kell összeállítani, és összevetni a gazdasági kamarák tagnyilvántartásaival;

1. E törvény [- a 27-34. §-okban és a 40-50. §-okban foglaltak kivételével -] 2001. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény [, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény melléklete I/3. pontjának f) alpontja és az egészségügyi és szociális vállalkozást folytató egyéni vállalkozók gazdasági kamarai tagsági viszonyának keletkezésével és megszûnésével összefüggõ kérdésekrõl szóló 166/1994. (XII. 9.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése] hatályát veszti.
2. [A 27-34. §-ok és a 40-49. §-ok 2000. január 1. napján lépnek hatályba, ezzel egyidejûleg a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 3. § (2) bekezdésének szövegébõl a "valamint kézmûves" szövegrész, a 49-51. §-ok és az 57-58. §-ok hatályukat vesztik. 2000. január 1. napjától a 41. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli választások idõpontjáig tartandó esetleges idõközi választások során az 1994. évi XVI. törvény 49-51. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 35. § (2) bekezdésének rendelkezését elsõ alkalommal a 2002. évi költségvetés tervezése során kell alkalmazni.] Az 50. § e törvény kihirdetése napján lép hatályba.
3. A gazdasági kamarák [e törvény hatályba lépését] a 41.§ (2) bekezdése szerint megtartott rendkívüli választásokat követõen 60 napon belül kötelesek az e törvény rendelkezéseinek megfelelõ alapszabályukat és más önkormányzati szabályzataikat kidolgozni és elfogadásra a küldöttgyûlés elé terjeszteni.
4. A 41.§ (2) bekezdése szerint megtartott rendkívüli választásokat követõ [e törvény hatályba lépését követõ] 90 napon belül össze kell hívni az országos kamara küldöttgyûlését és ezzel egyidejûleg elfogadásra a küldöttgyûlés elé kell terjeszteni az országos gazdasági kamara e törvény rendelkezéseinek megfelelõ alapszabályát és más önkormányzati szabályzatait.

A gazdasági kamarák által ellátott közigazgatási feladatok eljárási-szolgáltatási díjának mértékét - az illetékekrõl szóló törvény rendelkezéseit is figyelembe véve - az igazgatási feladat szakmai irányításáért felelõs miniszter a pénzügyminiszterrel, valamint az érintett országos gazdasági kamarával egyetértésben, rendeletben szabályozza.

1. A gazdasági kamara a tulajdonában lévõ ingatlanok, [gépjármûvek,] üzletrészek tulajdonjogát 2000. december 31. napjáig [nem] csak másik gazdasági kamarára ruházhatja át, illetve ezeket [nem] csak a törvényességi felügyeletet ellátó szerv jóváhagyásával terhelheti meg, közhasznú társasága ilyen ügyleteihez nem járulhat hozzá. [Közhasznú társaságot 2000. december 31. napjáig nem alapíthat, ilyen társaságban részesedést nem szerezhet, a külön törvényben meghatározott kötelezõ eseteken kívül törzstokét nem emelhet, és a törzstõke emeléséhez nem járulhat hozzá, ha abban többségi tulajdonnal vagy többségi szavazati joggal rendelkezik.] Közhasznú társaságot csak a törvényben rögzített feladatai ellátására egyszemélyes tulajdonosként, vagy közigazgatási szervezettel közösen alapíthat;
2. A tilalom nem vonatkozik:

1. a már megkötött és az illetékes hivatalhoz benyújtott tulajdonátruházási szerzõdésekre;
2. a jelzáloggal biztosított követelés kielégítése érdekében történõ tulajdonátruházásra.

3. A gazdasági kamarák [2000.] 2001. január 1. napját követõen is kötelesek ellátni mindazokat a közfeladatokat és közigazgatási feladatokat, amelyeket jogszabály a feladat- és hatáskörükbe utal.

Figyelembe véve, hogy a törvényjavaslathoz több mint 300 módosító javaslat került benyújtásra, a határozat hozatal megkönnyítése érdekében, egy egységes javaslathoz tartalmilag közel álló javaslatot nyújtottunk be.

A preambulumban megfogalmazott célokkal összhangban a kapcsolódó indítvány nagy hangsúlyt fektet az állam szerepvállalásának csökkentésére, a közfeladatok egy részének gazdálkodó szervezetek által önigazgatás útján történõ ellátására, ezért a gazdasági kamarák által jelenleg is ellátott közfeladatok mellett további, a gazdasági szabályzók által eddig lefedetlen területek kamarai szabályozását indítványozza. A kapcsolódó indítvány a kamarai hozzájárulást kötelezõen fizetendõk körét jelentõs mértékben szûkíti, tehermentesítve ezzel a kamarai szolgáltatásokra leginkább rászoruló mikro-, kis-, vállalkozói kör egészét, illetve a középvállalkozói kör nagy részét. A javaslat kitér a gazdasági kamarák EU csatlakozás kapcsán betöltendõ szerepkörére. A javaslat a kamarák számára elõírja kötelezõ prognózisok készítését rendeli el a Kormány illetve az illetékes végrehajtó szervek felé, elõsegítve ezzel azok döntési mechanizmusait, közép és hosszú távú stratégiáik kialakítását. A gazdasági kamarák a gazdasági élet szereplõirõl tárolt mûködési adatok alapján teljeskörû, közhiteles vállalkozói adatbank mûködtetésére kötelezettek. A kapcsolódó javaslat pontosítja, illetve kiegészíti a törvényjavaslatban szereplõ mûködési, illetve választási szabályokra vonatkozó rendelkezéseket, és egyben pontosítja az átmeneti idõszakra vonatkozó rendelkezéseket is.

Budapest, 1999.december.9.