Á d e r J á n o s úrnak

az Országgyûlés elnökének

H e l y b e n

Tisztelt Elnök Úr!

Az Idegenforgalmi Bizottság a házszabály 94. § (1) és (3) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján "A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésérõl" szóló T/1658. számú törvényjavaslathoz benyújtott T/1658/126-os számon szereplõ módosító javaslathoz az alábbi

nyújtja be:

A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésérõl szóló törvényjavaslat hetedik fejezete 49.§-a kerüljön módosításra:

49.§

Az üdülési csekk értékének felsõ határa 2000-ben [2500] 3500 millió forint, amely inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás-résszel túlléphetõ.

A szociális üdültetési rendszer átalakítására 1998-ban került sor, melynek keretében bevezetésre került az üdülési csekk rendszer. Az üdülési csekkel az állam - 1993 óta közel azonos nominál szinten tartott - közvetlen támogatását jelenleg jelentõsen kiegészíti és fokozatosan felváltja egy olyan közvetlen adómentességen alapuló támogatási forma, mely a kifizetõhelyek (alapvetõen munkáltatók) szabad forrásaira épít, s célzottan olyan legális (ellenõrzött) belföldi felhasználást ösztönöz, amely

1. egyrészt az átlagos jövedelmi és az alatti szinten élõ családok egészségmegõrzését, rekreációhoz jutását segíti,
2. másrészt a legális (számlázott) üdülési szolgáltatások igénybevételével közvetlenül és közvetett módon is az államháztartás bevételeit növeli.

Az üdülési csekk olyan természetbeni juttatásnak minõsül, amelyet kifizetõhely magánszemélynek adhat a csekkérték feléig, de személyenként és évente jelenleg maximum 10.000,-Ft, 2000. évtõl 20.000,-Ft értékig adó- és járulékmentesen.

Az alapvetõ - SZJA törvényi - szabályozás e korlátai (s ellenõrizhetõségét garantáló túlzott adminisztratív elõírásai) valamint a piac felvevõképessége, fizetési hajlandósága és képessége elegendõ mértékben korlátozzák az üdülési csekk kibocsátást. Ezt a kétéves tapasztalatok és tényadatok bizonyítják:

1998-ban a csekk kibocsátás 1,7 milliárd Ft volt, (5 milliárd Ft lehetõségbõl),

1999. I-VIII. hónapban az elõzõ évi forgalmat meghaladta, várhatóan 2,2-2,4 milliárd Ft

értékû lesz (2,5 milliárd Ft lehetõségbõl).

Az 1998. évi költségvetési törvényben a kibocsátható üdülési csekkel névértékének felsõ határát a parlament 5 milliárd forintban határozta meg, míg 1999. évben -

figyelemmel az 1998. évi tényadatokra - 2,5 milliárd forintra csökkentette. E felsõ korlát effektív pénzként a költségvetésben nem jelenik meg, ez a maximális üdülési csekk kibocsátási lehetõséget biztosítja. Ennek emelése a központi költségvetés szempontjából semmilyen közvetlen pénzügyi hatással nem jár, azonban "téves" mértékû megállapítása (szinten tartása vagy csökkentése) a fejlõdés gátjává válva bevétel növekedés elmaradását okozhatja, ráadásul negatív politikai hatásként jelenik meg.

A következõ évben a reprodukció és a folyamatosan jelentkezõ igények a 2,5 milliárd forint kibocsátást meghaladhatják. A felsõ korlát elérése után - törvénymódosítás nélkül - nincs lehetõség további üdülési csekk kibocsátásra. Ennek következtében csak azok részesülhetnek közvetett állami támogatásban, akik már az év elején gondoskodnak arról, hogy általában dolgozóikat kedvezményes üdülési hozzájárulásban részesítsék.

A csekkrendszer bevezetésekor - a mûködésre vonatkozó tapasztalatok teljes hiányában - a költségvetésre gyakorolt esetleges negatív hatások korlátozására a költségvetési törvényben került megállapításra a kibocsátható csekkérték felsõ határa.

Az eltelt idõszak megerõsítette, hogy az üdülési csekk rendszerében jó, alkalmas eszköz arra, hogy elõsegítse az üdülni szándékozók támogatását, egyben a belföldi turizmus kívánatos és szükséges fejlõdését. A tapasztalatok egyértelmûen azt mutatják, hogy az üdülési csekk kibocsátásának felsõ határa olyan technikai korlát, amely felesleges: egyfelõl az a félelem, hogy a támogatók bérhelyettesítésre használják majd fel az üdülési csekket, megdõlt (a csekket vásárló munkáltatók átlagosan az alkalmazotti létszám 10%-ának vettek csekket, átlagosan 16.326 Ft értékben), másfelõl beigazolódott, hogy a költségvetés a forgalom (a csekk kibocsátás) növelésében érdekelt. Az országgyûlés által a 2000. évi vonatkozó adójogszabály elfogadásával ösztönözni kívánta az üdülési csekk kibocsátás növekedését, így az érintett költségvetési felsõ korlátot is szükséges emelni, amennyiben eltörlése valamely okból nem lehetséges. Ezért a költségvetési törvényben a csekk kibocsátására vonatkozó felsõ korlát (mely értékének csupán 50%-a lehet adómentes juttatás!) elõzõ évi szintjének legalább 1 milliárddal történõ, azaz 3500 millió forintra emelését javasoljuk.

Budapest, 1999. december 8.