Magyar Köztársaság Kormánya

T/1659.
T Ö R V É N Y J A V A S L A T

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
2000. évi költségvetésérõl

Budapest, 1999. szeptember hó

Az Országgyûlés az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-ának (1) bekezdése alapján - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseire figyelemmel - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetésérõl, valamint annak végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következõ törvényt alkotja:

I. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER
BEVÉTELEINEK ÉS KIADÁSAINAK FÕÖSSZEGE

(1) Az Országgyûlés a társadalombiztosítási alrendszernek a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetése összegzésébõl - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó

állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK KÖLTSÉGVETÉSE
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

(1) Az Országgyûlés az Ny. Alap

állapítja meg.

(2) Az Ny. Alap költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

(1) Az Országgyûlés az E. Alap

állapítja meg.

(2) Az E. Alap költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI
KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülõ bevételek és kiadások az:

(1) A 2. cím 3. alcím, és ezen belül az 1., 4. és 5. elõirányzat-csoport - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 101. §-ában elõírt - elõirányzat felhasználási tervét a Magyar Államkincstárnak kell benyújtani a Kormány rendeletében meghatározott határidõre. Indokolt esetben az elõirányzat felhasználási terv hó közben módosítható.

(2) A 2. cím 3. alcím 1., 4., és 5. elõirányzat-csoport elõirányzatának idõarányoshoz viszonyított túllépését év közben az éves elõirányzat 5%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti.

(1) A 2. cím, 3. alcím, 1. elõirányzat-csoport, 12. kiemelt elõirányzat, felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások céltartaléka az E. Alapból finanszírozott költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 2000. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggõ, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetõleg teljes fedezetére szolgál.

(2) A 2. cím, 3. alcím, 1. elõirányzat-csoport gyógyító-megelõzõ kiadások elõirányzata tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerzõdésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget, ideértve a személyi juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 13. havi illetményt, az ügyeleti díj és díjkiegészítés tárgyévi kiadásait, a dologi kiadásokat. Az elõirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.

(3) A 2. cím, 3. alcím, 1. elõirányzat-csoport gyógyító-megelõzõ ellátások elõirányzaton belül a kiemelt elõirányzatok között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(4) A 2. cím, 3. alcím, 4. elõirányzat-csoport gyógyszertámogatás elõirányzata tartalmazza a háziorvosok racionális gyógyszerfelhasználásra ösztönzõ keretét is.

(5) A 2. cím, 3. alcím, 1. elõirányzat-csoport gyógyító-megelõzõ ellátás, a 4. elõirányzat-csoport gyógyszertámogatás és az 5. elõirányzat-csoport gyógyászati segédeszköz támogatás elõirányzat az 1. cím, 7. alcím, 7. elõirányzat-csoport gyógyszertámogatás visszatérítése elõirányzat túlteljesülése terhére a Kormány által meghatározott összeggel túlléphetõ.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelõzõ évre vonatkozó 13. havi illetményt január hónapban fizetik ki - kérelemre 2000. január hónapban elõleget folyósít. Az elõleget az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2000. február 1-tõl öt havi egyenlõ részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegbõl.

(1) Az irányított betegellátás szervezésére az erre vállalkozó egészségügyi szervezõk (továbbiakban: szervezõk) körében 2000. évre országosan összesen legfeljebb 200 ezer lakosra kiterjedõen - ideértve sikeres pályázat esetén a vasút-egészségügyi alapellátásban finanszírozottak létszámát is - finanszírozási szerzõdés köthetõ.

(2) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozás kezdeményezésére az a szervezõ jogosult, amely vállalja az érintett lakosság - egyéb jogszabályban felsorolt nagy költségigényû és személyre nem lebontható ellátások kivételével - teljes körû, a kötelezõ egészségbiztosítási rendszerben térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehetõ egészségügyi ellátását, illetve az általa nem nyújtott szolgáltatások tekintetében az ellátások megszervezését. E feladat tekintetében érintett lakosságnak minõsül minden olyan biztosított, aki a szervezõ által mûködtetett, vagy a szervezõvel e feladat ellátására szerzõdést kötött háziorvosi szolgálat orvosához bejelentkezett (továbbiakban: érintett lakosság).

(3) A szervezõ - a finanszírozás keretében - a természetbeni ellátások elõirányzatának az érintett lakosság kor- és nem szerinti összetétele alapján számított arányos részére jogosult.

(4) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a szervezõ számára elvi folyószámlát vezet, amelyen kiadásként az érintett lakosság által igénybe vett (2) bekezdés szerinti ellátásokért fizetett összegek és bevételként a (3) bekezdés szerinti összegek nyilvántartásba vételre kerülnek.

(5) A szervezõ jogosult elszámolni az egyéb jogszabályban felsorolt nagy költségigényû és személyre nem lebontható ellátásokat, továbbá azon egészségügyi szolgáltatásokat, amelyeket nem az érintett lakosság számára orvosi beutalás alapján, vagy sürgõs szükségbõl nyújt.

(6) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a (4) bekezdés szerinti folyószámla bevételi többletét a szervezõ számára tárgy év végén elszámolja és átutalja.

(7) A modellkísérlettel összefüggõ prevenciós kiadásokra és a szervezési feladatainak elvégzésére lakosonként és évenként 1 000 Ft bevétel illeti meg a szervezõt.

(8) A folyószámláról az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által létrehozott, a modellkísérlet értékelését végzõ szakértõi csoport, illetve a szervezõk havonta tételes tájékoztatót kapnak.

(9) Az értékelést végzõ szakértõi csoport félévente értékeli a kísérletet, és a tapasztalatokról jelentést készít az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére.

(10) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozási szerzõdés megkötésérõl az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatója dönt az egészségügyi miniszter egyetértésével.

(11) A modellkísérlet részletes szabályait, valamint a modellkísérletbe bevont ellátások körét a Kormány rendeletben állapítja meg.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság (igazgatási szervei) a 2. cím, 1. alcím nyugellátások elõirányzat összegébõl különös méltánylást érdemlõ körülmények esetén nyugellátás (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) szociális rászorultságot is figyelembevevõ megállapítására, illetve emelésére 600 millió forintot, egyszeri szociális segélyekre pedig 380 millió forintot használhatnak fel.

(1) Az Ny. Alap 4. cím, 1. alcímen belül 559,2 millió forintot, a 2. alcímen belül 40,8 millió forintot kizárólag az adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatokra használhat fel.

(2) Az E. Alap 4. cím, 2. alcímen belül 92,3 millió forint az orvosszakértõi minõsítési rendszer átalakítására fordítandó.

(1) A 4. cím, 3. alcím, 1. elõirányzat-csoport, 2. kiemelt elõirányzat fejlesztési kiadások elõirányzata magában foglalja a nyilvántartási rendszer korszerûsítésére és egyéb informatikai fejlesztésekre - dologi és felhalmozási kiadásokra - felhasználható összegeket.

(2) A 4. cím, 3. alcím, 9. elõirányzat-csoport EU csatlakozás felkészülési kiadása elõirányzat dologi és felhalmozási kiadásokra fordítható.

A Fõvárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár kiköltözését követõen legkésõbb két hónapon belül, az E. Alap mûködési költségvetésében szereplõ Fiumei úti ingatlan üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos elõirányzatok - az épület használatának megfelelõ, az OEP és az ONYF közötti - megosztása után az Ny. Alapot megilletõ összeggel annak mûködési költségvetési elõirányzata növelendõ, egyidejûleg az E. Alap mûködési költségvetési elõirányzata azonos összeggel csökkentendõ.

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XCI. törvény 9. §-ában elõírt, de 1999. évben nem teljesült vagyonértékesítést 2000-ben be kell fejezni.

(2) A 6. cím vagyongazdálkodás kiadásait az 5. cím vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek fedezik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésén túl, a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket az ellátások fedezetére kell fordítani.

(4) Az 5. cím, 1. alcím az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási bevételek elõirányzatának teljesítését a bevételek tényleges teljesítésének megfelelõ elõirányzat-csoporton kell elszámolni.

Amennyiben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított és folyósított korengedményes nyugdíjakra befizetett összeg a folyó évi kiadásokat nem fedezi, az Ny. Alapnak a különbözetet a tényleges kiadások mértékéig a Munkaerõpiaci Alap a zárszámadáskor megtéríti.

(1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál (a továbbiakban: APEH) a késedelmi pótlék és bírság számlákra 2000-ben befolyt összeg 30%-a a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott késedelmi pótlék és bírság bevételeknek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megilletõ összegébõl az Ny. Alap 57%-ban, az E. Alap 43%-ban részesül.

(3) Az APEH az Ny. Alap és az E. Alap Magyar Államkincstárnál vezetett bevételi számlájára havonta a tárgyhónapot követõ hónap 15-éig átutalja a (2) bekezdésben meghatározott arányok szerinti összeget.

(1) A 4. § a) pontjában meghatározott elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülõ bevételekbõl az 1. cím, 1. alcím munkáltatói járulékbevételek, 1. cím, 2. alcím 1. elõirányzat csoport biztosított által fizetett nyugdíjjárulék, és 2. elõirányzat csoport magánnyugdíj-pénztári tag által fizetett nyugdíjjárulék, 1. cím, 3. alcím, 1. elõirányzat csoport baleseti járulék, és 4. elõirányzat csoport munkáltatói táppénz-hozzájárulás, 1. cím, 4. alcím egészségügyi hozzájárulás elõirányzatoknak 101%-os együttes teljesülése esetén az E. Alap 939,8 millió forintot, az Ny. Alap 1 294,2 millió forintot a 2. cím, 4. alcím, 4. elõirányzat-csoport, 2. kiemelt elõirányzat postaköltségek és egyéb kiadások elõirányzat terhére pénzeszköz átadással az APEH rendelkezésére bocsát a járulékbevételek beszedésével kapcsolatos személyi állomány 2000. évi személyi juttatásainak 1680 millió forint és járulékainak 554 millió forint összegû fedezetére. Az APEH XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím, 1. személyi juttatás kiemelt elõirányzata legfeljebb 1 680 millió forinttal, a 2. munkaadókat terhelõ járulék kiemelt elõirányzata legfeljebb 554 millió forinttal túlléphetõ.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt bevételek elõírt teljesítése 2000. november 25-ig eléri a 89%-os mértéket, a pénzeszköz átadást 100%-os mértékben teljesíteni kell.

V. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI ELÕIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 2. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az Országgyûlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai zárszámadásának keretében hagyja jóvá az Alapok bevételeinek és kiadásainak teljesítését, a költségvetési hiány/többlet összegét, dönt a hiány rendezésének, illetve a többlet felhasználásának módjáról."

(2) Az AT. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre, a jóváhagyott mûködési kiadások külsõ forrásból nem biztosított fedezetének biztosítására, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) járulékbeszedési feladatainak ösztönzésére, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. A Nyugdíjbiztosítási Alap mûködési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.

(3) Az AT 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:

4. az egyes szociális ellátások (ápolási díj) után fizetett nyugdíjjárulék,
5. az egyházi személyek és szerzetesrendi tagok után fizetett nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék,
6. a munkanélküli járadékból (segélybõl) fizetett nyugdíjjárulék,

5. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 91. §-a szerinti mulasztási bírság,
6. a központi költségvetési hozzájárulások

(4) Az AT 5. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/Az Egészségbiztosítási Alap/

"b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a terhességi gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos egyéb segélyeket, a kártérítési járadékot és a gyermekgondozási díjat,"

(5) Az AT. 5. §-nak (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetõhely fenntartóját megilletõ, a társadalombiztosítási ellátások kifizetõhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott mûködési kiadások külsõ forrásból nem biztosított összegének fedezetére, az APEH járulékbeszedési feladatainak ösztönzésére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek fedezetére szolgál. Az Egészségbiztosítási Alap mûködési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik."

(6) Az AT 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:

2. a biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék,

1. a baleseti járulékot,
2. az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot,
3. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást,
4. az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személyek által fizetett 11%-os mértékû egészségbiztosítási járulékot,
5. az Alk. tv. 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget,
6. a munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék összegét,
7. a sorkatonai szolgálatot teljesítõk után fizetett egészségbiztosítási járulék összegét,
8. a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjaira irányadó korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátáshoz történõ hozzájárulást;

5. az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra havonta befolyt összegbõl a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követõ hónap 15-ig átutalt összeg,

1. a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat,
2. a baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét,
3. az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett - jogalap nélkül felvett vagy más ok miatt - visszaérkezett bevételként elszámolt összeget,
4. egyéb, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételeket;

(7) Az AT 11/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"11/A. § (1) A Magyar Államkincstár által az APEH nevén vezetett számlákon elszámolt járulékbevételeket az APEH megbízásából a Kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság számlájára.

(2) A járulék bevallás- befizetés, továbbá a tartozás/túlfizetés állományának éves elszámolását az APEH az éves bevallást követõen a tárgyévet követõ év április 20-ig küldi meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság részére.

(3) Az APEH a járulékbevételek kintlevõségeinek beszedésére alkalmazott letéti számláját negyedévente felülvizsgálja és az Alapokat megilletõ bevételekrõl részletes elszámolás alapján eleget tesz átutalási kötelezettségének."

(1) A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott költségvetési szerveknél az egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódóan központosított közbeszerzési eljárást kell alkalmazni. A Kormány jogosult a megvalósítás részletes szabályainak meghatározására, beleértve a személyi és tárgyi hatályt, valamint az ajánlatkérésre jogosultat. A központosított közbeszerzések fedezete az Egészségbiztosítási Alap mindenkori költségvetésében az adott ellátási forma elõirányzata."

(2) A Kbt. 6. §-a a következõ k) ponttal egészül ki:

/E törvény hatálya nem terjed ki:/

"k) az ellátási kötelezettség teljesítéséhez szükséges gyógyszereknek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által történõ beszerzésére."

(3) A Kbt. 96. §-a a következõ d) ponttal egészül ki:

"d) a gyógyszerek beszerzésének és forgalmazásának szabályait."

(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 3. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szerv a jogszabályban meghatározott hatáskörébe tartozó ellátások iránti igények érvényesítéséhez segítséget nyújt, az igénylõt tájékoztatja jogairól és kötelezettségeirõl."

(2) A Tny. 38. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

/Szolgálati idõként kell továbbá figyelembe venni/

"b) az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként ilyen minõségben eltöltött, az 1997. december 31-ét követõen pedig azt az idõtartamot, amelyre az elõírt nyugdíjbiztosítási- és nyugdíjjárulékot az egyházi szervek megfizették, ,,

" e) a táppénz (betegszabadság) - ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idõtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelõzõ folyósításának idõtartamát, illetõleg az 1999. december 31-ét követõ gyermekgondozási díj folyósításának azt az idõtartamát, amelyre az elõírt nyugdíjjárulékot megfizették,"

(3) A Tny. a következõ 44/C. §-sal egészül ki:

"44/C. § ¨1) Ha az igénylõnek az elhunyt házastársa, élettársa, szülõje, gyermeke (a továbbiakban: a jogszerzõ) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a jogszerzõnek a magánnyugdíj-pénztárban az egyéni számláján lévõ összeget a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. év LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 123. § (2) bekezdés szerinti saját döntése, illetõleg a jogszerzõnek a felhalmozási idõszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozónak az Mpt. 29. § (2) bekezdés b) pontja szerinti döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 12. § (6) bekezdésének alapulvételével kell meghatározni."

(2) Ha a jogszerzõnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévõ összegét saját döntése, illetõleg ennek hiányában a jogszerzõ felhalmozási idõszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozó döntése [Mpt. 29. § (2) bekezdés b) pontja] alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 12. § (7) bekezdés alapján kell meghatározni.

(3) Ha a jogszerzõ, vagy annak halála esetén a hozzátartozója az egyéni számlán levõ összegnek a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történõ átutalását kérte, és az igény érvényesítésekor ez a tény bizonyított, a hozzátartozói nyugellátást a 12. § (6) bekezdés megfelelõ alkalmazásával kell megállapítani."

(4) A Tny. 78. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"78. § Ha az igény elbírálása, illetõleg a követelés érvényesítése után megállapításra kerül, hogy a bíróság által el nem bírált határozat (fizetési meghagyás) jogszabályt sért, vagy az igényt tévesen utasították el, illetve a nyugellátás vagy a követelés összegét tévesen állapították meg, avagy a nyugellátást nem, vagy téves összegben folyósították, akkor az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozatot (fizetési meghagyást) módosítja, illetõleg visszavonja."

(5) A Tny. 79. §-a a következõ új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(3) A nyugdíjfolyósító szervek által folyósított ellátásokból történõ levonásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 17. § (5) bekezdése szerinti szociális ellátások megtérítése címén az illetékes nyugdíjfolyósító szerv az általa folyósításra kerülõ visszamenõleges idõre járó ellátásból - a Vht. 62. § (1) bekezdése rendelkezésétõl eltérõen a visszamenõleges idõre járó ellátás havonkénti összegétõl függetlenül - a szociális hatáskört gyakorló szerv határozata [Szt. 17. § (6) bek.] alapján, legfeljebb azonban az azonnali végrehajtást elrendelõ határozat [Szt. 17. § (7) bek.] kézhezvételét követõ harminc napig visszatartja az e megtérítésre levonható összeget azzal, hogy a levonás során egyebekben a Vht. 64. §-ának rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell. A visszamenõleges idõre járó ellátásból történõ visszatartás, illetõleg az ellátásból való levonás foganatosítása és a megtérült összeg átutalása céljából a települési önkormányzat jegyzõje az Szt. 17. § (6)-(7) bekezdés szerinti határozatok egy-egy példányát megküldi az illetékes nyugdíjfolyósító szerv részére. A nyugdíjfolyósító szerv a végrehajtható határozat alapján - annak beérkezését követõ tizenöt napon belül - intézkedik a levonásról és a megtérült összeg átutalásáról."

(6) A Tny. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ha az igény jogerõs elbírálása után megállapítják, hogy az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárása során tévedett, mulasztott vagy jogszabályt sértett, és emiatt az igényt elutasították vagy alacsonyabb összegû nyugellátást állapítottak meg, illetõleg folyósítottak, akkor a hiba megállapításától számított öt éven belül járó összeget, valamint az (5) bekezdés szerinti késedelmi kamatot ki kell fizetni."

(7) A Tny. 80. §-a (2) bekezdésének szövege a következõ mondattal egészül ki:

"Ha a bíróság a rokkantság, vagy a munkaképesség-változás tekintetében a 72. §-ban említett orvosi bizottság szakvéleményétõl eltérõen döntött, akkor a jogosult részére kifizetett késedelmi kamat az Egészségbiztosítási Alapot terheli, a késedelmi kamat megtérítését és elszámolását az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megállapodásban rendezi."

(8) A Tny. 80. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

"(5) A késedelmi kamat mértéke az 1998. január 1-jét megelõzõ visszamenõleges idõtartamra naptári naponként 0,13 százalék, az 1997. december 31-ét követõ idõtartamra annak naptári napokra számított mértéke megegyezik az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény 67. §-ának (2) bekezdése szerinti - a felszámítás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részében meghatározott - késedelmi pótlékkal."

(9) A Tny. 89. §-a a következõ új (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) A kötelezett a nyugellátásnak az évenkénti emeléseket tartalmazó összegét évenként elõre - minden év január 31-éig, illetõleg évközbeni kötelezés esetén a határozat jogerõre emelkedését követõ harminc napon belül - köteles megtéríteni. Ha a megtérítendõ ellátás folyósítása az adott naptári év folyamán megszûnik, akkor a befizetett összeg még hátralévõ részét vissza kell fizetni."

"(3) Az ellátás (1) bekezdés szerinti megtérítésére egyösszegben kerül sor, ha azt

A megtérítendõ összeget az ellátásnak a kérelem benyújtását, vagy a jogutód nélküli megszûnés hónapját megelõzõ hónapban érvényes összege, valamint az ellátásban részesülõ személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig számított idõtartam tizenöt naptári évvel növelt tartama alapul vételével kell meghatározni. Az egyösszegben történõ megtérítés érvényesítésérõl a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv fizetési meghagyással intézkedik."

(10) A Tny. 91. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"91. § (1) Az a kötelezett, aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetõleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az elõírt módon tesz eleget, 10 000 forinttól 100 000 forintig terjedõ, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200 000 forintig terjedõ mulasztási bírságot köteles fizetni.

(2) A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek 100 000, a foglalkoztatók, egyéb szervek 200 000 forintig terjedõ mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetõk, ha

vagy más módon az ellenõrzést akadályozzák.

(3) A mulasztási bírság kiszabásánál a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek mérlegelnie kell a mulasztás körülményeit, így különösen a mulasztás súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a mulasztó - a magánszemély, illetve a foglalkoztató, egyéb szerv esetén annak intézkedésre jogosult képviselõje, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja - az adott helyzetben a tõle elvárható körültekintéssel járt-e el.

(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a mulasztási bírságot fizetésre kötelezõ határozattal érvényesíti azzal, hogy a határozat elleni jogorvoslatra a 95. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezései az irányadók. A mulasztási bírságot az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez kell befizetni."

(11) A Tny. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a foglalkoztatót, egyéb szervet vagy magánszemélyt terhelõ - 91. § szerinti - mulasztási bírságot."

(12) A Tny. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A foglalkoztató és egyéb szerv, valamint - a saját biztosításával összefüggõ 1999. december 31-e utáni adatokról - a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti egyéni vállalkozó köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére legalább évenkénti rendszerességgel közölni (átadni) a nyugdíjjogosultsághoz, illetõleg a nyugdíjmegállapításhoz szükséges szolgálati idõ, kereseti (jövedelmi) és egyéb adatokat. A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti egyéni vállalkozó elsõ alkalommal a 2000. évi szolgálati idõ, jövedelmi és egyéb adatairól 2001. évben, február hónap 20. napjáig köteles az adatszolgáltatásra, azt követõen pedig évenként, a tárgyévet követõ év február hónap 20. napjáig. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ezek alapján köteles olyan nyilvántartási rendszert kiépíteni, illetõleg mûködtetni, amely a feladatkörébe tartozó ellátások megállapításához és folyósításához, továbbá jogszabályban elõírt, egyéb feladatok teljesítéséhez szükségesek."

(1) A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt) 39. § (2) bekezdése új f) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi f)-g) pontok g)-h) pontokra módosulnak.

/(2) Munkaerõpiaci Alap célja/

"f) hozzájárulás a korengedményes nyugdíjak kifizetésének részbeni finanszírozásához,"

(2) Az Flt. 39. § (3) bekezdésének a) pontja módosul:

"a) szolidaritási alaprészt, a munkanélkülieket e törvény alapján megilletõ ellátások (munkanélküli járadék, pályakezdõk munkanélküli segélye, elõnyugdíj, nyugdíj elõtti munkanélküli segély, költségtérítés [31. §], valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelõ, társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék és a külön törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulás) finanszírozása. Ezt az alaprészt terheli továbbá a munkanélküli járadékban részesülõk kiegészítõ segélye [58. § (9) bek.], valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított és folyósított korengedményes nyugdíjak fedezetére befizetett összegek és a folyó évi kiadások különbözetének finanszírozása,"

A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló
1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

(1) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. §-ának (2) bekezdése a következõ p) ponttal egészül ki:

"p) a háziorvosokat racionális gyógyszerfelhasználásra ösztönzõ rendszer kialakítására és mûködésére vonatkozó részletes szabályok"

(2) Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben határozza meg:"

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek
állami felügyeletérõl szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérõl szóló 1998. évi XXXIX. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"8. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság igazgatási szervei - ide nem értve a kirendeltségeket -, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértõi Intézete jogi személyek."

(1) E törvény 2000. január 1-jén lép hatályba. Egyidejûleg a Tny. 92. §-a az elõtte lévõ címmel együtt, a Tny. módosításáról szóló 1998. évi LXXVII. törvény 15. és 18. §-a hatályát veszti.

(2) A törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Tny. 8. §-ában, 101. §-a (1) bekezdés d) pontjában és a (2)-(3) bekezdéseiben a "2000. január 1." hivatkozás "2001. január 1." hivatkozásra változik.

(3) A 17. § (7) bekezdésének a rendelkezéseit elõször a 2000. februárjában teljesített befizetések tekintetében kell alkalmazni.

(4) E törvény 17. §-ával megállapított, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdésének d) pontját, valamint az 5. §-a (3) bekezdésének e) pontját 2001. január 1-tõl kell alkalmazni.

(5) A 19. § (3) bekezdésének rendelkezéseit az e törvény hatályba lépésének idõpontjában jogerõsen még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. A 19. § (5) és (9) bekezdése rendelkezéseit az 1999. december 31-e után érvényesítendõ követelésekre kell alkalmazni.

(6) A külön törvényben szabályozott kapacitás-lekötési megállapodásokra vonatkozó részletes szabályok szerinti 2001. évre vonatkozó kapacitás-lekötési megállapodásokat 2000. november 1-ig kell megkötni.

(7) A járulékokkal kapcsolatosan 2000. február 1-jét megelõzõen keletkezett tartozásokra 2000. február 1-je után teljesített befizetésekbõl és a tartozás fejében átvett vagyonból, valamint a túlfizetésbõl az E. Alapot 43%, az Ny. Alapot 57% illeti meg, illetve terheli. Az állami adóhatóság a 2000. február 1-jén nyilvántartott járuléktartozást, vagy járulék túlfizetést a meghatározott arányok szerint átvezeti a munkáltatói nyugdíjbiztosítási és a munkáltatói egészségbiztosítási járulék-nemekre. A járulékfizetésre kötelezett is ezen arányok szerint teljesíti a befizetést a munkáltatói nyugdíjbiztosítási és a munkáltatói egészségbiztosítási járulék-számlákra, az adóhatóság pedig ezen számlákat terheli a túlfizetéssel a meghatározott arányban.

(8) A fõvárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak által 2000. január 1-je elõtt kötött szerzõdések tekintetében jogutód az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

Az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra befolyt összegbõl a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számára a havonta átutalásra kerülõ összeg meghatározása az alábbiak szerint történik:

ahol

A : a tárgyévi adó bevételi elõirányzat
E : a tárgyévi munkáltatói és biztosítotti egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, baleseti járulék és táppénz-hozzájárulás bevételi elõirányzat
Ny: a tárgyévi munkáltatói nyugdíjbiztosítási és biztosítotti nyugdíj-járulék bevételi elõirányzat
P : az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék bevételi számlára havonta befolyt összeg
B : az állami adóhatóságnál kezelt bírság bevételi számlán befolyt összeg (ideértve az adóbírság, mulasztási bírság és önellenõrzési pótlék bevételeket)"

0073/3/1999.TÜK
Érvényességi idõ: 1999. dec.31.
Minõsítette: dr.Naszvadi György
közigazgatási államtitkár

Készítette: Szikszainé dr.Bérces Anna
tel. 327-2127

Gépelte: Molnár Lajosné

TÖRVÉNYJAVASLAT
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
2000. évi költségvetésérõl

(a folyó hó 16-ai Közigazgatási Államtitkári Értekezlet
ajánlásait figyelembe vevõ átdolgozott változat)

II. rész

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetése több meghatározó jelentõségû szempont egyidejû figyelembevételével készült, így:

• a 2000. évi elõirányzatok meghatározása támaszkodik az 1999. évi elõirányzatok várható teljesítésére vonatkozó becslésekre,
• érvényesülnek a 2000. évre feltételezett makrogazdasági pályából adódó következmények,
• a megfelelõ elõirányzatokban a törvényi determinációkból adódó következmények is megjelennek,
• az alapok kezelõi mûködési költségvetésében a központi költségvetési szervek mûködésére meghatározott következmények érvényesülnek.

A törvényjavaslat mellékletei az elõirányzatokat a 2000. évre tervezett szerkezeti formában és címrendben tartalmazzák. Az eddigi szerkezettõl eltérõ, lényeges változás, hogy 2000-tõl a mûködési költségvetés nem képez külön törvényi mellékletet, hanem az ellátási, valamint a mûködési bevételek és kiadások egységes szerkezeti rendet alkotva, de külön címeken a központi költségvetés szerkezetéhez hasonlóan tartalmazzák az elõirányzatokat.

A társadalombiztosítási járulék mértéke 1999-hez képest nem változik, továbbra is 33%, amelybõl a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 22%, az egészségbiztosítási járuléké pedig 11%. Az egyéni járulék mértéke továbbra is 11%, ebbõl 3% az egészségbiztosítási, és 8% a nyugdíjbiztosítási járulék. A magánnyugdíjpénztári tagok a nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéhez változatlanul 2%-kal járulnak hozzá. A munkáltatói és az egyéni járulékbevételek növekedése szoros kapcsolatban áll a járulékköteles jövedelmek döntõ hányadát adó bruttó keresettömeg növekedésével, amelynek 2000-re tervezett mértéke 10,8%. A társadalombiztosítás szempontjából a makrogazdasági pálya fontos paraméterei a fogyasztói árindex, a foglalkoztatottak számának, valamint a bruttó és a nettó átlagkeresetek nagyságának a változása.

Az egyéni járulékfizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek éves felsõ határa a 2000-re tervezett havi bruttó átlagkereset kétszeresének (167 942 forint) tizenkétszerese (éves szinten 2 015 304 millió forint, naponta 5 520 forint).

Az ellátások fedezetét képezõ bevételek köre új forrásokkal is kibõvül. Így 2000-tõl sor kerül

• a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai nyugdíjkedvezményeinek megtérítésére,
• a sorállományú katonák ellátásai fedezetének megteremtésére.

Az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezõ tételes egészségügyi hozzájárulás egy fõre jutó havi összege 3 600 forintról 3 900 forintra nõ, a százalékos egészségügyi hozzájárulás szabályai változatlanul érvényesek.

A vagyongazdálkodásból származó bevételek az 1999. évi vagyonértékesítési kötelezettség áthúzódó teljesítésébõl várhatóak.

A központi költségvetés által nyújtott támogatás összege 152 874,0 millió forint , ebbõl a magánnyugdíjpénztárba átlépõk miatti járulék-kiesés pótlására 69 074,0 millió forint, a GYED folyósítás kiadásainak megtérítése 36 300,0 millió forint.

A nyugellátások emelésénél 2000. januárban kerül sor elsõ ízben a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 30 és 70%-os arányú súlyozott átlagának az alkalmazására, s ennek következtében a nyugdíjkiadások az elõzõ évhez viszonyítva átlagosan 8%-kal emelkednek.

A természetbeni és pénzbeli ellátások elõirányzatának meghatározásánál, egyrészt a makrogazdasági környezet néhány paraméterével, így a fogyasztói és a termelõi árak, valamint a keresetek és a foglalkoztatottság alakulására vonatkozókkal, s ezeken túl néhány egészségbiztosítási szakmai megfontolással számolt a tervezés. 1999. évvel megegyezõ sajátosság a költségvetésben, hogy a természetbeni egészségbiztosítási ellátások körén belül, a gyógyító-megelõzõ ellátások esetében lehetõvé teszi a kiemelt elõirányzatok közötti átcsoportosítást, melynek elsõdleges célja a rugalmas és biztonságos finanszírozás elõsegítése.

Az egészségbiztosítás legnagyobb súlyú kiadási elõirányzatát képezõ gyógyító-megelõzõ ellátások esetében az 1999. évi várható teljesítéshez viszonyítva a szinten tartást kívánja megvalósítani a költségvetés. Az évek óta kritikus elõirányzatot jelentõ gyógyszer-támogatási kiadásokra fordítható elõirányzat az idei évi várható teljesítésnél kisebb összeget tartalmaz. Az elõirányzat csökkentését megalapozó intézkedések ismertetése a részletes indokolásban található.

A költségvetési javaslat a mûködési kiadásoknál a személyi juttatásokra, az épület üzemeltetés területén jelentkezõ többlet feladatokra csak szerény elõirányzat növekményt tartalmaz. A Ny. Alap mûködési kiadásai az ágazat feladatellátásához szükséges folyamatos kiadásokon túl tartalmazzák a világbanki programfinanszírozási körbe tartozó kiadásokat is. A mûködési kiadási elõirányzatok továbbá lehetõvé teszik a nyugdíj-megállapítás, a nyilvántartás, a folyósítás területén megkezdett informatikai fejlesztések folytatását. Az E. Alap mûködési kiadásai a viszonylag szerény mértékû dologi és bérkiadás növekedés mellett informatikai fejlesztést is tartalmaznak, amely részben a mûködéshez szükséges hálózatok, részben az informatikai biztonság megteremtését szolgálja.

A törvényjavaslat a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének - amely a Ny. Alap és az E. Alap költségvetésének összegébõl adódik -, bevételi fõösszegét 1 718 059,0 millió forintban, kiadási fõösszegét 1 759 470,0 millió forintban, hiányát pedig 41 411,0 millió forintban állapítja meg. A hiány rendezésének kötelezettségét a törvényjavaslat a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvénybe utalja.

A törvényjavaslat az Ny. Alap bevételi és kiadási fõösszegét egyaránt 992 418,0 millió forintban állapítja meg. A költségvetés egyensúlyát az Áht. 86. § (10) bekezdése értelmében 86 074,0 millió forint központi költségvetési támogatás biztosítja.

A nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek javasolt elõirányzata 982 614,0 forint. A munkáltatói és az egyéni nyugdíjbiztosítási járulékbevételek elõirányzatának meghatározása során egyrészt az általános indoklásban már említett makrogazdasági paraméterekbõl, másrészt a járulékmértékek nagyságára, valamint a járulékalapot képezõ jövedelmek körére vonatkozó feltételezésekbõl indult ki a tervezés. Ezen túl a kérdéses bevételek esetében 1999-hez viszonyítva a behajtási hányad további javulásával számolt a tervezés, melynek realitását a járulék-nyilvántartási és beszedési tevékenységek APEH-hoz történõ integrálásának a teljessé válása biztosítja. Mindezek alapján a munkáltatói nyugdíjbiztosítási és a biztosítotti nyugdíjjárulék bevételek és hozzájárulások együttes összege 869 674,0 millió forint. A munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék elõirányzata 708 694,0 millió forint, amely tartalmazza a munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék tervezett bevételi összegét. A biztosítotti nyugdíjjárulék 160 980,0 millió forint elõirányzata két fõ tételbõl tevõdik össze: a 137 030,0 millió forint biztosított által fizetett nyugdíjjárulék elõirányzatából (ennek része az egyes szociális ellátásokból és a munkanélküli járadékból (segélybõl) fizetett nyugdíjjárulék tervezett bevétele), valamint a 23 950,0 millió forint magánnyugdíjpénztári tagok által fizetett nyugdíjjárulék elõirányzatából.

A központi költségvetés a magánnyugdíjpénztárba átlépõk miatti járulékkiesés pótlásának címén 69 074,0 millió forint költségvetési támogatást nyújt. A GYES és a GYED utáni központi költségvetés térítési összege 17 000,0 millió forint.

Az egyéb járulékok és hozzájárulások tervezett bevétele 20 178,0 millió forint. Önállóan kerülnek bemutatásra a "megállapodás alapján fizetõk járulékbevételei" és a "közteherjegy után befolyt járulék" bevételek. Ez utóbbinál, két éves tapasztalat alapján csak szerény mértékû növekedés prognosztizálható. Új bevételi tétel a sorkatonai szolgálatot teljesítõk nyugdíjbiztosítási járuléka, amelynek az elõirányzata 1 520,0 millió forint, míg a fegyveres testületek nyugdíjkedvezményeinek megtérítése 18 060,0 millió forint bevételt jelent az Ny. Alap számára.

A késedelmi pótlék és bírság elõirányzata 4 311,0 millió forint, melyet az APEH a törvényben meghatározott módon átutal az Ny. Alap számlájára.

A nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek elõirányzata a kifizetések visszatérítését és egyéb esetleges bevételeket tartalmazza 2 377,0 millió forint összegben.

A mûködési költségvetés tervezett bevétele összesen 1 017,0 millió forint, ebbõl a központi költségvetés mûködési költségtérítése 860,0 millió forint.

A vagyonértékesítési kötelezettség teljesítésébõl származó bevétel 8 787,0 millió forint.

A nyugellátások kiadásainak 2000. évi tervezett összege 970 271,0 millió forint. Az ellátottak átlagos havi száma a becslések szerint 2 millió 393 ezer fõ lesz, amely mintegy 14 ezer fõvel kevesebb az elõzõ évinél. Az egyes elõirányzat csoportok várható alakulásáról a következõk mondhatóak.

A nyugellátások legjelentõsebb tételét az öregségi nyugdíjak képezik. A 2000-re tervezett elõirányzat 669 128,0 millió forint, ez teszi ki a tervezett nyugdíjkiadás közel 70%-át. Az öregségi nyugdíjasok átlagos száma - a korhatárt betöltött nyugdíjasokon kívül - ideértve a korkedvezményes és az elõrehozott öregségi nyugdíjasok átlaglétszámát is - 2000-re 1 millió 664 ezer fõ körül becsülhetõ. Ez 2 ezer fõvel kevesebb az 1999. évi várhatónál. Az egy fõre jutó havi átlagos ellátás 33 400 forint körül alakul, amely mintegy 2 500 forinttal haladja meg a bázis év prognosztizált összegét.

A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak (161 350,0 millió forint), - amelyek a korhatárt betöltött I-III. csoportos és korhatár alatti (I-II. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátások kiadásait tartalmazzák - a teljes nyugdíjkiadás mintegy 16,5%-át teszik ki. A költségvetés ezen kiadás esetében mintegy 7,5%-os növekedéssel számol. A tervezett létszám 413 ezer fõ körül alakul, ami 5 ezer fõvel alacsonyabb az 1999. évi várható értéknél. Az egy fõre jutó havi ellátás 2000-ben 32 100 forint körül várható, ami mintegy 1 300 forinttal kevesebb az öregségi nyugdíjak várható nagyságánál.

A hozzátartozói nyugellátások céljára fordított kiadások (138 813,0 millió forint) teszik ki a nyugellátások mintegy 14%-át. A hozzátartozói ellátások mintegy 62%-a alapellátásként kerül kifizetésre, ez képezi az idetartozó ellátottak egyetlen ellátását a nyugdíjrendszerbõl.

Az özvegyi szülõi nyugdíjak, valamint az ide tartozó árvaellátások létszámának várható csökkenése az 1999. évi prognosztizált adathoz képest 2,2%. Az egy fõre jutó havi ellátás valamivel magasabb, mint az öregségi nyugdíjak kétharmad része, becsülhetõen 22 600 forint körüli összeg lesz. A hozzátartozói ellátások kiadásainak több mint egyharmada kiegészítõ ellátás, az érintett közel 550 ezer fõ saját jogon szerzett nyugdíja mellett kapja ebbõl a kiadás-csoportból az ellátást, valamilyen kiegészítõ nyugdíjként. Ezen ellátás 2000-re tervezett összege 53 083 millió forint. Az ellátások számának növekedése közel 1,5%, az átlagos havi folyósítási összeg 8 100 forint körül lesz, az öregségi nyugdíjak átlagának 24%-a.

Az egyösszegû méltányossági kifizetésekre 980,0 millió forintot irányoz elõ a költségvetés, ami 3,2%-kal haladja meg az elõzõ évben e célra rendelkezésre álló összeget. Ebbõl az összegbõl egyszeri szociális segélyekre 380,0 millió forint a keretösszeg, míg a méltányossági nyugdíjemelés elõirányzata 600,0 millió forint.

A kiadásokat meghatározó nyugdíj-automatizmusok

A nyugdíjas létszám alakulásában jelentõsebb változásra lehet számítani a terv évben. 1999-ben az ellátások átlagos számának növekedése 1,2%-os lesz, a saját jogú nyugdíjasok létszámának stagnálása, a szóló hozzátartozói ellátások számának 1,3%-os csökkenése és a hozzátartozói kiegészítõ ellátások 7,7%-os növekedése mellett.

Az elõzõ évek létszámnövekedését követõen 2000. év lesz az elsõ év, melyben az ellátottak száma csökken, várhatóan 0,2%-kal. A nyugdíjas létszám összesen közel 0,6%-os csökkenését a saját jogú nyugdíjasok 0,3%-os és a szóló hozzátartozói ellátások 2,2%-os csökkenése határozza meg. A hozzátartozói kiegészítõ ellátások száma növekszik csak 1,5%-kal.

Az ezredforduló idõszakában a nyugdíjkiadások alakulása szempontjából a demográfiai háttér kedvezõ lesz, mert viszonylag alacsony létszámú nyugdíjba vonuló korosztályokkal kell számolni a kérdéses években. A kiadás-növekedést mérsékli, hogy folytatódik a korhatáremelés, mindkét nemre vonatkozóan ismét emelkedik egy évvel a korhatár.

A cserélõdés és a nyugdíjas állomány összetétel-változása is hatással van a nyugdíjkiadások alakulására. A nyugdíjba vonulás feltételei alapvetõen kedvezõbbek lesznek. A cserélõdés során az állományba újként bekerülõ nyugdíjazottak általában magasabb összeggel lépnek be, mint az ellátásból kikerülõk. A következõ idõszakban a degresszió fokozatosan és szisztematikusan mérséklõdik, a biztosítási plafon beáll a törvény által meghatározott 2-es szorzóra, a nyugdíjba beszámítható jövedelmek alulvalorizáltsága fokozatosan mérséklõdik. A feltételezések szerint lassan emelkedik a beszámítható szolgálati idõ is.

A nyugdíj-megállapítás fõ szabályai megegyeznek az elõzõ évivel. Az összeg meghatározásánál évente eggyel nõ a beszámítandó kereseti évek száma. 2000-ben már 12 év jövedelmének teljes és a nyugdíjba vonulás évének töredék évi keresete határozza meg a nyugdíjat. Az induló nyugdíjak színvonala várhatóan nõ.

A mûködésre fordított kiadás elõirányzata 16 818 millió forint.

A mûködési költségvetésben a törvényi kötelezettségek teljesítését a központi költségvetési szervekre vonatkozó elõírásokhoz, paraméterekhez közelítõ feltételekkel, az új jogszabályi kötelezettségekbõl adódó többlet feladatokkal, valamint az új címrendnek megfelelõ szerkezeti változásokkal együtt tartalmazza a javaslat.

A 2000. évi címrendben:

• a központi hivatali szerv alcímben a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelõje, az ONYF szerepel,
• az igazgatási szervek alcímben jelenik meg a területi igazgatási szervek és a NYUFIG elõirányzata,
• a központi hivatali szerv által kezelt elõirányzatok alcímben a fejezeti kezelésû elõirányzatok jelennek meg.

A tervezett elõirányzatoknak kell biztosítani a mûködéshez szükséges, még elégséges feltételeket, a folyamatos mûködés területén az elõirányzatok szintrehozását, és a szerkezeti változásokat. Ezen túlmenõen a költségvetésnek tartalmaznia kell az adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer korszerûsítéséhez, az EU-hoz történõ csatlakozás elõkészítõ munkálataihoz, a folyamatos informatikai feladatokhoz, a nyugellátás, megállapítás, folyósítás zavartalanságát biztosító informatikai fejlesztéshez, továbbá az igazgatási épületek üzemeltetéséhez, felújításához kapcsolódó kiadásokat.

A személyi juttatások 5%-os fejlesztési többlete biztosítja az illetményalap növekedést, a besorolás változásokat, valamint a különbözõ törvényi kötelezettségbõl adódó kiadások fedezetét. Létszámfejlesztésre a 2000. évi költségvetés forrást nem tartalmaz.

Az informatikai fejlesztések elõirányzata biztosítja NYUGDMEG rendszer folyamatos mûködését, a szükséges továbbfejlesztéseket, valamint a nyugdíjfolyósítási rendszer biztonságos mûködtetésének feltételeit.

Folytatódik a nyilvántartási rendszer továbbfejlesztése. A kialakuló, új nyilvántartási rendszer komplex - a feladatokkal és felelõsséggel arányos - megoldást nyújt a nyugdíjbiztosítás számára. Megvalósul az az informatikai rendszer, amely hosszútávon biztosítja a nyugdíjelbírálás, ezen belül a nyilvántartási ügyvitel informatikai támogatását. A nyilvántartás új informatikai rendszere központi adatbázisra épül. Az adat befogadás és adatszolgáltatás decentralizált marad. A központi adatbázisból az ország bármely területén keletkezett adat hozzáférhetõvé válik. Lehetõség nyílik a biztosítottak sokoldalú, szakszerû és gyors tájékoztatására, az ügyfélszolgálati igények még színvonalasabb kielégítésére.

Az EU csatlakozás felkészülési kiadásaira szolgáló célelõirányzat 125,0 millió forint.

Az Egészségbiztosítási Alap 2000. évi költségvetésének elõirányzott bevételi fõösszege 725 641,0 millió forint, kiadási fõösszege 767 052,0 millió forint, a költségvetés hiánya tehát 41 411,0 millió forint. A deficit rendezésérõl a központi költségvetés 2000. évi zárszámadási törvénye rendelkezik.

Az általános indokolásban felsorolt makrogazdasági paraméterek és egyéb a járulékbevételek alakulását lényegesen befolyásoló tényezõk figyelembevételével a munkáltatói és a biztosítotti egészségbiztosítási járulék bevételek és hozzájárulások együttes összege 450 012,7 millió forint. Ezen belül a munkáltatói egészségbiztosítási járulék bevétel elõirányzata 367 823,7 millió forint (amely tartalmazza a munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulékbevétel címen várhatóan befolyó bevételt), a biztosítotti egészségbiztosítási járulékbevétel tervezett összege 82 189,0 millió forint.

Az egyéb járulékok és hozzájárulások 2000. évi elõirányzata összesen 16 099,8 millió forint. Ezen belül meghatározó tétel a munkáltatói táppénz-hozzájárulás 13 382,0 millió forintos elõirányzata. 2000-ben új bevételi elõirányzatként jelenik meg a sorkatonai szolgálatot teljesítõk után fizetett egészségbiztosítási járulék és a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásának kiadásához való hozzájárulás, elõbbi 560,0 utóbbi 1 010,0 millió forint összeget jelent. Az elõirányzat tartalmazza továbbá a baleseti járulék 559,0 millió forint, valamint a megállapodás alapján fizetett járulék 548,9 millió forint összegét.

Az egészségügyi hozzájárulás (tételes és százalékos) elõirányzata 179 528,8 millió forint. A tételes egészségügyi hozzájárulás elõirányzatának kialakítása javuló beszedési hányad mellett figyelembe veszi a foglalkoztatotti létszám makrogazdasági prognózis szerinti mérsékelt növekedését, valamint azt, hogy január hónapban - az 1999-ben érvényes - 3 600,-Ft/fõ, a további 11 hónapban pedig már 3 900,-Ft/fõ befizetés történik. A százalékos egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályozás alapján 2000-ben elõször kell számolni az osztalékalap 35%-a után fizetendõ várható bevétellel.

A késedelmi pótlék és bírság 2000. évi elõirányzata 3 189,0 millió forint, melyet az APEH átutal a törvényben meghatározottak szerint az E. Alap számlájára. Az elõirányzat kialakítása figyelemmel van az 1999. évi LXIV. törvény rendelkezéseire, ennek értelmében az 1999. január 31. elõtt keletkezett járuléktartozások rendezése esetében a késedelmi pótlék és bírság elengedésére kerülhet sor.

A központi költségvetési hozzájárulások elõirányzata 66 800,0 millió forint, amely tartalmazza a terhesség-megszakítással kapcsolatos költségvetési térítés 900,0 millió forintos összegét, az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetési hozzájárulás 2 900,0 millió forint, a központi költségvetés pénzeszköz átadása 26 700,0 millió forint összegû elõirányzatát, valamint a GYED folyósítás kiadásainak központi költségvetési megtérítését (36 300,0 millió forint). Ez utóbbi a kiadási elõirányzatok között is megjelenik.

Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 2000. évi elõirányzata 4 622,0 millió forint. Ezen belül a kórházi részleges adósságrendezésre átadott pénzeszközök visszatérülése a 2000. évben befejezõdik. Az un. konszolidációs elõlegek visszafizetése jövõre öt intézményt érint összesen 100,0 millió forint törlesztésével. Az önkormányzati kórházak csõdjével összefüggõ támogatás visszatérítése címen 2000-ben hat érintett intézmény 380,0 millió forintot törleszt az OEP-nek. A terhességmegszakítás egyéni térítési díja 350,0 millió forint a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések elõirányzata 2 444,0 millió forint, a kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek elõirányzata 1 348,0 millió forintban került meghatározásra.

A 2000. évi mûködési célú bevételek elõirányzata 1 800,0 millió forint, amely a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai terhére folyósított ellátásokkal kapcsolatos költségeknek a központi költségvetésbõl történõ megtérítésére

1 550,0 millió forintot tartalmaz.

A vagyongazdálkodásból származó bevétel 2000. évi elõirányzata összesen

3 588,7 millió forint, amely a vagyonértékesítés 2000. évi befejezésébõl, valamint az 1999. évrõl áthúzódó teljesítésekbõl adódik.

A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti ellátások elõirányzata 122 520,0 millió forint. Az elõirányzat az 1999. évi várható teljesítés figyelembevételével 1%-os létszámnövekedéssel, a korhatáremelésbõl származó többletkiadással, és a nyugdíjindexálás szabályaiból következõ 8%-os növekedéssel számol.

A terhességi gyermekágyi segély kiadásainak elõirányzata 7 053,0 millió forint. Az elõirányzat változatlan születésszám feltételezésével, illetve az 1999-ban várható átlagkereset-növekedés figyelembevételével készült.

A pénzbeli ellátások közül a táppénzkiadások elõirányzata a 2000. évre 50 731,0 millió forint. Az elõirányzat meghatározása figyelembe vette az 1999. évi várható átlagkereset-növekedést, továbbá számolt a táppénzes arányszám kismértékû csökkenésével.

A betegséggel kapcsolatos segélyek elõirányzata 1 169,0 millió forint, amely tartalmazza a méltányossági támogatások 372,0 millió forint, a külföldi gyógykezelés 478,0 millió forint, külföldi sürgõsségi gyógykezelés 128,0 millió forint, és a nemzetközi egyezményekbõl eredõ kiadások 191,0 millió forint nagyságú elõirányzatát. A külföldi gyógykezelés azon esetekben indokolt, amikor az adott betegség hazai kezelése klinikai felszereltség, mûszerezettség hiányában nem megoldható. További költséget jelenthet, hogy a külföldön végzett beavatkozások után az orvosilag indokolt kontrollvizsgálatok, esetleges korrekciós mûtétek többségében az elsõ ellátást nyújtó intézményben történnek. A külföldi sürgõsségi gyógykezelés elõirányzatánál figyelembe kellett venni, hogy a keret igénybevételébõl kikerülnek azon magyar állampolgárok esetei, akik azokban az országokban részesülnek sürgõsséggel gyógykezelésben (Németország, Ausztria és várhatóan Horvátország), amelyekkel Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye van. Ezen esetek költségeinek megtérítése a késõbbiekben a nemzetközi egyezményekbõl eredõ kiadások soron jelennek meg. További kiadásnövekedést jelent a más országba áttelepült magyar nyugdíjasok egészségügyi ellátási költségeinek átalányösszegben való megtérítése.

A gyógyító-megelõzõ ellátások kiadásainak 2000. évi elõirányzata 358 803,4 millió forint. Ez az elõirányzat az 1999. évi eredeti, a céltartalékkal, valamint az év közi zárolásokkal csökkentett elõirányzaton (337 114 millió forint) alapszik, és azt 6,4%-kal haladja meg. Az elõirányzat kialakításakor figyelembe kellett venni, hogy az 1999-ben végrehajtott, a gyógyszer-támogatási kiadások túllépésébõl fakadó évközi elõirányzati zárolással és törléssel a gyógyító-megelõzõ kiadások fejlesztési lehetõségei megszûntek, ezért a felhalmozódott és szakmailag alátámasztott igények utólagos kielégítése nélkülözhetetlen.

A gyógyító-megelõzõ ellátások elõirányzata a költségvetési szektorban engedélyezett 5%-os bérnövekménnyel számol, amelynek összege 10 176,0 millió forint. Az elõirányzat az 1999. évi fejlesztések szintre hozására 1 776,0 millió forintot, az új fejlesztésekre pedig 9 436,4 millió forintot tartalmaz.

Az 1999. évi fejlesztések szintre hozásának elõirányzata tartalmazza az 1999-ben a finanszírozási normákon felül befogadott új kapacitások éves szintre hozását, valamint az új finanszírozási kormányrendelettel életbe lépett megemelt - járó- és fekvõbeteg szakellátási - normatívák és a fogászati ellátás kapacitásbõvülése többletforrás-igényének szintre hozását. Az 1999. évben év közben befogadott CT, MRI szolgáltatók szintre hozott mûködési költségigénye (840,0 millió forint) az elõbbi keret közel felét teszi ki.

1. Háziorvosi szolgálatok: a háziorvosi ellátás finanszírozásában a definitív ellátásra és a hatékony prevenció munkára ösztönzõ elemek bevezetése és a praxisok számának növelése javasolt. Ez többletforrásként 600,0 millió forint biztosítását igényli annak érdekében, hogy az elért finanszírozási színvonal ne csökkenjen.
2. A védõnõ, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem az elõzõ évi fejlesztések elmaradása miatt 200,0 millió forint fejlesztést igényel.
3. A fogászati ellátás mind mennyiségileg, mind minõségileg fejlesztést igényel, különös tekintettel a gyermekfogászati ellátásra. A fejlesztések jövõ évi fedezete 200,0 millió forint.
4. A gondozóintézeti gondozás kiemelt elõirányzaton belül, a tüdõgondozó intézetek feladatának részét képezõ tüdõszûrés hazai kifejlesztésének szükségessége a kormányprogramban is megfogalmazódott. Az ellátottság szempontjából elmaradt területekre való kiterjesztés 2000. évi ütemének mûködési többletköltség-igénye 200,0 millió forint.
5. A betegszállítást végzõ - az Országos Mentõszolgálaton kívüli - alternatív szervezeteknek jelentõs kapacitásbõvítési igénye van. Az ország lefedettségének javításához a szükséges fejlesztések fedezetére 50,0 millió forint áll rendelkezésre.
6. Járóbeteg-szakellátás: a teljesítményelvûen finanszírozott járó beteg szakellátást kapacitása 1999. évben a fejlesztési lehetõségeket meghaladó mértékben bõvült. A korábbi évekrõl elmaradt fejlesztések pótlása a 2000. évben is szükségessé tesz újabb befogadásokat.

A jelentõs kapacitásnövekedésbõl adódó teljesítménynövekedés csökkenti a finanszírozás értékét, csakúgy az új, az átlagosnál magasabb pontértéken megállapított, fekvõbeteg-ellátást kiváltó költség hatékony minõségi eljárások rendszerbe illesztése is.

Fentiek részleges ellentételezésére 4 000,0 millió forintot szükséges biztosítani.

7. CT, MRI: az ország nagy értékû diagnosztikai eszközökkel való ellátottságában tapasztalható egyenlõtlenség mérséklésére a 2000. évben 100,0 millió forint áll rendelkezésre.
8. Mûvese-kezelések: az elõirányzatok jelenlegi szintje mellett megoldhatatlan a folyamatos esetszám-növekedés - amelyet az ellátás sajátossága folytán

A gyógyszer-támogatási kiadások 2000. évi 135 000,0 millió forintos elõirányzata kisebb, mint az azonos szerkezettel számolt 1999. évi várható kiadás. A támogatási elõirányzat tartása alapvetõen a 2078/1999. (IV. 21.) Korm. határozatban foglalt elvek és intézkedések maradéktalan, 2000. január 1-jétõl érvényesülõ megvalósításával érhetõ el. A támogatási keret betartását segíti - az 1999. évi intézkedések áthúzódó hatásán túl - a fix összegû támogatási elv kiterjedtebb alkalmazása, a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvének megfelelõen, a bizonyítottan nem hatékony készítmények támogatásának megszüntetése, a hatékonyabb árkontroll, a vényadat-feldolgozási és vényellenõrzési rendszer továbbfejlesztése.

Szerkezeti változásként jelenik meg, hogy a gyógyszer-támogatási elõirányzatból a kötszerek finanszírozási kerete átkerül a gyógyászati segédeszközök elõirányzatába, a CAPD oldat kerete pedig a gyógyító-megelõzõ ellátások kiadásainak mûvese-kezelések kasszájába.

A gyógyászati segédeszköz-támogatás 2000. évi elõirányzata 23 951,0 millió forint. A kiadás növekedését okozza az 1999. évközi intézkedések áthúzódó hatása, az egyes új segédeszközök támogatási körbe vonása, a sebészeti kötözõszer és a rugalmas kötözõ anyag gyógyászati segédeszköz körbe történõ átsorolása.

A fenti elõirányzat tartását a következõ megtakarítást eredményezõ intézkedésekkel lehet elérni: a támogatási kulcsok felülvizsgálata, új támogatási rend bevezetése, a rendelési szabályok módosítása, a fix összegû támogatás további kiterjesztése, a rendelésre készített eszközök számának csökkentése, továbbá a TAJ szerinti nyilvántartás bevezetése, az ellenõrzések további szigorítása, valamint a tervezett szankcionálási rend következetes alkalmazása.

A gyógyfürdõ-szolgáltatás 2000. évi elõirányzata 2 400,0 millió forint, amely figyelembe veszi az igénybevétel 1999. évben tapasztalt növekedését.

A javasolt elõirányzat megtartását segíti elõ, hogy 1999-ben teljes körûvé vált a vényszintû, TAJ alapú elszámolási rendszer. Az ellenõrzési rendszer továbbfejlesztésétõl várható, hogy a 2000. évi kifizetés az elõirányzatot ne haladja meg.

Az anyatej-ellátás 2000. évi elõirányzata 203,0 millió forint, amely számol az 1999. évi teljesítés elõirányzattól elmaradó mértékével.

A mûködésre fordított kiadások 2000 évi elõirányzatának számítása az 1999. évi elõirányzat összegén (18 999,0 millió forinton) alapul, amelybõl a szerkezeti változásokkal (4 855,0 millió forinttal) csökkentett bázis-elõirányzat szintre hozásával 14 183,0 millió forint. A 2000. évi mûködési kiadási elõirányzat 16 659,3 millió forint, amely a 2000. évi alap-elõirányzaton felül elõirányzati többletként 1 575,0 millió forintot, ezen belül az EU csatlakozás elõkészítésének költségeire 125,0 millió forint kiadást céloz meg.

A mûködési kiadások tervezése során figyelembe vételre került a 2000. január 1-jétõl életbelépõ - a törvényjavaslat 22. §-ában foglaltak szerinti - szervezeti átalakítások hatása. Ennek értelmében a "Központi hivatali szerv" alcím tartalmazza a jelenlegi központi hivatali szerven felül a területi és helyi képviseletek kiadási elõirányzatait is. A szervezeti átalakítások hatására így a mûködési kiadások legnagyobb hányada (82,6%) ezen az alcímen jelentkezik.

A bázis-elõirányzat szerkezeti változásként tartalmazza a ,,Világbanki kölcsön felhasználása hazai hozzájárulással és tõketörlesztéssel" elnevezésû (2000,0 millió forint) kiadási és bevételi elõirányzatnak - a 2123/1999. (V. 28.) kormányhatározatban megfogalmazottak szerinti, valamint az ,,Egészség-biztosítási feladatkörbe tartozó ellenõrzési rendszerek fejlesztése" elnevezésû (813,0 millió forint) kiadási elõirányzatnak a kiemelt elõirányzatokra történõ - felügyeleti szervi hatáskörû - átcsoportosítását.

Az 1999. évi APEH járulékigazgatási feladat átvételével összefüggésben az E. Alap mûködési elõirányzatainál szerkezeti változásként figyelembe vett összeg 1 252,0 millió forint.

Az EU integrációval kapcsolatos felkészülési feladatok kiadása a 2000. évi mûködési elõirányzatot 125,0 millió forinttal emeli.

Világbanki hitelfelvétellel kapcsolatos adósságszolgálat (kamat és tõketörlesztés) a 2000. évben várhatóan 550,0 millió forinttal terheli a mûködési költségvetést.

Az informatikai kiadások elõirányzata 900,0 millió forint. Az informatikai kiadások egy részét az évezred-váltással kapcsolatos fejlesztések, míg a kiadások másik részét a megfelelõ informatikai biztonság megteremtése és a hálózati adatviteli utak védelmének kiépítése fordított kiadások képezik.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 12. §-ának (3) és (4) bekezdésének meghatározott elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlléphetõ bevételi és kiadási elõirányzatokat nevesíti. E szerint a bevételeknél az ellátások fedezetéül szolgáló, a mûködési célú, a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesülhetnek, míg a kiadások közül túlléphetõk a nyugellátások, a pénzbeli ellátások, a gyógyfürdõ-szolgáltatás, az anyatej-ellátás, az utazásiköltség-térítés, az egyéb kiadások, a világbanki kölcsön kamat és tõketörlesztés, és a vagyongazdálkodás kiadásai.

Az adott § rendelkezik a gyógyító-megelõzõ ellátások, a gyógyszer-támogatási és a gyógyászati segédeszköz-támogatási kiadások éves, havi és napi bontású finanszírozási tervének elkészítésérõl, illetve az elõirányzat-felhasználás idõarányostól való eltérésének engedélyezésérõl.

Az (1) bekezdés kimondja, hogy a gyógyító-megelõzõ ellátás elõirányzatán belül a felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások céltartaléka a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a jövõ évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggõ egyszeri személyi kifizetések részbeni, vagy teljes fedezetére szolgál.

A (2) bekezdés a gyógyító-megelõzõ ellátások elõirányzatának tartalmát határozza meg.

A (3) bekezdés a gyógyító-megelõzõ ellátások elõirányzaton belüli átcsoportosítás lehetõségét mondja ki.

A (4) bekezdés a gyógyszerek fogyasztói árának támogatására szolgáló elõirányzat részeként nevezi meg a háziorvosok racionális gyógyszer-felhasználásra ösztönzõ keretét.

Az (5) bekezdés lehetõvé teszi, az egészségbiztosítási ellátások zárt kasszáinak kormányhatáskörben történõ megemelését a gyógyszergyártóktól a forgalom arányában külön megállapodás szerinti visszatérítésbõl.

A 13. havi illetmény kifizetése érdekében az egészségügyi intézmények elõleget vehetnek fel, amelyet az OEP öt havi egyenlõ részletben, február hónaptól kezdõdõen levon a finanszírozási összegbõl.

Az egészségügyi kiadások racionálisabb felhasználása érdekében 1999-ben indult el az irányított betegellátás modellkísérlete, amely 2000-ben is folytatódik. A kísérletbe bevont lakosság maximális létszámát összesen 200 ezer fõben határozza meg.

A (2) bekezdés a modellkísérlet által lefedett szolgáltatások körébõl kiemeli a nagy költségigényû és személyre nem lebontható ellátásokat, amelyekre az irányított betegellátást szervezõknek nincs közvetlen ráhatásuk, illetve a finanszírozás jellegébõl adódóan az érintett lakosságra jutó kiadásokat nem lehet elkülöníteni. Ezen ellátások körének meghatározását a (11) bekezdés a Kormány hatáskörébe utalja.

A (3) bekezdés a jelenlegi korcsoportokat megkülönböztetõ fejkvóta számítást kibõvíti a nemekkel, ezzel a nõk és a férfiak eltérõ jellegû szolgáltatási igénybevételét igyekszik a fejkvóta-rendszerben kezelhetõvé tenni.

A (4) bekezdés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatkörébe helyezi az elvi folyószámla vezetését. Ez lehetõvé teszi, hogy a modellkísérlet által érintett lakosság az ország bármely pontján igénybe vehet egészségügyi szolgáltatást, mivel a rájuk vonatkozó ellátási és kiadási adatok is az OEP-nél rendelkezésre álló országos adatbázisból elõállíthatók.

A (6) bekezdés rendelkezik arról, hogy az OEP a szervezõk számára az év végén a folyószámlán mutatkozó bevételi többletet számolhat el.

A (7) bekezdés rendelkezik a szervezõk modellkísérlettel összefüggõ prevenciós kiadásairól és a szervezési feladatok elvégzésére lakosonként és évenként megilletõ összeg nagyságáról.

A (8) és a (9) bekezdés értelmében a modellkísérlet értékelésére az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az OEP közös szakértõi csoportot hoz létre, amely félévente jelentést készít. Az elvi folyószámla havi alakulásán és a szervezõk tevékenységének monitorozásán alapuló félévente elkészítendõ jelentés lehetõvé teszi, hogy a Kormány rendszeresen képet kapjon a modellkísérletben részt vevõ szervezõk pénzügyi helyzetérõl és az érintett lakosság ellátásának alakulásáról.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési törvénye minden évben meghatározza azt az összeget, amely szociális indíttatású nyugdíj megállapítására, illetve emelésre fordítható. Az egyes nyugdíjak különösen méltánylást érdemlõ körülmények megléte esetén történõ (ide értve az E Alapból finanszírozott nyugellátásokat) emelése, illetve méltányosságon alapuló ellátások megállapítása 600,0 millió forint, az egyszeri szociális segélyekre 380,0 millió forint fordítható.

Az (1) bekezdés az Ny. Alap központi hivatali szervénél és igazgatási szerveinél a kiadások tartalmazzák a kizárólag adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatokra felhasználható összegeket.

A (2) bekezdés az E. Alap mûködési kiadásaiból az orvos szakértõi minõsítési rendszer átalakítására fordítható összeget határozza meg.

Az (1) bekezdés a fejlesztési kiadásokra vonatkozó elõirányzat tartalmát határozza meg.

A (2) bekezdés az EU csatlakozásra való felkészülés kiadásainak felhasználását szabályozza.

Az OEP és az ONYF által jelenleg közösen használt Fiumei úti épület üzemeltetési költségeinek a használati arány szerinti elõirányzat átcsoportosítására vonatkozó felhatalmazást tartalmazza arra az esetre, ha a jelenlegi elhelyezés feltételei év közben megváltoznak.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XCI. törvény 9. §-ában elõírt, de 1999-ben nem értékesített vagyon 2000. évi eladására, felhasználására és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

A Nyugdíjbiztosítási Alap közremûködésével folyósított korengedményes nyugdíjak 2000. évi kifizetésére vonatkozó kötelezettségrõl rendelkezik a felmerülõ tényleges kiadások mértékéig. Szabályozza az ellátásokra befizetett összeg és a tényleges kiadások különbözetének a Munkaerõpiaci Alapból történõ megtérítését.

A 2000-ben esedékes - az APEH-hez befolyt - késedelmi pótlék és bírság bevételeknek a központi költségvetés és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, illetve az alapok közötti megosztásáról és átutalásáról történik rendelkezés.

A járulékbeszedés hatékonyságának növelése 2000-ben is fontos célnak tekinthetõ, ezért az erre vonatkozó 1999. évi ösztönzõ szabályok 2000. évben is fennmaradnak.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló többször módosított 1992. évi LXXXIV. évi törvény (a továbbiakban: AT) néhány bekezdésének módosítása történik.

Az (1) bekezdés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak zárszámadásával kapcsolatos rendelkezések pontosítását tartalmazza.

A (2)-(6) bekezdésekben szereplõ javaslatok az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/1501. számú törvényjavaslattal való összhang biztosítását szolgálja a bevételek és a kiadások meghatározásánál. A (2)-(3) bekezdések az Ny. Alap a (4)-(6) bekezdések az E. Alap esetében tartalmazzák a módosításokat.

A (7) bekezdés a járulékbeszedési tevékenységeknek az APEH-hoz történõ áthelyezésével kapcsolatos feladatok - az eddigi gyakorlat alapján szükségessé váló - pontosítását tartalmazza.

A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény pontosító módosítását tartalmazza, és egyértelmûvé teszi, hogy a Kormány által meghatározott egészségügyi termékkör esetében - az OEP által beszerzett gyógyszerek kivételével - az E. Alapból finanszírozott költségvetési intézményeknél központosított közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.

Egyúttal felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a gyógyszerek beszerzésének és forgalmazásának szabályait.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) végrehajtása során szerzett jogalkalmazási tapasztalatok alapján elengedhetetlenül szükséges a szolgálati idõvel, az igényérvényesítéssel, a hozzátartozói nyugellátások megállapításával, a felelõsségi szabályokkal kapcsolatos egyes rendelkezések kiegészítése és pontosítása.

A javaslat rendezi az egyházi személyek szolgálati idejének, valamint a gyermekgondozási díj folyósítási idõtartamának szolgálati idõnkénti figyelembevételét. A Tny. kiegészítésével egyértelmûvé válik a megállapításra kerülõ hozzátartozói nyugellátások összegszerûsége, ha az elhunyt jogszerzõ a magánnyugdíjpénztári rendszerben is fizetett tagdíjat.

Rendezõdik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által hozott határozatok módosításának, illetõleg visszavonásának kérdése, a nyugdíjfolyósító szervek által folyósított ellátásokból történõ levonások végrehajtása, a késedelmi kamatfizetési kötelezettség, továbbá a mulasztási bírság felszámítása, valamint egyes felelõsségi szabályok alkalmazása. A megtérítési kötelezettség teljesítése tekintetében a javaslat néhány olyan rendelkezéssel egészíti ki a Tny-t, amelyek egyrészt egyszerûsítik az említett kötelezettség teljesítését, másrészt lehetõvé teszik, hogy a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszûnése esetén egyösszegû megtérítésre kerülhessen sor. Így lehetõvé válna, hogy az adott ellátás költsége ne az Ny. Alapot, hanem a kötelezettet terhelje.

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását tartalmazza, s ennek keretében a Nyugdíjbiztosítási Alapnál megállapított és folyósított korengedményes nyugdíjak kifizetésének részbeni finanszírozásához való hozzájárulást írja elõ.

E paragrafusban felhatalmazást kap a Kormány a háziorvosokat racionális gyógyszer-felhasználási keret kialakítására és mûködésére vonatkozó részletes szabályok meghatározására, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletének változásával összefüggésben az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben határozhatja meg a kötelezõ egészségbiztosításról szóló törvény 83. §-ának (3) bekezdésében részletezett rendelkezéseket.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérõl szóló 1998. évi XXXIX. törvénynek az OEP igazgatási szerveivel kapcsolatos rendelkezését módosítja, s ennek keretében megszünteti a MEP-ek jogi személyiségét.

E változás több okból is szükséges, a területi képviseleti rendszer felállítása a késõbbiekben módot ad a közigazgatás tervezett területi-szervezeti reformjának keretében a megyei rendszer regionális szervekkel való felváltására. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak állami irányításával létrejött új helyzet is indokolja a változtatást.

A törvény hatálybalépésének, valamint az egyes rendelkezések alkalmazásának idõpontját, egyéb, a 2000. évi költségvetés végrehajtását biztosító kiegészítõ rendelkezéseket, valamint Kormány-felhatalmazást tartalmaz.