MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1660.
törvényjavaslat

a szerencsejáték szervezésérõl

Az Országgyûlés az állam szerencsejáték monopóliumának gyakorlásával kapcsolatos feladatok meghatározása, a szerencsejátékok szervezése iránt jelentkezõ igények kielégítése, az engedély nélküli, illetõleg a jó erkölcsbe ütközõ szerencsejátékok megelõzése, a szerencsejáték-szervezõ tevékenység ellenõrzése, valamint szerencsejátékokból származó jövedelmek egy részének közcélra fordítása érdekében a következõ törvényt alkotja:

1. §

(1) Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékû nyereményre válik jogosulttá és a nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentõl függ.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik a szerencsejátékon elérhetõ nyereményeket pénzben kell kifizetni.

2. §

E törvény hatálya kiterjed:

a) a Magyar Köztársaság területén folytatott e törvény szerint szerencsejáték szervezésnek minõsülõ tevékenységre, a játékautomata üzemeltetésére, az ajándéksorsolásra és más egyéb olyan tevékenységekre, amelyekre e törvény külön rendelkezést tartalmaz,

b) a Magyar Köztársaság területén bejegyzett cég szerencsejáték-szervezõ tevékenységére abban az esetben is, ha a szerencsejáték-szervezõ tevékenységet a Magyar Köztársaság területén kívül folytatja,

c) az a) és b) pontban ismertetett tevékenységek - e törvényben meghatározott - hatósági felügyeletére.

3. §

A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minõsül

d) pénznyerõ automaták üzemeltetése.

(1) Nem folytatható külföldön szervezett szerencsejátékban történõ részvételre Magyarországon értékesítési, szervezõ, közvetítõ tevékenység, valamint külföldi szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám vagy propaganda-tevékenység.

(2) Nem folytatható szerencsejátékban való csoportos részvételre irányuló, az engedéllyel rendelkezõ szervezõtõl független közvetítõ tevékenység.

(1) A Magyar Köztársaság területérõl távközlési eszközök útján részvételi jogosultsággal is elérhetõ szerencsejáték szervezési tevékenységet kizárólag e törvény elõírásainak megfelelõ módon lehet végezni.

(2) Távközlési eszközök útján szerencsejáték szervezési ajánlatokat közzétenni kizárólag az erre vonatkozó Állami Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: ÁSZF) által kiadott engedély birtokában lehet.

(3) A távközlési eszközök útján történõ szerencsejáték szervezési tevékenység engedélyezéséhez az e törvényben elõírt feltételeken túl csatolni kell azon dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy

(1) A szerencsejátékok szervezését, ha e törvény másként nem rendelkezik:

(2) A 30. §-ban foglalt nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a pénznyerõ automata üzemeltetése liberalizált tevékenység.

(3) Kizárólag állami játékszervezõ jogosult a számsorsjáték, az engedélyhez kötött sorsolásos játék és - az agár- és/vagy lóversenyfogadás kivételével - a fogadás szervezésére, valamint - játékkaszinót üzemeltetõ koncessziós társaság kivételével - a rendszerbe kötött pénznyerõ automata üzemeltetésére.

(4) Ha az állami játékszervezõ egyidejûleg több szerencsejátékot szervez, köteles az egyes szerencsejátékokat egymástól és egyéb tevékenységétõl elkülönített módon nyilvántartani és kezelni.

7. §

(1) A pénzügyminiszter ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását, valamint képviseli az államot a 6. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében.

(2) A koncessziós szerzõdés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerint nyilvános pályázatot a pénzügyminiszter írja ki. A pályázat kiírásához az érintett települési önkormányzat képviselõ testülete, Budapesten pedig a fõvárosi önkormányzat közgyûlésének egyetértése is szükséges.

(3) A pályázat eredményeit ugyanazokban a napilapokban közzé kell tenni, amelyekben a pályázati kiírás megjelenik.

(4) A Ktv. 8. §-ában foglaltakon kívül a pályázati kiírásoknak tartalmazniuk kell:

a) a szerencsejáték-szervezõ tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi, tárgyi feltételeket,

b) a szerencsejáték-szervezõ tevékenységgel összefüggõ azon tevékenységek felsorolását, amelyek a szerencsejáték-szervezõ tevékenység mellett gyakorolhatók,

c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervezõ tevékenységre alapított gazdasági társaságra vonatkozó különös elõírásokat (pl. a kibocsátott részvények, illetõleg üzletrészek korlátozott forgalomképességét).

8. §

1. A pénzügyminiszter a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerzõdést.

2. Koncessziós szerzõdés az e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott határozott idõtartamra köthetõ.

3. Koncessziós díj összegérõl, megfizetésének módjáról, illetõleg az ellentételezésrõl a koncessziós szerzõdésben kell rendelkezni.

(4) A koncessziós szerzõdés nyilvános.

(1) A koncesszió-köteles tevékenység folytatására a koncessziós szerzõdést aláírónak e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot (a továbbiakban: koncessziós társaság) kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor a részvények, üzletrészek, illetõleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerzõdésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaság a társasági szerzõdésében érvényesíteni fogja.

(2) A koncessziós társaság üzletrészeinek, részvényeinek átruházásához, megterheléséhez, így különösen azok biztosítékba, zálogba, illetve jelzálogba adásához, azokra opciós, elõvásárlási vagy visszavásárlási jog kikötéséhez a pénzügyminiszter elõzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás akkor adható meg, ha a részvények, üzletrészek átruházásakor a társaságba belépõ új tag

a) a koncessziós szerzõdésben foglaltakat magára nézve kötelezõnek ismeri el és

b) megfelel a koncessziós pályázatban és az e törvényben foglalt feltételeknek.

(3) A pénzügyminiszter külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerzõdést egy alkalommal - eredeti idõtartamának legfeljebb felével - meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás feltétele, hogy a koncesszióba vevõ és a koncessziós társaság a koncessziós szerzõdésben vállalt kötelezettségeit és e törvény rendelkezéseit a koncesszió teljes idõtartama alatt maradéktalanul teljesítse.

10. §

(1) A szerencsejáték szervezés állami törvényességi felügyeletét az ÁSZF látja el. Ennek keretében folyamatosan ellenõrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélynek, a játéktervnek megfelel-e.

(2) Az ÁSZF központi hivatal és önálló költségvetési szerv. A szerencsejáték szervezés felügyeletével kapcsolatos hatósági feladatokat az ÁSZF látja el.

(3) Az ÁSZF a hatáskörébe tartozó ügyekben, ha e törvény másként nem rendelkezik az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint jár el. Az ÁSZF határozata ellen államigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs.

(4) Az ÁSZF a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt mûködik, elnökét a Kormány nevezi ki és menti fel. A pénzügyminiszter

a) javaslatot tesz a Kormánynak az ÁSZF elnökének kinevezésére és felmentésére vonatkozóan,

b) jóváhagyja az ÁSZF szervezeti és mûködési, valamint ellenõrzési szabályzatát.

(5) Az ÁSZF elnöke

a) irányítja az ÁSZF tevékenységét,

b) képviseli az ÁSZF-et bel- és külföldön,

c) gyakorolja a munkáltatói jogokat az ÁSZF alkalmazottai felett,

d) gyakorolja az ÁSZF gazdálkodásával kapcsolatos jogokat,

e) benyújtja az ÁSZF éves költségvetésének tervezetét a pénzügyminiszternek elõzetes jóváhagyásra,

f) beszámol évente a pénzügyminiszternek az ÁSZF mûködésérõl és költségvetésének végrehajtásáról,

g) irányítja a Szerencsejátékfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) munkáját.

(6) Az ÁSZF feladata a szerencsejáték-szervezésre vonatkozó kérelem alapján az engedélyek kiadása, nyilvántartása, az engedélyben foglaltak és a törvény rendelkezései betartásának ellenõrzése, valamint a jogsértõ magatartások szankcionálása. Ennek keretében az ÁSZF jogosult közterületen, illetve bármely, a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben ellenõrizni azt, hogy nem folyik-e ott az e törvény rendelkezéseibe ütközõ tevékenység.

(7) Az ÁSZF az e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott engedélyezõ határozatát az erre a célra rendszeresített okiraton adja ki. Ha e törvény különös rendelkezései másként nem rendelkeznek az engedélyezési és a játék minõsítési eljárásban az elintézési határidõ az engedélykérelem beérkezésétõl számított 60 nap.

(8) Abban a kérdésben, hogy valamely játék szerencsejátéknak tekinthetõ-e, vita esetén az ÁSZF határozattal dönt. Az ÁSZF véleménye az irányadó a szerencsejátékok fajtájának meghatározására vonatkozóan is.

(9) Az ÁSZF a kérelem elbírálásához elõírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. A kérelmet kizárólag az arra jogosult vezetõ tisztségviselõ, vagy az általa képviseleti jogosultsággal felruházott személy terjesztheti elõ.

(1) Az ÁSZF az ellenõrzési feladatok ellátására könyvvizsgálót vagy egyéb szakértõt bízhat meg. A megbízottnak meg kell felelnie a 12. § (1) és (4) bekezdéseiben leírtaknak. Az ÁSZF alkalmazottja, valamint az ÁSZF által megbízott könyvvizsgáló, illetõleg szakértõ az ellenõrzési eljárás során hivatalos személynek minõsül.

(2) Az ÁSZF jogosult a szerencsejáték szervezést, a játékautomata üzemeltetést és az ajándéksorsolási tevékenységeket érintõ kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetõleg helyszíni vizsgálatot tartani. A szerencsejáték-szervezõ, illetve a játékautomata üzemeltetõje köteles biztosítani a hatósági jelzések ellenõrzésének lehetõségét és az ÁSZF által kért kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat rendelkezésre bocsátani.

(1) Az ÁSZF köztisztviselõi vagy megbízási jogviszonyban lévõ szakértõi, sorsolásos játék kivételével, szerencsejátékban nem vehetnek részt.

(2) Az ÁSZF szerencsejáték-szervezõ tevékenységet nem folytathat.

(3) Az ÁSZF elnöke, a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott alkalmazottja szerencsejáték-szervezõnél munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhat, a szerencsejáték-szervezõnél vezetõ tisztségviselõ nem lehet.

(4) Az (1) bekezdésben felsoroltak egymással hozzátartozói kapcsolatban (Ptk. 685.§ b) pont) nem állhatnak, és nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, elõkészítésében, amelyben õk vagy hozzátartozójuk érdekelt.

13. §

(1) A szerencsejáték-szervezõ tevékenység folytatásához - az e törvényben meghatározott kivétellel - az ÁSZF engedélye szükséges.

(2) Az ÁSZF az engedélyt annak adja ki, aki a szerencsejáték biztonságos, szakszerû lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik.

(3) Nem adható meg az engedély, ha a kérelmezett tevékenység

a) jóerkölcsbe ütközik, sértené a közbiztonságot, a közszemérmet, illetõleg gyermek vagy ifjúságpolitikai érdekeket,

b) nem felel meg az e törvény elõírásaiban foglaltaknak,

c) engedélyezése iránti kérelemhez az e törvény mellékletében meghatározott okiratokat, jognyilatkozatokat hiánypótlási felhívás ellenére - legkésõbb annak kézhezvételétõl számított 30 napon belül - nem csatolja be a kérelmezõ,

d) gyakorlását a kérelmezõ megkezdi, vagy gyakorlásához szükséges ajánlatot tesz, vagy tétet fogad el az erre vonatkozó engedély nélkül.

(4) Nem adható meg az engedély továbbá, ha a kérelmezõ, illetve vezetõ tisztségviselõje

a) büntetett elõéletû;

b) az ÁSZF nyilvántartása szerint a kérelem benyújtását megelõzõ 5 éven belül engedélyköteles szerencsejátékot engedély nélkül folytatott, vagy tagja, illetve vezetõ tisztségviselõje volt ilyen tevékenységet folytató gazdasági társaságnak;

c) az ÁSZF nyilvántartása alapján szerencsejáték szervezési tevékenység folytatásától véglegesen vagy a kérelem benyújtását megelõzõ 5 éven belül eltiltás alatt állt;

d) az engedélyezési eljárásban megtévesztõ vagy valótlan adatot közöl;

e) devizakülföldi és nincs kézbesítési megbízottja.

(5) Az ÁSZF az engedély iránti kérelmet - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - elutasítja, ha a kérelmezõvel, illetve vezetõ tisztségviselõjével szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelõzõ 5 éven belül jogerõsen 1 millió forintot meghaladó adóbírságot, vagy 100 ezer forintot meghaladó mulasztási bírságot alkalmazott, vagy a kérelem benyújtását megelõzõ 1 éven belül a kérelmezõnek, illetve vezetõ tisztségviselõjének 1 millió forintot meghaladó köztartozása, vagy a kérelem benyújtásakor adótartozása volt.

(6) A pénznyerõ automata üzemeltetésére szóló engedély iránti kérelmet az ÁSZF elutasítja, ha a kérelmezõvel, illetve vezetõ tisztségviselõjével szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelõzõ 5 éven belül jogerõsen 500 ezer forintot meghaladó adóbírságot, vagy 50 ezer forintot meghaladó mulasztási bírságot alkalmazott, vagy a kérelem benyújtását megelõzõ 1 éven belül a kérelmezõnek, illetve vezetõ tisztségviselõjének 1 millió forintot meghaladó köztartozása, vagy a kérelem benyújtásakor adótartozása volt.

(7) Az ÁSZF nem adhatja meg az engedélyt, ha a (4)-(6) bekezdésekben foglaltakat a kérelmezõ gazdasági társaság

a) vezetõ tisztségviselõi,

b) tagjai,

c) nem természetes személy tagjának tagjai és vezetõ tisztségviselõi kimerítik.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az annak c) pontjában meghatározott gazdasági társaság tagjaira és vezetõ tisztségviselõire is.

14. §

(1) Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhetõ. A szerencsejáték-szervezõnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggõ valamennyi tudnivaló (a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei stb.), a játékterv játékosok számára való nyilvánosságát. A játékterv részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott pénzügyminiszteri rendelet határozza meg.

(2) Az engedély kizárólag az abban foglalt, illetõleg az engedélyben meghatározott tagokból álló szerencsejáték-szervezõre, az ott meghatározott idõtartamra, az abban foglalt feltételekkel és jóváhagyott játéktervre, a játékkaszinó és bingójáték esetén az engedélyben meghatározott épületre, vagy helyiségre vonatkozik.

(3) Az engedély, illetve az engedélyezett tevékenység másra át nem ruházható. Nem minõsül a tevékenység átruházásának a szerencsejáték termékek értékesítésére megkötött szerzõdés alapján, a szerzõdõ felek által folytatott szerencsejáték értékesítés, ha az értékesítést végzõ fél a szerencsejáték termékek forgalmazását saját nevében, de a szerencsejáték-szervezõ, mint megbízó javára végzi. Nem minõsül továbbá átruházásnak a szerencsejáték tevékenységgel összefüggõ reklám-, propaganda tevékenységre vonatkozóan megkötött szerzõdés alapján a szerzõdõ fél által végzett ilyen irányú tevékenység.

(4) A játéktervben foglaltaktól kizárólag az ÁSZF által jóváhagyott játékterv módosításával lehet eltérni. A játékterv módosítás jóváhagyása a korábbi játékterv alapján a játékosokat megilletõ jogokat, valamint mások jóhiszemûen szerzett jogait nem sértheti.

(5) A szerencsejáték-szervezõ a tevékenységi körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változásáról az ÁSZF-et haladéktalanul köteles írásban értesíteni.

(6) Az e törvényben meghatározott szerencsejátékokban kizárólag az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) által szerencsejáték céljára - a mérésügyi jogszabályok alapján - hitelesített és azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyét befolyásoló eszköz használható.

(7) Az OMH szerencsejáték-szervezõ tevékenységet nem folytathat.

15. §

(1) Az ÁSZF az engedélyben a szerencsejátékból származó nyeremények és köztartozások fedezetének biztosítása céljából hitelintézetnél készpénz vagy magyar állampapír formájában biztosítékot, illetve belföldi székhelyû hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált bankgaranciát (a továbbiakban együtt: biztosítékot) írhat elõ. A biztosíték letételének, vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár.

(2) A biztosíték igénybevétele esetén a szerencsejáték-szervezõ köteles annak pótlásáról 8 napon belül gondoskodni.

(3) A biztosíték formáját és értékét - e törvény különös rendelkezései figyelembevételével - az ÁSZF állapítja meg, különösen a játék jellegére, lebonyolítására, biztonsági elõírásaira, valamint a tétek nagyságára tekintettel. A biztosíték felett rendelkezni csak az ÁSZF engedélyével lehet.

(4) Az engedélyben foglalt idõtartam lejárta, az engedélyezett szerencsejáték lebonyolítása, valamint az engedély visszavonása esetén a biztosíték fel nem használt része a szerencsejáték-szervezõnek visszajár. A biztosíték a végelszámolás jóváhagyását követõ 30. naptól szabadítható fel.

16. §

(1) A szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A szolgáltatások igénybevételéért fizetendõ díjak körét és mértékét az e törvény végrehajtására kiadott pénzügyminiszteri rendelet állapítja meg.

(2) Az engedélyezésért, a játékterv elõzetes véleményezéséért és a játékterv módosításáért, a játék minõsítéséért és nyilvántartásba vételéért, ha e törvény másként nem rendelkezik, a díjat az erre irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül meg kell fizetni.

(3) A koncessziós pályázaton való részvételért pályázati díjat kell fizetni. A pályázati díjat a pályázat lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezésére kell fordítani.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak megszegése esetén az ÁSZF eljárását megszünteti és a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

17. §

(1) A szerencsejáték-szervezõ - ideértve az ajándéksorsolás lebonyolítóját és a játékautomata üzemeltetõjét is - az e törvény 17-18.§-aiban és különös rendelkezéseiben meghatározottak szerint játékadót fizet.

(2) A játékadót a társasági adó kiszámításánál az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

(3) A szerencsejáték-szervezõ a játékadót havonta megállapítja, bevallja és megfizeti (önadózás), kivéve, ha e törvény vagy az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény másként rendelkezik.

(4) Az adózással kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvényt kell alkalmazni.

(1) A kisorsolt, de át nem vett nyeremények összegét illetve tárgynyeremények esetén a nyereménytárgyak értékét, a szervezõ köteles játékadó címén bevallani, és a nyeremény átvételére nyitva álló határidõ lejártát követõ hónap 20. napjáig játékadó címén a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kisorsolt, de át nem vett nyeremények újbóli felhasználását e törvény meghatározott határidõn belül lehetõvé teszi. Ebben az esetben a (1) bekezdés szerinti adókötelezettséget a felhasználásra nyitva álló határidõt követõ, de legkésõbb a játék megszûnését követõ hónap 20. napjáig kell teljesíteni.

(3) A játékosok részére meghirdetett, azonban az (1)-(2) bekezdésbe foglaltaktól eltérõ bármely okból részükre át nem adott nyeremények értékét vagy összegét a nyereményalap felhasználására vonatkozó törvényi határidõ lejártáig, azonban legkésõbb a játék megszûnését követõ hónap 20. napjáig, a szervezõnek játékadó címén be kell vallania és be kell fizetnie.

(4) A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az ÁSZF engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott idõszakon belüli halmozódását.

19. §

(1) Az ÁSZF a szerencsejáték-szervezõi, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezetet vagy személyt, valamint mindezek vezetõjét vagy vezetõ tisztségviselõjét a 20. §-ban foglaltak szerinti bírság megfizetésére kötelezheti.

(2) Az ÁSZF a 20.§-ban meghatározott keretek között a bírság összegének megállapításánál különösen

1. a mulasztás vagy a kötelességszegés (a továbbiakban: szabályszegés) súlyát,
2. az elkövetõ korábbi szabályszegéseinek gyakoriságát és súlyosságát,
3. a szabályszegéssel érintett nyeremények, az állammal szembeni kötelezettségek értékének nagyságát,
4. ugyanazon szabályszegés ismételt elõfordulását

veszi figyelembe.

(3) A bírság együttesen, illetve a 21. §-ban foglalt intézkedés mellett is kiszabható.

(4) Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy a kötelezettségszegésnek az ÁSZF tudomására jutásától számított 6 hónapon, illetve az elkövetéstõl számított 2 éven túl.

(5) A bírság összegének legalább 50%-át a szerencsejátékok ellenõrzésével kapcsolatos feladatok ellátására kell fordítani.

(1) A bírság összege a koncesszió-köteles tevékenységek vonatkozásában:

a) 200 ezer Ft-tól 5 millió Ft-ig terjedhet a 9. § ¨1)-(2) bekezdéseiben, koncessziós szerzõdésben és a 14. § (1)-(2) bekezdéseiben,

b) 1 millió Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedhet a 4-5.§-okban, a 13. § (1) bekezdésében, a 14. § (3) bekezdésében, valamint a 25-26. §-okban és az 54.§ (1) bekezdésében

foglalt feltételek megszegése esetén.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a bírság összege:

a) 200 ezer Ft-tól 3 millió Ft-ig terjedhet az engedélyköteles ajándéksorsolás lebonyolításával kapcsolatban a 43. § (3)-(5) bekezdéseiben,

b) 100 ezer Ft-tól 500 ezer Ft-ig terjedhet a sorsolásos játék lebonyolítása során a 29. § (5) bekezdésében, a 30-31. §-okban, a 33. § (1) bekezdésében, a 34. § (1) bekezdésében, a 39.§ ¨3)-(5) bekezdéseiben, valamint az ajándéksorsolás lebonyolításával kapcsolatban a 43.§ (4) bekezdésében,

c) 100 ezer Ft-tól 1 millió Ft-ig a játékkaszinó üzemeltetésével kapcsolatban a 50. §-ban, a 51. § (2)-(4) bekezdéseiben, az 54.§ (2) bekezdésében és az 55. §-ban, valamint a bejelentésköteles ajándéksorsolás lebonyolításával kapcsolatban a 43.§ (2) és (5)-(6) bekezdéseiben,

d) 100 ezer Ft-tól 3 millió Ft-ig a pénznyerõ automata és a rendszerbe kötött pénznyerõ automata üzemeltetése során az 59. § (3)-(4) bekezdéseiben, és az 59. § (6)-(7) bekezdéseiben, 60. § (2)-(3) bekezdéseiben és a 61. § (2)-(3) bekezdéseiben,

e) 100 ezer Ft-tól 2 millió Ft-ig a 14. § (1)-(5) bekezdéseiben, a 15. §-ban, a 25-26. §-okban, a 36. § (3) bekezdésében, a 37.§ (2)-(3) bekezdéseiben, a 39.§ (7) bekezdésében, a 41.§ (3) bekezdésében, a 63.§ (3)-(4) bekezdéseiben,

f) 200 ezer Ft-tól 5 millió Ft-ig a 4-5. §-ban, a 13. § (1) bekezdésében és a 14. § (6) bekezdésében

foglalt feltételek megszegése esetén.

21. §

(1) A szerencsejáték-szervezõ engedélyét az ÁSZF határozott idõre vagy a jogsértõ állapot megszûntetéséig felfüggeszti, ha a szerencsejáték-szervezõ a jogszabályban foglaltakat ismételten, vagy súlyosan megszegi.

(2) A szerencsejáték-szervezõ engedélyét az ÁSZF határozott idõre vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervezõ

a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a jóváhagyott játéktervtõl engedély nélkül eltér,

b) a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti,

c) az adóhatóság által adóbírság, vagy mulasztási bírság megfizetésére volt kötelezve, illetve köztartozása keletkezett;

d) a számára elõírt nyilvántartási, könyvvezetési elõírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel.

(3) Az ÁSZF a szerencsejáték-szervezõt, annak vezetõ állású dolgozóit vagy vezetõ tisztségviselõit a szerencsejáték-szervezõ tevékenységtõl véglegesen is eltilthatja, ha

a) a szerencsejáték-szervezõ az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, az engedély felfüggesztésére okot adó körülményeket a felfüggesztéstõl számított 30 napon belül nem orvosolja;

b) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedély megtagadásának lett volna helye.

(4) Ha a szerencsejáték-szervezõ az engedély megadásától számított 6 hónapon belül a szerencsejáték-szervezõ tevékenységet nem kezdi meg, továbbá ha azt engedély nélkül szünetelteti, az engedély visszavonható, de 1 év elteltével az ÁSZF köteles az engedélyt visszavonni.

(5) Ha a koncessziós szerzõdést aláíró pénzügyminiszter a koncessziós szerzõdést azonnali hatállyal felmondja, az ÁSZF az engedélyt köteles visszavonni.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak szerint hozott határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajtható.

(1) Az adóhatóságok ellenõrzõ tevékenységük során kötelesek vizsgálni az adózást érintõ és azzal összefüggõ, a hatáskörükbe tartozó e törvényben foglalt rendelkezések betartását és az ezekkel kapcsolatos szabályszegésekrõl haladéktalanul tájékoztatják az ÁSZF-et.

(2) Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén - az (1) bekezdésben megjelölt állami szerveken kívül -

köteles hatáskörében eljárni, vagy a jogszabálysértés bizonyítékait írásban rögzíteni és az ügyet az illetékes hatóságnak további intézkedésre átadni, valamint az ÁSZF-et errõl haladéktalanul tájékoztatni.

(1) Az ÁSZF mellett 7 tagból álló Szerencsejátékfelügyeleti Bizottság mûködik.

(2) A Bizottság tagjai határozatlan idõre:

a) az ÁSZF elnöke,

b) egy, az ÁSZF elnöke által kinevezett köztisztviselõ,

c) három, a pénzügyminiszter által kinevezett, a szerencsejáték szakmai területével foglalkozó köztisztviselõ,

d) egy, a belügyminiszter által kinevezett köztisztviselõ,

e) egy, a Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgatója által kinevezett személy.

Az ÁSZF elnöke a testület ülésére esetenként meghívja a szakmai érdekképviseleti szervek képviselõit. A szakmai érdekképviseleti szervek képviselõi szavazati joggal nem rendelkeznek, díjazásban nem részesülnek, a Bizottság ülésein tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) A Bizottság tagjainak megbízatása megszûnik:

a) felmentéssel,

b) lemondással,

c) a köztisztviselõi jogviszony megszûnésével,

d) halállal.

(4) A Bizottság elnöke az ÁSZF elnöke.

(5) A Bizottság a szervezeti és mûködési rendjét maga állapítja meg, tagjaira a 25-27.§-ok játéktitokra vonatkozó szabályait megfelelõen alkalmazni kell.

(6) A Bizottság kinevezett tagjai díjazásban részesülnek, amelynek mértékét a pénzügyminiszter állapítja meg. A Bizottság mûködésének költségeit az ÁSZF viseli.

(1) A Bizottság az ÁSZF elnökének tanácsadó szerve. A Bizottság feladata a szerencsejáték területre vonatkozó, illetve azzal összefüggõ koncepcionális, stratégiai és kiemelt egyedi ügyekben való állásfoglalás.

(2) A Bizottság jogosult minden olyan ügyben az ÁSZF-hez fordulni, amelyet a magyar szerencsejáték egésze érdekében fontosnak minõsít.

(3) Az ÁSZF elnöke bármilyen általa szükségesnek ítélt kérdésben jogosult a bizottság véleményét kikérni.

25. §

(1) Játéktitok az e törvény hatálya alá tartozó - nem tiltott - tevékenységet érintõ minden olyan adat, tény, körülmény, irat, információ, amely a játékosokkal, a játéktevékenységgel, az ezzel összefüggõ tétekkel és a nyereményekkel kapcsolatos.

(2) A szerencsejáték-szervezõ, a szerencsejáték-szervezõ tulajdonosa és alkalmazottja, a szerencsejáték-szervezõ által felhatalmazott könyvvizsgáló, valamint jogi és egyéb szakértõk, vagy a velük munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy köteles a tudomására jutott játéktitkot - a törvény eltérõ rendelkezése hiányában - idõbeni korlátozás nélkül megtartani.

(3) A titoktartási kötelezettség alapján a játéktitok körébe tartozó adat, tény, körülmény, irat az e törvényben meghatározott körön kívül a játékos, illetve az érdekelt felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(4) Aki játéktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elõnyt szerezzen, továbbá, hogy a játékszervezõnek, vagy a játékszervezõ ügyfeleinek hátrányt okozzon.

(5) Nem kell a játéktitokra vonatkozó szabályokat alkalmazni a játékterv szerint nyilvánosan szervezett játékok során a játékos által közölt, általa nyilvánosságra hozatal céljából átadott adatok, tények, körülmények, iratok tekintetében. A játékost a részvételi szabályzatban elõzetesen tájékoztatni kell a játék nyilvánosságáról, a nyilvánosság vállalásához kapcsolódó feltételekrõl és a nyilvánosságra kerülõ átadandó adatok körérõl.

26. §

(1) Játéktitok csak akkor hozható nyilvánosságra, ha a játékszervezõ ügyfele (a játékos), vagy törvényes képviselõje - a rá vonatkozó kiszolgáltatható játéktitok-kört pontosan megjelölve - közokiratban, vagy teljes bizonyító erejû magánokiratban felhatalmazást ad.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a játéktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

27. §

(1) Nem jelenti a játéktitok sérelmét:

(2) Nem jelenti a játéktitok sérelmét a játékkaszinóból kitiltott személyek, a játékkaszinóba való beléptetéséhez szükséges adatainak - a személyiségi jogok sérelme nélküli - játékkaszinók egymás részére történõ átadása sem.

A szerencsejátékok fajtái:

29. §

(1) Sorsolásos játék: olyan szerencsejáték, amelyben a szerencsejáték-szervezõ a játékosnak pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást helyez kilátásba,

(2) A sorsolásos játékban a nyerés vagy vesztés kizárólag a szám nyilvános húzásának, vagy a sorsjegy azonosítására alkalmas más módszernek (a továbbiakban: sorsolás) az eredményétõl függ.

(3) A pénzügyminiszter a sorsolások lebonyolítását, ellenõrzését, közhitelû tanúsítását, a nyereményekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a végelszámolás rendszerét külön szabályozza.

(4) A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetében az engedély legfeljebb 5 évre adható. Az engedély meghosszabbítására az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékokról annak szervezõje az ÁSZF által meghatározott idõszakonként, de legalább negyedévente idõközi elszámolást, illetve a játék megszûnését követõ 60 napon belül végelszámolást köteles jogszabályban meghatározott tartalommal készíteni és benyújtani az ÁSZF-hez.

30. §

(1) Nem kell az ÁSZF engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévõk között árusítják és

(2) A szerencsejáték-szervezõ a sorsjegyek számának és értékének megjelölésével az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékot is köteles az ÁSZF-hez bejelenteni legalább 10 nappal a játék lebonyolítása elõtt. Az ÁSZF a lebonyolítást ellenõrizheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék mentes a játékadó fizetési kötelezettség alól.

31. §

(1) A szerencsejáték-szervezõ a sorsolásnak, a nyertes sorsjegyeknek és a nyereményeknek nyilvánosságot köteles biztosítani.

(2) A nyertes kérésére a szerencsejáték-szervezõ köteles a nyereményrõl annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. Az igazolásnak a nyereményérték és a nyeremény után a szerencsejáték-szervezõ által levont személyi jövedelemadó összegét együttesen kell tartalmaznia.

(3) Sorsolásos játék esetén a nyeremények játéktervben meghatározott részét a szerencsejáték-szervezõ tárgynyereményben is kifizetheti. A tárgynyeremény értékének meghatározásánál a forgalmi értéket kell alapul venni.

(4) A kisorsolt nyereményeket a játékos legkésõbb a sorsolás napjától számított 90 napon belül veheti át, illetve a szerencsejáték-szervezõ köteles a nyereményért ezen határidõn belül jelentkezõ játékosnak a nyereményt átadni. Ez a határidõ jogvesztõ, ezt követõen a játékos nyeremény igényt nem támaszthat.

(5) A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén a kisorsolt, de a (4) bekezdés szerinti határidõn belül át nem vett nyereményeket a szerencsejáték-szervezõ e határidõt követõ 90 napon belül köteles nyeremények céljára felhasználni.

(6) Olyan sorsolásos játék esetén, ahol sorsolást nem rendeznek, a sorsjegy átvételétõl, vagy a szerencsejátékban részvételre okot adó más egyéb cselekménytõl kell a (4)-(5) bekezdések szerinti határidõket számítani.

(7) A (4)-(5) bekezdésekben meghatározottakat a folyamatosan szervezett sorsolásos játék szervezõjének úgy kell biztosítania, hogy azok legkésõbb a játék megszûnése elõtt teljesüljenek. Abban az esetben, ha a (4)-(5) bekezdésekben foglaltak nem biztosíthatóak, a 18. § rendelkezései az irányadók.

32. §

E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minõsül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyereményalapnak a játéktervben jóváhagyott játékra jogosított sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata minõsül.

33. §

(1) Az ÁSZF a sorsolásos játék játékterv szerinti lebonyolítását ellenõrzi. Ha az ÁSZF az engedélyben eltérõen nem rendelkezik, a sorsolásnál közjegyzõ jelenléte kötelezõ. A közjegyzõ jelenlétérõl a szerencsejáték-szervezõ gondoskodik.

(2) Ha a sorsolásos játékot nem a játéktervnek megfelelõen bonyolítják le, az ÁSZF vagy megbízottja indokolt esetben a sorsolásos játék további folytatását ideiglenesen felfüggesztheti addig, ameddig az ÁSZF a 19-21. §-okban meghatározott döntését nem hozza meg. A játékosok kártalanításáról a szerencsejáték-szervezõ gondoskodik.

(3) A (2) bekezdés szerinti ideiglenes felfüggesztés idõtartama a 30 napot nem haladhatja meg. Ez az intézkedés azonnal végrehajtható és ellene külön jogorvoslatnak helye nincs. A 19-21. § szerint hozandó döntés elleni jogorvoslat során azonban érvényesíthetõ az ezzel kapcsolatos kifogás.

34. §

(1) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a 31. § (4) bekezdésében meghatározott idõpontot követõ 30 napon belül a szerencsejáték-szervezõ köteles a játékról végelszámolást készíteni és azt az ÁSZF-nek megküldeni.

(2) A 30. § kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a.

(4) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék biztosítékának mértéke a kisorsolásra kerülõ nyeremények összértékének legalább 50%-a.

35. §

A sorsolásos játék fajtái:

36. §

(1) Sorsjáték az a folyamatosan szervezett sorsolásos játék, amelynek keretében a sorsjáték szervezõje ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölõ sorsjegyet bocsát ki és kötelezettséget vállal arra, hogy az elõre meghatározott helyen és idõben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egyidõben a véletlenszerûen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölõ sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselõ nyereményhez juttatja.

(2) A sorsjáték játékadója a havi nyereményalap 16%-a. E vonatkozásban havi nyereményalap a tárgyhónapban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelõ tétek összessége.

(3) Sorsjáték esetén a (2) bekezdés szerinti nyereményalap legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani.

37. §

(1) Számsorsjáték az a folyamatosan szervezett sorsolásos játék, amelynek keretében a szerencsejáték-szervezõ köteles a meghatározott pénzösszegért megvásárolt sorsjegy birtokosának elõre meghatározott nyeremény hányadot vagy nyereményt adni, ha a sorsjegy számsorában megjelölt egy vagy több szám a játéktervben meghatározott módon azonos a nyilvános sorsoláson kihúzott számmal, vagy számokkal.

(2) A számsorsjátékoknál - a bingó és a kenó kivételével - a nyereményalap legalább 45%-át nyeremények céljára kell fordítani.

(3) Az ÁSZF a (2) bekezdésben foglaltakra, valamint a 38-42.§-okban az egyes számsorsjátékok lebonyolításának speciális szabályaira tekintettel - az erre irányuló külön kérelem alapján - az egyes nyerõosztályokban képzõdõ nyereményekre vonatkozóan halmozódást engedélyezhet, de ennek idõtartama a halmozódás kezdõ idõpontjától számított 1 évig tarthat.

38. §

(1) A lottójáték olyan totalizatõri rendszerû számsorsjáték, ahol egy, a szervezõ által felkínált, elõre meghatározott számhalmazból egy kisebb, elõre meghatározott darabszámú elemet tartalmazó számhalmaz kerül kisorsolásra. A játékos a felkínált halmazból elõre meghatározott számú elemet választhat ki. A kisorsolásra került kisebb darabszámú halmaz elõre meghatározott számú elemének eltalálása jogosít nyereményre.

(2) Havi nyereményalapnak minõsül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek tétjeként a játékosok által megfizetett összeg.

(3) A lottójáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a.

39. §

(1) Bingójáték bingóteremben szervezett olyan számsorsjáték, amelyben a játékos által a helyszínen megvásárolt sorsjegyen lévõ számok felhasználásával felépített számvariációk, vagy számsorok helyszínen történõ eltalálása jogosít nyereményre.

(2) Bingójátéknak minõsül különösen az a számsorsjáték, amelyben

a) az általában 75 számot véletlenszerûen csoportosítva tartalmazó játékszelvények közül az a nyertes, amelyen számítógépes program szerint kisorsolt számok meghatározott rend szerint helyezkednek el (finn bingó) , vagy

b) az általában 90 számból 15 számot elõre meghatározott program szerint tartalmazó játékszelvények közül az a nyertes, amelyen a véletlenszerûen kisorsolt számok meghatározott rend szerint helyezkednek el (spanyol bingó), vagy

c) az a) és b) pontokban meghatározott elvek, vagy azok kombinált változatai szerint, de eltérõ számok, számsorok, vagy számcsoportok felhasználásán alapul a nyerési lehetõség.

(3) Bingóteremnek a kizárólag erre a célra létrehozott, vagy kialakított, más helyiségektõl biztonságosan elkülönített helyiség minõsíthetõ, amely alkalmas arra, hogy a sorsolás minden jelenlévõ játékos számára jól látható legyen, és egyidejûleg biztosítható a játékosok számára a nyerés idõbeni jelzésének lehetõsége. A bingóterem 50 m2 -nél kisebb nem lehet.

(4) Bingóteremben a bingójátékon és vendéglátáson kívül más tevékenység nem folytatható. A bingóteremben égetett szeszesitalt árusítani nem lehet.

(5) A bingótermet 18 éven aluliak nem látogathatják.

(6) A bingójáték játékadója a 38. § (2) bekezdése szerinti havi nyereményalap 7%-a.

(7) Bingójáték esetén a 32. § szerinti nyereményalap legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani.

40. §

(1) A joker olyan számsorsjáték, amelyben meghatározott sorszámválasztékból választhat a játékos, vagy a szervezõ jelöl ki számára sorszámot és a sorszámválaszték számjegyei közül - a sorrendre tekintettel visszatevéssel annyiszor sorsolnak, mint amennyi a sorszámok számjegyeinek mennyisége. A játékos attól függõen válik nyertessé, hogy sorszámának számjegyei közül - sorrendben - mennyi egyezik meg a kisorsolt számjegyekkel.

(2) A jokerjáték a szervezõ egyéb játékaival együtt is játszható. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtõl függõvé tehetõ.

(3) A jokerjáték játékadója a 38. § (2) bekezdése szerinti havi nyereményalap 17%-a.

(1) A kenó olyan folyamatosan szervezett bukmékeri rendszerû számsorsjáték, amelyben a játékos meghatározott alap számhalmazból meghatározott határok közötti darabszámú számot választhat és az alapszám halmazból visszatevés nélkül - a sorrendre való tekintet nélkül - legalább annyi számot sorsolnak ki, mint amennyit a játékos maximálisan kiválaszthatott. A játékos attól függõen válik tétjének - nyereményszorzóval meghatározott - többszörösére jogosulttá, hogy az általa kiválasztott számok közül mennyi egyezik meg a kisorsolt számokkal.

(2) A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.

(3) Kenójáték esetén a 32. § szerinti nyereményalap legalább 48%-át nyeremények céljára kell fordítani.

A 36-37. §-okban nem szabályozott sorsolásos játék (a továbbiakban: egyéb sorsolásos játék) szervezése, - e törvénynek a sorsolásos játékokra meghatározott rendelkezései megfelelõ alkalmazásával - az állami játékszervezõnek engedélyezhetõ.

43. §

(1) Ajándéksorsolásnak minõsül a vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött olyan ingyenesen lebonyolított sorsjáték, amely reklám célokat szolgál és a vásárlónak vagy a szolgáltatást igénybe vevõnek a meghatározott értékû, mennyiségû vagy fajtájú áru megvételével vagy szolgáltatás igénybevételével - az elõre meghatározott feltételek szerint - a rendszeresen saját nevében áruk, vagy szolgáltatások értékesítését végzõ személy, áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt ad.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ajándéksorsolás esetén, ha az ajándéksorsoláson elérhetõ nyeremény

a) egyedi értéke a 500 ezer Ft-ot, vagy

b) összértéke havonta az 1 millió Ft-ot vagy

c) összértéke évente a 2 millió Ft-ot

meghaladja, az ajándéksorsolás lebonyolítója köteles az ajándéksorsolást, annak nyilvános meghirdetése elõtt legalább 20 nappal az ÁSZF-hez bejelenteni.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti ajándéksorsoláson elérhetõ nyeremény

a) egyedi értéke az 2,5 millió Ft-ot, vagy

b) összértéke havonta az 5 millió Ft-ot vagy

c) összértéke évente a 10 millió Ft-ot

meghaladja, az ajándéksorsolást lebonyolító köteles az ajándéksorsolás nyilvános meghirdetése elõtt az ÁSZF-tõl engedélyt kérni. Az engedélyezési eljárásban az elintézési határidõ az engedély kérelem beérkezésétõl számított 30 nap.

(4) Az ajándéksorsolás lebonyolítása során a 17-18. §, a 19. § (1)-(4) bekezdései, a 20. § (2) bekezdése, a 21. § (1)-(3) bekezdései és (6) bekezdése, a 31. §, a 33. § és a 34. § (1) bekezdése, valamint a 36.§ (1) bekezdése szerinti rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására és kaparós sorsjegy alkalmazására nincs lehetõség.

(5) A (2)-(3) bekezdések szerinti ajándéksorsolások esetén a 13.§ (1)-(6) bekezdésében, a 14-16. §-okban, a 21. § (4) bekezdésében, a 25. § (2)-(4) bekezdéseiben, a 26. §-ban, és a 29. § (3)-(5) bekezdéseiben foglaltakat is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy ahol e törvény szerencsejáték-szervezõt említi, ott az ajándéksorsolást lebonyolító gazdálkodó szervezetet kell érteni.

(6) E törvény alkalmazása szempontjából az (5) bekezdés szerinti ajándéksorsolást lebonyolító gazdálkodó szervezetnek minõsül

a) a szövetkezet,

b) a gazdasági társaság,

c) az egyesülés,

d) a közhasznú társaság és

e) az egyéni vállalkozó.

Engedélyköteles ajándéksorsolásra kizárólag az a)-b) pontban szereplõ gazdálkodó szervezetek terjeszthetnek elõ kérelmet.

(7) Az ajándéksorsolás - a 18. §-ban foglaltak kivételével - mentes a játékadó fizetési kötelezettsége alól.

44. §

(1) Fogadási esemény az a jövõbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülõ kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervezõ semmilyen befolyással nem rendelkezik.

(2) E törvény alkalmazásában fogadásnak minõsül a tét fizetése fejében történõ, egy jövõbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövõbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthetõ fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené.

(3) Totalizatõri rendszerû fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a tétek összeadódnak és ezen összegnek a játéktervben meghatározott hányada az ugyanott meghatározottak szerint kerül nyereményként szétosztásra.

(4) A totófogadás olyan totalizatõri rendszerben szervezett fogadás, amelyben a fogadónak a labdarúgó-csapatok mérkõzéseinek eredményeit kell eltalálnia.

(5) Bukmékeri rendszerû fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervezõ a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére a fogadó játékos részére - nyereményszorzó alapján - pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki.

(6) Az agár- és/vagy lóversenyfogadás kivételével kizárólag az az állami játékszervezõ szervezhet fogadást, aki legalább 1 milliárd forint alap - (törzs-)tõkével rendelkezik, és a fogadás szervezését megelõzõen legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.

(1) Agár- és/vagy lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott, legalább 500 millió forint alap- vagy törzstõkével rendelkezõ koncessziós társaság vagy állami tulajdoni résszel rendelkezõ szervezhet. A koncesszió idõtartama legfeljebb 15 év.

(2) A koncessziós díj mértékét a pályázati kiírás állapítja meg.

(3) Agár- és/vagy lóversenyfogadásra egyidejûleg kizárólag egy koncesszió adható.

(4) A koncessziós társaság, illetve az állami játékszervezõ tagjai (részvényesei), vezetõ tisztségviselõi, valamint alkalmazottai, továbbá ezek hozzátartozói (Ptk. 685.§ b) pont) a koncessziós társaság által szervezett agár- és/vagy lóversenyfogadás játékban nem vehetnek részt.

(1) A nyereményeket a fogadók legkésõbb a fogadási eseményt követõ 90 napon belül vehetik át, illetve a szerencsejáték-szervezõ köteles az ezen határidõn belül jelentkezõ fogadónak nyereményét átadni. Ez a határidõ jogvesztõ, ezt követõen a fogadó nyereményigényt nem támaszthat. Ezen kötelezettségének a szerencsejáték-szervezõ legkésõbb fogadási tevékenységének megszûnéséig eleget tesz, egyébként a 18. § rendelkezései az irányadók.

(2) Folyamatosan szervezett totalizatõri rendszerû fogadás esetén a fogadásszervezõ a fogadót megilletõ, de át nem vett nyereményeket az (1) bekezdésben meghatározott határidõt követõ 90. napon belül nyeremények céljára felhasználhatja.

A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerû fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 60%-át az állami játékszervezõ által szervezett totalizatõri rendszerû fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a totalizatõri rendszerû agár- és/vagy lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerû fogadás esetén évente, a totalizatõri rendszerû fogadás esetén fogadásonként kell megfelelni.

48. §

(1) A folyamatosan szervezett totalizatõri rendszerû fogadások játékadója a havi nyereményalap 17%-a, a nem folyamatosan szervezett totalizatõri rendszerû fogadások játékadója pedig a nyereményalap 17%-a.

(2) A totalizatõri rendszerû agár- és/vagy lóversenyfogadás mentes a játékadó fizetési kötelezettség alól.

49. §

(1) A bukmékeri rendszerû fogadás játékadója - az agár- és/vagy lóversenyfogadás kivételével - a (2) bekezdés szerint csökkentett tiszta játékbevétel 20%-a.

(2) A tiszta játékbevételt csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével.

50. §

(1) Játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint, a fõvárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstõkével rendelkezõ gazdasági társaság és állami játékszervezõ mûködtethet.

(2) Egy koncessziós társaság kizárólag egy játékkaszinót üzemeltethet és a koncessziós társaság székhelyének azonosnak kell lennie a játékkaszinó üzemeltetési helyével.

(3) Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtõl biztonságosan elkülöníthetõ, zárt egységet alkotó épületrészben mûködhet, ahol a különféle játék- és kártyaasztalok, pénznyerõ automaták biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenõrzése folyamatosan biztosítható.

(4) A játékkaszinóban a játékosok vendéglátásához és pénzváltásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. Pénzváltási tevékenység, mint kiegészítõ pénzügyi szolgáltatás, kizárólag a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. szóló törvényben elõírt engedély birtokában végezhetõ.

(5) A játékkaszinó pénzváltási tevékenységére vonatkozó engedély kizárólag külföldi fizetõeszköznek devizabelföldi és devizakülföldi természetes személy részére külföldi fizetõeszközre történõ átváltására szólhat.

(6) Kizárólag egy játékkaszinón belül lehet pénznyerõ automatákat rendszerbe kötötten üzemeltetni.

(1) Az ÁSZF az engedélyben meghatározza a játékkaszinó helyét, mûködési, látogatási feltételeit, a játékkaszinó devizás és/vagy forintos üzemelési módját, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges. Az ÁSZF a játékkaszinó devizában történõ üzemeltetését kizárólag a devizahatóság erre vonatkozó engedélye alapján engedélyezheti.

(2) Ha a koncessziós társaság, illetve az állami játékszervezõ rendelkezik a szerencsejáték szervezõ tevékenységnek konvertibilis pénznemben történõ végzéséhez szükséges devizahatósági engedéllyel köteles a téteket konvertibilis pénznemben feltüntetni.

(3) A koncessziós társaságnak, illetve az állami játékszervezõnek a játékkaszinóban - annak nyitvatartási ideje alatt - a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott követelményeknek mindenben megfelelõ videoellenõrzési és regisztrációs rendszert kell mûködtetnie. A játékkaszinó - ha törvény másként nem rendelkezik - a játékkaszinóba belépõk személyes adatait kizárólag

a) a pénzmosás megelõzésére vonatkozó jogszabályi és hatósági elõírások érvényesítése,

b) a játék tisztaságát veszélyeztetõ magatartások megelõzése és megakadályozása, illetõleg az ilyen magatartást tanúsító személyek kiszûrése,

c) a játékkaszinóból történõ kitiltással kapcsolatos - törvényben elõírt - feladatok végrehajtása

céljából kezelheti.

(4) A játékkaszinónak a játékos elsõ belépésekor nyilvántartásában rögzítenie kell a játékos személyazonosságát igazoló, általa bemutatott közokiratban szereplõ adatok közül a belépõ személy családi és utónevét, nõk esetében a leánykori családi és utónevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, a bemutatott közokirat típusát azonosító adatát, valamint a játékos arcképmását, továbbá a belépés (év, hó, nap szerint rögzített) idõpontját.

(5) A játékkaszinónak a játékost személyes adatainak kérése elõtt fel kell világosítania arról, hogy azok nyilvántartásba vételéhez történõ kifejezett, írásbeli hozzájárulása a játékkaszinó látogatásának a feltétele, továbbá az adatkezelés céljáról, tartalmáról, az adatok megõrzési idejérõl, a játékkaszinó nyilvántartásából történõ törlés részletes szabályairól.

a) A játékos személyes adatait a játékkaszinóba történt belépését követõ 1 évig lehet nyilvántartani. Amennyiben a játékos 1 éven belül újból nem látogatja a játékkaszinót, adatait a nyilvántartásból törölni kell.

b) A játékkaszinó a kitiltott játékos személyes adatait addig az idõpontig õrizheti, ameddig a játékos a játékkaszinó tekintetében kitiltás hatálya alatt áll. Ha a játékkaszinó arról szerez tudomást, hogy a játékos - minden kétséget kizáróan - már nem áll kitiltás hatálya alatt, haladéktalanul törölni köteles a játékos adatait nyilvántartásából.

c) A játékkaszinó külön adatbázisban köteles tárolni a játékosok és a játékkaszinóból kitiltott személyek személyes adatait, e nyilvántartásokat nem kapcsolhatja össze.

(6) A szerencsejáték-szervezõk közül kizárólag - az e törvényben elõírtaknak megfelelõen - a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkezõ szerencsejáték-szervezõ, illetve koncessziós társaság és állami játékszervezõ jogosult cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzõs alakját, továbbá rokon értelmû vagy idegen nyelvû megfelelõjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a szerencsejáték-szervezõk szakmai és érdekképviseleti szervezeteire. Abban a kérdésben, hogy egy gazdasági társaság e bekezdés alapján jogosult-e az itt megjelölt elnevezés használatára, az ÁSZF határoz.

(1) A koncessziós díj 2000-ben

a) Budapesten és Pest megyében évente legalább 350 millió forint,

b) az a) pontban foglalt kivétellel évente legalább 50 millió forint.

(2) A (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott, illetve a koncessziós szerzõdésben kikötött koncessziós díjat évente valorizálni kell. A koncessziós díjat az elõzõ évi koncessziós díjnak a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelt mértéke alapján kell kiszámítani és megfizetni a tárgyév február hó 15-éig. Ha a koncessziós idõtartam év közben kezdõdik meg, az adott évre a koncessziós díj idõarányos részét kell megfizetni.

A koncesszió idõtartama legfeljebb 10 év.

(1) A játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenõrzésére vonatkozó szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.

(2) A játékkaszinót 18 éven aluliak nem látogathatják.

55. §

(1) A koncessziós társaság, illetve az állami játékszervezõ tagjai (részvényesei), vezetõ tisztségviselõi, valamint alkalmazottai, továbbá ezek hozzátartozói (Ptk. 685.§ b) pont) a játékkaszinóban, amelyet a koncessziós társaság, illetve az állami játékszervezõ mûködtet, nem játszhatnak.

(2) A játékkaszinó alkalmazottai a játékkaszinóban a (3) bekezdés kivételével borravalót nem fogadhatnak el.

(3) Ha az ÁSZF a játékkaszinó alkalmazottai számára borravaló elfogadását az engedélyben lehetõvé teszi, erre a célra közös tartókat kell elhelyezni. Az alkalmazottnak közvetlenül felajánlott borravaló elfogadása tilos.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a koncessziós társaság a közös tartókba helyezett borravaló felosztására vonatkozó, a játékkaszinó alkalmazottaival kötött megállapodását és annak módosításait 10 napon belül benyújtja az ÁSZF-hez.

(5) A játékkaszinó alkalmazottai részére felosztásra kerülõ borravaló a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) elõírásának megfelelõen munkaviszonyból származó egyéb jövedelemnek minõsül. A játékkaszinó a fentiek alapján felosztásra kerülõ borravalóból az Szja tv. elõírása alapján adóelõleg és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény elõírása alapján egészségügyi hozzájárulás levonására köteles.

56. §

(1) A játékkaszinót üzemeltetõ koncessziós társaság, illetve az állami játékszervezõ jogosult a szervezett turistacsoportok által letétbe helyezett és a játékkaszinóban tétként felhasznált összeg 17 %-áig, de legfeljebb személyenként 600 ezer forintnak megfelelõ mértékig a tárgyhavi tiszta játékbevételét  csökkenteni, ha

a) a koncessziós társaság az 52. § (1)-(2) bekezdései szerint fizetendõ tárgyévi koncessziós díjat teljesítette,

b) az egyszerre érkezõ és távozó turistacsoport tagjainak száma eléri a 10 fõt és legalább két vendégéjszakát négy- vagy ötcsillagos osztályba sorolt szállodában töltött és

c) az így alkalmazható csökkentõ tétel összege nem haladja meg az elõzõ 3 hónap tiszta játékbevétel átlagának 20 %-át, illetve a koncessziós idõszak elsõ 3 hónapjában az adott hónap tiszta játékbevételének 20 %-át.

(2) Az ÁSZF az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételek meglétét a koncessziós társaság, illetve az állami játékszervezõ havonta benyújtott - a pénzügyminiszter rendeletében elõírtak szerinti - elszámolása alapján vizsgálja.

(1) Az ÁSZF a játékos saját, vagy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.)) kérésére - 1 éves idõtartamra - eltilthatja a játékost a játékkaszinóba történõ belépéstõl.

(2) Annak a játékosnak a játékkaszinóba történõ belépését az ÁSZF köteles megtiltatni, aki a játékkaszinó játékszabályait igazolható módon megszegte.

(3) Az eltiltott játékosokról az ÁSZF köteles nyilvántartást vezetni és errõl a játékkaszinókat tájékoztatni. Az ÁSZF az eltiltástól számított 1 év elteltével köteles az eltiltott játékosok adatait megsemmisíteni.

(1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerõ automatát is - a havi tiszta játékbevétel 30%-a.

(2) A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50%-a.

(3) Az (1) bekezdés szerinti játékadóra részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhetõ.

59. §

(1) Pénznyerõ automatának minõsül a tétfizetés fejében játék céljára alkalmas mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt önálló, vagy erre a célra létrehozott berendezéseket összekapcsoló rendszer, ha nyerés esetén a játékos bármely formában vagyoni értékû nyereményre válhat jogosulttá. Az ÁSZF dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés pénznyerõ automatának minõsül-e.

(2) Kizárólag az a berendezés minõsül az (1) bekezdés szerinti pénznyerõ automatának, amely

a) bármely 100 ezer egymást követõ játék alatt befizetett összes tét legalább 80%-át nyereményként kiadja,

b) az ÁSZF által meghatározott technikai-ellenõrzõ berendezéssel felszerelt,

c) a külön jogszabályban elõírt szempontok alapján hitelesíthetõ.

(3) Pénznyerõ automatát kizárólag játékkaszinót üzemeltetõ koncessziós társaság, illetve állami játékszervezõ és kizárólag az e célból létrehozott, legalább 100 millió forint alap- vagy törzstõkével rendelkezõ gazdasági társaság üzemeltethet. A gazdasági társaság köteles legalább 100 darab pénznyerõ automatát üzemeltetni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelõen a pénznyerõ automata kizárólag játékkaszinóban és játékteremben üzemeltethetõ. Egy játékkaszinóban kizárólag egy koncessziós társaság, illetve állami játékszervezõ, egy játékteremben pedig kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerõ automatákat.

(5) A pénznyerõ automata típusai a következõk:

(6) A játéktermet üzemeltetõ gazdasági társaság tevékenységi köre kizárólag pénznyerõ automata és játékautomata üzemeltetésére terjedhet ki. A játékteremben egy vagy több játékhelyes önálló pénznyerõ automaták üzemeltethetõk.

(7) Nem adható engedély

a) olyan pénznyerõ automatára, amely a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg és

b) két, vagy több játékkaszinó és - az állami játékszervezõ által üzemeltetett játéktermek kivételével - két vagy több játékterem közötti rendszerbe kötött pénznyerõ automata üzemeltetésére, valamint

c) egy játéktermen belül üzemelõ több játékhellyel rendelkezõ pénznyerõ automata játékhelyeinek rendszerbe kötésére.

60. §

(1) A pénznyerõ automaták és a játéktermek engedélyeit az ÁSZF a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott okiraton adja ki. Az ÁSZF a játékengedélyében meghatározza:

a) a játékterem helyét, a pénznyerõ automaták üzemeltetésével és ellenõrzésével kapcsolatos elõírásokat;

b) a pénznyerõ automaták kiürítésével és az ellenõrzõ készülékkel kapcsolatos elõírásokat;

c) a játékterem mûködéséhez szükséges feltételeket;

d) azokat a tényeket és körülményeket, amelyet a pénznyerõ automaták és játéktermek mûködésével kapcsolatos jogszabály ír elõ.

(2) Nem adható mûködési engedély az olyan pénznyerõ automatára, amely

a) nem rendelkezik az azonosítására alkalmas - az OMH által hitelesített - eredeti jelzéssel (gyártási szám, gyártás idõpontja stb.),

b) nem rendelkezik gyárilag beépített és hatóságilag hitelesített ellenõrzõ készülékkel,

c) a gyártás idõpontjától számított 3 éven belül nem kerül üzembe állításra,

d) nem felel meg jogszabályban meghatározott egyéb követelményeknek.

(3) Pénznyerõ automata mûködtetésére a gyártás idõpontjától számított 10 éven túli idõtartamra nem adható engedély. A gyártás idõpontjától számított 5 év elteltével a szerencsejáték-szervezõ a pénznyerõ automatát évente köteles hitelesíttetni.

61. §

(1) Játékterem mûködéséhez a játékterem helye szerinti települési önkormányzat jegyzõjének hozzájáruló határozata szükséges.

(2) Játékteremnek minõsül a közterület felõl saját bejárattal rendelkezõ épület, vagy olyan külön bejárattal rendelkezõ, építészetileg zárt helyiség, amely - gépenként legalább 2 m2 figyelembevételével - legalább 10 darab pénznyerõ automata elhelyezésére alkalmas.

(3) Játéktermet 18 éven aluliak nem látogathatják. Ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetõleg egészségügyi intézmény 200 méteres körzetében játékterem nem üzemeltethetõ.

(1) A pénznyerõ automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerõ automata és a VLT kivételével - havi 45 ezer Ft. A VLT játékadója a tiszta játékbevétel 40%-a. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.

(2) A pénznyerõ automata után már megfizetett játékadót nem lehet más pénznyerõ automata utáni játékadóba, vagy más adókötelezettségbe beszámítani, illetve bármilyen jogcímen azt visszaigényelni, kivéve, ha az ÁSZF megállapította, hogy

a) a pénznyerõ automata megsemmisült, vagy tartósan üzemképtelenné vált;

b) a jogszabály szerinti üzemeltetés nem lehetséges.

(3) A pénznyerõ automaták játékadójára az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezéseit a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a szerencsejáték-szervezõ a játékadót havonta köteles bevallani;

b) a játékadó befizetése a bevallással egy idõben esedékes;

c) a pénznyerõ automata játékadójára részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhetõ.

(4) Az állami adóhatóság negyedévenként az ÁSZF részére tájékoztatást ad a pénznyerõ automaták játékadója bevallásáról és befizetésérõl.

(5) A pénznyerõ automatát üzemeltetõ bármely gazdasági társaság köteles - korlátozás nélküli - hozzájárulását adni ahhoz, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott bármilyen adatait az adóhatóság az ÁSZF kérésének megfelelõen bármikor rendelkezésére bocsássa.

(6) Az (5) bekezdés szerinti hozzájárulást a szervezõ az elsõ engedélyének átvételét megelõzõen köteles az illetékes állami adóhatóság és az ÁSZF részére 1-1 példányban átadni. A hozzájárulás megtagadás esetén az engedély iránti kérelmet el kell utasítani, illetve a megadott hozzájárulás visszavonása esetén a kiadott engedélyeket vissza kell vonni. Az engedélyek visszavonásáról rendelkezõ ezen határozatra a 21.§ (6) bekezdését is alkalmazni kell.

(1) Játékautomatának minõsül az az elektronikusan vagy mechanikusan vezérelt, játék folytatására alkalmas, szórakoztató szolgáltatást nyújtó berendezés, amely nem minõsül pénznyerõ automatának.

(2) Játékautomatát jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság és egyéni vállalkozó üzemeltethet.

(3) A játékautomata játékteremben és játékautomata teremben üzemeltethetõ.

(4) Az üzemeltetõ félévente köteles - nyilvántartás céljából - az ÁSZF-hez bejelenteni az általa mûködtetni kívánt játékautomatát. E bejelentési kötelezettség megfelelõ teljesítése nélkül játékautomata nem üzemeltethetõ.

(5) Az ÁSZF csak azokat a játékautomatákat veszi nyilvántartásba, amelyek a jogszabályban a játékautomatákra elõírt hitelesítési és mûszaki követelményeknek megfelelnek. Az ÁSZF dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés játékautomatának minõsül-e.

64. §

A játékautomata éves játékadója gépenként 60 ezer forint. A játékautomata üzemeltetõje köteles a féléves adóösszeget - a gép félévenkénti nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelõzõen - bevallani, és ezzel egyidejûleg megfizetni. A megfizetés tényét az ÁSZF felé igazolni kell.

65. §

1. Tét: a szerencsejátékban részvételre jogosító pénzösszeg.

2. Játékos: aki tét megtételével vagy annak hiányában valamely részvételre jogosító más cselekménnyel e törvény hatálya alá tartozó játékba részvételi jogosultságot szerzett.

3. Szerencsejáték-szervezõ:

4. Gazdasági társaság:

a) korlátolt felelõsségû társaság vagy kizárólag névre szóló részvényeket kibocsátó részvénytársaság,

b) a 43. § (6) bekezdésének b) pontja és a 63. § (2) bekezdése vonatkozásában a közkereseti társaság, a betéti társaság, a közös vállalat és a nem névre szóló részvényeket kibocsátó részvénytársaság is.

5. Vezetõ tisztségviselõ:

6. Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.

7. Folyamatosan szervezett szerencsejáték: olyan, a törvény különös rendelkezéseiben meghatározott szerencsejáték, amelyre a szerencsejáték-szervezõ engedélye meghatározott idõszakon belül többszöri alkalommal történõ szerencsejáték szervezést tesz lehetõvé.

8. Fogadó: az a játékos, aki a bukmékeri vagy totalizatõri rendszerû fogadásban a tét megtételével részvételi jogosultságot szerzett.

9. Fogadás-szervezõ: a bukmékeri vagy a totalizatõri rendszerû fogadást szervezõ

10. Fogadási ajánlat: a fogadásszervezõ nyilvánosságra hozott ajánlata, amely tartalmazza a meghatározott fogadási esemény lefogadható bekövetkezését, kimeneteleit, valamint a totalizatõri rendszerû fogadás esetén a nyereményre fordítandó összeg meghatározásának módját, a bukmékeri rendszerû fogadás esetén pedig a nyereményszorzót.

11. Kaparós sorsjegy: az a sorsjegy, amelynek a nyerésre jogosító jelzései olyan különlegesen biztonságos fedési módszerrel vannak takarva, amelyek különleges eljárással fedhetõk fel.

12. Játékkaszinó alkalmazottai: játékkaszinó vezetõ tisztségviselõjének nem minõsülõ,

beosztású alkalmazottai.

13. Nyereményszorzó (odds): a nyeremény kiszámításának a bukmékeri rendszerû szerencsejátékban alkalmazott azon eszköze, amely megmutatja, hogy a szervezõ a feltett tét hányszorosát fogja nyereményként kifizetni a nyertes fogadónak.

14. Tiltott szerencsejáték: az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérõen, illetve az e törvény szabályainak kijátszásával vagy az abban foglalt kötelezettség, vagy tilalom megszegésével szervezett szerencsejáték, valamint az olyan szerencsejáték, amelynek szervezésére e törvény szerint nem adható engedély.

15. Közterület: a bárki számára nyitva álló út, utca, tér, illetve terület, ideértve a bevásárló- és szórakoztatóközpontban lévõ üzleteket, helyiségeket összekötõ utat, illetve területet is.

16. Távközlési eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a törvény hatálya alá tartozó játékokban résztvevõk távollétében - az abban történõ részvétel érdekében - részvételi jogosultságot keletkeztetõ nyilatkozat vagy cselekmény megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett, vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelõlapja, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videótelefon, a videotex (mikroszámítógép képernyõvel) billentyûzettel vagy érintõképernyõvel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.

17. Játékautomata terem: az a kizárólag erre a célra létrehozott vagy kialakított építészetileg zárt, más helyiségektõl biztonságosan elkülönített olyan helyiség, amelyben kizárólag játékautomata üzemeltethetõ. A játékautomata termet 18 éven aluliak is látogathatják.

18. Játékhely: A pénznyerõ automata, illetve játékautomata mûködtetésére lehetõséget biztosító hely (hozzáférési lehetõség), ahol egy vagy több játékos egyidõben és külön-külön játszhat. A játékhely számát az határozza meg, hogy a pénznyerõ automatán vagy játékautomatán egyidõben hány játékos játszhat egy játékot.

19. VLT: A rendszerbe kötött pénznyerõ automata megnevezés rövidítésére használt mozaikszó (VLT: video lottery terminal).

(1) E törvény 2000. január 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejûleg hatályát veszti:

a) a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény;

b) a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 1997. évi XCIX. törvény 1-9.§-ai, valamint a 10. § (1)-(2) bekezdései;

c) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XC. törvény 75.§-a;

d) a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 46.§-a;

e) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl szóló 1996. évi CXXIV. törvény 86.§-a;

f) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény 78.§-a;

g) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 7-27.§-ai;

h) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló 1993. évi CI. törvény 31.§ (5)-(6) bekezdései.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor a vendéglátóipari üzletben II. kategóriájú pénznyerõ automata üzemeltetésére szóló érvényes engedéllyel rendelkezõ szerencsejáték-szervezõ, az engedélyében foglalt feltételek alapján szerencsejáték-szervezõ tevékenységét az engedély lejártáig, de legkésõbb 2001. december 31-éig folytathatja.

(3) Az e törvény hatálybalépésekor a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkezõ szerencsejáték-szervezõ koncessziós szerzõdése eredeti idõtartamának lejártáig - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a korábbi engedélyében foglalt feltételekkel folytathatja tevékenységét. Az ilyen engedéllyel rendelkezõ játékkaszinó mûködtetésére jogosult koncessziós társaság az e törvény 49. §-ának (3) bekezdése szerinti, a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott követelményeknek mindenben megfelelõ videoellenõrzési és regisztrációs rendszert legkésõbb 2001. január 1-jétõl köteles mûködtetni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt szerencsejáték-szervezõre az 56.§ (1) bekezdés a) pontja kivételével az 56.§-ban és az 57.§-ban foglaltakat alkalmazni kell.

(5) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó, a lóversenyfogadás szervezésére jogosult állami játékszervezõ engedélye - legfeljebb a lóversenyfogadás szervezésére szóló koncessziós szerzõdés alapján létrejött koncessziós társaság, vagy a lóversenyfogadás szervezésére jogosult más állami játékszervezõ tevékenységének megkezdéséig - meghosszabbítható.

(6) Az 56.§ (1) bekezdésben meghatározott összeg elsõ alkalommal 2000-ben alkalmazható, azt követõen évente - az 52.§ (2) bekezdésében elõírt szabályok alapján - azokat valorizálni kell.

67. §

(1) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy e törvény keretein belül

a) a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel,

b) az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenõrzésével,

c) a játéktervvel,

d) a sorsolásos játékokkal, az ajándéksorsolásokkal és a fogadásokkal,

e) a törvény 51.§ (3) bekezdésében megjelölt, a videoellenõrzési és regisztrációs rendszerre vonatkozó további követelményekkel,

f) a pénznyerõ automaták, a játékautomaták és a játékkaszinók üzemeltetésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységekkel összefüggõ eljárások igazgatási, szolgáltatási díjait, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartásba vételére, visszatérítésére és a koncessziós pályáztatás pályázati díjára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az agár- és/vagy lóversenyfogadás szabályainak a pénzügyminiszterrel együttes miniszteri rendeletben történõ meghatározására.

68. §

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 76. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"76. § (1) A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1999. évi .... törvény hatálya alá tartozó szerencsejátékokból származó nyeremény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - adóköteles.

(2) Adómentes a játékkaszinóból, a pénznyerõ automatából és az agár- és/vagy lóversenyfogadásból származó nyeremény.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jövedelem és az ajándéksorsolásból származó nyeremény szokásos piaci értéke után az adó mértéke 20%.

(4) A (3) bekezdés szerinti adó összegét a nyereményt kifizetõ

a) az ajándéksorsolás lebonyolítója a kifizetést követõ,

2. a szerencsejáték-szervezõ a kifizetést követõ második hónapban köteles megfizetni.

(5) E § alkalmazásában a bukmékeri rendszerû fogadás adóköteles nyereményének a kapott bevétel azon részét kell érteni, amely az adott nyeremény érdekében megfizetett tét összegét meghaladja."

69. §

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, a családtámogatási, az adó-, jövedéki és vámigazgatási, az iparjogvédelmi, az idegenrendészeti és a menedékjogi ügyekben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról, az árak megállapításáról, a biztosító intézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl, a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról, a szerencsejáték szervezésérõl, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott, valamint az atomenergia alkalmazása körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik."

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvény 6.§-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely külföldön lebonyolított szerencsejátékhoz, vagy ajándéksorsoláshoz kapcsolódik."

b) a kérelmezõ gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõi,

• társasági szerzõdése vagy alapító okirata,
• cégbejegyzõ végzése, illetve 30 napnál nem régebbi cégkivonata, külföldi székhelyû cég esetében az 30 napnál nem régebbi cégkivonat vagy igazolás arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték és annak hiteles magyar nyelvû fordítása,
• természetes személyek esetén azok II./ pontban felsorolt azonosító adatai.

3. az engedélyezési díj és koncessziós társaság esetén még a koncessziós díj befizetését igazoló bizonylat;

4. az 1. c)-f) pontjaiban felsorolt természetes személy tagok és vezetõ tisztségviselõk büntetlen elõéletére vonatkozó igazolás, külföldi esetén annak hiteles magyar nyelvû fordítása,

5. az 1. c)-f) pontjaiban felsorolt természetes személy tagok és vezetõ tisztségviselõk  teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt jognyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedélyezési eljáráshoz becsatolt iratokban foglaltak valódiságának az ÁSZF által megkeresett szervek útján történõ ellenõrzéséhez;

6. az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott saját tõke teljes összegének az alapítók által történõ tényleges befizetésére és rendelkezésére állására vonatkozó igazolás;

7. külföldi székhelyû kérelmezõ esetén nyilatkozat a kérelmezõ kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd vagy ügyvédi iroda lehet;

1. ) név, leánykori név,

2. az adóhatóság és egyéb illetékes hatóságok 30 napnál nem régebbi igazolása a kérelmezõ természetes személy vonatkozásában az e törvény 13. § (5)-(8) bekezdéseirõl;

3. az engedélyezési díj befizetését igazoló bizonylat;

4. a kérelmezõ természetes személy büntetlen elõéletére vonatkozó igazolás, külföldi esetén annak hiteles magyar nyelvû fordítása;

5. a kérelmezõ természetes személy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt jognyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedélyezési eljáráshoz becsatolt iratokban foglaltak valódiságának az ÁSZF által megkeresett szervek útján történõ ellenõrzéséhez.

1. az I./ pontban felsoroltak;
2. játékterv;

3. részvételi szabályzat;

1. az I./ pontban felsoroltakat csak a kérelmezõ gazdasági társaságra vonatkozóan;
2. játékterv;

3. részvételi szabályzat;

1. az A./ pontban felsoroltak;

2. a fogadási helyek listája.

1. az A./ pontban felsoroltak;

2. az épület, illetve helyiség jogszerû birtoklását igazoló okiratok;

3. építészeti mûleírás, 1 : 200 léptékû építési és berendezési terv;

4. építésügyi hatóság elõzetes szakhatósági hozzájárulás;

6. konvertibilis pénznemben történõ üzemeltetés esetén az erre vonatkozó devizahatósági engedély.

1. az I./ pontban felsoroltak;
2. hitelesítési bizonyítvány eredeti példányai;
3. a pénznyerõ automata jogszerû birtoklását igazoló okiratok;
4. a játékterem helye szerinti települési önkormányzat jegyzõjének határozata arról, hogy a létesítendõ játékterem mûködéséhez hozzájárul;
5. a játékterem jogszerû birtoklását igazoló okirat;
6. a játékterem látogatási szabályzata.

1. ha a kérelmezõ természetes személy a II./ pontban foglaltak;
2. ha a kérelmezõ gazdasági társaság az I./ pontban foglaltak;
3. hitelesítési bizonyítvány eredeti példányai.