1. § A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló - többször módosított - 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 15. §-a a következõ új (1) és (2) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (1) és (2) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:

"15. §

(1) Képviselõcsoportot legalább tíz képviselõ alakíthat.

(2) Képviselõcsoportot alakíthatnak az Országgyûlésben listán mandátumot szerzett ugyanannak a pártnak a képviselõi akkor is, ha számuk az (1) bekezdésben meghatározott számot nem éri el, feltéve ha ehhez a képviselõcsoporthoz valamennyien csatlakoznak."

2. § A Házszabály 17. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"17. §

(1) Megszûnik a képviselõcsoport, ha tagjainak száma tíz fõ alá csökken, vagy ha a képviselõcsoport ezt határozatában kimondja. A 15. § (2) bekezdése alapján alakult képviselõcsoport akkor szûnik meg, ha tagjainak száma a megalakuláskori szám alá csökken."

3. § A Házszabály 23. § e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselõcsoporthoz tartozó és független képviselõ tagjainak számára, elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására javaslatot tesz az Országgyûlésnek (31. § (1) bekezdés)"

4. § A Házszabály a következõ 31. §-sal egészül ki:

"31. §

(1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára - a 28. §-ban és a 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján, figyelemmel a 13. § (3) bekezdésére - a képviselõcsoportok vezetõi ajánlásának megfelelõen a Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az Országgyûlésnek.

(2) Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselõcsoportok vezetõi ajánlásának megfelelõen és a független képviselõk ajánlására figyelemmel a Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az Országgyûlésnek.

(3) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra - a képviselõcsoportok vezetõi ajánlásának megfelelõen, illetve a független képviselõk ajánlására figyelemmel - az Országgyûlés elnöke tesz javaslatot.

(4) A független képviselõk e bekezdés szerinti ajánlásukat együttesen vagy megbízottjuk útján teszik meg.

(5) A javaslatot az Országgyûlés elnöke ismerteti. A javaslatra csak a képviselõcsoport vezetõje - személyi javaslatra csak az érintett képviselõcsoport vezetõje, vagy az érintett független képviselõ - tehet módosító javaslatot, arról az Országgyûlés vita nélkül határoz.

(6) Képviselõcsoport vezetõ az általa vezetett képviselõcsoport tagjait vagy független képviselõt jelölhet bizottsági tisztségre, tagságra. Képviselõcsoport vezetõ független képviselõt csak annak elõzetes hozzájárulásával jelölhet. Független képviselõ a képviselõcsoportot a 33. § alapján megilletõ bizottsági tagsági helyre jelölhetõ."

5. § A Házszabály a következõ 32. §-sal egészül ki:

"32. §

(1) Az országgyûlési bizottság elnökének, alelnökének, tagjának megbízatása megszûnik:

a) a bizottság megbízatásának megszûnésével,

b) a képviselõi megbízatásának megszûnésével,

c) a képviselõcsoportból való kilépésével, vagy kizárásával, független képviselõ esetében valamelyik képviselõcsoporthoz való csatlakozásával,

d) a képviselõcsoport általi visszahívással, független képviselõ esetében a Házbizottság általi visszahívással,

e) a képviselõcsoportjának megszûnésével,

f) a megbízatásról való lemondással.

(2) A megüresedett hely betöltésérõl az Országgyûlés elnökének javaslata alapján az Országgyûlés a 31. § rendelkezései szerint határoz."

6. § A Házszabály a következõ 33. §-sal egészül ki:

"33. §

(1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselõcsoportból annyi képviselõ vehet részt, amennyi a képviselõcsoportok közötti létszámaránynak megfelel.

(2) Minden képviselõ számára lehetõvé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen.

(3) A képviselõcsoportok vezetõi az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen is megállapodhatnak. Az állandó bizottságokban bizottságonként a képviselõcsoportok legalább egy-egy képviselõjének helyet kell kapnia.

(4) Az Országgyûlés úgy is határozhat, hogy valamely bizottságba mind a kormánypárti képviselõcsoport(ok), mind az ellenzéki képviselõcsoport(ok) együttesen ugyanannyi képviselõt jelölhetnek (paritásos bizottság).

7. § A Házszabály 35. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az eseti bizottság elnökének, tisztségviselõinek és tagjainak jelölésére és megválasztására a 31. §-t, megbízatásuk megszûnésére a 32. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az eseti bizottság tagjainak legfeljebb a fele nem országgyûlési képviselõ is lehet."

8. § A Házszabály 36. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A vizsgálóbizottságot a 33. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen kell megalakítani. A Kormány vagy bármely kormányzati szerv, továbbá valamely minisztérium tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselõ."

9. § Ez a határozat közzétételének napján lép hatályba.

Az Alkotmánybíróság 27/1998. (VI.16.) AB határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította a Házszabály 15. § (1) bekezdésének elsõ mondatát, valamint 31., 32. és 33. §-ait, továbbá 35. §-ának (2) bekezdését és 36. §-ának (4) bekezdését is. Az alkotmányellenes rendelkezéseket 1998. június 2-ai, illetõleg 1998. szeptember 1-jei hatállyal megsemmisítette. A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30) OGY határozat módosítását indítványozó országgyûlési határozati javaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja a megsemmisített rendelkezések pótlása, az Országgyûlés Alkotmánybíróság által meghatározott jogalkotási kötelezettségének elõmozdítása.

A Javaslat elfogadását - az Alkotmánybíróság határozatával összhangban - az Országgyûlés hatékony munkájához füzõdõ érdek is szükségessé teszi. A Házszabály pillanatnyilag nem tartalmaz rendelkezést az országgyûlési képviselõcsoportok megalakításához szükséges létszámmal kapcsolatban. Ugyancsak hiányoznak a bizottságok megalakítására, a bizottsági megbízatások megszûnésére, a bizottsági tagokra vonatkozó rendelkezések. Hiányos az eseti-, valamint a vizsgálóbizottságokra vonatkozó szabályozás.

A Házszabály 15. § (1) bekezdésének - megsemmisített - elsõ mondata szerint "képviselõcsoportot legalább tizenöt képviselõ alakíthat." Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy "mindaddig, amíg a jelenlegi választási rendszer érvényesül, az olyan párthoz tartozó országgyûlési képviselõket, amelynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta, akkor is megilleti a képviselõcsoport létrehozásának joga, ha az Országgyûlés egyébként a képviselõcsoport alakításához magasabb létszámot határoz meg." A Javaslat tíz fõben határozza meg a képviselõcsoport alakításához szükséges létszámot. A Választási Iroda által végzett modellszámítások és az 1990-es szabad választások óta szerzett tapasztalatok ismeretében, gyakorlatilag ez az a legkisebb mandátumszám, amelyet az öt százalékos küszöb alkalmazásával az országgyûlési választásokon indult párt megszerezhet. Mivel elméletileg ennél kisebb mandátumszám sem zárható ki, ezt a kivételes helyzetet hivatott szabályozni a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés.

Az Alkotmánybíróság a Házszabály 15. § (1) bekezdése elsõ mondatának megsemmisítésével nem rendelkezett a Házszabály 17. §-ának (1) bekezdésérõl, amely - a megsemmisített rendelkezéssel összefüggésben - a képviselõcsoport megszûnésének szabályait tartalmazza. Ezért a Házszabály koherenciájának megõrzése érdekében a képviselõcsoport létrehozásához szükséges létszám szabályozásával egyidejüleg szükséges a 17. § (1) bekezdésének módosítása is.

A Javaslat meghatározza a bizottságok megalakításának, illetõleg a bizottsági megbízatások megszûnésének szabályait. Ezek a rendelkezések megegyeznek az alkotmánybírósági határozatot megelõzõ szabályozással, azzal a kiegészítéssel, hogy tartalmazzák a független képviselõk bizottsági tagságának keletkezésével és megszûnésével kapcsolatos eljárást is. A Javaslatban foglalt megoldás a függetleneknek, illetve megbízottjuknak úgy teszi lehetõvé a bizottsági részvételre vonatkozó ajánlás jogát, hogy ugyanakkor a Házbizottság összetételét érintetlenül hagyja. Lehetõvé teszi a Javaslat azt is, hogy adott képviselõcsoport saját bizottsági tagként független képviselõt jelöljön. Mivel a Javaslat szerint az állandó bizottságok független képviselõ tagjainak számára és megválasztására a Házbizottság tesz javaslatot az Országgyûlésnek, szükségessé válik a Házbizottság hatáskörének a független képviselõre vonatkozó javaslattételi joggal való kiegészítése.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Házszabály nem tartalmaz garanciális rendelkezéseket arról, hogy a képviselõcsoportokhoz nem tartozó képviselõk ténylegesen tagjai lehetnek az Országgyûlés állandó és ideiglenes bizottságainak, különösen nem szabályozza az összes képviselõre kiterjedõ részvételi lehetõség és a helyek arányos elosztásának módját. A Javaslat - a bizottsági tagokra vonatkozó szabályok között - kimondja: "Minden képviselõ számára lehetõvé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen." Az Alkotmánybíróság továbbra sem korlátozta az Országgyûlést abban, hogy saját döntése alapján paritásos bizottságot hozzon létre. Az ilyen bizottságban nem kell feltétlenül helyet kapnia független képviselõnek, mivel kétséges, hogy esetenként a paritásosság a valóságban miként érvényesülne. Olyan követelményt egyébként az Alkotmánybíróság határozata sem állított fel, hogy minden egyes és minden fajta bizottságban kötelezõ tagsági helyet biztosítani a független képviselõnek. A 31. § (3) bekezdése egyébként a Javaslatban foglalt szabályozás szerint lehetõséget nyit a független képviselõnek a paritásos bizottságba történõ megválasztására is. Mindezekre figyelemmel tartalmazza a Javaslat az eseti- és vizsgálóbizottságokra vonatkozó rendelkezések kiegészítését.

A Javaslat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alkalmazására külön felkészülési idõ volna szükséges. Az Országgyûlés munkájának hatékonyságát segíti elõ a Javaslat elfogadása esetén a közzététel napján történõ hatálybalépés.