A munkanélküliséggel párhuzamosan megjelent a tömeges önfoglalkoztatói rendszer (egyéni és társas forma) új struktúrája. Az ún. kényszervállalkozók körére nem terjed ki a társadalom védelme.

Az Országgyûlés ezért felkéri a Kormányt, hogy:

1. vizsgálja meg, hogy a munkanélküli ellátásban részesülõk körébe bevonhatók-e az egyéni és társas vállalkozások;
2. vizsgálja meg, milyen feltételek mellett hozható létre e társadalmi csoport kockázati, - biztosítási közössége, ehhez készítsen felmérést a vállalkozók rétegeirõl, az érintetti körrõl, vegye figyelembe a meglévõ szociális ellátások hatásait és szerezze be az érdekvédelmi szervezetek véleményét;
3. készítse elõ és dolgozza ki a szükséges jogszabály módosításokat 1999. december 31-ig, és ezen idõpontig a törvényjavaslatot terjessze az Országgyûlés elé.

A rendszerváltást követõen kialakult egy olyan vállalkozói réteg, amely korábbi munkahelye megszûnése miatt csak kényszervállalkozások útján tudta mind a maga, mind családja megélhetését biztosítani.

Csoportjukra nem terjed ki az állam szociális védõhálója, ebbõl következõen egységes elveken alapuló, átfogó szabályozásra van szükség.

A kérdéskör vizsgálata egyúttal felmérése annak, hogy a gazdasági folyamatok irányának meghatározásakor fenntartható-e és milyen mértékben a tömeges önfoglalkoztatói rendszer (többnyire csak adókikerülési eljárás) ilyen formában, ezért elengedhetetlen, hogy a szükséges módosítások 1999. évben az Országgyûlés elé kerüljenek.

Budapest, 1999. szeptember 27.

Mellékelten megküldöm a bizottság által jóváhagyott országgyûlési határozati javaslatot.

Budapest, 1999. szeptember 27.