MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1715. számú
törvényjavaslat

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között
a Szentgotthárd város környéki magyar-osztrák ipari park
vasúti átmenõ forgalmáról szóló,
Bécsben, 1998. november 24-én aláírt Egyezmény kihirdetésérõl

Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a Szentgotthárd város környéki magyar-osztrák ipari park vasúti átmenõ forgalmáról szóló, Bécsben, 1998. november 24-én aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerõsítésérõl szóló jegyzékváltás 1999. június 25-én megtörtént. )

Az Egyezmény magyar nyelvû szövege a következõ:

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerzõdõ Felek) attól a szándéktól vezérelve, hogy

- a két állam között meglévõ jószomszédi kapcsolatokat továbbfejlessze és

- elõsegítse Szentgotthárd város környékén átmenõ magyar-osztrák ipari park vasúti forgalmát,

továbbá figyelemmel

- a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határon átmenõ vasúti forgalomról szóló Egyezményre (a továbbiakban: Vasúti Határforgalmi Egyezmény), melyet Budapesten, 1978. évi szeptember hó 14. napján írtak alá, és

- a Bernben, 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezményre (COTIF) és a COTIF B) Függelékét képezõ Egységes Szabályok (CIM) által elõírt fuvarozási feltételekre, különös tekintettel a COTIF B) Függelék I. Mellékletét képezõ Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzatának (RID) feltételeire,

az alábbiakban állapodtak meg:

(1) Az Osztrák Államvasutak jogosultak a Szentgotthárd/Mogersdorf (Nagyfalva), Szentgotthárd/Heiligenkreuz-i (Szentkereszt) Ipari Park (C 100/2-100/3 határjel) közötti vonalon a Magyar Köztársaság területén át, Szentgotthárd vasúti pályaudvaron keresztül vasúti zár alatt átmenõ vasúti forgalmat (a továbbiakban: vasúti ipari átmenõ forgalom) lebonyolítani.

(2) Vasúti zár alatt minden olyan intézkedést érteni kell, amelynek célja megakadályozni, hogy a vasúti ipari átmenõ forgalomban a Magyar Köztársaság területén a vonatokra árukat bejuttassanak vagy kijuttassanak, illetõleg ezen vonatokra személyek felszálljanak vagy azokról leszálljanak.

(1) A Szerzõdõ Felek a vasúti ipari átmenõ forgalomban lebonyolított árufuvarozást nem tekintik a nemzetközi fuvarozás részének. A jelen Egyezmény alkalmazásában azonban, a vasutak jogai és kötelezettségei tekintetében betartják és alkalmazzák a Bernben, 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) és a COTIF B) Függelékét képezõ Egységes Szabályok (CIM) által elõírt fuvarozási feltételeket, különös tekintettel a COTIF B) Függelék I. Mellékletét képezõ Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzatában (RID) elõírt feltételeket. E nemzetközi szerzõdéseknek mindkét Szerzõdõ Fél részese.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával az osztrák vasutak vállalják, hogy a vasúti ipari átmenõ forgalomban csak olyan vasúti vontató és vontatott jármûvet, vasúti munkagépeket, valamint rakományokat alkalmaznak, amelyek megfelelnek a nemzetközi vasúti forgalomra elõírt fuvarozási feltételeknek.

(3) A magyar vasutak biztosítják a vasúti ipari átmenõ forgalom lebonyolításához a magyar vasúti pálya és az ahhoz szükséges berendezések biztonságos és zavarmentes mûködését díjazás ellenében.

4. A vasúti ipari átmenõ forgalomban résztvevõ vontató és vontatott jármûveket, valamint azok rakományát a vasutak nem veszik át, átadási és átvételi vizsgálatot sem végeznek.

(1) Olyan károkért, amelyek a vasutak üzemeltetése során a határokon átmenõ forgalomban történõ fuvarozás során következnek be, a kártérítési kötelezettség azokhoz a felelõsségi szabályokhoz igazodik, amelyeket alkalmazni kellene, ha az osztrák vasutak az Osztrák Köztársaság területén végezték volna a fuvarozást. Az osztrák vasutaknak ilyen esetben helyt kell állniuk a magyar vasutakért valamint azok alkalmazottaiért.

(2) Az Osztrák Államvasutak a magyar vasutakkal szemben viszontkeresettel élhet, ha a károkozó esemény úgy következett be, hogy azt a magyar vasutak, illetõleg alkalmazottainak szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elõ, vagy pedig a magyar vasúti pályának vagy berendezéseinek a hiányossága következtében állt elõ.

(3) A szerzõdésen kívül keletkezett károk megtérítése iránti jogviták elbírálására annak a Szerzõdõ Fél államának a bíróságai is illetékesek, amelynek területén a károsult lakóhelye (székhelye) vagy ahol szokásos tartózkodási helye van.

(4) Olyan jogerõs határozatokat vagy egyezségeket, amelyeket a jelen cikk (3) bekezdése szerint járó kártérítési igények ügyében valamelyik Szerzõdõ Fél államának bírósága hozott vagy amelyekben egy ilyen bíróság elõtt állapodtak meg, a másik Szerzõdõ Fél állama elismeri és végrehajtja. Ha a pervesztes fél nem bocsátkozott az eljárásba, akkor be kell mutatni olyan értelmû igazolást, hogy ennek a félnek szabályszerûen és kellõ idõben kézbesítették a keresetlevelet, vagy az ezzel egyenértékû iratot. Az elismerést és a végrehajtást meg kell tagadni,

- ha a határozat egy korábban ugyanazon felek között, ugyanazon igényrõl hozott jogerõs határozattal ellentétben áll, amelyet annak a Szerzõdõ Fél államának a bírósága hozott, amelynek területén a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani;

- ha a határozat sérti ama Szerzõdõ Fél jogrendszerének alapelveit (közrendjét), amelyben a végrehajtást kérik;

- vagy ha a határozat nem azokon a jogszabályokon alapul, amelyeket a jelen Egyezmény szerint alkalmazni kellett volna; ez a rendelkezés azonban nem gátolja az elismerést vagy a végrehajtást, ha a határozat a jelen Egyezmény szerint alkalmazandó jogszabályoknak megfelel.

A vasutak egymásnak adott segítségnyújtása és a védelem tekintetében a Vasúti Határforgalmi Egyezmény 12. cikkét kell alkalmazni.

(1) Az osztrák vasutak alkalmazottainak szolgálati viszonyára, különös tekintettel a fegyelmi rendelkezésekre, az Osztrák Köztársaságban érvényes elõírások irányadóak.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt vasúti alkalmazottak által a Magyar Köztársaság területén elkövetett büntetendõ cselekményekrõl a magyar illetékes szervek az osztrák illetékes szerveket kötelesek haladéktalanul értesíteni.

(1) A vasúti ipari átmenõ forgalomban általában egyik Szerzõdõ Fél sem végez határforgalom ellenõrzést. A Szerzõdõ Felek fenntartják maguknak azt a jogot, hogy határellenõrzést végzõ szerveik a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a vasúti határforgalom ellenõrzésérõl szóló Egyezmény, melyet Bécsben, 1991. július 5-én írtak alá, valamint az ennek végrehajtása tárgyában Budapesten, 1993. április 14-én aláírt Megállapodás értelmében Szentgotthárd pályaudvaron határforgalom ellenõrzést végezzenek. A vontatást végzõ vasút köteles a határforgalom ellenõrzéséhez szükséges tartózkodási idõt biztosítani.

(2) A vasúti alkalmazottaknak a jelen Egyezmény mellékletét képezõ, az abban meghatározott mintának megfelelõ határátlépési igazolvánnyal kell rendelkezniük, mely a vasúti alkalmazottakat a jelen Egyezményben foglaltak végrehajtására jogosítja. A vasúti ipari átmenõ forgalomban szolgálatot teljesítõ, határátlépési igazolvánnyal rendelkezõ vasúti alkalmazottak jogosultak szolgálati ruhájukat, szolgálati jelvényeiket szolgálatban viselni és a szolgálat ellátásához szükséges szolgálati felszereléssel az államhatárt átlépni.

(3) A jelen Egyezmény rendelkezései betartásának ellenõrzésére és a rendelkezéseivel ellentétes cselekmények megakadályozása céljából a magyar határforgalom ellenõrzését végzõ szervek jogosultak a vasúti zár alatt közlekedõ vonatokat a Magyar Köztársaság területén kísérni és felügyelni, továbbá jogosultak a tervezett vagy az elkövetett büntetendõ cselekmények megakadályozása vagy felderítése érdekében eljárni.

(1) A vasúti ipari átmenõ forgalomban fuvarozott áruk mentesek a vámok, termékimportot terhelõ forgalmi adók, illetékek, díjak és egyéb, jogszabályon alapuló kötelezõ befizetések megfizetése és biztosítása, valamint a gazdasági behozatali, kiviteli és átviteli tilalmak és korlátozások alól, ha a jelen Egyezményben meghatározott vasúti átmenõ forgalomra érvényes rendelkezéseket betartják.

A jelen rendelkezések be nem tartása esetén a vámok, termékimportot terhelõ forgalmi adók, díjak és illetékek, továbbá más, jogszabály által meghatározott pénzügyi terhek megfizetésétõl akkor tekintenek el, ha kétséget kizáróan bizonyítják, hogy az árut változatlan állapotban az Osztrák Köztársaság területére visszavitték.

(2) A vasúti ipari átmenõ forgalomban fuvarozott áruk felett a vámhatóságok felügyeletet gyakorolnak. A vámhatóságok által gyakorolt felügyelet alatt minden olyan intézkedést kell érteni, amelyet annak megakadályozása érdekében tesznek, hogy a vámkezelési kötelezettség alá esõ árukat e kötelezettség alól ne vonhassák ki. A mindenkori vám-, illetve vasúti zárakat a Szerzõdõ Felek vámszervei elismerik. A vasutak szükség esetén gondoskodnak az áruknak vám elé állításáról és a szükséges okmányokat rendelkezésre bocsátják.

(1) A jelen Egyezmény végrehajtása érdekében a vasutak megállapodnak a vasúti forgalom lebonyolításával kapcsolatos részletes szabályokról, így különösen az elõzetes értesítés módjáról és idejérõl.

(2) A vasutak közötti megállapodásban kell szabályozni a vasúti ipari átmenõ forgalomban egymásnak nyújtandó szolgáltatásokat.

(3) A 2. Cikk (3) bekezdésében hivatkozott díj mértékében a vasutak magánjogi szerzõdésben állapodnak meg.

A jelen Egyezmény értelmezése, valamint alkalmazása során felmerülõ vitás kérdéseket a Szerzõdõ Felek illetékes hatóságai közötti tárgyalásokkal, illetõleg, ha ezen az úton nem jön létre megegyezés, diplomáciai úton kell rendezni.

A Szerzõdõ Felek kifejezik készségüket, hogy a jelen Egyezmény alkalmazásának lehetséges kiterjesztésérõl szükség szerint külön megállapodásokat kössenek.

(1) A jelen Egyezmény határozatlan idõre szól. A jelen Egyezmény az azt követõ hónap elsõ napján lép hatályba, amikor a Szerzõdõ Felek diplomáciai úton, írásban értesítik egymást, hogy eleget tettek a hatályba lépéshez szükséges belsõ jogi kötelezettségeiknek.

(2) A jelen Egyezményt bármelyik Szerzõdõ Fél, bármikor diplomáciai úton, írásban felmondhatja. Az Egyezmény attól az idõponttól számított három hónap elteltével veszti hatályát, amikor a felmondás a másik Szerzõdõ Félhez megérkezett.

Készült Bécsben, 1998. év november hónap 24. napján, két eredeti példányban, magyar és német nyelven. Mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles.

Borítólap

OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG
- címer -
Határátlépési igazolvány

Száma:

(1. oldal)

OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG
- címer -
Határátlépési Igazolvány

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a Szentgotthárd város környéki magyar-osztrák ipari park vasúti átmenõ forgalmáról szóló Egyezményben meghatározott vasútforgalmi feladatok ellátására.

Az Igazolvány tíz számozott oldalt tartalmaz

(2. oldal)

Családi név: ............

Utónév: ............

Nõknél leánykori név: ............

Neme: ............

Születés helye és idõpontja: ............

Állandó lakóhelye: ............

Munkaköre: ............

(3. oldal)

(Fénykép helye)
- pecsét -
Aláírás

(4. oldal)

Kiállító hatóság:

Kiállítás helye, ideje:

Érvényessége:

(5. oldal)

Hosszabbító hatóság:

Hosszabbítás idõpontja:

Érvényessége:

(6. oldal)

Hivatalos bejegyzések

(7. oldal)

Hivatalos bejegyzések

(8. oldal)

Hivatalos bejegyzések

(9. oldal)

A jelen határátlépési igazolvány viselõje jogosult az államhatárt a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a Szentgotthárd város környéki magyar-osztrák ipari park vasúti átmenõ forgalmáról szóló Egyezmény 1. Cikk (1) bekezdésében megjelölt helyeken többször átlépni, és szolgálata ellátásának idõtartamára az államhatártól Szentgotthárd pályaudvarig terjedõ vasúti vonalon, illetve Szentgotthárd pályaudvar területén tartózkodni.

(10. oldal)

(1) E törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1999. év július hónap 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter gondoskodik.

1. A Kormány elõzetes felhatalmazása alapján a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya erre felhatalmazott miniszterei Bécsben, 1998. november 24-én aláírták a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a Szentgotthárd város környéki magyar-osztrák ipari park vasúti átmenõ forgalmáról szóló Egyezményt.

Az Egyezmény a magyar és az osztrák államhatár két oldalán kiépített Szentgotthárd - Heiligenkreuz-i Ipari Parkot összekötõ vasúti határforgalom és ellenõrzés szabályait állapítja meg, s olyan szabályokat tartalmaz, amelyek a fuvarozás sajátosságaihoz igazodva megteremtik a gyors, biztonságos áruszállítás és határforgalmi ellenõrzés feltételeit.

2. Az Egyezményben szabályozott vasúti fuvarozásra, a felek jogaira és kötelezettségeire a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény és annak Függelékei rendelkezéseit kell alkalmazni, jóllehet a Szentgotthárd és Heiligenkreuz között kiépített ipari vágányon történõ vasúti átmenõ forgalomra ezen nemzetközi szerzõdés nem vonatkozik, mivel az nem minõsül nemzetközi vasúti fuvarozásnak. A Szerzõdõ Felek azonban - saját elhatározásukból - megállapodtak abban, hogy betartják e speciális fuvarozás során is ezen egyezmény rendelkezéseit, amelynek mindkét ország részese (2. Cikk). Ez azért különösen fontos, mert az osztrák fél a Heiligenkreuz-i Ipari Parkban lévõ Lyocell Mûvekbe vegyi alapanyagokat - köztük veszélyes árunak minõsülõ vegyszereket is - szállít. A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény és annak egyik melléklete, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Fuvarozásáról szóló Szabályzat szigorú rendelkezéseket tartalmaz az ilyen árukat szállító fuvarozók számára, és rögzíti mindazokat a szabályokat, amelyek betartása alapvetõ érdekünk.

A vasúti fuvarozás sajátos módon, vasúti zár alatt történik, melynek lényege, hogy a vonatokra menetközben árut nem lehet sem felrakni, sem lerakni és a személyek sem szállhatnak fel vagy le a vonatokról (1. Cikk). Az ilyen forgalomhoz sajátos határforgalom ellenõrzés és vámhatósági eljárás kapcsolódik, melynek lényege, hogy általában egyik fél határõrizeti szerve sem végez határforgalom ellenõrzést. Ennek lehetõségét azonban a Szerzõdõ Felek (a Szentgotthárd pályaudvaron történõ ellenõrzés formájában) fenntartották. A fuvarozott áruk mentesek a vámterhek megfizetése és biztosítása, valamint a behozatali, kiviteli, és átvételi tilalmak és korlátozások alól. A fuvarozott áruk felett a vámhatóságok felügyeleti jogát szintén fenntartották a Szerzõdõ Felek (6-7. Cikk).

A vasutak egymásnak nyújtott segítségnyújtása és a védelem, illetve az eseti határforgalom ellenõrzés tekintetében a két állam között hatályos vasúti forgalomról, valamint a vasúti határforgalom ellenõrzésérõl szóló államközi egyezmények rendelkezéseit kell alkalmazni (4. és 6. Cikk).

A fuvarozás során bekövetkezett kártérítési kötelezettség a felelõsségi szabályokhoz igazodik. Ezért a fuvarozást úgy kell tekinteni, mintha azt az osztrák vasutak az Osztrák Köztársaság területén végeznék.

Erre figyelemmel, a vasúti zár alatt átmenõ forgalommal összefüggésben okozott károkért az osztrák fél teljes kártérítési felelõsséggel tartozik. A magyar vasutakkal szemben azonban viszontkeresettel élhet, ha az esetleg bekövetkezõ balesetet a magyar vasutak, illetõleg alkalmazottainak szándékos vagy gondatlan magatartása, illetve a vasúti pálya hiányossága okozta (3. Cikk (1) és (2) bekezdése).

Az Egyezmény tartalmazza a szerzõdésen kívül okozott károk megtérítésének szabályait is. Nem zárható ki ugyanis, hogy a vasúti fuvarozás során olyan baleset következik be, amely magyar állampolgárokat is érint. Az ilyen károkkal kapcsolatos igényt bíróság elõtt kell érvényesíteni. Annak elbírálására a károsult lakóhelye szerinti bíróság az illetékes, azaz a magyar bíróságok járhatnak el. Az osztrák fél a nemzetközi szerzõdésben kötelezettséget vállalt arra, hogy a magyar bíróságok jogerõs határozatát vagy a megkötött egyezséget elismeri és végrehajtja (3. Cikk (3)-(4) bekezdése ). Ezen rendelkezések összhangban vannak a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejû rendelettel.

Az Egyezmény olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek az állampolgárok alapvetõ jogait és kötelezettségeit, valamint az érvényre juttatásuk eljárási szabályait érintik, melyek törvényhozási tárgykörbe tartoznak (3. Cikk). Ezért a nemzetközi szerzõdés az Országgyûlés által történõ megerõsítés fenntartásával került aláírásra. Az Egyezmény 11. Cikk (1) bekezdése ezzel összhangban van.

A nemzetközi szerzõdés eredményes végrehajtása hozzájárulhat a határon átnyúló gazdasági együttmûködés fejlõdéséhez, a két ipari park sikeres mûködéséhez, teljes kiépüléséhez.

3. Az Országgyûlés a 25/1999. (III. 26.) OGY határozatával az Egyezményt megerõsítette.

4. A nemzetközi szerzõdés, annak 11. cikke értelmében, a hatályba lépéshez szükséges belsõ jogi elõírások teljesítésérõl szóló második diplomáciai jegyzék kézhezvételét követõ hónap elsõ napján, 1999. év július hónap 1. napján hatályba lépett.

A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. § (1) bekezdése kimondja, hogy az Országgyûlés által megerõsített nemzetközi szerzõdéseket törvénnyel kell kihirdetni. Erre tekintettel, a törvényjavaslat az aláírt és hatályba lépett nemzetközi szerzõdés törvénnyel történõ kihirdetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.