Magyar Köztársaság
Kormánya

T/1720. számú
törvényjavaslat

az államtitokról és a szolgálati titokról szóló
1995. évi LXV. törvény módosításáról

1999. október

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Államtitok az az adat, amely e törvény mellékletében (a továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minõsítési eljárás alapján a minõsítõ kétséget kizáróan megállapította, hogy az érvényességi idõ lejárta elõtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, bûnüldözési vagy bûnmegelõzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggõ, valamint igazságszolgáltatási, továbbá az állami szervek zavartalan mûködéséhez fûzõdõ érdekeit."

A Ttv. mellékletét alkotó államtitokköri jegyzék 13. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13. A Kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület mûködésével összefüggõ döntés-elõkészítõ, belsõ használatra készült adat, valamint az e testületek üléseirõl készült összefoglaló, emlékeztetõ vagy jegyzõkönyv.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje 50 év."

Ez a törvény a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

Általános indokolás

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény melléklete tartalmazza azoknak az adatoknak a körülírását és taxációját, amelyek a törvény 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt érdekekre tekintettel államtitokká minõsíthetõk. A titokköri jegyzék 13. pontjának hatályos szövege többféle értelmezésre ad lehetõséget, ami jelenleg is alapját alkotja az országgyûlés adatvédelmi biztosa és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter között a Kormány üléseirõl készült összefoglalók minõsítésével kapcsolatban keletkezett vitának. Az eltérõ értelmezésbõl fakadó viták rendezésének legmegnyugtatóbb módja a hatályos törvényszöveg fogyatékosságának jogalkotási úton történõ kiküszöbölése.

Az eredeti jogalkotási szándék szem elõtt tartotta a Kormánynak, az állami politika alakításában és végrehajtásában játszott kiemelkedõ szerepét és alkotmányos felelõsségét, és ebbõl kiindulva biztosítani törekedett a döntés-elõkészítés és a döntéshozatal illetéktelen külsõ befolyással, valamint a döntés hatásainak elõzetes lerontására irányuló törekvésekkel szembeni védelmét azáltal, hogy lehetõséget kívánt biztosítani az e folyamatban keletkezett döntés-elõkészítõ és belsõ használatra készült adatok államtitokká minõsítésére.

Ugyanakkor a döntések adattartalma tekintetében a közérdekû adatok teljes körû nyilvánosságának talajára helyezkedett, és ebben a körben az államtitokká minõsítésre csak az általános feltételek fennállása, vagyis a titokköri jegyzék egyéb pontjaiban foglalt adattartalom esetén biztosított lehetõséget. A törvény szövegében ez a szándék eltorzítottan jelenik meg, és összekeverednek benne a belsõ használatra készült és a döntés-elõkészítõ adatokra, illetve a döntések adattartalmára vonatkozó fenti elvi követelmények.

A fenti fogyatékosság kiküszöbölése egyfelõl a törvény államtitokfogalmát definiáló rendelkezésének (3. § ¯1/ bek.) a fokozott védelemben részesülõ államérdekek taxációját tartalmazó részének megfelelõ kiegészítésével, valamint a törvény mellékletét alkotó államtitokköri jegyzék 13. pontjának korrekciójával érhetõ el.

A törvény az államtitokká minõsítést kettõs feltételhez köti, egyfelõl az államtitokköri jegyzékben nevesített adat meglétéhez, másfelõl a törvény 3. §-ában külön nevesített államérdek potenciális veszélyeztetéséhez. A Kormány mûködésének zavartalanságához fûzõdõ - fentebb részletezett - érdekek védelme megköveteli, hogy a törvény 3. §-ában foglalt taxáció kiegészüljön az állami szervek zavartalan mûködéséhez fûzõdõ - külön nevesített - államérdekkel.

A Kormány ülésérõl készült összefoglaló, amely egyfelõl rögzíti a résztvevõk nevét, az elõterjesztésekkel kapcsolatos döntés irányát, továbbá a döntés véglegesítéséhez szükséges további feladatokat, egyértelmûen belsõ használatra szolgál. A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény 19. §-ának (5) bekezdése szerint az ilyen adat a keletkezését követõ 30 éven belül nem nyilvános. Az adatvédelmi törvény azonban a nem nyilvános adatok engedély nélküli megismeréséhez, kiszivárogtatásához, illetve nyilvánosságra hozatalához külön jogkövetkezményt nem fûz, ezért ez a védelem súlytalan és nem áll arányban az adat nyilvánosságra kerülése következtében bekövetkezõ azon veszéllyel, illetve az esetleg bekövetkezõ károkkal, amelyek a kormányülésrõl készült összefoglalók nyilvánosságra hozatalából származhatnak. Fentiek alapján az összefoglalók tekintetében biztosítani kell a veszélyhelyzettel arányos büntetõjogi védelmet. E célt szolgálja a törvény 3. § (1) bekezdésének javasolt módosítása.

Mivel a jelenlegi jogértelmezési viták a titokköri jegyzék 13. pontjának szövegével kapcsolatban alakultak ki, ezért ennek megfelelõ pontosítása érdekében a védett adatok egzakt meghatározása szükséges. A javasolt szöveg egyértelmûvé teszi, hogy valamennyi, a Kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testületek mûködésével összefüggõ döntés-elõkészítõ, belsõ használatra készült adat, valamint az érintett testületek üléseirõl készült összefoglaló, emlékeztetõ vagy jegyzõkönyv államtitokká minõsül, amennyiben a törvény 3. §-ának (1) bekezdésében leírt valamely magatartás az érintett testület zavartalan mûködéséhez fûzõdõ érdeket veszélyezteti.

A titokköri jegyzék 13. pontja hatályos szövegének második fordulata mellõzhetõ, mivel az a titokvédelmi törvény általános szabályainak megismétlését jelenti.