MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1756/97. számú
EGYSÉGES JAVASLAT

az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról
szóló T/1756. számú törvényjavaslat zárószavazásához

I.

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"4. § (1) Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van a munkaerõpiaci szervezet e törvény 13/A. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez."

Az Flt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"5. § (1) A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelõzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére elsõsorban a III. fejezetben meghatározott munkaerõpiaci szolgáltatásokat, valamint foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokat kell alkalmazni."

Az Flt. 8. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során részt vesz a munkanélküliek részére történõ közhasznú foglalkoztatás szervezésében, valamint külön törvény szerint szervezi a rendszeres szociális segélyben részesíthetõ, aktív korú nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatását,"

Az Flt. III. fejezetének "A foglalkoztatást elõsegítõ támogatások" címe helyébe a " Munkaerõpiaci szolgáltatások és foglalkoztatást elõsegítõ támogatások" cím lép, és e címet követõen az Flt. a "Munkaerõpiaci szolgáltatások" alcímmel és a következõ 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. §

(1) A munkaerõpiaci szervezet a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelõ munkaerõhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elõsegíti.

(2) A munkaerõpiaci szolgáltatások formái a következõk:

1. munkaerõpiaci- és foglalkozási információ nyújtása,
2. munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás,
3. munkaközvetítés.

(3) Támogatás nyújtható annak, aki a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott munkaerõpiaci szolgáltatást a (4) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel nyújtja.

(4) Felhatalmazást kap a szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg az egyes munkaerõpiaci szolgáltatásokat - ide értve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat - a szolgáltatások szakmai követelményeit a szolgáltatások igénybevételének idõtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és a szolgáltatások, valamint a (3) bekezdésben meghatározott támogatás nyújtásának feltételeit. A szociális és családügyi miniszter a rendeletnek a helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás szolgáltatásra vonatkozó szabályait a gazdasági miniszterrel egyetértésben adja ki."

Az Flt. 16/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"16/A. § (1) A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredõ közvetlen költség legfeljebb hetven százalékáig terjedõ mértékû támogatás nyújtható, ha

a) a lakosságot vagy a települést érintõ közfeladat, vagy önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetõleg a települést érintõ feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében,

b) a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja, munkaviszony keretében úgy, hogy

c) ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak létszámát a foglalkoztatás megkezdését megelõzõ havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest bõvíti, és

d)a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtõl díjazásban nem részesül."

Az Flt. a 19/A. §-át követõen a következõ alcímmel, és 19/B. §-sal egészül ki:

"Munkaerõpiaci programok támogatása

19/B. §

(1) A Munkaerõpiaci Alap elõre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerõpiaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerõpiacon hátrányos helyzetben lévõ rétegek foglalkoztatásának elõsegítésére irányulnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott programok keretében a munkaerõpiaci szolgáltatások és foglalkoztatást elõsegítõ támogatások egyidejûleg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vevõ munkanélküli számára a különbözõ jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokra vonatkozó szabályoktól - a 20. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon - a támogatást nyújtó szerv eltekinthet.

(3) Felhatalmazást kap a szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit."

Az Flt. 20. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"20. § (1) A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14-18/A. §-ban, a 19/A-19/B. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébõl nyújtható.

(2) A szociális és családügyi miniszter - a MAT véleményének meghallgatásával - rendeletben határozza meg a 14-19. §-ban, valamint a 19/B. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait."

(1) Az Flt. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"21. § (1) Ha a 16-18/A. §-ban, valamint a 19/B. §-ban meghatározott támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének

a) központi kerete szolgál, a Szociális és Családügyi Minisztérium, vagy a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ,

b) a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége

köt megállapodást a támogatás felhasználására vonatkozóan."

(2) Az Flt. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Ha a Munkaerõpiaci Alapból nyújtott támogatás jogszabály alapján visszakövetelhetõ, a támogatást a visszakövetelés idõpontjában hatályos, a kötelezettségszegés idõpontjától a visszakövetelésrõl rendelkezõ határozat meghozatalának napjáig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésrõl rendelkezõ határozatban megjelölt határidõig nem tesz eleget, e határidõ elmulasztásának napjától a külön jogszabályban meghatározott módon számított késedelmi kamat terheli. A támogatást nyújtó szerv vezetõje különös méltánylást érdemlõ esetben eltekinthet a kamatok, továbbá - a munkanélküli részére nyújtott támogatás esetén - a támogatás visszakövetelésétõl. Ez a jogkör az eljárás bármely szakaszában gyakorolható."

Az Flt. 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"24. § A munkanélküli részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - ellátásként munkanélküli járadék, nyugdíj elõtti munkanélküli segély, valamint költségtérítés jár. Az 58. § (9) bekezdésében szabályozott kiegészítõ segélyre a 37-38. §-ban foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell."

(1) Az Flt. 25. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) a munkanélkülivé válását megelõzõ négy éven belül legalább kétszáz nap munkaviszonnyal rendelkezik,"

(2) Az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a várható kereset a munkanélküli járadék összegét, illetõleg - amennyiben a munkanélküli járadék összege a kötelezõ legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelezõ legkisebb munkabér összegét eléri,"

Az Flt. 26. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:

"(7) A munkanélküli járadéknak a szünetelést követõen történõ folyósítása esetén - ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott - a munkanélküli járadék alsó határának számításánál az öregségi nyugdíjnak az ismételt folyósítás kezdõ napján hatályos összegét kell figyelembe venni."

(1) Az Flt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A munkanélküli járadék folyósítási idejét az (1) bekezdés szerinti munkaviszony idõtartamának alapulvételével kell kiszámítani olymódon, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási idõnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni."

(2) Az Flt. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A munkanélküli járadék folyósításának leghosszabb idõtartama 270 nap."

(3) Az Flt. 27. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Annak részére, aki a munkaügyi központ által támogatott képzést a munkanélküli járadék folyósításának ideje alatt, annak kezdõ idõpontjától számított 180 napon belül kezdi meg, és a képzés idõtartama alatt a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimeríti, a munkanélküli járadékot a képzés hátralévõ idõtartamára - legfeljebb azonban a képzés megkezdésétõl számított 365. napig - tovább kell folyósítani. A 14. § (8) bekezdésében foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell."

(1) Az Flt. 28. § -a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) keresõ tevékenységet folytat, kivéve a 29. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat,"

(2) Az Flt. 28. §-ának (1) bekezdése a következõ f)-g) ponttal egészül ki:

"f) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,

g) a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimerítette."

Az Flt. 29. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a munkanélküli járadék folyósítása szünetelésének oka megszûnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésének a), c)-e) pontjában meghatározott feltételek, a munkanélküli járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel - figyelemmel a 26. § (7) bekezdésében foglaltakra - tovább kell folyósít."

(1) Az Flt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[ 30. § (1) A munkanélküli részére - kérelmére - nyugdíj elõtti munkanélküli segélyt kell megállapítani, ha]

"b) legalább 140 napon át munkanélküli járadékban részesült, és a munkanélküli járadék folyósítása idõtartamát kimerítette,"

(2) Az Flt. 30. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a keresõ tevékenység idõtartamára,"

"(7) Ha a nyugdíj elõtti munkanélküli segélyben részesülõ személy alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszony keretében folytat keresõ tevékenységet, a nyugdíj elõtti munkanélküli segély havi összegét az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munka napjaira jutó összeggel csökkentetten kell folyósítani. Az egy napra jutó összeg kiszámítására megfelelõen alkalmazni kell az (5) bekezdésben foglaltakat."

(4) Az Flt. 30. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:

"(8) Ha a nyugdíj elõtti munkanélküli segély folyósítása szünetelésének oka megszûnik, azt a munkanélküli részére tovább kell folyósítani, feltéve, ha öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult."

Az Flt. 36. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"36. § (1) Aki munkanélküli ellátásban részesül, az ellátással összefüggõ körülményeiben bekövetkezett változást a tudomására jutásától számított 8 napon belül köteles bejelenteni a munkaügyi központnak. A munkanélküli ellátásban részesülõ személy az általa folytatott keresõ tevékenységet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésõbb a munkakezdést megelõzõ napon, a keresõ tevékenység megszûnését a megszûnést követõ napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni."

(2) Ha a munkanélküli ellátásban részesülõ személy alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, akkor alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszonyát nem kell elõre bejelenteni, de alkalmi munkavállalói könyvét a munkanélküli ellátás számfejtése elõtt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt idõpontban be kell mutatnia."

Az Flt. 37. §-a a következõ (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(3) Ha a munkanélküli ellátásban részesülõ személy mezõgazdasági õstermelõként folytat keresõ tevékenységet, köteles az adóévben felvett munkanélküli ellátást visszafizetni.

(4) A munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlõ esetben eltekinthet a jogalap nélkül felvett munkanélküli ellátás visszakövetelésétõl. Ezt a jogát az eljárás bármely szakaszában gyakorolhatja."

(1) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének c) és g) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elõsegítõ támogatások, a nem a munkaerõpiaci szervezet által nyújtott munkaerõpiaci szolgáltatások nyújtására, a MAT mûködtetésére, a megyei (fõvárosi) munkaügyi tanácsok mûködéséhez való hozzájárulásra, valamint a keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

g) mûködési alaprészt, a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok, valamint az Országos Munkaügyi Módszertani Központ törvényben meghatározott alapfeladatai ellátására, továbbá fejlesztésére, a Munkaerõpiaci Alap pénzeszközeit kezelõ szervezet mûködtetésére és fejlesztésére, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség munkaerõpiaci ellenõrzési feladatainak ellátásához történõ hozzájárulásra;

(2) Az Flt. 39. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók az alap könyvvizsgálatának díja arányosan, valamint az alaprészbõl finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértõi díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülõ díjak és költségek."

(3) Az Flt. 39. §-a a következõ (5)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdés számozása (7)-(9) bekezdésre változik:

"(5) A Munkaerõpiaci Alapon belül a (3) bekezdésben felsorolt alaprészeken kívül munkahelyteremtési és foglalkoztatásfejlesztési célelõirányzatot kell elkülöníteni. A célelõirányzat felhasználásáért a költségvetés általános szabályai szerint a gazdasági miniszter a felelõs.

(6) A Munkaerõpiaci Alap külön jogszabályban foglaltak szerint hozzájárul a települési önkormányzatoknak a munkanélküliek és az Szt. szerinti rendszeres szociális segélyt igénylõk ellátásával és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatai megvalósításához."

(1) Az Flt. 39/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"39/A. § (1) A Munkaerõpiaci Alappal - a 39. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - a szociális és családügyi miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát

a) a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint a MAT-tal,

b) a Munkaerõpiaci Alap szakképzési alaprésze tekintetében az oktatási miniszterrel

megosztva gyakorolja."

(2) Az Flt. 39/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) A Munkaerõpiaci Alap összesített bevételi és kiadási elõirányzatát és annak az alaprészek, valamint a 39. § (5) bekezdésében meghatározott célelõirányzat közötti megosztását az Országgyûlés összevont jogcímenként (kiemelt elõirányzatokként) az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszter, a többi alaprész tekintetében a szociális és családügyi miniszter állapítja meg."

(1) Az Flt. 43. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[ (2) A Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható:]

"c) foglalkoztatást elõsegítõ támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására; "

(2) Az Flt. 43. §-ának (2) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi d)-f) pont megjelölése e)-g) pontra változik:

[ (2) A Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható:]

"d) az érdekegyeztetés mûködési feltételeinek biztosításához történõ hozzájárulásra; "

Az Flt. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A szociális és családügyi miniszter, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a munkaügyi központ központi szervezeti egysége, valamint kirendeltsége által mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen akkor van helye jogorvoslatnak, ha a kérelem elutasítására a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor, vagy a határozatot hozó szerv a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat megsértette."

Az Flt. 57. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"57. § A Szociális és Családügyi Minisztérium és a munkaügyi központ határozata - ide nem értve az 56. § (3) bekezdése szerinti határozatot - bíróság által megváltoztatható."

Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) keresõ tevékenység: - az 1-2. pontban foglaltak figyelembe vételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresõ tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közremûködés vagy mellékszolgáltatás keretében történõ munkavégzés útján vesz részt;

1. Az olyan munkavégzés amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minõsül keresõ tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelezõ legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja,

2. A mezõgazdasági õstermelõi igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minõsül keresõ tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni."

Az Flt. 58. §-ának (5) bekezdése a következõ n)-o) ponttal egészül ki:

"n) alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ munkaviszony: az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatásról, és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerûsített befizetésérõl szóló 1997. évi LXXIV. törvény 2. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogviszony,

o) közhasznú tevékenység : a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának c) pontjában felsorolt tevékenységek."

(1) Az szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A törvény hatálya - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élõ magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezõ bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre."

(2) Az Szt. 3. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre módosul:

"(2) A törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen kiterjed az Európai Szociális Kartát megerõsítõ országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerûen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is."

Az Szt. 4. §-a (1) bekezdése a) pontjának második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Nem minõsül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelõszülõk számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendõ személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás;"

Az Szt. 32/C. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"32/C. § (1) Az idõskorúak járadékának havi összege

a) jövedelemmel nem rendelkezõ jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a;

b) jövedelemmel rendelkezõ jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegû járadékot kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minõsül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át nem éri el.

(4) Az idõskorúak járadékára való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat két évente legalább egyszer felülvizsgálja."

Az Szt. 32/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"32/D. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított idõskorúak járadéka esetén az errõl rendelkezõ határozat egy példányát meg kell küldeni a fõvárosi fõjegyzõ (a továbbiakban: fõjegyzõ) részére.

(2) A fõjegyzõ az idõskorúak járadékában részesülõ hajléktalanról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik az idõskorúak járadékának a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történõ folyósításáról.

(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított idõskorúak járadékát három hónap idõtartamon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását a fõjegyzõ szünetelteti és errõl a tényrõl a járadékot megállapító önkormányzatot tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetésérõl.

(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több önkormányzat döntése szerint egyidejûleg kellene járadékot folyósítani, csak az utóbb megállapított járadék folyósítható. Ilyen esetben a fõjegyzõ tájékoztatja a járadékot korábban megállapító önkormányzatot az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetésérõl.

(5) A fõjegyzõ által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított idõskorúak járadékának összegét a Belügyminisztérium megtéríti a fõvárosi önkormányzat részére."

Az Szt. 37/A.-37/G. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"37/A. § (1) A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki

a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá

aa) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy

ab) vakok személyi járadékában részesül, illetõleg

ac) fogyatékossági támogatásban részesül,

b) aktív korú nem foglalkoztatott,

feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése

a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %- át,

b) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %- át

és vagyona sem neki, sem családjának nincs.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minõsül az, aki

a) a munkanélküli járadék, illetõleg a jövedelempótló támogatás folyósítási idõtartamát kimerítette, vagy

b) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelõzõ kettõ évben a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzattal, vagy a megyei, fõvárosi munkaügyi központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ), illetõleg annak kirendeltségével legalább egy év idõtartamig együttmûködött

és keresõ tevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.

(4) A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylõ részére a kérelem benyújtását megelõzõen folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatás, illetõleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék összegét figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a rendszeres szociális segély iránti kérelem a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetõleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék folyósítási idõtartamának kimerítésétõl számított tizenkettõ hónapon belül nyújtható be. E határidõ a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap.

(6) A települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmezõ igényjogosult, aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára legalább 30 munkanap idõtartamú foglalkoztatás megszervezésére köteles. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy a települést érintõ közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthetõ. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat más szerv útján is elvégezheti.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában települést érintõ közfeladat alatt azt az állami vagy helyi önkormányzati feladatot kell érteni, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - a települési önkormányzat gondoskodik.

(8) A települési önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása elõtt az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetõségét megvizsgálja. Ha az önkormányzat a kérelmezõ foglalkoztatását harminc napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti idõtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének idõarányos része jár. Ha az önkormányzat a segélyre irányuló kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmezõ foglalkoztatását nem tudja biztosítani, úgy - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a kérelem benyújtásának idõpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg részére.

(9) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy akkor köteles a települési önkormányzat által a (6) bekezdés szerint felajánlott, valamint a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott munkát elfogadni, ha

a) a munka a szakképzettségének, illetõleg iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintû végzettségnek, valamint az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjának megfelel, és

b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelezõ legkisebb munkabér összegét, részmunkaidõs foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

37/B. § (1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetõleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak

a) a személynek, aki

aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [4. § (1) bek. i) pont], kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 37/A. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt személy esetében a 80 %-át, a 37/A. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt személy esetében pedig a 70 %- át,

ab) elõzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti;

b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki

ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelõzõen folyósított jövedelempótló támogatásának idõtartama alatt az önkormányzattal, illetõleg a munkaügyi központtal nem mûködött együtt,

bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelõzõen, valamint a segély folyósításának idõtartama alatt nem mûködött együtt,

bc) katonai szolgálatot teljesít,

bd) az Flt. szerinti munkanélküli járadékra jogosultságot szerzett,

be) keresõ tevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ munkavégzést.

(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstõl számított harminchat hónapon belül - ide nem értve az (1) bekezdés bb) pontja szerinti megszüntetési esetet - ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmezõ munkanélküli járadékra való jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság jövedelmi feltételei [37/A. § (2) bek. b) pont] egyébként fennállnak.

37/C. § Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatást.

37/D. § (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a települési önkormányzattal, és/vagy az általa kijelölt szervvel együttmûködni köteles.

(2) Az (1) bekezdésben elõírt együttmûködés azt jelenti, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy

a) a települési önkormányzatnál nyilvántartásba véteti magát, és

b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttmûködik, továbbá

c) a települési önkormányzat, illetõleg a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott és számára megfelelõ munkalehetõséget elfogadja, vagy

d) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében szabályozott programban részt vesz.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás a 18. §-ban foglaltakon túl az aktív korú nem foglalkoztatott személy iskolai végzettségét és szakképzettségét tartalmazza.

(4) A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülõ személy számára abban az esetben írhat elõ a munkaügyi központ kirendeltségével történõ - a (2) bekezdés c) pontja szerinti - együttmûködési kötelezettséget, ha errõl a települési önkormányzat és a munkaügyi központ megállapodott.

(5) Ha a települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyben részesülõ személyt a munkaügyi központ kirendeltségével történõ együttmûködésre kötelezi, errõl a segélyt megállapító határozatban vagy a segély felülvizsgálata során rendelkeznie kell.

(6) A települési önkormányzat rendelete az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként

a) a családsegítõ szolgálattal, vagy

b) a kijelölt szociális intézménnyel, vagy

c) a munkaügyi központ kirendeltségével

való - (2) bekezdés d) pontja szerinti - együttmûködési kötelezettséget írhat elõ, amennyiben az önkormányzat rendelkezik az ehhez szükséges intézményi feltételekkel, illetõleg a c) pontban megjelölt esetben a települési önkormányzat és a munkaügyi központ errõl megállapodást kötött. Az együttmûködésre kijelölt családsegítõ szolgálat, szociális intézmény, vagy munkaügyi központ kirendeltsége és a segélyben részesülõ személy írásban megállapodik az együttmûködés tartalmáról.

(7) A (6) bekezdés szerinti együttmûködési programnak a rendszeres szociális segélyben részesülõ személy és családja önfenntartó képességének szintentartására és fejlesztésére kell irányulnia. Együttmûködési program különösen az egyéni képességeket fejlesztõ vagy az életmódot formáló csoportos foglalkoztatáson, tanácsadáson való részvétel, a munkavégzésre történõ felkészülési programokon való részvétel.

(8) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza a 37/D. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti együttmûködés eljárási szabályait, továbbá az együttmûködési programok típusait és az együttmûködési kötelezettség megszegésének következményeit.

37/E. § (1) A rendszeres szociális segély havi összege

a) jövedelemmel nem rendelkezõ jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %- a, aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén 70 %- a;

b) jövedelemmel rendelkezõ jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülõ személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, köteles az alkalmi munkavállalói könyvet legkésõbb a tárgyhót követõ hónap elsõ munkanapján bemutatni a települési önkormányzat jegyzõjének.

(3) A települési önkormányzat a tárgyhóra járó rendszeres szociális segély összegét a segély szüneteltetésének idõtartamára jutó, valamint az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével csökkenti.

37/F. § A települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot évente felülvizsgálja. Ha a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálata nyomán megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az önkormányzat a segélyt tovább folyósítja. Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére a segély akkor folyósítható tovább, ha - az általános jogosultsági feltételek fennállta mellett - a 37/D. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen a települési önkormányzattal, illetõleg az általa kijelölt szervvel együttmûködött.

37/G. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított rendszeres szociális segély esetén az errõl rendelkezõ határozat egy példányát meg kell küldeni a fõjegyzõnek.

(2) A fõjegyzõ a rendszeres szociális segélyben részesülõ hajléktalanokról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történõ folyósításáról.

(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított rendszeres szociális segélyt három hónapi idõtartamon keresztül nem veszi át, a segély folyósítását a fõjegyzõ szünetelteti és errõl a tényrõl a segélyt megállapító önkormányzatot tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetésérõl.

(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több önkormányzat döntése szerint egyidejûleg kellene rendszeres szociális segélyt folyósítani, csak az utóbb megállapított segély folyósítható. Ilyen esetben a fõjegyzõ tájékoztatja a segélyt korábban megállapító önkormányzatot az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetésérõl.

(5) A hajléktalan aktív korú nem foglalkoztatott személy a 37/D. §-ban elõírt együttmûködési kötelezettsége azzal a települési önkormányzattal áll fenn, amelynek határozata alapján a fõjegyzõ a rendszeres szociális segélyt folyósítja.

(6) A fõjegyzõ által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított rendszeres szociális segély összegét a Belügyminisztérium megtéríti a fõvárosi önkormányzat részére.

(7) A fõvárosban - ha a fõvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok rendszeres szociális segélyezése a fõvárosi önkormányzat feladata."

(1) Az Szt. 124. §-a a következõ új (1) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A rendszeres szociális segély 37/E. § szerint folyósított összegének 75%-át, a hajléktalan személy részére folyósított rendszeres szociális segély teljes összegét a központi költségvetés megtéríti."

(2) Az Szt. 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása összegének 75 %-át, a munkanélküli hajléktalanok jövedelempótló támogatásának teljes összegét a Munkaerõpiaci Alap megtéríti."

Az Szt. 125. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"125. § A települési önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetben nyújtott ellátások kiadásaihoz, továbbá a rendszeres szociális segélyt kérelmezõ foglalkoztatásának költségeihez, valamint a helyi önkormányzatok által fenntartott személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák mûködési és fejlesztési költségeihez az állam

a) az állandó lakosok után járó szociális célú normatív állami támogatással (a továbbiakban: szociális normatíva);

b) kötött felhasználású foglalkoztatási támogatással;

c) a fenntartott szociális intézmények után járó normatív állami támogatással (a továbbiakban: szociális intézményi normatíva);

d) kötött felhasználású támogatásokkal

járul hozzá."

Az Szt. 132. §-ának (1) bekezdése a következõ új i) ponttal egészül ki:

"i) a foglalkoztatási támogatás igénylésével, elszámolásával kapcsolatos szabályokat,

j) a szociális rászorultság megállapításának részletes szabályait a személyes gondoskodást nyújtó szakellátás igénybevétele szempontjából."

(1) A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: OMMF) a 14. §-ban meghatározott állami irányítási feladatok végrehajtásának - a munkabiztonság területén történõ - kezdeményezésére, elõkészítésére és elõsegítésére, valamint az általános munkabiztonsági hatósági feladatok ellátására létrehozott önálló központi hivatal, amelynek élén elnök áll."

(2) Az Mvt. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A szociális és családügyi miniszter nevezi ki az OMMF elnökét, elnökhelyettesét, valamint meghatározza az OMMF központi szakmai irányítási feladatait - ideértve a (3) bekezdés szerinti tevékenységet -, a megyei (fõvárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõségek mûködésének részletes szabályait. Az OMMF területi szervei az igazgató által irányított munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõségek, amelyek keretében munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõk mûködnek."

Az Mvt. 79. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) a 80. §-ban meghatározott keretben javaslatot tesz a felügyeletek által kiszabott pénzbírságok pályázat útján történõ felhasználására, továbbá saját adataival, megállapításaival szükség szerint segíti a munkavédelmi információs rendszer mûködését."

Az Mvt. 80. §-a és címe helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

80. § (1) A felügyeletek által a munkavédelemre vonatkozó szabályok megszegése miatt kiszabott pénzbírságot az OMMF kincstári elõirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A számla javára ilyen címen fennálló tartozás adók módjára behajtható köztartozásnak minõsül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírságösszeg fele nyilvános pályáztatás útján kizárólag az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására, valamint fennmaradó része a közcélú állami munkavédelmi információs rendszer [14. § (1) bekezdés e) pontja] folyamatos mûködtetésére használható fel.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott pályázati és információs rendszer részletes szabályait a szociális és családügyi miniszter - az egészségügyi, valamint a gazdasági miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg."

(1) Az Mvt. 81. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"81. § (1) A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elõsegítését, valamint ellenõrzését az e törvényben és külön jogszabályban megállapított jogállással és hatáskörrel rendelkezõ OMMF, ÁNTSZ és a bányafelügyelet, illetve ezek területi szervei (a továbbiakban együttesen: felügyelet) általános jelleggel látják el."

(2) Az Mvt. 83. §-a elõtti alcímben a "felügyelõségek" szövegrész helyébe a "felügyelõségei" szövegrész lép.

(1) A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. § (1) E törvény hatálya kiterjed arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minõsülõ gazdasági társaságra (a továbbiakban: foglalkoztató), aki a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony, továbbá külföldit, vagy fiatalkorút foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve a (3) bekezdésben meghatározott jogviszonyok alapján foglalkoztat."

(2) A Met. 1. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közremûködése, valamint a korlátolt felelõsségû társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közremûködése."

A Met. 2. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2. § (1) A munkaügyi ellenõrzést - az e törvényben foglalt kivételekkel - az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség megyei (fõvárosi) felügyelõségeinek munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõi, illetve munkaügyi felügyelõi (a továbbiakban együtt: felügyelõ) látják el."

A Met. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3. § (1) A munkaügyi ellenõrzés kiterjed:

a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerûségére vonatkozó rendelkezések,

b) a munkaviszony létesítésével összefüggõ bejelentési kötelezettség,

c) a munkáltató nyilvántartási kötelessége,

d) a hátrányos megkülönböztetés tilalma,

e) a nõk, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,

f) a munkaidõre, a pihenõidõre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerzõdésben elõírt rendelkezések,

g) jogszabályban vagy kollektív szerzõdésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,

h) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszûnésével összefüggõ - a munkavállalót megilletõ - igazolások kiállításának és kiadásának,

i) a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések,

j) a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,

k) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggõ munkáltatói kötelességek,

l) a választott szakszervezeti tisztséget betöltõ munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselõnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidõ-kedvezményére vonatkozó szabályok,

m) a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggõ munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok

megtartására.

(2) A munkaügyi ellenõrzést a felügyelõ hivatalból, az (1) bekezdés d) és k)-m), pontjaiban foglalt esetekben, valamint a g) pontban a munkabérnek a kollektív szerzõdésben rögzített mértéke tekintetében bejelentésre folytatja le."

A Met. 4. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"4. § (1) A felügyelõ a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és elõzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenõrzést tarthat."

(1) A Met. 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. § (1) A felügyelõ az ellenõrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében:

a) felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására,

b) kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott idõn belüli jövõre nézve történõ megszüntetésére,

c) megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a 3. § (1) bekezdés e), f), i) pontok esetében a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn és a sérelem rövid idõn belül nem orvosolható,

d) a 3.§ (1) bekezdésének i) pontjában foglaltak megsértése esetén kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. § (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelességének teljesítésére,

e) kezdeményezi a munkanélküli ellátás jogalap nélküli igénybevétele esetén az ellátás szüneteltetését, illetve megszüntetését,

f) javaslatot tehet a 7. §-ban foglaltak szerint munkaügyi bírság kiszabására,

g) szabálysértési eljárást folytathat le."

(2) A Met. 6. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A felügyelõ a foglalkoztató és a részére munkát végzõ személy közötti jogviszony tartalmát érintõ intézkedést nem hozhat, amennyiben az ellenõrzést megelõzõen a felek között munkaügyi vita indult."

A Met. 7. §-a (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"7. § (1) Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a 3. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése több munkavállalót érint. Munkaügyi bírság e feltétel hiányában is kiszabható a 3. § (1) bekezdésének d), k), l), m) pontjában foglaltak megsértése esetén.

(2) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb jogkövetkezmények - a 6. § (1) bekezdés g) pontját kivéve - alkalmazása, valamint a munkaügyi bírság egyidejû kiszabása esetén egy határozatot kell hozni."

A Met. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8. § (1) A felügyelõ, valamint az illetékes megyei (fõvárosi) felügyelõség vezetõje az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint jár el. A bíróság a felügyelõség által hozott közigazgatási határozatot megváltoztathatja.

(2) A felügyelõ a megyei (fõvárosi) felügyelõség területén lévõ valamennyi munkahelyen ellenõrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétõl (telephelyétõl).

(3) Munkaügyi bírság kiszabására, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti határozat meghozatalára annak a megyei (fõvárosi) felügyelõségnek a vezetõje jogosult, amelynek területén az ellenõrzött munkahely található.

(4) A 3. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakkal összefüggésben folytatott ellenõrzés során a foglalkoztatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket."

A Met. 9. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) munkabéren: a jogszabály alapján járó illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést és tizenharmadik havi illetményt, valamint az ügyészségi szolgálati jogviszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvényben és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényben, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben foglalt javadalmazást"

(1) A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A települési önkormányzat képviselõ-testülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) és a családban történõ nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy a települési önkormányzat rendelete alapján elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fõre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket."

(2) A Gyvt. 19. §-a a következõ (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplõ adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. A jogosultság elbírálásánál a települési önkormányzat rendelete a vagyoni helyzet vizsgálatát akkor írhatja elõ, ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplõ adatoknak.

(6) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élõ közeli hozzátartozók vagyonára.

(7) Az (5)-(6) bekezdés alkalmazása során vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, jármûvet, gépi meghajtású termelõ- és munkaeszközt, vagyoni értékû jogot kell érteni, amelynek egy fõre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy

b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét

meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkezõ megélhetésének feltételeit. Nem tekinthetõ vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülõ vagy a tartásra köteles más törvényes képviselõ életvitelszerûen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármû.

(8) A települési önkormányzat képviselõ-testülete a rendszeres támogatás iránti kérelmet elutasítja, ha a (6) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (7) bekezdésben meghatározott értékû vagyonnal rendelkeznek."

A Gyvt. 20. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit - a 19. §-ban meghatározottak alapulvételével - a települési önkormányzat képviselõ-testülete évente legalább egyszer felülvizsgálja."

A Gyvt. a következõ 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § Azon tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ gyermek után, akire tekintettel a tárgyév szeptember hónapjában rendszeres támogatást folyósítanak - kormányrendeletben meghatározott mértékû - egyszeri támogatás jár. Az egyszeri támogatás összegét a szeptember hónapban esedékes rendszeres támogatás folyósításával egyidejûleg kell kifizetni."

A Gyvt. 144. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A gyermektartásdíj megelõlegezésének, az otthonteremtési támogatásnak, valamint a 20/A. § szerinti egyszeri támogatásnak a teljes fedezetét a központi költségvetés elõleg nyújtásával biztosítja."

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló, az 1998. évi LXXXVI. törvénnyel módosított 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 22-23. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a Fot. a következõ új 23/A-23/F. §-sal egészül ki:

"22. § A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlõséget elõsegítõ, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétõl függetlenül  - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredõ társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

A jogosulti kör meghatározása

23. § (1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos Magyarországon élõ magyar állampolgár, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkezõ külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert azon személy jogosult, akinek

a) segédeszközzel vagy mûtéti úton nem korrigálható módon a látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),

b) hallásvesztesége olyan mértékû, hogy a beszédnek hallás útján történõ megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthetõ ejtése elmarad (hallási fogyatékos),

c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetõleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelõzõen bekövetkezõ súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékû (értelmi fogyatékos),

d) a mozgásrendszer károsodása illetõleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerû használatát igényli (mozgásszervi fogyatékos),

e) az a)-d) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),

f) hallásvesztesége olyan mértékû, hogy a beszédnek hallás útján történõ megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c), d) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),

és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

(2) Fogyatékossági támogatásra nem jogosult az a súlyosan fogyatékos személy, aki

a) vakok személyi járadékában,

b) magasabb összegû családi pótlékban

részesül.

(3) Megszûnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha

a) a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;

b) a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja.

(4) Szünetel a fogyatékossági támogatás folyósítása, ha a jogosult egybefüggõen három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik. Ebben az esetben a támogatás szüneteltetését a külföldi tartózkodás negyedik hónapjának elsõ napjától kezdõdõen kell elrendelni.

A fogyatékossági támogatás mértéke

23/A. § A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) 50 %-a a 23. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti esetekben, kivéve az e § b) pontjában megjelölt eseteket,

b) 80 %-a,

ba) a 23. § (1) bekezdésének e) és f) pontja szerinti esetben,

bb) a 23. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában foglalt esetekben, feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.

Hatásköri, eljárási szabályok

23/B. § (1) A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás igénybejelentésre indul. A fogyatékossági támogatás megállapítása elsõ fokon az igénylõ lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fõvárosi egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) hatáskörébe tartozik. A MEP határozata ellen benyújtott fellebbezést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) bírálja el.

(2) Ha a támogatás a tartózkodási hely szerint került megállapításra, a MEP a határozat egy példányát tájékoztatásul megküldi a lakóhely szerint illetékes MEP-nek.

(3) Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló igényt azért utasították el, mert az igénylõ nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerõre emelkedését követõ egy éven belül elõterjesztett újabb igénybejelentésre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylõ állapota az elutasítás óta rosszabbodott. Egyéb esetben az igényt el kell utasítani.

23/C. § (1) A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az Országos Orvosszakértõi Intézet (a továbbiakban: OOSZI) illetékes szakértõ bizottsága végzi.

(2) A súlyosan fogyatékos állapot fennállását - ha a szakvélemény eltérõen nem rendelkezik - öt évenként az OOSZI felülvizsgálja.

23/D. § (1) A fogyatékossági támogatásra való jogosultság, a jogosultat érintõ jog és kötelezettség megállapítására az e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A fogyatékossági támogatásra vonatkozó államigazgatási ügyben az érdemi határozatot az igény benyújtásától számított hatvan napon belül kell meghozni. Az OOSZI a szakvéleményét a megkereséstõl számított negyven napon belül köteles elõterjeszteni.

(3) A fogyatékossági támogatásban részesülõ, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintõ lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a MEP-et.

(4) Ha a támogatásra vonatkozó igényt jogerõsen megállapítják, az ellátás az igény benyújtásától esedékes.

(5) A fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A fogyatékossági támogatás folyósítása, finanszírozása, a

jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése

23/E. § (1) A fogyatékossági támogatást a MEP folyósítja.

(2) A bentlakásos intézményben lakó súlyosan fogyatékos cselekvõképtelen személy ellátását az intézmény vezetõjének kell folyósítani. Az intézmény vezetõje a jogosult személy fogyatékossági támogatását az intézmény költségvetésétõl elkülönítetten kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást.

(3) A fogyatékossági támogatás teljes fedezetét a központi költségvetés biztosítja.

(4) Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az a személy, aki

a) arra nem jogosult, vagy

b) kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.

(5) Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtõl számított harminc napon belül írásban kötelezték.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott idõ elteltével a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy az ellátás megszûnésétõl számított kevesebb mint három év telt el.

(7) Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egyösszegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a MEP legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetõleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.

A nyilvántartásra, adatvédelemre vonatkozó rendelkezések

23/F. § (1) A MEP a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a jogosult természetes személyazonosító adatait;

b) a jogosult állampolgárságát, illetõleg bevándorolt vagy menekült jogállását;

c) a jogosult belföldi lakó-, és/vagy tartózkodási helyét;

d) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;

e) a fogyatékossági támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;

f) a felülvizsgálat idõpontját;

g) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám).

(2) A MEP a nyilvántartásból adatot törvény alapján adatkezelésre jogosult szervnek - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejû megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.

(3) A nyilvántartásból a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megszûnésétõl számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.

(4) Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezetõ szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetõleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak. Az e törvény alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók."

A Fot. 30. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ új d) ponttal egészül ki:

"a) a súlyos fogyatékosság minõsítésének, felülvizsgálatának részletes szabályait;

b) a fogyatékossági támogatás folyósításának, elszámolásának szabályait;

d) a Fogyatékosügyi Tanács szervezetére és mûködésére vonatkozó részletes szabályokat."

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 4. §-ának f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy: az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul;"

A Cst. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegû családi pótlék annak a hónapnak a végéig - de legfeljebb a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig - jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban elõírtak szerint igazolták."

A Cst. 9. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Azután a gyermek után, akire tekintettel tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegû családi pótlékot folyósítanak, az ezt követõen folyósított iskoláztatási támogatásnak a havi összege nem lehet kevesebb a korábban utána folyósított magasabb összegû családi pótlék összegénél."

(1) A törvény 1-17. §-a, 18. §-a - az e § (2) bekezdésében meghatározott részei kivételével - 20-24. §-a a kihirdetést követõ második hónap elsõ napján lép hatályba. Ezzel az idõponttal egyidejûleg az Flt. 14. §-ának (6) bekezdése, 21. §-ának (5) bekezdése, 28. §-ának (4)-(5) bekezdése, 39. §-a (3) bekezdése b) pontjának 2. alpontja, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. §-a (2) bekezdésének k) pontja hatályát veszti.

(2) A törvény 18. §-a (1) bekezdésének az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének g) pontját megállapító része, 18. §-a (3) bekezdésének az Flt. 39. §-a (5) bekezdését megállapító része, 19. §-a, 25. §-a, 30. §-a, 33-48. §-a, valamint 59. §-a 2000. január 1-jén lép hatályba. Ettõl az idõponttól kezdõdõen az Flt. 17. §-ának a)-b) pontja, a 18. §-át megelõzõen a "Munkahelymegõrzés támogatása" alcím, valamint 18. §-a, 20. §-ának (3) bekezdése, 39/A. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a " - foglalkoztatási alaprész tekintetében a gazdasági miniszterrel egyetértésben - ² , c) pontjában a " - a foglalkoztatási alaprészt illetõen a gazdasági miniszter egyetértésével - ² , a 39/A. §-a (9) bekezdésében "a foglalkoztatási alaprész központi kerete tekintetében a gazdasági miniszterrel," a 39/B. § (1) bekezdésében a " - a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi kerete tekintetében a gazdasági miniszterrel egyetértésben hozott -," szövegrész, 49. §-a (2) bekezdésének c) pontja (4) bekezdése, 51. §-a, 51/A. §-ának (8) bekezdése, valamint a Met. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja hatályát veszti és az Flt. 10. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a "gazdasági miniszter" szövegrész helyébe a "szociális és családügyi miniszter" szövegrész, 17. §-át megelõzõen a "Munkahelyteremtés támogatása" alcím helyébe "Önfoglalkoztatás támogatása" alcím, 39/A. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a "foglalkoztatási alaprész" szövegrész helyébe a "39. § (5) bekezdésében meghatározott célelõirányzat" szövegrész, a 39/A. §-a (5) bekezdésének felvezetõ szövegében a "gazdasági miniszter" szövegrész helyébe a "szociális és családügyi miniszter" szövegrész, az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében a "70 %- át" szövegrész helyébe a "75 %- át" szövegrész lép.

(3) A törvény 27-28. §-a, a 29. §-a - az Szt. 37/A. §-a (1) bekezdésének ac) pontját megállapító része kivételével -, valamint 31-32. §-a 2000. május 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejûleg az Szt. 25. §-ának (3) bekezdésében "a munkanélküliek jövedelempótló támogatását" szövegrész, továbbá az Szt. 33-37. §-a, és a 33. §-át megelõzõ "Munkanélküliek jövedelempótló támogatása" alcím hatályát veszti. Az Szt. 33-37. §-ának rendelkezéseit azonban az e törvény 56. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott esetekben tovább kell alkalmazni.

(4) A törvény 5. §-át azokra a támogatás iránti kérelmekre kell alkalmazni, amelyeket e törvény hatályba lépését követõen nyújtanak be.

(1) Annak részére, aki az 54. § (1) bekezdésében meghatározott idõpontot megelõzõen a munkanélküli járadék jogosultsági feltételeivel rendelkezik, és a munkanélküli járadék iránti kérelmét eddig az idõpontig benyújtja, a munkanélküli járadék folyósításának idõtartamát ezen idõpontot megelõzõ napon hatályban lévõ szabályok alapján kell megállapítani.

(2) A munkanélküli ellátásnak keresõ tevékenység folytatása melletti folyósítására az 54. § (1) bekezdésében meghatározott idõpontot követõ 2. hónap elsõ napjáig az 54. § (1) bekezdésében meghatározott idõpontot megelõzõen hatályos szabályokat kell alkalmazni feltéve, ha a munkanélküli járadék folyósítása, valamint az az alatt folytatott keresõ tevékenység ezen idõpontot megelõzõen kezdõdött, és a keresõ tevékenységet a munkaügyi központnak ezen idõpontot megelõzõen bejelentették.

(3) A törvény 12. §-ának (3) bekezdését, valamint 54. §-a (1) bekezdésének az Flt. 14. §-ának (6) bekezdését hatályon kívül helyezõ rendelkezését arra kell alkalmazni, aki a munkanélküli járadék iránti kérelmét az 54. § (1) bekezdésében meghatározott idõpontot követõen nyújtja be.

(4) A törvény l5. §-ának (1) bekezdését arra a munkanélkülire kell alkalmazni, akinek a munkanélküli járadék folyósításának idõtartamát az 54. § (1) bekezdésében meghatározott idõponttól hatályos szabályok szerint állapították meg.

(1) Annak a munkanélkülinek, akinek jövedelempótló támogatásra való jogosultsága 2000. május 1-jét megelõzõen keletkezik és az ellátás megállapítására irányuló kérelmét 2000. április 30-áig benyújtja, az ellátást a 2000. április 30-án hatályban lévõ jogszabályok alapján kell megállapítani és folyósítani.

(2) Annak a munkanélkülinek, akinek 2000. május 1-jét megelõzõen jövedelempótló támogatásra való jogosultságát megállapították, az ellátást a 2000. április 30-án hatályban lévõ szabályok alapján tovább kell folyósítani.

(3) Annak a munkanélkülinek, akinek a jövedelempótló támogatás folyósítása 2000. május 1-jén vagy ezt követõen szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszüntetését követõen, az ellátást a 2000. április 30-án hatályban lévõ szabályok alapján tovább kell folyósítani.

(4) Annak az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, akinek a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát 2000. május 1-je elõtt állapították meg, az e törvénnyel megállapított Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti együttmûködési kötelezettsége a rendszeres szociális segélyre való jogosultság felülvizsgálatának idõpontjától áll fenn.

(5) Az a települési önkormányzat, amely a rendszeres szociális segélyben részesülõk együttmûködési kötelezettségének tárgyában önkormányzati rendeletet alkotott, köteles a rendeletét e törvény kihirdetésétõl számított öt hónapon belül felülvizsgálni.

(1) A törvény 33-44. §-ának rendelkezéseit 2000. január 1-jét követõen indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A 35. § által megállapított, az Mvt. 80. §-ában foglalt rendelkezéseket a hatálybalépés elõtt befolyt, de még meg nem hirdetett bírságösszeg felhasználására is alkalmazni kell.

(3) 2000. január 1-jétõl a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok szervezeteibe tartozó megyei (fõvárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõségek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség területi szerveiként folytatják mûködésüket.

(1) A törvény 49-50. §-a 2000. szeptember 1-jén lép hatályba, azonban fogyatékossági támogatásra való jogosultságot legkorábban 2001. július 1-jétõl lehet megállapítani.

(2) A törvény 26. §-a, 29. §-ának az Szt. 37/A. §-a (1) bekezdésének ac) pontját megállapító része, 51-53. §-a, valamint e § (3)-(7) bekezdése 2001. július 1-jén lép hatályba.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt hatálybalépéssel egyidejûleg hatályát veszti a Cst. 7. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában a "(személyre)", 7. §-ának (3) bekezdésében a "(személyt)", 8. §-ának (1) bekezdésében a "(személy)" szó.

(4) Az a tizennyolc évesnél idõsebb személy, aki után 2001. június 30-án magasabb összegû családi pótlékra való jogosultság áll fenn, az ellátásra 2001. július 1-jétõl saját jogán lesz jogosult, de a 2000. június 30-án hatályban lévõ jogszabályok alapulvételével, ide nem értve az ellátás mértékére vonatkozó rendelkezést.

(5) 2001. június 30-át követõ idõponttól vakok személyi járadékára való új jogosultság nem állapítható meg. A vakok személyi járadékát azonban meg kell állapítani annak a személynek, akinek a vakok személyi járadékára való jogosultsága 2001. július l-jét megelõzõen keletkezik és az ellátás megállapítására irányuló kérelmét 2001. június 30-áig benyújtja. A 2001. július 1-jei idõpont elõtt megállapított vakok személyi járadékát a 2001. június 30-án hatályban lévõ jogszabályok alapulvételével - ide nem értve az ellátás mértékére vonatkozó rendelkezést - tovább kell folyósítani.

(6) A vakok személyi járadékára és/vagy a magasabb összegû családi pótlékra jogosult személy, amennyiben egyidejûleg fogyatékossági támogatásra is jogosult lenne, úgy a választása szerinti ellátásra szerez jogosultságot.

(7) A bírósági végrehajtásról szóló, többször módosított 1994. évi LIII. törvény 74. §-a a következõ új n) ponttal egészül ki:

"n)a fogyatékossági támogatás."

(1) Ahol jogszabály Érdekegyeztetõ Tanácsot említ, azon az Országos Munkaügyi Tanácsot kell érteni.

(2) Ahol jogszabály Népjóléti Képzési Központot, továbbá Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézetet említ, azon Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet kell érteni.

(3) Ahol jogszabály Országos Munkaügyi Módszertani Központot említ, azon Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központot kell érteni.