ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
T/1816/2.
Dr Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94.§ (1) bekezdése és 102.§ (1) bekezdése alapján a Szent István-i államalapítás emlékének megörökítésérõl és a Szent Koronáról szóló T/1816. számú törvényjavaslathoz az alábbi
módosító javaslatot
nyújtom be:
1. A törvényjavaslat 2. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosuljon, (3) bekezdése pedig maradjon el:
"2. §
(1) A Szent Koronához tartozó jelvények
a) a királyi jogar,
b) a koronázási palást,
c) az országalma,
d) a koronázási kard.
(2) A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket [- a koronázási palást kivételével - az Országgyûlés] a Magyar Nemzeti Múzeum épületében õrzik.
[(3) A koronázási palást õrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum marad.]
2. A törvényjavaslat 3. §-a a következõképpen módosuljon:
"3. §
A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket [- az õrzés helyéül szolgáló épületre irányadó látogatási rendnek megfelelõen -] bárki megtekintheti. A megtekintést a nemzeti ünnepeken ingyenesen kell biztosítani."
I n d o k o l á s
1. Magyarország: köztársaság. Az Országház épülete a magyar köztársasági államiság szimbóluma. A magyar királyoknak a Nemzeti Múzeumban õrzött koronája a magyar múlt megbecsült ereklyéje. Ugyanakkor a királyi koronának a modern köztársasági Magyarországon nincs közjogi funkciója, és ezért nem indokolt azt az Országházban elhelyezni.
2. Miként azt a törvényjavaslat indoklása is tartalmazza, "A Szent Korona visszaadásának feltételeit az 1977 decemberében kelt magyar-amerikai diplomáciai levélváltás rögzíti. Ennek lényege abban foglalható össze, hogy "a Koronát és az egyéb koronázási jelvényeket folyamatosan nyitva álló budapesti történelmi helyen kell kiállítani, ahol azokat az ország népe, a határon túli magyarok, illetve a külföldiek megtekinthetik"." Ezzel a levélváltással - mely a diplomáciai gyakorlat szerint nemzetközi szerzõdésnek tekinthetõ - összhangban került a korona a Nemzeti Múzeumban elhelyezésre, amely a levélváltásban megfogalmazott követelményeknek maradéktalanul megfelel. A Nemzeti Múzeumban évi kétszázezer látogató tekinti meg a koronát és a koronaékszereket. Az Országház épülete a levélváltásban rögzítettek értelmében vett "folyamatosan nyitva álló" helynek nem tekinthetõ. Az Országházban az Országgyûlés folyamatos munkája folyik, itt nyert elhelyezést a miniszterelnök és közvetlen munkatársai, továbbá a köztársasági elnök és hivatala, ezért az Országház épületét látogatók csak korlátozottan kereshetik fel. Az Országház látogatóinak száma az elmúlt években csak töredéke volt a Nemzeti Múzeum látogatottságának.
3. Minthogy a koronázási palást átszállítására nincs mód, a korona áthelyezése elszakítaná a koronázási palástot a koronától, holott történetileg a korona a koronázási palásttal szerves egységet képet. Az effajta elhelyezés történetileg hiteltelen volna.
4. A Magyar Nemzeti Múzeumban jelentõs költséggel alakították ki a korona és a koronázási jelvények megfelelõ õrzésének technikai feltételeit. Ezek ismételt létrehozatala az Országház épületében mintegy 150 millió forintra becsült felesleges kiadást jelentene.
Mindennek alapján a korona áthelyezése az Országházba indokolatlan.
Budapest, 1998. november 8.
Bauer Tamás
SZDSZ