ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/1816/2.

Dr Áder János úrnak
az Országgyûlés elnökének

H e l y b e n

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 94.§ (1) bekezdése és 102.§ (1) bekezdése alapján a Szent István-i államalapítás emlékének megörökítésérõl és a Szent Koronáról szóló T/1816. számú törvényjavaslathoz az alábbi

módosító javaslatot

nyújtom be:

1. A törvényjavaslat 2. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosuljon, (3) bekezdése pedig maradjon el:

"2. §

(1) A Szent Koronához tartozó jelvények

a) a királyi jogar,

b) a koronázási palást,

c) az országalma,

d) a koronázási kard.

(2) A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket [- a koronázási palást kivételével - az Országgyûlés] a Magyar Nemzeti Múzeum épületében õrzik.

[(3) A koronázási palást õrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum marad.]

2. A törvényjavaslat 3. §-a a következõképpen módosuljon:

"3. §

A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket [- az õrzés helyéül szolgáló épületre irányadó látogatási rendnek megfelelõen -] bárki megtekintheti. A megtekintést a nemzeti ünnepeken ingyenesen kell biztosítani."

I n d o k o l á s

1. Magyarország: köztársaság. Az Országház épülete a magyar köztársasági államiság szimbóluma. A magyar királyoknak a Nemzeti Múzeumban õrzött koronája a magyar múlt megbecsült ereklyéje. Ugyanakkor a királyi koronának a modern köztársasági Magyarországon nincs közjogi funkciója, és ezért nem indokolt azt az Országházban elhelyezni.

2. Miként azt a törvényjavaslat indoklása is tartalmazza, "A Szent Korona visszaadásának feltételeit az 1977 decemberében kelt magyar-amerikai diplomáciai levélváltás rögzíti. Ennek lényege abban foglalható össze, hogy "a Koronát és az egyéb koronázási jelvényeket folyamatosan nyitva álló budapesti történelmi helyen kell kiállítani, ahol azokat az ország népe, a határon túli magyarok, illetve a külföldiek megtekinthetik"." Ezzel a levélváltással - mely a diplomáciai gyakorlat szerint nemzetközi szerzõdésnek tekinthetõ - összhangban került a korona a Nemzeti Múzeumban elhelyezésre, amely a levélváltásban megfogalmazott követelményeknek maradéktalanul megfelel. A Nemzeti Múzeumban évi kétszázezer látogató tekinti meg a koronát és a koronaékszereket. Az Országház épülete a levélváltásban rögzítettek értelmében vett "folyamatosan nyitva álló" helynek nem tekinthetõ. Az Országházban az Országgyûlés folyamatos munkája folyik, itt nyert elhelyezést a miniszterelnök és közvetlen munkatársai, továbbá a köztársasági elnök és hivatala, ezért az Országház épületét látogatók csak korlátozottan kereshetik fel. Az Országház látogatóinak száma az elmúlt években csak töredéke volt a Nemzeti Múzeum látogatottságának.

3. Minthogy a koronázási palást átszállítására nincs mód, a korona áthelyezése elszakítaná a koronázási palástot a koronától, holott történetileg a korona a koronázási palásttal szerves egységet képet. Az effajta elhelyezés történetileg hiteltelen volna.

4. A Magyar Nemzeti Múzeumban jelentõs költséggel alakították ki a korona és a koronázási jelvények megfelelõ õrzésének technikai feltételeit. Ezek ismételt létrehozatala az Országház épületében mintegy 150 millió forintra becsült felesleges kiadást jelentene.

Mindennek alapján a korona áthelyezése az Országházba indokolatlan.

Budapest, 1998. november 8.

Bauer Tamás
SZDSZ