Tisztelt Országgyûlés!

Az Országgyûlés Alkotmány- és igazságügyi bizottsága (továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) - elsõ helyen kijelölt bizottságként, a Kulturális és sajtó bizottsága (továbbiakban: Kulturális bizottsága) valamint a Költségvetési és pénzügyi bizottsága (továbbiakban: Költségvetési bizottság) megvitatta a Szent István-i államalapítás emlékének megörökítésérõl és a Szent Koronáról szóló, T/1816. számon beterjesztett törvényjavaslatot, továbbá az ahhoz benyújtott T/1816/60-64. számú kapcsolódó módosító javaslatokat.

Megjegyzés: A törvényjavaslat szövegébõl elhagyni javasolt szöveget [  ] zárójel közé téve, az új szövegrészeket pedig aláhúzással jelöljük. Ha a módosító javaslatban ettõl eltérõ jelölési mód szerepel - az egységes elbírálás megkönnyítése érdekében - az ajánlásban a javaslatot ehhez a jelölési módhoz igazítottuk annak szó szerinti tartalmára figyelemmel.
Ahol az ajánlás a bizottságok állásfoglalásaként a "nem támogatja" megjegyzést használja, ott a módosító javaslat a jelenlévõ képviselõk egyharmadának támogatását megkapta.
Ahol az ajánlás a bizottság nevét nem tartalmazza, ott az adott bizottság a módosító javaslatról nem foglalt állást.

Amennyiben a módosító javaslat a törvényjavaslat §-ainak, illetve a §-ok bekezdéseinek számozására, vagy a pontok jelölésére is vonatkozik, a javaslat elfogadása esetén ezek értelemszerûen megváltoznak a törvényjavaslat minden érintett rendelkezésében, hivatkozásában, az erre történõ külön utalás nélkül is.

A Házszabály 145. § (1) bekezdés b/ pontja szerinti, a módosító javaslatokra vonatkozó észrevételeket az ajánlás érintett pontjaihoz fûzött keretes megjegyzések tartalmazzák.

Módosításra irányuló törvényjavaslat esetén az ajánlás-tervezet akkor tartalmaz utalást a HSZ. 94. § (3) bekezdésére, ha a benyújtott módosító javaslat a módosítandó törvény törvényjavaslattal nem érintett §-ára vonatkozik, és ezért a módosító javaslat házszabályszerûségérõl bizottsági döntés szükséges.
Az ajánlás abban az esetben tartalmazza a fenti joghelyre történõ utalást, ha az elsõ helyen kijelölt bizottság megállapítja, hogy a módosító javaslat ellentétes a HSZ. 94. § (3) bekezdésében foglaltakkal.

A módosító javaslatok közötti összefüggésekre akkor utalunk, ha ugyanazon képviselõ által benyújtott módosító javaslatokról vagy több képviselõ által közösen benyújtott módosító javaslatokról egyszerre célszerû dönteni.

1. Horváth Béla képviselõ - kapcsolódva Dr. Szájer József, dr. Balsai István és dr. Bánk Attila képviselõk T/1816/47. számú módosító indítványhoz (T/1816/59. számú ajánlás 2. pontja) - a törvényjavaslat címének a következõ módosításának javasolja:

"[a] Szent István[-i] államalapításának, a kereszténység felvételének emléké[nek]rõl [megörökítésérõl] és a Szent Koronáról"

Indokolás: Lásd a T/1816/62. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja.

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

2. Horváth Béla képviselõ - kapcsolódva Bauer Tamás, dr. Hack Péter és Petõ Iván képviselõ T/1816/1. számú módosító indítványhoz (T/1816/59. számú ajánlás 1. pontja) - a törvényjavaslat címének a következõ kiegészítését javasolja:

"a Szent István-i államalapítás, a kereszténység felvétele emlékének megörökítésérõl és a Szent Koronáról"

Indokolás: Lásd a T/1816/60. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja.

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

3. Herényi Károly és dr. Kiss Gábor képviselõ - kapcsolódva dr. Szájer József, dr. Balsai István és dr. Bánk Attila képviselõ a T/1816/47. számú módosító indítványhoz (T/1816/59. számú ajánlás 2. pontja) - a törvényjavaslat címének és preambulumának a következõ módosítását javasolja:

"[a Szent István-i államalapítás emlékének megörökítésérõl és a Szent Koronáról

A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikébõl átléphessen a másikba, egyaránt pillant a múltba, hogy számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer esztendejérõl, s a jövõbe, hogy felkészüljön a következõ évezredre. Természetes kötelességének tekinti, hogy megemlékezzék a magyarság sorsfordulójáról: az államalapításról.

Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Mindaz, ami ma Magyarországot jelenti, Szent István államalapító mûvén nyugszik.

István király mûve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a nyugati keresztény kultúra elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ zavartalan fejlõdésének biztosításához. Az eltelt ezer év alatt a magyarság kialakította a maga összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínû kultúrközösségének.

A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésében bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetõvé, hogy a magyarság a nyugati kultúra hordozójaként és védelmezõjeként visszaverje a létére törõ támadásokat, hogy ne csak gyõzelmeiben, de a hódoltságok megszállások feldarabolások és diktátumok idején is megõrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat.

A hazánk címerét is díszítõ Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklyetárgyként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.

A Szent Korona egyedülálló tana, amely a középkor századaiban fokozatosan alakult ki, a nemzeti jellegû, majd késõbb az egész ország lakosságára érvényes szuverenitás nagy erejû jelképévé vált. Nem a mindenkori uralkodó, hanem a Szent Korona volt a közhatalom forrása és foglalata. Ez az eszme - a magyar közjogi gondolkodás kiemelkedõ és meghatározó teljesítménye - a Szent Korona részének tekintette nemcsak a rendeket, hanem késõbbi fejlõdése során az egész politikai nemzetet számarásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ezen eszme erkölcsi kisugárzása tette lehetõvé, hogy a magyar állam a történelem folyamán nemegyszer máshol példátlan jóakarattal és segítõkészséggel fogadja be az ide menekülõket. Múltunk iránti tiszteletünk kötelezõ parancsként írja elõ számunkra, hogy - a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve - a magyarság sorsát immár végleg Európa nyugati feléhez kötve, hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet elõtt.

A köztársasági államforma és a hatalomgyakorlás demokratikus módja nem változtat azon a tényen, hogy a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg. E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak.

Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország megemlékezve keresztény államiságunk kezdeteirõl - méltó helyére kívánja állítani a Szent Koronát, múzeumi tárgyból visszahelyezve azt az ország lakosságát képviselõ Országgyûlés oltalmába.

Ezért az Országgyûlés - tekintettel a Szent István-i államalapítás és a Szent Korona kiemelkedõ történelmi jelentõségére - a következõ törvényt alkotja:]

Szent István államalapításának emlékérõl és a Szent Koronáról

A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikébõl átléphessen a másikba, egyaránt pillant a múltba, hogy számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer esztendejérõl, s a jövõbe, hogy felkészüljön a következõ évezredre.

Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Magyarország ma is Szent István államalapító mûvén nyugszik.

 

István király mûve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a nyugat elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ fejlõdéséhez. Az eltelt ezer év alatt kialakítottuk a magunk összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínû közösségének.

A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetõvé, hogy a magyarság visszaverje a létére törõ támadásokat, hogy ne csak gyõzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megõrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat.

A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.

Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselõ Országgyûlés oltalma alá helyezi.

Ezért az Országgyûlés - tekintettel Szent István államalapítására és a Szent Korona kiemelkedõ történelmi jelentõségére - a következõ törvényt alkotja:""

Indokolás: Lásd a T/1816/64. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja.

- Az Elõterjesztõ képviselõje egyetért.

4. Bauer Tamás, Hack Péter és Petõ Iván képviselõ - kapcsolódva dr. Szájer József, dr. Balsai István és dr. Bánk Attila képviselõ T/1816/47. számú módosító indítványához (T/1816/59. számú ajánlás 2. pontja) - a törvényjavaslat preambulumának a következõ módosítását javasolja:

"A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikébõl átléphessen a másikba, egyaránt pillant a múltba, hogy számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer esztendejérõl, s a jövõbe, hogy felkészüljön a következõ évezredre. [Természetes kötelességének tekinti, hogy megemlékezzék a magyarság sorsfordulójáról: az államalapításról.]

Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország [a keresztény] Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött [meghatározó] szerepét. Mindaz, ami ma Magyarországot jelenti, Szent István államalapító mûvén nyugszik.

István király mûve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a nyugat[i keresztény kultúra] elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ [zavartalan fejlõdésének biztosításához] fejlõdéséhez. Az eltelt ezer év alatt [a magyarság] kialakított[a]uk a mag[a]unk összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínû [kultúr]közösségének.

A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetõvé, hogy a magyarság a nyugati kultúra hordozójaként és védelmezõjeként visszaverje a létére törõ támadásokat, [hogy ne csak gyõzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megõrizze erkölcsi tartását,] és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat.

A [hazánk címerét is díszítõ] Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklyetárgyként él a nemzet tudatában [és a magyar közjogi hagyományban.]

[A Szent Korona egyedülálló tana, amely a középkor századaiban fokozatosan alakult ki, a nemzeti jellegû, majd késõbb az egész ország lakosságára érvényes szuverenitás nagy erejû jelképévé vált. Nem a mindenkori uralkodók, hanem a Szent Korona volt a közhatalom forrása és foglalata. Ez az eszme - a magyar közjogi gondolkodás kiemelkedõ és meghatározó teljesítménye - a Szent Korona részének tekintette nemcsak a rendeket, hanem késõbbi fejlõdése során az egész politikai nemzetet származásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ezen eszme erkölcsi kisugárzása tette lehetõvé, hogy a magyar állam a történelem folyamán nemegyszer máshol példátlan jóakarattal és segítõkészséggel fogadja be az ide menekülõket. Múltunk iránti tiszteletünk kötelezõ parancsként írja elõ számunkra, hogy - a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve - a magyarság sorsát immár végleg Európa nyugati feléhez kötve, hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet elõtt.

A köztársasági államforma és a hatalomgyakorlás demokratikus módja nem változtat azon a tényen, hogy a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg. E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak.

Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország - megemlékezve keresztény államiságunk kezdeteirõl - méltó helyére kívánja állítani a Szent Koronát, múzeumi tárgyból visszahelyezve azt az ország lakosságát képviselõ Országgyûlés oltalmába.]

Ezért az Országgyûlés - tekintettel a Szent István-i államalapítás és a Szent Korona kiemelkedõ történelmi jelentõségére - a következõ törvényt alkotja:"

Indokolás: Lásd a T/1816/63/1. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja.

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

5. Horváth Béla képviselõ - kapcsolódva Lezsák Sándor képviselõ T/1816/21. számú módosító indítványhoz (T/1816/59. számú ajánlás 35. pontja) - a törvényjavaslat 1. §-ának a következõ kiegészítését javasolja:

"1. § A Szent István-i államalapítás a kereszténység felvételével a magyar történelem meghatározó sorsfordulója, ezért emlékét az Országgyûlés e törvényben megörökíti."

Indokolás: Lásd a T/1816/61. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. egyharmada sem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja.

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

7. Bauer Tamás, Hack Péter és Petõ Iván képviselõ - kapcsolódva dr. Szájer József, dr. Balsai István és dr. Bánk Attila képviselõ T/1816/47. számú módosító indítványáh oz (T/1816/59. számú ajánlás 2. pontja) - a törvényjavaslat 2. § (2) bekezdésének a következõ módosítását javasolja:

"(2) A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket [- a koronázási palást kivételével - az Országgyûlés épületében] a Magyar Nemzeti Múzeumban õrzik."

T/1816/63/3

Megjegyzés: Ez a módosító javaslat összefügg az ajánlás 8. pontjában szereplõ módosító javaslattal.

Indokolás: Lásd a T/1816/63/2. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja.

- a Költségvetési biz. egyharmada sem támogatja.

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

8. Bauer Tamás, Hack Péter és Petõ Iván képviselõ - kapcsolódva dr. Szájer József, dr. Balsai István és dr. Bánk Attila képviselõ T/1816/47. számú módosító indítványáh oz (T/1816/59. számú ajánlás 2. pontja) - a törvényjavaslat 2. § (3) bekezdésének az elhagyását javasolja:

"[(3) A koronázási palást õrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum marad.]"

Megjegyzés: A kapcsolódó módosító indítvány szó szerint megegyezik a T/1816/59. számú ajánlás 44. pontjában szereplõ indítvánnyal.

Indokolás: Lásd a T/1816/63/2. számú módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Alkotmányügyi biz. nem támogatja.

- a Kulturális biz. egyharmada sem támogatja.

- a Költségvetési biz. egyharmada sem támogatja.

- Az Elõterjesztõ képviselõje nem ért egyet.

9. Bauer Tamás, Hack Péter és Petõ Iván képviselõ - kapcsolódva dr. Szájer József, dr. Balsai István és dr. Bánk Attila képviselõ T/1816/47. számú módosító indítványáh oz (T/1816/59. számú ajánlás 2. pontja) - a törvényjavaslat 3. §-ának a következõ módosítását javasolja: