MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/1845. számú
törvényjavaslat

a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról

A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény
3. §-a (1) és (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A Díjjal okirat, jutalom és emlékszobor jár.

(2) Az emlékszobor 89 mm magas, bronzból készült, aranyozott, Kossuth Lajos, illetve Széchenyi István alakját formázó kisplasztikai alkotás. Az emlékszobor talapzata 255 mm magas, 40 mm átmérõjû, rézbõl készült henger, amelynek a szobrot tartó felsõ része aranyozott, az alsó - oklevéltartó - része ezüstözött."

A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló - az 1996. évi LI. törvénnyel és az 1997. évi LXXXIX. törvénnyel módosított - 1991. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: törvény) 6/A. és 6/B. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"6/A. § A Kormány

a) mûvészeti díjat alapíthat és adományozhat;

b) díjat alapíthat és adományozhat azok elismerésére, akik a Magyar Köztársaság hírnevének öregbítése, a reális és korszerû Magyarország-kép kialakítása és terjesztése érdekében kiemelkedõ tevékenységet folytatnak;

c) életmentõ emlékérmet alapíthat és adományozhat az életmentés során tanúsított hõsies magatartás elismerésére.

6/B. § A miniszterelnök

a) a magyar tudomány és mûvészet, valamint a magyar oktatás és mûvelõdés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére Magyar Corvin-lánc, Magyar Corvin-koszorú és Magyar Corvin-díszjelvény kitüntetést alapíthat és adományozhat;

b) az e törvény, az 1990. évi XII. törvény, a Kormány, valamint a miniszterelnök által alapított kitüntetések, díjak kezdeményezésének és adományozásának általános szabályait rendeletben állapítja meg."

A törvény 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A köztársasági elnök, az Országgyûlés elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a legfõbb ügyész, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevõszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a miniszter szakmai, a helyi önkormányzat helyi jellegû kitüntetõ címet, díjat, oklevelet, plakettet stb. alapíthat és adományozhat. Ezen elismerések elnevezésükben és külsõ formájukban nem hasonlíthatnak a Magyar Köztársasági Érdemrendhez, a Magyar Köztársasági Érdemkereszthez, a Kossuth-díjhoz, a Széchenyi-díjhoz, és a - kitüntetõ cím kivételével - nem viselhetõk."

A törvény 1. számú melléklete 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Köztársasági Érdemrend fokozatai:

a) nagykereszt a lánccal,

b) nagykereszt,

c) középkereszt a csillaggal,

d) középkereszt,

e) tisztikereszt,

f) lovagkereszt."

A törvény 1. számú mellékletének 3. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejûleg az eredeti (3) és (4) bekezdés jelölése (4) és (5) bekezdésre változik:

"(3) A nagykereszt a lánccal fokozat kizárólag államfõk részére adományozható. A nagykereszt a szalaghoz aranylánc függesztékkel kapcsolódik, a nagykereszthez járó csillag aranybevonatú."

A törvény 1. számú mellékletének 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8. § A Magyar Köztársaság elnöke élethosszig tulajdonosa a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykereszt a lánccal fokozatának."

A törvény 1. számú melléklete 3. §-ának (5) bekezdésében és 7. §-ának (2) bekezdésében a "kiskereszt" szövegrész helyébe a "lovagkereszt" szövegrész lép.

Ahol a jogszabály a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkereszt fokozatát említi, azon a kiskereszt fokozatot is érteni kell.

Ez a törvény a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.

A Kossuth-díjjal és a Széchenyi-díjjal járó jelvények jelenlegi formájukban és kivitelezésükben egy letûnt és történelmileg meghaladott korszak ízlésvilágát idézik. A külsõségeiben anakronisztikus jelvények nem méltóak a jövõ Magyarországának nevét öregbítõ kiemelkedõ tudományos, mûszaki, mûvészeti és kulturális teljesítmények elismerésére. E körülmény idõszerûvé tette a díjjal járó, az elismerés szimbolikus megjelenítését szolgáló tárgyaknak a jelenkor jelképrendszerébe illeszkedõ és egyben esztétikailag igényes újraformálását.

A magas állami kitüntetést szimbolizáló jelvény viselésére rendszerint az állami és nemzeti ünnepek, valamint egyéb jelentõs tudományos, kulturális, esemény alkalmával kínálkozik lehetõség. Annak érdekében, hogy a kitüntetett részére a mindennapi élet színterén is elhelyezhetõ emléktárgy álljon rendelkezésre, a kitüntetéssel a jövõben jelvény helyett a díjnak nevet adó államférfiak 89 mm magas, bronzból készült, aranyozott, 255 mm magas, 40 mm átmérõjû, rézbõl készült talapzaton álló szobrának adományozására kerül sor.

A fenti cél érvényesítése szükségessé teszi a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény érintett rendelkezéseinek a törvényjavaslat 1. §-a szerinti módosítását.

1. A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény a Kormány kitüntetés alapítási és adományozási jogkörét a jövõre nézve behatárolta. A törvény - a hatálybalépésével egyidejûleg - hatályon kívül helyezte a Kormány által azt megelõzõen alapított kitüntetésekre vonatkozó kormányrendeleteket és kormányhatározatokat. E múltra tekintõ rendelkezés azonban nem érintette az "Életmentõ Emlékérem" kitüntetõ jelvény alapításáról szóló 1018/1965. (VI. 20.) Korm. határozat hatályát. Ez azt jelenti, hogy a törvény az emlékérmet továbbra is az állami kitüntetések és kitüntetõ címek sorába tartozóként ismeri el, és a jövõre nézve is biztosítja a Kormány részére e kitüntetés adományozásának jogát. E sajátos megoldásból eredõen azonban az emlékérem alapítása és adományozása nem illeszkedik az állami kitüntetéseknek a törvény által eredetileg kialakított, sem pedig a 6/A. és 6/B. § beiktatásával továbbfejlesztett rendszerébe. E hiányosság oly módon orvosolható, ha a törvény felhatalmazó rendelkezései kiegészülnek az emlékérem alapítására és adományozására vonatkozó rendelkezéssel.

2. Hiányzik a kitüntetések sorából a történelmi hagyományokkal rendelkezõ - a magyar tudomány és mûvészet, valamint a magyar oktatás és mûvelõdés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgáló - "Magyar Corvin-lánc", a "Magyar Corvin-koszorú" és a "Magyar Corvin-díszjelvény" kitüntetés. A kitüntetést 1930-ban Horthy Miklós kormányzó alapította, utoljára 1943-ban adományozták. A fix számú, így a továbbiakban csak az elõzõ kitüntetett kiesése esetén adományozható kitüntetés igen magas társadalmi elismerést jelentett. Ezt a hiányt pótolja a törvény célirányos módosítása, amely a miniszterelnököt hatalmazza fel a kitüntetés alapítására és adományozására.

3. Az állami kitüntetés az állam és a társadalom egészének megbecsülését nyilvánosan kifejezésre juttató elismerési forma. Az állami kitüntetések presztízsének megõrzése és erõsítése szükségessé teszi, hogy az adományozás gyakorlatában hangsúlyosan és egységesen érvényesüljenek azok a kritériumok, amelyek biztosítják, hogy állami kitüntetésben csak az arra valóban érdemes és méltó személyek részesüljenek. Az érintett szabályok kimunkálása nem a Kormány hatáskörébe tartozó feladat, ugyanakkor biztosítani szükséges a szabályozás ágazati érdekektõl való függetlenségét. E cél elérése legcélszerûbben úgy biztosítható, ha a miniszterelnök kap felhatalmazást az érintett kérdések rendeleti úton történõ szabályozására. A felhatalmazás az 1990. évi XII. törvény, az 1991. évi XXXI. törvény, továbbá a Kormány, valamint a miniszterelnök által alapított kitüntetések, díjak adományozásával kapcsolatos döntéselõkészítés - törvényben nem szabályozott - kérdéseire terjed ki. A miniszterelnök rendelete a jogszabályok hierarchikus rendjében a miniszteri rendelettel azonos szinten helyezkedik el, ezért a jogalkotási törvény rendelkezése alapján kiadásához törvényi felhatalmazás szükséges.

A törvényi konstrukció az állami kitüntetések számának csökkentését célozza, ugyanakkor felhatalmazást ad a miniszterek részére a szakmai munka elismerését szolgáló díjak, címek alapítására és adományozására. A törvényszöveg hiányossága azonban, hogy más állami szervek Országgyûlés által választott, miniszteri vagy annál magasabb jogállású vezetõi részére ugyanezt a lehetõséget nem biztosítja. E hiányosság kiküszöbölése érdekében a tervezet a szakmai munka elismerését szolgáló díjak, címek alapítására és adományozására vonatkozó jogosítványt kiterjeszti mind az azt kezdeményezõ Országos Igazságszolgáltatási Tanácsra, az Állami Számvevõszék elnökére, mind pedig a köztársasági elnökre, az Országgyûlés elnökére, az Alkotmánybíróság elnökére, a Magyar Nemzeti Bank elnökére, a legfõbb ügyészre, az állampolgári jogok országgyûlési biztosára, a Gazdasági Versenyhivatal elnökére. Ezt a célt szolgálja a törvény 7. §-a (1) bekezdésének módosítása.

A Magyar Köztársasági Érdemrendbõl hiányzik a kizárólag az államfõk részére adományozható fokozat, ami már több alkalommal okozott bonyodalmat a diplomáciai protokollban. A hiányosság kiküszöbölése érdekében e kitüntetés fokozatait indokolt kibõvíteni a "nagykereszt a lánccal" elnevezésû új, legmagasabb, a jelzett személyi kör részére adományozható fokozattal.

E változásra tekintettel módosítani szükséges a törvény mellékletének 8. §-át is, amely a Magyar Köztársaság elnökét - ex lege - a Magyar Köztársasági Érdemrend legmagasabb fokozatának élethosszig tartó tulajdonosává nyilvánítja.

Indokolt továbbá a "kiskereszt" fokozat elnevezésének "lovagkeresztre" történõ megváltoztatása, mivel a jelenlegi jelzõs szerkezet eleve kisebbíti a kitüntetés erkölcsi rangját. Ennek tulajdonítható, hogy a közvélemény a "kiskereszt" fokozatot a kitüntetési hierarchiában alacsonyabb szintre helyezi a Magyar Köztársasági Érdemrend arany vagy ezüst fokozatánál. Ezzel egyidejûleg egyértelmûvé kell tenni, hogy nem a korábban odaítélt "kiskereszt" fokozat kitüntetés megszüntetésérõl, hanem csupán az elnevezés megváltoztatásáról van szó, továbbá, hogy a "kiskereszt" és a jövõben adományozható "lovagkereszt" között fokozati különbség nincs.