MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1848.
törvényjavaslat

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl

(1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a Kormány irányítása alatt mûködõ országos hatáskörû közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el.

(2) A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési szervként mûködik, szervezeti és mûködési szabályzatát a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

(3) A Felügyelet székhelye: Budapest.

A Felügyelet tevékenységének célja a pénz- és tõkepiac zavartalan, illetve eredményes mûködésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elõsegítése, a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítõ befektetési szolgáltatási, az elszámolóházi, a befektetési alapkezelési, árutõzsdei, a biztosítási, biztosításközvetítõi, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végzõ szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíj-pénztárak, közraktárak, kockázati tõketársaságok, kockázati tõkealapok, kockázati tõkealap kezelõk, valamint a tõzsdék és tagjaik (a továbbiakban együtt: pénzügyi szervezetek) prudens mûködésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete útján.

A Felügyelet hatásköre kiterjed:

a) a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény ( a továbbiakban: Hpt.),

b) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény ( a továbbiakban: Épt.),

c) a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény,

d) az árutõzsdérõl és az árutõzsdei ügyletekrõl szóló 1994. évi XXXIX. törvény,

e) a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény ( a továbbiakban: Bit.),

f) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,

g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,

h) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény,

i) az egyes szakosított hitelintézetekrõl szóló törvények,

j) a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény

hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.

(1) A Felügyelet ellátja mindazon feladatokat, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A Felügyelet eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt az e törvényben és a 3. §-ban felsorolt törvényekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Felügyelet határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert illetõleg a felügyelt intézményeket és személyeket érintõ jogszabályok elõkészítése során, valamint javaslatot tesz e jogszabályok megalkotására.

(5) A Felügyelet tevékenységérõl minden év március 31-ig beszámol a Kormánynak, továbbá minden év július 31-ig közzéteszi éves tájékoztatóját.

(6) A Felügyelettel szemben - hatósági jogkörben hozott határozatai miatt - kártérítési igény csak akkor érvényesíthetõ, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása törvénysértõ, és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elõ.

(1) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatóságokkal, illetve az általuk létrehozott nemzetközi szervezetekkel együttmûködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetbe beléphet.

(2) A nemzetközi együttmûködés során a külföldi felügyeleti hatóságoktól kapott adatokat, információkat a Felügyelet az alábbi célokra használhatja fel, illetõleg külföldi felügyeleti hatóságoknak az alábbi célokra adhat ki adatokat:

a) a pénzügyi szervezetek alapításának, mûködésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenõrzéséhez,

b) felügyeleti határozatok, így különösen intézkedések, illetve szankciók megalapozásához.

(1) A Felügyelet a bank- és értékpapír titok, a pénztár titok, a biztosítási titok valamint az üzleti titok megtartása mellett - a pénz- és tõkepiaci szereplõk, a befektetõk, a betétesek, a biztosítottak, vagy a pénztártagok védelme érdekében - jogosult határozatait részben vagy egészben a Pénzügyi Közlönyben és az általa célszerûnek tartott más módon közzétenni.

(2) A Felügyelet rendszeresen közzéteszi a Pénzügyi Közlönyben

a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezõk jegyzékét;

b) azon külföldi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen alapuló együttmûködési megállapodást kötött.

(1) A Felügyeletet az elnök vezeti, akinek egy helyettese van.

(2) A Felügyelet elnökét és elnökhelyettesét - a pénzügyminiszter javaslatára - a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A kinevezés idõtartama hat év.

(3) A Felügyelet elnöke és elnökhelyettese tekintetében a munkáltatói jogokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -a pénzügyminiszter gyakorolja.

(4) Felmentéssel szûnik meg a Felügyelet elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha

a) jogerõs bírói ítélet megállapítása szerint bûncselekményt követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált,

b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,

c) tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg,

4. tevékenységével a Felügyelet mûködését veszélyezteti,
5. a Kormány megítélése szerint az elnök vagy az elnökhelyettes neki felróható módon nem tesz eleget megbízatásából eredõ feladatainak.

(5) Ha a Felügyelet elnökének, illetõleg elnökhelyettesének megbízatása felmentéssel szûnik meg, a felmentést nyilvánosan indokolni kell.

(6) A Felügyelet elnökére, elnökhelyettesére és alkalmazottaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselõk jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései az irányadók, azzal, hogy a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék, a 42. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megállapított arány negyvennyolc százalék.

(7) A Felügyeleten ügyvezetõ igazgatói megbízás is adható, azzal, hogy az ügyvezetõ igazgató olyan fõosztályvezetõi besorolással rendelkezõ személy, aki több fõosztály vezetését látja el.

A Felügyelet elnöke

a) irányítja a Felügyelet munkaszervezetét,

b) gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat,

c) irányítja a Felügyelet gazdálkodását,

d) képviseli a Felügyeletet,

e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Felügyelet szervezeti és mûködési szabályzata a hatáskörébe utal,

f) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Felügyelet feladatkörét érintõ kérdések tárgyalásakor.

(1) A Felügyelet elnöki és elnökhelyettesi tisztségére az nevezhetõ ki, aki szakirányú felsõfokú végzettséggel, továbbá legalább ötévi, valamely pénzügyi szervezetnél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenõrzése területén szerzett vezetõi vagy ezzel egyenértékû külföldi gyakorlattal rendelkezik.

(2) Szakirányú felsõfokú végzettségnek minõsül az állam- és jogtudományi egyetemen, közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diploma, államigazgatási fõiskolán vagy pénzügyi és számviteli fõiskolán szerzett oklevél.

1. A Felügyeleten nem létesíthetõ közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselõ ezáltal a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenõrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

(3) A Felügyelet köztisztviselõje az öröklés kivételével:

a) tulajdont pénzügyi szervezetben,

b) állampapír, letéti jegy, befektetési jegy, valamint zártkörûen kibocsátott értékpapír kivételével értékpapírt,

c) a b) pontban fel nem sorolt egyéb befektetési eszközt (Az Épt. 5. §-a)

nem szerezhet.

(4) A Felügyelet köztisztviselõje pénzügyi szervezetben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának pénzügyi szervezetben fennálló tulajdoni részesedésérõl, továbbá a tulajdonában lévõ minden olyan befektetési eszközrõl, amelyet kinevezése után nem szerezhet.

(5) A Felügyelet köztisztviselõje a kinevezése elõtt, illetõleg öröklés útján szerzett, a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadát, értékpapírját és egyéb befektetési eszközét a kinevezéstõl illetve a szerzéstõl számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(6) A Felügyelet köztisztviselõje a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követõen a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot, értékpapírt vagy egyéb befektetési eszközt szerzett.

(7) Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (6) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet köztisztviselõje nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(8) A Felügyelet köztisztviselõje kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselõje a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen idõszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(9) A Felügyelet köztisztviselõje kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni biztosító egyesületben, illetve magánnyugdíj-pénztárban fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselõje nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(10) A Felügyelet köztisztviselõje kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója pénzügyi szervezettel vezetõ tisztségviselõi jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a kinevezést követõen keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Felügyelet köztisztviselõje nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a pénzügyi szervezetet, amelynél a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója a felsoroltak szerinti jogviszonnyal rendelkezik.

(11) A Felügyelet köztisztviselõje befektetési jegyet, zárt körben kibocsátott értékpapírt a munkáltatói jogkör gyakorlója által szabályozottan szerezhet.

(12) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.

(13) Külön törvény egyéb összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat.

(1) A Felügyelettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló vagy állt személy szakmai titokként köteles megõrizni a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény elõírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé tenni.

(2) A (1) bekezdésben felsorolt személy a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott adatot, tényt vagy körülményt nem teheti jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatja.

(1) Ez a törvény 2000. április 1-jén lép hatályba.

(2) Az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosításfelügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet 2000. április 1-jén megszûnik, e naptól kezdve e szervek jogutódja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

(3) Ahol jogszabály Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletet, Állami Biztosításfelügyeletet vagy Állami Pénztárfelügyeletet, illetõleg Pénztárfelügyeletet említ, azon az e törvény szerinti Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét kell érteni.

(4) A törvény hatálybalépésekor az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletnél, az Állami Biztosításfelügyeletnél és az Állami Pénztárfelügyeletnél folyamatban lévõ ügyekben a Felügyelet jár el. Az eljárás során az eljárás megindításakor hatáskörrel rendelkezõ felügyeleti hatóságra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(5) A Felügyelet azon köztisztviselõje, aki a törvény hatálybalépésekor az Állami Biztosításfelügyelettel, illetõleg az Állami Pénztárfelügyelettel állt köztisztviselõi jogviszonyban, a 10. § (3) bekezdése szerinti tulajdoni hányadát, értékpapírját, illetõleg egyéb befektetését köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenteni, valamint azt a törvény hatálybalépésétõl számított hat hónapon belül elidegeníteni. A 10. § (3) bekezdésébe ütközõ tulajdoni hányad, illetõleg befektetés elidegenítéséig nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében és meghozatalában, amely a tulajdoni hányaddal, illetõleg befektetéssel érintett intézményre vonatkozik.

(1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 8. §-ában a " a pénzügyminiszter a Pénztárfelügyelet útján" szövegrész helyébe a " Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete" szövegrész lép.

(2) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 101. §-ában "felügyeletét a pénzügyminiszter - a Pénztárfelügyelet útján - látja el" szövegrész helyébe "felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el" szövegrész lép.

(3) A Bit. 103. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"103. § A Felügyelet hatáskörét és jogállását külön törvény határozza meg."

(4) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 102. §-ának helyébe a következõ szöveg lép:

"102. § A Felügyelet hatáskörét és jogállását külön törvény határozza meg."

(5) A Bit. 121. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) az MNB részére, írásbeli kérelemre történõ adatszolgáltatásra,"

(6) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdésében szereplõ felsorolás kiegészül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:

a) az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletrõl szóló 1996. évi CXIV. törvény;

b) a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény 41. §-a ;

c)a Bit. 104. §-a, 105. §-ának (1)-(2) bekezdése, 119. §-a, 122. §-ának (1) és (3) bekezdése;

d) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 104. §-ának (1)-(3) és (5)-(7) bekezdése, 105. §-a, 121. §-ának (2) bekezdésének d) pontjából az "az Állami Biztosítás Felügyelet, az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet" szövegrész;

e) a Hpt. 3. §-a (5) bekezdésének második és harmadik mondata, valamint 196. §-a;

f) a Hpt. módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 66. §-a.

A törvényjavaslat alapvetõ célja, hogy az Állami Pénz - és Tõkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosítási Felügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet összevonásával megteremtse a Kormány felügyelete alatt álló egységes pénzügyi felügyeleti szerv jogi kereteit.

A gazdaság stabilitása szempontjából kiemelt fontosságú a pénzügyi rendszer biztonságos mûködése és az ezt biztosító hatékony felügyeleti szervezet. Az elmúlt évek problémái és különösen az elmúlt évben bekövetkezett tõzsdeválság és az egyes pénzügyi intézmények csõdje rávilágított arra, hogy hatékonyabbá kell tenni a felügyeleti rendszert.

A magyar pénzügyi piacon az elmúlt években jelentõs változások mentek végbe és a közeljövõben is nagy változások várhatóak a nemzetközi folyamatoknak megfelelõen. A banki tevékenység egyre inkább univerzálissá válik, új termékek terjednek el, az egyes pénzügyi intézmények összefonódnak és közös termékekkel jelennek meg. Jelentõs mértékben növekszik a mérlegen kívüli tételek aránya és a tõkebefektetések volumene. Magyarország Európai Unióhoz történõ csatlakozása szintén nagymértékben át fogja alakítani a pénzügyi piacot. Az egységes piacra történõ belépés már a csatlakozás elõtt megköveteli a szabályok nagyfokú harmonizációját és a felügyelet felkészítését az új feladatokra.

Az Európai Unióhoz történõ csatlakozás kapcsán is kiemelt feladat a konszolidált felügyelet rendszerének kialakítása, a felügyeletek közötti operatív együttmûködés fejlesztése, valamint ezek jogi akadályainak elhárítása.

A törvényjavaslat az Állami Pénz - és Tõkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosítási Felügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet 2000. április 1-jei hatállyal történõ összevonására vonatkozó javaslatot tartalmazza.

Az 1.§-hoz

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ( a továbbiakban: Felügyelet) a törvényjavaslat szerint a Kormány irányítása alatt, a pénzügyminiszter felügyelete mellett mûködõ országos hatáskörû közigazgatási szervként fog mûködni. A Felügyelet jogi személy, amely budapesti székhellyel önállóan gazdálkodó költségvetési szervként végzi a törvény által meghatározott feladatait.

A 2. §-hoz

A törvényjavaslat szerint a Felügyelet tevékenységének célja a pénz - és tõkepiac zavartalan, illetve eredményes mûködésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elõsegítése, a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítõ befektetési szolgáltatási, az elszámolóházi, a befektetési alapkezelési, árutõzsdei, a biztosítási, biztosításközvetítõi, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végzõ szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíj-pénztárak, közraktárak, kockázati tõketársaságok, kockázati tõkealapok, kockázati tõkealap kezelõk, valamint a tõzsdék és tagjaik (a továbbiakban együtt: pénzügyi szervezetek) prudens mûködésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete útján.

A 3.-4 §-hoz

A törvényjavaslat felsorolja taxatíve mindazon jogszabályokat, amelyekre a Felügyelet hatásköre kiterjed, illetve a Felügyelet ellátja mindazon feladatokat, amelyeket törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott egyéb jogszabály a hatáskörébe utal.

A Felügyelet eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglalt szabályokat rendeli, az e törvényjavaslatban foglalt eltérésekkel.

A törvényjavaslat kizárja a Felügyelet határozata ellen a közigazgatási úton történõ jogorvoslatot, így a Felügyelet határozatai csak bíróság elõtt támadhatók meg.

A törvényjavaslatban garanciális szabály, hogy a Felügyelet a tevékenységérõl minden év március 31-ig beszámol a Kormánynak, illetve minden év július 31-ig közzéteszi éves tájékoztatóját.

Az 5. §-hoz

A pénz- és tõkepiaci tevékenység nemzetközi jellegére, az Európai Közösség egységesítõ hatású normáira és az egyes országok felügyeleti hatóságainak már ma is létezõ nemzetközi együttmûködésére tekintettel indokolt, hogy a Felügyelet bekapcsolódjék a külföldi felügyeletek egymás közötti munkakapcsolataiba és nemzetközi szakmai szervezeteibe. Erre ad lehetõséget a törvényjavaslat azáltal, hogy feljogosítja a Felügyeletet arra, hogy eljárása során külföldi felügyeleti hatóságot keressen meg, és ilyen tárgyú külföldi megkereséseket teljesíthessen, továbbá nemzetközi szakmai szervezetek munkájában részt vegyen. A törvényjavaslat meghatározza azokat a célokat, amelyek érdekében a nemzetközi együttmûködés során kapott és adott információk, adatok felhasználhatók.

A 6. §-hoz

A Felügyelet határozatait részben vagy egészben a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé, a bank, az értékpapír, a pénztár, a biztosítási valamint az üzleti titok megtartása mellett.

A 7. §-hoz

A Felügyelet vezetõjének megfelelõ kiválasztását és szakmai önállóságát szabályozva a törvény kimondja, hogy a Felügyelet elnökét és helyettesét a pénzügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és taxatíve felsorolt indokok alapján menti fel. A Felügyelet mûködésének stabilitása érdekében a törvényjavaslat a kinevezés idõtartamát hat évben szabja meg.

A Felügyelet vezetõire és dolgozóira a törvényjavaslat a köztisztviselõi törvény rendelkezéseit rendeli alkalmazni azzal, hogy a Felügyelet elnökének és elnökhelyettesének kinevezése korlátozott, a törvényben meghatározott esetekben lehet visszavonni, illetõleg a köztisztviselõi törvényben szereplõ, a személyi illetményt korlátozó rendelkezésektõl mind a vezetõk, mind az alkalmazottak esetében el lehet térni.

A törvényjavaslatban a köztisztviselõi törvénytõl eltérõen a Felügyeleten ügyvezetõ igazgatói megbízatás is adható. Az ügyvezetõ igazgató fõosztályvezetõi besorolással rendelkezõ személy, aki több fõosztály vezetését látja el.

A 8.-9. §-hoz

A törvényjavaslat meghatározza a Felügyelet elnökének hatáskörét. Annak érdekében, hogy a Felügyelet megfelelõ színvonalon láthassa el a pénzügyi rendszer szereplõi feletti ellenõrzést, a törvényjavaslat a Felügyelet elnöke, elnökhelyettese és érdemi munkatársai vonatkozásában személyi, képesítési és egyéb szakmai követelményeket támaszt.

A 10-11. §-hoz

A törvényjavaslat a köztisztviselõi törvénynél szélesebb körû, és szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz a Felügyelet elnökére, elnökhelyettesére és valamennyi alkalmazottra vonatkozóan.

A Felügyeleten nem létesíthetõ közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselõ ezáltal a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló közeli hozzátartozójával irányítási ( felügyeleti ), ellenõrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

Az összeférhetetlenségi szabályok érintik a hozzátartozói viszonyt, a Felügyeleten kívüli keresõ foglalkozásokat, vezetõi tisztségviselõi viszonyt, vállalkozásokban megszerzett tulajdoni részesedéseket is. A három felügyeleti szerv összevonása értelemszerûen azt eredményezi, hogy a Felügyelet befolyásmentes, elfogulatlan, objektív mûködése érdekében az összeférhetetlenségi szabályok mindhárom felügyelt területre vonatkoznak.

Az alkalmazottakon túlmenõen a Felügyelettel munkavégzésre irányuló vagy megbízási jogviszonyban álló személyekre is szigorú titoktartási kötelezettséget ró a javaslat.