T/1890. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT

a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság között
Budapesten, 1991. május 31-én aláírt Konzuli Egyezmény kihirdetésérõl

1. § Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság* közötti, Budapesten, 1991. május 31-én aláírt Konzuli Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerõsítésérõl szóló szóbeli jegyzékek cseréje 1993. január 5-én történt meg.)

2. § Az Egyezmény magyar nyelvû szövege a következõ:

A Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság* attól az óhajtól vezetve, hogy a baráti kapcsolataik további erõsítésében együttmûködjenek és szabályozzák a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság* közötti konzuli kapcsolatokat;

a célból, hogy kiegészítsék és továbbfejlesszék az 1963. április 24-én Bécsben elfogadott, a Konzuli Kapcsolatokról szóló Egyezmény rendelkezéseit

elhatározták, hogy Konzuli Egyezményt kötnek és az alábbiakban állapodtak meg:

I. Fejezet

1. Cikk

Az Egyezményben használt meghatározásoknak a következõ a jelentése:

1./ "Konzuli képviseleten" a fõkonzulátust, a konzulátust, az alkonzulátust és a konzuli ügynökséget kell érteni.

2./ "Konzuli kerületen" az a terület értendõ, amelyet a konzuli képviselet számára a konzuli feladatok ellátására kijelöltek.

3./ "A konzuli képviselet vezetõjén" az a személy értendõ, aki az ilyen minõségben való tevékenységre megbízást kapott.

* A szerzõdõ felek vonatkozásában az ukrán állam megnevezése "Ukrajna" megnevezésre módosult.

4./ "Konzuli tisztviselõn" kell érteni bármely olyan személyt - ideértve a konzuli képviselet vezetõjét is -, akit konzuli feladatok ellátásával bíztak meg.

5./ "A konzuli képviselet munkatársán" kell érteni minden olyan személyt, aki igazgatási, mûszaki, vagy kisegítõ feladatokat lát el a konzuli képviseleten és akinek a konzuli képviseleten meglévõ feladatairól a küldõ állam az Egyezmény 4. Cikkének megfelelõen tájékoztatást adott.

6./ "A küldõ állam állampolgára" kifejezés értelemszerûen magába foglalja a jogi személyeket is.

7./ "Konzuli helyiségeken" olyan épületeket, épület részeket, valamint az ezeket az épületeket vagy épületrészeket kiszolgáló földterületeket kell érteni, a konzuli képviselet vezetõjének rezidenciáját is ideszámítva, amelyeket kizárólag konzuli célokra használnak, függetlenül attól, hogy azok kinek a tulajdonában vannak.

8./ "A konzuli irattár" meghatározásába tartozik minden irat, dokumentum, írásos küldemény, könyv, film, az információk gyûjtését, rögzítését és felhasználását biztosító mûszaki berendezés, a konzuli képviselet nyilvántartó könyvek a rejtjelekkel és kódokkal együtt, a nyilvántartó kartonok és az õrzését és védelmét biztosító bármilyen berendezés.

9./ "Hajón" bármilyen olyan hajó értendõ, amely a küldõ állam lobogója alatt hajózik.

10./ "Repülõn" bármely olyan légijármû értendõ, amely a küldõ állam felségjelét viseli.

II. Fejezet

2. Cikk

1. Konzuli képviseletet a fogadó államban csak ennek az államnak a beleegyezésével lehet létesíteni.
2. A konzuli képviselet székhelyét, rangját és a konzuli kerület határait a küldõ és fogadó állam közös megegyezéssel állapítja meg.

3. Cikk

1. A konzuli lépviselet vezetõjét a küldõ állam nevezi ki, hivatalba lépéséhez pedig a fogadó állam járul hozzá.
2. A küldõ állam megküldi a fogadó állam külügyminisztériumának a konzuli képviselet vezetõjének kinevezésérõl szóló konzuli pátenst. A pátensben fel kell tüntetni a konzuli képviselet vezetõjének családi és utónevét, állampolgárságát, rangját, a konzuli kerületet, amelyben a konzuli tevékenységét ki fogja fejteni és a konzuli képviselet székhelyét.
3. A fogadó állam a konzuli képviselet vezetõjének kinevezésérõl szóló pátens bemutatása után lehetõleg rövid idõn belül kiállítja részére a mûködési engedélyt /exequatur/.
4. A fogadó állam a mûködési engedély megadása elõtt hozzájárulhat ahhoz, hogy a konzuli képviselet vezetõje ideiglenesen ellássa a feladatát.
5. A konzuli képviselet vezetõje az után kezdheti meg feladatainak ellátását, miután a fogadó állam részére a mûködési engedélyt megadta.
6. A fogadó állam hatóságai az elismerés, akár csak ideiglenes jelleggel való megadásának idõpontjától megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a konzuli képviselet vezetõje a feladatait elláthassa.

4. Cikk

A küldõ állam a megérkezést követõen haladéktalanul közli a fogadó állam Külügyminisztériumával azon konzuli tisztviselõ családi és utónevét, állampolgárságát, rangját és beosztását, akit a konzulátusra nem a konzuli képviselet vezetõjének nevez ki, valamint a konzuli képviselet munkatársainak családi és utónevét és beosztását.

A fogadó állam minden konzuli tisztviselõnek megfelelõ okmányt ad, amely igazolja, hogy az adott személy a fogadó állam területén konzuli feladatok ellátására jogosult.

5. Cikk

1. Konzuli tisztviselõ fõszabályként csak a küldõ állam állampolgára lehet.
2. Konzuli tisztviselõket nem lehet kinevezni a fogadó állam vagy harmadik állam állampolgárai közül a fogadó állam határozottan kifejezett beleegyezése nélkül; ez a beleegyezés bármikor visszavonható.

6. Cikk

A fogadó állam bármikor - anélkül, hogy a döntését meg kellene indokolnia - közölheti a küldõ állammal, hogy a konzuli képviselet vezetõjének mûködési engedélyét visszavonja, illetõleg, hogy a konzuli tisztviselõ vagy a konzuli képviselet munkatársa nem elfogadható. Ilyen esetben a küldõ állam köteles visszahívni a konzuli képviselet vezetõjét, a konzuli tisztviselõt vagy a konzuli munkatársat. Ha a küldõ állam ésszerû idõn belül nem tesz eleget a kötelezettségének, a fogadó állam megtagadhatja, hogy az ilyen személyt konzuli tisztviselõnek, illetõleg a konzuli képviselet munkatársának elismerje.

III. Fejezet

7. Cikk

A fogadó állam gondoskodik a konzuli tisztviselõ védelmérõl és megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a konzuli tisztviselõ feladatait elláthassa, s hogy élvezhesse azokat a jogokat, kiváltságokat és mentességeket, amelyeket ez az Egyezmény és a fogadó állam jogszabályai biztosítanak. A fogadó állam megteszi a szükséges intézkedéseket a konzuli képviselet helyiségei és a konzuli tisztviselõk lakása védelmére.

8. Cikk

1. Ha a konzuli képviselet vezetõje bármilyen ok miatt nem tudja ellátni a feladatát, vagy ha a konzuli képviselet vezetõjének hivatala ideiglenesen nincs betöltve, a konzuli képviselet vezetõjének feladatait ideiglenesen a konzuli képviselet megbízott vezetõje is elláthatja.
2. A konzuli képviselet megbízott vezetõjének teljes családi és utónevét a konzuli képviselet vezetõje, vagy ha neki nincs erre lehetõsége, a küldõ állam bármely illetékes szerve közli a fogadó állam Külügyminisztériumával. Fõszabályként, ezt a közlést elõzetesen kell megtenni.
3. A fogadó állam a konzuli képviselet megbízott vezetõjének támogatást és védelmet biztosít. Mindaddig, amíg ellátja a konzuli képviselet vezetését, a jelen Egyezmény rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak rá, mint a konzuli képviselet vezetõjére.

9. Cikk

1. A fogadó állam köteles megkönnyíteni a küldõ állam részére, hogy a területén, a fogadó állam törvényeinek és más jogszabályainak megfelelõen, a konzuli képviselet számára szükséges helyiségeket szerezzen, vagy segítséget nyújtani az elhelyezés más módon történõ megoldásához.
2. Úgyszintén köteles segítséget nyújtani a konzuli képviseletnek a képviselet tagjai számára szükséges megfelelõ helyiségek megszerzésében.

10. Cikk

1. A konzuli címtáblát a küldõ állam címerével, valamint a küldõ és a fogadó állam nyelvén a konzuli képviselet elnevezését el lehet helyezni azon az épületen, amelyben a konzuli képviselet van.
2. A konzuli képviselet épületére, valamint a konzuli képviselet vezetõjének rezidenciájára ki lehet tûzni a küldõ állam lobogóját.
3. A konzuli képviselet vezetõje a közlekedési eszközeire is kitûzheti a küldõ állam lobogóját.

11. Cikk

1. A kizárólag a konzuli képviselet céljára használt épület vagy épületrész, valamint az ezekhez tartozó földterület sérthetetlen.

A fogadó állam hatóságai a konzuli képviselet vezetõjének vagy a küldõ állam diplomáciai képviselete vezetõjének, illetõleg az egyikük által erre feljogosított személynek engedélye nélkül nem léphetnek be a kizárólag konzuli célokra használt épületbe, épületrészbe, valamint az ezekhez tartozó földterületre.

2. A konzuli képviselet helyiségei, a berendezési tárgyak és az ott lévõ egyéb ingóságok, valamint a konzuli képviselet közlekedési eszközei mentesek a kutatás, elkobzás, lefoglalás és végrehajtás alól.
3. Az e Cikk (1) és (2) bekezdéseinek rendelkezései vonatkoznak a konzuli tisztviselõk lakásaira is.

12. Cikk

A konzuli irattár mindenkor, az elhelyezésétõl függetlenül sérthetetlen.

13. Cikk

1. A fogadó állam biztosítja és védelemben részesíti a konzuli képviselet szabad érintkezését minden hivatalos ügyben.

A konzuli képviselet a küldõ állam kormányával és bárhol lévõ konzuli vagy egyéb képviseletével való kapcsolattartás során minden megfelelõ eszközt használhat, beleértve a konzuli futárokat és a rejtjeles vagy számjeles üzeneteket. Rádióadó állomást azonban a konzuli képviselet csak a fogadó állam hozzájárulásával létesíthet és használhat.

2. A konzuli képviselet hivatalos levelezése sérthetetlen. Hivatalos levelezés alatt minden olyan levelezés értendõ, amely a konzuli képviselettel, illetve annak tevékenységével kapcsolatos.
3. A konzuli poggyászt nem lehet sem felnyitni, sem feltartóztatni.
4. A konzuli poggyászt alkotó csomagokat a jellegükre utaló külsõ jellel kell ellátni és azok csak konzuli iratokat, illetve hivatalos rendeltetésû tárgyakat tartalmazhatnak.
5. A konzuli futár, akit a státuszát és a konzuli poggyász csomagjainak számát feltüntetõ hivatalos okmánnyal kell ellátni, szolgálati kötelezettségei ellátása során a fogadó állam védelmében részesül. Személyes sérthetetlenséget élvez, semmiféle formában nem lehet õrizetbe venni, vagy feltartóztatni.
6. A küldõ állam vagy a konzuli képviselet alkalmi /ad hoc/ konzuli futárokat is kinevezhet. Ilyen esetekben is alkalmazni kell e Cikk (5) bekezdésének rendelkezéseit, azzal a kivétellel, hogy az abban említett mentességek megszûnnek, amint az alkalmi futár a rendeltetési helyén átadja a rábízott konzuli poggyászt.
7. A konzuli poggyászt rá lehet bízni azon repülõgép parancsnokára, amely valamely kijelölt repülõtérre tart. A parancsnokot a csomagok számát feltüntetõ hivatalos okmánnyal kell ellátni, õ azonban nem tekinthetõ konzuli futárnak. A konzuli képviselet kiküldheti az egyik tagját, hogy közvetlenül és akadálytalanul átvegye a repülõgép parancsnokától a konzuli poggyászt vagy átadja azt a repülõgép parancsnokának.

14. Cikk

A konzuli tisztviselõ és a konzuli munkatárs személye- az utóbbi hivatali kötelezettségei teljesítése körében - sérthetetlen. E rendelkezéssel összhangban nem lehet õket letartóztatni, vagy bármilyen más formában feltartóztatni. A fogadó állam köteles számukra megadni a kellõ tiszteletet és minden szükséges intézkedést megtenni, hogy személyük, szabadságuk, vagy méltóságuk bármilyen megsértését megelõzze.

15. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ mentes a fogadó állam joghatósága alól, kivéve a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án, Bécsben elfogadott Szerzõdés 31. Cikke (1) bekezdése a./, b./ és c./ alpontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott eseteket.
2. A konzuli képviselet munkatársa a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. évi Bécsi Szerzõdés 29-35. Cikkeiben foglalt kiváltságokat és mentességeket élvezi, azzal a kivétellel, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Szerzõdés 31. Cikke (1) bekezdésében meghatározott a fogadó állam joghatósága alá tartozó büntetõjogi, polgári és közigazgatási ügyekben mentessége nem terjed ki azokra a cselekményekre, amelyeket nem a hivatali kötelezettségei teljesítése során követett el.
3. A konzuli tisztviselõ, illetõleg a konzuli képviselet munkatársának családtagjai, amennyiben vele közös háztartásban élnek, olyan mértékben mentesek a fogadó állam joghatósága alól és olyan személyes sérthetetlenséget élveznek, mint a konzuli tisztviselõ vagy a konzuli képviselet munkatársa.
4. A küldõ állam lemondhat a konzuli tisztviselõ, a konzuli képviselet munkatársa és családtagjai joghatóság alóli mentességérõl. A lemondásnak kifejezettnek kell lennie, s azt írásban kell megtenni.

A joghatóság alóli mentességrõl való lemondás polgári jogi és közigazgatási ügyekben nem jelent lemondást a meghozott határozat végrehajtása alóli mentességrõl. Ehhez külön lemondásra van szükség.

5. Ha az e Cikk rendelkezései szerint a fogadó állam joghatósága alól mentes személy keresetet indít, az alapkeresettel közvetlenül összefüggõ viszontkereset tekintetében nem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességére.

16. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ nem köteles tanúvallomást tenni.
2. A konzuli képviselet munkatársa nem köteles tanúvallomást tenni a hivatali kötelezettségével kapcsolatos kérdésekrõl.
3. Amennyiben a konzuli tisztviselõ vagy konzuli képviselet munkatársa tanúvallomást tesz, vele szemben a fogadó állam semmilyen kényszerítõ intézkedést sem alkalmazhat. A tanúvallomás tételével összefüggõ eljárás nem zavarhatja a konzuli képviselet munkáját.
4. Az e Cikkben foglaltak kiterjednek a konzuli tisztviselõ és a konzuli képviselet munkatársa családtagjaira is, amennyiben vele közös háztartásban élnek és nem a fogadó állam állampolgárai.

17. Cikk

A konzuli tisztviselõ, és a konzuli képviselet munkatársa mentesek a fogadó államban a fegyveres erõknél teljesítendõ szolgálat, valamint bármilyen fajta kötelezõ közérdekû szolgálat alól.

18. Cikk

A konzuli tisztviselõ és a konzuli képviselet munkatársa mentesek minden olyan kötelezettség alól, amely a fogadó állam jogszabályai szerint a külföldiekre a nyilvántartásuk, a lakhatási vagy a letelepedési engedélyük, valamint a más hasonló jellegû kötelezettségeik tekintetében fennállnak.

19. Cikk

1. A küldõ állam a fogadó államban mentes bármilyen adó vagy hasonló illeték kivetése és behajtása alól:

a kizárólag konzuli célokat szolgáló olyan földterületek, épületek és épületrészek tekintetében, ide értve a konzuli tisztviselõ és a konzuli képviselet munkatársának lakását is, amelynek a küldõ állam vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy tulajdonában vannak, illetõleg bérli azokat;

az ilyen ingatlanok megszerzésére vonatkozó megállapodás vagy más okirat tekintetében, ha a küldõ állam ezeket az ingatlanokat kizárólag konzuli célokra szerzi meg.

2. Az e Cikk (1) bekezdésében foglaltak nem érintik a szolgáltatások igénybevételéért járó díjakat.

20. Cikk

A fogadó állam nem vet ki és nem hajt be semmilyen adót és illetéket a küldõ állam tulajdonában, birtokában, illetõleg használatában levõ konzuli célokat szolgáló ingó vagyonra, vagy annak megszerzésével kapcsolatban, amit a küldõ állam más esetben a jogszabályok alapján köteles lenne fizetni.

21. Cikk

A konzuli tisztviselõ és a konzuli képviselet munkatársa a fogadó államban mentes minden olyan adó, vagy bármely ehhez hasonló jellegû illeték fizetése alól, amelyet a fogadó állam a hivatali kötelezettségek teljesítéséért kapott munkabérekre vet ki és von le.

22. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ és a konzuli képviselet munkatársa mentes minden országos, regionális és helyi adó és illeték alól.
2. Az e Cikk (1) bekezdésében foglalt mentességek nem vonatkoznak:

23. Cikk

1. A fogadó állam az általa hozott törvények és rendeletek szerint engedélyezi a behozatalt, valamint a vám- és a hozzá kapcsolódó közterhek alól mentességet biztosít a raktározási, fuvar és hasonló szolgáltatások díjai kivételével:

a./ a konzuli képviselet hivatalos használatára szolgáló tárgyaira,

b./ olyan tárgyakra vonatkozóan, amelyek a konzuli tisztviselõ, a konzuli képviselet munkatársa, illetõleg a velük közös háztartásban élõ családtagok személyes használatára szolgálnak, ideértve a berendezkedéshez szükséges tárgyakat is.

2. A konzuli tisztviselõ személyes poggyásza mentes a vámvizsgálat alól, kivéve, ha komoly ok van annak feltételezésére, hogy a poggyász olyan tárgyakat tartalmaz, amelyekre nem terjednek ki az e Cikk 1. bekezdésében felsorolt mentességek vagy, amelyek törvényi behozatali vagy kiviteli, illetve közegészségügyi tilalom alá esnek. Az ilyen vámvizsgálatot a konzuli tisztviselõ vagy az általa megbízott képviselõ jelenlétében kell lefolytatni.

24. Cikk

Mindazok a személyek, akik számára ez az Egyezmény kiváltságokat és mentességeket biztosít, kötelesek - kiváltságaik és mentességeik csorbítása nélkül - a fogadó állam törvényeit és törvényes rendelkezéseit tiszteletben tartani, ideértve a közlekedési szabályok, valamint a gépkocsik biztosítására vonatkozó elõírásokat is.

25. Cikk

A konzuli tisztviselõ és a konzuli képviselet munkatársa számára - hivatali kötelezettségeinek teljesítése érdekében - mozgási szabadságot kell biztosítani a konzuli kerületében, amennyiben ez nem ellentétes a fogadó állam azon jogszabályaival, amelyek az egyes körzetekbe való beutazást állambiztonsági szempontból megtiltják vagy korlátozzák. A fogadó állam azonban minden esetben köteles lehetõvé tenni, hogy a konzuli tisztviselõ hivatali kötelezettségeit ellássa.

26. Cikk

1. A jelen Egyezmény 16., 17., 18., 19., 21., 22., 23. Cikkének rendelkezései kiterjednek a konzuli tisztviselõvel és a konzuli munkatárssal állandó jelleggel együtt élõ családtagokra, amennyiben ez utóbbiak nem a fogadó állam állampolgárai vagy nem élnek állandó jelleggel a fogadó államban.
2. A jelen Egyezmény 9. és 11. Cikkének, a 15. Cikk (1), (2), (3), (5) bekezdésének, valamint a 19., 21., 22., 23. Cikkének rendelkezései nem terjednek ki a konzuli tisztviselõre, a konzuli képviselet munkatársaira és családtagjaira, amennyiben õk a fogadó állam állampolgárai vagy állandó jelleggel a fogadó államban élnek.

IV. Fejezet

27. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ az e Fejezetben felsorolt konzuli feladatait a konzuli kerületén belül gyakorolhatja. Ezen kívül más konzuli feladatokat is elláthat, ha ezek nem állnak ellentétben a fogadó állam jogszabályaival.
2. Amennyiben a fogadó államban a küldõ államnak nincs diplomáciai képviselete, a konzuli tisztviselõ a fogadó állam beleegyezésével és anélkül, hogy ez konzuli minõségét érintené, megbízható diplomáciai feladatok végzésével. Az ilyen feladatok végzése nem jogosítja a konzuli tisztviselõt diplomáciai kiváltságokra és mentességekre.
3. A konzuli tisztviselõ, a fogadó állam értesítését követõen, megbízható azzal, hogy a küldõ államot bármilyen kormányközi szervezetnél képviselje. E tevékenysége során mindazokra a kiváltságokra és mentességekre jogosult, amelyeket a nemzetközi szokásjog vagy a nemzetközi szerzõdések az ilyen képviselõknek biztosítanak. A konzuli feladatok teljesítésével kapcsolatos tevékenysége körében azonban a konzuli tisztviselõ nem jogosult szélesebb körû mentességre a joghatóság alól, mint amely a jelen Egyezmény alapján a konzuli tisztviselõt megilleti.
4. A konzuli tisztviselõ feladatai ellátása során írásban és szóban fordulhat a konzuli kerület illetékes hatóságaihoz, beleértve a központi szervek képviseleteit is.
5. A konzuli tisztviselõ jogosult a küldõ állam jogszabályainak megfelelõen konzuli díjakat szedni.

28. Cikk

A konzuli tisztviselõ jogosult a konzuli kerületén belül:

29. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ jogosult konzuli kerületében:

1./ a küldõ állam állampolgárairól nyilvántartást vezetni;

2./ a küldõ állam jogszabályai szerint az állampolgársági ügyekben nyilatkozatokat felvenni;

3./ a küldõ állam állampolgárának születését vagy elhalálozását anyakönyvezni, illetõleg a születésrõl, vagy elhalálozásról értesítést kapni;

4./ közremûködni a házasságkötésnél és - ha a küldõ állam joga megengedi - a házasság felbontásánál, feltéve, hogy mindkét személy a küldõ állam állampolgára;

5./ a küldõ állam állampolgárának családi viszonyait érintõ nyilatkozatot felvenni.

2. A konzuli tisztviselõ tájékoztatja a fogadó állam illetékes szerveit az e Cikk (1) bekezdése 3./ és 4./ alpontjának megfelelõen a konzuli képviseleten elvégzett anyakönyvi bejegyzésekrõl, ha ezt a fogadó állam jogszabályai megkívánják.
3. Az e Cikk (1) bekezdése 3./ és 4./ pontjában foglalt rendelkezések nem mentesítik az érintett személyeket az alól a kötelezettség alól, hogy a fogadó állam jogszabályaiban elõírtaknak eleget tegyenek.

30. Cikk

A konzuli tisztviselõ jogosult:

31. Cikk

A konzuli tisztviselõ jogosult az alábbi cselekmények végzésére:

32. Cikk

A konzuli tisztviselõ által az Egyezmény 31. Cikkének megfelelõen kiállított, hitelesített, vagy lefordított okiratok a fogadó államban ugyanolyan jogi jelentõséggel és bizonyító erõvel rendelkeznek, mintha azokat a fogadó állam illetékes hatóságai, intézményei állították volna ki, hitelesítették, vagy fordították volna le.

33. Cikk

A konzuli tisztviselõ - ha erre a küldõ állam jogszabályai felhatalmazzák - eljárhat örökbefogadási ügyekben, gyámot, illetõleg gondnokot rendelhet, az ilyen intézkedések rendjét szabályozó hatályban lévõ egyezményekkel összhangban.

34. Cikk

1. A konzuli tisztviselõnek a hagyatéki ügyekkel kapcsolatos feladatait az ilyen ügyek rendjét szabályozó hatályban lévõ egyezmények rendelkezései határozzák meg.
2. A fogadó állam illetékes hatóságai tájékoztatják a konzuli tisztviselõt a küldõ állam állampolgárának elhalálozásáról és tájékoztatást adnak a hagyatékról, az örökösökrõl, a hagyományosokról és a végrendelet létezésérõl.
3. A fogadó állam illetékes hatóságai tájékoztatják a konzuli tisztviselõt a fogadó államban megnyílt hagyatékról, ha az örökös vagy a hagyományos a küldõ állam állampolgára. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor az illetékes hatóságok arról szereznek tudomást, hogy a küldõ állam állampolgárának javára harmadik állam területén nyílt meg hagyaték.

35. Cikk

A konzuli tisztviselõnek joga van konzuli kerületében arra, hogy a fogadó állam hatóságai elõtt a küldõ állam olyan állampolgárát képviselje, aki távol van, vagy valamilyen fontos okból nincs abban a helyzetben, hogy jogait és érdekeit kellõ idõben megvédje. Ez a képviselet addig áll fenn, amíg a képviselt személy nem jelöli ki a meghatalmazottját, vagy saját maga nem látja el a jogainak és érdekeinek védelmét.

36. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ konzuli kerületében jogosult arra, hogy találkozzék és érintkezzék a küldõ állam bármely állampolgárával, tanácsokat adjon neki és bármilyen segítségben részesítse, ideértve szükség esetén a jogi segítségnyújtásra tett intézkedéseket is.
2. A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul, de legkésõbb három napon belül, értesítik a küldõ állam illetékes konzuli tisztviselõjét a küldõ állam állampolgárának letartóztatásáról, õrizetbe vételérõl vagy személyes szabadságának bármilyen egyéb módon történt korlátozásáról.
3. A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul, de legkésõbb a letartóztatást, õrizetbe vételt vagy a személyes szabadság egyéb korlátozást követõen négy napon belül lehetõvé teszik a konzuli tisztviselõ számára, hogy a küldõ állam letartóztatott vagy börtönbüntetését töltõ állampolgárát meglátogassa vagy vele kapcsolatba lépjen. Az e bekezdésben foglalt jogok a fogadó állam jogszabályaival összhangban valósulnak meg, de az említett jogszabályok nem érvényteleníthetik e jogokat.
4. A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul értesítik az illetékes konzuli képviseletet a küldõ állam állampolgárait érintõ súlyos balesetekrõl, gépjármû feltartóztatásról és szerencsétlenségekrõl.

37. Cikk

A fogadó állam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy kellõ idõben értesítse a konzuli tisztviselõt a hatályban lévõ jogszabályok módosításáról - ideértve a be- és kiutazás rendjét érintõ jogszabályokat is -, amelyek a küldõ állam állampolgárainak jogait vagy törvényes érdekeit érinthetik.

38. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ jogosult arra, hogy a küldõ állam hajóinak a fogadó állam kikötõiben, parti tengerén és belsõ vizein bármely támogatást és segítséget megadjon.
2. A konzuli tisztviselõ a hajó fedélzetére mehet, a hajó parancsnoka és a személyzet tagjai pedig felvehetik a kapcsolatot a konzuli tisztviselõvel, amint a hajónak a parttal való szabad érintkezését engedélyezték.
3. A konzuli tisztviselõ a fogadó állam illetékes hatóságaihoz segítségért fordulhat bármely kérdésben, amely a küldõ állam hajóival, a hajók parancsnokával és személyzetével kapcsolatos feladataival összefügg.

39. Cikk

A konzuli tisztviselõ konzuli kerületében jogosult arra, hogy

1./ a küldõ állam hajóit ért bármilyen eseményt kivizsgáljon, a küldõ állam hajójának parancsnokát és személyzetének tagjait meghallgassa, a hajóokmányokat ellenõrizze, tájékoztatást kapjon a hajó útirányáról és rendeltetési helyérõl, elõsegítse a hajónak a kikötõbe történõ belépését, a kikötõben való tartózkodást, valamint a kikötõ elhagyását - anélkül, hogy a fogadó állam hatóságainak jogait megsértené;

2./ a hajó parancsnoka és a személyzet bármely tagja között keletkezett vitát megoldjon, ideértve a munkabérrel és a munkavállalási szerzõdéssel kapcsolatos vitákat is, ha ezt a küldõ állam jogszabályai lehetõvé teszik és anélkül, hogy a fogadó állam hatóságainak jogait megsértené;

3./ a hajó parancsnokának, vagy a személyzet bármely tagjának kórházi kezelése, illetõleg hazatérése érdekében intézkedéseket tegyen;

4./ a küldõ állam jogszabályai által a hajókkal kapcsolatban elõírt bármely nyilatkozatot vagy más okiratot átvegyen, kiállítson, illetõleg hitelesítsen.

40. Cikk

1. Ha a fogadó állam bírósága vagy más illetékes hatósága a küldõ állam hajójának fedélzetén valamilyen kényszerítõ intézkedést kíván tenni, vagy nyomozást akar folytatni, errõl a fogadó állam hatósága tájékoztatja az illetékes konzuli tisztviselõt. A tájékoztatást az intézkedések megtétele elõtt kell megadni, hogy a konzuli tisztviselõ vagy képviselõje jelen lehessen ezeknek az intézkedéseknek a megtételekor. Ha a konzuli tisztviselõ vagy képviselõje nem volt jelen, kérésére a fogadó állam illetékes hatóságai a történtekrõl teljes tájékoztatást adnak.
2. E Cikk (1) bekezdése arra az esetre is vonatkozik, amikor a kikötõi hatóságok a hajó parancsnokát vagy a személyzet tagját a parton hallgatják ki.
3. E Cikk rendelkezései nem alkalmazhatók a rendes vám-, útlevél- és egészségügyi ellenõrzésre, sem bármely olyan tevékenységre, amely a hajó parancsnokának kérésére vagy beleegyezésével történik.

41. Cikk

1. A fogadó állam illetékes hatóságai lehetõség szerint minél elõbb értesítik az illetékes konzuli tisztviselõt, ha a küldõ állam hajója a fogadó államban hajótörést szenved, zátonyra fut, partra kerül, vagy más szerencsétlenséget szenved, illetõleg ha a küldõ állam állampolgárának tulajdonában levõ bármely tárgyat a fogadó állam partján vagy partjai közelében találnak, vagy ha az ennek az államnak a kikötõjébe kerül, ideértve azt az esetet is, ha e tárgy harmadik állam hajótörést szenvedett hajója rakományának volt a része. Az illetékes hatóságok tájékoztatják a konzuli tisztviselõt azokról az intézkedésekrõl is, amelyeket az emberek, a hajó, a hajórakomány, a hajó fedélzetén levõ vagyontárgyak, a hajóhoz, valamint a hajórakományhoz tartozó, de a hajóról lekerült tárgyak megmentése érdekében tettek.
2. A konzuli tisztviselõ az ilyen hajónak, illetõleg az utasoknak és a személyzet tagjainak bármely segítséget megadhat és e célból a fogadó állam illetékes hatóságaitól segítséget kérhet.

A konzuli tisztviselõ megteheti az e Cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket, intézkedhet továbbá a hajó megjavítása érdekében, vagy az illetékes hatóságokhoz fordulhat ilyen intézkedések megtételét vagy folytatását kérve.

3. Ha a küldõ állam hajótörést szenvedett hajóját, vagy bármely, a hajóhoz tartozó tárgyat a fogadó álam partján, illetõleg a partjai közelében megtalálják, vagy az a fogadó állam kikötõjébe kerül és sem a parancsnok, sem a tulajdonos vagy ügynöke, sem pedig a hajó biztosítói nincsenek olyan helyzetben, hogy az ilyen hajót vagy tárgyat megõrizzék, illetõleg azzal rendelkezzenek, akkor a konzuli tisztviselõt meghatalmazottnak kell tekinteni, hogy a hajó tulajdonosa nevében olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket e célból maga a tulajdonos is megtenne. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni bármely olyan tárggyal kapcsolatban is, amely a hajó rakományához tartozik és a küldõ állam természetes vagy jogi személyének tulajdonában van.
4. Ha bármely olyan tárgyat találnak a fogadó állam partján, partjai közelében vagy kikötõjében, amely harmadik állam hajótörést szenvedett hajójának rakományához tartozik, de a küldõ állam természetes vagy jogi személyének a tulajdonában van - feltéve hogy sem a hajó parancsnoka, sem a tárgy tulajdonosa vagy ügynöke, sem az érdekelt biztosítók nincsenek abban a helyzetben, hogy az ilyen tárgy megõrzésérõl gondoskodjanak, illetõleg hogy rendelkezzenek vele - a konzuli tisztviselõt meghatalmazottnak kell tekinteni, hogy a tulajdonos nevében olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket e célból maga a tulajdonos is megtenne.

42. Cikk

A 38-41. Cikkek rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell a repülõgépek esetében is.

V. Fejezet

43. Cikk

1. Ezt az Egyezményt meg kell erõsíteni és az, az errõl szóló, írásban tett értesítések diplomáciai úton történt kicserélését követõ harmincadik napon lép hatályba.
2. Az Egyezmény még további hat hónapig hatályban marad, attól az idõponttól számítva, amikor az egyik Szerzõdõ Fél a másik Szerzõdõ Félnek írásban bejelenti az Egyezmény megszüntetésére irányuló szándékát.

Ennek hiteléül a Szerzõdõ Felek Meghatalmazottai aláírták és pecséttel látták el az Egyezményt.

Készült két példányban, magyar és ukrán nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

3.§ E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1993. február 4-tõl kell alkalmazni.

A Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság* közötti Konzuli Egyezmény, Budapesten, 1991. május 31-én került aláírásra.

Az Egyezmény kiegészíti és továbbfejleszti a Konzuli Kapcsolatokról szóló, Bécsben 1963. április 24-én kelt Egyezmény rendelkezéseit, továbbá kedvezõ feltételeket biztosít az Ukrajnában folytatott konzuli munkához, részletesen szabályozza a magyar állampolgárok jog- és érdekvédelmét.

Az Országgyûlés 34/1992. (VI.12.) OGY számú határozatával erõsítette meg az Egyezményt. Az Egyezmény a megerõsítésrõl szóló diplomáciai értesítések kicserélését követõ harmincadik napon, azaz 1993. február 4-én hatályba lépett.

A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. § (1) bekezdése alapján az Országgyûlés által megerõsített szerzõdéseket törvénnyel kell kihirdetni.

Az Egyezmény kihirdetésének folyamata elhúzódott, mivel az ukrán állam megnevezése az Egyezmény aláírását követõen megváltozott. Az ukrán fél tájékoztatása szerint az egyezmény részükrõl "Ukrajna" állam-megnevezéssel került kihirdetésre. Az ukrán féllel történõ egyeztetés alapján az Egyezményt a megkötése idején érvényes állam-megnevezéssel hirdetjük ki. Az állam megnevezésében történt módosulást lábjegyzet formájában kívánjuk jelezni.