A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/1891. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT

a Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság között Almatiban,
1995. március 9-én aláírt Konzuli Egyezmény kihirdetésérõl

1.§ Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság közötti, Almatiban, 1995. március 9-én aláírt Konzuli Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerõsítésérõl szóló szóbeli jegyzékek cseréje 1996. november 28-án történt meg.)

2.§ Az Egyezmény magyar nyelvû szövege a következõ:

"K O N Z U L I E G Y E Z M É N Y

a Magyar Köztársaság

és a

Kazak Köztársaság

között

A Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság (továbbiakban: Szerzõdõ Felek), kifejezve akaratukat a barátság megerõsítésére és a kölcsönösen elõnyös együttmûködés fejlesztésére, attól az óhajtól vezetve, hogy a két ország közötti konzuli kapcsolatokat szabályozzák és továbbfejlesszék, az 1963. április 24-én Bécsben aláírt, a Konzuli Kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény megkötését és az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

1. A jelen Egyezményben használt meghatározásoknak a következõ a jelentése:

1. "konzuli képviselet" fõkonzulátust, konzulátust, alkonzulátust és konzuli ügynökséget jelent;
2. "konzuli kerület" azt a területet jelenti, amelyet a konzuli képviselet számára a konzuli feladatok ellátására kijelöltek;
3. "konzuli képviselet vezetõje" azt a személyt jelöli, aki a konzuli tevékenység ellátására megbízást kapott;
4. "konzuli tisztviselõ" bármely olyan személyt jelöl, beleértve a konzuli képviselet vezetõjét is, akit konzuli feladatok ellátásával bíztak meg;
5. "konzuli képviselet munkatársa" olyan személyt jelöl, aki a konzuli képviseleten igazgatási, mûszaki vagy kisegítõ feladatokat lát el;
6. "magánalkalmazott" a konzuli képviselet valamely tagjának háztartásában kizárólagos magánszolgálatra alkalmazott személy;
7. "családtag" a konzuli tisztviselõ vagy a konzuli képviselet munkatársa háztartásában élõ házastársa és kiskorú gyermeke, amennyiben nem a fogadó állam állampolgára;
8. a "konzuli helyiségek" a kizárólag a konzuli tevékenység céljára használt épületeket vagy épületrészeket és az ezekhez tartozó földterületet jelentik, beleértve a konzuli képviselet vezetõjének rezidenciáját is, függetlenül attól, hogy azok kinek a tulajdonában vannak;
9. a "konzuli irattár" meghatározásba tartozik a konzuli képviselet összes irat(anyag)a, dokumentuma, könyve, filmje, hangszalagja és nyilvántartó könyve, a rejtjelekkel és kódokkal, a nyilvántartó kartonokkal és bármilyen, az azok védelmére és megõrzésére szolgáló tárgyakkal egyetemben;
10. a "hajó" bármely olyan hajót jelent, amely jogosult a küldõ állam felségjelét viselni és amely ebben az államban vagy bejegyezve;
11. a "repülõ" bármely olyan légijármûvet jelent, amely jogosult a küldõ állam felségjelét viselni és amely ebben az államban van bejegyezve.

1. A konzuli tisztviselõnek két kategóriája van; hivatásos konzuli tisztviselõk és a tiszteletbeli konzuli tisztviselõk kategóriája. Az Egyezmény rendelkezéseit a tiszteletbeli konzuli tisztviselõkre, illetve az általuk vezetett képviselõkre az 1963. április 24-én Bécsben aláírt, a Konzuli Kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
2. A jelen Egyezménynek a küldõ állam állampolgáraira vonatkozó rendelkezései megfelelõen alkalmazandók a jogi személyek és egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkezõ, de a küldõ állam jogszabályai és rendelkezései szerint alapított és ebben az államban székhellyel rendelkezõ (jog)alanyok vonatkozásában.

2. Cikk

1. Konzuli képviseletet a fogadó államban csak ennek az államnak a beleegyezésével lehet létesíteni.
2. A konzuli képviselet székhelyét, rangját és a konzuli kerületét a küldõ és a fogadó állam közös megegyezéssel állapítja meg.

3. Cikk

1. A konzuli képviselet vezetõjét a küldõ állam nevezi ki, azonban hivatalba lépéséhez a fogadó állam hozzájárulása szükséges.
2. A küldõ állam a fogadó állam Külügyminisztériumának megküldi a konzuli képviselet vezetõjének kinevezésérõl szóló konzuli pátenst. A pátensben feltüntetésre kerül a konzuli képviselet vezetõjének családi és utóneve, állampolgársága, rangja, a konzuli kerület, ahol a konzuli tevékenységet ki fogja fejteni, valamint a konzuli képviselet székhelye.
3. A fogadó állam a konzuli képviselet vezetõjének kinevezésérõl szóló pátens bemutatását követõen lehetõség szerint rövid idõn belül kiadja számára a mûködési engedélyt (exequatur).
4. A fogadó állam a mûködési engedély megadásáig hozzájárulhat ahhoz, hogy a konzuli képviselet vezetõje ideiglenesen ellássa feladatait. Ebben az esetben a jelen Egyezmény rendelkezései az irányadók.
5. A konzuli képviselet vezetõje azt követõen kezdheti meg feladatainak ellátását, hogy a fogadó állam számára a mûködési engedélyt megadta.
6. A fogadó állam hatóságai az elismerés - akár csak ideiglenes jelleggel történõ - megadásának idõpontjától megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a konzuli képviselet vezetõje feladatait elláthassa és élvezhesse a jelen Egyezménybõl fakadó elõnyöket.

4. Cikk

1. A küldõ állam a megérkezést követõen haladéktalanul közli a fogadó állam Külügyminisztériumával azon konzuli tisztviselõ családi és utónevét, állampolgárságát, rangját és hivatali beosztását, aki a konzuli képviseletre nem a konzuli képviselet vezetõjeként kerül kinevezésre, valamint a konzuli képviselet munkatársainak családi és utónevét, beosztását.
2. A fogadó állam minden konzul tisztviselõnek díjmentesen megfelelõ okmányt ad ki, amely igazolja, hogy az adott személy a fogadó állam területén konzuli feladatok ellátására jogosult.

5. Cikk

1. Konzuli tisztviselõ fõszabályként csak a küldõ állam állampolgára lehet.
2. Konzuli tisztviselõket nem lehet kinevezni a fogadó állam vagy harmadik állam állampolgárai közül ezen államok határozottan kifejezett beleegyezése nélkül; ez a beleegyezés bármikor visszavonható.

6. Cikk

A fogadó állam bármikor - anélkül, hogy döntését meg kellene indokolnia - közölheti a küldõ állammal, hogy a konzuli képviselet vezetõjének mûködési engedélyét visszavonja, illetõleg, hogy a konzuli tisztviselõ vagy a konzuli képviselet munkatársa nem elfogadható. Ilyen esetben a küldõ állam köteles visszahívni a konzuli képviselet vezetõjét, a konzuli tisztviselõt vagy a konzuli munkatársat. Amennyiben a küldõ állam ésszerû idõn belül nem tesz eleget kötelezettségének, a fogadó állam visszavonhatja a mûködési engedélyt vagy megtagadhatja, hogy az ilyen személyt konzuli tisztviselõnek, illetõleg a konzuli képviselet munkatársának tekintse.

7. Cikk

A küldõ állam, miután az érdekelt államokat errõl értesítette, megbízhatja az egyik államban létesített konzuli képviseletet azzal, hogy a konzuli feladatokat egy másik államban ellássa, kivéve, ha ezt valamelyik érdekelt állam kifejezetten ellenzi.

8. Cikk

A fogadó állam megfelelõ értesítését követõen a küldõ állam konzuli képviselete - amennyiben ezt a fogadó állam nem ellenzi - elláthat a fogadó államban harmadik állam részére is konzuli feladatokat.

9. Cikk

A fogadó állam gondoskodik a konzuli tisztviselõ védelmérõl és megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a konzuli tisztviselõ feladatait elláthassa, és hogy élvezhesse azokat a jogokat, kiváltságokat és mentességeket, amelyeket a jelen Egyezmény és a fogadó állam jogszabályai biztosítanak számára. A fogadó állam megteszi a szükséges intézkedéseket a konzuli képviselet helyiségeinek és a konzuli tisztviselõk lakásának védelmére.

10. Cikk

1. Ha a konzuli képviselet vezetõje bármilyen oknál fogva nem képes ellátni feladatait vagy ha a konzuli képviselet vezetõjének hivatala ideiglenesen nincs betöltve, a küldõ állam kinevezheti a konzuli képviselet vezetõjének feladatait ideiglenesen ellátó megbízott vezetõt.
2. A konzuli képviselet megbízott vezetõjének teljes családi és utónevét a küldõ állam diplomáciai képviselete vagy bármely illetékes hatóság közli a fogadó állam Külügyminisztériumával. Fõszabályként ezt a közlést elõzetesen kell megtenni.
3. A fogadó állam a konzuli képviselet megbízott vezetõjének támogatást nyújt és védelmet biztosít. Mindaddig, amíg ellátja a konzuli képviselet vezetõjének feladatait, a jelen Egyezmény rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak rá, mint a konzuli képviselet vezetõjére.
4. Amennyiben a jelen Cikk (1) bekezdése értelmében a konzuli képviselet ideiglenesen megbízott vezetõjévé a diplomáciai képviselet diplomáciai személyeztének tagját vagy a küldõ állam Külügyminisztériumának diplomáciai ranggal rendelkezõ munkatársát nevezik ki, õ továbbra is jogosult a diplomáciai kiváltságok és mentességeket élvezni, abban az esetben, ha a fogadó állam ez ellen kifogást nem emel.

11. Cikk

1. A küldõ állam a fogadó állam jogszabályaival összhangban a kölcsönösség alapján jogosult:

1. tulajdonába vagy bérbe venni épületeket vagy épületrészeket, azoknak a konzuli képviselet helyiségeinek, a konzuli képviselet vezetõje rezidenciájának és a konzuli képviselet tisztviselõi, valamint munkatársai lakásának elhelyezése céljából;
2. a használat céljából rendelkezésre bocsátott földterületen az erre vonatkozó szerzõdés rendelkezéseivel, valamint a fogadó állam jogszabályaival összhangban épületeket építeni vagy a konzuli képviselet céljára épületeket alkalmassá tenni;
3. a fogadó állam hozzájárulásával a tulajdon feletti rendelkezési jogot gyakorolni.

1. A fogadó állam szükség esetén segítséget nyújt a konzuli képviseletnek a konzuli képviselet számára szükséges helyiségek, illetõleg a konzuli tisztviselõ vagy a konzuli képviselet munkatársa számára szükséges lakás megszerzésében.
2. A jelen Cikk (1) bekezdése nem mentesíti a küldõ államot annak kötelezettségétõl, hogy betartsa azon jogszabályokat, valamint várostervezési, -építési és mûemlékvédelmi elõírásokat, amelyeket a fent említett földterület - amelyiken az épület vagy az épületrész található vagy helyet fog kapni - körzetében alkalmaznak.

12. Cikk

1. A konzuli címtáblát a küldõ állam címerével, valamint a konzuli képviseletnek a küldõ és a fogadó állam nyelvén történõ megnevezésével el lehet helyezni azon az épületen, amelyben a konzuli képviselet található.
2. A konzuli képviselet épületére, valamint a konzuli képviselet vezetõjének rezidenciájára ki lehet tûzni a küldõ állam lobogóját.
3. A konzuli képviselet vezetõje hivatali használat során közlekedési eszközeire ugyancsak kitûzheti a küldõ állam lobogóját.

13. Cikk

1. A kizárólag a konzuli képviselet céljaira használt épület vagy épületrész és az ezekhez tartozó földterület sérthetetlen. A fogadó állam hatóságai a konzuli képviselet vezetõjének, az általa kijelölt személynek vagy a küldõ állam diplomáciai képviselete vezetõjének engedélye nélkül nem léphetnek be a kizárólag a konzuli képviselet céljaira használt épületbe, épületrészbe vagy az ezekhez az épületekhez vagy épületrészhez tartozó földterületre.
2. A konzuli képviselet helyiségei, a berendezés részei és az ott lévõ egyéb ingóságok, valamint a konzuli képviselet közlekedési eszközei mentesek a kutatás, elkobzás, a lefoglalás bármely formája vagy a bírósági végrehajtás alól.
3. A jelen Cikk (1) és (2) bekezdéseinek rendelkezései vonatkoznak a konzuli tisztviselõk lakására is.

14. Cikk

A konzuli irattár, annak elhelyezésétõl függetlenül, mindenkor sérthetetlen.

15. Cikk

1. A fogadó állam biztosítja és védelemben részesíti a konzuli képviselet szabad érintkezését minden hivatalos ügyben. A konzuli képviselet küldõ állam kormányával és annak bárhol lévõ diplomáciai, konzuli képviseletével való kapcsolattartás során minden megfelelõ eszközt használhat, beleértve a konzuli futárokat és a rejtjeles üzeneteket. A konzuli képviselet azonban csak a fogadó állam hozzájárulásával létesíthet és használhat rádióállomást.
2. A konzuli képviselet hivatalos levelezése sérthetetlen. Hivatalos levelezés alatt értendõ minden olyan levelezés, amely a konzuli képviselettel, és annak tevékenységével kapcsolatos.
3. A konzuli poggyászt sem felnyitni, sem pedig visszatartani nem szabad. Abban az esetben, ha a fogadó állam illetékes hatóságainak komoly okuk van annak feltételezésére, hogy a poggyász a jelen Cikk (4) bekezdésében említett levelezésen, iratokon és tárgyakon kívül más tárgyakat is tartalmaz, kérhetik, hogy a poggyászt a küldõ állam egy meghatalmazott képviselõje jelenlétükben felnyissa. Ha e kérelmet a küldõ állam hatóságai visszautasítják, a poggyászt feladási helyére visszaküldik.
4. A konzuli poggyászt alkotó valamennyi csomagot a jellegükre utaló külsõ jellel kell látni; azok csak konzuli tárgyú levelezést - beleértve az okmányokat csakúgy, mint a kizárólag hivatalos rendeltetésû tárgyakat - tartalmazhatnak.
5. A konzuli futárt, státuszát és a konzuli poggyász csomagjainak számát tartalmazó, hivatalos okmánnyal kell ellátni. A konzuli futár hivatali kötelezettségeinek ellátása során a fogadó állam védelme alatt áll és személyes sérthetetlenséget élvez, semmilyen formában nem lehet feltartóztatni vagy õrizetbe venni.
6. A küldõ állam vagy a konzuli képviselet alkalmi (ad hoc) futárt is kinevezhet. Ilyen esetekben a jelen Cikk (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kitétellel, hogy az abban említett mentességek megszûnnek, amint az alkalmi futár a rendeltetési helyén átadja a rábízott konzuli poggyászt.
7. A konzuli poggyászt rá lehet bízni a repülõgép parancsnokára. A parancsnokot a poggyászban lévõ csomagok számát feltüntetõ hivatalos okmánnyal kell ellátni, õ azonban nem tekinthetõ konzuli futárnak. A konzuli képviselet kiküldheti saját munkatársainak egyikét, hogy a konzuli poggyászt a repülõgép parancsnokától közvetlenül átvegye vagy ilyen postát neki átadjon.

16. Cikk

A konzuli tisztviselõ és a konzuli képviselet munkatársának személye - utóbbi a hivatali kötelezettségei teljesítésének keretei között - sérthetetlen. Ezzel összhangban õket nem lehet letartóztatni vagy bármilyen más formában feltartóztatni. A fogadó állam köteles számukra megadni a kellõ tiszteletet és minden szükséges intézkedést megtenni, hogy személyük, szabadságuk vagy méltóságuk bármilyen megsértését megelõzze.

17. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ mentes a fogadó állam büntetõ, polgári és közigazgatási joghatósága alól, kivéve a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt Szerzõdés 31. Cikke (1) bekezdése a), b) és c) alpontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott eseteket.
2. A konzuli képviselet munkatársa a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsben, 1961. április 18-án aláírt Szerzõdés 29-35. Cikkeiben foglalt kiváltságokat és mentességeket élvezi, azon kivétellel, hogy az ezen Szerzõdés 31. Cikke (1) bekezdésében meghatározott, a fogadó állam joghatósága alá tartozó büntetõjogi, polgári és közigazgatási ügyekben mentessége nem terjed ki azokra a cselekményekre, amit nem a hivatali kötelezettségei teljesítése során követett el.
3. Ezen Cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit nem alkalmazzák azon polgári kereset vonatkozásában:

1. ami a konzuli képviselet munkatársa által megkötött olyan szerzõdésbõl ered, amely szerint õ közvetve vagy közvetlenül nem a küldõ állam képviseletében vállalt kötelezettséget;
2. ami harmadik félnek a fogadó államban közlekedési balesettel okozott kárával kapcsolatos;

1. A konzuli tisztviselõ vagy a konzuli képviselet munkatársának családtagjai, amennyiben vele közös háztartásban élnek, ugyanolyan mértékben mentesek a fogadó állam joghatósága alól, és ugyanolyan személyes sérthetetlenséget élveznek, mint a konzuli tisztviselõk és a konzuli képviselet munkatársai.
2. A küldõ állam lemondhat a konzuli tisztviselõ, a konzuli képviselet munkatársa és családtagjaik joghatósága alóli mentességérõl. A lemondásnak kifejezettnek kell lennie, s azt írásos formában kell megtenni. A joghatóság alóli mentességrõl való lemondás polgári jogi és közigazgatási ügyekben nem jelent lemondást a meghozott bírósági határozat eredményeképpen felmerülõ végrehajtás alóli mentességrõl. Ehhez külön írásbeli lemondásra van szükség.
3. Ha az ezen Cikk rendelkezései szerint fogadó állam joghatósága alól mentes személy keresetet indít, az alapkeresettel közvetlenül összefüggõ viszontkereset tekintetében nem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességére.

18. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ nem köteles tanúvallomást tenni.
2. A konzuli képviselet munkatársa nem köteles tanúvallomást tenni a hivatali kötelezettségeinek ellátásával kapcsolatos kérdésekben.
3. Abban az esetben, ha a konzuli tisztviselõ vagy a konzuli képviselet munkatársa tanúvallomást tesz, vele szemben a fogadó állam semmilyen kényszerítõ intézkedést nem alkalmazhat. A tanúvallomás tételével összefüggõ eljárás nem zavarhatja a konzuli képviselet munkáját.
4. Az e Cikkben foglaltak kiterjednek a konzuli tisztviselõk és konzuli képviselet munkatársainak családtagjaira is, amennyiben velük közös háztartásban élnek és nem a fogadó állam állampolgárai.

19. Cikk

A konzuli tisztviselõ és a konzuli képviselet munkatársa mentesek a fogadó államban minden személyes szolgáltatás, a közmunka bármely fajtája és a katonai terhek, mint a katonai igénybevétel, beszolgáltatás és beszállásolás alól.

20. Cikk

A konzuli tisztviselõ és a konzuli képviselet munkatársa mentesek minden olyan kötelezettség alól, amely a fogadó állam törvényei és rendelkezései szerint a külföldiekre a nyilvántartásuk, tartózkodási vagy letelepedési engedélyük, valamint más hasonló jellegû kötelezettségek tekintetében fennállnak.

21. Cikk

1. A küldõ állam a fogadó államban mentes bármilyen adó vagy hasonló illeték kivetése és behajtása alól:

• a kizárólag konzuli célokat szolgáló olyan földterületek, épületek vagy épületrészek tekintetében, ideértve a konzuli tisztviselõ és a konzuli képviselet munkatársának lakását is, amelyek a küldõ állam vagy a nevében eljáró természetes vagy jogi személy tulajdonában vannak, illetõleg bérli azokat;
• az ilyen ingatlanok megszerzésére vonatkozó megállapodás vagy más okirat tekintetében, ha a küldõ állam ezeket az ingatlanokat kizárólag konzuli célokra szerzi meg.

2. Az e Cikk (1) bekezdésében foglaltak nem érintik a szolgáltatások igénybevételéért járó díjakat.

22. Cikk

A fogadó állam nem vet ki és nem hajt be semmilyen adót vagy illetéket a küldõ állam tulajdonában, birtokában, illetõleg használatában lévõ konzuli célokat szolgáló ingó vagyonra, valamint az ilyen jellegû ingóságok megszerzésével kapcsolatban.

23. Cikk

A konzuli tisztviselõ és a konzuli képviselet munkatársa a fogadó államban mentes minden olyan adó, vagy bármely ehhez hasonló jellegû illetéke fizetése alól, amelyet a fogadó állam a hivatali kötelezettségek teljesítéséért kapott munkabérekre vet ki és von le.

24. Cikk

A konzuli tisztviselõ és a konzuli képviselet munkatársa mentesek minden országos, regionális, valamint a helyi adó és illeték megfizetése alól kivéve:

1. az áruk vagy a szolgáltatások árába rendszerint belefoglalt közvetett adókat;
2. a fogadó állam területén lévõ magántulajdonú ingatlanokra vonatkozó adók és illetékek megfizetését, a jelen Egyezmény 21. Cikke rendelkezéseinek fenntartásával;
3. a fogadó államban az öröklésre és tulajdonátruházásra vonatkozó adókat és illetékeket;
4. magánjövedelem után járó adókat és illetékeket, beleértve a fogadó államban lévõ forrásból származó jövedelmet;
5. az iktatási, bírósági és bejegyzési illetékeket, a jelzálogilletéket és a bélyegilletéket, a jelen Egyezmény 21. Cikke rendelkezéseinek fenntartásával;
6. az igénybe vett szolgáltatások díját.

25. Cikk

1. A fogadó állam az általa hozott törvényekkel és rendeletekkel összhangban engedélyezi a behozatalt, valamint vám- és a hozzákapcsolódó közterhek megfizetése alóli mentességet biztosít a raktározási, fuvarozási és hasonló jellegû szolgáltatások díjainak kivételével:

1. a konzuli képviselet hivatalos használatára szolgáló tárgyaira;
2. olyan tárgyakra vonatkozóan, amelyek a konzuli tisztviselõ, a konzuli képviselet munkatársa, illetõleg a velük közös háztartásban élõ családtagok személyes használatára szolgálnak, ideértve a berendezkedéshez szükséges tárgyakat is.

2. A konzuli tisztviselõ személyes poggyásza mentes a vámvizsgálat alól, kivéve azokat az eseteket, amikor komoly ok van annak feltételezésére, hogy a poggyász olyan tárgyakat tartalmaz, amelyekre nem terjednek ki az e Cikk (1) bekezdésében felsorolt mentességek, vagy amelyek behozatala vagy kivitele a fogadó állam jogszabálya által tiltott, illetõleg amelyek közegészségügyi tilalom alá esnek. Az ilyen vámvizsgálat a konzuli tisztviselõ vagy az általa meghatalmazott képviselõje jelenlétében történik.

26. Cikk

Mindazok a személyek, akik számára a jelen Egyezmény kiváltságokat és mentességeket biztosít, kötelesek - kiváltságaik és mentességeik csorbítása nélkül - tiszteletben tartani a fogadó állam törvényeit és rendelkezéseit, beleértve a közlekedési szabályokat, valamint a közlekedési eszközök biztosítására vonatkozó elõírásokat is.

27. Cikk

A konzuli tisztviselõnek és a konzuli képviselet munkatársának a saját hivatali tevékenysége teljesítésének céljából a konzuli kerületben mozgásszabadságot kell biztosítani, amennyiben ez nem ellentétes a fogadó állam azon törvényeivel és rendelkezéseivel, amelyek az egyes körzetekben történõ tartózkodást, beutazást tiltják, vagy nemzetbiztonsági megfontolásokból szabályozzák. Azonban a fogadó államnak minden esetben kötelessége a konzuli tisztviselõ számára biztosítani annak lehetõségét, hogy hivatali kötelezettségét teljesíthesse.

28. Cikk

A jelen Egyezmény 18., 19., 20., 23., 24. és 25. Cikkeinek rendelkezései kiterjednek a konzuli tisztviselõvel és a konzuli képviselet munkatársával állandó jelleggel együtt élõ családtagokra, amennyiben õk nem a fogadó állam állampolgárai vagy nem élnek állandó jelleggel fogadó államnak.

29. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ a 29-43. Cikkekben felsorolt konzuli feladatait a konzuli kerületén belül gyakorolhatja. A konzuli tisztviselõ ezen kívül egyéb hivatalos konzuli feladatokat is elláthat, amennyiben ezek nem állnak ellentétben fogadó állam jogszabályaival.
2. Abban az esetben, ha a fogadó államban a küldõ államnak nincs diplomáciai képviselete, a konzuli tisztviselõnek a küldõ állam megbízást adhat diplomáciai feladatok ellátására. Az ilyen feladatok ellátása nem jogosítja fel a diplomáciai kiváltságok és mentességek gyakorlására.
3. A konzuli tisztviselõ, a fogadó állam értesítését követõen megbízható azzal, hogy a küldõ államot bármilyen kormányközi szervezetnél képviselje. E tevékenysége során mindazokra kiváltságokra és mentességekre jogosult, amelyeket a nemzetközi szokásjog vagy a nemzetközi szerzõdések az ilyen képviselõnek biztosítanak. A konzuli feladatok teljesítésével kapcsolatos tevékenysége körében azonban a konzuli tisztviselõ nem jogosult szélesebb körû mentességre a joghatóság alól, mint ami a jelen Egyezmény alapján a konzuli tisztviselõt megilleti.
4. A konzuli tisztviselõ feladatainak ellátása során írásban vagy szóban fordulhat - ha a fogadó állam jogszabályai ezt lehetõvé teszik - a konzuli kerület illetékes hatóságaihoz, valamint a fogadó állam központi szerveihez.
5. A konzuli tisztviselõ jogosult a küldõ állam jogszabályainak megfelelõen konzuli díjakat szedni, s az ebbõl származó bevétel mentes a fogadó állam bármilyen adója és illetéke alól.

30. Cikk

A konzuli tisztviselõ jogosult a konzuli kerületén belül:

1. a küldõ állam állampolgárainak és jogi személyeinek jogait és érdekeit védelmezni;
2. elõsegíteni a kereskedelmi-gazdasági, tudományos-technikai, kulturális, humanitárius, idegenforgalmi kapcsolatoknak a küldõ állam és a fogadó állam közötti fejlesztését és más módon is hozzájárulni kapcsolataik fejlesztéséhez.

31. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ a konzuli kerületén belül jogosult:

1. a küldõ állam állampolgárairól nyilvántartást vezetni;
2. állampolgársági ügyekben bármilyen jellegû nyilatkozatot átvenni;
3. átvenni és nyilvántartásba venni a küldõ állam állampolgárainak születésérõl és elhalálozásáról szóló értesítéseket;
4. amennyiben a küldõ állam jogszabálya erre felhatalmazza, közremûködni házasságkötésnél vagy válásnál, feltéve, hogy mindkét személy a küldõ állam állampolgára;
5. a küldõ állam állampolgárának családi jogállására vonatkozó nyilatkozatot tenni;

2. A konzuli tisztviselõ tájékoztatja a fogadó állam illetékes hatóságait az e Cikk (1) bekezdésének b), c) és d) alpontjaiban felsorolt cselekményekrõl, amennyiben azt a fogadó állam jogszabálya megkívánja.
3. Az e Cikk (1) bekezdésének b), c és d) alpontjaiban foglalt rendelkezések nem mentesítik az érdekelt személyeket azon elõírások betartásának kötelezettsége alól, amit a fogadó állam jogszabályai követelnek meg.

32. Cikk

A konzuli tisztviselõ jogosult:

1. kiadni, megújítani és bevonni a küldõ állam állampolgárának útlevelét, meghosszabbítani annak érvényességét, és abba bejegyzéseket tenni;
2. a küldõ államba történõ beutazásra jogosító utiokmányt kiadni, és az abban szükséges változásokat bejegyezni;
3. vízumokat kiadni.

33. Cikk

A konzuli tisztviselõnek joga van az alábbi cselekmények elvégzésére:

1. átvenni, írásba foglalni és hitelesíteni a küldõ állam állampolgárának nyilatkozatát;
2. írásba foglalni, hitelesíteni és megõrizni a küldõ állam állampolgárának végrendeletét;
3. írásba foglalni és hitelesíteni a küldõ állam állampolgárai között létrejött jogügyeleteket, amennyiben ezek az ügyletek nem ellentétesek a fogadó állam jogszabályaival. Azonban a konzuli tisztviselõ nem foglalhat írásba és nem hitelesíthet olyan ügyleteket, amelyek a fogadó államban lévõ ingatlanra vonatkozó dologi jogok alapítására vagy átruházására vonatkoznak;
4. írásba foglalni és hitelesíteni a küldõ állam és a fogadó állam állampolgárai között létrejött jogügyleteket, amennyiben ezeknek az ügyleteknek a végrehajtása kizárólag a küldõ államban történik és kizárólag ott vannak jogkövetkezményei, feltéve, hogy ezek az ügyletek nem ellentétesek a fogadó állam jogszabályaival;
5. hitelesíteni a hivatalos iratokat, valamint azok másolatát, fordítását és kivonatát;
6. hitelesíteni a küldõ állam állampolgárának aláírását a különféle iratokon, amennyiben azok tartalma nem ellentétes a fogadó állam jogszabályaival;
7. megõrzésre átvenni a küldõ állam állampolgáraitól vagy azok számára vagyontárgyakat és iratokat, amennyiben ez nem ellentétes a fogadó állam jogszabályaival;
8. a konzuli tisztviselõ hatáskörébe tartozó egyéb cselekmények végrehajtására, amennyiben azok nem ellentétesek a fogadó állam jogszabályaival.

34. Cikk

A konzuli tisztviselõ által a jelen Egyezmény 33. Cikkével összhangban írásba foglalt nyilatkozatok, hitelesített és lefordított iratok a fogadó államban ugyanolyan jogi jelentõséggel és bizonyító erõvel bírnak, mintha azokat a fogadó állam illetékes hatóságai foglalták volna írásba, fordították vagy hitelesítették volna.

35. Cikk

A konzuli tisztviselõ jogosult eljárni örökbefogadási, gyám- vagy gondnokelrendelési ügyekben, a fogadó állam jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban.

36. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ hagyatéki ügyekkel kapcsolatos feladatait a hatályos nemzetközi szerzõdések rendelkezései szabályozzák.
2. A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul tájékoztatják a konzuli tisztviselõt a küldõ állam állampolgárának elhalálozásáról és megküldik a halotti anyakönyvi kivonatot, illetõleg a halálesettel kapcsolatos egyéb iratokat.
3. A fogadó állam illetékes hatóságai tájékoztatják a konzuli tisztviselõt a fogadó államban megnyílt hagyatékról, amennyiben az örökös vagy a hagyományos a küldõ állam állampolgára. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a fogadó állam illetékes hatóságai arról szereznek tudomást, hogy a küldõ állam állampolgárának javára harmadik állam területén nyílt meg hagyaték.

37. Cikk

A konzuli tisztviselõnek joga van a konzuli kerületében arra, hogy a fogadó állam hatóságai elõtt a küldõ állam állampolgárát képviselje, abban az esetben, ha nincs jelen vagy valamilyen egyéb oknál fogva nincs abban a helyzetben, hogy saját jogait és érdekeit kellõ idõben megvédje. Ez a képviselet mindaddig fennáll, amíg a képviselt személy nem jelöli ki meghatalmazottját vagy saját maga nem látja el jogai és érdekei védelmét.

38. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ konzuli kerületében jogosult arra, hogy találkozzék és érintkezzék a küldõ állam állampolgárával, tanácsot adjon neki és bármilyen segítségben részesítse, ideértve a jogi segítségnyújtásra tett intézkedéseket is.
2. A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul, de legkésõbb három naptári napon belül értesítik a küldõ állam illetékes konzuli tisztviselõjét a küldõ állam állampolgárának letartóztatásáról, õrizetbevételérõl vagy személyes szabadságának bármilyen egyéb formában történt korlátozásáról.
3. A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul, de legkésõbb a letartóztatást, õrizetbe vételt vagy a személyes szabadság egyéb korlátozását követõ négy naptári napon belül lehetõvé teszi a konzuli tisztvisellõ számára, hogy a küldõ állam letartóztatott vagy szabadságvesztés büntetését töltõ állampolgárát meglátogassa, vagy vele kapcsolatba lépjen.
4. Az (1)-(3) bekezdésben foglalt jogok a fogadó állam törvényeivel és más jogszabályaival összhangban gyakorolhatók, de az említett törvények és más jogszabályok nem érvényteleníthetik e jogokat.
5. A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul értesítik a konzuli tisztviselõt a küldõ állam állampolgárát érintõ rendkívüli eseményrõl, amennyiben a küldõ állam állampolgára nincs abban a helyzetben, hogy közvetlenül kapcsolatba tudjon lépni a konzuli tisztviselõvel.

39. Cikk

A fogadó állam kellõ idõben értesíti a konzuli tisztviselõt a hatályban lévõ jogszabályok módosításáról, amelyek a küldõ állam állampolgárainak jogait vagy törvényes érdekeit érinthetik.

40. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ jogosult arra, hogy a küldõ állam hajóinak a fogadó állam kikötõiben, parti és belsõ vizein bármely támogatást és segítséget megadjon.
2. A konzuli tisztviselõ a hajó fedélzetére mehet, a hajó parancsnoka, a személyzet tagja és az utasok felvehetik a kapcsolatot a konzuli tisztviselõvel, amint a hajónak a parttal való szabad érintkezését engedélyezték.
3. A konzuli tisztviselõ fogadó állam illetékes hatóságaihoz segítségért fordulhat bármely kérdésben, ami a küldõ állam hajóival, ezeknek a hajóknak a parancsnokával és személyzetével, valamint utasaival kapcsolatos feladatai teljesítésével összefügg.

41. Cikk

A konzul tisztviselõ konzuli kerületében jogosult arra, hogy:

1. a küldõ állam hajóit a hajóút és a kikötõben tartózkodás ideje alatt ért bármilyen eseményt kivizsgáljon, a küldõ állam hajójának parancsnokát és személyzetének tagjait, valamint utasait kikérdezze, a hajóokmányokat ellenõrizze, tájékoztatást kapjon hajó útirányáról és rendeltetési helyérõl, illetõleg elõsegítse a hajónak a kikötõbe történõ belépését, a kikötõben való tartozókodását, valamint a kikötõ elhagyását a fogadó állam jogszabályaival összhangban;
2. a hajó parancsnoka és a személyzet bármely tagja között keletkezett bármilyen jellegû vitákat megoldjon, ideértve a munkabérrel és a munkavállalási szerzõdéssel kapcsolatos vitákat is, ha ezt a küldõ állam jogszabályai lehetõvé teszik - anélkül, hogy a fogadó állam hatóságainak jogait sértené;
3. a hajó parancsnokának vagy a személyzet bármely tagjának kórházi kezelése, illetõleg hazatérése érdekében intézkedéseket tegyen;
4. a küldõ állam jogszabályai által a hajókkal kapcsolatban elõírt bármely nyilatkozatot vagy okiratot átvegyen, kiállítson, illetõleg hitelesítsen.

42. Cikk

1. Abban az esetben, ha a fogadó állam bírósága vagy más illetékes hatósága küldõ állam hajójának fedélzetén valamilyen kényszerító intézkedést kíván megtenni, vagy nyomozást akar folytatni, errõl kellõ idõben tájékoztatja az illetékes konzuli tisztviselõt, annak érdekében, hogy a konzuli tisztviselõ vagy képviselõje jelen lehessen ezen intézkedések megtételekor. Ha a konzuli tisztviselõ vagy képviselõje bármilyen oknál fogva nem volt jelen, akkor kérésére a fogadó állam illetékes hatóságai a történtekrõl teljeskörû tájékoztatást adnak.
2. E Cikk (1) bekezdésének rendelkezései kerülnek alkalmazásra abban az esetben is, amennyiben a fogadó állam hatóságai a hajó parancsnokát vagy a személyzet tagját a parton hallgatják ki.
3. E Cikk rendelkezései nem vonatkoznak rendes vám-, útlevél- és egészségügyi ellenõrzésre, sem bármely olyan tevékenységre, ami a hajó parancsnokának kérésére vagy beleegyezésével történik.

43. Cikk

1. Ha küldõ állam hajója a fogadó államban hajótörést szenved, zátonyra fut, partra kerül vagy más szerencsétlenséget szenved, illetõleg ha a küldõ állam állampolgárának tulajdonában levõ bármely tárgyat a fogadó állam partján vagy partjai közelében megtalálnak, vagy az ennek az államnak a kikötõjébe kerül, beleértve azt az esetet, hogy az adott tárgy harmadik állam szerencsétlenséget szenvedett hajója rakományának része, akkor a fogadó állam illetékes hatóságai errõl lehetõség szerint minél elõbb értesítik a konzuli tisztviselõt. Az illetékes hatóságok ugyancsak tájékoztatják a konzuli tisztviselõt azokról az intézkedésekrõl is, amelyeket az emberek, a hajó, a hajórakomány, a hajó fedélzetén lévõ vagyontárgyak, a hajóhoz vagy a hajórakományhoz tartozó, de a hajóról lekerült tárgyak megmentése érdekében tettek.
2. A konzuli tisztviselõ az ilyen szerencsétlenségeket szenvedett hajónak, a személyzet tagjainak, illetõleg az utasoknak bármely segítséget megadhat és e célból a fogadó állam illetékes hatóságaitól segítséget kérhet. A konzuli tisztviselõ megteheti az e Cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket, intézkedhet továbbá a hajó megjavíttatása érdekében vagy az illetékes hatóságokhoz fordulhat ilyen intézkedések megtételét vagy folytatását kérve.
3. Ha küldõ állam szerencsétlenséget szenvedett hajóját vagy bármely, a hajóhoz tartozó tárgyat a fogadó állam partján, illetõleg a partjai közelében megtalálják, vagy azok elõkerülnek és sem a hajó parancsnoka, sem a tulajdonos vagy ügynöke, sem pedig a hajó érdekelt biztosítói nincsenek olyan helyzetben, hogy az ilyen hajót vagy tárgyat megõrizzék, illetõleg azzal rendelkezzenek, akkor a konzuli tisztviselõt meghatalmazottnak kell tekinteni, hogy a hajó tulajdonosa nevében olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket e célból maga a tulajdonos is megtenne. Ennek a bekezdésnek a rendelkezéseit kell alkalmazni bármely olyan tárggyal kapcsolatos is, amely a hajó rakományához tartozik és a küldõ állam állampolgárának vagy jogi személyének tulajdonában van.
4. Ha bármely olyan tárgyat találnak a fogadó állam partján, partjai közelében vagy kikötõjében, amely harmadik állam szerencsétlenséget szenvedett hajója rakományához tartozik, de a küldõ állam állampolgárának vagy jogi személyének tulajdonában van és a fogadó állam partján vagy partjai közelében találták meg vagy ennek az államnak a kikötõjébe vitték - feltéve, hogy sem a hajó parancsnoka, sem a tárgy tulajdonosa vagy ügynöke, sem az érdekelt biztosítók nincsenek abban a helyzetben, hogy az ilyen tárgy megõrzésérõl gondoskodjanak, illetõleg, hogy rendelkezzenek vele -, a konzuli tisztviselõt meghatalmazottnak kell tekinteni, hogy a tulajdonos nevében olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket e célból maga a tulajdonos is megtenne.

44. Cikk

A 40-43. Cikk rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell a repülõgépek esetében is.

45. Cikk

1. Jelen Egyezményt meg kell erõsíteni és az, az errõl szóló, diplomáciai úton, írásban tett értesítések megtörténtét követõ harmincadik napon lép hatályba.
2. A Szerzõdõ Felek jelen Egyezményt határozatlan idõre kötik és az bármikor írásban, diplomáciai úton felmondható. Az Egyezmény a felmondásról szóló értesítésnek a másik Szerzõdõ Félhez való érkezéstõl számított hat hónap elteltével veszíti hatályát.

Ennek hiteléül a Szerzõdõ Felek Meghatalmazottai a jelen Egyezményt aláírásukkal és pecsétjükkel látták el.

Készült magyar, kazak és orosz nyelven. A szövegek eltérõ értelmezése esetén az orosz nyelvû szöveg irányadó.

3.§ E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. december 28-tól kell alkalmazni.

A Magyar Köztársaság és a Kazak Köztársaság közötti Konzuli Egyezmény Almatiban, 1995. március 9-én került aláírásra.

Az Egyezmény kiegészíti és továbbfejleszti a Konzuli Kapcsolatokról szóló, Bécsben 1963. április 24-én kelt Egyezmény rendelkezéseit, továbbá kedvezõ feltételeket biztosít a Kazak Köztársaságban folytatott konzuli munkához, részletesen szabályozza a magyar állampolgárok jog- és érdekvédelmét.

Az Országgyûlés 97/1995. (IX.28.) OGY számú határozatával erõsítette meg az Egyezményt. Az Egyezmény a megerõsítésrõl szóló diplomáciai értesítések kicserélését követõ harmincadik napon, azaz 1996. december 28-án hatályba lépett.

A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. § (1) bekezdése alapján az Országgyûlés által megerõsített szerzõdéseket törvénnyel kell kihirdetni.