MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

H/1926. számú
ORSZÁGGYÛLÉSI
HATÁROZATI JAVASLAT

a délszláv helyzet stabilizálása érdekében
az SFOR erõket felváltó erõk tevékenységének elõsegítésérõl
és ebben a magyar mûszaki kontingens részvételérõl szóló
18/1998. (III. 6.) OGY határozat módosításáról

Budapest, 1999. november

Az Országgyûlés
....../1999. (.......) OGY
határozata

A délszláv helyzet stabilizálása érdekében az SFOR erõket felváltó erõk tevékenységének elõsegítésérõl és ebben a magyar mûszaki kontingens részvételérõl szóló 18/1998. (III. 6.) OGY határozat 1. és 3. pontjai helyébe az alábbi új rendelkezések lépnek:

"1. a Magyar Köztársaságnak az Egyesült Nemzetek Alapokmányából fakadó kötelezettségeire, valamint az Alkotmány 40/C. §-ának (1) bekezdésére tekintettel elõzetes hozzájárulását adja ahhoz, hogy a délszláv válság békés rendezésének megerõsítését biztosító, az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatával létrehozott SFOR erõk egységei Magyarország területén átvonulhassanak, átmenetileg állomásozhassanak, ideértve az állomásozás ideje alatt ezen szervezetek felkészítését, valamint a tevékenységhez szükséges vezetési és logisztikai feladatok ellátását, továbbá azt is, hogy ennek keretében repülõgépei az ország légterét és kijelölt repülõtereit igénybe vehessék.

Az átvonulás, illetve az állomásozás legfeljebb az SFOR erõk feladatának végéig tarthat;"

"3. hozzájárulását adja ahhoz, hogy a délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító erõk (SFOR) keretében mûködõ korlátozott létszámú (nem több, mint 500 fõ) magyar önálló mûszaki alegység a rendszeresített technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátva az SFOR erõk keretében, legfeljebb 2000. december 31-ig tevékenykedjen;"

I/ A boszniai béketeremtõ/békefenntartó akciót az ENSZ BT. a 1031. számú határozatában hagyta jóvá, továbbá intézkedett a NATO által vezetett nemzetközi erõ létrehozásáról, a béke megõrzésére és a megállapodásban rögzített feladatok megvalósítása céljából.

Az Országgyûlés - a NATO felkérésének megfelelõen - az Alkotmány 40/C. § (1) bekezdés értelmében az 112/1995. (III. 2.) és 114/1995. (XII. 12.) OGY határozataiban engedélyezte hazánk részvételét a délszláv konfliktus békés rendezését célzó katonai tevékenységben, az IFOR kötelékében.

Az SFOR tevékenységre az Országgyûlés a 109/1996. (XII. 17.) OGY határozatával adott felhatalmazást, majd ennek határidejét a 61/1998. (X. 30.) OGY határozattal módosított 18/1998. (III. 6.) OGY határozat 1999. december 31-ig terjedõ idõre hosszabbította meg. Ezen határidõt követõen az SFOR erõk tevékenységében történõ magyar részvételhez az Országgyûlés döntése szükséges.

II/ A Magyar Köztársaság az SFOR tevékenység végrehajtása során az alábbi területeken vesz részt:

• Az SFOR csapatok átvonulásának, az ország területének és légterének rendelkezésre bocsátása.
• A befogadó nemzeti támogatás keretében katonai objektumok állandó, illetve ideiglenes igénybevételének biztosítása.
• Csapat-hozzájárulás, magyar mûszaki kontingens rendelkezésre bocsátása.

1) Az SFOR csapatok átvonulása az ország területén a vonatkozó országgyûlési határozatoknak megfelelõen, zökkenõmentesen történik.

2) A befogadó támogatás területén az amerikai erõk jelenléte és Taszáron történõ állomásoztatása meghatározó jelentõségû. Ezen kívül az amerikai vezetésû többnemzetiségû hadosztály ellátását biztosító Északi Ellátó Dandár - svéd, dán, norvég, finn, lengyel erõk - létesített és mûködtet nemzeti támogató csoportot Pécsett.

3) A misszió kezdetén az Országgyûlés korlátozott létszámú (nem több, mint 500 fõs) magyar önálló mûszaki alegység részvételét engedélyezte a nemzetközi békefenntartó feladatok ellátásában, a szükséges technikai eszközökkel, egyéni (önvédelmi) fegyverzettel és felszereléssel. A Magyar Mûszaki Kontingens (MMK) engedélyezett létszámának változatlanul hagyása mellett, összhangban a NATO további szerepvállalásával, a feladatok és a megszerzett tapasztalatok figyelembe vételével került módosításra az MMK tevékenységének határideje, valamint a megváltozott biztonsági körülményekre tekintettel a szervezeti és technikai felépítése. Jelenleg 235 fõ, 11 harcjármû, 48 mûszaki gép teljesít szolgálatot az SFOR alárendeltségében.

III/ A Magyar Honvédség misszióban való további részvétele mellett szól a tény, hogy IFOR/SFOR mûveletekben való részvétel soha vissza nem térõ lehetõséget biztosított és biztosít a Magyar Köztársaság NATO-tagságához elengedhetetlenül szükséges interoperabilitási és kompatibilitási követelményekbõl adódó feladatok elsajátításához és a gyakorlatban történõ alkalmazásához.

A közel négyéves IFOR/SFOR tevékenység tükrében elmondható, hogy a hozzájárulás új kihívást jelentett a Magyar Köztársaság, ezen belül a Magyar Honvédség számára. Az IFOR/SFOR tevékenység - átvonulás, átmeneti állomásoztatás, infrastruktúra biztosítása, logisztikai támogatás, mûszaki csapat-hozzájárulás - minõségében eltér a "Békepartnerség" program során korábban végzett feladatoktól. Ez az elsõ eset, amikor a Magyar Honvédség alakulata egy viszonylag kívülálló, háttérbeli támogató szerepbõl egy NATO-vezetésû hadmûvelet cselekvõ részesévé vált.

A más nemzetek katonáival közösen végrehajtott feladatok megmutatták, hogy az eltérõ képzettség, a technikai eszközök különbözõsége nem zárja ki az együttes munkát, a közösen vállalt feladatok végrehajtása során.

Az IFOR/SFOR mûveletekben való részvétel nagymértékben hozzájárult Magyarország NATO csatlakozási törekvéseinek bemutatásához, és felgyorsíthatja az európai nemzetközi szervezetekbe való integrálódás folyamatát. Ennek a kiemelt komplex célkitûzésnek a megvalósításába szervesen illeszkedik a béketámogató mûveletekben, az SFOR kötelékében való katonai részvétel is.

Az SFOR kereteiben mûködik az USA taszári bázisa, amely - amint azt a közelmúlt tapasztalatai is bizonyították - jelentõsen hozzájárult a magyar nemzeti biztonság erõsítéséhez.

Bosznia-Hercegovina stabilizálódása kiemelt érdeke az Észak-atlanti Szövetségnek, és a NATO-tag Magyarország is érdekelt az SFOR további tevékenységének sikerében. A térséggel összefüggõ biztonságpolitikai és gazdasági érdekek, célkitûzések az SFOR-ban történõ további magyar részvétel mellett szólnak.

IV/ Ugyanakkor az SFOR eredeti feladatrendszerében - az elmúlt idõszak során a politikai-katonai stabilizálódás irányba történõ pozitív elmozdulás következtében - jelentõs változások következtek be, amelyek megkérdõjelezik a MMK a küldetésben való további részvételét.

A klasszikusnak mondható békefenntartó feladatok másodrendûvé, az újjáépítést és a lakosság mindennapi életének normalizálódását célzó tevékenységi formák - konfliktus utáni békeépítés - elsõrendûvé váltak. A bekövetkezett pozitív változások várhatóan az SFOR struktúrájának átalakítását fogják magukkal hozni. Ennek megfelelõen az SFOR erõk szerepe Bosznia-Hercegovinában csak a legszükségesebb katonai feladatok végrehajtására korlátozódik, a további jelenlétnek inkább csak politikai üzenete lesz.

Az SFOR feladatainak változása indokolttá teszi az SFOR-ban való magyar részvétel felülvizsgálatát, különös tekintettel a folyamatosan növekvõ éves fenntartási költségekre.

Tekintettel arra, hogy az MMK egyre kevesebb konkrét hadmûveleti feladatot kap az SFOR parancsnokságtól, a kontingensre fordított anyagi, pénzügyi ráfordítások már nincsenek arányban a végrehajtott feladatok katonai értékével.

V/ A jelenlegi, illetve a továbbiakban várható feladatok az MMK komplett egységének, az alegységek, valamint beosztottjainak további csökkentését nem teszik lehetõvé. A csökkentés az új feladatrendszerrel összefüggõ képességeket jelentõsen csorbítaná, illetve a mûködõképességet veszélyeztetné.

A jövõbeni szerepvállalás formáját és mértékét azonban folyamatosan összhangba kell hozni az SFOR-mûvelet feladatrendszerében bekövetkezõ változásokkal, a megváltozott prioritásokkal, a NATO vonatkozó terveivel. Tekintetbe kell ugyanakkor venni a Magyar Honvédség stratégiai felülvizsgálata nyomán bekövetkezõ esetleges változásokat, és egyéb költségtakarékossági szempontokat is.

Mivel a fenti tényezõk hatásai még nem teljes körûen megítélhetõk a parlamenti pártok - a tárgyban folytatott egyeztetés során - egyetértettek a kontingens SFOR-ban történõ tevékenységének felülvizsgálatával, indokolt esetben a kivonás és/vagy átalakítás lehetõségének megvizsgálásával.

Különös tekintettel a NATO illetékeseinek az MMK további tevékenységére irányuló kérésére, illetve - a NATO-val folytatandó tárgyalások eredményeként - az esetleges kivonás idõigényességére, indokolt az MMK mandátumának változatlan tartalommal, 2000. december 31-ig történõ meghosszabbítása.

VI/ A külföldi SFOR csapatok átvonulásának biztosításával, és a befogadó nemzeti támogatás keretében katonai objektumok további használatának lehetõvé tételével továbbra is célszerû részt vennünk, illetve hozzájárulnunk az SFOR sikeres tevékenységéhez. Ezért - a KFOR erõk tevékenységével kapcsolatos országgyûlési hozzájárulás tartalmához hasonlóan - célszerû, hogy a külföldi SFOR erõk megbízatásuk végéig a Magyar Köztársaság területén átvonulhassanak, állomásozhassanak, az ország légterét és kijelölt repülõtereit igénybe vehessék.