A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

1.§ Az Országgyûlés a Magyar Népköztársaság* és a Ciprusi Köztársaság között, Budapesten, 1989. május 24-én aláírt Konzuli Egyezményt (továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerõsítésérõl szóló okiratok cseréje 1994. május 11-én történt meg)

2.§ Az Egyezmény szövegének hiteles magyar nyelvû fordítása a következõ:

" KONZULI EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság* és a Ciprusi Köztársaság között

A Magyar Népköztársaság* és a Ciprusi Köztársaság attól az óhajtól vezérelve, hogy szabályozzák a kapcsolatokat a konzuli területen, s ily módon hozzájáruljanak a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlesztéséhez, valamint állampolgáraik jogai és érdekei védelmének megkönnyítéséhez;

Hivatkozván arra, hogy mindkét ország részese a konzuli kapcsolatokról 1963-ban Bécsben létrejött Bécsi Egyezménynek;

elhatározták, hogy Konzuli Egyezményt kötnek és e célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
Kovács László úr õnagyméltóságát,
külügyminiszterhelyettest
a Ciprusi Köztársaság Elnöke
George Iacovou úr õnagyméltóságát,
külügyminisztert,

akik a következõkben állapodtak meg:

I. rész

1. Cikk

A Szerzõdõ Felek, a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény 73. Cikkének rendelkezéseire tekintettel, az alábbiakat alkalmazzák a könnyítések, kiváltságok és mentességek vonatkozásában:

1. A fogadó állam a küldõ állam konzuli tisztviselõjével kellõ tisztelettel bánik, és megtesz minden megfelelõ intézkedést a konzuli tisztviselõ és a vele együttélõ családtag személye, szabadsága vagy méltósága elleni bármely sérelem megakadályozására.
2. A fogadó állam különös kötelessége, hogy minden megfelelõ intézkedéssel megvédje a konzuli helyiségeket és a konzuli tisztviselõ lakását bármely behatolás vagy kártétel ellen, és megakadályozza a konzulátus nyugalmának vagy méltóságának csorbítását.

2. Cikk

1. A fogadó állam megkönnyíti a küldõ állam számára, hogy a fogadó állam területén, ennek törvényei és más jogszabályai szerint, a konzulátus céljára helyiségeket szerezhessen, vagy pedig segíti a küldõ államot abban, hogy más módon jusson az elhelyezéshez.
2. A fogadó állam - amennyiben ez szükséges - segítséget nyújt a küldõ államnak ahhoz, hogy a konzuli tisztviselõk és a konzuli alkalmazottak megfelelõ elhelyezéshez jussanak, feltéve, hogy az utóbbiak nem a fogadó állam állampolgárai vagy állandó lakosai.
3. A küldõ államnak joga van arra, hogy a fogadó állam területén, ennek törvényei és más jogszabályai szerint olyan telkeket, épületeket és ezek tartozékait megszerezze, tulajdonában tartson, bármilyen idõtartamra béreljen, vagy más módon tartson birtokában, melyek konzuli célokra szükségesek és alkalmasak, ideértve - amennyiben nem állampolgárai a fogadó államnak - a konzuli tisztviselõk és konzuli alkalmazottak lakását is.
4. A küldõ államnak joga van arra, hogy az e Cikk (3) bekezdésének megfelelõen tulajdonában álló vagy bérelt telken, a fogadó állam törvényei és más jogszabályai szerint, épületet és épületrészeket létesítsen.

3. Cikk

A konzulátus kizárólagos céljára szolgáló telek, épületek vagy épületrészek sérthetetlenek. A fogadó állam hatóságai - kivéve, ha ehhez a küldõ állam konzulátusának vagy diplomáciai képviseletének vezetõje, illetõleg az egyikük által kijelölt személy hozzájárult - az említett telekre, épületekbe vagy épületrészekbe nem léphetnek be. E bekezdés rendelkezéseit a konzulátus vezetõjének lakására is alkalmazni kell.

4. Cikk

A konzuli helyiségek, azok berendezése és a konzulátus vagyontárgyai, valamint közlekedési eszközei mentesek a honvédelmi vagy közérdekû célokra történõ igénybevétel minden formája alól.

5. Cikk

1. A konzulátus épületére és a bejárati kapujára, továbbá a konzulátus vezetõjének lakására, valamint az általa hivatali célra használt közlekedési eszközökre a küldõ államnak a nemzeti vagy konzuli lobogója kitûzhetõ, valamint címere elhelyezhetõ.
2. Az ebben a Cikkben biztosított jog gyakorlása során figyelembe kell venni a fogadó állam törvényeit, rendeleteit és szokásait.

6. Cikk

1. A konzuli irattár és a konzuli okmányok - mindenkor és bárhol is vannak elhelyezve - sérthetetlenek.
2. Nem hivatalos jellegû okmányok és tárgyak az irattárban nem tarthatók.

7. Cikk

1. A konzulátus jogosult a küldõ állam kormányával, a fogadó államban vagy harmadik államban mûködõ diplomáciai képviseletével vagy más konzulátusával érintkezést fenntartani. Evégbõl a konzulátus igénybe veheti a távközlés valamennyi nyilvános eszközét, igénybe vehet továbbá futárt, lepecsételt csomagokat, zsákokat és tartályokat, valamint rejtjelet is használhat. A konzulátus azonban rádió-állomást csak a fogadó állam hozzájárulásával létesíthet és használhat.
2. A távközlés nyilvános eszközeinek igénybevételéért a konzulátusra ugyanazok a díjszabások vonatkoznak, mint a diplomáciai képviseletekre.
3. A konzulátus hivatalos levelezése (bármely távközlõ eszközt is alkalmaz), továbbá az (1) bekezdésben említett lepecsételt csomagok, zsákok és egyéb tartályok sérthetetlenek és azokat a fogadó állam hatóságai nem vizsgálhatják meg és nem tarthatják vissza, feltéve, hogy kívülrõl jól látható jelzések mutatják hivatalos jellegüket. A csomagok, zsákok és a tartályok csak hivatalos levelezést és kizárólag hivatalos célokra használt tárgyakat tartalmazhatnak.
4. A konzuli csomagok, zsákok és tartályok továbbításával megbízott személyek részére a fogadó állam ugyanazokat a jogokat, kiváltságokat és mentességeket biztosítja, mint amelyeket a küldõ állam diplomáciai futárai számára megad. Minden ilyen személyt el kell látni olyan hivatalos irattal, amely feltünteti hivatali minõségét, valamint a konzuli küldeményt képezõ zsákok, tartályok és csomagok számát.

8. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ mentes a fogadó állam joghatósága alól, kivéve azokat az eseteket, melyekben a küldõ állam állampolgárának hagyatéki és egyéb vagyonjogi ügyeinek intézésében jár el, továbbá a jelen Cikk (2) bekezdésében említett eseteket.
2. Az e Cikk (1) bekezdésében foglalt mentesség azonban nem nyer alkalmazást az alábbi felsorolt polgári perekben:

a./ a fogadó állam területén fekvõ magántulajdonban álló ingatlanra vonatkozó perben, kivéve, ha a konzuli tisztviselõ az ingatlant a küldõ állam javára, a konzulátus céljára tartja birtokában;

b./ az olyan hagyatéki eljárással kapcsolatos perekben, amelyben a konzuli tisztviselõ, mint végrendeleti végrehajtó, hagyatéki gondnok, örökös vagy hagyományos magánszemélyként szerepel, és nem a küldõ állam képviselõjeként;

c./ olyan perben, amely a konzuli tisztviselõ által a fogadó államban hivatalos tevékenységén kívül folytatott bármilyen szabadfoglalkozással vagy kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos;

d./ jármû, hajó vagy repülõgép által a fogadó államban okozott balesetre vonatkozó, harmadik személy által indított kártérítési perben.

3. Az e Cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a konzuli tisztviselõvel együtt lakó családtagjaira is kell alkalmazni, feltéve, hogy azok nem a fogadó állam állampolgárai, vagy állandó lakosai.
4. a./ Az a konzuli alkalmazott, aki a küldõ állam állampolgára és a fogadó államnak nem állandó lakosa, és aki igazgatási vagy mûszaki feladatokat ellátóként jelentettek be, mentes a fogadó állam büntetõ joghatósága alól. Az e Cikk (2) bekezdés (d.) pontjában foglalt kivétellel, a hivatalos minõségben kifejtett tevékenysége körében mentes ennek az államnak polgári és államigazgatási joghatósága alól is.

b./ Az a./ pont elsõ mondatának rendelkezéseit a konzuli alkalmazottal együtt lakónak bejelentett családtagjaikra is kell alkalmazni, feltéve, hogy azok nem a fogadó állam állampolgárai vagy állandó lakosai.

5. Az e Cikk (4) bekezdése alá nem esõ konzuli alkalmazott hivatalos minõségében kifejtett tevékenysége körében - kivéve az e Cikk (2) bekezdés d./ pontjában foglaltakat - mentes a fogadó állam joghatósága alól, feltéve, hogy annak nem állampolgára vagy állandó lakosa.

9. Cikk

1. A 8. Cikk (5) bekezdésében meghatározott konzuli alkalmazott õrizetbevételérõl, letartóztatásáról vagy az ellene indított büntetõeljárásról a fogadó állam haladéktalanul értesíti a konzulátus vezetõjét.
2. Az e Cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell a konzuli tisztviselõ, valamint konzuli alkalmazott családtagjára is, akire nézve a 8. Cikk (3) bekezdésében, illetve a 8. Cikk (4) bekezdése b./ pontjában biztosított kedvezmények nem vonatkoznak.

10. Cikk

1. a./ A konzuli tisztviselõt és a konzuli alkalmazottat fel lehet kérni bírósági vagy államigazgatási eljárás során tanúvallomás tételére;

b./ az esetben, ha a konzuli tisztviselõ vagy a 8. Cikk (4) bekezdése alá esõ konzuli alkalmazott az ilyen eljárás során a tanúvallomást megtagadja, vele szemben kényszerintézkedés vagy büntetés nem alkalmazható;

c./ a konzuli alkalmazott azonban a tanúvallomást nem tagadhatja meg, kivéve az e Cikk (3) bekezdésében említett esetet.

2. Az e Cikk (1) bekezdésének a konzuli tisztviselõre és a konzuli alkalmazottra vonatkozó rendelkezéseit vele együttlakó családtagjaira is alkalmazni kell, feltéve, hogy az a fogadó államnak nem állampolgára vagy nem állandó lakosa.
3. A konzuli alkalmazott nem köteles tanúvallomást tenni a konzulátus hivatalos tevékenysége körébe esõ ügyekben, és joga van megtagadni, hogy a küldõ állam jogát illetõen szakértõ tanúként vallomást tegyen.
4. A fogadó állam hatóságai nem kívánják meg hivatalos iratok vagy tárgyak felmutatását.
5. A konzuli tisztviselõ vagy a konzuli alkalmazott meghallgatása során a fogadó állam hatóságainak mindent meg kell tenniük arra nézve, hogy ne akadályozzák a hivatalos kötelességek teljesítésében. A konzuli tisztviselõ és a konzuli alkalmazott tanúként való meghallgatását - a konzulátus vezetõjének felkérésére - lehetõség szerint írásban vagy szóban, a konzulátuson, vagy az érintett személy lakásán kell foganatosítani.

11. Cikk

1. A küldõ állam lemondhat a 8. és 10. Cikkekben említett bármelyik kiváltságról és mentességrõl.
2. A lemondásnak - kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet - mindig kifejezettnek kell lennie és azt írásban kell közölni a fogadó állammal.
3. Ha a 8. Cikk szerint joghatósági mentességben részesülõ személy keresetet indít, nem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességre az alapkeresettel összefüggõ viszontkereset tekintetében.
4. A polgári és államigazgatási joghatóság alóli mentességrõl való lemondást nem lehet úgy tekinteni, hogy az magában foglalja az ítélet végrehajtása alóli mentességrõl való lemondást is, ehhez külön lemondás szükséges.

12. Cikk

A konzuli tisztviselõ és a konzuli alkalmazott - a fogadó állam azon jogszabályainak tiszteletben tartásával, amelyek bizonyos övezetekbe a belépést nemzetbiztonsági okok miatt szabályozzák vagy megtiltják - a fogadó államban szabadon közlekedhetnek.

1. A konzuli tisztviselõ, valamint - amennyiben a fogadó államnak nem állampolgára vagy nem állandó lakosa, a konzuli alkalmazott - a fogadó államban mentes a fegyveres erõknél teljesítendõ szolgálat, valamint bármilyen fajta egyéb kötelezõ közszolgálat - például esküdt szolgálattal és katonai igénybevétellel, beszolgáltatással, beszállásolással kapcsolatos katonai kötelezettségek - alól.
2. Az (1) bekezdés rendelkezéseit a konzuli tisztviselõvel, valamint a konzuli alkalmazottal együttlakó családtagokra is alkalmazni kell, amennyiben a fogadó államnak nem állampolgárai, vagy nem állandó lakosai.

14. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ, valamint - amennyiben nem állandó lakosa (nem állampolgárság nem számít??) a fogadó államnak, - a konzuli alkalmazott mentes mindazon kötelezettségek alól, amelyeket a fogadó állam törvényei és más jogszabályai a külföldiek nyilvántartásba vétele és tartózkodási engedélye, valamint más hasonló jellegû kötelezettségek tekintetében elõírnak.
2. E Cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit a konzuli tisztviselõvel és a konzuli alkalmazottal együttlakó családtagokra is alkalmazni kell, amennyiben nem állandó lakosai (nem állampolgárság nem számít??) a fogadó államnak.

15. Cikk

1. A fogadó állam, vagy bármely tagállama, illetõleg a helyi hatóságok nem vethetnek ki, illetõleg nem hajthatnak be semmiféle adót vagy azzal egy tekintet alá esõ más közterhet

a./ azokra a telkekre, épületekre vagy épületrészekre, amelynek a küldõ állam vagy ennek az államnak a képviseletében eljáró természetes vagy jogi személy a tulajdonosa vagy bérlõje és amelyeket kizárólag a 2. Cikkben meghatározott célokra használnak;

b./ az ilyen ingatlanok megszerzésére vonatkozó ügyletekre és okiratokra.

2. E Cikk (1) bekezdése a./ pontjának rendelkezései nem vonatkoznak a szolgáltatásokért fizetendõ díjakra.
3. E Cikk (1) bekezdésében foglalt mentesség nem vonatkozik azokra az adókra, vagy ezekkel egy tekintet alá esõ más tartozásokra, amelyeket a fogadó állam jogszabályai szerint a küldõ állammal vagy annak nevében eljáró személlyel szerzõdõ személynek kell fizetnie.

16. Cikk

A fogadó állam, illetõleg a helyi hatóságok a küldõ állam konzuli céljaira szolgáló ingóságok megszerzésére - kivéve az áruk vagy szolgáltatások árába rendszerint belefoglalt közvetett adókat -, tulajdonára, birtokára vagy használatára semmiféle olyan adót vagy ezzel egy tekintet alá esõ más közterhet nem vethetnek ki, illetõleg nem hajthatnak be, amelynek megfizetésére egyébként a küldõ állam jogilag kötelezve lenne.

17. Cikk

A küldõ állam javára konzuli szolgáltatások címén beszedett illetékekre, vagy az ilyen illetékek befizetését igazoló nyugtákra a fogadó állam, illetõleg a helyi hatóságok által adót vagy ezzel egy tekintet alá esõ más közterhet kivetni vagy behajtani nem lehet.

18. Cikk

1. A konzuli tisztviselõ, valamint a konzuli alkalmazott és a velük együttlakó családtag - feltéve, hogy egyikük sem állampolgárai vagy állandó lakosai a fogadó államnak - mentes a fogadó állam, illetõleg a helyi hatóságok által kivethetõ vagy behajtható bármilyen adó és ezzel egy tekintet alá esõ más tartozás alól, kivéve

a./ a fogadó állam területén levõ ingatlan szerzésére, tulajdonára, birtoklására vagy az ingatlannal való rendelkezésre;

b./ a (2) bekezdés rendelkezéseit nem érintve, a fogadó államban folytatott hasznot hajtó magántevékenységbõl vagy ebben az államban levõ egyéb forrásokból származó jövedelemre vagy vagyontárgyak felértékelésére;

c./ ügyletekre, vagy - ideértve az illeték bélyegeket is - az ezeket megvalósító okiratokra;

d./ a 20. Cikk rendelkezéseit nem érintve, haláleset folytán történõ vagyonátszállásra kivethetõ adókat, vagy ezekkel egy tekintet alá esõ más tartozásokat;

e./ az áruk vagy szolgáltatások árába rendszerint belefoglalt közvetett adókat;

f./ a szolgáltatások ellenében meghatározott díjakat.

2. A konzuli tisztviselõ, valamint - amennyiben nem a fogadó állam állampolgára vagy állandó lakosa, a konzuli alkalmazott - mentes ebben az államban minden adó vagy ezzel egy tekintet alá esõ más tartozás alól, amelyet a fogadó állam, illetõleg a helyi hatóságok a hivatali mûködés fejében járó jövedelemre, fizetésre, bérre vagy pótlékra kivetnek, illetõleg behajtanak.

19. Cikk

1. A fogadó állam az általa hozott törvények és más jogszabályok szerint engedélyezi a behozatalt, és mentességet biztosít minden vám és adó, valamint a kapcsolatos díjak tekintetében, ide nem értve a raktározási, fuvar és hasonló szolgálatatások díját:

a./ a konzulátus hivatalos használatára szolgáló tárgyakra, ideértve a gépjármûveket is;

b./ olyan tárgyakra - ideértve a gépjármûveket -, amelyek a konzuli tisztviselõ és a vele együttlakó családtagok személyes használatára szolgálnak, ideértve a berendezkedéshez szükséges tárgyakat.

2. A konzuli alkalmazott és családtagjaik élvezik az e Cikk (1) bekezdése b./ pontjában említett kiváltságokat és mentességeket az elsõ berendezkedésük alkalmával behozott tárgyakat illetõen.
3. A konzuli tisztviselõ és a vele együttlakó családtagok magukkal hozott személyi poggyásza mentes a vámvizsgálat alól, kivéve, ha komoly ok van annak feltételezésére, hogy az olyan tárgyakat tartalmaz, amelyek nem szerepelnek az e Cikk (1) bekezdése b./ pontjában, vagy amelyeknek behozatala vagy kivitele a fogadó állam törvényei vagy más jogszabályai szerint tilos, vagy amelyek annak vesztegzárra vonatkozó törvényei vagy más jogszabályai alá esnek. Az ilyen vizsgálat csak a konzuli tisztviselõ vagy az érintett családtagja, illetõleg meghatalmazott képviselõjük jelenlétében történhet.
4. E Cikk (1) bekezdés b./ pontja, valamint a (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a konzuli alkalmazottakra, vagy családtagjaira és a konzuli tisztviselõk családtagjaira, ha azok a fogadó államban hasznot hajtó magántevékenységet folytatnak, vagy a fogadó állam állampolgárai vagy állandó lakosai.

20. Cikk

Ha konzuli tisztviselõ, vagy a konzuli alkalmazott, illetõleg a velük együttlakó családtag meghal, és a fogadó államban ingó vagyont hagyott hátra, erre a fogadó állam, illetõleg a helyi hatóságok nem vethetnek ki vagy nem hajthatnak be adót vagy ezzel egy tekintet alá esõ más tartozást, és az ingóságok kivitelét nem korlátozhatják, feltéve, hogy

21. Cikk

1. E Cikk (4) bekezdése rendelkezéseinek fenntartása mellett, a konzuli tisztviselõ, valamint, amennyiben a fogadó államnak nem állampolgára vagy nem állandó lakosa, a konzuli alkalmazott a küldõ államnak teljesített szolgálataik tekintetében mentesek a fogadó államban hatályban levõ társadalombiztosítási szabályok alól.
2. E Cikk (1) bekezdésében említett mentesség a konzuli tisztviselõvel vagy a konzuli alkalmazottal együttlakó családtagokra is vonatkozik, feltéve, hogy a fogadó államnak nem állampolgárai vagy nem állandó lakosai.
3. E Cikk (1) bekezdésében említett mentesség a konzuli tisztviselõ vagy a konzuli alkalmazott háztartási alkalmazottjára is vonatkozik feltéve, hogy

a./ nem állampolgára vagy nem állandó lakosa a fogadó államnak és

b./ kiterjednek rá a küldõ államban vagy harmadik államban hatályban levõ társadalombiztosítási szabályok.

4. A konzuli tisztviselõ vagy konzuli alkalmazott, aki e Cikk (3) bekezdésében említett mentességekben nem részesülõ személyt alkalmaz, köteles teljesíteni azokat a kötelezettségeket, amelyeket a fogadó állam társadalombiztosítási szabályai a munkáltatóra rónak.
5. E Cikk (1) és (3) bekezdésében említett mentesség nem zárja ki az önkéntes részvételt a fogadó állam társadalombiztosítási rendszerében, feltéve, hogy ezt a fogadó állam lehetõvé teszi.

22. Cikk

1. A konzuli tisztviselõt, valamint a konzuli alkalmazottat az Egyezmény szerinti mentességek és kiváltságok attól az idõponttól kezdve illetik meg, amikor a fogadó állam határát átlépték abból a célból, hogy állásukat betöltsék, vagy ha már ebben az államban tartózkodtak, attól az idõponttól kezdve, amikor szolgálatukat megkezdték.
2. E Cikk (1) bekezdésében említett személlyel együttlakó családtagot az Egyezmény szerint mentességek és kiváltságok megilletik

a./ attól az idõponttól kezdve, amikor a konzuli tisztviselõ vagy a konzuli alkalmazott a mentességekre és kiváltságokra e Cikk (1) bekezdésének megfelelõen jogosulttá vált;

b./ ha a fogadó államba ezen idõpont után léptek be, attól az idõponttól kezdve, amikor a határt átlépték, vagy

c./ attól az idõponttól kezdve, amikor az érdekelt személy családjának tagjává váltak.

3. Ha konzuli tisztviselõ vagy a konzuli alkalmazott megbízatása megszûnt, mentességei és kiváltságai, valamint a vele együttlakó családtagok mentességei és kiváltságai attól az idõponttól kezdve szûnnek meg, amikor a fogadó államot elhagyták, vagy amikor e megbízatás megszûnésétõl számított ésszerû határidõ eltelt.
4. Az olyan konzuli alkalmazott esetében, aki a fogadó állam állampolgára vagy állandó lakosa, a mentességek és kiváltságok megbízatásának végetértével szûnnek meg.
5. A konzuli tisztviselõ, valamint a konzuli alkalmazott által hivatalos minõségben kifejtett tevékenység tekintetében a joghatóság alóli mentesség idõbeli korlátozás nélkül továbbra is fennáll.
6. A családtagok mentességei és kiváltságai hasonlóképpen attól az idõponttól kezdve szûnnek meg, amikor megszûntek a kérdéses konzuli tisztviselõ vagy konzuli alkalmazott családjához tartozni. Ha azonban az érdekelt személy lépéseket tesz aziránt, hogy a fogadó állam területérõl ésszerû határidõn belül eltávozzék, a mentességek és kiváltságok eddig az idõpontig fennmaradnak.
7. A konzuli tisztviselõ vagy a konzuli alkalmazott halála esetén a családtagokat továbbra is megilletik az Egyezmény szerinti mentességek és kiváltságok mindaddig, amíg a fogadó államból el nem távoztak, vagy amíg az e célra megadott ésszerû határidõ nem telt le.

II. Rész

23. Cikk

1. Ezt az Egyezményt meg kell erõsíteni, és az 30 nappal a megerõsítõ okiratok kicserélése után lép hatályba, melyre - a lehetõ legsürgõsebben - Nicosiában kerül sor.
2. Az Egyezmény öt évi idõtartamra marad hatályban. Ha az említett öt évi idõtartam eltelte elõtt tizenként hónappal a Magas Szerzõdõ Felek egyike sem közölte a másikkal azt a szándékát, hogy az Egyezményt felmondja, az Egyezmény továbbra is hatályban marad attól az idõponttól számított tizenkét hónap elteltéig, amikor az egyik Magas Szerzõdõ Fél a másikkal felmondási szándékát közölte.

Ennek hiteléül a Meghatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Készült Budapesten, az 1989. év május hó 24. napján, két példányban, angol nyelven.

3.§ E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. június 10-tõl kell alkalmazni.

A Magyar Népköztársaság* és a Ciprusi Köztársaság közötti Konzuli Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) Budapesten, 1989. május 24-én került aláírásra. Az akkor hatályos magyar belsõ jogi eljárásnak megfelelõen az aláírás - az Elnöki Tanács megerõsítése fenntartásával - a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 173/1989. számú, 1989. május 22-én kelt határozata alapján történt.

A Magyar Népköztársaság* és a Ciprusi Köztársaság között a diplomáciai és konzuli kapcsolatok felvételére 1960-ban került sor. A két állam gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi kapcsolatainak fejlesztéséhez fûzõdõ érdekünk, valamint a Cipruson élõ, illetve dolgozó magyar állampolgárok hatékonyabb érdekképviseletének és védelmének ellátását biztosítja a kétoldalú Konzuli Egyezmény megkötése. Az Egyezmény kiegészíti és továbbfejleszti a Konzuli Kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én kelt Egyezmény rendelkezéseit.

Az Egyezményt az Elnöki Tanács a 241/1989 számú, 1989. július 24-én kelt határozatával megerõsítette, és megerõsítõ okiratot állított ki. A megerõsítõ okiratok kicserélésére nem került sor, tekintettel arra, hogy a ciprusi fél 1994-ig nem erõsítette meg az Egyezményt. A Magyar Köztársaság Elnöke 1994. május hó 9-i keltezéssel megerõsítõ okiratot adott ki. A megerõsítõ okiratok kicserélésére Budapesten, 1994. május 11-én került sor, az Egyezmény 1994. június 10-én lépett hatályba. Ezt követõen a külügyminisztert Minisztertanácsi határozata hatalmazta fel, hogy az Egyezmény hatályba lépését követõen az igazságügyminiszterrel együttesen tegyen elõterjesztést az Egyezménynek törvényerejû rendelettel történõ kihirdetése iránt az Elnöki Tanácshoz.

Az 1989. évi XXXI. törvény 38. § (2) bekezdése az Elnöki Tanács törvényerejû rendelettel kapcsolatos jogalkotói hatáskörét megszüntette. Az Alkotmánybíróság 186/B/1991/2. számú határozata a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában kimondta: "A törvényerejû rendelettel történõ szabályozás - a jelenlegi jogforrási hierarchia szerinti - törvényi szintû szabályozásnak fogható fel."

Az Alkotmány 69.§ (3) bekezdése biztosítja a magyar állampolgárok részére, hogy törvényes külföldi tartózkodásuk ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezzék. A magyar állampolgárok hatékonyabb érdekképviseletének és védelmének ellátását biztosítja a kétoldalú Konzuli Egyezmény megkötése.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 2.§-ának c) pontja kimondja, hogy az Országgyûlés törvényben állapítja meg az állampolgárok alapvetõ jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait.

Az Egyezmény kihirdetésének folyamata elhúzódott, mivel a magyar Állam megnevezése az egyezmény aláírását követõen megváltozott.

Az Egyezmény címében, Preambulumában és végén található Állam megnevezések módosulása tárgyában - a magyar Állam megnevezésében történt változás kapcsán - a ciprusi féllel történt konzultációt követõen az egyezmény eredeti szöveggel történõ kihirdetése mellett döntöttünk. Figyelembe vettük azt is, hogy az Egyezményt a ciprusi fél a megkötése idején érvényes állam-megnevezéssel hirdette ki.