Az Országgyûlés, figyelemmel a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveire, az Alkotmány 68. §-ában foglalt rendelkezésekre, valamint az 1999. évi XXXIV. törvénnyel kihirdetett, az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelmérõl szóló Keretegyezményében és az 1999. évi XL. törvénnyel elfogadott, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában vállalt kötelezettségekre, illetõleg a kisebbségi jogok érvényesülésének a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény hatálybalépését követõen szerzett tapasztalataira, a kisebbségi önkormányzati rendszer továbbfejlesztése, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseleti jogainak kiteljesítése érdekében a következõ törvényt alkotja.

1. § A Magyar Köztársaság elismeri a magyarországi nemzetiségi és etnikai közösségek és az azokhoz tartozó személyek önazonossághoz való jogát, ezt a jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, és érvényesülését aktív intézkedésekkel segíti elõ.

2. § A Magyar Köztársaság területén kisebbségben élõ nemzetiségek, etnikai közösségek nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi hagyományai, valamint nemzetiségi létükkel összefüggõ más sajátosságai egyéni és közösségi önazonosságuk része, amely különleges értékeknek a megõrzése és gyarapítása a magyar nemzet, valamint az államok és a nemzetek közösségének érdeke is.

3. § A Magyar Köztársaság az e törvényben meghatározott módon biztosítja a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek általános emberi jogait, és ezzel összefüggésben az önazonosságuk megõrzéséhez, kifejezéséhez szükséges politikai jogokat, valamint a nemzetiségi lét fenntartása érdekében nélkülözhetetlen intézményi alapokat, ideértve az anyaországokkal, nyelvnemzetekkel való szabad, élõ kapcsolattartás jogát is.

4. § A Magyar Köztársaság a nemzeti és etnikai kisebbségeket államalkotó tényezõként ismeri el, és politikai képviseleti joguk részének tekinti az országgyûlési képviselethez, valamint a nemzetiségi, etnikai önkormányzatok létrehozásához fûzõdõ jogot.

5. § (1) A Magyar Köztársaságban élõ nemzeti és etnikai kisebbségek (a továbbiakban: nemzetiségek) egyenlõ méltósággal rendelkeznek, nemzetiséghez tartozásuk miatt bármilyen jellegû hátrányos megkülönböztetésük tilos.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hátrányos megkülönböztetést a törvény - külön jogszabályban meghatározottak szerint - szigorúan bünteti.

6. § (1) E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén élõ magyar állampolgárságú, magukat valamely nemzetiséghez tartozónak valló személyekre, valamint e személyek (2) bekezdésben megjelölt közösségeire terjed ki.

(2) E törvény alkalmazásában nemzetiség minden olyan, magyar állampolgárokból álló, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely a magyar nemzetiségû lakosság egészéhez viszonyítva számszerû kisebbségben él, a lakosság többi részétõl saját nyelve, kultúrája, hagyományai vagy származástudata különbözteti meg, és ezen értékek megõrzésére, közösségi érdekeinek kifejezésére és védelmére irányuló összetartozás-tudatról, illetõleg akaratelhatározásról tesz bizonyságot.

(3) E törvény értelmében Magyarországon honos nemzetiségek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán közösségek.

7. § (1) Amennyiben a 6. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívül további nemzetiség kívánja az e törvényben biztosított jogokat gyakorolni, legalább ezer, magát ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozónak valló választópolgár népi kezdeményezéssel fordulhat az Országgyûlés elnökéhez. Az eljárás során az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A nemzetiségi státusz elismerése kérdésében az Országgyûlés - a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásának beszerzését követõen - dönt.

8. § E törvény hatálya nem terjed ki a menekültekre, a bevándorlókra, a Magyarországon letelepedett külföldi állampolgárokra és a hontalanokra.

9. § E törvény alkalmazásában:

a) nemzetiségi közügy: az e törvényben biztosított egyéni és közösségi jogok gyakorlásához, különösen a lakosság nemzetiségi közszolgáltatásokkal való ellátásához, a nemzetiségi közösségek és e közösségekhez tartozó személyek érdekekeinek kifejezésre juttatásához, védelméhez, valamint a nemzetiségi feladatok önálló ellátásához vagy a közhatalmat gyakorló állami, önkormányzati szervekben való képviseletéhez és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó közügyek;

b) helyi nemzetiségi önkormányzat: a választópolgárok által közvetlen választás útján létrehozott, a nemzetiségi közösséget megilletõ jogosultságok érvényesítésére, a nemzetiségi közügyek intézésére feljogosított, testületi formában mûködõ, állami és önkormányzati feladatokat egyaránt ellátó, önálló közjogi jogalany;

c) nemzetiségi települési önkormányzat: a helyi önkormányzati választásokon megalakult képviselõ-testület, amely tagjainak többsége ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozik, és alakuló ülésén nemzetiségi települési önkormányzattá nyilvánítja magát;

d) területi nemzetiségi önkormányzat: a megyében, illetõleg a fõvárosban, az e törvényben szabályozott módon létrehozott, 9 fõbõl álló, nemzetiségi önkormányzati testület;

e) országos nemzetiségi önkormányzat: az e törvényben felsorolt nemzetiségek által, az ugyancsak e törvényben szabályozott eljárás szerint, közvetlen választás útján létrehozott, egy vagy több nemzetiség legfelsõbb képviseleti szerve;

f) nemzetiségi oktatási intézmény: a fenntartójától, valamint az általa ellátott feladatok helyi, regionális vagy országos jellegétõl függetlenül az az alap-, közép- vagy felsõfokú oktatási intézmény tagintézmény, illetõleg kollégium, amelyet az alapító okirata szerint nemzetiségi oktatási intézményként alapítottak meg, vagy amelyikben a nevelés vagy oktatás nemzetiségi követelmények szerint folyik, illetõleg az oktatási (nevelési) intézmény akkor is, ha három év átlagában a gyermekek, tanulók több mint huszonöt százalékának a nevelését, oktatását nemzetiségi követelmények szerint szervezték meg;

g) nemzetiségi közmûvelõdési intézmény: a fenntartójától, illetõleg az általa ellátott feladatok helyi, regionális vagy országos jellegétõl függetlenül a nemzetiségi hagyományok, a kultúra és a kollektív nyelvhasználat megõrzése, gyakorlása céljából alapított, kulturális és mûvelõdési feladatokat ellátó intézmény, vagy annak szakosított szervezeti egysége, így különösen a nemzetiségi közgyûjtemény, könyvtár, a mûvelõdési ház, a színház és a kutatóintézet;

h) nemzetiségi tájékoztatás: függetlenül a tájékoztatást végzõ sajtószerv nemzetiségi jellegétõl, helyi, regionális vagy országos voltától, illetõleg közszolgálati vagy kereskedelmi minõségétõl a nemzetiségi közösségek tájékoztatását, mûvelõdését, kulturális önazonosságuk megõrzését, kiteljesítését szolgáló, az írott vagy elektronikus sajtóban rendszeresen vagy idõszakonként megjelenõ nemzetiségi jellegû (nyelvû) híradás, mûsorszolgáltatás;

i) egyéb nemzetiségi közszolgáltatás: a c), d) és e) pontokban említetteken kívüli, az egyes nemzetiségek igényei szerint alkalomszerûen vagy rendszeresen nyújtott közszolgáltatás;

j) hozzátartozó: az egyenes ági rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs és az élettárs;

k) nemzetiségi szószóló: a helyi önkormányzati választásokon nemzetiségi képviselõjelöltként indult személyek közül - nemzetiségenként - a legtöbb szavazatot elnyert személy;

l) helyi nemzetiségi önkormányzati választás: az e törvényben foglaltak szerint, a helyi önkormányzati választások lebonyolítását követõ hatodik vasárnapon megtartott választás, illetve az idõközi helyi nemzetiségi választás;

m) nemzetiségek által használt nyelv: a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv;

n) személyi okmány: minden, a személyazonosság igazolására alkalmas, személyes adatokat tartalmazó közokirat, az anyakönyv és az anyakönyvi kivonat, ide nem értve a gépjármû-vezetõi engedélyt, gépjármûtörzskönyvet és gépjármûforgalmi engedélyt.

o) Nemzetiségi jelölõ szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint nyilvántartásba vett olyan társadalmi szervezet, amelynek alapszabályában rögzített célja egy vagy több nemzetiség képviselete, illetõleg az országos nemzetiségi önkormányzat;

p) nemzetiségi választási szövetség: magát kettõ vagy több különbözõ nemzetiséghez tartozónak valló, legalább 200 választópolgár, illetõleg kettõ vagy több, különbözõ nemzetiség képviseletére alakított jelölõ szervezet megállapodása az országgyûlési, illetõleg a nemzetiségi önkormányzati választásokon való közös szereplés érdekében;

q) nemzetiségi elektor: a helyi nemzetiségi és a települési nemzetiségi önkormányzatok képviselõi közül háromfõs képviselõ-testületek esetében az 1300 lélekszámnál kevesebb lakosú településeken a nemzetiségi önkormányzat elnöke, öt fõs képviselõ-testület esetén az elnök és az elnök-helyettes, míg hét fõs képviselõ-testület esetén az elnökön és az elnök-helyettesen kívül a képviselõ-testület tagjai által elektorrá választott személy, illetõleg valamennyi nemzetiségi szószóló.

10. § (1) Az önazonossághoz való jog olyan alapvetõ emberi jog, amely a nemzetiségi közösségeket, valamint a közösséghez tartozó személyeket egyaránt megilleti. Minden nemzetiségi közösségnek és az ahhoz tartozó személynek joga van a nemzetiségi léthez.

(2) Az önazonossághoz való jog magában foglalja különösen a nemzetiségi nyelv szóban és írásban, magánbeszélgetésben és nyilvánosan való használatának; a békés célú gyülekezés, egyesülés és vélemény-nyilvánítás, valamint a gondolat, a lelkiismeret és az egyes nemzetiségek hagyományainak megfelelõ vallásgyakorlás szabadságának a jogát.

11. § A nyelvhasználat joga nem foglalja magában a nemzetiségi nyelveknek az egyes hatósági eljárásokban történõ, feltétel nélküli használatának a jogát. A hatósági eljárásokban a nemzetiségi nyelvek az eljárási jogszabályokban foglaltaknak megfelelõen szabadon használhatók; a magyar nyelv nem tudása miatt senkit nem érhet hátrány.

12. § (1) Minden nemzetiséghez tartozó személynek és nemzetiségi közösségnek joga van a szülõföldjén való élethez és az anyaországgal való kapcsolattartáshoz. Ez a jog magában foglalja a saját és a felmenõk születési és lakóhelyéhez, az óhazához (a nyelvnemzethez), annak kultúrájához, hagyományaihoz való jogot is.

(2) A nemzetiségeknek ez a joga csak kivételesen és meghatározott idõre, rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején függeszthetõ fel vagy korlátozható.

13. § A Magyar Köztársaságban élõ nemzetiségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezõk. Kultúrájuk része az egyetemes és a magyarországi kultúrának.

14. § (1) A Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, illetve állami intézkedést, amely

a) valamely nemzetiség erõszakos beolvasztását (asszimilációját), kirekesztését, illetve elkülönítését (szegregációját) célozza, vagy azt eredményezi;

b) a nemzetiségek által lakott területek életviszonyainak, a lakosság összetételének a nemzetiségek szempontjából hátrányos megváltoztatására irányul vagy azt eredményezi;

c) a nemzetiségi közösséget vagy személyt hovatartozása miatt üldözi, az ország politikai, társadalmi vagy kulturális életében való részvételét gátolja, életkörülményeit nehezíti, vagy jogai gyakorlásban akadályozza; illetõleg

d) a nemzetiségek erõszakos ki- vagy áttelepítésére irányul vagy azt eredményezi.

(2) A Magyar Köztársaság jogszabályok megalkotásával, valamint nemzetközi jogi szerzõdések megkötésével, illetve a nemzetközi egyezményekhez való csatlakozásával fellép minden, az (1) bekezdésben említett törekvés ellen.

15. § (1) A Magyar Köztársaság a közigazgatási egységek (régiók) és a választókerületek határainak megvonásánál, a település- és gazdaságfejlesztési, a terület- (vidék) fejlesztési, valamint a környezetvédelmi tervek kidolgozása során a nemzetiségek települési viszonyait, kapcsolatait, gazdasági érdekeit és hagyományait figyelembe veszi annak érdekében, hogy ezek az intézkedések ne okozzanak hátrányt egyetlen nemzetiségnek sem.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések közül az állam elõnyben részesíti azokat, amelyek a jogegyenlõség megvalósulását, illetõleg az esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését szolgálják (pozitív diszkrimináció).

(3) Valamely állami intézkedés (1) bekezdésbe ütközésének kérdésében - kétség esetén - a nemzetiségi jogok országgyûlési biztosának (a továbbiakban: nemzetiségi biztos) véleménye az irányadó. A nemzetiségi biztost az e tárgyban alkotott jogszabályok vonatkozásában véleményezési jog illeti meg.

(4) Amennyiben a nemzetiségi biztos véleményével az intézkedést kezdeményezõ állami, önkormányzati szerv nem ért egyet, keresettel fordulhat a bírósághoz, amely ebben a kérdésben soron kívül, nemperes eljárásban határoz. A bíróság döntése az állami, önkormányzati szervekre kötelezõ. Az ilyen ügyekben indított perekben a Fõvárosi Bíróság jár el.

16. § (1) Valamely nemzetiséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyének kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A nemzetiséghez való tartozás kérdésében nyilatkozatra - az e törvényben meghatározott kivételeken kívül - senki sem kötelezhetõ.

(2) A nemzetiséghez tartozó állampolgár a nemzetiségéhez való tartozását (identitását) - az országos népszámlálás alkalmával titkosan és névtelenül - megvallhatja.

(3) Törvény az egyén nemzetiségi önkormányzatban betöltött tisztségének vállalását, nemzetiségi intézmények szolgáltatásainak, illetõleg kedvezményeket jelentõ állami (közalapítványi) juttatásoknak, támogatásoknak az igénylését, illetve igénybevételét a személyek e kérdésben tett nyilatkozatához, illetõleg más feltételhez kötheti.

17. § (1) A Magyar Köztársaság az esélyegyenlõtlenség megszüntetése érdekében a nemzetiséghez tartozó személyeknek biztosítja a politikai és kulturális egyenlõséghez való jogot, amelyet az állam jogszabályok megalkotásával, kormányzati és egyéb intézkedésekkel segít elõ.

(2) A nemzetiséghez tartozó személyek közéletben való részvételi joga - a nemzetiséghez való tartozása miatt - nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére és védelmére - külön jogszabályban meghatározott módon - egyesületeket, pártokat és más társadalmi szervezeteket hozhatnak létre.

(3) A valamely nemzetiséghez tartozó személy, e törvény szabályai szerint jogosult a nemzetiségi közügyek intézésében való közremûködésre.

18. § (1) A nemzetiséghez tartozó személy kérheti, hogy személyi okmányaiban a saját, illetõleg gyermeke nevét a magyar mellett, anyanyelvén is feltüntessék. Nem latin betûs bejegyzés esetén kötelezõ a fonetikus, latin betûs írásmód egyidejû alkalmazása is.

(2) Az anyakönyvi eljárás során az (1) bekezdésben említett személy választhat az anyanyelve szabályai szerinti utónevet, illetõleg kérheti nevének családi állapota megváltozása folytán az anyanyelvén való feltüntetését is. Ez a jog nem terjed ki a személyes adatoknak az anyakönyvbe, nem magyar nyelven, illetve nem latin betûs írásmód szerint történõ bejegyzésére.

19. §(1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van mind az anyaországa (nyelvnemzete) állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élõ nemzetiségi közösségekkel és személyekkel való kapcsolattartásra.

(2) Az (1) bekezdésben említett jog csak kivételesen, rendkívüli állapot, szükségállapot, vagy veszélyhelyzet esetén függeszthetõ fel, illetõleg csak a nemzetközi jogi egyezményekben és a külföldre utazásról szóló jogszabályokban meghatározott esetekben korlátozható vagy köthetõ feltételekhez.

20. § A nemzetiséghez tartozó személyeknek joguk van a családra vonatkozó hagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeik, valamint - az egyházak lehetõségeitõl, illetõleg döntésétõl függõen - a vallási szertartások anyanyelven történõ lebonyolítására.

21. § A nemzetiséghez tartozó személynek joga van:

a) anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához és továbbadásához;

b) a nemzetiségi oktatásban, mûvelõdésben való részvételhez, az anyanyelvi tájékoztatáshoz és a nemzetiségi média kialakításában való részvételhez törvényben meghatározott feltételek szerint;

c) nemzetiségi mivoltával kapcsolatos személyes adatai védelméhez az e törvényben, valamint az adatvédelmi jogszabályokban meghatározottak szerint.

22. § (1) A nemzetiségi önazonosság megõrzése, ápolása, erõsítése és átörökítése a nemzetiségek elidegeníthetetlen közösségi joga.

(2) A nemzetiségek joga történelmi hagyományaik, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megõrzése és gyarapítása.

23. § (1) A nemzetiségi közösségeknek joguk van

a) törvényben meghatározott feltételek szerint nemzetiségi - anyanyelvû vagy anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történõ) - óvodai nevelés, alsó-, közép- és felsõfokú oktatás megszervezésének kezdeményezésére;

b) törvények keretei között saját oktatási, nevelési, közmûvelõdési, tudományos - országos vagy regionális - intézményhálózat kialakítására és fenntartására.

(2) A Magyar Köztársaság - törvények keretei között - biztosítja a nemzetiségi közösségek rendezvényei és ünnepei zavartalan megtartásához, építészeti, kulturális és vallási emlékei, hagyományai megõrzéséhez, ápolásához és átörökítéséhez, jelképei használatához fûzõdõ jogait.

24. § (1) Az állam a magyarországi nemzetiségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezõként ismeri el és oktatásukat jogszabályban meghatározottak szerint, a közoktatási intézmények fenntartójára tekintet nélkül támogatja.

(2) A nemzetiséghez tartozó gyermek - szülõje vagy gondviselõje döntésétõl függõen - anyanyelvû, illetõleg anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történõ) vagy magyar nyelvû oktatásban, nevelésben részesül, illetõleg részesülhet, ideértve a nyelvoktató képzés biztosítását is.

(3) A nemzetiségi anyanyelvû vagy anyanyelvi oktatás - a helyi lehetõségek és igények szerint - nemzetiségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.

(4) Egyazon nemzetiségû, azonos tankötelezettséggel rendelkezõ (azonos korcsoporthoz tartozó) nyolc tanuló szülõjének vagy törvényes képviselõjének kérése esetén nemzetiségi osztály vagy tanulócsoport indítása, illetve mûködtetése kötelezõ.

25. § A 24. § szerinti nemzetiségi anyanyelvû vagy anyanyelvi, illetõleg nyelvoktató képzés többletköltségét - törvényben meghatározott módon - az állam, illetve a helyi önkormányzat viseli.

26. § (1) A közoktatás és a felsõoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelõ tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenõrzése során - e törvénnyel összhangban - érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelõ oktatási és mûvelõdési érdekeket.

(2) A nemzetiségi oktatás keretében biztosítani kell a nemzetiségi népismeret, a nemzetiség és anyaországa (nyelvnemzete) történelmének tanítását, kulturális hagyományainak, értékeinek megismerését.

27. § (1) A nemzetiségek anyanyelvû, anyanyelvi oktatásához az anyanyelvû pedagógusok képzésének biztosítása állami feladat.

(2) Az állam nemzetközi egyezmények révén is gondoskodik arról, hogy a nemzetiséghez tartozók a nemzetiségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben vegyenek részt teljes, rész-, illetve posztgraduális tudományos képzésben.

(3) A nemzetiségi oktatás feltételeinek a megteremtése érdekében az állam támogatja a nemzetiségek anya-, illetve nyelvországából érkezõ oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását.

(4) Az állam biztosítja a nemzetiségi oktatáshoz szükséges tankönyvek megjelentetését, a taneszközök elõállítását.

28. § Amennyiben a nemzetiséghez tartozó személyek tanulmányaikat olyan országokban folytatják, ahol anyanyelvükön oktató egyetemek, fõiskolák, illetve egyéb tanintézetek, kultúrájukat ápoló intézmények mûködnek, az ott nyert okleveleket, egyéb bizonyítványokat - amennyiben jogszabály vagy nemzetközi megállapodás ez alól kivételt nem tesz - a Magyar Köztársaságban szerzett megfelelõ oklevéllel, bizonyítvánnyal egyenértékûnek kell tekinteni.

29. § (1) A nemzetiségi települési, a helyi és megyei nemzetiségi, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat a helyi (megyei) önkormányzatoktól csak azzal a feltétellel vehet át oktatási intézményt, ha az oktatás feltételeit biztosítani tudja. Az átadott intézmény állami támogatásának mértéke az átvétel miatt nem csökkenhet.

(2) Az átadás feltételeit, illetve az erre irányuló eljárást külön törvény szabályozza.

(3) A helyi, illetve a területi nemzetiségi önkormányzat oktatási intézmény átvételérõl szóló döntéséhez, illetve az erre vonatkozó megállapodás megkötéséhez - a (2) bekezdésben foglalt feltételeken kívül - az érintett nemzetiség országos önkormányzatának elõzetes egyetértése szükséges.

30. § (1) A nemzetiségi oktatási intézményt az érintett nemzetiséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény betöltetlen férõhellyel az adott nemzetiség igényeinek kielégítése után is rendelkezik. A felvétel (beiratkozás) elõzetesen közzétett feltételek, illetve felvételi szabályzat alapján történhet.

(2) A nemzetiségi oktatási intézmény igénybevételének szándékának esetén az intézménynek joga van az érintett, illetõleg törvényes képviselõje írásbeli nyilatkozatát kérni a nemzetiséghez tartozás tényérõl, azonban a nemzetiséghez tartozás bizonyítására senki sem kötelezhetõ.

(3) A magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon - a nemzetiségi oktatási intézményben is biztosítani kell.

(4) Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvû lakosság - vagy más nemzetiség - valamely nemzetiséghez képest számszerû kisebbségben van, a magyar anyanyelvû, illetve más anyanyelvû gyermekek anyanyelvû, vagy anyanyelvi oktatását külön jogszabályban meghatározott módon, a települési önkormányzat köteles biztosítani.

31. § A nemzetiségek társadalmi szervezetei közmûvelõdési tevékenységet folytathatnak, erre a célra - külön jogszabályban meghatározott módon - intézményeket hozhatnak létre, amelyek nemzetközi kapcsolatokat tarthatnak fenn.

32. § A nemzetiségi önkormányzat jogosult nemzetiségi közmûvelõdési intézmény [9. § g) pontja] létesítésére, önálló fenntartására. E feladata ellátását az állam - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben - támogatja.

33. § (1) A nemzetiségek anyanyelvû irodalommal történõ ellátását az állam a nemzetiségi könyvkiadás, valamint a nemzetiségi könyvtári rendszer támogatásával biztosítja.

(2) Azokon a településeken, ahol erre igény van és közkönyvtár mûködik, a nemzetiségi lakosság részére anyanyelvû könyvtári anyagok szolgáltatása a települési önkormányzat kötelezõ feladata. Ezt a feladatot a helyi, a megyei vagy az országos nemzetiségi önkormányzat - külön megállapodásban rögzített feltételek mellett - átvállalhatja.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabály irányadó a megyei önkormányzatok által fenntartott könyvtárakra (báziskönyvtár) is.

34. § A nemzetiségi közgyûjtemény gyûjtési joga nem terjed ki olyan iratokra, amelyeket a levéltári jogszabályok értelmében levéltári õrizetbe kell adni.

35. § Az állam támogatja különösen

a) a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyûjtését, közgyûjtemények alapítását és gyarapítását;

b) a nemzetiségek könyvkiadását és idõszaki kiadványainak megjelentetését;

c) a törvényeknek és közérdekû közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén történõ ismertetését;

d) a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történõ lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiségek anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.

36. § A közszolgálati rádió és televízió - külön törvényben meghatározott módon - biztosítja a nemzetiségi mûsorok rendszeres készítését és sugárzását.

37. § A nemzetiségek által lakott területeken az állam - a nemzetközi szerzõdésekben foglaltak szerint - lehetõvé teszi az anyaországból származó rádió- és televízióadások vételét.

38. § A Magyar Köztársaságban hatósági eljárásokban használt hivatalos nyelv a magyar, de a nem magyar anyanyelvû állampolgárok nyelvhasználatának feltételeit is biztosítani kell.

39. § Az egyes hatósági eljárásokban az anyanyelv használatának a feltételeit, így különösen tolmács igénybevételének a lehetõségét, a vonatkozó eljárásjogi törvények állapítják meg.

40. § (1) Az Országgyûlésben a nemzetiséghez tartozó képviselõ az anyanyelvét is használhatja. A helyi önkormányzat képviselõ-testületében a nemzetiségi képviselõ anyanyelvét is használhatja.

(2) Ha a nemzetiségi képviselõ felszólalása a nemzetiség nyelvén hangzik el, gondoskodni kell a tolmácsolásról, valamint a felszólalás magyar nyelvû szövegét vagy tartalmi kivonatát az ülés jegyzõkönyvéhez csatolni kell.

(3) Ha a településen nemzetiséghez tartozó személyek élnek, a képviselõ-testület jegyzõkönyveit és határozatait a magyar mellett az adott nemzetiség nyelvén is vezettetheti, illetõleg szövegeztetheti. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvû változat a hiteles.

41. § (1) A települési önkormányzat az illetékességi területén mûködõ helyi nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezésére - anyagi lehetõségeit is figyelembe véve - köteles megvizsgálni, hogy

a) a helyi jogszabályok kihirdetése, hirdetmények közzététele - a magyar mellett - a nemzetiségek anyanyelvén biztosítható-e, illetve a közigazgatási, szabálysértési eljárások céljára rendszeresített többnyelvû nyomtatványok használata indokolt-e;

b) a helység- és utcaneveket megjelölõ, a közhivatalok és a közszolgáltatást végzõ szervek elnevezését feltüntetõ táblák feliratai vagy az ezek mûködésére vonatkozó közlemények - a magyar nyelvû szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában - nemzetiségi nyelven (nyelveken) való feltüntetése szükséges-e.

(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt kezdeményezés tárgyában hozott döntésének a meghozatala elõtt beszerzi a kezdeményezõ nemzetiségi önkormányzat országos önkormányzata, valamint a területileg illetékes közigazgatási hivatal vezetõjének állásfoglalását, amelyek ismeretében rendeletet alkot a kezdeményezés elfogadásáról, vagy indokolt határozatot hoz annak teljes vagy részleges elutasításáról.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti nemzetiség nem rendelkezik országos önkormányzattal, a kezdeményezést illetõen a nemzetiségi biztos állásfoglalását kell kérni.

(4) A nemzetiségi önkormányzat - az elutasító döntés hivatalos kézbesítéstõl számított 30 napon belül - a helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre irányadó jogszabályok értelemszerû alkalmazásával kérheti a kezdeményezésében foglalt javaslatok népszavazásra (falugyûlés elé) bocsátását. Ebben az esetben a népszavazást 90 napon belül meg kell tartani, amelynek döntése a helyi önkormányzatra és a nemzetiségi önkormányzatra egyaránt kötelezõ.

42. § Azon a településen, ahol nemzetiséghez tartozó lakosság él, a helyi köztisztviselõi és közalkalmazotti állások betöltése során - az általános szakmai követelmények megtartása mellett - lehetõség szerint biztosítani kell az adott nemzetiség anyanyelvét is ismerõ személy alkalmazását, egyebekben az egyes hatósági ügyek ellátására vonatkozó, az anyanyelv használatát biztosító eljárási szabályok irányadók.

43. § (1) A nemzetiségek közösségei e törvényben meghatározottak szerint jogosultak a Magyar Köztársaság legfelsõbb államhatalmi és népképviseleti szervében, valamint a helyi önkormányzatokban való képviseletre.

(2) A nemzetiségek közösségei közügyeik önálló intézésére e törvényben meghatározottak szerint a községekben, a városokban, a fõvárosban és kerületeiben, a megyékben, valamint országos szinten nemzetiségi önkormányzatokat hozhatnak létre.

44. § (1) Az Országgyûlés a nemzetiségi jogok érvényesülésének biztosítására - külön törvényben meghatározottak szerint - megválasztja a nemzetiségi jogok országgyûlési biztosát.

(2) A nemzetiségi biztos feladata a nemzetiségek e törvényben biztosított jogainak érvényesülésével kapcsolatban tudomására jutott visszásságok felderítése, megelõzése, a nemzetiségi jogok érvényesülésének biztosítása. A nemzetiségi biztos feladata különösen a nemzetiségi önkormányzatok e törvényben biztosított jogainak védelme.

45. § (1) A nemzetiségi biztos jogállását, hatáskörét, intézkedési jogosultságát - az e törvényben foglalt eseteken kívül - az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról szóló törvény szabályozza.

(2) A nemzetiségi biztos vizsgálati jogosultsága - a bíróságok kivételével - kiterjed valamennyi kormányzati alárendeltségben mûködõ vagy attól független hatóságra, állami vagy közfeladatot ellátó, illetõleg közszolgáltatást végzõ szervre, az önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatokra, valamint ezek bizottságaira, intézményeire, hivatali szerveire egyaránt (a továbbiakban együtt: hatóság).

46. § (1) A nemzetiségi biztos tevékenységérõl évente beszámol az Országgyûlésnek, és javaslatokat fogalmaz meg a jogalkotás útján megszüntethetõ visszásságok felszámolása érdekében.

(2) Súlyos, azonnali intézkedést kívánó visszásság feltárása esetén a nemzetiségi biztos kérheti az Országgyûléstõl

a) törvényjavaslat soron kívüli tárgyalását;

b) országgyûlési vizsgálóbizottság felállítását;

c) bármely, a 45. § (2) bekezdésében felsorolt hatóság vezetõjének a meghallgatását.

(3) A nemzetiségi biztos a (2) bekezdés szerinti kezdeményezését az Országgyûlés elnökénél terjeszti elõ.

47. § A nemzetiségi biztos bármely önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának a vizsgálatát kérheti az Állami Számvevõszék elnökétõl.

48. § (1) A nemzetiségi képviselõk megválasztására, valamint jogállására az e törvényben foglalt eltérésekkel az országgyûlési képviselõk megválasztására, illetve jogállására vonatkozó törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A nemzetiségi képviselõk megválasztására minden választójoggal rendelkezõ magyar állampolgár jogosult (aktív választójog).

(3) Valamely nemzetiség képviseletét az a jelölt vállalhatja, aki kinyilvánítja, hogy magát az adott nemzetiséghez tartozónak vallja (passzív választójog). Ez a képviseleti jog csak egy nemzetiség esetében gyakorolható.

(2) Az országos önkormányzatok országos nemzetiségi listán is állíthatnak jelölteket. Több önkormányzat közösen is állíthat listát (közös nemzetiségi lista).

(3) Országos listát az országos nemzetiségi önkormányzat attól függetlenül állíthat, hogy az általa képviselt nemzetiség rendelkezik-e egyéni országgyûlési képviselõjelölttel.

50. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok által állított országos listára a politikai pártok által állított területi listákkal egyidejûleg, azonos szavazólapon - valamennyi választókerületben - közvetlenül lehet szavazni.

(2) A választópolgár - érvényesen - csak egy területi pártlistára vagy valamely országos nemzetiségi listára szavazhat.

(3) Az egyéni nemzetiségi országgyûlési képviselõjelöltek által elnyert szavazatok - ha a jelölt az egyéni választókerületben nem jutott mandátumhoz - a töredékszavazatok számításának szabályai szerint, az adott nemzetiség országos listájára leadott szavazatnak minõsülnek.

51. § (1) Az országgyûlési képviselõk választásáról szóló törvény rendelkezései szerint a választások eredményét - elsõdlegesen - a nemzetiségi listákra leadott sza- vazatok figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.

52. § (1) Amennyiben valamely nemzetiség sem az egyéni választókerületben, sem az országos listán nem szerez mandátumot, az országgyûlés az adott nemzetiség országos listájának az elsõ helyén álló jelöltet - vagy országos lista hiányában a legtöbb szavazatot szerzett egyéni nemzetiségi jelöltet -, amennyiben a jelölt legalább ... ezer érvényes szavazatot kapott, teljes jogú országgyûlési képviselõként az Országgyûlés tagjai közé behívja (kooptálás).

(2) Az (1) bekezdés szerint behívott országgyûlési képviselõk számával nõ az Országgyûlés - a választási törvényben meghatározott - képviselõinek száma.

53. § (1) A nemzetiségi képviselõket a nem nemzetiségi képviselõkkel azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, azonban a nemzetiségi képviselõk a mandátumot szerzett politikai pártok képviselõcsoportjaihoz nem csatlakozhatnak.

(2) A nemzetiségi képviselõk országgyûlési tevékenységük összehangolására legalább öt nemzetiségi képviselõbõl álló képviselõcsoportot hozhatnak létre. A nemzetiségi képviselõcsoportot a pártok képviselõcsoportjaival azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik azzal, hogy a nemzetiségi képviselõcsoporthoz pártok képviselõi nem csatlakozhatnak.

54. § (1) Ha a nemzetiségi országos listán mandátumot szerzett országgyûlési képviselõ képviselõi megbízatása megszûnik, helyébe az ugyanazon a listán legtöbb szavazatot szerzett képviselõjelölt lép.

(2) Ha a megüresedett országgyûlési képviselõi hely az (1) bekezdésben szabályozott módon nem tölthetõ be, illetõleg ha az Országgyûlésbe a 52. § (1) bekezdése szerint behívott (kooptált) országgyûlési képviselõ megbízatása szûnik meg, az adott kisebbség csak a következõ országgyûlési választások alkalmával juthat képviselethez.

55. § A nemzetiségek közösségei az e törvényben meghatározottak szerint községben, városban és a fõváros kerületeiben helyi, illetõleg települési nemzetiségi önkormányzatokat, a megyékben és a fõvárosban területi nemzetiségi önkormányzatokat, valamint országos nemzetiségi önkormányzatokat hozhatnak létre.

56. § A helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzatok, valamint a nemzetiségi és a helyi önkormányzatok között - az e törvényben meghatározott kivételeken kívül - nincs alá- és fölérendeltségi viszony, az önkormányzatok a kölcsönös érdekek alapján együttmûködnek.

57. § A nemzetiségi önkormányzatok önként vállalhatják a nemzetiségi közügyek önálló megoldását, illetõleg ezek megoldása érdekében jogosultak az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ állami és önkormányzati szervek eljárásának kezdeményezésére.

58. § A nemzetiségi önkormányzati jogok a nemzetiséghez tartozó választópolgárok közösségét illetik meg, akik ezeket a jogaikat választott képviselõik útján gyakorolják.

59. § (1) Alakuló ülésén nemzetiségi települési önkormányzattá nyilváníthatja magát az a helyi önkormányzat, amelynek testületében a képviselõk több mint a felét egy nemzetiség jelöltjeként választották meg. A nemzetiségi települési önkormányzatokra e törvény rendelkezéseit a helyi önkormányzatokról szóló jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni.

60. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat megválasztásában részt vehetnek mindazok, akik az adott településen a települési önkormányzati képviselõk megválasztására jogosultak (aktív választójog).

(2) Az (1) bekezdés szerinti választópolgárok közül az, aki az e törvényben felsorolt valamely nemzetiséghez tartozónak vallja magát, és megfelel a jelöltté válás feltételeinek, az adott nemzetiség önkormányzati képviselõjévé választható (passzív választójog).

(3) Nincs választójoga annak:

a) aki cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;

b) aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerõs ítélet hatálya alatt áll;

c) aki szabadságvesztés büntetését tölti;

d) aki büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

(4) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján, a lakóhelye szerinti településen, fõvárosi kerületben (a továbbiakban együtt: település) gyakorolhatja.

61. §(1) Helyi nemzetiségi önkormányzat létrehozását - nemzetiségenként - az egyéni választókerületekben a nemzetiségi társadalmi szervezetek (jelölõ szervezetek), ezek szövetségei, illetõleg a választópolgárok kezdeményezhetik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, helyi nemzetiségi önkormányzati választások kitûzésének feltétele, hogy azt a településen állandó lakóhellyel rendelkezõ választópolgárok egy százaléka - városban és a fõváros kerületében pedig legalább 100 választópolgár - a helyi választási bizottságnál, a helyi nemzetiségi választások idõpontját megelõzõ 80. napig - az e törvény 2. számú melléklete szerinti nyilatkozat elõterjesztésével - kezdeményezze.

(3) Nincs helye a nemzetiségi önkormányzati választás kitûzésének, ha a helyi önkormányzat képviselõ-testülete alakuló ülésén, nemzetiségi települési önkormányzattá alakult.

62. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselõk száma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fõ, 1300-nál több lakosú településen 5 fõ, a megyei jogú városban és a fõváros kerületében 7 fõ.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselõk számát a személyi adat- és lakcímnyilvántartás helyi szervének a választás évének január 1-jén érvényes adatai alapján kell megállapítani.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselõk választásán a település egésze egy választókerületet alkot.

63. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzati választásokat egy település közigazgatási határain belül, lehetõség szerint nemzetiségenként eltérõ helyszínen (külön szavazókörökben) kell tartani, és a szavazókörök - a helyi sajátosságok figyelembevételével - úgy is kialakíthatók, hogy egy szavazókörre a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 10. § (1) bekezdésében meghatározott számúnál több választópolgár jusson.

(2) Ha a szavazókörök száma kevesebb, mint a Ve. 23. § (1) bekezdése szerint megválasztott szavazatszámláló bizottságok száma, a helyi választási iroda vezetõje jelöli ki a közremûködõ szavazatszámláló bizottságokat.

64. § (1) Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselõje lehet független jelölt és jelölõszervezet jelöltje.

(2) Kettõ vagy több jelölõszervezet közös jelöltet is állíthat (választási szövetség).

65. § (1) Valamely nemzetiség helyi nemzetiségi önkormányzati jelöltje - függetlenül attól, hogy ki kezdeményezte a jelölést - az a választópolgár lehet, aki az e törvényben meghatározott valamely nemzetiséghez tartozónak vallja magát, annak képviseletét vállalja, és rendelkezik a település választópolgárai egy százalékának - a városban és a fõváros kerületében pedig legalább 50 választópolgárnak - az ajánlásával.

(2) Egy választópolgár csak egy jelöltet ajánlhat.

(3) A helyi nemzetiségi választást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztandó képviselõk száma.

66. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselõk általános választását - amennyiben a helyi önkormányzat képviselõ-testülete nem nyilvánította magát nemzetiségi települési önkormányzattá - négyévenként, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választását követõ hatodik vasárnapon kell megtartani.

(2) A nemzetiségi önkormányzat képviselõ-testületének megbízatása - az e törvényben meghatározott esetek kivételével - a következõ általános nemzetiségi választás napján jár le.

67. § (1) A választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a nemzetiségi önkormányzat képviselõ-testületének lehet.

(2) A választópolgár csak egy nemzetiség vagy egy választási szövetség jelöltjére adhatja le érvényesen a szavazatát.

68. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzati választás egyfordulós. A választás - egy-egy nemzetiségi önkormányzat esetében - akkor érvényes, ha a névjegyzékben szereplõk közül 10000 vagy annál kevesebb lakosú településen legalább 50, 10000-nél több lakosú településen legalább 100, a megyei jogú városban és a fõváros kerületében pedig legalább 300 választópolgár érvényesen szavazott.

(2) Eredménytelen a választás, ha a megválasztható képviselõk számánál kevesebb jelölt kap érvényes szavazatot.

69. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselõk azok a jelöltek lesznek, akik - a megválasztható képviselõk száma szerint - a legtöbb szavazatot kapták.

(2) Az azonos szavazatszámot elért jelöltek sorsolás alapján kapnak mandátumot, de az a jelölt, aki egy szavazatot sem kapott, nem lehet képviselõ.

70. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzati képviselõ megbízatása megszûnik

a) a képviselõ-testület megbízatásának megszûnésével;

b) a választási bizottsághoz benyújtott írásbeli lemondással, illetve az egyéb módon tett, hitelesített (a képviselõ-testület jegyzõkönyvébe vagy egyéb közokiratba foglalt) lemondó nyilatkozatnak a választási bizottsághoz való eljuttatásával;

c) a választójog elvesztésével;

d) összeférhetetlenség megállapításával;

e) a képviselõ halálával.

(2) A lemondás nem vonható vissza.

(3) Ha a települési kisebbségi önkormányzat képviselõjének megbízatása az (1) bekezdés b), d) pontjában foglalt okból szûnik meg, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következõ jelölt lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum a következõ választásig betöltetlen marad.

71. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat képviselõ-testületének megbízatása megszûnik, ha

a) a képviselõ-testület megbízatása lejár;

b) a képviselõ-testületet feloszlatták;

c) a képviselõ-testület kimondta feloszlását;

d) a képviselõk száma három fõ alá csökkent;

e) új község alakítására, településegyesítésre, valamint településegyesítés megszüntetésére kerül sor.

(2) Ha a képviselõ-testület megbízatása az (1) bekezdés b)- e) pontjában foglalt okból szûnik meg, idõközi választás kitûzését lehet kezdeményezni. Az idõközi választás kezdeményezésére az általános választás kezdeményezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés szerinti idõközi választást a helyi nemzetiségi önkormányzatban betölthetõ valamennyi képviselõi helyre ki kell írni, a megüresedett mandátumok számától függetlenül.

72. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat megszûnik, ha a képviselõ-testület megbízatásának a 71. § (1) bekezdésének b)-d) pontjában foglalt okból történõ megszûnését követõen nem nyújtanak be érvényes kezdeményezést helyi nemzetiségi idõközi választás kitûzésére.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat megszûnik akkor is, ha a képviselõ-testület megbízatásának a 71. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt okból történõ megszûnését megelõzõen - a 61. § (2) bekezdése szerinti határidõben és feltételekkel - nem kezdeményezik helyi nemzetiségi általános választások kitûzését.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt eseteken kívül, a helyi nemzetiségi kisebbségi önkormányzat megszûnik akkor is, ha az idõközi vagy általános választások kitûzését kezdeményezték ugyan, de a választást elegendõ számú jelölt hiányában nem lehetett megtartani, illetve a választás érvénytelen vagy eredménytelen volt.

73. § A helyi nemzetiségi önkormányzat jogi személy. A nemzetiségi önkormányzat testületét annak elnöke, illetve az elnök akadályoztatása esetén elnökhelyettese vagy a képviselõ-testület egyedi felhatalmazása alapján a nemzetiségi önkormányzat tagja képviseli.

74. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek ellátása során törvény által kötelezõen elõírt, illetõleg önként vállalt feladat- és hatáskörében jár el.

(2) Az egyes helyi nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése során egymástól eltérõ feladat- és hatáskörben is eljárhatnak, a helyi igényektõl és teljesítõképességüktõl függõen.

75. § (1) A nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök az önkormányzat testületét illetik meg, amely hatáskörét elnökére, illetõleg bizottságára átruházhatja.

(2) A képviselõ-testület az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatban utasításokat adhat, az átruházott hatáskört visszavonhatja. Az így átadott hatáskör tovább nem adható.

76. § (1) A települési önkormányzat képviselõ-testülete feladat- és hatáskörét - a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggõ feladat- és hatáskörök kivételével - a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére - annak kezdeményezésére - átruházhatja. Ebben az esetben a helyi nemzetiségi önkormányzat az átvállalt feladatokkal arányos bevételi támogatásra jogosult.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat kapcsolatot tarthat fenn bármelyik nemzetiségi önkormányzattal, egyesülettel, velük együttmûködési megállapodást köthet. A helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása körében támogatja a lakosság önszervezõdõ közösségeinek tevékenységét, együttmûködik e közösségekkel.

77. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezõ feladatai:

a) közremûködés a nemzetiségi óvodai nevelés és oktatás szabályozásában és igazgatásában, illetve eme közügyek önálló igazgatása;

b) közremûködés a nemzetiségi közmûvelõdés szabályozásában és igazgatásában, illetve eme közügyek önálló igazgatása;

c) közremûködés a nemzetiségi tájékoztatásban, illetve önálló nemzetiségi tájékoztatás;

d) a nemzetiségi hagyományok, a nemzetiségi kultúra ápolása;

e) a lakosság igényeinek megfelelõen, a nemzetiségi nyelvhasználat feltételeinek megteremtése és biztosítása.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat az (1) bekezdésben rögzített feladatain kívül - a lakosság igényeitõl függõen és a rendelkezésére álló források keretei között - önként vállalt feladatot láthat el mindazokban a közügyekben, amelyeket jogszabály nem utal más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

78. § A nemzetiségi települési önkormányzat feladatainak ellátása során köteles biztosítani a településen számszerû kisebbségben élõ magyar lakosság vagy más nemzetiség jogainak érvényesülését.

79. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség helyzetét érintõ bármely kérdésben megkereséssel fordulhat az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ közigazgatási szerv vezetõjéhez, amelyben:

a) tájékoztatást kérhet;

b) javaslatot tehet;

c) intézkedést kezdeményezhet;

d) kifogással élhet az intézmények mûködésével kapcsolatos, a nemzetiségek jogait sértõ gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását, visszavonását.

(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szerv vezetõje - az (1) bekezdésben meghatározott esetekben - köteles a megkeresésre 30 napon belül érdemi választ adni.

(3) Ha a megkeresett szerv vezetõje a megkeresés tárgyát illetõen nem rendelkezik hatáskörrel, illetve nem illetékes, köteles a megkeresést - az áttételrõl való tájékoztatással egyidejûleg - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szervhez áttenni.

80. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörében - de a települési önkormányzat rendeletében, illetve a települési önkormányzattal kötött együttmûködési megállapodásban foglaltak szerint - határoz:

a) az e törvény szabályai szerint a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatáról;

b) költségvetésérõl, zárszámadásáról, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználásáról;

c) a mûemlékvédelmi jogszabályok keretei között védett mûemlékei és emlékhelyei körérõl, valamint ezek védelmének helyi szabályairól.

d) intézmény alapításáról, átvételérõl, gazdálkodó szervezet vagy más szervezet létrehozásáról;

e) önkormányzati társulásban való közremûködésrõl;

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat saját, át nem ruházható hatáskörében határoz:

a) elnökének, elnökhelyettesének megválasztásáról;

b) szervezeti és mûködési szabályzatának megalkotásáról;

c) nevérõl, jelképeirõl;

d) kitüntetéseirõl és ezek adományozásának rendjérõl;

e) a helyi nemzetiségi közösség ünnepeirõl;

f) kizárólagos vagyona használatának szabályairól;

g) bizottság létrehozásáról;

h) törvény által a saját hatáskörbe utalt vagy átvett hatáskörök tekintetében a települési önkormányzat képviselõ-testületének hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, felmentéshez és fegyelmi eljárás megindításához szükséges egyetértési jog gyakorlásáról;

i) érdek-képviseleti szervekhez történõ csatlakozásról, külföldi önkormányzattal való együttmûködési megállapodás megkötésérõl;

j) feloszlásának kimondásáról.

81. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezõ vagy önként vállalt feladatai ellátása céljából intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, tarthat fenn vagy vehet át; kinevezi és felmenti ezek vezetõit, illetve gyakorolja a külön jogszabály szerinti alapítói jogokat.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat pályázatokat írhat ki, és ösztöndíjakat alapíthat.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerinti, anyagi kötelezettségvállalást is igénylõ döntéséhez - amennyiben a kötelezettségvállalás mértéke eléri a helyi nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési támogatásának az ötven százalékát - az adott nemzetiség országos önkormányzatának elõzetes egyetértése, illetõleg kezességvállalása szükséges.

82. § (1) Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat egyetértése, együttmûködése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselõ-testület következõ ülésén köteles napirendjére tûzni, illetve ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor a kezdeményezést - a helyi nemzetiségi önkormányzat egyidejû tájékoztatása mellett - haladéktalanul a döntésre jogosult szervhez továbbítja.

(2) A nemzetiségi önkormányzat feladatai hatékonyabb ellátása érdekében szabadon társulhat más önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.

(3) A települési önkormányzat - a helyi nemzetiségi önkormányzat önállóságára figyelemmel - rendeletben határozza meg a helyi közügyek ellátásában való munkamegosztás rendjét, az együttmûködés fõbb területeit és - e törvény rendelkezéseire figyelemmel - eljárási rendjét.

83. § (1) A helyi közoktatás, a tájékoztatás, a hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minõségében érintõ települési önkormányzati rendeletet a képviselõ-testület csak az e lakosságot képviselõ helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.

(2) A nemzetiségi intézmények vezetõinek kinevezéséhez, felmentéséhez, fegyelmi felelõsségre vonásához, illetõleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedõ települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges. Helyi nemzetiségi önkormányzat hiányában a nemzetiségi szószóló véleményezési jogot gyakorol, ha pedig szószóló sincs, az adott nemzetiség helyi egyesületének a véleményét kell beszerezni.

(3) Az egyetértési, illetõleg véleményezési jog jogosultja az (1) és a (2) bekezdése szerinti megkeresés kézhezvételétõl számítva 30 napon belül - képviselõ-testület esetében határozati formában - hozza meg döntését, és nyilatkozatát írásban közli a megkeresõ szervvel. A határidõ elmulasztása jogvesztõ, nyilatkozat hiányában a kért hozzájárulást, illetve az egyetértést megadottnak kell tekinteni.

84. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat alakuló ülésének megtartásával jön létre.

(2) Az alakuló ülést a helyi választási bizottság elnöke a települési önkormányzat alakuló ülését követõ tizenöt napon belül hívja össze. Az alakuló ülést a legidõsebb képviselõ (korelnök) vezeti.

85. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat szükség szerint, illetve a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott számban, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) Az ülést össze kell hívni a képviselõk legalább egyharmadának, vagy a nemzetiségi önkormányzat bizottságának indítványára. Az ülést az elnök hívja össze, és vezeti. Az ülésen a helyi nemzetiségi önkormányzat tagjai, a testület igénye (meghívása) esetén a települési önkormányzat jegyzõje, illetve a testület által meghívottak vesznek részt.

(3) Az ülés nyelve - a testület döntése szerint - a magyar vagy az adott nemzetiség nyelve. Az üléseknek nem magyar nyelven történõ megtartása esetén azonban a testület által hozott határozatokat magyar nyelvre le kell fordíttatni. A fordíttatásról - a költségek viselésével együtt - a határozat részére történõ felterjesztését követõen, az illetékes közigazgatási hivatal gondoskodik.

86. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat testülete határozatképes, ha az ülésen a képviselõk többsége jelen van. A testület döntéseit határozati formában, egyszerû többséggel - a jelen lévõ képviselõk több mint a felének szavazatával - hozza.

(2) Minõsített többség - a megválasztott képviselõk kétharmadának a szavazata - szükséges a helyi nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörben hozott határozatainak meghozatalához.

(3) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselõ köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról a képviselõ meghallgatása után a testület dönt; a kizárt képviselõ a határozathozatal szempontjából jelenlévõnek minõsül.

87. § (1) A minõsített többséget igénylõ döntésekhez írásbeli elõterjesztést kell készíteni. A testület üléseirõl jegyzõkönyvet kell felvenni, amely az ülés helyét és idejét, a megjelent képviselõk és a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, az elõterjesztésekhez fûzött észrevételek lényegét, a szavazás számszerû eredményét és a meghozott döntéseket tartalmazza.

(2) A jegyzõkönyvet az elnök és a testület által kijelölt jegyzõkönyv-hitelesítõ írja alá. Az elnök a jegyzõkönyvet az ülést követõ 15 napon belül - nem magyar nyelven vezetett jegyzõkönyv esetén annak magyar nyelvû fordításával együtt 30 napon belül - megküldi a települési önkormányzat jegyzõjének.

(3) A települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat az egymással kötött együttmûködési megállapodásban, megállapodhatnak a magyar nyelvre történõ fordítás mellõzésérõl is, ebben az esetben az illetékes közigazgatási hivatal gondoskodik - a költségek viselésével együtt - a részére felterjesztett, nem magyar nyelvû határozatok lefordításáról.

(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodás megkötése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a település jegyzõje által gyakorolható, törvényességi észrevételezési jog maradéktalanul érvényesülhessen.

88. § (1) A testület ülése nyilvános. Az elõterjesztésekbe, jegyzõkönyvekbe (a zárt ülésrõl készült jegyzõkönyv kivételével) a választópolgárok betekinthetnek.

(2) A testület határozatait nyílt szavazással hozza. Zárt ülésen titkos szavazás is tartható.

89. § (1) A testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetõi megbízás adása és visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylõ személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Zárt ülés rendelhetõ el akkor is, ha a nyilvános tárgyalás üzleti titkot sértene.

(2) Zárt ülésen a nemzetiségi önkormányzat testületének tagjai, a testület erre irányuló igénye esetén a jegyzõ, az érintett és a szakértõ vesznek részt. A zárt ülésrõl külön jegyzõkönyvet kell készíteni.

90. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat szervezetét és mûködési rendjét megállapító határozatában dönt

a) szervezetének és mûködésének részletes szabályairól;

b) bizottságairól, azok mûködésének szabályairól;

c) a részére a települési önkormányzat által elkülönített vagyon használatáról;

d) a települési önkormányzattal való együttmûködés rendjérõl;

e) önkormányzati társulásban való részvételérõl;

f) tagjai és tisztségviselõi részére megállapított tiszteletdíj, költségtérítési formák vagy természetbeni juttatás mértékérõl.

(2) A szervezeti és mûködési rendet megállapító határozatot a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A kihirdetésrõl - annak részére történt megküldését követõen, 30 napon belül - a jegyzõ gondoskodik.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat testülete évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok közérdekû kérdéseket tehetnek fel és javaslatokat terjeszthetnek elõ.

91. § A nemzetiségi önkormányzat testülete elnökének legfeljebb a társadalmi megbízatású polgármesterével megegyezõ, az elnökhelyettesének és bizottsága elnökének legfeljebb az elnök tiszteletdíjának 75%-ával, a nemzetiségi képviselõnek pedig az elnök tiszteletdíjának 50%-ával megegyezõ tiszteletdíjat állapíthat meg.

92. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselõ a nemzetiségi ügyekben nemzetiségi közössége érdekeit képviseli. Részt vehet a testület döntéseinek elõkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenõrzésében.

(2) A nemzetiségi képviselõk jogai és kötelezettségei azonosak. A nemzetiségi képviselõ megválasztását követõen a helyi választási bizottság elõtt ünnepélyes esküt tesz.

(3) Az eskü letétele a megbízólevél átadásának a feltétele. Az eskü szövegét e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

93. § A nemzetiségi képviselõ köteles részt venni a nemzetiségi önkormányzat munkájában, emellett joga van különösen:

a) kérni, hogy írásban benyújtott hozzászólását mellékeljék a nemzetiségi önkormányzat ülésérõl készített jegyzõkönyvhöz, illetve véleményét rögzítsék a jegyzõkönyvben;

b) tanácskozási joggal részt venni bármely bizottság ülésén, javasolni a bizottság elnökének bármely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, kezdeményezni, hogy a nemzetiségi önkormányzat vizsgálja felül bizottságának döntéseit;

c) tanácskozási joggal részt venni a települési önkormányzat képviselõ-testületének és bizottságának nemzetiségi közügyet érintõ napirendi pontját tárgyaló ülésén; ideértve a zárt ülésen való részvétel jogát is;

d) megbízás alapján képviselni a nemzetiségi önkormányzat testületét;

e) a települési önkormányzat hivatalától igényelni a képviselõi munkájához szükséges tájékoztatást, illetve technikai segítséget.

94. § (1) A legalább öt fõvel mûködõ helyi nemzetiségi önkormányzat az önkormányzat döntéseinek elõkészítése, a végrehajtás megszervezése és ellenõrzése érdekében bizottságokat hozhat létre. A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntését a nemzetiségi önkormányzat felülbírálhatja.

(2) A bizottságok feladatait, valamint mûködésük szabályait a nemzetiségi önkormányzat szervezetérõl és mûködésérõl szóló határozat tartalmazza. A bizottság tagjainak száma legalább három fõ, elnökét és tagjainak többségét a nemzetiségi önkormányzati képviselõk közül kell választani.

95. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat alakuló ülésén tagjai közül - minõsített többséggel - társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ.

(2) Az elnök képviseli a kisebbségi önkormányzatot, elõkészíti és vezeti a testület üléseit, felelõs a testület döntéseinek végrehajtásáért, valamint az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerûségéért.

(3) Az elnök tanácskozási joggal részt vehet a települési önkormányzat képviselõ-testületének ülésén, beleértve a zárt ülést is.

96. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyona saját tulajdonából, illetve a nemzetiségi önkormányzatot megilletõ vagyoni értékû jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzatot - e törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost jogosítják, illetve kötelezik. A tulajdonost megilletõ jogok gyakorlásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete rendelkezik.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat vállalkozása kötelezõ feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelõssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

97. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat - amennyiben az e törvényben meghatározottak szerint kötelezõ feladatot lát el - önálló költségvetési szervnek minõsül, egyéb esetben pedig a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos feladatait a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának mint költségvetési szervnek a közremûködésével látja el.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat mûködésének pénzügyi feltételeit

a) az állam költségvetési hozzájárulásából;

b) a települési vagy a megyei önkormányzat hozzájárulásából;

c) saját bevételeibõl (ideértve vállalkozásainak hozadékát is);

d) alapítványi, közalapítványi támogatásokból;

e) a rendelkezésére bocsátott vagyontárgyak hasznosításából;

f) adományokból biztosíthatja.

98. § (1) Az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben - és külön jogszabályban rögzített elosztási elvek alapján - támogatja a helyi nemzetiségi önkormányzatok mûködését.

(2) A normatív állami hozzájárulás összegét - az országos nemzetiségi önkormányzatok által, külön jogszabály elõírásai szerint meghatározott nagyságrendben és idõbeli ütemezéssel - a Kormány nemzetiségi ügyekért felelõs hivatala közvetlenül juttatja el a helyi nemzetiségi önkormányzatokhoz.

(3) A központi költségvetési támogatás elosztása során az országos nemzetiségi önkormányzat figyelembe veszi a helyi nemzetiségi önkormányzatok helyzetébõl fa- kadó sajátosságokat, a település nagyságát, a nemzetiségi közösség becsült lélekszámát, valamint a vállalt, illetve végzett feladatok tényleges költségigényét.

(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti központi költségvetési támogatás mértékének megállapításakor meg kell jelölni azt is, hogy a nemzetiségi önkormányzat a részére biztosított forrásokat milyen feladatok ellátására fordíthatja.

99. § (1) A nemzetiségi önkormányzat kötelezõ feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévõ vagyont a helyi nemzetiségi önkormányzat használatába kell adni.

(2) Az érintett önkormányzatok megállapodhatnak abban is, hogy a települési ön- kormányzatok az (1) bekezdés szerinti kötelezettségüknek a mindenkori költségvetési rendeletükben meghatározott költségvetési hozzájárulás formájában tesznek eleget.

(3) Az átadott vagyontárgyak körét mind a települési, mind a helyi nemzetiségi önkormányzat szervezetérõl és mûködésérõl szóló rendeletében, illetve határozatában fel kell tüntetni, az átadott vagyon használatának szabályairól a helyi nemzetiségi önkormányzatnak a szervezetérõl és mûködésérõl szóló határozatában is rendelkeznie kell.

100. § (1) A nemzetiségi közügyek önálló igazgatásából adódó feladatok ellátása, a helyi közszolgáltatások biztosítása érdekében, az állami normatív támogatás a helyi nemzetiségi önkormányzatokat a települési önkormányzati szervekkel, azonos feltételekkel illeti meg.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzatok az önként vállalt feladataik ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet pályázatokon való részvétel, valamint vagyonuk hasznosítása útján szerezhetik meg.

101. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása az államháztartás részét képezi. A gazdálkodásnak biztosítania kell az önkormányzat mûködését, valamint az önkormányzat feladatainak ellátását.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért az önkormányzat testülete, a gazdálkodás szabályszerûségéért az elnök felelõs.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat fizetésképtelenségét, egyezség hiányában - a hitelezõk kérelmére - a bíróság állapíthatja meg.

(4) A kötelezõen ellátandó nemzetiségi feladatok elvégzésérõl a települési önkormányzat - az adósságrendezési eljárás befejezéséig - saját költségvetése terhére köteles gondoskodni.

102. § A helyi nemzetiségi önkormányzat - a rendelkezésére bocsátott források ismeretében - önállóan állapítja meg költségvetését. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló jogszabályok határozzák meg.

103. § A helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi.

104. § (1) A települési önkormányzat polgármesteri hivatala - igény esetén, kérésre - közremûködik a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési gazdálkodásában, így különösen a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elõkészítésében, illetve a költségvetési elõírások végrehajtásában. Az együttmûködés szabályait az önkormányzatok megállapodásban rögzítik.

(2) A települési önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezõ feladatainak ellátását vagyontárgyak használatba adásával vagy éves költségvetési támogatás juttatásával biztosítja.

105. § (1) A nemzetiségi önkormányzatnak és a helyi önkormányzatnak megállapodásban kell rögzítenie az együttmûködés konkrét formáit, a két felet az együttmûködés során megilletõ jogokat és az õket terhelõ kötelezettségeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttmûködési megállapodásban kell szabályozni az esetleges közös számlavezetés, az utalványozás, az elszámolás és az anyagi eszközök nyilvántartásának kérdéseit is.

106. § (1) A települési önkormányzat polgármesteri hivatalának a helyi nemzetiségi önkormányzat mûködéséhez szükséges helyiségek használatát az állami szervek elhelyezésre alkalmas módon kell biztosítania.

(2) A polgármesteri hivatal - igény esetén - ellátja a nemzetiségi önkormányzat mûködéséhez szükséges ügyviteli, gépelési, másolási, postázási feladatokat.

(3) A nem magyar nyelven történt jegyzõkönyvvezetés esetén, a részére felterjesztett határozatok lefordíttatásának költségeit az illetékes közigazgatási hivatal viseli.

107. § (1) A települési önkormányzat jegyzõje e törvény által meghatározott körben felelõs a nemzetiségi önkormányzat mûködésének törvényességéért.

(2) E feladata körében a jegyzõ gondoskodik különösen a nemzetiségi önkormányzat szervezetérõl és mûködésérõl szóló határozatának kihirdetésérõl, és a nemzetiségi önkormányzat ülésérõl készült jegyzõkönyvek a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatalhoz való felterjesztésérõl.

(3) A nemzetiségi önkormányzat igénye esetén a jegyzõ (aljegyzõ), illetõleg helyettesítésre kijelölt megbízottja köteles részt venni a nemzetiségi önkormányzat testületének ülésein.

108. § (1) Területi nemzetiségi önkormányzat e törvény szabályai szerint - nemzetiségenként - a megyében és a fõvárosban hozható létre. A területi nemzetiségi önkor- mányzat megválasztását az illetékes megyei (fõvárosi) választási bizottságnál kezdeményezni kell.

(2) Területi nemzetiségi önkormányzati választást abban az esetben lehet tartani, ha egy megyében legalább öt településen, illetõleg a fõváros legalább öt kerületében (fõvárosi kerületben) valamely nemzetiség képviselete érdekében eredményes helyi nemzetiségi önkormányzati választást tartottak, ideértve azokat a településeket is, ahol a helyi önkormányzat nemzetiségi települési önkormányzattá alakult át.

3) A területi önkormányzati választás kitûzését legalább száz, ugyanabban a megyében (a fõvárosban) állandó lakóhellyel rendelkezõ választópolgár kezdeményezheti az e törvény 3. számú melléklete szerinti, szabályosan és hiánytalanul kitöltött formanyomtatványnak a választási bizottsághoz való benyújtásával vagy a megyei (fõvárosi) nemzetiségi elektorok 75%-a kérheti, hitelesített - kollektív, illetve külön-külön elõterjesztett - nyilatkozatával.

(4) A (3) bekezdés szerinti kezdeményezéssel a helyi nemzetiségi választásokat követõ 30. napig lehet élni. A határidõ elmulasztása jogvesztõ.

109. § (1) A területi nemzetiségi önkormányzati választáson a megyében (a fõvárosban) megválasztott nemzetiségi elektorok vesznek részt.

(2) Kettõ vagy több nemzetiség - közös területi nemzetiségi önkormányzat létrehozása érdekében - választási szövetséget köthet. Ebben az esetben a 108. § (2) bekezdésében meghatározott helyi nemzetiségi önkormányzatok számát együtt kell számítani, de a közös területi nemzetiségi önkormányzaton kívül, a szövetségben részt vevõ nemzetiségek önálló területi (megyei vagy fõvárosi) nemzetiségi önkormányzatot nem hozhatnak létre.

110. § (1) A területi nemzetiségi önkormányzat megválasztására az elektorok gyûlését az illetékes megyei (fõvárosi) választási bizottság a területi nemzetiségi önkormányzati választások kezdeményezésétõl számított 60 napon belül hívja össze.

(2) A választási bizottság akkor állapítja meg az elektorok gyûlésének határozatképességét, ha azon a megválasztott elektorok többsége jelen van.

111. § (1) Az elektori gyûlést az ülésen részt vevõ legidõsebb elektor (korelnök) vezeti.

(2) A jelölés és a választás megkezdése elõtt a jelenlévõ elektorok minõsített többséggel - 7 és 15 fõ közötti, páratlan számban - meghatározzák a területi nemzetiségi önkormányzati képviselõ-testületében (a továbbiakban: közgyûlés) betölthetõ mandátumok számát, azonban a képviselõi létszám nem érheti el a jelenlévõ elektorok számát.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozat elfogadásához az elektorok kétharmadának egyetértõ szavazata szükséges.

112. § (1) A területi nemzetiségi önkormányzat tagjait az elektorok saját körükbõl - nyilvános jelölés alapján - kislistán, tikos szavazással választják meg.

(2) Minden elektor jelölt, aki bármelyik elektor vagy nemzetiségi jelölõ szervezet [9. § o) pontja] ajánlása alapján a jelölést elfogadja, és rendelkezik az elektorok legalább 10%-ának támogatásával.

(3) Az összes jelölt nevét tartalmazó szavazólapon a választáson részt vevõ elektorok érvényesen legfeljebb annyi jelöltre szavazhatnak, ahány tagja a közgyûlésnek lehet.

(4) Mandátumot azok a jelöltek szereznek, akik a legtöbb szavazatot kapják.

113. § (1) A területi nemzetiségi önkormányzat az új közgyûlés megalakulásával, feloszlásának kimondásával, képviselõi számának 7 fõ alá csökkenésével, valamint az Országgyûlés általi feloszlatásával szûnik meg.

(2) A területi nemzetiségi önkormányzat akkor is megszûnik, ha a közgyûlés megbízatásának lejártát megelõzõen

a) a megye, illetõleg a fõváros területén az adott nemzetiség képviselete érdekében nem tartottak érvényes helyi nemzetiségi önkormányzati általános választást [108. § (2) bekezdés];

b) a területi önkormányzati választás feltételének fennállása ellenére, nem kezdeményezik a területi nemzetiségi választás megtartását [108. § (3) bekezdés];

c) a területi nemzetiségi választást - az elektori gyûlés összehívása ellenére - elegendõ számú jelölt hiányában nem lehet megtartani;

d) a területi elektori választás érvénytelen vagy eredménytelen.

(3) Ha a területi nemzetiségi önkormányzat a (2) bekezdésben felsorolt okból szûnik meg, új területi nemzetiségi önkormányzat megalakítására csak a következõ nemzetiségi általános választásokon kerülhet sor.

114. § (1) Ha a területi nemzetiségi önkormányzat nem az új közgyûlés megalakulásával szûnik meg, az illetékes választási bizottság új területi nemzetiségi önkormányzat megválasztása céljából - az önkormányzat megszûnésétõl számított 60 napon belül - összehívja az elektorok gyûlését.

(2) Területi nemzetiségi idõközi önkormányzati választás tartásának - ha arra az önkormányzat feloszlása vagy feloszlatása miatt kerül sor - a négyéves választási ciklus idõtartama alatt, legfeljebb egyszer van helye.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt szabály a soron következõ helyi nemzetiségi önkormányzati választásokat megelõzõ hat hónapon belül nem alkalmazható.

115. § (1) A területi nemzetiségi önkormányzati képviselõ megbízatása megszûnik:

a) a közgyûlés megbízatásának megszûnésével;

b) a választási bizottsághoz benyújtott írásbeli lemondással, illetve az egyéb módon tett, hitelesített (a képviselõ-testület jegyzõkönyvébe vagy egyéb közokiratba foglalt) lemondó nyilatkozatnak, az illetékes választási bizottsághoz való eljuttatásával;

c) a választójog elvesztésével;

d) az összeférhetetlenség megállapításával;

e) a képviselõ halálával.

(2) A lemondás nem vonható vissza.

(3) Ha a területi nemzetiségi önkormányzat képviselõjének megbízatása az (1) bekezdés b)-e) pontjában foglalt okból szûnik meg, a megüresedett képviselõi mandátumot a kislistán legtöbb szavazatot szerzett jelölt töltheti be, illetve ha nem vállalja a megbízatást, a soron következõ, legtöbb szavazatot szerzett jelölt.

(4) Ha nincs több olyan jelölt, aki szavazatot kapott, a mandátum betöltetlen marad.

116. § (1) A területi nemzetiségi önkormányzat jogállására, feladat- és hatáskörére, szervezetére és mûködésére, vagyonára és gazdálkodására, együttmûködésére a megyei önkormányzat közgyûlésével, valamint más önkormányzatokkal - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a helyi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A területi önkormányzatot megilleti - különösen a 83. §-ban meghatározott esetekben - a közgyûlés döntéseivel kapcsolatos elõzetes egyetértési jog gyakorlása.

117. § (1) A területi nemzetiségi önkormányzat elsõdleges feladata az olyan nemzetiségi közügyek önálló vagy a megyei önkormányzat közgyûlésével való együttes szabályozása és igazgatása, amelyek nem köthetõk egyetlen településhez.

(2) A területi nemzetiségi önkormányzat feladata különösen az olyan nemzetiségi jellegû közszolgáltatások (közoktatás, közmûvelõdés, tájékoztatás, hagyományápolás) szabályozásában és igazgatásában való közremûködés, illetõleg az ilyen ügyek önálló igazgatása, amelyek a megye (fõváros) egész területére vagy több településére (kerületére) terjednek ki.

(3) A körzeti jellegû nemzetiségi közszolgáltatást nyújtó intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását a területi nemzetiségi önkormányzat a megyei (fõvárosi) önkormányzattól - a kölcsönös érdekek alapján - átvállalhatja.

(4) A (3) bekezdés szerinti intézményátadást, illetve -átvételt megállapodásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell, hogy a megyei (fõvárosi) közgyûlés a területi nemzetiségi önkormányzat részére a feladat ellátásához szükséges támogatást biztosítja.

118. § (1) A területi nemzetiségi önkormányzat kötelezõ, illetve az országos nemzetiségi önkormányzattal megosztott feladatai:

a) illetékességi területén közremûködik a nemzetiségi középiskolai oktatás szabályozásában és igazgatásában - saját fenntartású intézmény esetén - önállóan szervezi, igazgatja a középfokú nemzetiségi oktatást;

b) közremûködik a körzeti, térségi jellegû nemzetiségi közmûvelõdés szabályozásában és igazgatásban - saját fenntartású intézmény esetén - önállóan szervezi, igazgatja a középfokú nemzetiségi közmûvelõdési feladatokat;

c) közremûködik a körzeti, megyei (fõvárosi) nemzetiségi tájékoztatásban, illetve önálló nemzetiségi tájékoztatást végez.

(2) A területi nemzetiségi önkormányzat - külön törvényben meghatározott módon - részt vesz a megyei területfejlesztési tanács munkájában.

119. § (1) A területi nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol mindazon kérdésekben, amelyekben a helyi nemzetiségi önkormányzat, ezen kívül véleményezési joga van az általa képviselt nemzetiséget e minõségében érintõ megyei, fõvárosi közgyûlési rendeletek tervezeteit illetõen.

(2) A megyei (fõvárosi) fõjegyzõ az (1) bekezdés szerinti jogszabályok tervezetét köteles megküldeni véleményezésre a területi nemzetiségi önkormányzat elnökének, aki a testület állásfoglalását, észrevételeit 30 napon belül, írásban juttatja el a megkeresõnek.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti határidõt a területi nemzetiségi önkormányzat elmulasztja, egyetértését megadottnak kell tekinteni, kifogás, ellenvélemény elõterjesztésének utólag helye nincs.

120. § (1) A területi nemzetiségi önkormányzat szabadon vállalhatja olyan nemzetiségi közügyek önálló intézését, amelyet törvény nem utal más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, illetõleg amelyek gyakorlása nem sérti a megyében mûködõ helyi nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköreinek önálló gyakorlását.

(2) Hatáskör-összeütközés esetén az érintett nemzetiség országos önkormányzatának a közgyûlése dönt.

121. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat e törvény szabályai szerint alakítható meg.

(2) Egy nemzetiség csak egy országos önkormányzatot hozhat létre.

(3) Kettõ vagy több nemzetiség megállapodhat közös országos önkormányzat létrehozásában, ez esetben a képviselet szempontjából õket egy nemzetiségnek kell tekinteni.

122. § (1) Országos nemzetiségi önkormányzati választást - nemzetiségenként - abban az esetben lehet tartani, ha az ország legalább öt településén (fõvárosi kerületében) valamely nemzetiség képviselete érdekében eredményes helyi nemzetiségi önkormányzati választást tartottak, ideértve azokat a településeket is, ahol a helyi önkormányzat nemzetiségi települési önkormányzattá alakult át.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat megalakítását kezdeményezni kell. A választás kitûzését az e törvény 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Országos Választási Bizottságtól (a továbbiakban: OVB) legalább 200 nemzetiségi elektor - együttesen vagy külön-külön - kérheti.

(3) Az országos nemzetiségi önkormányzati választáson az ország valamennyi településén megválasztott nemzetiségi elektor részt vehet.

123. § Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyûlése tagjainak száma:

a) ha a kitûzött helyi nemzetiségi önkormányzati választások száma nem több mint öt, akkor tizenhárom fõ;

b) ha a kitûzött helyi nemzetiségi önkormányzati választások száma kevesebb mint tizenöt, akkor tizenöt fõ;

c) ha a kitûzött helyi nemzetiségi önkormányzati választások száma kevesebb mint harminc, akkor tizenhét fõ;

d) ha a kitûzött helyi nemzetiségi önkormányzati választások száma kevesebb mint ötven, akkor tizenkilenc fõ;

e) ha a kitûzött helyi nemzetiségi önkormányzati választások száma kevesebb mint száz, akkor huszonegy fõ;

f) ha száma eléri a százat, akkor huszonhárom fõ, illetve az országos önkormányzat tagjainak száma minden, a százat meghaladó ötven-ötven kitûzött helyi választás után két-két fõvel nõ, de nem haladhatja meg az ötvenhármat.

124. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat megválasztására az elektorok gyûlését az OVB a helyi nemzetiségi önkormányzati választások napjától számított 90 napon belül hívja össze.

(2) Az OVB akkor állapítja meg az elektorok gyûlésének határozatképességét, ha azon a megválasztott elektorok többsége jelen van.

125. § (1) Az elektori gyûlést az ülésen részt vevõ legidõsebb elektor (korelnök) vezeti.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat tagjait az elektorok saját körükbõl - nyilvános jelölés alapján - kislistán, tikos szavazással választják meg.

(3) Minden elektor jelölt, aki bármelyik elektor vagy nemzetiségi jelölõ szervezet [9. § o) pontja] ajánlása alapján a jelölést elfogadja, és rendelkezik az elektorok legalább 10%-ának támogatásával.

(4) Az összes jelölt nevét tartalmazó szavazólapon a választáson részt vevõ elektorok érvényesen legfeljebb annyi jelöltre szavazhatnak, ahány tagja az országos önkormányzat közgyûlésének lehet.

126. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat az új közgyûlés megalakulásával, feloszlásának kimondásával, képviselõi számának a kétharmada alá csökkenésével, valamint az Országgyûlés általi feloszlatásával szûnik meg.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat akkor is megszûnik, ha a közgyûlés megbízatásának lejártát megelõzõen

a) az ország területén az adott nemzetiség képviselete érdekében nem tartottak kellõ számú érvényes, helyi nemzetiségi önkormányzati általános választást [122. § (1) bekezdés];

b) az országos nemzetiségi önkormányzati választást - az elektori gyûlés összehívása ellenére - elegendõ számú jelölt hiányában nem lehet megtartani;

c) az országos elektori választás érvénytelen vagy eredménytelen.

(3) Ha az országos nemzetiségi önkormányzat a (2) bekezdésben felsorolt okból szûnik meg, új országos nemzetiségi önkormányzat megalakítására csak a következõ nemzetiségi általános választásokon kerülhet sor.

127. § (1) Ha az országos nemzetiségi önkormányzat nem az új közgyûlés megalakulásával szûnik meg, az illetékes választási bizottság új országos nemzetiségi önkormányzat megválasztása céljából - az önkormányzat megszûnésétõl számított 60 napon belül - összehívja az elektorok gyûlését.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabály a soron következõ helyi nemzetiségi önkormányzati választásokat megelõzõ hat hónapon belül nem alkalmazható.

128. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselõ megbízatása megszûnik:

a) a közgyûlés megbízatásának megszûnésével;

b) az OVB-hez benyújtott írásbeli lemondással, illetve az egyéb módon tett, hitelesített (a közgyûlés jegyzõkönyvébe vagy egyéb közokiratba foglalt) lemondó nyilatkozatnak az OVB-hez való eljuttatásával;

c) a választójog elvesztésével;

d) az összeférhetetlenség megállapításával;

e) a képviselõ halálával.

(2) A lemondás nem vonható vissza.

(3) Ha az országos nemzetiségi önkormányzat képviselõjének megbízatása az (1) bekezdés b)-e) pontjában foglalt okból szûnik meg, a megüresedett képviselõi mandátumot a kislistán legtöbb szavazatot szerzett jelölt tölti be, illetve ha nem vállalja a megbízatást, a soron következõ, legtöbb szavazatot szerzett jelölt.

(4) Ha nincs több olyan jelölt, aki szavazatot kapott, a mandátum betöltetlen marad.

129. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat jogi személy. A nemzetiségi önkormányzat testületét annak elnöke képviseli.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek ellátása során törvény által kötelezõen elõírt, illetõleg önként vállalt feladat- és hatáskörükben járnak el.

130. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat ellátja az általa képviselt nemzetiség országos képviseletét és védelmét.

(2) A nemzetiség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre, és összehangolja azok mûködését.

131. § (1) Az országos vagy regionális jellegû nemzetiségi közszolgáltatást nyújtó közszolgálati intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását az országos nemzetiségi önkormányzat átvállalhatja az azt fenntartó állami vagy önkormányzati szervtõl (a továbbiakban: fenntartó).

(2) Az átadást a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezése esetén a fenntartó csak kivételesen, akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy az átadás-átvételt követõen a közszolgáltatás színvonalának a szakmai feltételei nem biztosíthatók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézmény átadását, illetve átvételét megállapodásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell, hogy az átadó állami (közszolgáltatást ellátó) szerv az országos nemzetiségi önkormányzat részére a feladat ellátásához szükséges támogatást biztosítja.

132. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat kapcsolatot tarthat fenn bármelyik nemzetiségi önkormányzattal, egyesülettel, velük együttmûködési megállapodást köthet.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat kapcsolatot tarthat bármely állammal, külföldi szervezettel, az anyaországgal és a nyelvnemzetekkel való kapcsolatok erõsítése, továbbfejlesztése érdekében.

133. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat kötelezõ feladatai:

a) közremûködik a nemzetiségi nevelés és oktatás országos szabályozásában és igazgatásában - saját fenntartású intézmény esetén -, önállóan szervezi, igazgatja a közép- és felsõfokú nemzetiségi oktatást;

b) közremûködik a nemzetiségi közmûvelõdés országos szabályozásában és igazgatásban - saját fenntartású intézmény esetén - önállóan szervezi, igazgatja a nemzetiségi közmûvelõdési feladatokat;

c) közremûködik a nemzetiségi tájékoztatásban, illetve önálló nemzetiségi tájékoztatást végez, nemzetiségi sajtószerveket tart fenn;

d) elõsegíti a nemzetiségi hagyományok és kultúra ápolását, megállapítja az általa képviselt nemzetiség jelképeit, ünnepeit;

e) állásfoglalásaival, véleményével segíti a nemzetiségi nyelvhasználat feltételeinek a biztosítását célzó állami intézkedéseket;

f) véleményezi azoknak a jogszabályoknak a tervezeteit, amelyek ilyen minõségükben érintik az általa képviselt nemzetiséget.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat az (1) bekezdésben rögzített feladatokon kívül, önként vállalt feladatot láthat el mindazokban a közügyekben, amelyeket jogszabály nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.

134. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség helyzetét érintõ bármely kérdésben megkereséssel fordulhat az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ közigazgatási vagy közszolgáltatást végzõ szerv vezetõjéhez, amelyben:

a) tájékoztatást kérhet;

b) javaslatot tehet;

c) intézkedést kezdeményezhet;

d) kifogással élhet az intézmények mûködésével kapcsolatos, a nemzetiségek jogait sértõ gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását, visszavonását.

(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szerv vezetõje - az (1) bekezdésben meghatározott esetben - köteles a megkeresésre 30 napon belül érdemben válaszolni.

(3) Ha a megkeresett szerv vezetõje a megkeresés tárgyát illetõen nem rendelkezik hatáskörrel, illetve nem illetékes, köteles a megkeresést - az országos nemzetiségi önkormányzat egyidejû értesítése mellett - haladéktalanul áttenni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szervhez.

135. § Az országos nemzetiségi önkormányzat - csak törvényben korlátozható módon - önállóan dönt:

a) székhelyérõl, szervezetének és mûködésének részletes szabályairól;

b) elnökének, elnökhelyetteseinek megválasztásáról;

c) költségvetésérõl, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról;

d) nevérõl, jelképeirõl;

e) az általa képviselt nemzetiség országos ünnepeirõl;

f) kitüntetéseirõl, ezek odaítélésének feltételeirõl és szabályairól;

g) intézményei megállapításáról, fenntartásáról, mûködtetésérõl;

h) a rendelkezésére álló közszolgálati rádiós és televíziós mûsoridõ felhasználásának elveirõl;

i) színház, múzeumi kiállítóhely, közgyûjtemény, könyvtár, mûvészeti és tudományos intézet, kiadó létesítésérõl, fenntartásáról;

j) pályázatok kiírásáról és ösztöndíjak alapításáról.

k) önkormányzati társulásban való közremûködésrõl;

l) érdek-képviseleti szervekhez történõ csatlakozásról, külföldi önkormányzattal való együttmûködési megállapodás megkötésérõl;

m) nemzetiségi önkormányzati bizottságának létrehozásáról;

n) a törvény által a hatáskörbe utalt vagy átvett hatáskörében a választott testületek tagjainak a megválasztásáról, illetve a kinevezési jogkörébe tartozó megbízásokról;

o) a központi állami költségvetési támogatás külön jogszabályban meghatározott módon, illetve keretek között történõ elosztásának elveirõl, az egyes helyi és területi nemzetiségi önkormányzatok részére juttatott forrás mértékérõl;

p) feloszlásának kimondásáról.

136. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelés, a nemzetiségi alap- és középfokú oktatás törzsanyagának kialakításában az érintett országos önkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

(2) A nemzetiségi felsõoktatás törzsanyagának kialakításában az országos nemzetiségi önkormányzatokat véleményezési jog illeti meg.

(3) A nemzetiség történelmi településeinek és építészeti emlékeinek megõrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabályalkotás, illetve az ezekkel kapcsolatos állami intézkedések megtétele elõtt az országos nemzetiségi önkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

137. § (1) Az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök a közgyûlést illetik meg, amely hatáskörét elnökére, illetõleg bizottságára átruházhatja.

(2) A közgyûlés a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban utasítást adhat, az átruházott hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem adható.

138. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilvánít az általa képviselt nemzetiséget e minõségében érintõ jogszabályok tervezetérõl. E körbe tartoznak különösen a közoktatás, a tájékoztatás, a hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat tárgyában alkotandó jogszabályok.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogszabályok tervezetét az igazságügyminiszter küldi meg véleményezésre az országos nemzetiségi önkormányzat elnökének, aki a közgyûlés állásfoglalását, észrevételeit 30 napon belül, írásban juttatja el a megkeresõnek.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti határidõt az országos nemzetiségi önkormányzat elmulasztja, egyetértését megadottnak kell tekinteni, kifogások elõterjesztésének utólag helye nincs.

139. § Az országos önkormányzat közremûködik az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ állami szervekkel a nemzetiségi alap-, közép- és felsõfokú oktatás szakmai ellenõrzésében.

40. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzatok szervezetére és mûködésére - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a helyi nemzetiségi önkormányzatok szervezetére és mûködésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzatok szervezeti és mûködési szabályzatait a Kormány nemzetiségi ügyekért felelõs hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a Magyar Közlönyben kihirdeti.

(3) Az országos nemzetiségi önkormányzatok ülésérõl készült jegyzõkönyvet a Hivatal juttatja el törvényességi ellenõrzés céljából az igazságügyi miniszterhez.

141. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat elnökének legfeljebb az országgyûlési képviselõi tiszteletdíj kétszeresével megegyezõ, elnökhelyetteseinek és bizottsági elnökeinek legfeljebb az elnök tiszteletdíjának 75%-ával, az országos önkormányzati képviselõnek pedig az elnök tiszteletdíjának 50%-ával megegyezõ tiszteletdíjat állapíthat meg.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat tagjai - a közgyûlés határozata alapján - természetbeni juttatásra és költségtérítésre tarthatnak igényt.

(3) A (2) bekezdésben említett anyagi juttatások elszámolására, adózására vonatkozóan az országgyûlési képviselõ természetbeni juttatására, illetve költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

142. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzatok vagyonára és gazdálkodására a helyi nemzetiségi önkormányzatok vagyonára és gazdálkodására vonatkozó szabályokat, az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat költségvetési gazdálkodással kapcsolatos feladatait a Hivatalnak mint költségvetési szervnek a közremûködésével látja el.

(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat kötelezõ feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges pénzügyi támogatást az állam a mindenkori költségvetési törvényben biztosítja.

143. § (1) A nemzetiségi közügyek önálló igazgatásából adódó feladatok esetén az állami normatív támogatás az országos nemzetiségi önkormányzatot az állami, önkormányzati szervekkel azonos feltételekkel illeti meg.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat az önként vállalt feladataik ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet pályázatokon való részvétel, valamint vagyonuk hasznosítása útján szerezhetik meg.

(3) Az országos önkormányzat fizetésképtelensége esetén a Hivatalnak meg kell indítania a külön törvényben meghatározott adósságrendezési eljárást, addig is köteles az országos nemzetiségi önkormányzat kötelezõen ellátandó feladatait finanszírozni.

144. § (1) A Hivatal - igény esetén, felkérésre - közremûködik az országos nemzetiségi önkormányzat költségvetési gazdálkodásában. E körben végzi különösen a nem- zetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elõkészítését, a központi költségvetési támogatásnak az országos nemzetiségi önkormányzat részére való folyósítását.

(2) A Hivatal részt vesz az országos nemzetiségi önkormányzat költségvetésének végrehajtásában, és a közgyûlés döntésének megfelelõen a központi állami támogatás területi és helyi nemzetiségi önkormányzatok közötti felosztásában.

(3) Az együttmûködés szabályait, eljárási rendjét és idõbeli ütemezését megállapodásban kell rögzíteni.

145. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat igénye esetén, az önkormányzat mûködéséhez szükséges helyiségek használatát az állami szervek elhelyezésre alkalmas módon a Hivatal biztosítja.

(2) A Hivatal látja el az országos nemzetiségi önkormányzat mûködéséhez szükséges gépelési, másolási, postázási és egyéb ügyviteli jellegû feladatokat.

(3) Az ezekkel a feladatokkal kapcsolatos, valamint a nem magyar nyelven történt jegyzõkönyvvezetés esetén a fordíttatási költségeket a Hivatal, a mûködéssel kapcsolatos egyéb költségeket a nemzetiségi önkormányzat viseli.

146. § (1) A Hivatal az e törvényben meghatározottak szerint felelõs a nemzetiségi önkormányzat mûködésének törvényességéért és a mûködés feltételeinek biztosításáért.

(2) E feladata körében a Hivatal gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat szervezetérõl és mûködésérõl szóló határozatának kihirdetésérõl, igény esetén részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületének ülésén, és felelõs az országos nemzetiségi önkormányzat ülésérõl készült jegyzõkönyveknek az igazságügyminiszter részére történõ felterjesztéséért.

147. § Az országos nemzetiségi önkormányzatok törvényességi ellenõrzésére a helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok törvényességi ellenõrzése az igazságügy-miniszter feladata.

148. § (1) Ha a településen helyi nemzetiségi önkormányzat nem jött létre, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásán valamely nemzetiség legtöbb szavazatot kapott egyén vagy jelölõ szervezet által állított jelöltje az adott nemzetiség helyi szószólójává válik.

(2) A településen - egy nemzetiség képviseletében - csak egy szószóló járhat el.

(3) Ha a szószóló egyben önkormányzati képviselõ is, jogaira és kötelezettségeire, az önkormányzati képviselõkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

149. § (1) A szószóló jogosult:

a) tanácskozási joggal részt venni a képviselõ-testület nemzetiségi közügyekkel kapcsolatos ülésén, ide értve a zárt ülésen való részvétel jogát is;

b) javasolni a polgármesternek, a bizottság elnökének valamely nemzetiségi közügy megtárgyalását;

c) kezdeményezni, hogy a testület vizsgálja felül bizottságának valamely nemzetiségi közüggyel kapcsolatos döntését;

d) felvilágosítást kérni nemzetiségi közügyekben;

e) feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közremûködést igényelni;

f) kezdeményezni a polgármester, jegyzõ vagy a hatáskörrel rendelkezõ ügyintézõ intézkedését a nemzetiségi közügyekben;

g) kezdeményezni, hogy a képviselõ-testület valamely nemzetiségi közügyben a hatáskörrel rendelkezõ szervhez forduljon.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a polgármester vagy a bizottság elnöke köteles a javaslatot a képviselõ-testület, illetve a bizottság elé terjeszteni, amelyek döntenek a kérdés napirendre tûzésérõl és az elõkészítés módjáról.

(3) Ha a szószóló az ülésen kér felvilágosítást, részére az ülésen szóban vagy az azt követõ tizenöt napon belül írásban, érdemi választ kell adni.

150. § (1) A szószóló hozzászólását kérelmére jegyzõkönyvben kell rögzíteni, illetõleg írásban benyújtott hozzászólását csatolni kell a jegyzõkönyvhöz.

(2) A napirendre tûzött kezdeményezést a képviselõ-testület csak a szószóló kérelmére halaszthatja el, vagy veheti le a napirendrõl.

151. § (1) Nemzetiségi közügyet érintõ rendelet megalkotása, illetõleg a nemzetiség helyzetét általánosan befolyásoló intézkedés meghozatala elõtt a hatáskörrel rendelkezõ önkormányzati szerv köteles a szószóló véleményét kikérni.

(2) Ha a szószóló az (1) bekezdés szerinti megkeresésre 15 napon belül érdemben nem válaszol, egyetértõ véleményét megadottnak kell tekinteni.

152. § (1) Ha az önkormányzati testület képviselõi részére tiszteletdíjat vagy költségtérítést, természetbeni juttatást állapított meg, a nemzetiségi szószólót a képviselõi tiszteletdíj vagy egyéb járandóság 75%-a illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett anyagi juttatások elszámolására, adózására az önkormányzati képviselõk juttatásaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

153. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnöke, alelnöke és hozzátartozójuk nem lehet az Alkotmánybíróság tagja, országgyûlési biztos, az Állami Számvevõszék elnöke, elnökhelyettese vagy számvevõje, fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõje, köztisztviselõje és bíró.

(2) A nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese és hozzátartozójuk nem lehet továbbá közigazgatási szerv olyan köztisztviselõje, akinek feladatkörébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintõ ügyek tartoznak, más nemzetiségi önkormányzat tisztségviselõje, ugyanazon nemzetiségi önkormányzat intézményének vezetõje, illetve olyan közalkalmazottja, aki vezetõi megbízatását a nemzetiségi önkormányzattól kapja.

(3) Az összeférhetetlenséget az érintett, az annak felmerülését követõ 30 napon belül köteles megszüntetni, ellenkezõ esetben a nemzetiségi önkormányzat testülete az összeférhetetlenséget határozatban mondja ki.

154. § A 153. § (1) és (2) bekezdéseiben említett összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni kell a nemzetiségek helyi szószólója esetében is, azzal a különbséggel, hogy vele szemben az összeférhetetlenséget a helyi önkormányzat képviselõ-testülete állapíthatja meg.

155. § (1) Valamely nemzetiségi önkormányzat tagja, a nemzetiség helyi szószólója, illetõleg országgyûlési vagy önkormányzati képviselõjelöltje az általa betöltött tisztségtõl, illetve választási eredményétõl függetlenül, más nemzetiség képviseletére nem vállalkozhat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól kivételt jelent, ha a nemzetiségi politikus nemzetiségi választási szövetség jelöltjeként indul az országgyûlési, illetõleg a nemzetiségi önkormányzati választásokon, feltéve ha a választási szövetségnek tagja az a nemzetiség, amelynek korábban képviselõje vagy jelöltje volt.

(3) Az országgyûlési választásokon nemzetiségi jelöltként, illetõleg a nemzetiségi önkormányzati választásokon jelöltként szereplõ választópolgárokról - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az Országos Választási Bizottság nyilvántartást vezet.

156. § (1) A 155. § (1) bekezdésében foglalt tilalom csak a közjogi szerepvállalás eseteire vonatkozik, a kulturális, mûvészeti és nyelvi önazonosság megváltoztatásának szabadságát nem érinti.

(2) Ha valaki a 155. § (1) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ellenére szerez nemzetiségi országgyûlési-képviselõi, vagy nemzetiségi önkormányzati mandátumot, a hatáskörrel rendelkezõ választási bizottság köteles azt megsemmisíteni, és az így kiesett képviselõ helyébe - ha van ilyen - a következõ, legtöbb szavazatot kapott jelölt lép.

157. § (1) A nemzetiségi önkormányzat tisztségviselõi - a megválasztásukra vonatkozó szabályok értelemszerû alkalmazásával - visszahívhatók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszahívásnak nem feltétele a tisztségviselõ törvénysértése vagy mulasztása, azonban a visszahívás valós okát az errõl szóló testületi határozatban meg kell jelölni.

(3) Az elnöki, elnökhelyettesi tisztségbõl való visszahívás nem eredményezi a képviselõi mandátum megszûnését.

158. § (1) A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõje a fõvárosban és a megyében ellátja a helyi és a területi nemzetiségi önkormányzatok törvényességi ellenõrzését.

(2) A törvényességi ellenõrzés során a hivatal vezetõje - az e törvényben foglalt kivételekkel - csak azt vizsgálhatja, hogy a nemzetiségi önkormányzat szervezete, mûködése, döntéshozatali eljárása, határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak.

(3) Nem terjed ki a közigazgatási hivatal vezetõjének törvényességi ellenõrzési jogköre azokra a nemzetiségi önkormányzati döntésekre, amelyekben munkaügyi (köztisztviselõi, közalkalmazotti) vitának vagy jogszabályban meghatározott külön eljárásnak van helye.

159. § Törvényességi ellenõrzése során, illetve annak eredménye alapján a közigazgatási hivatal vezetõje

a) kezdeményezheti a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodását érintõ vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevõszéknél;

b) összehívja a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének ülését, amennyiben az elnök nem tesz eleget ülés-összehívási kötelezettségének;

c) a helyi nemzetiségi önkormányzat erre irányuló igénye esetén a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szakmai segítséget nyújt.

160. § (1) Törvénysértés esetén a közigazgatási hivatal vezetõje határidõ tûzésével felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határidõn belül megtett intézkedésérõl vagy egyet nem értésérõl a közigazgatási hivatal vezetõjét tájékoztatni.

(2) Ha a megadott határidõn belül nem történt intézkedés, vagy ha az érintett nem fogadta el a közigazgatási hivatal vezetõje álláspontját, kezdeményezni kell a jogszabálysértõ határozat bírósági felülvizsgálatát vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének összehívását, illetõleg - a szükséghez képest - a testület tisztségviselõje felelõsségének megállapítását.

(3) Jogszabálysértés megszüntetésére a pert a nemzetiségi önkormányzat ellen, az (1) bekezdésben meghatározott határidõ elteltét követõ 30 napon belül lehet megindítani. A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a bíróságtól lehet kérni a végrehajtás felfüggesztését.

161. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzatok törvényességi ellenõrzését az igazságügy-miniszter látja el.

(2) Az igazságügy-minisztert - törvényességi ellenõrzési jogkörének gyakorlása során - megilletik mindazok az intézkedési jogosítványok, amelyeket a közigazgatási hivatal vezetõje a helyi és a területi nemzetiségi önkormányzatokkal szemben gyakorolhat.

162. § (1) Az állam a Magyarországon élõ nemzetiségek jogai érvényesítésének pénzügyi fedezetéhez a (2)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint ad támogatást.

(2) Az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben

a) kiegészítõ normatív támogatást nyújt a nemzetiségi óvodai neveléshez, illetõleg az anyanyelvi (anyanyelvû) iskolai oktatáshoz;

b) az Országgyûlés döntése szerinti megosztásban biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok, illetõleg támogatja a nemzetiségi társadalmi szervezetek mûködését.

(3) A hazai nemzetiségek önazonosságának megõrzését, hagyományai gondozását, átörökítését, az anyanyelv ápolását, fejlesztését, szellemi és tárgyi emlékeik fennmaradását, a nemzetiségi létbõl fakadó kulturális és politikai hátrányok mérséklését szolgáló tevékenységek segítését az állam közvetlen költségvetési támogatással és közalapítvány létrehozása útján biztosítja.

163. § (1) Közvetlen költségvetési támogatás a nemzetiségi közszolgáltatási tevékenység rendszeres feladatai ellátásának finanszírozása céljából a nemzetiségek országos önkormányzatai részére nyújtható.

(2) A közalapítvány támogatási tevékenysége a nemzetiségi célú állami finanszírozás rendszerének része, azonban azt az (1) bekezdés esetén kívüli, nem állandó, illetve rendszeres, hanem eseti vagy egyszeri jellegû programok támogatására szolgál.

164. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok által mûködtetett intézmények a normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó nem állami intézményekkel azonos elbírálás alá esnek.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzatokat a normatív állami hozzájárulás a helyi önkormányzatokra irányadó szabályok szerint illeti meg. A normatív állami hozzájárulást a helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat útján veszi igénybe.

165. § A nemzetiségi önkormányzatokat alanyi, vám, adó- és illetékmentesség illeti meg.

166. § Az állam által nyújtott pénzügyi támogatások törvényes felhasználását - az állami pénzeszközök felhasználására elõírt rendnek megfelelõen - az Állami Számvevõszék ellenõrzi.

167. § (1) A használatba adásról vagy tulajdonátruházásról szerzõdést, illetve részletes átadás-átvételi jegyzõkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzõkönyvben rögzíteni kell:

a) az átadandó vagyontárgyak pontos leírását, értékét;

b) az átadott vagyontárgyakkal elérni kívánt nemzetiségi célokat;

c) azt, hogy a települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat tartozásaiért vállal-e felelõsséget, s ha igen, milyen arányban és feltételek mellett.

168. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak.

(2) Az átadott ingatlan vagy ingó vagyont illetõen a nemzetiségi önkormányzat az átruházással történõ tulajdonszerzés általános szabályai szerinti tulajdonosi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

(3) A nemzetiségi önkormányzat - az e törvényben szabályozott kivételekkel - csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelõssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét.

169. § A nemzetiségi önkormányzatot megilletõ tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés, illetõleg a közgyûlés hatáskörébe tartozik.

170. § (1) A nemzetiségi önkormányzat megszûnése esetén a külön jogszabályban meghatározott adósságrendezési eljárásnak van helye.

(2) Az adósságrendezési eljárás megállapításai alapján, a megszûnt nemzetiségi önkormányzat ingó és ingatlan vagyonát a tartozások arányában kell felosztani. A kielégítés során megelõzi a következõt, illetõleg a többi hitelezõt az,

a) aki a megszûnt nemzetiségi önkormányzat tartozásáért kezesként felel;

b) aki a megszûnt nemzetiségi önkormányzat hitelezõje volt;

c) a települési önkormányzat.

171. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzatok tartozásaiért a települési önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan ezt a közöttük létrejött megegyezésben kifejezetten vállalta.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzatok tartozásaiért más nemzetiségi önkormányzat csak akkor felel, ha arra kifejezetten kezességet vállalt.

(3) A megszûnt helyi nemzetiségi önkormányzat tulajdonában volt ingatlanokra, ingóságokra az adott nemzetiség területi, illetve országos önkormányzatának - értékesítési szándék esetén - elõvásárlási joga van.

172. § (1) A települési és a nemzetiségi önkormányzatoknak a helyi közügyek ellátásában - így különösen a nemzetiségi oktatásra irányuló igények felmérésében és az oktatás megszervezésében - együtt kell mûködniük.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, illetõleg a külön megállapodásban vállalt együttmûködési kötelezettségüknek mind a települési, mind a nemzetiségi önkormányzatok kötelesek olyan határidõben eleget tenni, amely leginkább biztosítja a közügyek hatékony ellátását.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség magában foglalja az e törvényben biztosított, a nemzetiségi önkormányzatot megilletõ speciális jogok, így különösen az egyetértési jog gyakorlása során a jóhiszemû eljárás követelményét, illetve a joggal való visszaélés tilalmát is.

173. § (1) A nemzetiségi önkormányzat képviselõ-testülete (közgyûlése) egyetértése megtagadásáról csak határozatban dönthet. Az egyetértés megtagadásról szóló határozatot - annak részletes indokolásával együtt - a képviselõ-testület jegyzõkönyvébe kell foglalni és haladéktalanul meg kell küldeni a döntést kérõ szerv vezetõje részére.

(2) Amennyiben a döntést kezdeményezõ szerv az egyetértés megtagadásának indokaival nem ért egyet, illetõleg szükségesnek tartja a megalapozott döntés érdekében további információk, adatok rendelkezésre bocsátását, köteles egyeztetõ eljárást kezdeményezni.

174. § (1) Az egyeztetés során az egyetértés elnyerésében érdekelt szerv az elutasító döntés kézhezvételétõl számított 15 napon belül:

a) szakértõi tárgyalást kezdeményezhet;

b) kezdeményezését módosíthatja, kiegészítheti, és kérheti javaslatának újabb megtárgyalását;

c) közös testületi ülés tartását, és független (külsõ) szakértõk meghallgatását indítványozhatja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyeztetés nem vezet eredményre, az egyetértés elnyerésében érdekelt szerv a nemzetiségi önkormányzat elutasító határozatát az ügyben készített iratokkal, illetve a rendelkezésére álló bizonyítékokkal, indokolt különvéleményével együtt, felterjeszti a nemzetiségi önkormányzat törvényességi ellenõrzését ellátó közigazgatási hivatal vezetõjéhez.

175. § (1) Amennyiben a települési önkormányzat olyan határozatot hoz, amelyhez e törvény alapján egy vagy több nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges, de azt nem szerezte be, az érintett nemzetiségi önkormányzat a döntésrõl való tudomásszerzésétõl számított 90 napon belül kérheti a helyi önkormányzat képviselõ-testületétõl az egyetértési jog gyakorlásához szükséges információk, adatok rendelkezésre bocsátását vagy az egyetértési jog figyelmen kívül hagyásával hozott önkormányzati határozat hatályon kívül helyezését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a település jegyzõje (körjegyzõje, fõjegyzõje) köteles haladéktalanul eleget tenni, egyúttal a megkeresésrõl tájékoztatni az érintett képviselõ-testületet (közgyûlést).

176. § (1) Amennyiben az egyetértési jog gyakorlásának nincs akadálya, úgy az egyetértõ határozat meghozatalára az e törvényben foglalt általános szabályok szerint, megfelelõ határidõ biztosításával fel kell kérni a nemzetiségi önkormányzatot.

(2) Az egyetértési jog gyakorolhatóságának kérdésében való nézetkülönbség esetén, a 185. § szerinti egyeztetõ eljárásnak van helye. Ha az egyeztetés eredménytelen, bármely érintett települési, illetve nemzetiségi önkormányzat jogosult állásfoglalást kérni az illetékes törvényességi ellenõrzést ellátó közigazgatási hivatal vezetõjétõl.

177. § (1) A közigazgatási hivatal vezetõje nemcsak abban a kérdésben foglal állást, hogy a települési, illetve nemzetiségi önkormányzat határozata megfelel-e a jogszabályok elõírásainak, hanem megvizsgálja azt is, hogy a kifogásolt határozat ténybeli indokai alaposak-e.

(2) Ha a közigazgatási hivatal vezetõje megállapítja a jogszabálysértés tényét, felszólítja a törvénysértõ önkormányzat képviselõ-testületét a jogszabálysértõ döntés megváltoztatására, illetve hatályon kívül helyezésére.

(3) Ha a közigazgatási hivatal vezetõje álláspontja szerint valamely önkormányzati határozat megalapozatlan vagy kellõen meg nem indokolt, véleményének közlésével újabb egyeztetést kísérel meg, melynek keretében felkéri a mulasztó önkormányzatot a hiányosság pótlására, illetve határozata módosítására.

178. § (1) Amennyiben a 177. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási hivatal vezetõje által megkeresett önkormányzat a felhívásnak, az annak kézhezvételétõl számított 30 napon belül nem tesz eleget, a közigazgatási hivatal vezetõje köteles a felszólított szerv székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) bírósághoz fordulni, és kérni a jogszabálysértõ önkormányzati határozat megsemmisítését.

(2) Amennyiben a 177. § (3) bekezdése alapján lefolytatott egyeztetés nem vezet eredményre, a közigazgatási hivatal vezetõje kérheti az (1) bekezdésben megjelölt bíróságtól a megalapozatlan, illetõleg indokolatlan önkormányzati határozat felülvizsgálatát. (Célszerûségi vizsgálat.)

(3) A megyei (fõvárosi) bíróság az (1) és a (2) bekezdésben foglalt esetekben a törvényességi ellenõrzést ellátó szerv vezetõje keresete alapján, nemperes eljárásban, 30 napon belül dönt arról, hogy a megtámadott önkormányzati határozat jogszabálysértõ-e, illetõleg, hogy a határozatban foglalt indokok megfelelnek-e a valóságnak.

(4) A bíróság - jogszabálysértés vagy megalapozatlanság miatt - megsemmisíti az általa vizsgált önkormányzati határozatot, egyébként helybenhagyja azt.

179. § (1) A bíróságnak a 178. § (3) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, az az érintett települési és nemzetiségi önkormányzatokra egyaránt kötelezõ.

(2) A bíróság eljárását az országos nemzetiségi önkormányzatok esetében - a közigazgatási hivatal vezetõjére irányadó szabályok szerint - az igazságügy-miniszter kezdeményezheti.

180. § E törvény ... §-ok kivételével 2002. január 1-jén lép hatályba.

181. § A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályukat vesztik:

a) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény;

b) a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 110. § (2) bekezdésének második mondata;

c) a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 49-50/C. §-ai, valamint 54/A. §-ának m) és n) pontjai;

d) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. §-ának (7) bekezdése, 102/A.-102/F. §-ai.

182. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg

a) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 68. §-a következõképpen módosul:

b) az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 29. § (1) bekezdés g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

c) a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 2. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

d) a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 1. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

e) A Ktv. 7. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

f) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

g) A Kjt. 20. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

h) A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 14. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

i) a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 110. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata a következõképpen módosul:

j) A Ve. 110. § (3) bekezdése a következõképpen módosul:

k) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 12. §-a (5) bekezdésének elsõ mondata a következõképpen módosul:

l) az Ötv. 36. §-ának (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:

m) a mûemlékvédelemrõl szóló 1997. évi LIV. törvény a következõ alcímmel és 30/A. §-sal egészül ki:

n) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény a következõ, 114/A. §-al egészül ki:

o) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú melléklete a következõ 11. ponttal egészül ki:

p) "11. a nemzetiségi önkormányzatok";

q) az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése a következõ k) ponttal egészül ki:

r) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (Artv.) címe a következõképpen változik:

s) az Artv. 2. §-a a következõ g) ponttal egészül ki:

183. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a települések lélekszámának, valamint az egyes nemzetiségi önkormányzatok képviselõi létszámának figyelembevételével - rendeletben állapítsa meg a helyi nemzetiségi önkormányzatok központi állami támogatása elosztásának az elveit, és azokat a keretösszegeket, amelyeknek az elosztásáról az országos nemzetiségi önkormányzatnak a 135. § o) pontja szerint döntenie kell.

184. § Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter arra, hogy a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a települések lélekszámának, valamint az egyes nemzetiségi önkormányzatok képviselõi létszámának figyelembevételével - rendeletben határozza meg a települési önkormányzatok által e törvény rendelkezései alapján a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítandó azon vagyontárgyak körét, amelyek a testületi mûködéshez minimálisan szükségesek.

185. § Felhatalmazást kap az oktatási miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg az e törvény 30. § (3) bekezdése szerint biztosítandó magyar anyanyelvû oktatás rendjét, illetve az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

186. § E törvény - az ebben szabályozott kivételekkel - nem érinti a belügyminiszternek a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 153. §-ában elõírt rendeletalkotási kötelezettségét.

Én, .............................., a Magyar Köztársaság ............ nemzetiségû állampolgára esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hû leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megõrzöm; megbízatásomat a ............ helyi (megyei, fõvárosi, országos) nemzetiségi önkormányzat tagjaként a .......... közösség tárgyi és szellemi kultúrájának, történelmi hagyományainak megõrzése, ápolása és gyarapítása érdekében látom el. (Az eskütevõ meggyõzõdése szerint: Isten engem úgy segéljen.)

A település neve:

A létrehozni kívánt helyi

nemzetiségi önkormányzat megnevezése:

A kezdeményezõ neve:

Állandó címe:

Személyazonosító jele:

A kezdeményezõ nyilatkozata arról, hogy választójoggal rendelkezik, továbbá melyik nemzetiséghez tartozónak vallja magát:

Saját kezû aláírás

Dátum: 20....... év ................... hó ................... nap.

A létrehozni kívánt területi

nemzetiségi önkormányzat megnevezése:

A kezdeményezõ neve:

Állandó címe:

Személyazonosító jele:

A kezdeményezõ nyilatkozata arról, hogy választójoggal rendelkezik, továbbá melyik nemzetiséghez tartozónak vallja magát:

Ha a kezdeményezõ elektor, akkor azt kell feltüntetni, hogy mely településen és mikor választották nemzetiségi önkormányzati képviselõvé, illetõleg hol tölt be szószólói tisztséget:

Saját kezû aláírás

Dátum: 20....... év ................... hó ................... nap.

A létrehozni kívánt országos

nemzetiségi önkormányzat megnevezése:

A kezdeményezõ elektor neve:

Állandó címe:

Személyazonosító jele:

A kezdeményezõ nyilatkozata arról, hogy

választójoggal rendelkezik, továbbá hogy...............................elektorrá választották, illetve mint ........................ nemzetiségi szószóló, elektornak minõsül. (A kipontozott helyre a helyi nemzetiségi, illetve önkormányzati választás helyszínét és idõpontját kell beírni.)

Saját kezû aláírás

Dátum: 20....... év ................... hó ................... nap.

Visszalépés