Budapest, 2000. szeptember

Az Országgyûlés
......./2000 (..........) OGY
határozata

I N D O K O L Á S

A Veszprém megyei Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyõfõ, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány községek önkormányzata képviselõ-testületeinek kezdeményezése a hat település Veszprém megyétõl Gyõr-Moson-Sopron megyéhez való átcsatolására irányul.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 93.§ (4) bekezdése alapján az Országgyûlés dönt a megyehatárok megváltoztatásáról.

Bakonygyirót Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete 1999. július 13-ai ülésén elfogadott 27/1999. (VII. 13.) Ökt. sz. határozattal, Bakonyszentlászló Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete 1999. július 29-ei ülésén 57/1999. (VII. 29.) Kt. sz. határozatával, Fenyõfõ Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete 1999. július 29-ei ülésén a 24/1999. (VII. 29.) Kt. sz. határozattal, Románd Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete 1999. július 12-ei ülésen a 47/1999. (VII. 12.) Ökt. sz. határozattal, Sikátor Község Önkormányzatának Képviselõtestülete az 1999. július 19-ei ülésén a 18/1999. (VII. 19.) Ökt. sz. határozattal, Veszprémvarsány Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete az 1999. július 19-ei ülésén a 30/1999. (VII. 19.) Ökt. sz. határozattal kezdeményezte a község Gyõr-Moson-Sopron megyéhez való csatolását. A határozatokat a képviselõ-testületek minõsített többséggel hozták.

A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyûlése 120/1999. IX. 24.) KH sz. határozatában állást foglalt a hat község megyébe fogadásáról. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyûlése nem támogatja a községek átcsatolását, de nem tett olyan érdemi, tartalmi észrevételt, ami a községek kezdeményezésének elutasítását megalapozná.

Valamennyi községi képviselõ-testület a kezdeményezést a Gyõrhöz való kisebb távolsággal, a már kialakult munkaerõ foglalkoztatási kapcsolatokkal, az egyes intézményi szolgáltatások Gyõr-Moson-Sopron megyei igénybevételével indokolja.

A községek lakosai számára Veszprém (és Zirc) megközelítése a Bakony-hegység domborzati és útviszonyai miatt kedvezõtlenebb, mint a sík részen elhelyezkedõ Gyõr felé.

Ebbõl következõen a munka, a tanulási és az ezzel együtt járó személyes kapcsolatok Gyõr irányába fejlõdtek az elmúlt évtizedek során. A területen élõ lakosok részérõl a szakorvosi, illetve kórházi ellátás szempontjából a veszprémi (zirci) kórház megközelítésének nehézsége miatt felerõsödött a gyõri ellátásra vonatkozó igény. Gyõri központú gazdálkodó szervek végeznek szolgáltató tevékenységet e községek területén (áramszolgáltatás, víz, szennyvíz, csatorna és részben közlekedés). Ajánlataik - különösen a közlekedésben - kedvezõbbek, mint a Veszprém megyei szolgáltatóktól érkezettek.

Az Országgyûlés 1990 óta, az önkormányzati rendszer mûködésének kezdetétõl, összesen nyolc település megyék közötti átcsatolásáról döntött. Ezek az átcsatolások a települések fekvését és kapcsolatrendszerét tekintve különösen indokoltak voltak.

Az állami területi tagozódással szemben követelmény a stabilitás. A területi tagozódás ugyanis nem csak a helyi önkormányzati, állami szervek területi beosztását jelenti, hanem azzal szoros összefüggésben a politikai, társadalmi, gazdasági szervek mûködési területét, körét is. A megyei állami és szolgáltató szervek szervezeti és mûködési feltételeit adott megyei terület, adott népességszám figyelembevételével állapítják meg. Az átcsatolás a szervek mûködésének személyi és dologi feltételrendszerére is kihatással lehet. Az átcsatolásokat külön szakmai szempontok nem indokolják.

A Kormány az érintett községek érveit és indokait elfogadva támogatja a községi képviselõ-testületek kezdeményezését. A Kormány figyelemmel volt arra is, hogy Gyõr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyûlése a községek megyébe történõ befogadásáról döntött.

Az Ötv. 56. § (3) bekezdése szerint a települési képviselõ-testület minõsített többségû határozattal kezdeményezheti, hogy az Országgyûlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy a megyék területe egybefüggõ legyen. Ne történjen olyan átcsatolás, hogy valamely település a megyén belül elhelyezkedve egy másik megyéhez tartozzon. (Ne keletkezzen ún. enklávé.) Az Ötv. idézett rendelkezése egy településrõl szól, nem tartalmaz külön szabályt arra, ha több település egy idõben kezdeményezi az átcsatolást.

A hat Veszprém megyei község egybefüggõ területet alkot, három jelenleg is közvetlenül határos a szomszéd megyével, a másik három ezekkel határos, együtt egybefüggõ terület. Erre tekintettel nincs akadálya annak, hogy az Országgyûlés döntsön a települések átcsatolásáról.

A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény rendelkezéseit a törvény 1999. május 8-ai hatálybalépése után induló kezdeményezések esetén kell alkalmazni. Emiatt a hat Veszprém megyei település átcsatolására vonatkozó döntés az országgyûlési képviselõk választását érintõen a következõ országgyûlési képviselõi általános választás napján, az önkormányzati választást érintõen a következõ önkormányzati általános választás napján lép hatályba.