Magyar Köztársaság Kormánya
T/4084. számú
törvényjavaslat
a Magyar Nemzeti Bankról
Elõadó: Varga Mihály
pénzügyminiszter
Budapest, 2001. március hó
2001. évi......törvény
a Magyar Nemzeti Bankról
Az Országgyûlés törvényt alkot a Magyar Nemzeti Bankról, annak elsõdleges céljairól, alapvetõ feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségérõl, mûködésérõl, figyelemmel a fejlett piacgazdaság követelményeire.
A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsõdleges célja és alapvetõ feladata
1. § A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól vagy bármilyen más szervtõl.
2. § Az MNB elnöke az Országgyûlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.
3. § (1) Az MNB elsõdleges célja az árstabilitás.
(2) Az MNB elsõdleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.
Az MNB alapvetõ feladatai
4. § (1) Az MNB a nemzeti fizetõeszköz értékállóságának védelme érdekében meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.
(2) Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy- és érme a Magyar Köztársaság törvényes fizetõeszköze.
(3) Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt.
(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizamûveleteket végez.
(5) Az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket, támogatja azok biztonságos és hatékony mûködését.
(6) Az MNB a feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyûjt és tesz közzé.
(7) Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét.
(8) Az MNB egyéb tevékenységet - jogszabályban meghatározott felhatalmazás alapján - csak elsõdleges célja és alapvetõ feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.
Az MNB feladatai
Monetáris politika
5. § Az MNB a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elsõdleges célja szolgálatában a 7. §-ban foglalt eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.
6. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.
A monetáris politika eszközei
7. § Monetáris politikáját az MNB az alábbi eszközökkel valósítja meg:
8. § Az MNB nem fogadhatja el biztosítékul az adós saját kibocsátású értékpapírját.
Kötelezõ jegybanki tartalék
9. § (1) Az MNB elõírhatja, hogy pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.
(2) Az MNB pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások különbözõ típusú forrásaira eltérõ mértékû tartalékrátát írhat elõ.
10. § Az MNB a tartalékráta mértékére, kiszámítására, illetve a tartalékok képzésének és elhelyezésének módjára vonatkozó jegybanki elõírások módosítását legalább 15 nappal azok hatálybalépése elõtt meghirdeti.
Árfolyamok
11. § (1) Az MNB külföldi pénznemeknek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó árfolyamokat jegyez és tesz közzé.
(2) Az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt.
(3) Az MNB a (2) bekezdésben elõírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között szükség és lehetõség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon.
Kamatok
12. § Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az MNB a jegybanki alapkamat mértékét a Magyar Közlönyben közzéteszi.
13. § A 9. § (1) bekezdésben meghatározott intézmények által elhelyezett kötelezõ tartalékok után az MNB kamatot téríthet. A kamatok a tartalékráta különbözõ típusú forrásai szerint eltérõ mértékûek lehetnek.
Rendkívüli hitelnyújtás hitelintézet szükséghelyzetében
14. § Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet mûködése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a betétesek vagy más ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tõkepiac megfelelõ mûködését, az MNB a hitelintézetnek rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) intézkedésétõl, valamint a Felügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet részérõl történõ teljesítésétõl is függõvé teheti.
Kapcsolat az államháztartással; az MNB számlavezetési tevékenysége
15. § (1) Az MNB vezeti a kincstári egységes számlát, továbbá a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat.
(2) Az MNB vezeti az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság pénzforgalmi számláját, amelynek mindenkori egyenlegét folyamatosan be kell számítani a kincstári egységes számla egyenlegébe.
(3) Az MNB vezeti az Államadósság Kezelõ Központ Részvénytársaság pénzforgalmi számláját.
16. § Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak, vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek hitelt nem nyújthat, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg.
17. § (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek a tárgyév utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon történõ értékelésébõl származó árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a forint árfolyam kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
(2) Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözetet - a nyitóállomány visszavezetése után - a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott forint árfolyam kiegyenlítési tartalék és deviza-értékpapír kiegyenlítési tartalék az MNB saját tõkéjének része. A kiegyenlítési tartalékok egyenlegei egymással szemben nem számolhatók el.
(4) Amennyiben az (1) illetve a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok valamelyike a rendelkezésre álló adatok alapján negatív egyenlegû, akkor a negatív egyenleg mértékéig a tárgyévet követõ 30 napon belül a központi költségvetés közvetlenül a megfelelõ kiegyenlítési tartalék javára készpénzben térítést nyújt, amit a tárgyévi mérlegben el kell számolni.
(5) Amennyiben az (1) illetve a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok valamelyike a végleges adatok alapján - figyelemmel a (4) bekezdés szerinti térítésre is - negatív egyenlegû, akkor a közgyûlést követõ nyolc napon belül a központi költségvetés közvetlenül a megfelelõ kiegyenlítési tartalék javára készpénzben térítést nyújt. Ha a (4) bekezdés szerinti térítés meghaladja a végleges adatok alapján megállapított egyenleget, akkor a túlfizetést az MNB a közgyûlést követõ nyolc napon belül a központi költségvetésnek megtéríti a kiegyenlítési tartalék terhére. E tételeket a kifizetések évében kell a mérlegben kimutatni.
18. § A pénzbevonási nyereséget - a kibocsátott és a bevonási határidõig forgalomban lévõre át nem cserélt pénz összegének különbségét - az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani. E rendelkezés végrehajtásának módjáról a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke külön állapodik meg.
19. § Az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévõ értékpapírok - ide nem értve a részvényeket - tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat.
20. § (1) Az állam megbízása alapján az MNB közremûködhet az állam devizában történõ hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésével, értékesítésével, behajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában.
(2) Az MNB az állammal, illetõleg az állam megbízottjaként határidõs és fedezeti ügyleteket köthet.
21. § (1) Az MNB vezeti - ha más hitelintézetet nem hatalmaz fel - a hitelintézetek pénzforgalmi számláját.
(2) Az MNB vezeti az elszámolóházak pénzforgalmi számláját.
(3) Az MNB vezeti az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetõvédelmi Alap pénzforgalmi számláját.
22. § Azok a szervek, amelyeknek az MNB pénzforgalmi számlát vezet, betétet helyezhetnek el az MNB-nél.
Devizahatósági feladatok
23. § (1)Az MNB devizahatósági jogkörét a devizajogszabályok állapítják meg.
(2) Az MNB köteles az arany- és devizatartalékokról a pénzügyminisztert havonta tájékoztatni.
24. § Az MNB szabályozza - a Felügyelettel egyeztetve - a hitelintézeteknek és a pénzügyi vállalkozásoknak és pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást végzõ jogi személyeknek, valamint a befektetési szolgáltatóknak és az elszámolóházaknak külföldi pénznemben, továbbá a devizajogszabályok alkalmazásában külföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységét.
25. § A Kormány felhatalmazása alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben reá háruló feladatokat, amennyiben errõl törvény vagy országgyûlési határozat eltérõen nem rendelkezik.
Pénzforgalmi feladatok
26. § (1) Az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert.
(2) Az MNB szabályozza a pénzforgalmat.
27. § (1) Az MNB jóváhagyása szükséges az elszámolásforgalom lebonyolítását végzõ átutalási rendszert mûködtetõ hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatának, illetõleg módosításának hatálybalépéséhez, amelyet a hitelintézeti elszámolóház a Pénzügyi Közlönyben közzétesz.
(2) Az MNB a hitelintézeti elszámolóház számára kockázati alap képzését kötelezõvé teheti, illetve az alap képzésének módjára, mértékére, felhasználására vonatkozóan kötelezõ elõírásokat adhat.
Jegybanki hatósági és statisztikai információs rendszer
28. § (1) Jogszabályban elõírt szabályozási, engedélyezési, ellenõrzési feladatai (a továbbiakban: hatósági jogkör), valamint statisztikai feladatai - a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben meghatározott feltételek szerint gyakorolt - ellátásához az MNB jegybanki információs rendszert mûködtet, amelyhez a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást teljesítõ jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak az MNB által elõírt információkat kötelesek szolgáltatni. A jegybanki információs rendszer tartalmát és módszertanát az MNB - a Pénzügyminisztérium, illetõleg a Felügyelet véleményét kikérve - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.
(2) Az MNB nyilvánosságra hozza a hitelintézeti rendszer mûködésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó összes fontos információt, illetõleg ezek részletes adatait rendszeresen az Országgyûlés, a Kormány és a minisztériumok (országos hatáskörû szervek) rendelkezésére bocsátja.
(3) Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók.
(4) A hitelintézetek kötelesek az MNB által meghatározott adatokat az MNB által meghatározott módon nyilvánosságra hozni.
Jegybanki ellenõrzés
29. § (1) A jegybanki ellenõrzés a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást végzõ jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tekintetében e törvény, a pénzforgalomról és a devizáról szóló jogszabályok, valamint a végrehajtásukra kiadott jegybanki elõírások megtartására terjed ki. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére.
(2) Az MNB a jegybanki ellenõrzés során helyszíni ellenõrzésre is jogosult.
(3) Az MNB ellenõrzést végzõ alkalmazottja az ellenõrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe (területre) beléphet, iratokat megtekintheti, tárgyat megvizsgálhatja, munkafolyamatot (tevékenységet) megfigyelheti, felvilágosítást kérhet és egyéb bizonyítást folytathat le.
(4) Amennyiben a vizsgált okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, illetõleg a vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, úgy az MNB ellenõrzést végzõ alkalmazottja jogosult az (1) bekezdésben nevesített szervezeteknél, az ott említett tárgykörökkel összefüggõ tényeket vizsgálni.
(5) Jogszabálysértés, illetõleg a jegybanki elõírások megsértésének megállapítása esetén az MNB köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen:
a) jogkörét e törvény szerint gyakorolni;
b) a pénzügyi intézmény és a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást végzõ jogi személy, valamint a befektetési szolgáltató és az elszámolóház figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre;
c) más szervet intézkedés végett megkeresni;
d) fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntetõ vagy egyéb eljárást kezdeményezni.
(6) A megkeresett szerv köteles az MNB megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedésérõl az MNB-t harminc napon belül tájékoztatni.
30. § (1) Ha a hitelintézet az MNB által nyújtott jegybanki forrást a szerzõdésben meghatározott céltól eltérõen használja fel, az MNB a nem szerzõdésszerûen felhasznált összeg mértékéig - hitelszerzõdésben meghatározott kamat mellett - büntetõ kamatot is felszámíthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti büntetõ kamat legmagasabb mértéke a jegybanki alapkamat.
Pénzkibocsátás
31. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külsõ kiállítását, valamint bevonását az MNB a Magyar Közlönyben hirdetménnyel teszi közzé.
(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket magyar törvényes pénznemben teljesítendõ fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni.
(3) Az MNB által kibocsátott pénzérmékbõl a készpénzfizetési forgalomban - címletenként - legfeljebb ötven darabot kell elfogadni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a hitelintézetek, az adóhivatalok és a posta pénztáraira, amelyek a pénzérméket korlátlan mennyiségben kötelesek fizetésül elfogadni.
(4) A hamis, meghamisított, megcsonkított (átlyukasztott) pénzérméket nem szabad, a súlyukban jelentõsen megfogyott vagy nehezen felismerhetõ pénzérméket nem kell fizetésül elfogadni. A rendeltetésszerû használat következtében súlyukban jelentõsen megfogyott vagy nehezen felismerhetõ pénzérméket a hitelintézetek, vagy adóhivatalok és a posta pénztárai fizetésül vagy átváltásra elfogadják és azokat az MNB-nél beváltják.
(5) A hamis bankjegyet és érmét ellenérték nélkül be kell szolgáltatni az MNB-hez.
(6) A hiányos (csonka) forintbankjegyért az MNB ellenértéket akkor térít, ha a bankjegynek felénél nagyobb részét benyújtják. A hitelintézetek a hiányos (csonka) forintbankjegyet az MNB-nél történõ becserélésre átveszik. A sérült bankjegyek becserélését az MNB költségmentesen végzi. A csonka vagy sérült forintérmékért az MNB ellenértéket nem térít, kivéve, ha azoknak nemesfém tartalma van.
(7) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható.
32. § Az MNB a bankjegy- és érmeelõállítás költségeit ráfordításai között számolja el.
33. § Az MNB, a hitelintézetek és a posta pénztárai pénzérmét - címletenként legfeljebb 100 darabot - más címletû pénzérmére, illetõleg bankjegyre, bankjegyet pedig más címletû - címletenként legfeljebb 100 darabot - bankjegyre, illetõleg pénzérmére díj-, jutalék- és költségmentesen átváltják.
34. § (1) Forgalomban lévõ pénzrõl utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra (színházi elõadásra, televízió vagy filmfelvételnél való felhasználásra, oktatásra stb.) csak az MNB engedélyével szabad.
(2) Az utánzatok elõállítása, nyilvántartása, õrzése, megsemmisítése tekintetében az MNB elõírásai szerint kell eljárni.
Az MNB kapcsolatai más szervekkel
Kapcsolat az Országgyûléssel
35. § Az MNB elnöke az MNB tevékenységérõl és monetáris politikájáról évente beszámol az Országgyûlésnek. Az Országgyûlés eseti tájékoztatást is kérhet.
Kapcsolat a Kormánnyal, a minisztériumokkal és a nyilvánossággal
36. § Az MNB feladataival és a pénzügyi rendszer mûködésével kapcsolatos döntések és jogszabályok tervezeteire nézve ki kell kérni az MNB véleményét.
37. § A pénzügyminiszter az MNB-t elõzetesen tájékoztatja a költségvetési javaslatról. Az MNB jogosult ezzel kapcsolatos véleményét a Kormánynak, illetve a költségvetésrõl szóló törvényjavaslat Országgyûléshez történõ benyújtását követõen az Országgyûlés illetékes bizottságának is kifejteni.
38. § Az MNB-t e törvényben meghatározott feladatkörében a Kormány nem utasíthatja.
39. § (1) A monetáris tanács (49. §) és az MNB igazgatósági ülésének (52. §) napirendjét a Kormánynak meg kell küldeni.
(2) A monetáris tanács és az igazgatóság ülésein a Kormányt szavazati jog nélkül a pénzügyminiszter, vagy az általa felhatalmazott személy képviseli.
40. § A Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintõ napirendi pontjához az MNB elnökét meg kell hívni.
41. § (1) Az MNB a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvetõ feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekrõl legalább negyedévente jelentést készít és tesz közzé. A tájékoztatás módjáról és gyakoriságáról az MNB közleményt jelentet meg.
(2) Az MNB a Kormány, illetve a minisztériumok részére a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvetõ feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekrõl kérésre eseti információt nyújt.
42. § A Kormány, illetve a minisztériumok (országos hatáskörû szervek) az MNB kérésére tevékenységükkel kapcsolatban információt nyújtanak.
Kapcsolat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével
43. § (1) Az MNB feladatai ellátása során együttmûködik a Felügyelettel.
(2) Az MNB igazgatósági ülésének a Felügyelet feladatkörét érintõ napirendi pontjához a Felügyelet vezetõjét meg kell hívni.
44. § Az MNB és a Felügyelet kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják a hatósági jogkörükben gyûjtött adatokat, információkat, egymást tájékoztatják a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást végzõ jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tevékenységérõl, illetõleg értékpapír-kibocsátásáról és -forgalmazásáról; egymást tájékoztatják a jegybanki, illetõleg felügyeleti ellenõrzések megállapításairól, akkor is, ha saját hatáskörükben hoztak jogkövetkezménnyel járó intézkedést; szükség esetén egymásnál eljárást kezdeményeznek.
Kapcsolat az Állami Számvevõszékkel
45. § (1) Az MNB mûködésének ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevõszék (a továbbiakban: ÁSZ) végzi.
(2) Az ÁSZ azt ellenõrzi, hogy az MNB a törvényeknek, más jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyûlés határozatainak megfelelõen mûködik-e. Az ÁSZ hatásköre kiterjed az MNB mûködésének és gazdálkodásának egészére, kivéve a 4. § (1) és (3)-(7) bekezdésben meghatározott feladatait, és azok hatását az MNB eredményére.
(3) Az MNB könyvvizsgálójára az ÁSZ tesz javaslatot és visszahívását kezdeményezheti közgyûlésnél.
(4) Az MNB-ben felügyelõ bizottság nem mûködik.
Az MNB szervezete
Az MNB jogi formája
46. § (1) Az MNB részvénytársasági formában mûködõ jogi személy.
(2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.
(3) Az MNB alapszabályát a közgyûlés állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyûlésnek.
(4) Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvénytulajdonost a pénzügyminiszter képviseli.
Az MNB szervei
47. § Az MNB szervei: a közgyûlés, a monetáris tanács és az igazgatóság.
A közgyûlés
48. § A közgyûlés feladata:
A monetáris tanács
49. § (1) Az MNB - a 4. §-ban, a 11. § (2) bekezdésében, valamint a 14. §-ban meghatározott feladataival kapcsolatos - legfõbb döntéshozó szerve a monetáris tanács.
(2) A monetáris tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább két alkalommal ülésezik.
(3) A monetáris tanács legfeljebb kilenctagú testület. Megbízatásuk idõtartama alatt a monetáris tanács d) pont szerinti tagjai is munkaviszonyban állnak az MNB-vel. A monetáris tanács tagjai:
a) az MNB elnöke, mint a monetáris tanács elnöke;
b) az MNB elnökhelyettese;
c) az igazgatóság 53. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt tagjai;
d) további tagok, akiket a köztársasági elnök nevez ki hat évre, illetõleg ment fel. A javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszt elõ a köztársasági elnöknek.
(4) A monetáris tanács tagjává az a magyar állampolgár nevezhetõ ki, aki monetáris, pénzügyi, illetõleg a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedõ elméleti, illetõleg gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.
(5) A javasolt személyt az Országgyûlés illetékes bizottsága meghallgatja.
(6) A monetáris tanács tagja a hivatalba lépés alkalmával a köztársasági elnök elõtt esküt tesz.
(7) A monetáris tanács tagjának megbízatása megszûnik:
(8) A megbízatást a köztársasági elnök felmentéssel
a) szüntetheti meg, ha a monetáris tanács tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából eredõ feladatainak;
b) szünteti meg, ha a monetáris tanács tagja neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredõ feladatainak, illetve jogerõs ítéletben megállapított bûntettet követ el.
(9) Ha a monetáris tanács tagjának megbízatása
(10) A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel.
(11) A monetáris tanács határozatképes, ha tagjai közül legalább öt jelen van. A monetáris tanács határozatait a jelenlévõk egyszerû szótöbbségével hozza, szavazategyenlõség esetén az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes szavazata dönt.
(12) A monetáris tanács határozatainak végrehajtásáért az igazgatóság felelõs.
(13) A monetáris tanács álláspontját kizárólag az MNB elnöke, vagy felhatalmazása alapján az elnökhelyettes jogosult nyilvánosságra hozni.
Az MNB elnöke
50. § (1) Az MNB élén elnök áll.
(2) Az MNB elnökét hatéves idõtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetõleg menti fel.
(3) Az MNB elnökét az elnökhelyettes (51. §) helyettesíti.
(4) A 49. § (4)-(10) bekezdését az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell.
Az MNB elnökhelyettese
51. § (1) Az MNB elnökhelyettesét a köztársasági elnök nevezi ki, illetõleg menti fel. A javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszt elõ a köztársasági elnöknek.
(2) Az MNB elnökhelyettesének megbízatása hat évre szól.
(3) A 49. § (4)-(10) bekezdéseit az MNB elnökhelyettesének tekintetében is alkalmazni kell.
Az igazgatóság
52. § (1) Az igazgatóság felelõs a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB mûködésének irányításáért.
(2) Az igazgatóság legfeljebb hattagú. Az igazgatóság tagjai az MNB-vel munkaviszonyban állnak. Az igazgatóság tagjai:
c) további tagok, akiket hat évre a köztársasági elnök nevez ki, illetõleg ment fel. A javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszt elõ a köztársasági elnöknek.
(3) A 49. § (4)-(10) bekezdéseit az igazgatósági tagok tekintetében is alkalmazni kell.
(4) Az igazgatóság nevében az elnök jár el.
(5) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik:
(6) Az igazgatóság tagjai az elnöknél kezdeményezhetik az (5) bekezdésben nem szereplõ kérdések napirendre tûzését is.
(7) Az igazgatóság határozatait a jelenlévõk egyszerû többségével hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes szavazata dönt. Az igazgatóság határozatképes, ha tagjai közül legalább három jelen van.
Az elnök, az elnökhelyettes, a monetáris tanács és az igazgatóság tagjainak díjazása
53. § (1) Az elnök MNB-tõl származó tárgyévi összes keresete az elnök részére elõzõ évre megállapított összes keresetnek a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági bruttó tárgyévi átlagkereset növekménnyel megnövelt mértéke. A megbízás kezdõ és záró töredékévében a díjazás számításának alapja az elõzõ évre megállapított kereset havi átlaga.
(2) Az elnökhelyettes MNB-tõl származó keresete az elnök keresetének 80%-a.
(3) Az igazgatóság 53. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagjainak MNB-tõl származó keresete az elnök keresetének 70%-a.
(4) A monetáris tanács 50. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott tagjának MNB-tõl származó keresete az elnök keresetének 35 %-a.
(5) Az MNB elnökét, elnökhelyettesét és az igazgatóság tagjait a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.
(6) Az MNB elnökét és igazgatóságának tagjait megbízatásuk 49. § (7) bekezdésének a) pontja és (8) bekezdésének a) pontja szerinti megszûnésekor hat havi keresetükkel azonos összegû végkielégítés illeti meg.
Titoktartási kötelezettség és az alkalmazottak jogállása
54. § (1) A monetáris tanács tagjai, az igazgatóság tagjai, valamint az MNB egyéb alkalmazottai kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott államtitkot, banktitkot, értékpapír titkot és üzleti titkot megõrizni. Ez a kötelezettség a megbízatás megszûnését követõen is fennmarad.
(2) A banktitok, az értékpapír titok és az üzleti titok fogalmára, és azok megtartásának kötelezettségére az ezt szabályozó törvények rendelkezései az irányadók.
55. § Az MNB alkalmazottait jegybanki feladatuk ellátása kapcsán a büntetõ jogszabályok alkalmazása szempontjából hivatalos személyeknek kell tekinteni.
56. § Az MNB alkalmazottaira - e törvényben szabályozott kivételekkel - az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Összeférhetetlenség
57. § (1) Az MNB elnöke, elnökhelyettese, igazgatóságának és monetáris tanácsának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyûlési vagy önkormányzati képviselõ, önkormányzati vagy állami vezetõ és köztisztviselõ.
(2) Az (1) bekezdésben említett személy nem lehet gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottságának tagja.
(3) Az (1) bekezdésben említett személy nem létesíthet tagsági viszonyt pénzügyi intézménynél, befektetési vállalkozásnál.
(4) Az MNB elnöke, elnökhelyettese és igazgatóságának tagja további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet, kivéve tudományos, oktatási, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenységet jelentõ munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, amelyet annak létesítése elõtt köteles a köztársasági elnöknél bejelenteni.
58. § (1) Az MNB alkalmazottja - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, vezetõi tisztségviselõi jogviszonyt vagy felügyelõ bizottsági tagságot pénzügyi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, az Országos Betétbiztosítási Alapnál és az Országos Befektetõ-védelmi Alapnál. Ez a tilalom nem vonatkozik az MNB tulajdonosi részvételével mûködõ pénzügyi intézményre.
(2) Az MNB alkalmazottja munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló további jogviszonyt csak az MNB elnökének engedélyével létesíthet, kivéve a tudományos, oktatási, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenységét, amelyet köteles bejelenteni.
(3) Az MNB elnöke, elnökhelyettese, igazgatóságának, monetáris tanácsának tagja és az MNB alkalmazottja - az öröklés kivételével - tulajdont pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban nem szerezhet.
(4) A (3) bekezdésben említett személy pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor (megválasztásakor, megbízásakor, alkalmazásakor) nyilatkozik a pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedésérõl.
(5) A (3) bekezdésben említett személy a kinevezése elõtt, illetõleg öröklés útján szerzett - a (4) bekezdésben meghatározott - tulajdoni hányadát a szerzéstõl számított három hónapon belül elidegeníti.
(6) A (3) bekezdésben említett személy haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követõen a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója a (4) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot szerzett.
(7) A (5) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója tekintetében fennálló összeférhetetlenségi ok megszûnéséig a (3) bekezdésben említett személy nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett szervezetre vonatkozik.
(8) A (3) bekezdésben említett személy kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. Az (3) bekezdésben említett személy a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen idõszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.
(9) A (3) bekezdésben említett személy kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élõ hozzátartozója pénzügyi intézménynél, befektetési vállalkozásnál vezetõ tisztségviselõi jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló további jogviszonyban áll, a kinevezést követõen keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni. Az összeférhetetlenségi ok megszûnéséig a (3) bekezdésben említett személy nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a pénzügyi intézményt, befektetési vállalkozást, amelynél a közeli hozzátartozó összeférhetetlenséget megalapozó jogviszonnyal rendelkezik.
(10) Az e §-ban említett bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell megtenni. A bejelentésekrõl és nyilatkozatokról az MNB nyilvántartást vezet.
(11) Az MNB elnöke, elnökhelyettese, igazgatóságának és monetáris tanácsának tagja a bejelentést, illetõleg nyilatkozatot a köztársasági elnöknél teszi meg.
(12) A MNB-ben nem létesíthetõ olyan jogviszony, amelynek eredményeként az MNB alkalmazottja közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenõrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
(13) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.
(14) Az MNB alkalmazottja
szerzését a megszerzést követõ három munkanapon belül köteles bejelenteni.
Könyvvizsgáló
59. § Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást, újra nem választható.
Vegyes rendelkezések
Jogosultságok
60. § (1) Az MNB a jogszabályok keretei között a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást végzõ jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak számára jegybanki rendelkezésben kötelezõ elõírásokat adhat, így szabályozza
a) a kötelezõ jegybanki tartalék mértékét, kiszámítását, illetve képzésének és elhelyezésének módját,
b) hatósági és statisztikai feladatai ellátásához szolgáltatandó információk körét, a szolgáltatás módját és határidejét,
c) a nyilvánosságra hozni rendelt adatokat és nyilvánosságra hozataluk módját,
d) külföldi pénznemben, továbbá a devizajogszabályok alkalmazásában külföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,
e) a pénzforgalmat,
f) az engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését, tárgyi feltételeit.
(2) A jegybanki rendelkezés a pénzforgalom tekintetében a jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és természetes személyekre is kiterjed.
(3) Az MNB jegybanki rendelkezésben kötelezõ elõírásokat a befektetési szolgáltatók és az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény szerinti elszámolóházak számára az (1) bekezdés b) pontjának, továbbá a befektetési vállalkozások számára az (1) bekezdés a) pontjának esetében adhat.
61. § (1) Az MNB jogosult azon szervek részére, amelyeknek pénzforgalmi számlát vezet, illetõleg vezethet, forintban a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely mûveletet végezni.
(2) Az MNB jogosult az (1) bekezdés alá nem tartozó szervek és természetes személyek részére a következõ, a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó mûveleteket végezni:
a) jogszabály vagy hatóság rendelkezése alapján bankletét elfogadása (bankletéti ügylet);
b) csekk, utazási csekk kibocsátása és velük fizetési forgalom lebonyolítása.
(3) Az MNB forintban vezetheti az MNB alkalmazottainak bankszámláját, ezektõl betétet fogadhat el, illetõleg ezeknek hitelt nyújthat, továbbá részükre egyéb pénzügyi szolgáltatásokat kiegészítõ pénzügyi szolgáltatásokat, valamint az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok tekintetében befektetési szolgáltatásokat végezhet.
(4) Az MNB vezetheti a postának az országos készpénzforgalom lebonyolításával kapcsolatos bankszámláját.
(5) Az MNB jogosult külföldi pénznemben és nemesfémekkel, továbbá a devizajogszabályok alkalmazásában külföldiekkel forintban a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely mûveletet végezni.
62. § (1) Az MNB-t jegybanki feladatainak ellátásával összefüggésben keletkezõ követelése alapján belföldi adósának bármilyen címen birtokába jutott vagyona felett törvényes zálogjog illeti meg. Az MNB követelését törvényes zálogjoga alapján a zálogtárgyakból bírósági eljárás nélkül, a legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki. E rendelkezéseket értelemszerûen alkalmazni kell az MNB rendelkezésére bocsátott óvadékból történõ kielégítésre is.
(2) Jegybanki feladatai ellátásával összefüggésben az MNB javára szolgáló zálogjog és óvadék esetében a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény ilyen biztosítékok közvetlen érvényesíthetõségének korlátozására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
63. § Az MNB ellen bírósági eljárás belföldön csak székhelyén indítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a munkaviszonyból származó perekre.
64. § Az MNB könyveinek és e könyvekbõl vett cégszerûen aláírt kivonatoknak közokirati bizonyító erejük van.
Az MNB jövedelemszabályozása
65. § (1) Az MNB a rá vonatkozó számviteli elõírások figyelembevételével meghatározott bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének a (4) bekezdés szerint fizetett osztalékkal csökkentett összegét az eredmény-tartalék javára számolja el. Amennyiben a tárgyévi eredmény a (4) bekezdés szerint fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet, a különbözetre az eredmény-tartalékot kell igénybe venni az eredmény-elszámolás során.
(2) Az MNB mérleg szerinti eredménye csak akkor lehet veszteség, ha a tárgyévi eredmény és az eredmény-tartalék összevontan a tárgyévben fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet. Ez esetben a központi költségvetés az eredmény-tartalék terhére elszámolt mérleg szerinti veszteséget az MNB-nek közvetlenül az eredmény-tartalék javára, a tárgyévi mérleget elfogadó közgyûlés napját követõ 30 napon belül megtéríti.
(3) Az MNB-nél az értékelési tartalék nélküli saját tõke - átmenetileg - csak a tárgyév mérleg szerinti eredménye (vesztesége) miatt lehet kevesebb, mint a jegyzett tõke.
(4) Az MNB a tárgyévben a tárgyévet megelõzõ második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredménye átlagának megfelelõ osztalékot köteles fizetni. Az éves szinten fizetendõ osztalék terhére minden hónapban, a hónap 20. napjáig osztalékelõleget kell fizetni, a fizetendõ osztalék 1/12-ed részében.
(5) Amennyiben a tárgyévet megelõzõ második, harmadik és negyedik év megállapított eredményének átlaga veszteség, ezt a veszteséget a központi költségvetés közvetlenül az eredmény-tartalék javára megtéríti. Az éves szintre megállapított átlagos veszteség 1/12-ed részét téríti meg minden hónapban a központi költségvetés a hónap utolsó napján.
Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés
66. §. E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 105., 108. és 122. cikkével, valamint a hozzá kapcsolódó, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló 18. számú Jegyzõkönyvvel összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz.
Záró rendelkezések
67. § (1) Az MNB számára feladatot a pénzforgalommal, a devizagazdálkodással és a hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatkörében törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Az ilyen kormányrendeletet az MNB egyetértésével kell kiadni.
(2) Az (1) bekezdésben említett feladatnak összhangban kell állnia az MNB-nek az e törvényben meghatározott jegybanki feladatával és felelõsségével.
68. § (1) A központi költségvetésnek az e törvény hatálybalépésekor fennálló hosszú lejáratú hitelei - ide nem értve a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésérõl és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében említett hosszú lejáratú jegybanki hitelt - állománya után a (2) bekezdésben meghatározott mértékû éves kamatot kell fizetni. E kamatmérték az MNB által devizatartozásai után fizetett átlagos kamatlábat 1 százalékponttal haladja meg. Az említett kamatmérték meghatározásának módjára az MNB és a Pénzügyminisztérium megállapodása az irányadó; a kamatmértéket - számszerûen - az éves költségvetési törvény tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben említett kamatmérték kiszámítása szempontjából az MNB devizatartozásaként az MNB-nek azt az évet két évvel megelõzõ éves mérlege adatait kell figyelembe venni, amelyre a kamatfizetési kötelezettség vonatkozik. Amennyiben a mérleg adatai még nem állnak rendelkezésre, úgy az MNB prognózisát kell figyelembe venni.
69. § (1) Az MNB-nek sem belföldi, sem külföldi gazdasági társaságban nem lehet részesedése.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB tevékenységével összefüggõ gazdasági társaságban való részesedésére.
(3) Az MNB részt vehet - az (1)-(2) bekezdésre tekintet nélkül -
a) a hitelintézetek között országos elszámolásforgalom lebonyolítására; továbbá
létrehozott gazdasági társaságban.
(4) Az MNB e törvény hatályba lépésekor külföldi hitelintézetben fennálló tulajdoni részesedését hat hónapon belül köteles elidegeníteni.
70. § A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezéseit az MNB tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni
71. § (1) E törvény hatálybalépését megelõzõen az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott hitelek kamatozására - a 68. §-ban említett hitelek kivételével - a jegybanki alapkamat az irányadó.
(2) A privatizációs bevételekbõl legalább akkora részt, mint amelyre az MNB az állami vagyon értékesítéséhez hitelt nyújtott, az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani.
(3) Az MNB a Pénztárak Garancia Alapjának kölcsönt, annak átmeneti vagy tartós hiánya esetén megelõlegezési hitelt nyújthat.
72. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 17. § és a 65. § (1) bekezdése 2002. január 1-én lép hatályba.
(3) A 2001. év eredményének megállapításakor a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 2001 január 1-jén hatályos 20. §-ának (1) és (2) bekezdéseit, valamint a 78. §-át, a fizetési kötelezettség teljesítésére e törvény 17. § (4)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni.
(4) A 2001. december 31-én a banküzem egyéb forrásai között kimutatott kiegyenlítési tartalékot, illetve a deviza értékpapírok kiegyenlítési tartalékát a saját tõke elemei között kimutatott forint árfolyam kiegyenlítési tartalékába, illetve a deviza értékpapírok kiegyenlítési tartalékába kell átvezetni a 2002. gazdasági év elsõ könyvelési napján, mint értéknapon.
73. § (1) Az e törvény hatályba lépése elõtt kinevezett MNB alelnökök megbízatása a kinevezésükben feltüntetett határidõvel jár le, e határidõ lejártáig a monetáris tanács és az igazgatóság tagjai lesznek.
(2) Az (1) bekezdésben említett személyek díjazására a 53. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 57. § (3) bekezdés c) pontja szerint kinevezett jegybanktanács tagok megbízatása a kinevezésükben feltüntetett határidõvel jár le, e határidõ lejártáig a monetáris tanács tagjai lesznek.
(4) A (3) bekezdésben említett személyekre a kinevezésükkor hatályos összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni, díjazásukról a monetáris tanács dönt. Kérésükre - az e törvényben meghatározott feltételekkel - az MNB-vel munkaviszonyba léphetnek megbízatásuk idõtartamára.
(5) Az e törvény hatályba lépése elõtt a közgyûlés által megválasztott igazgatósági tagok igazgatósági tagsága e törvény hatálybalépésével megszûnik. Az új igazgatóságot az e törvényben meghatározott feltételek szerint e törvény hatályba lépését követõ 30 napon belül kell létre hozni.
Módosuló jogszabályok
74. § A letéti jegyrõl szóló 1988. évi 18. tvr. 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (1) A hitelintézet, valamint a külföldi hitelintézet fióktelepe a megtakarítási lehetõségek bõvítése érdekében, továbbá a Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikai céljai megvalósítása érdekében letéti jegyet bocsáthat ki."
Hatályon kívül helyezésre kerülõ jogszabályok
75. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény;
b) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény és a központi költségvetés gazdálkodása egyes szabályainak módosításáról szóló 1994. évi IV. törvény;
c) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 110. §-ának (1) bekezdése;
d) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosításáról szóló 1996. évi CXXIX. törvény;
e) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 131. §-a;
f) a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 65. §-a (1) bekezdése és 67. §-ának b) pontja;
g) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 320. §-ának j) pontja;
h) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény 70. §-a;
i) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1998. évi XLVIII. törvény 22. §-a;
j) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XC. törvény 76. §-a;
k) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésérõl szóló 1999. évi CXXV. törvény 83. §-a;
l) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) bekezdése b) pontjának 9. alpontja;
m) a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 160. §-ának (2) bekezdése;
n) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 80. §-a, valamint 110. § (1) bekezdés o) pontja;
o) a letéti jegyrõl szóló 1988. évi 18. tvr. 2. § (2) bekezdése.