Bizottsági önálló indítvány

A Házszabály 84. § (1) bekezdésének a) pontja, 85. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a következõ törvényjavaslatot nyújtjuk be.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. §-ának (1) bekezdése a következõ új d) ponttal egészül ki:

"d) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegû családi pótlékot folyósítottak."

(1) A Cst. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után vagy személy részére járó magasabb összegû családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban elõírtak szerint igazolták."

(2) A Cst. 8. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Családi pótlékra jogosult saját jogán a 7. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt személy."

A Cst. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"12. § A nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából azt a vérszerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni

a) aki az igénylõ háztartásában él és

aa) akire tekintettel a szülõ, a nevelõszülõ, a hivatásos nevelõszülõ, a gyám nevelési ellátásra jogosult,

ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsõfokú oktatási intézmény elsõ oklevelet szerzõ hallgatója és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,

ac) aki a 7. § (1) bekezdés d) pontja vagy a 9. § (2) bekezdése alapján saját jogán jogosult az ellátásra;

b) aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy õt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a nevelési ellátást igénylõ vele - a kormányrendeletben foglaltak szerint - kapcsolatot tart fenn."

A Cst. 14. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött gyermeknek, illetve személynek rendszeres jövedelme van, úgy a reá tekintettel, illetve a részére megállapított nevelési ellátás folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik."

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/A. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) 65%-a a 23. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti esetekben, kivéve az e § b) pontjában megjelölt eseteket,"

Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1998. évi CXXII. törvény 58. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(2) A törvény

a) 26. §-a, 29. §-ának az Szt. 37/A. §-a (1) bekezdésének ac) pontját megállapító része, valamint e § (5)-(7) bekezdése 2001. július 1-jén,

b) 51-53. §-a, valamint e § (3)-(4) bekezdése 2003. január 1-jén

lép hatályba.

(3) 2002. december 31-ét követõ idõponttól tizennyolc éven felüli személy részére magasabb összegû családi pótlékra való új jogosultság nem állapítható meg, kivéve azt az esetet, ha a jogosultság 2003. január 1-jét megelõzõen keletkezik és az ellátás megállapítására irányuló kérelmet 2002. december 31-éig benyújtják.

(4) Annak a tizennyolc évesnél idõsebb személynek, aki 2002. december 31-én magasabb összegû családi pótlékban részesül, az ellátást a 2002. december 31-én hatályban lévõ jogszabályok alapulvételével - ide nem értve az ellátás mértékére vonatkozó rendelkezést - tovább kell folyósítani."

(1) Ez a törvény 2001. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a Cst. 7. §-a (1) bekezdésének ab) pontjában a "(személyre)" szó.

(2) Annak a tizennyolc évesnél idõsebb személynek, aki után 2001. június 30-áig magasabb összegû családi pótlékot folyósítanak, az ellátást számára 2001. július 1-jétõl - hivatalból - saját jogon kell tovább folyósítani.

A Javaslat a fogyatékos személyeknek adható egyes pénzbeli ellátásokkal összefüggõ alábbi törvények módosításáról rendelkezik. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása arra irányul, hogy a nagykorú tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy saját jogán legyen jogosult az ellátásra. A szabályozás célja annak a méltánytalan helyzetnek az orvoslása, amelyet a családi pótlék folyósításának megszüntetése idéz elõ a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személy igényjogosult szülõjének halála esetén. A Javaslat változtatást tartalmaz továbbá a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) fogyatékossági támogatás mértékét szabályozó rendelkezései tekintetében is.

A hatályban lévõ rendelkezésekhez képest a javasolt módosítás a jogosultság feltételeiben olyan változást eredményez, hogy a tizennyolc éves koron túl folyósított ellátás jogosultja már nem a szülõ, hanem az a súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg személy lenne, akire tekintettel a családi pótlékot korábban - nagykorúságának elérése elõtt - megállapították.

Az 1. §-hoz kapcsolódóan nyelvtani pontosítást tartalmaz.

A kiskorú gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult szülõ, gyám, stb. vonatkozásában fogalmaz meg kedvezõ rendelkezést. A szabályozás célja, hogy a családi pótlékra jogosult, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyt is gyermekként vegye figyelembe a jogalkalmazó a nevelési ellátás összegének megállapításánál.

A Javaslat az 1. §-sal összefüggésben tartalmaz szövegpontosítást.

A fogyatékossági támogatás mértéke tekintetében a Fot. 23/A. §-a akként rendelkezik, hogy a látási, a hallási, az értelmi és a mozgásszervi fogyatékos személyeket az öregségi nyugdíj mindkori legkisebb összegének 50%-a illeti meg havonta. A Fot. 23. §-ának (2) bekezdése értelmében a támogatásra nem jogosult az a súlyosan fogyatékos személy, akik vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegû családi pótlékban részesül. A magasabb összegû családi pótlékban részesülõ súlyosan fogyatékos személy a fogyatékossági támogatásra csak akkor tarthat igényt, ha a magasabb összegû családi pótlékról lemond, feltéve, hogy a fogyatékossági támogatás jogosultsági feltételeinek megfelel. A magasabb összegû családi pótlék jelenlegi összege 10.500 Ft/hó, míg a fogyatékossági támogatás 50%-os mértéke 9.155 Ft/hó. Ahhoz, hogy a felnõtt korú fogyatékos személyek a 2001. július 1-jétõl megállapítható fogyatékossági támogatást igényeljék, ennek a támogatásnak a mértékét magasabb összegben kell megállapítani, mint a számukra jelen pillanatban folyósított magasabb összegû családi pótlék, ezen intézkedés hiányában ugyanis nem érdekük átlépni az új ellátásba. Várhatóan - a 2002. évi nyugdíjminimum emelése révén - a két ellátás összege közötti különbség jelentéktelenné válik, azonban azon a tényen nem változtat, hogy a fogyatékossági támogatás - mint új ellátás - az összegénél fogva kedvezõtlen megítélésben és fogadtatásban részesül. Ezért indokolt a támogatás mértékének a nyugdíjminimum 50%-áról 65%-ra történõ emelése.

Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról rendelkezõ 1999. évi CXXII. törvénnyel módosított családtámogatási rendelkezések értelmében a fogyatékossági támogatás 2001. július 1-jétõl történõ bevezetésével egyidejûleg változik a magasabb összegû családi pótlék felnõtt korúak után történõ folyósítása. Azok, akik a 18. életévüket 2001. július 1-jét követõen töltik be és 67%-os munkaképességüket elvesztett fogyatékos személyek, nem lesznek jogosultak magasabb összegû családi pótlékra. Esetükben a magasabb összegû családi pótlékot a fogyatékossági támogatás akkor válthatja fel, ha megfelelnek a fogyatékossági támogatás szigorú jogosultsági kritériumainak. Amennyiben nem tudnak ezeknek a feltételeknek megfelelni, úgy - noha fogyatékossági állapotukban változás nem állt be - ilyen típusú ellátást nem kapnak. Ezért módosítani szükséges a családtámogatási törvényt oly módon, hogy a felnõtt korban folyósítható magasabb összegû családi pótlék 2001. június 30-áig történõ lehetõsége kitolódjon 2002. december 31-ére.

Budapest, 2001. június