Magyar Köztársaság Országgyűlése

"22/B. § (1) A 22/A. § (11) bekezdésében említett ellenőrzési eljárást a belügyminiszter által irányított Hivatal folytatja le. A Hivatal központi hivatali szerv. Helyettes államtitkári besorolású vezetőjét a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre. Minisztériumi főosztályvezetői besorolású helyettesét a belügyminiszter nevezi ki határozatlan időre. A belügyminiszter közigazgatás-szervezési és közigazgatási személyzetpolitikai, közszolgálati rendszerirányítói feladatai körében egyéb feladattal is megbízhatja a Hivatalt. A vagyonnyilatkozat tételére, a Hivatal szervezetére, működésére, valamint az ellenőrzési eljárás lefolytatására vonatkozó részletszabályokat a Kormány állapítja meg.”

"31/A. § (1) A kormányzati munka összkormányzati szemléletének erősítését, az államháztartás működtetésének hatékonyságát, az európai integrációval összefüggő tevékenység eredményességének, a vezetés és az irányítás hatékonyságának emelését, a közigazgatási stratégiai döntések előkészítését, valamint az igazgatási ágazatpolitikai szempontok eredményes érvényesítését a központi közigazgatási szervnél, területi, helyi szervénél, illetve a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalnál kiemelt főtisztviselői kar (a továbbiakban: főtisztviselői kar) szolgálja. A főtisztviselői kar létszáma - ide nem értve a (3) bekezdésben meghatározottakat és a rendelkezési állományba helyezetteket [31/F. §] - nem haladhatja meg a 300 főt.

(2) A főtisztviselői kart olyan köztisztviselők alkotják, akiket a miniszterelnök kormányzati főtisztviselővé nevezett ki. A főtisztviselői kinevezés - a köztisztviselő munkáltatójának véleménye alapján - annak a köztisztviselőnek adható, aki

a) a Miniszterelnöki Hivatalban, minisztériumban, illetve a kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló központi közigazgatási szervnél, illetve azok területi és helyi szervénél, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalnál közszolgálati jogviszonyban áll,

b) felsőfokú iskolai végzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel, legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal és államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik,

(3) A miniszterelnök a közigazgatási államtitkárnak, a címzetes államtitkárnak és a helyettes államtitkárnak, valamint a tárca nélküli miniszter hivatala vezetőjének - pályázat nélkül - főtisztviselői kinevezést ad, ha megfelelnek a (2) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott feltételeknek.

(4) A főtisztviselő feladata, hogy köztisztviselői munkakörének, beosztásának ellátása során segítse a közigazgatási stratégiai döntések, programok előkészítését és végrehajtását, az európai integrációval összefüggő kormányzati feladatok ellátását, az igazgatási ágazatpolitikai szempontok gyakorlati érvényesítését és elvégezze a miniszterelnök - vagy megbízásából a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - által esetenként meghatározott feladatokat.”

"(5) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter köteles a főtisztviselők számára a feladataik, illetve főtisztviselői jogviszonyuk ellátásához szükséges továbbképzéseket megszervezni, amelyeken a főtisztviselő köteles részt venni.”

"31/B. § A 31/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott pályázatot a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez kell benyújtani. A pályázati feltételeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg, és gondoskodik azok közzétételéről. A pályázatok kezelésével, illetve a döntés előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal végzi.”

"31/C. § (1) A főtisztviselői kinevezés határozatlan időre szól. A főtisztviselői kinevezés a köztisztviselő kinevezését, besorolását, vezetői megbízását, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel munkakörét, munkavégzésének helyét nem érinti.

(2) A főtisztviselő alapilletményre jogosult, amelynek összege az illetményalap tizenháromszorosa. Az a)-c) pontban meghatározott főtisztviselőnek főtisztviselői illetménypótlék jár, amelynek mértéke

A főtisztviselő illetménykiegészítésre, vezető főtisztviselő vezetői alapilletményre és egyéb illetménypótlékra nem jogosult. Ha a főtisztviselőnek a főtisztviselői kinevezését megelőzően megállapított illetménye magasabb, mint a megállapítható főtisztviselői illetménye, a magasabb illetményére jogosult. A főtisztviselő illetményéről a miniszterelnök a kinevezésben rendelkezik.”

"(4) A miniszterelnök döntése alapján a főtisztviselő kormányzati érdekből a köztársasági elnök kinevezési jogkörét nem érintve áthelyezhető - végzettségének, képzettségének megfelelően - a 31/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott közigazgatási szervhez. Az áthelyezéshez a főtisztviselő beleegyezése nem szükséges. A miniszterelnök döntéséről - az egyeztetés során - az áthelyezést megelőzően legalább 30 nappal korábban ki kell kérni a főtisztviselő munkáltatójának, valamint az új munkáltatójának a véleményét. A határozott időre szóló áthelyezés lejártát követően a főtisztviselőt vissza kell helyezni, kivéve, ha foglalkoztatására nincs lehetőség. Ha a főtisztviselőt nem lehet visszahelyezni, akkor felmentését kell kezdeményezni és a 31/D. § (2) bekezdése szerint kell megfelelően eljárni.”

"(5) A (4) bekezdésben meghatározott áthelyezés esetén a főtisztviselő illetményét az áthelyezés helye szerinti közigazgatási szervre vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani. Az áthelyezésétől számított hat hónapon át megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha az előbbi magasabb volt.”

(2) A főtisztviselő felmentésének kezdeményezése esetén - a felmentésére irányuló szándék közlését követő öt napon belül - választhat közszolgálati jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése, vagy rendelkezési állományba [31/F. §] helyezése között.

(2) Ha a főtisztviselői kinevezés visszavonására a 31/F. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettség megszegése miatt kerül sor, a főtisztviselő közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.”

"31/F. § (1) A Kormány a felmentett főtisztviselőnek a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott célú további foglalkoztatására rendelkezési állományt működtet. A rendelkezési állomány - ha a főtisztviselői kinevezés az e törvényben írt okból nem szűnik meg - kettő évre szól. A rendelkezési állományba helyezett főtisztviselőt a Miniszterelnöki Hivatalhoz kell áthelyezni és felette a munkáltatói jogkört - a más szervhez történő áthelyezést kivéve - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gyakorolja.

(2) A rendelkezési állomány időtartama alatt csak a 31/C. § (2) bekezdésében meghatározott főtisztviselői alapilletmény jár. A főtisztviselői alapilletmény pénzügyi fedezetét a Miniszterelnökség fejezetében külön előirányzatként kell biztosítani.

(3) A rendelkezési állományba helyezett főtisztviselőt a 31/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szervhez munkavégzésre a miniszterelnök beosztja, vagy egyéb feladattal megbízza. A munkavégzésre beosztás megváltoztatására, illetve módosítására a főtisztviselő beleegyezése nélkül is bármikor sor kerülhet. A kötelező munkavégzésre történő beosztás feltételeiről a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gondoskodik.

(4) A rendelkezési állomány időtartama lejártával a főtisztviselő számára végzettségének, képzettségének megfelelő másik köztisztviselői álláshely ajánlható fel, ha elfogadja, oda át kell helyezni, ellenkező esetben közszolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Másik állás felajánlása esetében a főtisztviselő öt napon belül köteles nyilatkozni az elfogadásról. A közszolgálati jogviszonyt abban az esetben is felmentéssel kell megszüntetni, ha másik köztisztviselői állás nem ajánlható fel.”

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 245/J. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"245/J. § (1) A központi tisztikart olyan hivatásos állományú tisztek, főtisztek, tábornokok alkotják, akiknek a miniszterelnök "központi tiszt" címet adományozott. A központi tisztikar létszáma - ide nem értve a rendelkezési állományba helyezetteket - nem haladhatja meg a 150 főt.

(2) A központi tisztikar tagjának (a továbbiakban: központi tiszt) feladata, hogy a beosztásának (munkakörének) ellátása során segítse a rendészeti, nemzetbiztonsági stratégiai döntések, programok előkészítését és végrehajtását, az európai integrációval összefüggő, a fegyveres szervet érintő kormányzati feladatok ellátását, valamint a rendészet, nemzetbiztonság szakmapolitikai szempontjainak gyakorlati érvényesítését.

a) az országos parancsnokság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományában vagy minisztériumban, hivatalban - berendelés, vezénylés alapján -, valamint a fegyveres szervek területi és helyi szerveinél teljesít szolgálatot,

(4) A cím adományozása határozatlan időre szól, amelynek visszavonására, illetve megszűnésére a Ktv. 31/E. §, valamint 31/D. §-ának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.”

"(3) A központi tiszt a miniszterelnök döntése alapján - a köztársasági elnök kinevezési jogkörét nem érintve - a fegyveres szerv rendeltetésének figyelembevételével, végzettségének és képzettségének megfelelően - beleegyezése nélkül - a fegyveres szervek országos parancsnokságára, területi és helyi szerveihez a fogadó miniszter véleményének kikérése mellett áthelyezhető. A miniszterelnök döntéséről - az egyeztetés során - az áthelyezést megelőzően legalább 30 nappal korábban ki kell kérni a központi tiszt munkáltatójának, valamint az új munkáltatójának a véleményét.”

a) az országos parancsnokság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományában vagy a minisztériumban, hivatalban - berendelés, vezénylés alapján szolgálatot teljesítő főosztályvezető esetében az alapilletmény 25 %-a,

(3) A központi tiszt rendfokozati illetményre, illetménykiegészítésre és egyéb illetménypótlékra nem jogosult. Az illetménnyel kapcsolatos egyéb kérdésekre a Ktv. 31/C. § (2)-(3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

"245/M. § A központi tiszt szolgálati viszonya felmentéssel történő megszüntetésének kezdeményezése esetén - választása szerint - felmenthető, vagy annak hiányában a Ktv. 31/F. §-ában foglalt rendelkezési állományba kell helyezni, és vele szemben az ott meghatározottakat kell megfelelően alkalmazni. Előmenetelére az általános szabályok az irányadóak.”

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ktv. 10. § (2) bekezdésében a "..31/E. (1) bekezdés...” hivatkozás helyébe a "...31/F. § (1) bekezdés...” hivatkozás, a 22/A. § (7) bekezdésében a "... Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt...” szövegrész helyébe a "...Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt...” szövegrész, a 44. § (1) bekezdésében a "...Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalnál...” szövegrész helyébe a "...Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnál ...” szövegrész lép.

(3) Az e törvény 2. §-ával megállapított Ktv. 31/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt kinevezési feltételek nem érintik a törvény hatályba lépése előtt adott főtisztviselői kinevezéseket, illetve központi tiszt címeket.

(4) Az e törvény 10. §-ával megállapított 245/L. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott illetmény-megállapítás miatt az e törvény hatályba lépése előtt megszerzett illetmény összege nem csökkenhet.

A nemzeti közép, a demokratikus koalíció Kormányának programja kiemelt célkitűzésként határozza meg a köztisztviselői tevékenység szakmai presztízsének növelését, illetőleg erősítését.

Erre figyelemmel a jelen Javaslat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításával a korábbi szabályozással szemben magas szintű szakmai követelményeket határoz meg a főtisztviselői kinevezésekhez kapcsolódóan. Emellett a rendelkezési állomány időtartamát 5 évről 2 évre csökkenti, s a rendelkezési állomány időtartama alatt kötelező munkavégzést határoz meg az érintett főtisztviselők számára. A jogbiztonság érdekében a módosítás további rendelkezései a korábbiakhoz képest egyértelműbben szabályozzák a főtisztviselői kinevezés visszavonásának és megszűnésének eseteit.

A közigazgatás szervezetrendszerének, tevékenységének és működésének fejlesztése, s az ezzel kapcsolatos koncepciók és egyéb kormányzati döntések előkészítése a belügyminiszter ágazati felelősségéhez kapcsolódóan, valamint a közigazgatási személyzetpolitika érvényesítése, a közszolgálat működésének magas színvonalú biztosítása kiemelt kormányzati feladat, amelynek eredményes ellátása önálló szervezeti keretek között biztosítható. Ebből fakadóan indokolt megadni a lehetőséget arra, hogy a belügyminiszter irányítása alatt működő, a jelenlegi szabályok szerint a köztisztviselői vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével megbízott Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal szélesebb feladatkört lásson el. Ez a szervezeti változás megfelelően kifejezné a közszolgálatnak kormányzati szinten betöltött helyét és szerepét. Ezáltal megvalósul a jelenleg is a belügyminiszter hatáskörébe tartozó közigazgatásszervezési és közszolgálati rendszerirányítói feladatok teljes körű szakmai integrációja.

A jelenlegi szabályozás értelmében a központi közigazgatási szerv területi, helyi szervénél közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő is kaphat sikeres pályázat alapján főtisztviselői kinevezést, ezért indokolt a főtisztviselői kar célját kibővíteni az igazgatási ágazatpolitikai szempontok eredményes érvényesítésével területi és helyi szinten is. A területi szerveknél alkalmazott főtisztviselők munkájukkal elősegíthetik, hogy a Kormány ágazatpolitikai szempontjai a napi működés során is eredményesen érvényesüljenek.

A Javaslat meghatározza azokat a szakmai alapfeltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek a főtisztviselői kinevezéshez éppen azért, hogy a jogintézmény céljának megfelelően csak a valóban magasan képzett, tapasztalt szakmai élcsapat alkossa a főtisztviselői kart.

A jelenlegi szabályokhoz képest pontosabbá kell tenni a főtisztviselői illetmény számításának módját. Egyértelműen meg kell határozni, hogy főosztályvezetők esetében kizárólag központi közigazgatási szervnél adható illetménypótlék. Előfordulhat, hogy a főtisztviselői kinevezéssel járó illetmény nem éri el a köztisztviselő korábbi illetményét, ezért meg kell határozni, hogy ilyen esetben a magasabb illetmény jár.

A főtisztviselők ún. "kényszeráthelyezését” - a jogbiztonság érdekében - kizárólag a közigazgatásra indokolt korlátozni. Nem várható el a köztisztviselőtől, hogy olyan intézkedésnek vesse alá magát, amelynek eredményeként köztisztviselői jogviszonyától idegen alá-fölérendeltségi viszonyokat, kötelmeket kellene elfogadnia pl. rendőri szervhez történő áthelyezése folytán.

Határozott időre történő áthelyezés esetén ki kell mondani a visszahelyezési kötelezettséget, amelytől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a foglalkoztatásra nincs lehetőség. Ilyenkor a főtisztviselő választhat a felmentése, vagy a rendelkezési állományba helyezése között.

A Javaslat értelmében a rendelkezési állomány a korábbi öt évről kettő évre csökken, amelynek időtartama alatt a főtisztviselő köteles munkát végezni, illetve ellátni a számára meghatározott feladatot. Ennek eredményeként a rendelkezési állományba helyezett főtisztviselő munkavégzés nélkül nem részesülhet díjazásban. A kötelező munkavégzés feltételeit a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter biztosítja.

A főtisztviselőkre vonatkozó szabályok módosításához kapcsolódóan a Javaslat olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek összhangba kívánják hozni a főtisztviselői és a központi tiszti jogintézményt. Ezt az is indokolja, hogy a jelenlegi rendelkezések is alapvetően a hasonló szabályozásból indulnak ki.

A Javaslat hatályba léptető rendelkezést tartalmaz, és kimondja, hogy az új főtisztviselői kinevezéshez, illetve központi tiszti cím adományozásához megállapított új feltételek - a jogbiztonság érdekében - nem érintik az e törvény hatályba lépése előtt adott kinevezéseket, illetve címeket. A két jogintézmény közötti összhang megteremtése érdekében országos parancsnokság területi és helyi szervénél szolgálatot teljesítő, főosztályvezetői beosztású központi tiszt számára a törvény hatályba lépését követően külön pótlék nem állapítható meg. Ugyanakkor, akiknek ilyen pótlékot már megállapítottak, illetményük nem csökkenhet.

	Előadó:	Dr. Lamperth Mónika
		belügyminiszter