A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
módosításáról

Budapest, 2002. július

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a következõk szerint módosul:

1. §

A Kt. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére a feladatellátáshoz az éves költségvetési törvényben megállapított mértékû költségvetési támogatást nyújt. A helyi önkormányzat vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítõ anyagi támogatást adhat, ha a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény - az e törvényben szabályozott megállapodás alapján - állami, illetve helyi önkormányzati feladatot lát el. Nem jár költségvetési hozzájárulás a fenntartónak, - kivéve, ha a fenntartó egyéni vállalkozóként kizárólag iskolát tart fenn - az iskolai rendszerû szakképzés gyakorlati képzésének ellátásához abban az esetben, ha a fenntartó szakképzési hozzájárulásra kötelezett."

2. §

(1) A Kt. 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) Az óvodai nevelõ munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülõ óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a Kormány részére történõ benyújtása elõtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését, a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érintõ kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését."

(2) A Kt. 8. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza

a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás,

b) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése-oktatása

sajátos tantervi követelményeinek alapelveit."

3. §

A Kt. 8/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

a) a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelezõ és közös követelményeit,

b) az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló idõkeretet, a tanuló részére egy tanítási napra elõírható tanórai foglalkozások számát,

c) a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban részt vevõ iskoláknak a kisebbségi nevelés-oktatás tartalmi követelményeit.

(2) Az egyes kerettantervek az iskola típusától függõen határozzák meg az iskolai nevelés-oktatás kötelezõ és közös követelményeit. A nevelõ-oktató munkához több kerettanterv is kiadható. Az iskola a nevelõ-oktató munkáját több kerettanterv alapján is megszervezheti.

(3) Az iskolában a nevelõ-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevõ iskolákban a szakmai programot. Az iskola a kerettantervtõl eltérhet - tantárgyakat összevonhat, mûveltségi területeket alakíthat ki, az egyes tantárgyak tananyagának átadására szánt idõkereteket a tantárgyak és évfolyamok között átcsoportosíthatja, az egyes tantárgyak tananyagának átadását korábbi vagy késõbbi idõpontra helyezheti - azzal a megkötéssel, hogy az oktatás idõkerete nem csökkenhet, valamint a helyi tantervnek az iskolában folyó tanulmányok befejezéséig biztosítania kell a nevelés és oktatás kötelezõ és közös követelményeinek teljesítését, továbbá a rendelkezésére álló - e törvény alapján meghatározott - idõkeretet nem lépi túl és a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó korlátozásokat megtartja.

(4) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptanterv Kormány részére történõ benyújtása elõtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelõ-oktató munkát érintõ kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését."

4. §

(1) A Kt. 8/B. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Az oktatási miniszter az (1)-(5) bekezdésben szabályozott irányelveket, tantervi programot az Országos Köznevelési Tanács egyetértésének beszerzése és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után adja ki.

(7) A kerettanterveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Köznevelési Tanács egyetértésének és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintõ kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után. A kerettantervnek, az alapmûveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással."

(2) A Kt. 8/B. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(9) A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, továbbá azok a többcélú intézmények, amelyekben az általános iskolai nevelés és oktatás mellett középiskolai vagy szakiskolai nevelés és oktatás is folyik, helyi tantervüket - az e törvény 8/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával - elkészíthetik oly módon is, hogy az általános iskola kezdõ - készség- és képességfejlesztõ - szakaszát meghosszabbítják, az általános iskolai kerettantervben meghatározott követelmények és a középiskolai, szakiskolai követelmények átadását az egyes iskolatípusok között összehangolják, az egyes tantárgyak követelményeire meghatározott idõszakot meghosszabbítják, amennyiben a nyolcadik évfolyam befejezését követõen a tanulók iskolaváltás nélküli továbbhaladása az adott intézményben biztosított. Az értelmi fogyatékos tanulókat nevelõ-oktató iskola a (3) bekezdésben meghatározott irányelvben foglaltak alapján is eltérhet a kerettantervtõl."

5. §

(1) A Kt. 52. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Az iskolában a szorgalmi idõ, tanítási év minden év szeptemberének elsõ munkanapján kezdõdik és - az alapmûveltségi vizsga, az érettségi vizsga, s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelõzõ munkanap fejezõdik be."

(2) A Kt. 52. §-a (16) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója - az elmaradt heti pihenõnapok igénybevételének biztosítása nélkül is - elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, illetve a (3) bekezdésben meghatározott idõkeretet meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az elõírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani."

(3) A Kt. 52.§-a (16) bekezdésének harmadik mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"A tanulónak - a tanév rendjében meghatározottak szerint - a tanítási évben legalább három alkalommal, két esetben legkevesebb hat, egy esetben legkevesebb négy összefüggõ napból álló tanítási szünetet kell biztosítani."

6. §

A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) kiadja - az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után - a Két tanítási nyelvû iskolai oktatás irányelvét, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvét, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a kerettanterveket, az Alapfokú mûvészetoktatás követelményeit és tantervi programját, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, továbbá ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat; a kerettanterv és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érintõ kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését;

b) rendszeresen, de legalább három évenként - az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság közremûködésével - értékeli az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén - az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket, tanulókat érintõ kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérésével kezdeményezi a Kormánynál a szükséges módosítást; továbbá gondoskodik - nemzeti, etnikai kisebbség óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával - óvodai nevelési programok és iskolai tantervek kidolgoztatásáról;"

7. §

(1) A Kt. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának és a Nemzeti alaptanterv Kormány részére történõ benyújtásához be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését-oktatását érintõ kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, valamint a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét."

(2) A Kt. 94. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az oktatási miniszter az Országos Köznevelési Tanács javaslatára kinevezi, illetve felmenti az oktatási jogok miniszteri biztosát, továbbá az Országos Köznevelési Tanács javaslatára jóváhagyja az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának költségvetését."

8. §

(1) A Kt. 96. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) figyelemmel kíséri és véleményezi az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a Nemzeti alaptantervnek, a kerettantervnek a kiadását, alkalmazását, egyetértési jogot gyakorol felülvizsgálatukkor,"

(2) A Kt. 96. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"g) figyelemmel kíséri és véleményezi a pedagógus-továbbképzés rendszerének mûködését, különös tekintettel a továbbképzések akkreditációs eljárására, javaslatot tesz az oktatási jogok miniszteri biztosának személyére és évente véleményezi az oktatási jogok miniszteri biztosának beszámolóját, továbbá javaslatot tesz az oktatási jogok miniszteri biztosának felmentésére."

9. §

A Kt. 128. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) 2006. szeptember 1-jéig alkalmazható idegen nyelv oktatásra, továbbá idegen nyelven történõ nevelésre, oktatásra a megfelelõ pedagógus végzettséggel és legalább középfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékû okirattal rendelkezõ pedagógus, feltéve, hogy addig az idõpontig megkezdi tanulmányait a megfelelõ felsõfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzése céljából. A tanulmányok megkezdése nélkül is alkalmazható e határidõ elteltét követõen - legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a nyugdíjkorhatárt eléri - az a pedagógus, aki 2002. augusztus 31-éig betölti az ötvenedik életévét, feltéve, hogy legalább tíz év gyakorlattal rendelkezik az adott nyelv tanítása terén. E rendelkezéseket a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nyelv oktatására azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

aa) a pedagógusnak az adott nyelvbõl felsõfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékû okirattal kell rendelkeznie és tanulmányait 2003. szeptember 1-jéig kell megkezdenie,

ab) a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin, az ukrán nyelv oktatására a felsõoktatási tanulmányok megkezdése nélkül, korlátlan határideig alkalmazható az, aki az aa) pontban meghatározott feltételeknek megfelel,

ac) az e bekezdésben foglaltak a német nemzetiségi oktatásban nem alkalmazhatók."

10. §

A Kt. 1. számú mellékletének Harmadik Rész, A VEZETÕK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZÕ ÓRASZÁMA cím, B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK alcím helyébe e törvény melléklete lép.

11. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, azonban az 1. §-át 2002. január 1-jétõl kell alkalmazni.

(2) A 2002-es költségvetési évben a normatív hozzájárulások elszámolási alapja továbbra is 185 tanítási nap.

(3) A törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Kt. 124. §-ának (25) bekezdése.

"Harmadik rész

A VEZETÕK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZÕ ÓRASZÁMA

Pedagógus-munkakörök és vezetõ beosztások, amelyekben a heti törvényes munkaidõ kötelezõ óraszámból és a nevelõ-, illetve nevelõ-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelõ foglalkozással összefüggõ feladatok ellátásához szükséges idõbõl áll, továbbá az egyes munkakörökre, vezetõ beosztásokra vonatkozó kötelezõ óraszámok

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a közoktatás rendszerét illetõ törvényi szabályozások közül azoknak a megváltoztatására tartalmaz kezdeményezést, amelyek megváltoztatása elengedhetetlen a zavartalan szeptemberi tanévkezdéshez. A kormányprogramhoz igazodva feloldja a jelenlegi tantervi szabályozás merevségét anélkül, hogy ennek következtében megváltoztatná a jelenlegi iskolaszerkezetet, új program kidolgozására kötelezné az iskolákat, illetõleg megnehezítené az iskolaváltást. További fontos eleme a Javaslatnak, hogy ismét szétválasztja az államigazgatási döntéseket a szakmai elõkészítéstõl. A Javaslat garantálja, hogy az oktatási miniszter döntéseinek meghozatalában visszaálljon az Országos Köznevelési Tanács korábban meglévõ jogosítványa, az egyetértési jog.

(az 1. §-hoz)

A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a korábbi rendelkezésektõl eltérõen szakképzési hozzájárulásra kötelezetté vált az egyéni vállalkozó, kivéve, ha átalányadót fizet. A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az iskolai rendszerû szakképzés gyakorlati képzésének ellátásához nem vehetõ igénybe költségvetési hozzájárulás, ha a fenntartó szakképzési hozzájárulásra kötelezett. Figyelembe véve, hogy az egyéni vállalkozó nem tudja költségként elszámolni az iskolai rendszerû szakképzéssel összefüggõ kiadásait, indokolt, hogy a Javaslat szerint hozzájusson a gyakorlati képzés után járó költségvetési támogatáshoz.

(a 2. §-hoz)

A Javaslat visszaállítja az Országos Köznevelési Tanács egyetértési jogát, amelyet 1998-ig gyakorolt.

(a 3. §-hoz)

A Javaslat újra fogalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján az iskoláknak el kell készíteniük helyi tantervüket. A változtatás lényege, hogy fenntartja a kerettantervet, azonban attól széles körû eltérési lehetõséget biztosít az iskolák részére. A kerettantervek lényege, hogy meghatározzák a nevelés-oktatás kötelezõ és közös követelményeit. E kötelezõ és közös követelmények elégségesek ahhoz, hogy fenntartsák az iskolai nevelõ- és oktató munka egységét. A Javaslat lehetõvé teszi ugyan, hogy az iskolák a helyi tantervek elkészítése során külön engedélyezési eljárás nélkül eltérjenek a kerettantervtõl, azonban ez az eltérés nem járhat azzal a következménnyel, hogy nem kerülnek átadásra az elõírt követelmények. Nem fûzõdik állami érdek ahhoz, hogy jogszabály határozza meg, milyen módon építik be az átadásra kerülõ ismereteket a helyi tantervbe. Az egyes tananyagok összevonása, mûveltségi területek kialakítása, az oktatásra rendelkezésre álló idõkeret meghosszabbítása a lényegen nem változtat. Az iskolarendszer zavartalan mûködése biztosított azáltal, hogy az iskolai tanulmányok befejezésére minden elõírt tananyagot, ismeretet át kell adni.

(a 4. §-hoz)

A Javaslat nagyobb szabadságot biztosít azoknak az iskoláknak a helyi tantervük elkészítéséhez, amelyekben az iskolaváltás nem okoz problémát. A hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumokban, továbbá minden olyan többcélú közoktatási intézményben, amelyben a tanulók a nyolcadik évfolyam befejezését követõen nem kényszerülhetnek iskolaváltásra, nem szükségszerû, hogy a kerettantervben egyes iskolatípusra meghatározott tananyagot a meghatározott idõpontban be is fejezzék. Így például a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumokban nem okoz problémát, ha a tanuló a nyolcadik évfolyam végére nem jut el minden olyan tananyag "végéhez", mint amelyeket az általános iskolában oktatni kell. A kilencedik évfolyamon, illetve a tizedik évfolyamon az iskola "tovább folytathatja" a megkezdett ismeretek átadását.

(az 5. §-hoz)

A szorgalmi idõ megszervezésénél a hatályos rendelkezéseket sok esetben igen nehéz megtartani. A közoktatásról szóló törvény szerint ugyanis a szorgalmi idõ 185 tanítási napból áll. A nemzeti ünnepek és más munkaszüneti napok miatt nehézséget okoz a tanulmányi szünetek kiadása, a tanév elsõ és utolsó napjának a meghatározása. Miután az elõírt tananyagok átadásánál nem okoz problémát, ha a tanítási napok száma nem éri el a 185 napot, indokolt lehetõvé tenni, hogy az oktatási miniszter évenként rendeletben határozza meg a tanév szorgalmi idejének rendjét. Az egységes gyakorlat garantálása érdekében a javaslat az elsõ és az utolsó tanítási napok fix idõpontját rögzíti.

(a 6. §-hoz)

A Javaslat visszaállítja az Országos Köznevelési Tanács egyetértési jogát.

(a 7. §-hoz)

A Javaslat visszaállítja a Országos Köznevelési Tanács egyetértési jogát.

A Javaslat szabályozza az oktatási jogok miniszteri biztosának kinevezésével kapcsolatos miniszteri jogosítványt is. A jövõben ezt a döntést a miniszter csak az Országos Köznevelési Tanács javaslata alapján gyakorolhatja.

(a 8. §-hoz)

A Javaslat visszaállítja az Országos Köznevelési Tanács egyetértési jogát.

(a 9. §-hoz)

Az iskolákban problémát okoz az idegen nyelv oktatása. Indokolt ezért meghosszabbítani azt az idõszakot, amelyen belül a "C" típusú állami nyelvvizsgával még tovább lehet oktatni. A változás a hatályos rendelkezésekhez képest rugalmasabb, mivel lehetõvé teszi a továbbfoglalkoztatást, ugyanakkor kötelezõvé teszi a tanulmányok megkezdését, és meghatározott életkoron túl nem kívánja meg az újabb szakképzettség megszerzését.

(a 10-11. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvénynek a 2000. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 124. §-ának (25) bekezdése alapján a pedagógusoknak a kötelezõ óraszámukból kettõt nem lehet tanítási órára fordítani, csak egyéb neveléssel összefüggõ feladatokra. Ezek közé tartozik például az egyéni foglalkozás, a felzárkózás, a tehetséggondozás. E rendelkezéssel egyidejûleg ugyanis megnövekedett a tanítók kötelezõ órája egy órával, míg a tanároké két órával. A módosítás ugyanakkor nem ad választ arra a kérdésre, hogy az egyéni törõdésre elõírt feladatokat milyen idõkeret terhére kell megoldani. Ezért a gyakorlatban e feladat végrehajtása nem oldható meg, mivel a fenntartó nem ad hozzá idõkeretet, akkor az osztály-, csoportbontások idõkeretét, illetõleg a pedagógiai program végrehajtását szolgáló idõkeretet kell e feladatok végrehajtására fordítani. A felnõttoktatásban, illetve az alapfokú mûvészetoktatásban e rendelkezések nem hajthatók végre, figyelembe véve, hogy ott az oktatásszervezés alapjaiban tér el a többi iskoláétól.

A Javaslat a tanévkezdés idõpontjához viszonyított hatályba léptetõ rendelkezéseket tartalmaz.