A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/108.

számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról

Előadó: Dr. Magyar Bálint

oktatási miniszter

Budapest, 2002. június

2002. évi ...

törvény

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a következők szerint módosul:

1. §

A Kt. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére a feladatellátáshoz az éves költségvetési törvényben megállapított mértékű költségvetési támogatást nyújt. A helyi önkormányzat vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítő anyagi támogatást adhat, ha a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény - az e törvényben szabályozott megállapodás alapján - állami, illetve helyi önkormányzati feladatot lát el. Nem jár költségvetési hozzájárulás a fenntartónak, - kivéve, ha a fenntartó egyéni vállalkozóként kizárólag iskolát tart fenn - az iskolai rendszerű szakképzés gyakorlati képzésének ellátásához abban az esetben, ha a fenntartó szakképzési hozzájárulásra kötelezett.

2. §

(1) A Kt. 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az óvodai nevelő munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését, a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.

(2) A Kt. 8. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza

a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás,

b) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése-oktatása

sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.

3. §

A Kt. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8/A. § (1) A kerettanterv tartalmazza

a) a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit,

b) az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló időkeretet, a tanuló részére egy tanítási napra előírható tanórai foglalkozások számát,

c) a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban részt vevő iskoláknak a kisebbségi nevelés-oktatás tartalmi követelményeit.

(2) Az egyes kerettantervek az iskola típusától függően határozzák meg az iskolai nevelés-oktatás kötelező és közös követelményeit. A nevelő-oktató munkához több kerettanterv is kiadható. Az iskola a nevelő-oktató munkáját több kerettanterv alapján is megszervezheti.

(3) Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot. Az iskola a kerettantervtől eltérhet - tantárgyakat összevonhat, műveltségi területeket alakíthat ki, az egyes tantárgyak tananyagának átadására szánt időkereteket a tantárgyak és évfolyamok között átcsoportosíthatja, az egyes tantárgyak tananyagának átadását korábbi vagy későbbi időpontra helyezheti - azzal a megkötéssel, hogy a helyi tantervnek az iskolai tanulmányok befejezéséig biztosítania kell a nevelés és oktatás kötelező és közös követelményeinek átadását, továbbá a rendelkezésére álló - e törvény alapján meghatározott - időkeretet nem lépi túl és a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó korlátozásokat megtartja.

(4) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelő-oktató munkát érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.

4. §

(1) A Kt. 8/B. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az oktatási miniszter az (1)-(5) bekezdésben szabályozott irányelveket, tantervi programot az Országos Köznevelési Tanács egyetértésének beszerzése és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után adja ki.

(7) A kerettanterveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Köznevelési Tanács egyetértésének és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után. A kerettantervnek, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással.

(2) A Kt. 8/B. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, továbbá azok a többcélú intézmények, amelyekben az általános iskolai nevelés és oktatás mellett középiskolai vagy szakiskolai nevelés és oktatás is folyik, helyi tantervüket - az e törvény 8/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával - elkészíthetik oly módon is, hogy az általános iskola kezdő - készség- és képességfejlesztő - szakaszát meghosszabbítják, az általános iskolai kerettantervben meghatározott követelmények és a középiskolai, szakiskolai követelmények átadását az egyes iskolatípusok között összehangolják, az egyes tantárgyak követelményeire meghatározott időszakot meghosszabbítják, amennyiben a nyolcadik évfolyam befejezését követően a tanulók iskolaváltás nélküli továbbhaladása az adott intézményben biztosított. Az értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató iskola a (3) bekezdésben meghatározott irányelvben foglaltak alapján is eltérhet a kerettantervtől.

5. §

(1) A Kt. 52. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június második hetének utolsó munkanapjáig tart.

(2) A Kt. 52. §-a (16) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója - az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is - elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, illetve a (3) bekezdésben meghatározott időkeretet meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani.

6. §

A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az oktatási miniszter]

"a) kiadja - az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után - a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvét, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a kerettanterveket, az Alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, továbbá ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat; a kerettanterv és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését;

b) rendszeresen, de legalább három évenként - az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság közreműködésével - értékeli az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén - az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket, tanulókat érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérésével kezdeményezi a Kormánynál a szükséges módosítást; továbbá gondoskodik - nemzeti, etnikai kisebbség óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával - óvodai nevelési programok és iskolai tantervek kidolgoztatásáról;

7. §

(1) A Kt. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának és a Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtásához be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését-oktatását érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, valamint a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.

(2) A Kt. 94. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az oktatási miniszter az Országos Köznevelési Tanács javaslatára kinevezi, illetve felmenti az oktatási jogok miniszteri biztosát.

8. §

(1) A Kt. 96. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen]

"b) figyelemmel kíséri és véleményezi az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a Nemzeti alaptantervnek, a kerettantervnek a kiadását, alkalmazását, egyetértési jogot gyakorol felülvizsgálatukkor,

(2) A Kt. 96. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen]

"g) figyelemmel kíséri és véleményezi a pedagógus-továbbképzés rendszerének működését, különös tekintettel a továbbképzések akkreditációs eljárására, javaslatot tesz az oktatási jogok miniszteri biztosának személyére és évente véleményezi az oktatási jogok miniszteri biztosának beszámolóját, továbbá javaslatot tesz az oktatási jogok miniszteri biztosának felmentésére.

9. §

(1) A Kt. 128. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) 2006. szeptember 1-jéig alkalmazható idegen nyelv oktatásra, továbbá idegen nyelven vagy nemzetiségi, illetve etnikai kisebbségi nyelven történő nevelésre, oktatásra a megfelelő pedagógus végzettséggel és legalább középfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus, feltéve, hogy addig az időpontig megkezdi tanulmányait a megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzése céljából. A tanulmányok megkezdése nélkül is alkalmazható e határidő elteltét követően - legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a nyugdíjkorhatárt eléri - az a pedagógus, aki 2002 augusztus 31-éig betölti az ötvenedik életévét, feltéve, hogy legalább tíz év gyakorlattal rendelkezik az adott nyelv tanítása terén.

10. §

A Kt. 1. számú mellékletének Harmadik Rész, A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA cím, B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK alcím helyébe e törvény melléklete lép.

11. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, azonban az 1. §-át 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A 2002-es költségvetési évben a normatív hozzájárulások elszámolási alapja továbbra is 185 tanítási nap.

(3) A törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Kt. 52. §-ának (10) bekezdése és 124. §-ának (25) bekezdése.

Melléklet a 2002. évi ...... törvényhez

"Harmadik rész

A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA

Pedagógus-munkakörök és vezető beosztások, amelyekben a heti törvényes munkaidő kötelező óraszámból és a nevelő-, illetve nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll, továbbá az egyes munkakörökre, vezető beosztásokra vonatkozó kötelező óraszámok

B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a közoktatás rendszerét illető törvényi szabályozások közül azoknak a megváltoztatására tartalmaz kezdeményezést, amelyek megváltoztatása elengedhetetlen a zavartalan szeptemberi tanévkezdéshez. A kormányprogramhoz igazodva feloldja a jelenlegi tantervi szabályozás merevségét anélkül, hogy ennek következtében megváltoztatná a jelenlegi iskolaszerkezetet, új program kidolgozására kötelezné az iskolákat, illetőleg megnehezítené az iskolaváltást. További fontos eleme a Javaslatnak, hogy ismét szétválasztja az államigazgatási döntéseket a szakmai előkészítéstől. A Javaslat garantálja, hogy az oktatási miniszter döntéseinek meghozatalában visszaálljon az Országos Köznevelési Tanács korábban meglévő jogosítványa, az egyetértési jog.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

(az 1. §-hoz)

A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a korábbi rendelkezésektől eltérően szakképzési hozzájárulásra kötelezetté vált az egyéni vállalkozó, kivéve, ha átalányadót fizet. A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az iskolai rendszerű szakképzés gyakorlati képzésének ellátásához nem vehető igénybe költségvetési hozzájárulás, ha a fenntartó szakképzési hozzájárulásra kötelezett. Figyelembe véve, hogy az egyéni vállalkozó nem tudja költségként elszámolni az iskolai rendszerű szakképzéssel összefüggő kiadásait, indokolt, hogy a Javaslat szerint hozzájusson a gyakorlati képzés után járó költségvetési támogatáshoz.

(a 2. §-hoz)

A Javaslat visszaállítja az Országos Köznevelési Tanács egyetértési jogát, amelyet 1998-ig gyakorolt.

(a 3. §-hoz)

A Javaslat újra fogalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján az iskoláknak el kell készíteniük helyi tantervüket. A változtatás lényege, hogy fenntartja a kerettantervet, azonban attól széles körű eltérési lehetőséget biztosít az iskolák részére. A kerettantervek lényege, hogy meghatározzák a nevelés-oktatás kötelező és közös követelményeit. E kötelező és közös követelmények elégségesek ahhoz, hogy fenntartsák az iskolai nevelő- és oktató munka egységét. A Javaslat lehetővé teszi ugyan, hogy az iskolák a helyi tantervek elkészítése során külön engedélyezési eljárás nélkül eltérjenek a kerettantervtől, azonban ez az eltérés nem járhat azzal a következménnyel, hogy nem kerülnek átadásra az előírt követelmények. Nem fűződik állami érdek ahhoz, hogy jogszabály határozza meg, milyen módon építik be az átadásra kerülő ismereteket a helyi tantervbe. Az egyes tananyagok összevonása, műveltségi területek kialakítása, az oktatásra rendelkezésre álló időkeret meghosszabbítása a lényegen nem változtat. Az iskolarendszer zavartalan működése biztosított azáltal, hogy az iskolai tanulmányok befejezésére minden előírt tananyagot, ismeretet át kell adni.

(a 4. §-hoz)

A Javaslat nagyobb szabadságot biztosít azoknak az iskoláknak a helyi tantervük elkészítéséhez, amelyekben az iskolaváltás nem okoz problémát. A hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumokban, továbbá minden olyan többcélú közoktatási intézményben, amelyben a tanulók a nyolcadik évfolyam befejezését követően nem kényszerülhetnek iskolaváltásra, nem szükségszerű, hogy a kerettantervben egyes iskolatípusra meghatározott tananyagot a meghatározott időpontban be is fejezzék. Így például a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumokban nem okoz problémát, ha a tanuló a nyolcadik évfolyam végére nem jut el minden olyan tananyag "végéhez, mint amelyeket az általános iskolában oktatni kell. A kilencedik évfolyamon, illetve a tizedik évfolyamon az iskola "tovább folytathatja a megkezdett ismeretek átadását.

(az 5. §-hoz)

A szorgalmi idő megszervezésénél a hatályos rendelkezéseket sok esetben igen nehéz megtartani. A közoktatásról szóló törvény szerint ugyanis a szorgalmi idő 185 tanítási napból áll. A nemzeti ünnepek és más munkaszüneti napok miatt nehézséget okoz a tanulmányi szünetek kiadása, a tanév első és utolsó napjának a meghatározása. Miután az előírt tananyagok átadásánál nem okoz problémát, ha a tanítási napok száma nem éri el a 185 napot, indokolt lehetővé tenni, hogy az oktatási miniszter évenként rendeletben határozza meg a tanév szorgalmi idejének rendjét. Az egységes gyakorlat garantálása érdekében a javaslat az első és az utolsó tanítási napok fix időpontját rögzíti.

(a 6. §-hoz)

A Javaslat visszaállítja az Országos Köznevelési Tanács egyetértési jogát.

(a 7. §-hoz)

A Javaslat visszaállítja a Országos Köznevelési Tanács egyetértési jogát.

A Javaslat szabályozza az oktatási jogok miniszteri biztosának kinevezésével kapcsolatos miniszteri jogosítványt is. A jövőben ezt a döntést a miniszter csak az Országos Köznevelési Tanács javaslata alapján gyakorolhatja.

(a 8. §-hoz)

A Javaslat visszaállítja az Országos Köznevelési Tanács egyetértési jogát.

(a 9. §-hoz)

Az iskolákban problémát okoz az idegen nyelv oktatása. Indokolt ezért meghosszabbítani azt az időszakot, amelyen belül a "C típusú állami nyelvvizsgával még tovább lehet oktatni. A változás a hatályos rendelkezésekhez képest rugalmasabb, mivel lehetővé teszi a továbbfoglalkoztatást, ugyanakkor kötelezővé teszi a tanulmányok megkezdését, és meghatározott életkoron túl nem kívánja meg az újabb szakképzettség megszerzését.

(a 10-11. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvénynek a 2000. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 124. §-ának (25) bekezdése alapján a pedagógusoknak a kötelező óraszámukból kettőt nem lehet tanítási órára fordítani, csak egyéb neveléssel összefüggő feladatokra. Ezek közé tartozik például az egyéni foglalkozás, a felzárkózás, a tehetséggondozás. E rendelkezéssel egyidejűleg ugyanis megnövekedett a tanítók kötelező órája egy órával, míg a tanároké két órával. A módosítás ugyanakkor nem ad választ arra a kérdésre, hogy az egyéni törődésre előírt feladatokat milyen időkeret terhére kell megoldani. Ezért a gyakorlatban e feladat végrehajtása nem oldható meg, mivel a fenntartó nem ad hozzá időkeretet, akkor az osztály-, csoportbontások időkeretét, illetőleg a pedagógiai program végrehajtását szolgáló időkeretet kell e feladatok végrehajtására fordítani. A felnőttoktatásban, illetve az alapfokú művészetoktatásban e rendelkezések nem hajthatók végre, figyelembe véve, hogy ott az oktatásszervezés alapjaiban tér el a többi iskoláétól.

A Javaslat a tanévkezdés időpontjához viszonyított hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.