Magyar Köztársaság Országgyűlése

(1) Budapesten Fővárosi Ítélőtábla, Szegeden Szegedi Ítélőtábla, Pécsett Pécsi Ítélőtábla elnevezéssel ítélőtáblák létesülnek 2003. január 1. napjától. Az ítélőtáblák feladatát és hatáskörét külön törvények határozzák meg.

a) Fővárosi Ítélőtábla: Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Veszprém megye,

"b) az ítélőtábla határoz, ha a hatásköri összeütközés a területén lévő megyei bíróság és helyi bíróság között, avagy az illetékességi összeütközés a területén lévő megyei bíróságok vagy a területén lévő különböző megyei bíróságokhoz tartozó helyi bíróságok között,

c) a Legfelsőbb Bíróság határoz, ha a hatásköri összeütközés a különböző ítélőtáblákhoz tartozó megyei bíróságok és helyi bíróságok, a megyei bíróság katonai tanácsa és a megyei bíróság más tanácsa, illetőleg más megyei bíróság, a megyei bíróság és az ítélőtábla, a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa és a Fővárosi Ítélőtábla más tanácsa, illetőleg más ítélőtábla, a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtábla, avagy az illetékességi összeütközés az ítélőtáblák vagy különböző ítélőtáblákhoz tartozó megyei bíróságok, illetőleg helyi bíróságok között merült fel.”

"22. § Nem járhat el az ügyben - a Legfelsőbb Bíróság kivételével - az a bíróság, amelynek elnökével és elnökhelyettesével szemben a 21. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kizárási ok merült fel.”

"(4) Nem járhat el az ügyben - a Legfőbb Ügyészség kivételével - az az ügyészség, amelynek a vezetőjével vagy vezető helyettesével szemben az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában szabályozott kizárási ok merült fel.”

"(1) Ez a törvény - a 607. § kivételével - 2003. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. A 607. § hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.”

"(5) E törvény 20. §-a, 27. §-ának (1) bekezdése, valamint a Btk. e törvény 15. §-ával beiktatott 72. §-ának (3) bekezdése, 24. §-ával beiktatott 90. §-ának e) pontja 2000. március 1-jén, a Btk. e törvény 53. §-ával beiktatott 227/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében az "illetőleg a büntetőeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést" szövegrész 2003. július 1-jén lép hatályba.”

(1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2002. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.nov.) 308. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Felhatalmazást kapnak az érintett miniszterek, hogy a (6) bekezdés szerinti rendeleteket, illetőleg a hatályban lévő rendeleteknek a (6) bekezdés alapján történő módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben 2002. szeptember 30-ig közzétegyék.”

(3) A megyei bíróságok által első fokon elbírált közigazgatási ügyekben - ha a törvény a fellebbezést megengedi - a fellebbezés elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagos illetékességgel rendelkezik.”

"(4) Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla bírái és az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői. Ha a megyei bíróságon azonos ügyszakban működő kollégium nincs, vagy más kollégiummal összevontan működik, az ítélőtábla kollégiumába ez utóbbi kollégium tagjai közül kell tagot választani.”

"20. § A bíró másik ítélőtáblára, illetve más megyei bíróság területén működő bírósághoz történő kirendelésére és áthelyezésére az OIT, egyébként a kirendelésre és áthelyezésre a bíróság elnöke jogosult.”

"b) a bírónak más megyei bíróság vagy más ítélőtábla területére való áthelyezésével, továbbá a megyei bíróság, illetve az ítélőtábla fegyelmi bírósága tagjának magasabb szintű bíróságra való beosztásával,”

(1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Legfőbb Ügyészségen működő szakmai kollégiumokban a Katonai Főügyészség, a budapesti székhelyű fellebbviteli főügyészségen működő szakmai kollégiumokban a Katonai Fellebbviteli Ügyészség, a székhelyükön működő főügyészségek szakmai kollégiumaiban pedig a katonai ügyészségek ügyészei is részt vesznek. A főügyészségen működő szakmai kollégiumoknak tagjai a helyi ügyészségeken szolgálatot teljesítő ügyészek is. A katonai ügyészséget vezető ügyész tanácskozási joggal részt vehet az illetékességi területén működő főügyészségek szakmai kollégiumainak ülésein.”

"(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott jogkört a budapesti székhelyű fellebbviteli főügyészség esetében a fellebbviteli főügyész a fellebbviteli vezető ügyésszel, a katonai ügyészség székhelyén működő főügyészség esetében pedig a főügyész a katonai ügyészséget vezető ügyésszel egyetértésben gyakorolja.”

"d) a fellebbviteli főügyész a vezetése alatt álló fellebbviteli főügyészség ügyészei felett, a fellebbviteli vezető ügyész pedig a Katonai Fellebbviteli Ügyészség ügyészei felett;”

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXX. törvény 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fellebbviteli főügyészségeket az ítélőtáblákkal, a Katonai Fellebbviteli Ügyészséget pedig a Fővárosi Ítélőtáblával azonos székhellyel kell felállítani. A fellebbviteli főügyészségek és a Katonai Fellebbviteli Ügyészség az ítélőtáblákkal azonos időpontban kezdik meg működésüket.”

(1) Az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény (a továbbiakban: Ítv.) 164. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény 2. §-ának a Pp. 2. §-ának (3) bekezdését megállapító része, továbbá 3. §-a, 5-6. §-a, a 7. §-a - a Pp. 23. § (1) bekezdésének i) pontját megállapító része kivételével - , 11. §-a, 13. §-a, 35. §-ának (2) bekezdése, 37. §-a, 38. §-ának (2) bekezdése, 53. §-a, 55. §-ának a Pp. 249. §-a (2) bekezdését megállapító része és 170. §-ának (2) bekezdése 2003. július 1. napján lép hatályba.”

"(4) E törvény hatálybalépésétől 2003. június 30-ig a Btk. 85/A. és 87/C. §-ában a "(Be. XXV. fejezet)” szövegrészen az e törvény 113. §-ával az 1973. évi I. törvénybe iktatott XVII/B. fejezet szerinti eljárást kell érteni.”

b) 8. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 9. §-a (1) bekezdésnek b) pontjában, 13. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdésében a "Fellebbviteli Főügyészségen" szövegrész helyébe a "fellebbviteli főügyészségen",

c) 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 14/A. §-ának (3) bekezdésében, 24. §-ának (3) bekezdésében, 46/H. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, (2) bekezdésének d) pontjában a "Fellebbviteli Főügyészség” szövegrész helyébe a "fellebbviteli főügyészség”

(5) Az Üsztv. módosításáról szóló 1997. évi LXXI. törvény 66. §-ának (1)-(2) bekezdésében a "Fellebbviteli Főügyészség” szövegrész helyébe a "fellebbviteli főügyészség”, illetve a "Fellebbviteli Főügyészségen” szövegrész helyébe a "fellebbviteli főügyészségen” szövegrész lép.

(6) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt módosító 2001. évi CV. törvény 20. §-ának (3) és (6) bekezdésében meghatározott időpont 2003. július 1. napjára változik.

b) 1. §-a, 141. §-ának (3) bekezdése, 149. §-a, 162. §-ának (2) bekezdése, 163. §-ának (2) bekezdése, 171. §-ának (1) és (2) bekezdése e törvény hatályba lépésével egyidejűleg,

Az ítélőtáblák felállítását az Alkotmány és a bírósági reformot megvalósító 1997. évi törvények rendelték el. Az ítélőtáblák felállításával egyidejűleg - új ügyészi szervezeti szintként - fellebbviteli főügyészségek és Katonai Fellebbviteli Ügyészség létesítéséről is rendelkeztek az akkor elfogadott törvények.

Az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 1997. évi LXIX. törvény értelmében 1999. január 1. napjától a Fővárosban, Szegeden és Pécsett kezdte volna meg ítélőtábla működését, míg legkésőbb 2003. január 1. napjáig felállításra került volna a Győri és a Debreceni Ítélőtábla.

Az ítélőtáblák felállításához szükséges lépéseket az igazságügyi vezetés megtette, a szükséges személyzeti döntések részben megszülettek, részben előkészítés alatt álltak; a tárgyi feltételek a három ítélőtábla 1999. január 1-jei indulásához adottak voltak.

Az Országgyűlés 1998. decemberében az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXI. törvény elfogadásával az ítélőtáblák felállításának elhalasztásáról döntött és hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXIX. törvényt. Ezzel egyidejűleg elfogadta az Országgyűlés a 80/1998. (XII. 16.) OGY határozatot, amely előírta a Kormány számára, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfőbb Ügyész bevonásával vizsgálja meg, hogy az ítélőtáblák és a fellebbviteli főügyészségek felállításának személyi és tárgyi feltételei milyen határidővel és milyen módon biztosíthatók. A határozat arról is rendelkezett, hogy a felülvizsgálat terjedjen ki az eljárásjogok jogorvoslati rendszerére is.

Ezeknek a feladatoknak tett eleget az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény (Ítv.), amely alapján 2003-tól egyetlen ítélőtábla kezdte volna meg működését Budapest székhelyen és országos illetékességgel.

Az Alkotmánybíróság 49/2001. (XI. 22.) AB határozatában megfogalmazott, ítélőtáblákkal kapcsolatos döntése új helyzetet teremtett. Az Alkotmánybíróság az Ítv. kapcsán kimondta, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy az Ítv.-ben nem írta elő több ítélőtábla létrehozását a bírósági szervezeten belül.

Az Alkotmány 45. §-ának (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban "ítélőtáblák” működnek, így egyértelmű, hogy az alkotmányozó hatalom az igazságszolgáltatás intézményrendszerén belül egynél több ítélőtábla létrehozását és működését írta elő. Az Alkotmány módosításhoz fűződő indoklásból kitűnően a módosítás a négyszintű bírósági rendszer kialakítása érdekében rendelkezett az ítélőtáblák létrehozásáról. A szervezeti reform egyrészt arra irányult, hogy a jogorvoslati funkciót ellátó ítélőtáblák felállításával célszerűbb munkamegosztás váljon lehetővé a helyi és a megyei bíróságok között, másrészt az ítélőtáblák révén csökkenjen a Legfelsőbb Bíróság munkaterhe, hogy ez a fórum maradéktalanul elláthassa jogegységesítő feladatát.

Európai Bizottság 2000. november 8-án nyilvánosságra hozott, az ország Európai Uniós felkészülését bemutató Éves Jelentése részletesen foglalkozott az igazságszolgáltatás témájával. A jelentés 14. pontja külön kiemelte - az eddig megtett erőfeszítések elismerése mellett -, hogy problémaként jelentkezik a Legfelsőbb Bíróság helyzete, mivel az ott felhalmozódott ügyhátralék és ennek következményei akadályozzák a bírói gyakorlat egységesítését és a következetes joggyakorlat fejlesztését. A tavalyi évről készült országjelentés szintén leszögezte, hogy tovább növekedett az előző évhez képest a Legfelsőbb Bíróságra érkező ügyek száma, azonban kiemelte, hogy a felálló ítélőtábla meg fogja könnyíteni és gyorsítani a Legfelsőbb Bíróság ügyintézését.

Jelen törvényjavaslat célja, hogy az Alkotmánybíróság határozatának eleget téve megszüntesse a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet és megteremtse annak jogi keretét, hogy egy időpontban három ítélőtábla megkezdhesse működését.

A törvényjavaslat kisebb részben polgári, nagyobb részben büntetőeljárási jogszabály módosításokat is tartalmaz. A büntetőeljárási jogszabályok módosításával kapcsolatban a kiindulópont az, hogy a büntetőeljárásról szóló, a 2002. évi I. törvénnyel (Be.nov.) módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) mindaddig nem léphet hatályba, ameddig a négyszintű igazságszolgáltatási szervezet-rendszer nem valósul meg. A Be. - amelyet az eredeti szövegéhez képest jelentős terjedelemben és több ponton koncepcionálisan módosított a Be.nov. - mind az eredeti szövegében, mind a Be.nov.-val módosított szövegében feltételezi a négyszintű igazságszolgáltatási szervezetet; az ítélőtáblák és a hozzájuk kapcsolódó fellebbviteli ügyészi szervek hiányában a törvény nem alkalmazható. Ezen a tényen nem változtat az sem, hogy a Be.nov. - a Be. eredeti rendelkezéseivel ellentétben - nem vezette be a kétfokú rendes jogorvoslatot. A Be. eredetileg 2000. január 1. napján lépett volna hatályba.

A Be. az igazságszolgáltatási reform első lépcsőjét követően került megalkotásra, így természetesen adottnak vette a módosított Alkotmány és az új Bsz. ítélőtáblákra vonatkozó rendelkezéseit.

Az Országgyűlés ítélőtáblákkal kapcsolatos döntései miatt azonban az új Be. is módosításra szorult, és az 1999. évi CX. törvény alapján az Országos Ítélőtábla felállásával egyidejűleg 2003. január 1. napjától lépett volna hatályba.

Az 1999. évi CX. törvénnyel egyidejűleg elfogadott 102/1999. (XII. 18. ) OGY határozat alapján az Igazságügyi Minisztérium kidolgozta és a Kormány elé terjesztette a Be.nov. tervezetét. A törvényjavaslatot - amelyet kisebb módosításokkal az Országgyűlés 2001. december 18-án fogadott el - átfogalmazta a Be.-nek az ítélőtáblákra vonatkozó rendelkezéseit.

A Be.nov. törvényjavaslatának Országgyűléshez történő benyújtását követően, de még a törvényjavaslat elfogadása előtt állapította meg az Alkotmánybíróság a 49/2001. (XI. 22.) AB határozatában azt, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő.

Jelen Javaslatnak nem célja a Be. - Be.nov.-t követő - ismételt felülvizsgálata, így abban a kérdésben történő ismételt törvényhozói állásfoglalás kérése sem, hogy a büntetőeljárásban szükséges-e a kétfokú rendes jogorvoslatnak akár a Be. eredeti rendelkezései szerinti, akár ahhoz képest módosított bevezetése, avagy sem. A Javaslat adottnak veszi, hogy a Be. - a Be.nov.-val történt módosítás folytán - nem vezeti be a kétfokú rendes jogorvoslati rendszert a büntető ügyszakban. Ennek ellenére azonban több ponton szükséges a Be. szövegének módosítása abból fakadóan, hogy a Javaslat nem egy országos illetékességű, hanem három, területi illetékességi alapon szervezett ítélőtábla felállítását rendeli el.

A bírósági szervezet részeként 2003. január 1. napjától meghatározott illetékességi területtel a Fővárosban, Szegeden és Pécsett ítélőtáblák létesülnek, melyek azonban tényleges működésüket 2003. július 1. napján kezdik meg.

A jogbiztonság és az alkotmányos követelmények indokolják, hogy a törvény kimondja, az igazságszolgáltatási rendszer részét képező ítélőtáblák 2003. január 1-jétől létrejönnek, azonban az ítélőtáblák felállítására, és az eljárásjogi törvényekre történő felkészülés érdekében a tényleges működés csak fél évvel később indul meg.

Az ítélőtáblák székhelyének meghatározása során számos körülményt kellett a Javaslatnak mérlegelnie. Ezen szempontok között szerepelnek többek között a bíróságok ügyforgalmi adatai, illetve Magyarország földrajzi adottságai. A Javaslat emellett figyelembe veszi az ítélőtáblák illetékességi területéhez tartozó bíróságok bírói létszámát és munkaterhét abból a szempontból, hogy a bírói utánpótlás megfelelően biztosítható-e, így az ítélőtábla székhelyén működő jogi egyetemi képzés is befolyásoló tényező.

A tárgyi feltételek körében értékelni kellett az ítélőtábla elhelyezésére szolgáló épületek megfelelőségét, átalakításának költség- és időigényességét.

Annak ténye, hogy a Fővárosban fel kell állítani egy ítélőtáblát nem kétséges, a két vidéki város mellett pedig elsősorban az szól, hogy - mivel az első három ítélőtábla az 1997-es törvény szerint is ezeken a székhelyeken kezdte volna meg működését - a felállítás feltételei könnyebben megteremthetők.

A felállítás dátumának 2003. július 1.-re történő halasztását az indokolja, hogy az egy helyett három, azonos időpontban felálló tábla mindegyikénél biztosíthatók legyenek a szükséges személyi és tárgyi feltételek.

Pécs, mint székhely mellett szól a megfelelő épület, a bírói létszám biztosíthatósága, a jogi egyetem, mint háttér, illetve az, hogy az ítélőtáblát célszerű úgy elhelyezni, hogy az egy régiót képezzen; a délkeleti országrészben felállítandó Szegedi Ítélőtábla mellett gyakorlatilag ugyanezek az érvek szólnak. Fontos szempont az is, hogy ezeken a székhelyeken 1950 végéig ítélőtáblák, illetve felsőbíróságok működtek.

Az ítélőtáblák felállításával egy olyan új jogintézmény kezdi meg működését, mely ugyan nem idegen a magyar jogi kultúrától, azonban az elmúlt évtizedekben gyakorlati tapasztalata nem volt. Meg kell tehát teremteni annak a törvényi lehetőségét, hogy az új eljárásjogi jogszabályok és a működés gyakorlati tapasztalatai alapján a jövőben további, regionális alapon szervezett ítélőtáblák kezdhessék meg működésüket. A jogbiztonság érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy a törvényalkotónak 2005. december 31-ig kell a további ítélőtáblák székhelyéről és illetékességi területéről döntést hoznia.

A Be. jelenlegi, a Be.nov.-val megállapított 20. §-a az eljáró bíróság kijelöléséről rendelkezik. A szöveg az 1999. évi CX. törvény rendelkezését alapul véve egy ítélőtábla létével számol, és a bíróság kijelölésének szabályait ennek megfelelően állapítja meg. A Javaslat szerint három területi illetékességi alapon szervezett ítélőtábla lesz, ezért a Be. e rendelkezését szükséges ennek megfelelően módosítani.

Hasonló indokok miatt szükséges módosítani a Be.-nek a Be.nov.-val megállapított 22. §-át is, amely a bíróság kizárásáról rendelkezik. A Be.nov. szerinti szöveg egy ítélőtábla működését feltételezi, ennek megfelelően a bíróság kizárása alól kivételt teremt akkor, ha a kizárási ok az ítélőtábla elnökével vagy elnökhelyettesével szemben merült fel. Ez a rendelkezés több ítélőtábla működése esetén nem indokolt, mert ha valamely ítélőtábla elnökével vagy elnökhelyettesével szemben felmerült kizárási ok folytán e bíróság nem járhat el, a másik két ítélőtábla valamelyike eljárhat.

Az előbbi rendelkezés módosításával összefüggésben szükséges kiegészíteni a Be. 24. §-ának (6) bekezdését is, amely a 22. §-ban szabályozott esetben az eljáró bíróság kijelölésének szabályairól rendelkezik. Az előzőekből következően rendelkezni kell arról, hogy amennyiben a kizárási ok az ítélőtáblára vonatkozik, a kizárásról a Legfelsőbb Bíróság határoz.

A Be. 31. §-a szabályozza az ügyész kizárásának rendjét a büntetőeljárásból. Tekintettel arra, hogy több fellebbviteli főügyészség kezdi meg a működését, valamelyik vezetővel szemben felmerült kizárási ok még lehetővé teszi a másik két fellebbviteli főügyészség eljárását, így a Legfőbb Ügyészség mellől, a kivételek közül ki kell emelni a fellebbviteli főügyészséget.

A Be. Be.nov.-val módosított 471. §-ának (2) bekezdése szerint a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben másodfokon az ítélőtábla katonai tanácsa jár el. Az új Be. e rendelkezése összhangban van a Bsz. 1999. évi CX. törvénnyel megállapított 23. §-ának (2) bekezdésével, amely szerint a kijelölt megyei bíróságokon működő katonai tanácsok által első fokon elbírált ügyekben az ítélőtábla katonai tanácsa jár el. A Javaslat a Bsz. e rendelkezését módosítani javasolja, és a katonai tanácsot csak a Fővárosi Ítélőtáblán rendeli létrehozni. Ezzel összefüggésben azonban a Be. 472. §-ának (2) bekezdését is indokolt kiegészíteni, és a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblát kijelölni ezen ügyek elbírálására.

A Javaslat szerint a Fővárosi, a Szegedi és Pécsi Ítélőtábla 2003. július 1. napján kezdi meg a működését. Minthogy a Be. mindaddig nem léphet hatályba, amíg a négyszintű igazságszolgáltatási szervezet-rendszer nem kezdi meg a működését, a Be. hatályba léptetése 2003. január 1. napján nem lehetséges. A Javaslat ezért mind az 1998-ban elfogadott Be. hatályba lépési időpontját - amelyet az 1999. évi CX. törvénnyel egyszer már módosított -, mind a Be.nov. hatályba lépési időpontját az ítélőtáblák működésének kezdési időpontjára, 2003. július 1. napjára módosítja.

A Btk.-t az 1998. évi LXXXVII. törvény 53. §-a kiegészítette a 227/A. § szerinti jogosulatlan titkos információgyűjtés bűncselekményének törvényi tényállásával. E törvényi tényállás szövegében az új Be. rendelkezéseire figyelemmel - amely a büntetőeljárás megindítását követően a különleges eszközök és módszerek eljárási szabályait a IX. Fejezet V. Címében tartalmazza -, az "illetőleg a büntetőeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést” szövegrész is szerepel, azonban ez a szövegrész az 1999. évi CX. törvény 171. §-ának (2) bekezdésével történt módosítás folytán az 1998. évi LXXXVII. törvény 93. §-ának (5) bekezdése alapján 2003. január 1-jén lép hatályba.

Mivel a Javaslat szerint a Be. nem 2003. január 1. napján, hanem július 1. napján lép hatályba, így a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés új Be. szerinti szabályai csak ezen időponttól lesznek alkalmazhatók, ezért az 1998. évi LXXXVII. törvénynek a fenti tényállás-részt hatályba léptető rendelkezését is módosítani szükséges.

A Javaslatnak az ítélőtáblák felállítási időpontjával kapcsolatos rendelkezéseihez igazodóan szükséges a Be.nov. hatálybalépéséről rendelkező 308. §-a (1) bekezdése felvezető szövegének a módosítása is.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2002. évi I. törvény (Be.nov.) felhatalmazást adott a Kormánynak, az igazságügy-miniszternek és az érintett minisztereknek, hogy a törvény kihirdetésétől számított hat hónapon belül, azaz 2002. július 1-ig, a Be. felhatalmazásán alapuló új rendeleteket kiadják. Tekintettel arra, hogy a Be. 2003. január 1. helyett 2003. július 1. napján lép hatályba, ezért indokolt - a széles körű egyeztetésre tekintettel - a hathónapos határidő három hónappal történő meghosszabbítása. Az új, illetőleg a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendeletek szövegét a Magyar Közlönyben 2002. szeptember 30-ig kell közzétenni, annak érdekében, hogy a jogalkalmazók a Be. hatálybalépéséig megismerhessék azokat.

A törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 23. §-át módosítva úgy rendelkezik, hogy az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető és polgári kollégiumok működnek. Kivételt képez az általános szabály alól a Fővárosi Ítélőtábla, ahol az előző két kollégium mellett önálló közigazgatási kollégium is működhet. A szabályozás indoka, hogy az eljárásjogi jogszabályok és az ügyforgalmi adatok alapján közigazgatási ügyszakban várhatóan csak kevés fellebbezett ügy érkezik az ítélőtáblára és ezen ügyek döntő többsége is a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területéről fog erre a fórumra érkezni.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 1999. január 1.-től hatályos rendelkezései alapján a megyei bíróság hatáskörébe tartozó közigazgatási perek esetében a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek főszabály szerint nincs helye, kivéve, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet országos illetékességű közigazgatási szerv hozott, és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja. Tekintettel arra, hogy az országos hatáskörű közigazgatási szervek székhelye általában Budapesten van, ezért indokolt, hogy a közigazgatási ügyekben kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Ítélőtábla járjon el.

Hasonló a helyzet a katonai büntető ügyek esetében is, melyek száma csupán egy fellebbviteli tanács felállítását indokolja. A Bsz. 23. §-ának módosításával összhangban a törvényjavaslat 2. §-a is - az új Be. 471. §-ának (2) bekezdését módosítva - arról rendelkezik, hogy katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el.

Az 5. § (2) bekezdése a Bsz. 89. §-ának (4) bekezdését módosítva kimondja, hogy az ítélőtábla kollégiumának nem csak az ítélőtábla bírái, hanem az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumának vezetői is tagjai. A módosítást az ítélőtáblák számának változása indokolja, tartalmilag új rendelkezések nem kerülnek bevezetésre.

A törvényjavaslat a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.), az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.), valamint a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXX. törvény szükséges pontosítását végzi el tekintettel arra, hogy az Országos Ítélőtábla, valamint a Fellebbviteli Főügyészség helyett az 1. §-ban meghatározott időponttól több ítélőtábla, illetve főügyészség kezdi meg működését.

A Javaslat 8. §-a - a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXX. törvény 8. §-ának (2) bekezdését módosítva - kimondja, hogy a fellebbviteli főügyészségeket az ítélőtáblákkal, a Katonai Fellebbviteli Ügyészséget pedig a Fővárosi Ítélőtáblával azonos székhellyel kell felállítani, visszatérve ezzel az 1997-es törvények koncepciójához.

Az 1999. évi CX. törvény 164. §-a felsorolta azokat a Pp.-beli rendelkezéseket, amelyek léte az ítélőtábla működéséhez kapcsolódik és úgy rendelkezett, hogy ezek ugyancsak 2003. január 1. napján lépjenek hatályba. Miután jelen Javaslat 1. §-a az ítélőtáblák felállításának időpontját 2003. július 1. napjában állapítja meg, értelemszerű, hogy a Pp. kapcsolódó rendelkezései is ekkor lépjenek hatályba. A 164. § (1) bekezdését módosító rendelkezés nemcsak a időpont tekintetében, hanem azért is változik, mivel az 1999. évi CX. törvénynek a felsorolásban említett 46. §-át időközben hatályon kívül helyezte a felülvizsgálati eljárást újraszabályozó 2001. évi CV. törvény 21. §-a.

Az 1999. évi CX. törvény nagy terjedelemben módosította és kiegészítette a büntetőeljárásról szóló hatályos 1973. évi I. törvényt. Így annak ellenére az 1973. évi I. törvénybe iktatta az új eljárási kódex által bevezetni szándékozott tárgyalásról lemondás elnevezésű külön eljárást, hogy az új kódex egészének hatályba lépését elhalasztotta. A tárgyalásról lemondás lényege, hogy a bírósági tárgyaláshoz való jogáról lemondó vádlott esetében a büntetési tétel felső határa meghatározott mértékben csökken, e meghatározott mértékeket a Btk. 85/A. §-a és 87/C. §-a állapítja meg.

A Btk. e két rendelkezését az 1998. évi XIX. törvény 607. §-a állapította meg, és ezek az eredeti elképzelés szerint az új törvénnyel egyidőben, 2000. január 1. napján léptek volna hatályba. Az 1999. évi CX. törvény azonban azzal összhangban, hogy a tárgyalásról lemondás jogintézményét 2000. március 1-jén az 1973. évi I. törvénybe iktatta, a 163. §-ának (1) bekezdésében rendelkezett az 1998. évi XIX. törvény 607. §-ában foglalt két Btk.-t kiegészítő rendelkezés hatályba léptetéséről is.

Az 1999. évi CX. törvény 166. §-ának (4) bekezdése egy értelmező rendelkezést tartalmaz, mely szerint a Btk. 85/A. §-ának és a 87/C. §-ának szövegében az (új) Be. XXVII. fejezetére történő utalást 2002. december 31-ig az 1973. évi I. törvénybe iktatott XVII/B. fejezetként kell érteni. Figyelemmel arra, hogy a Be. a Javaslat szerint nem 2003. január 1-jén, hanem július 1-jén lép hatályba, szükséges ezen értelmező rendelkezést akként módosítani, hogy az 1973. évi I. törvény XVII/B. fejezetére utaló értelmező rendelkezés az új kódex hatályba lépéséig alkalmazandó.

A Javaslat a megfelelő felkészülés biztosítása érdekében a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba az új Be.-t módosító rendelkezések kivételével, melyek hatálybalépésének dátuma természetesen az új Be. hatálybalépésével egyezően 2003. július 1.

Az 1999. évi CX. törvény 13. §-ával megállapított Pp. 73/A. § a) pontja szövegét módosította a már említett 2001. évi CV. törvény 20. §-a. Az eredeti 13. §-sal együtt lépett volna hatályba ez a pontosítás is, a 20. § (3) bekezdése szerint.

A Pp. 273. §-a a felülvizsgálati eljárásban 60 napos, illetve hat hónapos ügyintézési határidőket ír elő a Legfelsőbb Bíróság számára, melyeket szintén a 2001. évi CV. törvény 20. §-ának (6) bekezdése alapján 2003. január 1. napjától kell alkalmazni. Az ítélőtáblák felállítási időpontjának megváltozására tekintettel a 2001. évi CV. törvény 20. §-ának (3) és (6) bekezdésében a módosított szöveg hatálybalépésére megjelölt időpontot is meg kell változtatni.

Az 1999. évi CX. törvény 1. §-a rendelkezett az Országos Ítélőtábla, míg 149. §-a a Fellebbviteli Főügyészség, illetve Katonai Fellebbviteli Ügyészség felállításáról; 141. §-ának (3) bekezdése, 162. §-ának (2) bekezdése és 163. §-ának (2) bekezdése pedig az Országos Ítélőtáblával kapcsolatban tartalmazott rendelkezéseket. Figyelemmel arra, hogy jelen Javaslat ezen bírói fórum helyett három ítélőtábla és több fellebbviteli ügyészi szerv felállításáról rendelkezik, indokolt a megjelölt szakaszok hatályon kívül helyezése.

Az 1999. évi CX. törvény 171. §-ának (1) bekezdése az 1998. évi XIX. törvény 605. §-ának (1) bekezdését módosítja. A jelen Javaslat a kódexnek az említett törvényhellyel megállapított hatályba lépésének módosítását javasolja, ezért az 1999. évi CX. törvény 171. §-ának (1) bekezdését hatályon kívül kell helyezni. Ugyanez indok miatt szükséges az 1999. évi CX. törvény 171. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése is, minthogy a jelen Javaslat az 1998. évi LXXXVII. törvény 93. §-ának (5) bekezdését módosítja, ezért a korábbi - ugyanerre a törvényhelyre vonatkozó - módosítást hatályon kívül kell helyezni.

Az 1999. évi CX. törvény 171. §-ának (5) bekezdése olyan törvényhelyet módosít, amelyet a 2002. évi I. törvény 308. §-a (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyez (az ügyészségi törvény melléklete). Ezért az 1999. évi CX. törvény e két rendelkezését a Be. jelen Javaslat szerinti hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül kell helyezni.