MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/187.
számú
törvényjavaslat

a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
módosításáról

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 5. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) családi pótlék (6. §)"

A Cst. II. fejezetének címe és 6. §-a helyébe a következõ cím, illetve rendelkezés lép:

6. § A gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt."

(1) A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a vér szerinti, az örökbefogadó szülõ, a szülõvel együtt élõ házastárs (a továbbiakban együtt: szülõ), a nevelõszülõ, a hivatásos nevelõszülõ, a gyám

aa) a még nem tanköteles,

ab) tankötelezettsége megszûnéséig a tanköteles,

ac) középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató és a (2) bekezdésben megjelölt életkorú

saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel;"

(2) A Cst. 7. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki és egyidejûleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre módosul:

"(2) A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék

a) a 20. életévének betöltéséig jár;

b) 2003. január 1-je és 2003. augusztus 31-e közötti idõtartam alatt annak a tanévnek a végéig jár, amely alatt betölti a 21. életévét;

c) 2003. szeptember 1-je és 2004. augusztus 31-e közötti idõtartam alatt annak a tanévnek a végéig jár, amely alatt betölti a 22. életévét;

d) 2004. szeptember 1-jétõl annak a tanévnek a végéig jár, amelynek idõtartama alatt betölti a 23. életévét.

A Cst. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Családi pótlékra jogosult saját jogán

a) a 7. § (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt személy,

b) a nappali oktatás munkarendje szerint a közoktatásban tanulmányokat folytató, a 7. § (2) bekezdésében megjelölt életkorú, nagykorú személy,

ba) akinek mindkét szülõje elhunyt,

bb) akinek a vele egy háztartásban élõ hajadon, nõtlen, elvált vagy házastársától különélõ szülõje elhunyt,

bc) aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésbõl,

bd) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szûnt meg."

A Cst. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"11. § (1) A családi pótlék havi összege

(2) A családi pótlék július hónapra járó összege az (1) bekezdésben megjelölt összeg kétszerese.

(3) A családi pótlékot - függetlenül az igénylés és megszüntetés idõpontjától - teljes hónapra kell megállapítani, folyósítani.

(4) A családi pótlék összegének emelésérõl az Országgyûlés évente legalább egy alkalommal dönt."

A Cst. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"12. § A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vérszerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,

a) aki az igénylõ háztartásában él, és

aa) akire tekintettel a szülõ, a nevelõszülõ, a hivatásos nevelõszülõ, a gyám családi pótlékra jogosult,

ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsõoktatási intézményben elsõ akkreditált felsõfokú iskolai rendszerû szakképzésben, elsõ egyetemi vagy fõiskolai szintû alapképzésben résztvevõ hallgatója és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,

ac) aki a 8. § (3) bekezdése alapján saját jogán jogosult az ellátásra;

b) aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy õt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylõ - a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn."

(1) A Cst. 20. §-a a következõ új b) ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi b) pont jelölése c) pontra változik:

"b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,"

(2) A Cst. 20. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi szövegrész számozása (1) bekezdésre változik:

"(2) Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása során a legkésõbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni."

A Cst. 26. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi szövegrész számozása (1) bekezdésre változik:

"(2) A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ával."

A Cst. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"31. § Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének idõpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-ával, ikergyermekek esetén 300 %-ával."

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2002. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 7-9. §-ai, továbbá 10. §-ának (4) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.

(3) Annak a jogosultnak, akinek e törvény hatálybalépését megelõzõ napon iskoláztatási támogatást folyósítottak, az ellátást - a feltételek fennállása esetén - a hatálybalépést követõen családi pótlékként kell továbbfolyósítani.

(4) Az után a gyermek után, aki 2002. január 1-je és 2002. december 31-e közötti idõtartam alatt töltötte be a 20. életévét és a Cst-ben foglalt feltételeknek egyebekben megfelel, visszamenõleges hatállyal családi pótlékot kell megállapítani. Ezt a rendelkezést értelemszerûen a Cst. 8. §-a (3) bekezdésének b) pontjában megjelölt saját jogon ellátásra jogosult személyre is alkalmazni kell.

(5) Ahol jogszabály nevelési ellátást említ, azon családi pótlékot kell érteni.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Cst.

a) II. Fejezetének "Családi pótlék",. "Iskoláztatási támogatás",. "A nevelési ellátási formák közös szabályai" és a "Tankötelezettséggel összefüggõ rendelkezések" alcímei,

b) 7. §-ának (3) bekezdésében a "továbbá a 9. §," szövegrész,

c) 8. §-ának (1) bekezdése,

d) 9. §-a,

e) 10. §-ának (2) bekezdése és

f) 16-18. §-a

hatályát veszti.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvény 53. §-a hatályát veszti.

(8) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Cst.

a) 10. §-ának (1) bekezdésében, 13. §-ának felvezetõ mondatában, 14. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben, valamint 15. §-ában a "nevelési ellátás" szövegrész helyébe a "családi pótlék",

b) 10. §-ának (3) bekezdésében a "nevelési ellátást" szövegrész helyébe a "családi pótlékot"

szövegrész lép.

(9) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg

a) az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvény 58. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az "51-53. §-a," szövegrész helyébe az "51-52. §-a," szövegrész lép.

b) a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 128. §-ában a "nevelési ellátásra (családi pótlék, iskoláztatási támogatás)" szövegrész helyébe a "családi pótlékra," szövegrész lép.

A statisztikai adatok és a tudományos kutatások eredményei is egyértelmûen alátámasztják azt a tényt, hogy az elmúlt években a gyermekszegénység növekedett és a családok többsége számára a gyermekvállalás ma komoly szegénységi kockázatot jelent.

A családi pótléknak - mint az egyetlen univerzális ellátásnak - az összege azonban 1998. év óta nem emelkedett. Ebbõl következõen az ellátás az elmúlt években jelentõsen veszített az értékébõl, ezért elsõsorban a gyermekes családok többsége érdekében emelni szükséges a családi pótlék összegét. A módosítás erre tesz javaslatot, amikor a családi pótlék havi összegét 2002. szeptmber 1-jétõl a differenciálási szempontok változatlanul hagyása mellett egységesen 20%-kal emeli.

Miközben a tanköteles korú gyermekek után járó, 1999. január elsejétõl bevezetett iskoláztatási támogatással a családi pótlék egységes rendszere is megbomlott, nem igazolódott be az a várakozás sem, hogy ez az intézkedés érdemben képes befolyásolni a tankötelezettség teljesítését. Emiatt a törvény módosításakor egyúttal célszerû visszaállítani az ellátás egységességét is, amely azt jelenti, hogy a jogosulti kör változatlanul hagyása mellett a hatálybalépéskor iskoláztatási támogatásként folyósított ellátás a továbbiakban szintén családi pótlékként - emelt összegben - kerül továbbfolyósításra. Vagyis a Javaslat az alanyi jog megtartásával megszünteti az azonos feltételek mellett járó, azonos összegû családi pótlék és iskoláztatási támogatás közötti megkülönböztetést.

A közoktatási intézményben tanulók esetében a családi pótlékra való jogosultság felsõ korhatára a közoktatási törvényben foglaltakkal összhangban módosul.

A javaslat rendszeressé teszi továbbá az augusztus hónapban folyósítandó egyhavi többlet családi pótlék kifizetést.

A gyermek születése a családok jelentõs részénél anyagi erejüket meghaladó kiadásokat tesz szükségessé. Ennek a folyamatosan növekvõ egyszeri kiadás általi többlettehernek a mérséklését irányozza elõ a módosítás az anyasági támogatásnak az öregségi nyugdíjminimum 150%-áról annak 225%-ára történõ felemelésével.

A kiadások, a családra nehezedõ terhek többszörösére növekednek ikerszülés esetén. (Magyarországon évente hozzávetõlegesen 1300 kettõs-iker és 55 hármas-iker szülés történik. 2000. évben az ikerszülések eredményeként 2727 gyermek született. Négyes-iker vagy ennél magasabb számú ikerszülés nem fordul elõ minden évben.) Ezért igazságos és méltányos, ha az állam az ikergyermekek esetén nagyobb részt vállal át a család anyagi terheibõl azáltal, hogy esetükben az anyasági támogatás gyermekenkénti mértéke az öregségi nyugdíjminimum 300%-a.

Az ikergyermekek neveléséhez biztosít kedvezõbb feltételeket az a további rendelkezés is, amely szerint a gyermekgondozási segélyre való jogosultság kiterjesztésre kerül annak a naptári évnek a végéig, amelyben a gyermekek tankötelessé válnak. Esetükben a gyermekgondozási segély összege is duplájára emelkedik, mert a havi ellátás összege - függetlenül az ikerszülött gyermekek számától - az öregségi nyugdíjminimum 200%-ára, vagyis az eddigi ellátás összegének kétszeresére emelkedik.

A Javaslat e szakaszaiban foglalt rendelkezések célja a családi pótlék egységének helyreállítása, melynek eredményeként az ellátást családi pótlék címén kapják a jogosultak. Egységesen kell szabályozni a jogosult személyek körét (3-4. §-ok), valamint el kell végezni az iskoláztatási támogatás fogalomrendszerének megszûnéséhez kapcsolódó tartalmi és formai korrekciókat. A családi pótlékra való jogosultság felsõ korhatára a tanévhez igazodóan évente egy évvel emelkedik. Így 2004. szeptember 1-jétõl a közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók után a családi pótlékra való jogosultság 23 évre terjed ki.

E szakasz határozza meg a családi pótlék új összegeit, ami - a kerekítési szabályokat figyelembe véve - a korábbi összegek 120 %-a. A Javaslat továbbá arról is rendelkezik, hogy a családi pótlék összegének évente egy alkalommal történõ emelése nem szükségszerûen a költségvetési törvénnyel történhet csak meg.

A Javaslat e szakasza tartalmi változást nem jelent, a módosítás kodifikációs okok és szakmai korrekciók miatt szükséges.

A Javaslatban foglaltak szerint a gyermekgondozási segély ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig jár, és az ikreket nevelõ szülõ részére megállapított gyermekgondozási segély összege pedig megegyezik a mindenkor hatályos öregségi nyugdíjminimum 200%-ával. Itt kerül szabályozásra a szülést követõen járó egyösszegû anyasági támogatás emelése is, amelynek gyermekenkénti összege a nyugdíjminimum 225%-ára, ikergyermekek esetén 300%-ára emelkedik.

A törvénymódosítás 2002. szeptember 1-jén lép hatályba, amely azt jelenti, hogy ettõl az idõponttól a feltételek fennállása esetén a már megállapított iskoláztatási támogatást is családi pótlékként kell továbbfolyósítani. A családi pótlék összegének 20%-os emelésére is 2002. szeptember 1-jétõl kerül sor, az anyasági támogatás emelésére vonatkozó, valamint az ikerszüléssel kapcsolatos intézkedések pedig 2003. január 1-jétõl lépnek hatályba. A Javaslat e szakasza tartalmazza továbbá azon rendelkezések módosításait is, amelyek a családok támogatásáról szóló törvényben, továbbá egyéb jogszabályokban a nevelési ellátás, illetve az iskoláztatási támogatás fogalmának megszüntetése miatt válnak szükségessé.