A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló - módosított - 2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az Országgyûlés a 2002. évi központi költségvetés

állapítja meg."

A Költségvetési Törvény 5. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4)-(9) bekezdés jelölése (5)-(10) bekezdésre változik:

"(4) Az (1) bekezdésben foglalt elõirányzat terhére támogathatók a közalkalmazottak illetményhelyzetének javításával összefüggõ kiadások. A támogatás az államháztartás alrendszereiben a felügyeleti szervet, a 33. § hatálya alá tartozó önszervezõdések esetében a nem állami intézmények fenntartóit, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által finanszírozott körben az egészségügyi szolgáltatót illeti meg, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben meghatározott illetmények, illetve illetményarányosan fizetett egyéb keresetelemek garantált mértékének növekedése alapján. A (8) bekezdésben foglalt rendelkezést e támogatás esetében nem kell alkalmazni. Támogatás illeti meg továbbá az OEP-ral finanszírozási szerzõdést kötött, egészségügyi humánszolgáltatást nem költségvetési szervként végzõ szolgáltatókat, valamint a mûködési engedéllyel rendelkezõ, illetve nyilvános könyvtári jegyzékben szereplõ egyházi gyûjteményeket és a nyilvános magánlevéltárnak minõsülõ egyházi levéltárakat. A támogatás igénylésének részletes szabályait a pénzügyminiszter határozza meg. A felhasználáshoz szükséges elõirányzat-átcsoportosításokra az érintett miniszterekkel egyeztetve a pénzügyminiszter kap felhatalmazást."

A Költségvetési Törvény 14. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy fõre megállapított hallgatói normatíva 2001-ben 70 000 Ft/év, 2002-ben 78 400 Ft/év, a doktori képzésben résztvevõk egy fõre megállapított támogatási normatívája 2001-ben 612 000 Ft/év, 2002-ben 660 000 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülõk normatívája 2001-ben 255 000 Ft/év, 2002-ben 275 000 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendõrtiszti Fõiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 2001-ben 204 000 Ft/fõ/év, 2002-ben 235 000 Ft/fõ/év."

A Költségvetési Törvény 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az egyetemi tanári munkakör garantált illetménye 2001. évben havi 230 000 forint, 2002. évben augusztus 31-ig 245 000 forint. Az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2002. szeptember 1-jétõl 360 000 forint."

A Költségvetési Törvény 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A Kormány által 2001. évben újonnan elvállalásra kerülõ egyedi kezesség együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megállapított kiadási fõösszeg 3%-át. A 2002-ben elvállalásra kerülõ egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában megállapított kiadási fõösszeg 2,5%-át."

A Költségvetési Törvény 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) 2002. évi

állapítja meg."

A Költségvetési Törvény 65. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) 2002. évi

bc) egyenlegét nulla millió forintban

állapítja meg."

A Költségvetési Törvény 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) 2002. évi

állapítja meg."

A Költségvetési Törvény 70. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím 1. jogcímcsoport 13. Célelõirányzatok jogcím 2002. évi kiadási elõirányzata túlteljesülhet - a X. Miniszterelnökség fejezetbõl történõ pénzeszközátadás terhére - az OEP-ral finanszírozási szerzõdést kötött egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatottak és/vagy közszolgáltatást végzõk körében az alkalmazottak esetében béremelés, a vállalkozók esetében támogatás címen."

A Költségvetési Törvény 109. §-ának (1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki:

A Költségvetési Törvény 109. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

1. rendeletben szabályozza a költségvetési viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait,
1. a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport Nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátásban részesülõk egyszeri juttatása elõirányzatát az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezethez átcsoportosítsa."

(1) A Költségvetési Törvény 109. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (2)-(9) bekezdés számozása (3)-(10) bekezdésre változik:

"(2) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy

1. az elõzõ évek elõirányzat-maradványaiból 2002. évben átcsoportosítást hajthasson végre,
1. a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2002. július-augusztus-szeptember hónapokra esedékes összegének megfizetését átvállalja."

(2) A Költségvetési Törvény 109. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter, hogy a XI. Belügyminisztérium fejezet 19. cím 15. alcímbõl (Közoktatási gyermekétkeztetés rászorultsági alapú támogatása) nyújtandó támogatás igénylési feltételeit, az egyes intézményfenntartók számára jutó támogatás meghatározásának módját, a támogatással történõ elszámolás részletes szabályait - a belügyminiszter, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a gyermek-ifjúsági és sportminiszter, valamint a pénzügyminiszter véleményének kikérésével - 2002. július 15-éig közleményben határozza meg, és a közlemény alapján gondoskodjon a szükséges felmérés Államháztartási Hivatalon keresztül történõ elvégzésérõl, az intézményfenntartók számára járó támogatási összeg meghatározásáról."

A Költségvetési Törvény 119. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"119. § (1) 2002. július hónapban 19 000 forint egyszeri juttatásban részesül minden olyan személy, aki 2002. július hónapban

1. öregségi nyugdíjban (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat és az elõnyugdíjat),
1. rokkantsági nyugdíjban,
1. baleseti rokkantsági nyugdíjban,
1. özvegyi vagy szülõi nyugdíjban,
1. árvaellátásban,
1. baleseti hozzátartozói nyugellátásokban,
1. mezõgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékban,
1. mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékában,
1. átmeneti járadékban,
1. rendszeres szociális járadékban,
1. egészségkárosodási járadékban,
1. vakok személyi járadékában,
1. rokkantsági járadékban,
1. központi szociális segélyben,
1. házastársi pótlékban,
1. házastárs után járó jövedelempótlékban,
1. nemzeti helytállásért elnevezésû pótlékban,
1. nemzeti gondozási díjban,
1. hadirokkant-járadékban,
1. hadiözvegyi járadékban,
1. hadiárva-járadékban,
1. hadigondozott családtag járadékában

(2) Az egyszeri juttatás személyenként egy jogcímen jár.

(3) Az intézkedés végrehajtásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg."

(1) A Költségvetési Törvény 1. számú mellékletének 2002. évi adatai a következõk szerint változnak:

1. A XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésû elõirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 1. Felsõoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai központi elõirányzata jogcím-csoport támogatási elõirányzata 2 166,1 millió forintra, 1. Mûködési költségvetés elõirányzat-csoport kiegészül a 4. Ellátottak pénzbeli juttatásai kiemelt elõirányzattal, melynek kiadási elõirányzata 850,0 millió forintra, 5. Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások kiemelt elõirányzat kiadási elõirányzata 1 316,1 millió forintra, az 1-11. cím összesen kiadási elõirányzata 307 145,7 millió forintra, támogatási elõirányzata 186 404,5 millió forintra, a XX. fejezet összesen kiadási elõirányzata 307 145,7 millió forintra, támogatási elõirányzata 186 404,5 millió forintra változik.
1. A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. Egyéb költségvetési kiadások cím kiegészül a 2. Mûsorszolgáltatási Alap támogatása alcímmel, melynek kiadási elõirányzata 3 700,0 millió forintra, 19. Vállalkozások költségvetési befizetései cím, 1. Társasági adó alcím bevételi elõirányzata 343 000,0 millió forintra, 2. Pénzintézetek társasági adója alcím bevételi elõirányzata 34 400,0 millió forintra, 4. Vám és importbefizetések alcím bevételi elõirányzata 120 000,0 millió forintra, 5. Játékadó-bevétel alcím bevételi elõirányzata 39 972,0 millió forintra, 20. Fogyasztáshoz kapcsolt adók cím, 1. Általános forgalmi adó alcím bevételi elõirányzata 1 357 000,0 millió forintra, 2. Fogyasztási és jövedéki adó alcím bevételi elõirányzata 581 900,0 millió forintra, 21. Lakosság költségvetési befizetései cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím bevételi elõirányzata 920 042,2 millió forintra, 25. Családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítések cím, 1. Családi támogatások alcím, 1. Családi pótlék és iskoláztatási támogatás jogcím-csoport kiadási elõirányzata 153 000,0 millió forintra, 2. Jövedelempótló és jövedelemkiegészítõ szociális támogatások alcím kiegészül a 3. Nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátásban részesülõk egyszeri támogatása jogcím-csoporttal, melynek kiadási elõirányzata 6 300,0 millió forintra, 26. Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz cím, 1. Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása alcím, 2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport kiadási elõirányzata 185 174,6 millió forintra, 2. Egészségbiztosítási Alap támogatása alcím kiadási elõirányzata 69 665,0 millió forintra, a XXII. fejezet összesen kiadási elõirányzata 1 043 727,3 millió forintra, bevételi elõirányzata 3 748 011,7 millió forintra változik.

(2) A Költségvetési Törvény 20. számú mellékletének 2002. évi adatai a következõk szerint változnak:

(3) A Költségvetési Törvény 21. számú mellékletének 2002. évi adatai a következõk szerint változnak:

(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/B. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) A Kjt. 79/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

(3) A Kjt. a következõ új 79/D. §-sal egészül ki, ezzel egyidejûleg az elõzõ bekezdéssel megállapított 79/D. § számozása 79/E. §-ra változik:

(4) A Kjt. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.

(5) A Kjt. 2. számú melléklettel egészül ki e törvény 2. számú melléklete szerint.

(1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyûlés elé terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási fõösszege együttes összegének 5 százalékával tér el."

(2) Az Áht. 50. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

b) a közigazgatási államtitkárok,

c) az országos hatáskörû szervek vezetõi,

d) az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság fõigazgatója,

e) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatója,

f) a jegyzõ, fõjegyzõ, körjegyzõ, megyei fõjegyzõ

(1) Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. törvény) 1. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:

(2) A Priv. törvény 14. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

3) A Priv. törvény 19/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

(4) A Priv. törvény melléklete helyébe e törvény 3. számú melléklete lép.

(1) A személyi jövedelemadóról szóló - módosított - 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 33. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely egyenlõ

(2) Az Szja. tv. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

a) egy eltartott esetén 3000 forint,

b) kettõ eltartott esetén 4000 forint,

(3) Az Szja. tv. 47. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(1) A termõföldrõl szóló - módosított - 1994. évi LV . törvény (a továbbiakban: Tft.) 3. §-ának l)-n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

m) helyben lakó:

(2) A Tft. 5. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés jelölése (3)-(6) bekezdésre változik:

(3) A Tft. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

b) a helyben lakó szomszédot;

c) a helyben lakót;

a) a családi gazdálkodó;

(4) A Tft. a következõ 12/A. §-sal egészül ki:

(5) A Tft. 13. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(6) A Tft. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

b) a helyben lakó szomszédot;

c) a helyben lakót.

a) a családi gazdálkodó;

c) jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet.

(7) A Tft. a 24. §-t követõen a következõ alcímmel és 24/A. §-sal egészül ki:

(8) A Tft. 25/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(9) A Tft. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló a 2001. évi XCIII. és a 2001. évi CII. törvénnyel módosított 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) Az MNB törvény 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(3) Az MNB törvény a következõ 52/A-52/D. §-sal egészül ki:

c) a pénzügyminiszter képviselõje,

(1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló - módosított - 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 24. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) A Jöt. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(3) A Jöt. 54/A. §-a (2) bekezdésének 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/(2) E törvény alkalmazásában/

(4) A Jöt. 54/C. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(5) A Jöt. 54/E. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

b) egyéb köztartozása sem áll fenn,

(6) A Jöt. 54/E. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(7) A Jöt. 54/F. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(8) A Jöt. 54/F. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(9) A Jöt. 54/G. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(10) A Jöt. 54/G. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(11) A Jöt. 54/H. §-a elõtti cím és a § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ cím és rendelkezés lép:

"A bor értékesítése, szállítása, adóügyi jelzések alkalmazása

(12) A Jöt. 69. §-ának (15) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(13) A Jöt. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(14) A Jöt. 71. §-ának (9)-(10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(15) A Jöt. 72. §-a (13) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

(16) A Jöt. 72. §-ának (18) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(17) A Jöt. 72. §-a a következõ (20) bekezdéssel egészül ki:

(18) A Jöt. 75. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(19) A Jöt. 76. §-a (2) bekezdésének c) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(20) A Jöt. 77. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

b) a hivatalos zár esetében darabonként 600 forinttal

(21) A Jöt. 89. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

A családok támogatásról szóló - módosított - 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre módosul:

(1) A közbeszerzésekrõl szóló - módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. §-a a következõ h)-i) ponttal egészül ki:

"h) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság;

(2) A Kbt. 10. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

(2) Az MFB tv. a következõ 8/A. §-sal egészül ki:

(3) Az MFB tv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(4) Az MFB tv.14. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az igazgatóság tagjainak száma 3-9 fõ.

(5) Az MFB tv. 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

(6) Az MFB tv. 16. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A felügyelõ bizottság tagjainak száma 3-7 fõ.

(7) A MFB tv. a következõ 16/A. §-sal egészül ki:

(8) Az MFB tv. 18/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

(1) A Polgári Törvénykönyvrõl szóló - módosított - 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 145. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) A Ptk. 452. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(1) Ez a törvény a (2)-(9) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

(2) Az e törvény 15. §-ával megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései 2002. szeptember 1-jén lépnek hatályba.

(3) Az e törvény 18. §-ával megállapított, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezései 2002. január 1-jével lépnek hatályba.

(4) Az e törvény 21. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 31. §-ának (2) bekezdése, a (3) bekezdéssel megállapított 54/A. §-a (2) bekezdésének 4. pontja, a (4) bekezdéssel megállapított 54/C. §-ának (8) bekezdése, a (12) bekezdéssel megállapított 69. §-ának (15) bekezdése, a (14) bekezdéssel megállapított 71. §-ának (9)-(10) bekezdése, a (18) bekezdéssel megállapított 75. §-ának (2)-(3) bekezdése 2002. augusztus 1-jén lép hatályba.

(5) Az e törvény 21. §-ának (5) bekezdésével megállapított, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 54/E. §-ának (3) bekezdése, a (6) bekezdéssel megállapított 54/E. §-a (4) bekezdésének e) pontja, a (7) bekezdésével megállapított 54/F. §-ának (4)-(5) bekezdése, a (8) bekezdéssel megállapított 54/F. §-ának (8) bekezdése, a (9) bekezdéssel megállapított 54/G. §-ának (7) bekezdése, a (10) bekezdéssel megállapított 54/G. § -ának (10) bekezdése, a (11) bekezdéssel megállapított 54/H. §-a elõtti cím és az 54/H. §-ának (1) bekezdése 2002. december 1-jén lép hatályba.

(6) Az e törvény 21. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 24. §-ának (7) bekezdése, a (11) bekezdésével megállapított 54/H. §-ának (2) bekezdése, a (13) bekezdésével megállapított 71. §-ának (1) bekezdése, a (15) bekezdésével megállapított 72. §-a (13) bekezdésének elsõ mondata, a (16) bekezdésével megállapított 72. §-ának (18) bekezdése, a (17) bekezdésével megállapított 72. §-ának (20) bekezdése, a (19) bekezdésével megállapított 76. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (20) bekezdésével megállapított 77. §-ának (1) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.

(7) Az e törvény 19. §-ával megállapított, a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény rendelkezései az e törvény kihirdetését követõ 45. napon lépnek hatályba azzal, hogy a földhivatalhoz benyújtott kérelmeket a benyújtás idõpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni.

(8) Az e törvény 22.§-ával megállapított, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény rendelkezései 2002. július 1-jével lépnek hatályba.

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:

1. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 15. §-a elõtti cím, valamint 20. §-ának a) pontja,
1. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 41. §-ának (2) bekezdése,
1. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 45. §-ának (1) és (4) bekezdése,
1. a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 13. §-ának (5) bekezdése és az annak szövegét megállapító 2001. évi CXVII. törvény 6. §-ának (2) bekezdése.

• A fizetési fokozatok, valamint a hozzá tartozó arányszámok a határozatlan idõre kinevezettekre vonatkoznak."

A tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel mûködõ társaságok - az állami tulajdon arányának és az állami tagsági (részvényesi) jogokat gyakorló miniszter, illetõleg szerv megjelölésével - a következõk:

A 2002-re várható gazdasági növekedés elõrejelzésénél figyelembe vett tényezõk a következõk:

1. kiindulópontul az elsõ 4-5 hónap folyamatai szolgálnak;
1. a nemzetközi szervezetek mindegyike arra számít elõrejelzésében, hogy 2002 második félévére - egyesek szerint már a második negyedévben - a világgazdaság túljut a recesszión, ami exportlehetõségeinket pozitívan befolyásolhatja;
1. az elõzõ Kormány azon intézkedései (elõrehozott nyugdíjemelés, autópálya-szerzõdések, stb.), amelyek az év hátralévõ részében jelentõsen megnövelhetik a belföldi felhasználást;
1. a Kormány elsõ 100 napos programjában szereplõ azon intézkedések, melyek a lakossági jövedelmeket és fogyasztást jelentõsen megnövelik (közalkalmazotti béremelés, kiegészítõ családi pótlék és nyugdíj, adómentes minimálbér stb.).

Az elsõ három tényezõt kalkulálva az idei évre a tavalyihoz hasonló gazdasági növekedés várható. Ez a növekedés javuló külsõ konjunktúra és dinamikus, 4,5-5 %-os belföldi felhasználás (ezen belül 5 % körüli fogyasztás és 5-6 % közötti beruházás) mellett valósulna meg.

A Kormány elsõ 100 napos programjának végrehajtásával is számolva a lakosság összes jövedelme közel 2,5 %-ponttal nõ. Mivel a béremelés a közszférában valósul meg, a vállalati szektorban ez nem jelent inflációs nyomást, így erre az évre tarthatónak látszik az 5,5 % körüli áremelkedés feltételezése. A számítások szerint így a reálbér 10-11 %-kal, a lakosság reáljövedelme pedig több mint 7 %-kal növekszik, melynek következtében a lakosság fogyasztása a korábban számított 5 % helyett több mint 6,5 %-kal nõhet. Miután a jövedelem-növekedés jobbára az alacsony jövedelmû rétegeket érinti, a többlet nagy részét feltételezhetõen megtakarítás helyett elköltik, és az is joggal feltételezhetõ, hogy a többletfogyasztás importvonzata nem lesz jelentõs. Így az idei évre várt GDP elérheti a 4,2 %-ot. Az említett okok miatt a folyó fizetési mérleg romlása sem okozhat egyensúlyi problémát: számításaink szerint a hiány a GDP 3-3,5 %-a között fog alakulni.

A GDP ez évi alakulása jelentõs mértékben függ a külsõ konjunktúrától, a fellendülés kezdetének idõpontjától. Amennyiben a nemzetközi szervezetek elõrejelzései nem teljesülnek és a fellendülés csak az év vége felé kezdõdik meg, számíthatunk arra, hogy a magyar export az idei évben csak 5-6 % közötti ütemben bõvül. Ebben az esetben a vállalatok kedvezõtlenebb jövedelmezõségi kilátásai miatt a beruházások is várhatóan alacsonyabb, 4 %-ot alig meghaladó ütemben bõvülhetnek, de az eldöntött magas bérkiáramlás miatt a fogyasztás ebben az esetben is legalább 6,5 %-kal nõhet. Összességében a GDP növekedése egy elhúzódó recessziót feltételezve is meghaladhatja a 3,5%-ot, a folyó fizetési mérleg hiánya ebben az esetben némileg magasabb, a GDP 3,5-3,7 % körül alakulhat.

A két változat között a költségvetési bevételeket tekintve nincs lényeges különbség, hiszen a legjelentõsebb bevételi tételeket jelentõ általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó alapja, a bér és a fogyasztás mindkét változatban, azonos ütemben növekszik.

A 2002 májusában hivatalba lépett Kormány elsõ 100 napra meghirdetett programja prioritásként kezeli a nyugdíjasok, a bérbõl és fizetésbõl élõk, továbbá a családok helyzetének javítását. Mindezen társadalmi rétegek támogatására az új Kormány kidolgozta a 2002. évre vonatkozó költségvetés-politikai koncepcióját és az ehhez kapcsolódó finanszírozási javaslatát.

Ennek elemeként 2002. július hónapban 19 ezer forintos egyszeri juttatásban részesülnek a nyugellátásban és nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátásban részesülõ személyek. Ez az intézkedés kompenzálja, hogy 1999-ben a nyugdíjas társadalom a korábban elfogadott törvényben foglaltaknál alacsonyabb nyugdíjemelésben részesült.

A költségvetés-politika terén egyik legfontosabb cél a családok támogatása. A Kormány meg kívánja teremteni a gyermekneveléshez nyújtott univerzális és méltányos társadalmi segítség rangját. A családi pótlék összegének egyszeri megemelésével bevezeti az augusztusban folyósítandó egyhavi iskolakezdési támogatást, hogy enyhítse a tanévkezdés terheit. Az egyenlõtlenségek már az iskolakezdés elõtt kialakulnak és behozhatatlan hátrányként rögzülhetnek. Ebben nyújt segítséget az új támogatási forma. Szeptember 1-jétõl a családi pótlék általános, 20 %-os emelésére kerül sor.

A felsõoktatás egyre bõvülõ szolgáltató piac, melyben az államra kiemelt feladat hárul. A hallgatók és a források megszerzése egyben feltétele is a magas színvonalú oktatásnak. Ehhez nyújt segítséget 2002. szeptemberétõl a hallgatói ösztöndíjak 30 %-os mértékû megemelése.

A családok anyagi helyzetének könnyítésére is szolgál a jelenlegi televíziókészülék üzemben tartási díj eltörlése.

A közoktatásban étkezésben részesülõ és szociálisan rászorult gyermekek élelmezésére kívánja a Kormány fordítani az Országimázs Központ megszüntetésbõl felszabaduló költségvetési forrásokat, mindezzel támogatva a hátrányos helyzetû családok gyermekeinek megfelelõ ellátását.

Szintén a családok helyzetének könnyítésére szolgál a kormányprogram szerint a minimálbér adómentességének bevezetése szeptember 1-jétõl adójóváírás formájában.

A közszférában úgynevezett felzárkóztató program indul, melynek keretében jelentõs bérkiigazítás valósul meg a közalkalmazottak körében.

A kormányzat kedvezõ fordulatot akar elérni a pedagógusok, az oktatásban, a szociális és egészségügyi ellátásban dolgozók anyagi elismerésének több évtizedes rendszerében. 2002. szeptember 1-jétõl jelentõs (mintegy 50,0 %) béremelés valósul meg és bevezetésre kerül a diplomás minimálbér (100 ezer forint). A költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakon kívül a kedvezményezetti körbe tartoznak a humán normatívában részesülõ szervezetek, illetve azon államháztartáson kívüli szervezetek is, amelyek nem humán normatívával támogatottak (egészségügy, kultúra).

A 100 napos kormányprogram végrehajtása és a költségvetés-politika prioritásainak megváltozása a 2000. évi CXXXIII. a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló törvény 2002. évi elõirányzatainak módosítását igényli.

Az államháztartási törvény rendelkezései szerint a költségvetési törvény módosítását akkor lehet végrehajtani, ha a bevételi és a kiadási fõösszeg azonos nagyságrendben változik, tehát a hiány nem módosul.

A Kormány elsõ 100 napra meghirdetett programjának megvalósítása 160,3 milliárd forintra becsülhetõ nettó kiadási többlettel jár. Az államháztartás ezekbõl adódó bruttó kiadási többlete 218,3 milliárd forint.

A nyugellátásban részesülõk létszáma (2002. január hónapban 2792,5 ezer fõ), továbbá a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátásban részesülõk (311 ezer fõ) alapján a 19 000 forintos egyszeri kiegészítés 59,9 milliárd forint költségkihatással jár, melyre a fedezetet a központi költségvetés biztosítja.

A teljes közalkalmazotti körben a javaslat szerinti béremelés bruttó 92 milliárd forintot jelent.

Az egyhavi többlet-családipótlék iskolakezdési támogatásként történõ augusztus havi folyósításának költségigénye 11 milliárd forint, a szeptember 1-jétõl bevezetésre kerülõ 20 §-os családi pótlék emelés költségvetési hatása 7,0 milliárd forint.

A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. §-ában a hallgatói juttatások körében meghatározott normatív támogatás összege 1998 óta változatlanul 70 000 Ft/fõ/év. A normatíva 2002-re javasolt 8.400 Ft kiegészítése az államilag finanszírozott képzésben részt vevõ hallgatók részére tanulmányi eredmény és szociális helyzet alapján járó ösztöndíjak összegében 2002. szeptember 1-jétõl a 2002/2003-as tanév elsõ 4 hónapjára átlagosan 30%-os emelést biztosít. Az ösztöndíjemelés ez évi kihatása mintegy 1,0 milliárd forint. A felsõoktatásban megjelenõ más típusú ösztöndíjak (doktoranduszok ösztöndíja, Köztársasági Ösztöndíj) értéktartása folyamatosan biztosított.

A TV üzemben tartási díj eltörlése kapcsán a központi költségvetés 3 havi díjátvállalásának költségvetési kihatása 3,7 milliárd forint. A Kormány az üzemben tartási díj megszüntetését október 1-jétõl tervezi.

Döntés született arról, hogy az Országimázs Központ felszámolása során felszabaduló 4,7 milliárd forint a közoktatásban étkezésben részesülõ és szociálisan rászorult gyermekek étkeztetésének térítési díjat kiváltó támogatására kerüljön felhasználásra. Az elõirányzatot a Belügyminisztérium fejezet elõirányzatai között célszerû szerepeltetni, mivel a támogatás döntõen a közoktatási intézményeket mûködtetõ önkormányzati, és részben állami, egyházi és alapítványi fenntartókat érinti.

A kormányprogram szerint a minimálbér adómentességének szeptember 1-jétõl történõ bevezetése 39 milliárd forint bevételkieséssel jár.

Mindezen túlmenõen 2001. évben történtek olyan jogszabály módosítások is - mint például, a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény, a hatályos költségvetési törvény 2001. évre vonatkozó módosítása, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek az egészségügyi, valamint a szociális ágazatban dolgozókra vonatkozó végrehajtási rendelete - melyek a 2001. és 2002. évi költségvetési törvényben címrendi változásokat, elõirányzat módosítási kötelezettségeket, illetve ennek hiányában olyan elõirányzat elõrehozással történõ finanszírozást igényelnek, amelyekhez szükséges a költségvetési törvényben az általános tartalék módosítása. A 2001. évrõl áthúzódó feladatok és a jogszabály módosításokból adódó hatások forrásigényének kielégítésére az általános tartalék elõirányzatának 48 milliárd forintos megemelése indokolt.

Az Egészségbiztosítási Alap zárt kiadási elõirányzatainak zavartalan finanszírozása érdekében elengedhetetlen a gyógyszertámogatási és a gyógyító-megelõzõ ellátás elõirányzatának legkésõbb szeptember végéig történõ megemelése, illetve a gyógyászati segédeszköz támogatás elõirányzatának korrekciója.

A kiadásokkal szembeállítható adó- és járulék-bevételi többletek a következõk szerint alakulnak:

A 100 napos program, illetve a Kormány már elfogadott elvi döntései miatt szükség van egyéb törvény módosításokra, melyek az alábbiak:

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
1. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
1. Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
1. A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény
1. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény
1. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény
1. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
1. A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény
1. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
1. A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény

A részletes magyarázatokat a paragrafusonkénti indokolás tartalmazza.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása kapcsán felmerülõ kiadások forrását teremti meg a javasolt kiegészítés. A támogatás minden területen az intézményfenntartót, az OEP által finanszírozott körben az egészségügyi szolgáltatót illeti meg. A javaslat lehetõvé teszi, hogy a közalkalmazottakon túlmenõen támogatásban részesüljenek azon szervezetek is, amelyek az e törvény szerinti illetményeket kötelesek biztosítani munkavállalóik számára. Rendelkezik a javaslat továbbá arról, hogy e forrás terhére támogathatók a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, illetve a teljes egészében saját bevételbõl finanszírozott szervezetek is.

A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. §-ában a hallgatói juttatások körében meghatározott normatív támogatás összege 1998 óta változatlanul 70 000 Ft/fõ/év. A javasolt 8400 Ft kiegészítés a tanulmányi eredmény és szociális helyzet alapján járó ösztöndíjak összegében 2002. szeptember 1-jétõl a 2002/2003-as tanév elsõ 4 hónapjára átlagosan 30%-os emelést biztosít.

A felsõoktatásban megjelenõ más típusú ösztöndíjak (doktoranduszok ösztöndíja, Köztársasági Ösztöndíj) értéktartása folyamatosan biztosított volt.

A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése alapján a Rendõrtiszti Fõiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatív összege 1998 óta változatlanul 204 000 Ft/fõ/év. A normatíva 2002-re javasolt 31.000 Ft kiegészítése a hallgatói juttatás összegében 2002. szeptember 1-jétõl a 2002/2003-as tanév elsõ 4 hónapjára mintegy 15%-os emelést biztosít. Tekintettel arra, hogy e normatíva nem csak az ösztöndíj, hanem a hallgatók egyéb juttatásai finanszírozását is biztosítja, az emelés az ösztöndíj tekintetében 30%-os mértékû.

A 4. §-hoz

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításával összefüggõ korrekció.

A 2002. évi egyedi kezességvállalás mértékének növelése 2,2%-ról 2,5%-ra.

A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kiadási és bevételi összegeinek a hiány mértékét nem befolyásoló korrekciója.

A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási és bevételi összegeinek a hiány mértékét nem befolyásoló korrekciója.

Egészségbiztosítási Alap kiadási és bevételi összegeinek a hiány mértékét nem befolyásoló korrekciója.

A közalkalmazotti béremeléssel kapcsolatos módosítás.

Az egészségügyben végrehajtandó béremelés végrehajtására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés.

Felhatalmazó rendelkezések.

Felhatalmazó rendelkezések.

A 100 napos program alapján az egyszeri 19 000 forintnyi nyugdíjkiegészítésrõl rendelkezik a javaslat.

A 100 napos programban meghatározott feladatok végrehajtásához kapcsolódó egyes költségvetési elõirányzatok módosításai és azoknak a Költségvetési Törvény 1., 20. és 21. számú mellékleteiben történõ átvezetése.

A Kormány programjában elõirányzott, átlagosan 50%-os közalkalmazotti béremelés végrehajtása érdekében módosítani szükséges a közalkalmazottak illetménytáblázatát, a 10 fizetési osztályhoz tartozó 140 illetménytételt. A javasolt új illetménytáblában a legkisebb illetménytétel havi 50 000 forint. A pályakezdõ diplomások garantált illetményminimuma fõiskolai diploma esetén havi 100 000 forint. Ezeknek a változtatási pontoknak a figyelembevételével kerültek megfelelõen, differenciáltan növelésre az egyes fizetési osztályok fizetési fokozataiban a garantált illetményminimumok. A módosított illetménytábla bevezetésével egyidejûleg az egyes ágazatokban eddig alkalmazott 1,05-1,20-1, 26-1,43-as szakmai szorzók megszûnnek, beépülnek az illetménytáblába. Az átlagosan 50%-os béremelés érvényesítése valósul meg differenciált illetményfokozatokkal a felsõoktatás oktatói és a tudományos kutatók külön bértáblázatában is. A módosított illetménytáblázat 2002. szeptember 1-jével lép hatályba.

(1) bekezdéshez: A javaslat ezzel azt biztosítja, hogy a költségvetés meghatározott mértékû többletbevételének felhasználásáról az Országgyûlés határozzon.

(2) bekezdéshez: A kormányváltással összefüggõen továbbra is indokolt, hogy az illetékes közigazgatási vezetõk az államháztartás helyzetérõl megfelelõ tájékoztatást adjanak.

A javaslat néhány állami tulajdonú gazdasági társaságot, amelyek eddig az egyes tárcák felügyelete alá tartoztak, most az ÁPV Rt. felügyelete alá helyezi.

A tartós állami részesedéseknek a privatizációs törvény mellékletében elõírt legalacsonyabb mértéke nem változik.

A minimálbér 2002. szeptember 1-jétõl adómentességet élvez. A Javaslat a minimálbér adómentességét az adójóváírás szabályainak módosításával biztosítja. Az intézkedés hatására az adójóváírás érvényesítésére jogosult magánszemélyek adóterhelése az adóév utolsó négy hónapjában havonta 13 milliárd forinttal csökken.

(1) bekezdéshez: A 2002. szeptember 1-jét követõ idõszakra elszámolt bérjövedelmek esetében az adójóváírás százalékos mértéke a bér 18 százalékára, jogosultsági hónaponként legfeljebb 9000 forintra emelkedik. Az adójóváírás továbbra is fokozatosan szûnik meg a jogosultsági határt (1 200 000 forintot) meghaladó jövedelemmel rendelkezõknél. Ha a magánszemély bevallott éves jövedelme több, mint a jogosultsági határ, de legfeljebb 1 533 333 forint, akkor az adójóváírás összegét csökkenteni kell a meghaladó rész 18 százalékával. Ha az évi összes bevallott jövedelem az említett összeget meghaladja, akkor adójóváírás nem érvényesíthetõ.

Az érvényesítés felsõ korlátjának 1 400 000 forintról 1 533 333 forintra való emelését indokolttá teszi, hogy ez által az átlagkeresettel rendelkezõk adóterhelése is csökken, tehát megvalósulna az a kormányzati elképzelés, hogy az átlagkereset ne viselje a legmagasabb adóterhet. Az érvényesítés felsõ korlátjának konkrét nagyságát az is indokolja, hogy általa kerülhetõ el az adójóváírás növekményére és annak megállítására bonyolult, különös szabályok alkalmazása.

(2) bekezdéshez: A hatályos szabályozás a családi adókedvezmény igénybe vehetõ összegét az adó alól mentesíteni kívánt jövedelembõl kiindulva - az érvényesíthetõnek feltételezett kedvezmények (nyugdíjjárulék kedvezménye, adójóváírás) figyelembevételével, mintegy képletszerûen - határozza meg.

A szabályozás egy és két eltartott esetén az adójóváírásra, illetõleg valamennyi esetben a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj engedményére tekintettel határozza meg a családi kedvezmény összegét abban az esetben is, ha a magánszemély adójóváírást ténylegesen nem tud érvényesíteni, illetõleg a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj engedményére nem jogosult.

A hatályos szabályozás szerint egy eltartott esetén a kedvezmény összegét úgy kell meghatározni, hogy a törvényben szereplõ 400 000 forint jövedelem adóját (80 000 forint) kell kiszámítani, amely adó csökkentendõ az adójóváírás érvényesíthetõnek vélelmezett összegével (36 000 forint) és a nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj engedményével (további 8000 forint). A fennmaradó összeg a családi kedvezmény éves összege (36 000 forint), amelynek egytizenketted része, azaz 3000 forint a havonta, az adóelõleg megállapításánál érvényesíthetõ kedvezmény. Két eltartott esetén a hatályos szabályozás szerint 685 714 forint számított adóját kell meghatározni (145 714 forint), és ezt az összeget szintén csökkenti az adójóváírás (36 000 forint), valamint a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj engedménye (13 714 forint). A családi kedvezmény éves összege itt is a "maradék" 96 000 forint, amelynek az egy hónapra és egy eltartottra jutó összege 4-4000 forint. Három eltartott esetén a hatályos törvény alapján 1 421 053 forint adótábla szerinti számított adóját kell meghatározni (388 421 forint). Ebben az esetben a számított adót már csak a nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj engedménye (28 421 forint) csökkenti. A "maradék" 360 000 forint a családi adókedvezmény éves összege, amelynek egy hónapra és egy eltartottra jutó összege 10 000 forint.

A szabályozási logika változatlan fenntartása azt is eredményezhetné, hogy az adójóváírás szabályaiban bekövetkezõ változás szükségszerûen csökkentené az elvileg érvényesíthetõ családi kedvezmény összegét. E nemkívánatos hatás elkerülése és egyben a szabályozás egyszerûsítése érdekében a Javaslat az elvileg érvényesíthetõ családi kedvezményt konkrét összegszerûségében határozza meg. Az új megoldás senki számára sem jár hátránnyal, ugyanakkor megteremti annak feltételeit, hogy a késõbbiekben a családi adókedvezmény intézményét - a kormányprogram elõírásai szerint - átlátható, bárki által követhetõ módon lehessen továbbfejleszteni.

(3) bekezdéshez: A munkáltató a 2002. szeptember-december havi bér adóelõlegének megállapítása során már az emelt mértékû adójóváírást köteles figyelembe venni, ettõl - a hatályos szabályozásnak megfelelõen - csak akkor tekinthet el, ha a magánszemély írásban kéri, hogy esetében az adójóváírást ne vegyék figyelembe.

A javaslat a kiegészítõ tevékenység körébe beveszi a mezõgazdasági szolgáltatást is, mivel a múlt évi törvénymódosítás ezt indokolatlanul hagyta ki ebbõl a körbõl. Életszerû ugyanis, hogy aki mezõgazdasági gépekkel, felszerelésekkel rendelkezik, ezekkel másoknak szolgáltatást végez, tevékenysége a mezõgazdasághoz kapcsolódik és az eszközökkel nem rendelkezõk érdekét szolgálja.

A javaslat a helyben lakó fogalmát azokra a személyekre korlátozza, akik vállalják a helyben lakást és a mezõgazdasági tevékenység élethivatásszerû folytatását, hiszen a törvény célja az, hogy ne bárki, hanem a mezõgazdasághoz kötõdõ személyek legyenek az elõvásárlási jog és az elõhaszonbérleti jog kedvezményezettjei. Egyben további kritériumoknak is meg kell felelniük a helyben lakóknak, családi gazdálkodónak vagy nyilvántartási számmal rendelkezõ más termelõnek (õstermelõ, mezõgazdasági vállalkozó) kell lenniük.

(1) bekezdéshez: A helyben lakó fogalma kiegészül továbbá az olyan jogi személlyel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezettel, amelynek bevétele több mint 50 %-ban mezõgazdasági bevételbõl származik, hogy ezek természetes személy tagjai (részvényesei) elõvásárlási és elõhaszonbérleti jog jogosultjai lehessenek.

A javaslat szerint a helyben lakó szomszédot nemcsak a termõföldje, hanem a tanyája mellett lévõ földre is megilleti az elõvásárlási jog.

(2) bekezdéshez: A javaslat a belföldi magánszemély tulajdonszerzésére további korlátozást állít fel, amelynek indoka, hogy egy adott településen belül megakadályozza a túlzott birtokkoncentrációt, illetve azt, hogy egy településen néhány családé lehessen a termõföld, ami a helyben való tulajdonszerzés lehetõségét mások elõl elzárná.

(3) bekezdéshez: A javaslat az elõvásárlásra jogosultak sorrendjét újraszabályozza. A földet megmûvelõ használók - ideértve a gazdálkodó szervezetek természetes személy tagjait és részvényeseit - tulajdonszerzését elõnyben kívánja részesíteni a javaslat. A helyben lakók körében továbbra is elõnyt élveznek a családi vállalkozók, valamint a regisztrációs számmal rendelkezõ õstermelõk és az egyéni mezõgazdasági vállalkozók.

A javaslat kiküszöböli a törvénynek azt a fogyatékosságát, hogy az elõvásárlási jog a tulajdonostársak, valamint a közeli hozzátartozók közötti adásvétel esetében is érvényesülne.

(4) bekezdéshez: A gyakorlat által felvetett igényeket elégíti ki a javaslatnak az a rendelkezése, amely lehetõvé teszi, hogy integrált földhasználat esetén adott esetben a haszonbérlõk egymás között a földhasználatot elcseréljék, vagy ha közöttük olyan megállapodás jön létre, amely haszonbérleti elemeket is tartalmaz, lehetõvé váljék a termõföldre az alhaszonbérlet. Ezért módosul a Ptk.-nak az alhaszonbérlet semmisségére vonatkozó rendelkezése is úgy, hogy törvény rendelkezhet ettõl eltérõen is.

(5) bekezdéshez. A javaslat stabilizálni kívánja a ma mezõgazdaságában meghatározó jelentõségû haszonbérlet intézményét. Ennek érdekében a haszonbérlet leghosszabb idõtartamát 20 évben állapítja meg, egyben kiiktatja azt a szabályt, amely az államnak mint haszonbérbe adónak ettõl eltérõ lehetõséget biztosít. Kivételt továbbra csak az erdõk és egyes ültetvények jelentenek, amelyek esetében a haszonbérlet 20 évnél hosszabb is lehet, úgy, ahogy azt a törvény eredeti szövege tartalmazza.

(6) bekezdéshez: A javaslat az elõhaszonbérletre jogosultakra is új sorrendet állapít meg, ami lényében megegyezik az elõvásárlásra jogosultakéval, indoka pedig az, hogy a termõföldet használók lehetõségét biztosítsa a további fölhasználatra. Közeli hozzátartozók között létrejött haszonbérlet esetén az elõhaszonbérleti jogok sem érvényesülnek.

A beruházások megtérülése és védelme érdekében a volt haszonbérlõt az elõhaszonbérleti jogon kívül az a jog is megilleti, hogy a következõ haszonbérlõt kijelölje. Ez biztosítja például a haszonbérlet megszûnése esetén a piaci értékkel rendelkezõ ültetvény vagy halastó forgalomképességét.

(7) bekezdéshez: A javaslat nevesíti a szívességi földhasználatot, amit az a gyakorlati életben felvetõdött igény tesz indokolttá, hogy földalapú támogatáshoz ilyen jogcímen termõföldet használók is hozzájuthassanak. A javaslat csak a hozzátartozók között kötött ilyen megállapodást tekinti szívességi fölhasználatnak. Ettõl függetlenül mással is köthetõ ingyenes szerzõdés termõföld használatára, de az nem minõsül szívességi földhasználatnak, és földalapú támogatás nem igényelhetõ utána.

(8) bekezdéshez: A javaslat a fölhasználati nyilvántartás szabályát hozza összhangba a szívességi földhasználat intézményével, amely csak közeli hozzátartozók esetében lehetséges, viszont be kell jelenteni a földhasználati nyilvántartásba, hogy ellenõrizhetõ és a támogatás szempontjából regisztrált legyen.

(9) bekezdéshez: A javaslat a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere fogalmi köre alá vonja azt az esetet is, amikor a cserére annak érdekében kerül sor, hogy állattartó telep takarmány-elõállítás miatt indokolt földszükségletét elégítsék ki. Ezzel lehetõvé válik ilyen esetben is az adó- és illetékmentesség.

Az árfolyampolitikával kapcsolatos hatásköröket a jegybanktörvény módosítása az eddigieknél részletesebben határozza meg. A törvényjavaslat szerint mind az árfolyamrendszer típusáról, mind annak fontosabb jellemzõirõl (sávszélesség, középárfolyam, valutakosár összetétele) a kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. Ez a megoldás áll a legközelebb az EU árfolyamrendszere, az ERM II elõírásaihoz és megfelel az eddigi gyakorlatnak is.

A hatályos törvény értelmében a tulajdonosi ellenõrzést, a jogszabályoknak megfelelõ mûködés kontrollját a jegybanknál az ÁSZ végzi. A 2001. évi LVIII. törvény szerinti ÁSZ ellenõrzés tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy az ÁSZ ellenõrzése nem helyettesítheti más intézmények - így a Felügyelõbizottság - ellenõrzési jogkörét, nem eredményezheti azok szerepének átvételét. Az ÁSZ csak utólagos, egy évre vonatkozó, egyszeri ellenõrzést tud megvalósítani.

A törvénymódosítási javaslat - az ÁSZ hatályos jegybanktörvény szerinti ellenõrzési feladatkörének változatlanul hagyása mellett - a folyamatos tulajdonosi ellenõrzési hatáskör gyakorlásával megbízott Felügyelõbizottság létrehozását indítványozza. Az EU normáknak megfelelõen a módosítási javaslat kizárja az FB ellenõrzési jogkörét az MNB alapvetõ feladataival kapcsolatos tevékenységeket és döntéseket illetõen. A társasági szabályoknak megfelelõen a belsõ ellenõrzést az FB irányítása alá rendeli a javaslat.

A 100 napos programban meghatározásra került, hogy a szõlõ- és bortermelõk érdekében módosítani kell a jövedéki szabályokat. A Javaslat ennek megfelelõen egyszerûsítéseket, könnyítéseket tartalmaz a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényben.

(1) bekezdéshez: Megszûnik a jövedéki adóraktárakban, köztük a bor-adóraktárakban is a termékmérleg zárásának havonkénti helyszíni ellenõrzése. A Javaslat elfogadása esetén a vámhatóság kötelezõen már csak negyedévenként fog ellenõrzést végezni az adóraktárakban. (Az egyszerûsített adóraktárakat a módosítás nem érinti, a náluk folytatott helyszíni ellenõrzések kötelezõ gyakorisága továbbra sincs a törvényben elõírva.)

(2) bekezdéshez: A palackos borokra, amelyek a visszaéléseknek, borhamisításoknak kevésbé kitettek, mint a kannás vagy a lédig borok, a törvénymódosítási csomag megszüntetni javasolja a zárjegyek alkalmazását. Ezzel összefüggésben törölni szükséges a zárjeggyel exportált bor utáni adóvissza-igénylésnél a zárjegy érvénytelenítésének vagy eltávolításának feltételét.

(3) bekezdéshez: A Javaslat megszünteti a szõlõ szállításához a borkísérõ okmány alkalmazásának a jövedékiadó-törvényben való elõírását. Ezzel összefüggésben módosítani szükséges a borkísérõ okmány hatályos fogalmának meghatározását.

(4) bekezdéshez: A Javaslat eltörli a szõlõtermelõk váratlan, elõre be nem jelentett idõpontban történõ ellenõrzését. Így arra a módosítást követõen csak elõre bejelentett idõpontban kerülhet sor.

(5)-(6) bekezdéshez: A Javaslat a (7)-(8) bekezdésben javasolt könnyítéssel összefüggésben megszünteti az egyszerûsített adóraktárak kategorizálását az értékesítés iránya, illetve módja szerint, s az "egyszerûbb" egyszerûsített adóraktárak engedélyezési feltételrendszerét írja elõ az összes kis bortermelõre. A két kategória megszûnésével összefüggésben továbbá a termelõknek az engedélykérelmükben nyilatkozniuk kell a szõlõbor termelõi borkimérés keretében történõ esetleges értékesítésérõl, annak érdekében, hogy az adóraktári engedély azt is tartalmazhassa.

(7)-(8) bekezdéshez: A javasolt módosítás az adminisztrációs terhek könnyítését jelenti mintegy 13 ezer kis bortermelõ (egyszerûsített adóraktár) esetében. A jövedékiadó-törvény hatályos elõírásai szerint a kis bortermelõk jellemzõen negyedévenként nyújtanak be a készletek alakulásáról elszámolást a vámhivatalhoz, s negyedévenként kell lezárniuk a pincekönyvet. Ezzel szemben mind a pincekönyv zárására, mind az elszámolás vámhatósághoz történõ benyújtására a Javaslat szerint csak két alkalommal, szüret elõtt és szüret után kerül sor, ami lényeges egyszerûsítést jelent az érintett kör számára.

A másik javasolt könnyítés, hogy a kis bortermelõknek évente csak egyszer kell készíteniük és benyújtaniuk adóbevallást, szemben a jelenlegi szabályozás szerint jellemzõen negyedévenkénti gyakoriságú adóbevallással. Az adóbevallások ezen javasolt új rendje egyúttal azzal a - likviditás szempontjából - kedvezõ változással is jár, hogy a kistermelõknek a jövedéki adót is évente csak egyszer kell fizetniük.

(9)-(10) bekezdéshez: A Javaslat csak technikai változást, egyes rendelkezéseknek a módosítások miatt szükséges átszerkesztését tartalmazza.

(11) bekezdéshez: A kannás kiszerelésû bor esetében eltörlésre kerül a zárjegy, és helyette hivatalos zár kerül alkalmazásra. Ez a változtatás könnyítést jelent a kannás bort forgalmazók, jellemzõen ugyancsak a kis bortermelõk számára.

(12) bekezdéshez: A módosítás könnyítést jelent azon szõlõtermelõk számára, akik a szõlõjükbõl bérfeldolgozásban szõlõbort állítanak elõ és azzal kereskednek. Az ehhez szükséges engedély megszerzéséhez a Javaslat - a jövedéki biztosíték alóli mentesítésen kívül - további könnyítésként mentesíti a szõlõtermelõket a raktárhelyiség követelménye alól is.

(13) bekezdéshez: A Javaslat a palackos borok zárjegyének eltörlése, illetve a kannás borok esetében a hivatalos zár bevezetése miatt szükséges módosításokat tartalmazza.

(14) bekezdéshez: A Javaslat a bor forgalmazásra vonatkozó kereskedelmi szabályok szigorán enyhít azáltal, hogy a készpénzfizetés tiltását megszünteti a szõlõbor esetében a törvény szerinti kereskedelmi mennyiség (90 liter) alatti értékesítés esetében.

(15)-(16) bekezdéshez: A Javaslat a palackos borok zárjegyének eltörlésével, illetve a kannás borra a hivatalos zár bevezetésével összefüggésben szükséges, technikai jellegû módosítást tartalmazza.

(17) bekezdéshez: A hamis bor forgalmazása ellenõrzésének hatékonyságát javító módosításként bevezetésre kerül a vendéglátóhelyek napi nyilvántartásvezetése. Egyúttal ez a kötelezettség a bor mellett kiterjed az illegális szeszforgalmazás miatt az alkoholtermékekre, valamint az azonos versenyhelyzet biztosítása érdekében az egyéb italokra is. Annak érdekében, hogy a kereskedõk az új kötelezettségre fel tudjanak készülni, a Javaslat szerint a nyilvántartást 2003. január 1-jétõl kell vezetni.

(18) bekezdéshez: A Javaslat a méltányosabb szankciók alkalmazásának lehetõségét megteremtve eltörli a mulasztási bírság kötelezõ minimum-összegét, továbbá az egyszerûsített adóraktárak esetében 50 ezer forintra, a szõlõtermelõk esetében 10 ezer forintra csökkenti a maximálisan kiszabható mulasztási bírság összegét.

(19)-(20) bekezdéshez: A Javaslat a palackos borok zárjegyének eltörlésével, illetve a kannás borra a hivatalos zár bevezetésével összefüggésben szükséges, technikai jellegû módosítást tartalmazza.

(21) bekezdéshez: A Javaslat pontosítja a pénzügyminiszter rendeletalkotására adott felhatalmazást. A Javaslat szerint a kannás borra bevezetésre kerülõ hivatalos zár alkalmazásának részletes szabályait is szabályozhatja a pénzügyminiszter.

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításának következtében jogszabályi összhang megteremtése céljából történõ pontosítás.

A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) speciális szerepet tölt be a magyar pénzügyi piacon. Feladata a Kormány gazdaságpolitikájának támogatása banki eszközökkel: a gazdaság versenyképességét javító, a vállalkozások környezetét kedvezõbbé tevõ infrastrukturális fejlesztésekben való részvétel, a regionális különbségek mérséklésének, s ezzel a gazdasági-társadalmi kohézió erõsítésének elõsegítése, az állami támogatások, kedvezmények közvetítése a bankszektor, illetõleg a hitelfelvevõk felé. Ennek megfelelõen elsõsorban hosszúl ejáratú források bevonása és a bankrendszer felé való továbbítása, valamint a nagy volumenû infrastrukturális fejlesztések, illetõleg közvetlenül meg nem térülõ fejlesztések (pl. környezetvédelem, egészségügy) megvalósítása - jellemzõen hosszú lejáratú hitelezés és kisebb mértékben részesedés-szerzés útján - tartozik a feladatkörébe. A banknak jelentõs szerepe van az állami erõforrások koncentráltabb és ezért hatékonyabb felhasználásában. Az MFB tartósan kizárólagos állami tulajdonban van, a tulajdonosi jogokat a Kormány által kijelölt miniszter gyakorolja.

Az MFB Rt. mûködésével kapcsolatosan az elmúlt idõszakban több olyan probléma merült fel, ami a törvény módosítását indokolja:

1. a bank mûködése nem átlátható,
1. külföldi forrás bevonása során az állam forrásbevonását keresztezheti,
1. tevékenysége számos olyan elemet tartalmaz, ami nem fejlesztési banki feladat, így pl. széles körben gyakorol vagyonkezelési funkciót,
1. a bank szervezete nem átlátható.

Az MFB-rõl szóló törvény módosítását ezért a fentiek figyelembevételével kell elvégezni.

- A bank mûködésének átláthatóbbá tétele, a transzparencia növelése érdekében javasoljuk, hogy az állami fejlesztési, beruházási feladatok megvalósítása során az MFB, illetve az olyan gazdasági társaság, amelyben az MFB ellenõrzõ részesedéssel rendelkezik (szavazati jogok többsége, illetõleg irányítási jogosultság) köteles legyen alkalmazni a közbeszerzési törvény elõírásait.

- Annak érdekében, hogy a Magyar Állam közvetlen külföldi forrás bevonása, illetve az ugyancsak a Magyar Állam szuverén kockázatát képviselõ MFB külföldi piaci megjelenése egymással összhangban történjen, javasoljuk elõírni, hogy az MFB külföldi forrás-bevonásához a pénzügyminiszter egyetértésére van szükség.

- Az MFB ma kiterjedt befektetési portfoliót kezel. A fejlesztési banki feladatok ellátása érdekében ennek leépítése szükséges. Tekintettel arra, hogy az ÁPV Rt. - források hiányában - az MFB könyveiben lévõ részesedéseket megvásárolni nem tudja, az ingyenes átadás pedig jelentõs tõkeleszállítást tenne szükségessé (ami a korábbi hitelfelvételek, kötvénykibocsátás szempontjából lehet aggályos), járható útnak az tûnik, ha a befektetések az MFB könyveiben maradnak, de azokat vagyonkezelésre átadja az ÁPV Rt.-nek. Ehhez szükség van a privatizációs törvény módosítására.

A bank szervezetének átláthatóbbá tétele érdekében javasoljuk az elnöki és a vezérigazgatói poszt szétválasztását.

A javaslat a Ptk. módosítását tartalmazza, hogy a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény módosításai összhangba kerüljenek a Ptk. szabályaival.

Hatályba léptetõ rendelkezéseket tartalmaz.

Hatályon kívül helyezõ rendelkezéseket tartalmaz.

Átmeneti rendelkezések.

A törvénymódosítás alapján az ún. intézményi törvényben foglalt, egészségügyi közszolgáltatások nyújtására irányuló feladatellátási, illetve feladat-átvállalási szerzõdések jogkövetkezményei 2003. március 1-jét követõen érvényesülnek, és hasonló határidõ mellett kerülnek alkalmazásra az egyes egyetemi klinikákból kht-ként létrejövõ klinikai központok megalakulására vonatkozó rendelkezések is.