A médiatörvény által kiemelt témák alkalom- és időaránya főműsoridős híradókban (db, sec %)
(MTV Kuratórium, 2001. november-december, 3 hét)
Szomszédos országokról szóló híregységek szám- és időaránya főműsoridős híradókban (db, sec %)
(MTV Kuratórium, 2001. november-december, 3 hét)
Az m1 híradói döntően hazai származású híregységeket mutatnak be, a nem hazai híreken belül 2001-ben - bár kisebb mértékben - nőtt a szomszédos országokról szóló híradások aránya. Továbbra is jelentősebb súllyal jelentek meg a határon túli magyarság életéről szóló híregységek, melyek aránya érthető okokból elmarad a Duna Televízió vonatkozó adataitól. Ezt illetően feltűnő, hogy a kereskedelmi programok hírműsorai számára e témakör mintha nem is létezne, holott a médiatörvény a hírműsorokat illetően a közszolgálati és kereskedelmi hírszolgáltatással szemben lényegében azonos követelményeket támaszt.
A határon túli magyarokról szóló híregységek aránya főműsoridős híradókban a társadalompolitikai tartalmú híreken belül (db, sec %)
(MTV Kuratórium, 2001. november-december, 3 hét)
Pozitív és negatív kicsengésű híregységek aránya főműsoridős híradókban a hírek száma alapján (db %)
(MTV Kuratórium, 2001. november-december, 3 hét)
A "pozitív" és "negatív" hírtartalmak összevetésében az m1-en az inkább "pozitív" kicsengésű híregységek voltak túlsúlyban.
2001-ben az összes bemutatott híregység 33 százaléka, a hírműsorra fordított idő 32 százaléka bizonyult ilyennek. Megállapítható, hogy a 2000. évi adatokhoz képest (24, illetve 19%) jelentősebben nőtt az inkább pozitív, és ezzel egyidejűleg jelentősen csökkent az inkább negatív tartalmú híregységek szám- és időaránya. Természetesen a médiakutatás kereteit meghaladja annak elbírálása, hogy az európai csatlakozás küszöbén álló, folyamatosan bővülő gazdaságú országban az inkább pozitív kicsengésű híregységek mért aránya menynyire pontosan képezi le a közérdeklődésre méltán számot tartó, kedvező társadalmi események és folyamatok tényleges arányát.
Pozitív és negatív híregységek aránya főműsoridős híradókban a híregységek időtartama szerint (sec %)
(MTV Kuratórium, 2001. november-december, 3 hét)
Pozitív és negatív kicsengésű híregységek szám- és időaránya az m1 főműsoridős híradóiban (db, sec %)
(MTV Kuratórium)
Az m1 főműsoridős híradóiban a vizsgált időszakban összesen 266 magyar állampolgárságú interjúalanyt szólaltattak meg, megközelítően annyit, mint egy évvel korábban (252 fő). Az interjúalkalmak 42 százalékát és az összes interjúidő közel felét politikusok megszólalásai tették ki.
Ezek az arányok lényegesen magasabbak, mint 1999-ben, de alacsonyabbak, mint 2000-ben. Úgy tűnik, hogy az m1 hírszerkesztősége 2001. évi munkája során figyelembe vette a kuratórium előző országgyűlési beszámolóban megfogalmazott véleményét, miszerint kívánatos, hogy a közigazgatás nem politikus szereplőinek, illetve általában a civil társadalom tagjainak a véleménye hangsúlyosabban jelenjék meg a hírműsorokban. Ezt az elvet a kuratórium továbbra is a közszolgálati működés fontos összetevőjének tekinti.
A politikusok szerepeltetésének alkalom- és időarányai az egyes televíziókban (db, sec %)
(MTV Kuratórium, 2001. november-december, 3 hét)
Nem politikus interjúalanyok szereplési arányai az m1 főműsoridős híradóiban (db %)
(MTV Kuratórium, 2001. november-december, 3 hét)
A pártatlanság és kiegyensúlyozottság követelményének érvényesülését - érthető módon - a közvélemény, illetve a (politikai) közélet elsősorban a különböző politikai érdekcsoportok megszólalási, szereplési lehetőségének tükrében ítéli meg. Ezzel kapcsolatban az elmúlt esztendők vizsgálati adatai arra utalnak, hogy függetlenül a kormányzati ciklusoktól, illetve attól, hogy a vizsgálatokat mely cégek végezték, valamennyi televíziós program hírműsora az aktuális kormányoldal képviselőit helyezte előtérbe.
Ez az eljárás valószínűleg elsősorban a hazai hírszerkesztési hagyományokból ered, abból a feltételezésből, hogy a legfontosabb információknak elsősorban a kormányzati, kormányoldali döntéshozók vannak birtokában, illetve a közönség talán elsősorban az ő véleményüket tekinti mérvadónak. Az e felfogáson alapuló hírszerkesztés lényegében a francia gyakorlatot, az úgynevezett egyharmados szabályt követi, tehát a megszólaltatott politikusok harmada kormánytag, harmada kormánypárti, harmada pedig ellenzéki. Kisebb ingadozásokkal az MTV hírműsorai 1997-től fogva következetesen érvényesítették e gyakorlatot.
Az 1997-2000 közötti időszakban a kereskedelmi programok hírműsorai is hasonlóképpen működtek. (Ezekben az években több olyan mérési adat is volt, amely szerint kereskedelmi programon az ellenzéki oldalhoz tartozó politikusok az interjúidőt tekintve kisebb arányban jutottak szóhoz, mint az MTV híradóiban.) 2001. évi vizsgálataink szerint a kereskedelmi televíziók stratégiája határozottan változott, mivel a vizsgált időszakban főműsoridős híradóikban az ellenzéki politikai oldal - e csatornák korábbi gyakorlatához képest is - sokkal nagyobb terjedelemben szerepelt, sőt az egyik kereskedelmi programon túlsúlyba is került.
A kormányzati és az ellenzéki oldal képviselőinek szereplési aránya főműsoridős híradókban, az interjúidő alapján
(MTV Kuratórium)
A kormányzat, a kormány- és az ellenzéki pártok képviselőinek megszólalási aránya a főműsoridős híradókban (db %)
(MTV Kuratórium 2001. november-december, 3 hét)
A kormányzat, a kormány- és az ellenzéki pártok képviselőinek megszólalási aránya a főműsoridős híradókban (sec %)
(MTV Kuratórium 2001. november-december, 3 hét)
Politikusok szereplési alkalmainak megoszlása az m1 főműsoridős híradóiban (db %)
(MTV Kuratórium, 2001. november-december, 3 hét)
Politikusok interjúidejének megoszlása az m1 főműsoridős híradóiban (sec %)
(MTV Kuratórium, 2001. november-december, 3 hét)
Az egyes parlamenti pártokhoz tartozó képviselők szerepléseinek arányaiból kiderül, hogy 2001-ben a híradókban is érvényesült a tömbösödés, azaz a két legnagyobb párt képviselőinek aránya kiemelkedett a mezőnyből. A Fidesz nem csak vezeti, de - mind az alkalmak, mind az idő tekintetében - nagy fölénnyel vezeti a listát. Ennek a fölénynek az oka, hogy a híradókban megszólaló Fidesz-politikusok többsége egyúttal kormánytag.