(MTV Kuratórium, 2001. november-december, 3 hét)

(MTV Kuratórium, 2000. és 2001. 3-3 hét)

A fõmûsoridõs híradók vizsgálata alapján megállapítható, hogy versenytársaihoz képest az m1 hírmûsora 2001-ben is több mérhetõ versenyelõnyt mutatott. A legtöbb hírt adta, kiemelten foglalkozott különbözõ társadalompolitikai kérdésekkel, óvakodott a bajtematika túlhangsúlyozásától, kellõ súllyal szerepeltette a szomszédos országokból, illetve a határon túli magyarság életérõl szóló híreket, a szûkebb értelemben vett politikai dimenzióban pedig - az egyharmados szabályt követve - következetesen tartotta magát a kormányzati ciklusoktól függetlenül követett hírszerkesztési gyakorlatához. Az m1 híradói tehát e szempontok alapján megfeleltek a közszolgálatiság értékszemléletének és követelményeinek.

(MTV Kuratórium, 2000. és 2001. 3-3 hét)

(MTV Kuratórium, 2001. november-december, 3 hét)

(MTV Kuratórium, 2001. november-december, 3 hét)

Amint arra több elõzõ Országgyûlési beszámoló is nagy hangsúllyal fölhívta a figyelmet, az MTV Rt. megalakulásától fogva nem rendelkezik a kuratórium által elfogadott, egyúttal az ORTT által is ellenjegyzett és hivatalos közlönyben közzétett Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzattal (továbbiakban: KMSZ) - jóllehet annak megalkotása és életbe léptetése a médiatörvény szerint a közszolgálati mûködés feltétele. A kuratórium által még 1999-ben elfogadott KMSZ ellenjegyzését az ORTT elutasította, amely döntésérõl a testület 2000. november 27-én kelt levelében tájékoztatta a kuratóriumot. A beszámolási idõszak kihívásai, például az MTV Rt. élén bekövetkezett vezetõváltás, az intézmény sürgetõ likviditási problémái, valamint a kuratórium öszszetételének átalakulása miatt az idõközben módosított KMSZ-tervezet újabb kuratóriumi tárgyalására 2001 õszén kerülhetett sor. A két évvel azelõtt készített dokumentumot - immár az ORTT 2001 novemberében megfogalmazott szempontjait is figyelembe véve - a kuratórium három ülésben tárgyalta, illetve módosította. Az így kialakított KMSZ-tervezetet a kuratórium 2001. december 13-i ülésén fogadta el, s az új szöveget ellenjegyzésre 2001. december 27-én küldte meg az ORTT-nek. * (Az ekkor benyújtott KMSZ-t - az ORTT újabb észrevételei nyomán - a kuratórium újra napirendjére tûzte, majd további módosításokat követõen, 2002. január 31-i ülésén el is fogadta. 2002. március 20-án kelt értesítése szerint a testület e végsõ szövegváltozatot ellenjegyezte, így minden akadály elhárult az MTV Rt. mûsorszolgáltatását alapjaiban meghatározó dokumentum kihirdetése, illetve életbe léptetése elõl.)

Az elfogadott KMSZ Preambulumból és tíz fejezetbõl áll, áttekintõen és részletesen is összefoglalja a kuratórium elvárásait az MTV közszolgálati mûsorszolgáltatása iránt. A KMSZ szerint a Magyar Televízió fõ küldetése "a nemzeti azonosság, a demokratikus társadalom, a piacgazdaság, a társadalmi szolidaritás, a kölcsönös megértés és türelem, a méltányosság és igazságosság" alapértékeinek megjelenítése, terjesztése és erõsítése, különleges szerepet és felelõsséget vállalva "a nemzetet és társadalmat összetartó szellemi, morális, érzelmi - érzületi erõk mûködésbe hozásában, mûködésük segítésében, a nemzeti összetartozás erõsítésében, a nemzeti kultúra megismertetésében és továbbfejlesztésében, az országban kibontakozó társadalmi folyamatok ábrázolásában, a magyar társadalom szerkezeti, kulturális, ideológiai, politikai stb. tagoltságának, helyi és területi sokféleségének tükrözésében, a közéleti szereplõk szándékainak árnyalt és semleges bemutatásában, a Kárpát-medence etnikailag sokszínû, gazdag kulturális hagyományainak megõrzésében, az európai értékek felmutatásában, a modern világ változási és fejlõdési irányainak közvetítésében, s mindeközben a kiegyensúlyozott tájékoztatás fenntartásában."^** (Forrás: MTV Rt. Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzat - Preambulum. MTV Kuratórium, 2001. december, Budapest)

A KMSZ I. fejezete összefoglalja a közszolgálati mûsorszolgáltatás feladatait, külön is kiemelve az MTV, mint közfeladatot teljesítõ intézmény szerepét "a társadalmat egybekapcsoló, integráló és mûködésben tartó erõk" kibontakozásában. Ugyancsak e fejezet tartalmazza a társadalomintegráció legfontosabb lehetséges témáit, valamint a határon túli magyarságnak, a nemzeti és etnikai kisebbségeknek, illetve a kiskorúaknak szóló mûsorszolgáltatásra, a vallási mûsorokra, az anyanyelvi kultúra ápolására, a társadalmi, kulturális, világnézeti és tudományos sokszínûség megjelenítésére és a körzeti adások biztosítására vonatkozó kötelezettségeket.

A II. fejezet részletesen rögzíti az MTV független mûködésének biztosítékait, különös tekintettel a pártoktól, kormányzati és önkormányzati szervektõl, különbözõ politikai és ideológiai mozgalmaktól, civil szervezõdésektõl és gazdasági szereplõktõl való függetlenségre.

A III. fejezet a mûsorkészítés általános és részletes szabályait tartalmazza, külön is rögzítve az interjúkészítésre, az esetleges hírzárlat kezelésére, a hírek és politikai mûsorok készítésére, a statisztikai és közvélemény-kutatási adatok kezelésére, a különleges helyzetekben történõ mûsorkészítésre és általában a képi közlésre vonatkozó szabályokat.

A mûsorkészítõk tevékenységét összefoglaló IV. fejezet velük szemben követelményként állítja függetlenségüket, számukra meghatározott esetekben egyeztetési kötelezettségeket, illetve bizonyos körülményekre nézve politikai, reklám, foglalkoztatási és gazdasági összeférhetetlenségi eseteket állapít meg.

A KMSZ további, V.-X. fejezetei - egyebek mellett - a reklámmûsorokra, a mûsortámogatásokra, a politikai hirdetésekre, a megkülönböztetett jelzéssel ellátandó mûsorszámokra, a mûsormegrendelésekre, a helyreigazítási kérelmek és panaszügyek kezelésére, a KMSZ végrehajtását ellenõrzõ testületek tevékenységére (Anyanyelvi és Képernyõ Bizottság, Etikai Bizottság, Mûsorfigyelõ és Elemzõ Szolgálat), a KMSZ megsértésének megállapítására és büntetésére, illetve a dokumentum hatályba lépésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazzák.

A fenti vázlatos áttekintés is mutatja, hogy a KMSZ az MTV Rt. meghatározó jelentõségû alapdokumentuma, amelynek jövõbeni következetes betartása a nemzeti közszolgálati televíziózás egyik legfõbb záloga lehet. A benne megfogalmazódó értékek és normák miatt távlatosabbnak, a mûsorkészítés napi gyakorlatát érintõ elõírások miatt pedig - különös tekintettel a személyiségi jogok védelmére - részletezõbbnek és árnyaltabbnak tûnik, mint a közszolgálati társintézmények vonatkozó szabályzatai. Kétségtelen tény, hogy az MTV Rt. KMSZ-e fél évtizedes késéssel született meg, másfelõl viszont - s talán éppen ezért - immár tükrözõdhet benne a hazai köz-, illetve médiaszakmai gondolkodás idõközben bekövetkezett átalakulása, fejlõdése is.

Az Európai Unió médiapolitikájának, illetve az európai közszolgálati mûsorszolgáltatók tevékenységének hangsúlyos eleme a közszolgálati mûsorszolgáltatás tartalmi és médiapiaci kérdéseinek folyamatos elemzése, és az adódó szakmai tapasztalatok nyomán a közszolgálati mûsorszolgáltatás stratégiájának folyamatos megújítása. E követelmény különösen nagy kihívást jelent az olyan országok (így hazánk) számára, amelyekben a társadalomszerkezet és a médiapiac nagyfokú átrendezõdése zajlik. Ezt fölismerve - az elnökség kezdeményezésére - az MTV Kuratóriuma 2001. március 12-13-án "A közszolgálat értékei a globalizálódó világban" címmel kétnapos nemzetközi televíziós szakmai konferenciát rendezett Budapesten. A rendezvényen az EBU, tekintélyes külföldi közszolgálati televíziók, valamint az MTV szakemberei öt plenáris elõadásban és két szekció összesen tizenkét referátumában világították meg a közszolgálati televíziózás legfontosabb kérdéseit, vázolták annak alapértékeit és lehetséges jövõképét. A különbözõ elõadások és referátumok egybehangzó üzenete az volt, hogy a jelen és jövõ Európájában korszerû közszolgálati televíziózás nélkül elképzelhetetlen a szabad és demokratikus tájékoztatás, illetve kultúraátadás, a közszolgálati intézmények mûködése ezen alapértékek érvényesülésének mintegy biztosítékát is jelentik.

A beszámolási idõszakban az MTV tovább növelte mûsoridejét, amely így átlagosan heti 300 órát tett ki. Ez a növekmény arányaiban elmaradt az egy évvel korábbitól, hiszen az m2 program mûsora már 2000-ben folyamatossá vált. Mivel a televíziós mûsorszolgáltatás terméke maga a mûsor, az elõállított és bemutatott mûsorperc, az MTV gazdálkodásának - beszámolónk más helyén részletezett - mutatói az adásidõ növekedésével összefüggésben is értelmezhetõek. Ennek tükrében pedig megállapítható, hogy a megalakulásától szinte folyamatosan apadó pénzeszközeivel az MTV végsõ soron évrõl évre egyre több mûsorpercet szolgáltatott. (Természetesen a mûsoridõ növekménye ismétléseket és párhuzamosan sugárzott mûsorokat is magába foglal, azonban ezek sem mentesek a gyártási, elõállítási költségektõl.)

Az Országgyûlésnek készülõ kuratóriumi beszámolók visszatérõ megállapítása, hogy a televíziós programok nézettségi vizsgálatainak monopolisztikus, illetve a kereskedelmi programok érdekrendszerének megfelelõ volta miatt a rendelkezésre álló adatok érvényessége korlátozott. Magyarországon egyetlen cég végzi ezeket a vizsgálatokat, amely a nézettség mérésének alapjául szolgáló lakossági mintába nem enged betekintést. A vizsgálati szempontrendszer kiemelten kezeli a gazdaságilag, s így vásárlóként is - még hosszú ideig - aktív korcsoportokat, nevezetesen a 18-49 éves korosztályt, jóllehet a közszolgálati televíziónak a gyermekek és az idõskorúak számára is kell mûsorokat szolgáltatnia. A nézettség kutatása alapvetõen globális piaci megközelítést és érdekviszonyokat tükröz, figyelmen kívül hagyva egy-egy mûsor konkrét célcsoporton belüli nézettségi arányait. Így például egy kisebb létszámú, speciális fogyatékos csoportnak szóló közszolgálati program abban az esetben is csak csekély nézettségi eredményeket mutathat föl, ha egyébként azt az adott célcsoport nagyobb hányada megtekinti. Végül, de nem utolsósorban számos, a közszolgálati programokban gyakori mûsortípus (például sportmûsorok) megtekintése közösségekben, csoportokban történik (például kollégiumokban, szórakozóhelyeken, nyugdíjas otthonokban stb.), amely nézõi kört a minta valószínûleg ugyancsak mellõzi. Mindezen okokból az MTV mért nézettségi mutatói nem csak a kereskedelmi programok mutatóival való összehasonlításban, hanem önmaguk idõbeli alakulását tekintve is értékelendõek. A jelzett aggályok természetesen nem kérdõjelezik meg azt a tényt, hogy az MTV mûsorait lényegesen kevesebben tekintik meg, mint a kereskedelmi csatornák programjait. A különbség vélhetõen nagyobb, mintsem azt a mûsorkínálat indokolná, másfelõl viszont lényegesen nagyobb annál, hogy ne adna okot az MTV mûsorpolitikájának kritikájára. A kuratórium már a 2000. évrõl szóló beszámolójában megállapította, hogy az MTV programjai nézettségének hanyatlása megállni látszódott a beszámolási idõszak végére. A 2001. év vonatkozó adatai arra az örvendetes tényre utalnak, hogy ha nagyon mérsékelten is, de az adott éven belül vizsgálva megkezdõdött az MTV nézõi körének bõvülése. A növekedés hozzávetõleg 10%-os mértékû volt és a teljes mûsoridõt, valamint a fõmûsoridõt egyaránt érintette. A holtpontról való elmozdulás annak ellenére bekövetkezett, hogy a beszámolási idõszakban nem volt olyan jelentõs esemény, mint a megelõzõ évben például az olimpia, vagy a labdarúgó Európa-bajnokság.

(Forrás: MTV Rt.)

A rendelkezésre álló nézettségi adatok finomabb elemzése további kedvezõ következtetések levonására nyújt alapot. Nevezetesen, bizonyos, jellemzõen közszolgálati mûsortípusokat tekintve az MTV programjai még a jelenlegi alacsonyabb nézettség ellenére is mindenképpen piacvezetõnek tekinthetõk.

E megállapítás elsõsorban a sport, az oktatási, a tudományos - mûvészeti és kulturális, valamint a vallási mûsorokra érvényes. Az információs és hírmûsorok tekintetében pedig a vonatkozó adatok a csatornák közötti kiegyensúlyozott képet mutatnak. A nézettségi mutatók mûsortípusok közötti bontásából tehát megállapítható, hogy az MTV és a kereskedelmi programok közötti lényeges nézettségi különbségek elsõsorban a szórakoztató és a fikciós mûfajok nézettségének különbségébõl adódnak.

(Forrás: MTV Rt.)

A közönségarány korcsoportok közötti bontása azt mutatja, hogy a nézõi kör bõvülése az m1-en nem csak a teljes népességet, hanem (és elsõsorban) a 18-49 éves korosztályt érinti. Ez a tény elvben a hirdetési bevételek növelésének lehetõségét is mutatja. (Az m2 alacsony nézettsége miatt statisztikai okokból e csatorna nézõi köre korcsoportonkénti bontásától eltekintettünk.)

(Forrás: MTV Rt.)