J/350.
BESZÁMOLÓ
A Magyar Köztársaság Országgyűlése számára a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának tevékenységéről
2002. január 1 - december 31.
A Magyar Televízió Közalapítvány főbb adatai és szervezete
1. Főbb adatok:
Székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 17.
Levelezési cím: 1066 Budapest, Ó utca 14.
Telefon: 269-2239, 269-2240, 269-2241, 269-2242, Fax: 269-2260
E-mail: kuratorium@mtvkozalapitvany.hu
Honlap: www.mtvkozalapitvany.hu
2. Szervezeti felépítés:
2.1. A kuratórium összetétele
Elnökség (A megválasztás időpontja: 1999. február 9.)
Bakó Lajos elnök
Bánó Attila
Csernus János
Tátrai Eszter
Kuratóriumi tagok és delegáló társadalmi szervezeteik (1) (A megbízatás kezdete: 2000. március 30.) |
|
Fuzik János |
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata |
Szeghalmi Elemér |
Magyar Katolikus Egyház |
Gulyás Mihály |
Shalom Nyitott Bibliai Gyülekezetek |
Dr. Kádár András |
Magyar Helsinki Bizottság |
Kende János |
Magyar Operatőrök Társasága |
Csóti József |
Magyar Színházi Társaság |
dr. Győri Erzsébet |
Magyar Zeneszerzők Egyesülete |
Polgár Rózsa |
Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége |
Fejér György |
Magyar Alkotók és Gondolkodók Független Szakértői Társasága |
dr. Bilik István |
Magyar Egyetemek Egyesülete |
Szabó Enikő |
Autonóm Szakszervezetek Szövetsége |
dr. Mojzes Imre |
Távközlési Érdekegyeztető Fórum |
dr. Tomszer Miklós |
Diák és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete |
Kiss József |
Holocén Természetvédelmi Egyesület |
dr. Farkas Péter |
Asszonyok a Nemzeti Egységért Mozgalom |
Kalmár Gabriella |
Fiksz Egyesület |
Mikesy György |
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége |
Székely György |
Magyar Transzplantáltak Kulturális és Sportegyesülete |
dr. Kiss Barbara |
Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége |
Miklós László |
Nyugdíjasok Egészségmegőrző Országos Szövetsége |
Nagy Nándor |
Vajdasági Magyarok Demokratikus Pártja |
Kuratóriumi tagok és delegáló társadalmi szervezeteik (2) (A megbízatás kezdete: 2001. március 30.) |
|
Rudas Valéria |
Országos Örmény Önkormányzat |
Szeghalmi Elemér |
Magyar Katolikus Egyház |
Zalatnay István |
Erdélyi Gyülekezet |
Dr. Bolváry Gyula |
Erdélyi Szövetség |
Bánky Róbertné |
UNIMA Nemzetközi Bábművész Szövetség |
Bácskai Sándor |
Kéthly Anna Szociáldemokrata Platform Egyesület |
Kende János |
Magyar Filmművészek Szövetsége |
Kazy Zsámbok Gizella |
Országos Széchenyi Kör |
Debreczeni Tibor |
Academia Ludi et Artis |
Dr. Bagdy Gábor |
Családok a Családért Házas és Családpedagógiai Egyesület |
Csuport Antal |
Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetsége |
Kisfalvi Gábor |
Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület |
Simonné Zákonyi Tünde |
Nők a Balatonért Egyesület |
Gráf Csilla |
KALÁSZ Katolikus Asszonyok-Lányok Szövetsége |
Dr. Beöthy-Molnár András |
Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesület |
Dr. Pirityi Ottó |
Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége |
|
(elhunyt 2001. december 1-én, a kuratórium emlékét kegyelettel megőrzi) |
Kiszely Imréné |
Értelmi Sérültek és Szakdolgozók Országos Érdekvédelmi Szövetsége |
Szappanos Géza |
Magyar Bridzs Szövetség |
Kleinné Csiky Ildikó |
Községi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége |
|
(kuratóriumi tagságáról 2001. szeptember 27-én lemondott) |
Nagy Nándor |
Vajdasági Magyarok Demokratikus Pártja |
2.2 A kuratórium munkacsoportjai
Gazdálkodási munkacsoport
Szervezési és jogi munkacsoport
Műsorszolgáltatási elemző munkacsoport
Közönségkapcsolati (PR) munkacsoport
Dokumentációs munkacsoport
2.3 Ellenőrző testület
Országgyűlési megválasztás hiányában 2000. február 28-tól a közalapítványnál ellenőrző testület nem működött, az egyetlen megválasztott tag, (21/2000. OGY. Hat. 2000. 03. 24.) dr. Szalay Péter volt, aki 2001. március 20-án lemondott.
2.4 A kuratórium titkársága
Titkárságvezető: |
Zay Andrea |
Munkatársak: |
1 fő főkönyvelő, |
|
1 fő vezető titkárnő, |
|
3 fő beosztott titkárnő, |
|
1 fő kézbesítő. |
2.5 Állandó szakértők
Gazdasági szakértő: Gulya András,
Jogi szakértő: dr. Piller Ágnes, majd 2001. április 18-tól dr. Pintér Gábor,
Médiaszakértő: dr. Grezsa Ferenc.
2.6 MTV KA könyvvizsgálója:
dr. Siklós Márta (Proxy Kft., 1114 Budapest, Ulászló u. 27.)
Az MTV Közalapítvány Kuratórium Elnökségének működése
A beszámolási időszakban a kuratórium elnöksége összesen 34 ülést tartott, amelyeken összesen 86 határozatot hozott.
• folyamatosan gazdálkodott a közalapítvány vagyonával,
• ellátta a közalapítvány, illetve a kuratórium működtetésével kapcsolatos feladatokat.
• folyamatosan elemezte és értékelte a Magyar Televízió Részvénytársaság gazdálkodását, ennek keretében és egyebek mellett:
• Az elnökség az MTV Rt. új vezetőjének megválasztásával kapcsolatban
Az MTV Közalapítvány Kuratóriumának működése
A beszámolási időszakban a kuratórium összesen 12 ülést tartott, amelyeken összesen 110 határozatot hozott.
• elfogadta a Magyar Televízió Közalapítvány 2000. évi mérlegét, szöveges beszámolóját és a vonatkozó könyvvizsgálói jelentést,
• az elfogadott módosító indítványokkal együtt elfogadta a Magyar Köztársaság Országgyűlése számára készített beszámolót, amely a 2000. január 1. és 2000. december 31-e közötti időszakot foglalja magában, (31/2001.EH)
• elfogadta az MTV Közalapítvány 2001. évi gazdálkodási tervét. (34/2001.KH)
• döntött, hogy nem tiltja meg Mendreczky Károlynak az MTV Rt. általános alelnökévé történő megbízását, (10/2001.KH)
• döntött, hogy nem tiltja meg dr. Szenes Andrea MTV Rt. alelnöki megbízásának visszavonását, (11/2001.KH)
• megtárgyalta az MTV Rt. 2001. I. félévi üzleti tervét, elfogadta a féléves gazdálkodás elveit, valamint jóváhagyta a féléves üzleti tervet, (16/2001KH.)
• jóváhagyta a Magyar Televízió Részvénytársaság két programja 2001. évi adásidejét, (109/2001.KH)
• meghatározta az új, magyarországi gyártású, a műsorszolgáltatásban felhasználásra kerülő mozgóképes, ezen belül teleregény, sorozatfilm és szappanopera műfajú, illetve külső gyártású alkotások finanszírozására fordítható pénzösszegek nagyságát, (110/2001.KH)
• 16 145 690 000 Ft főösszeggel és 11 386 346 000 Ft mérleg szerinti veszteséggel jóváhagyta a Magyar Televízió Részvénytársaság 2000. évi mérleg- és eredménykimutatását a mellékletekkel együtt, (22/2001.KH)
• elfogadta a Független Könyvvizsgálói jelentést a Magyar Televízió Részvénytársaság 2000. évi mérleg- és eredménykimutatásának vizsgálatáról, (23/2001.KH)
• mivel - összhangban a felügyelőbizottság megállapításával - az MTV Rt. 2000. évi gazdálkodási gyakorlatát nem tartotta elfogadhatónak, felhívta az időközben teljesen megújult részvénytársasági vezetés figyelmét a célszerű költség, hatékony gazdálkodás szükségességére, (25/2001.KH)
• Mendreczky Károlyt 2001. július 12-től 4 éves időtartamra a Magyar Televízió Rt. elnökévé megválasztotta, (30/2001.KH)
• 16 149 232 000 Ft mérleg szerinti főösszeggel és 11 385 781 000 Ft mérleg szerinti veszteséggel jóváhagyta az MTV Rt. 2000. évi összevont (konszolidált) éves beszámolóját a mellékletekkel együtt, (37/2001.KH)
• elfogadta a Magyar Televízió Részvénytársaság 2000. évi összevont (konszolidált) éves beszámolójáról szóló Független Könyvvizsgálói jelentést, (38/2001.KH)
• elfogadja a részvénytársaság felügyelőbizottságának véleményét a Magyar Televízió Részvénytársaság 2000. évi összevont (konszolidált) éves beszámolójáról, (39/2001l.KH)
• javaslatot terjesztett elő az Országgyűlés illetékes szerve elé költségvetési támogatás, illetve céltámogatás kezdeményezése iránt, (40/2001.KH)
• elfogadta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 12 milliárd 500 millió forintos támogatását a kuratórium Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, és döntött ezen összegnek a Magyar Televízió Részvénytársaság tőketartalékába helyezéséről, (93/2001.KH)
• a beterjesztett, megtárgyalt és elfogadott módosító javaslatokkal együtt elfogadta a Magyar Televízió Részvénytársaság Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatát. (108/2001.KH)
Az MTV Rt. függetlenségéről
A Magyar Televízió Részvénytársaság a beszámolási időszakban is folyamatosan a médiatörvény, illetve egyéb vonatkozó jogszabályok alapján működött. Országgyűlési megválasztás hiányában az ellenőrző testület továbbra sem tudott megalakulni, a kuratóriumi elnökség pedig továbbra is csupán négy fővel tevékenykedett, tehát a beszámolási időszak nagy horderejű, az MTV Rt. túlélését olykor szinte egyik napról a másikra biztosító döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében a törvény által előírtnál, egyben pedig a kívánatosnál kevesebben működtek közre. E tény fokozott felelősséget és munkaterhet rótt a közalapítvány választott, illetve kinevezett tisztségviselőire és munkatársaira. Különösen azért, mert az MTV Rt. súlyos anyagi helyzete az előző időszakhoz képest is tovább szűkítette az intézmény gazdasági-pénzügyi szuverenitását, hiszen a beszállítókkal, a különböző költségvetési szervekkel, vagy éppen a tőkepótlást végül biztosító Országgyűléssel folytatott tárgyalások alakulása alapvető befolyással volt a napi működésre, sőt a puszta fennmaradásra. Ezért a kuratórium döntéshozói számára nagy kihívást és megoldandó feladatot jelentett az, hogy az MTV fennmaradására jelentősen kiható ügyekben, kérdésekben a függetlenség legteljesebb mértékű biztosítása mellett sikerüljön különböző külső szervekkel, szervezetekkel tárgyalni, illetve megállapodni. Ennek fényében is értékelhető, hogy az arra hivatott testületek az év folyamán egyetlen olyan határozatot sem hoztak, amely a Magyar Televízió függetlenségének sérelmét állapította volna meg.
Műsorpolitikai értelemben az MTV Rt. függetlenségével kapcsolatos megállapítások elsősorban a hírszolgáltatás pártatlanságával, elfogulatlanságával kapcsolatos tényadatokra alapozhatók. Ezek összegyűjtése és értékelése érdekében - az 1997-ben megkezdett gyakorlatot folytatva - a kuratórium elnöksége 2001-ben is megrendelte a vezető televíziós csatornák főműsoridős híradóinak összehasonlító vizsgálatát, amelynek eredményei alkalmat nyújtanak a hírszolgáltatás minőségével kapcsolatos következtetések levonására.
A vizsgálat négy televíziós programra (m1, Duna TV, tv2, RTL Klub) és véletlenszerűen kiválasztott három hét összesen 18 napjának összesen 72 főműsoridős híradójára terjedt ki. A vizsgált hetek: 2001. november 12-17., 2001. november 26.-december 1. és 2001. december 10-15. voltak. A főbb eredményeket az alábbiakban közöljük.
A vizsgált programok közül az m1 híradója számolt be a legtöbb eseményről, és műsorszerkezete is feszesebb volt, mint az összehasonlításul választott televíziók esetében. (A híregységek számában mutatkozó csökkenés oka, hogy az előző évhez képest az m1 főműsoridős híradója kissé rövidebb időben jelentkezett.) Mennyiségi értelemben tehát - az előző évekhez hasonlóan - továbbra is az m1 hírműsora bizonyult a leginkább informatívnak.
A hírszerkesztés szakmai alapelveinek folyamatosságát jelzi, hogy az előző évekhez viszonyítva az m1 főműsoridős híradójának témastruktúrája lényegében nem változott, és a fő témacsoportokat tekintve alapvetően kiegyensúlyozott volt. Híregységeinek 12 százaléka belpolitikai, 16 százaléka gazdasági, 26 százaléka társadalmi, társadalompolitikai, 6 százaléka pedig külpolitikai természetű volt. Az m1 - akárcsak a Duna Televízió - többször és hosszabb időtartamban foglalkozott társadalom- és külpolitikai kérdésekkel, másfelől pedig lényegesen kevesebbszer és rövidebb időtartamban botrányokkal, katasztrófákkal, viszályokkal, mint a két kereskedelmi program. A témaszerkezetben azonban nem csak a közszolgálati és a kereskedelmi televíziók, hanem a két közszolgálati televízió között is mutatkoztak jelentősebb különbségek. A Duna Televízió az m1-nél is hangsúlyosabban foglalkozott társadalompolitikai kérdésekkel és még ritkábban bajokkal, negatív szenzációkkal. Bár az m1 összes híregységének közel egyharmada (32%) tudósított valamilyen gondról, bajról, negatív szenzációról, a bizonyítottan káros lélektani következményekkel járó, úgynevezett bajtematikát főműsoridős híradóiban - szemben a kereskedelmi csatornákkal - sikerült keretek között tartania. Mivel a különböző programok hírműsorainak témaszerkezete az elmúlt években meglehetős állandóságot mutat, feltételezhető, hogy az egyes televíziók hírszolgálatát az éppen időszerű híranyag sokkal kevésbé befolyásolja, mint az adott médium céljai, filozófiája, illetve küldetése. Az m1 esetére e megállapítás úgy is értelmezhető, hogy kialakulóban van, illetve már ki is alakult a nemzeti főadó közszolgálati arculatú hírszerkesztési gyakorlata, amelyet elsősorban a társadalompolitikai kérdések előtérbe állítása, valamint a szenzációkereső, szenzációsságra törekvő bajtematika mérsékeltebb megjelenítése jellemez.