ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Fidesz - Magyar Polgári Párt

1. §

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 75. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban az illetékes választási bizottság tagjainak jelenlétében kell elhelyezni, és két évig meg kell õrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetõvé. Két év után a választási iratokat - a jegyzõkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni."

2. §

Ez a törvény kihirdetésekor lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2002. évi országgyûlési választások választási irataira kell alkalmazni.

A 2002. évi országgyûlési választások soha eddig nem tapasztalt szoros választási eredményt hoztak. Ennek eredményeként népi kezdeményezés indult a szavazatok ismételt megszámlálása érdekében. Mivel a jelenleg hatályos rendelkezések szerint a szavazólapokat a választásokat követõ 90 nap után meg kell semmisíteni, elõfordulhatna, hogy még egy sikeres népi kezdeményezés esetén sem lesz mód és lehetõség a szavazatok ismételt megszámlálására, ami a demokratikus jogállamiságot gyengítené.

Az Alkotmány 2. § (2) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

A népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény preambuluma kimondja: "Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép. Hatalmát az Alkotmány keretei között, elsõsorban választott képviselõi útján gyakorolja. A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintõ legfontosabb ügyek eldöntésében, illetõleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában a nép közvetlenül, szavazás útján is részt vehessen."

A képviseleti szervek hatékony mûködéséért való folyamatos munkálkodás mellett a politikai intézményrendszer demokratikus fejlesztéséhez tartozik az is, hogy társadalompolitikai vagy egyéb szempontból kiemelkedõ jelentõségû ügyekben a nép közvetlenül is gyakorolhassa hatalmát, legyen részese, meghatározója, illetve tevékeny közremûködõje a legfontosabb állami döntéseknek.   Ha a népi kezdeményezés eredménye kötelezi a képviseleti intézményt, akkor a nép részese lesz a népképviseleti szerv döntésének.

   Az Alkotmánybíróság több határozatában kimondta, hogy "a közvetlen hatalomgyakorlásának csak egyik velejárója az, hogy az eredménye a törvényhozást köti. A közvetlen demokrácia fogalmának szükségképpeni elem, hogy az ezt szolgáló intézmény felett az érdekelt, azaz maga a polgár (vagy meghatározott számuk) befolyással bírjon."

   Mindezekbõl az is következik, hogy a szavazólapok megsemmisítése esetén súlyosan sérülne az állampolgárok fenti, egyik legfontosabb alkotmányos joga. Ha a jelenleg hatályos, tisztán technikai jellegû rendelkezés következtében nem lehetne a 2002. országgyûlési választások szavazatait ismételten megszámolni, akkor az a népi kezdeményezés demokratikus intézményét teljes mértékben kiüresítené. Ha az Országgyûlés nem akadályozza meg a szavazatok megsemmisítését, akkor az lényegében azt jelentené, hogy semmibe veszi a közvetlen hatalomgyakorlás egyik alkotmányos módját, a népi kezdeményezést.

   Ennek megakadályozása és annak érdekében, hogy megteremtsük a jogszabályi feltételeit egy sikeres népi kezdeményezésnek, szükségesnek tartjuk a hatályos rendelkezések módosítását, természetesen csak átmeneti jelleggel. Ha a népi kezdeményezés nyomán az Országgyûlés napirendre tûzi a kezdeményezett törvényjavaslatokat, akkor lehetõség lesz a szóban forgó rendelkezések újraszabályozására, addig azonban az az elsõ és legfontosabb, hogy a népi kezdeményezés célja ne hiúsulhasson meg. Annak kifejezésre juttatásaként, hogy a nép közvetlen hatalomgyakorlása egy demokratikus jogállamban kiemelkedõ jelentõségû, mindenképpen indokoltnak és szükségesnek tartjuk a választási eljárásról szóló törvény fenti módosítását.

Budapest, 2002. június 17.