ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

Az Országgyûlés kiemelt fontosságot tanúsít annak, hogy a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke, Dr. Medgyessy Péter titkosszolgálati múltja és tevékenysége miatt elõállott méltatlan helyzethez vezetõ tényeket feltárva, a szükséges intézkedések megtételével mindent elkövessen annak érdekében, hogy a fontos közéleti tisztséget betöltõ személyek körében a hasonló ügyeket a jövõben megakadályozza.

Az Országgyûlés a kirobbant ügy következményeinek elhárítása és a Magyar Köztársaság tekintélyének megóvása érdekében szükségesnek tartja, hogy a vizsgálat az esettel kapcsolatos tényeket áttekintse és megállapításait a nyilvánosság elõtt feltárja.

Az Országgyûlés ezért, a Miniszterelnök tisztázatlan titkosszolgálati múltjának és tevékenységének kivizsgálása, valamint feltárása érdekében az alábbi határozatot hozza.

I. Az Országgyûlés a Házszabály 34.§-ának (1) bekezdése, valamint 36.§-ának (2) bekezdése alapján a Miniszterelnök titkosszolgálatokkal összefüggõ tevékenységére és múltjára vonatkozó tények és következmények kivizsgálása érdekében vizsgálóbizottságot hoz létre.

II. A vizsgálóbizottság feladata az alábbi kérdések kivizsgálása és megválaszolása:

• Léteznek-e a nyilvánosságra került dokumentumok mellet további olyan dokumentumok, melyek a Miniszterelnök titkosszolgálati múltjára és tevékenységére vonatkoznak? Amennyiben léteznek, akkor azoknak mi a tartalma?
• Milyen dokumentumok vannak a Belügyminisztériumban, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a Történeti Hivatalban?
• Hogyan vált a Miniszterelnök a III/II-7 számú ügyosztály szigorúan titkos állományú tisztjévé? Mik voltak a kiválasztás és az alkalmasság kritériumai?
• Mi volt a Miniszterelnök pontos feladata a III/II-7 ügyosztály szigorúan titkos állományú tisztjeként?
• Mettõl-meddig állt a Miniszterelnök bármilyen kapcsolatban a titkosszolgálatokkal?
• A Miniszterelnök milyen ügyekben, mely személyekre vonatkozóan, milyen tartalommal és kinek tett jelentéseket? Mi lett ezen jelentések további sorsa?
• A Miniszterelnöknek volt-e kapcsolata, s ha igen milyen, az akkori titkosszolgálat más fõcsoportfõnökségeivel? Kiterjedt-e a Miniszterelnök tevékenysége a III/I, a III/III, valamint a III/IV fõcsoportfõnökségek munkájára, s ha igen, akkor milyen tartalommal?
• A Miniszterelnök korábbi közjogi tisztségeihez fûzõdõ nemzetbiztonsági átvilágítások során fény derült-e titkosszolgálati múltjára? Ha igen, úgy kiknek lehetett errõl tudomása és történt-e valamilyen intézkedés ennek alapján? Ha nem, úgy ezért kit terhel felelõsség?
• Az ügy kirobbanását követõen milyen intézkedéseket tett a Kormány a következmények elhárítása, a Magyar Köztársaság nemzetközi tekintélyének megóvása érdekében?

III. A bizottság alakítsa ki álláspontját annak szükségességérõl, hogy milyen közjogi tisztségekre kiterjedõen és milyen eljárás keretében van mód a nemzetbiztonsági ellenõrzés jelenlegi személyi és tárgyi körének kiszélesítésére, különös tekintettel a Miniszterelnök és a Köztársasági Elnök közjogi tisztségére. A bizottság tegyen javaslatot a szükséges jogalkotási lépésekre.

IV. A bizottság alakítsa ki álláspontját a tekintetben, hogy e határozat I-III pontjaiban foglaltakon túlmenõen szükség van-e az általa tett megállapításokkal kapcsolatban további kormányzati, parlamenti illetve más intézkedésekre. Ha igen, úgy tegyen a bizottság ezekre konkrét javaslatot.

V. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

VI. A vizsgálóbizottság tevékenységérõl jelentést készít, melyet az Országgyûlés elé terjeszt. A jelentésnek tartalmaznia kell:

1. a bizottság feladatát;
2. a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
3. a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
4. annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
5. a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
6. amennyiben ez a bizottság feladatához tartozott - javaslatot a szükséges intézkedésekre.

VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I-IV. pontjait érintõ vizsgálatra és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetõleg köteles a bizottság elõtt vallomást tenni.

A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény államtitokköri jegyzékérõl rendelkezõ mellékletében:

• az általános adatfajták körében a 11-13, 15., 16., 17. és 21. pontokban;
• a Legfõbb Ügyészség körében a 26., 27/a-f) pontokban;
• a Belügyminisztérium Megelõzési Szolgálata körében a 30/A/b-g) pontokban;
• a Rendõrség körében a 45., 46., 46/A pontokban;
• a Nemzetbiztonsági Szolgálatok körében a 98-125. pontokban;
• a Pénzügyminisztérium körében a 131-134. pontokban

meghatározott adatfajták alá tartozó adatokat.

Fentieken túl a bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult megismerni:

• a Belügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 16/1995. (X.20.) BM rendelet mellékletében szereplõ titokköri jegyzék 3., 4., 15. és 16. pontokban;
• a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 3/1995. (XII.19.) TNM rendelet mellékletében szereplõ titokköri jegyzék 5-9. és 13. pontokban;
• a Pénzügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 4/1996. (I.24.) PM rendelet mellékletében szereplõ titokköri jegyzék 1-7. és 14. pontokban;
• a Magyar Köztársaság Rendõrsége szolgálati titokköri jegyzékérõl szóló 29/1996. ORFK utasítás mellékletében szereplõ titokköri jegyzék 1. pontjában;

meghatározott adatfajták alá tartozó adatokat.

VIII. A vizsgálóbizottság 8 (nyolc) tagból áll. A bizottság tagjaira a képviselõcsoportok vezetõi tesznek ajánlást az alábbiak szerint.

IX. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a képviselõcsoportok vezetõinek javaslata alapján, a Házbizottság terjeszt elõ javaslatot az Országgyûlésnek, amelyrõl az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti képviselõcsoportok, a bizottsági tagságra jelöltek körébõl terjesztenek elõ javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyûlési képviselõ lehet, akinek a törvényben elõírt nemzetbiztonsági ellenõrzése megtörtént.

X. A bizottság feladatának ellátásához szakértõket vehet igénybe. Mûködésének költségeit az Országgyûlés fedezi költségvetésébõl.

XI. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

A Magyar Nemzet 2002. június 18-ai számában egy dokumentumot jelentetett meg arról, hogy Dr. Medgyessy Péter, a Magyar Köztársaság hivatalban lévõ Miniszterelnöke D-209 nyilvántartási szám alatt a titkosszolgálat III/II-7 számú ügyosztályának szigorúan titkos állományú tisztje volt, fõhadnagyi rangban.

Miniszterelnök Úr 2002. június 19-én az Országgyûlés plenáris ülésén, napirend elõtti felszólalásában elismerte, hogy 1977-82 között, a nevezett ügyosztályon szigorúan titkos állományú kémelhárító tisztként valóban tagja volt a titkosszolgálatnak.

Az eddig kiderült - és Miniszterelnök Úr által is alátámasztott - tények azt jelentik, hogy a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke jelentõsnek tekinthetõ titkosszolgálati múlttal rendelkezik. Az ügy pontos háttere, Miniszterelnök Úr szerepe és tevékenysége, valamint a lehetséges átfedések a titkosszolgálat más mûködési területeivel, különös tekintettel a III/III fõcsoportfõnökségre tisztázatlanná és homályossá teszik az eset hátterét. A kialakult helyzetet tovább bonyolítja, hogy az érintett szervezetek (nemzetbiztonsági szolgálatok, Belügyminisztérium, Történeti Hivatal) képviselõi úgy nyilatkoztak, hogy egyikük sem rendelkezik az ügyre vonatkozó dokumentumokkal. Aggasztó probléma az is, hogy sem Miniszterelnök-jelöltsége, sem pedig a korábbi, közjogi tisztségeivel összefüggõ nemzetbiztonsági ellenõrzések kapcsán nem került napvilágra titkosszolgálati elõélete.

A titkosszolgálati múltban rejtezõ kötödések átláthatatlansága máig hat. A történtek kapcsán nem véletlenül következett be komoly bizalmi válság Miniszterelnök Úr személyével összefüggésben.

A bizottság létrehozását - tekintettel arra a különleges körülményre, hogy a vizsgálat célja a Miniszterelnök személyét érinti - paritásos alapon, ellenzéki vezetéssel terjesztjük elõ.

Annak érdekében, hogy a választásokat nemrégiben eldöntõ honfitársaink tisztán láthassanak Miniszterelnök Úr személyét és múltbéli kapcsolatait illetõen, valamint hasonló botrányos eset a jövõben ne fordulhasson elõ feltétlenül szükséges az ügy megnyugtató kivizsgálása.

Budapest, 2002. június 24.