ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Párt
T/409.
Képviselői önálló indítvány
2002. évi ... törvény
"az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról"
1. §
Az egyes fontos közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló, többször módosított 1994. évi XXIII. törvény (a továbbiakban törvény) 1 §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"1. § Ellenőrizni kell, hogy a 2. §-ban meghatározott személyek
a) tagjai voltak e a Magyar Szocialista Munkáspárt (illetve jogelődje) Központi vagy Politikai Bizottságának
b) egy évnél hosszabb ideig függetlenített párttitkárként dolgoztak-e.
c) teljesítettek-e szolgálatot 1956-1957-ben karhatalmi alakulatban;
d) hivatásos - nyílt vagy "szigorúan titkos" - állományú tisztként teljesítettek-e szolgálatot a BM volt III-as Főcsoportfőnökségnél, a budapesti vagy a megyei rendőr-főkapitányságok III-as osztályainál, illetve elődeiknél (a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának, az Államvédelmi Hatóságnak a "Belső reakció" elhárításával foglalkozó szervezeti egységei, a Belügyminisztérium IV. Belső reakció elhárítási osztálya, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztály V. Belső reakció elleni harc osztálya); vagy
e) betöltöttek-e olyan politikai vagy állami tisztséget, amelyben az a) pontban meghatározott szervek feladatkörébe tartozó adatokról döntéseikhez tájékoztatást kaptak;
f) végeztek-e az d) pontban felsorolt szervek részére érdemi tevékenységet, azaz
ba)- aláírták-e a hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot, és adtak-e jelentést, illetve
bb)- kaptak-e e szervezetektől illetményt, prémiumot, kedvezményt, és aláírtak-e hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot, vagy adtak-e jelentést, illetve
bc)- szerepelnek-e az d) pontban felsorolt szervek hálózati nyilvántartásában, és kaptak-e e szervezetektől illetményt, prémiumot, kedvezményt, vagy adtak-e jelentést, vagy
g) tagjai voltak-e a Nyilaskeresztes Pártnak.
2. §
A törvény 2. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek ellenőrzését az alábbi sorrend szerint kell elvégezni:
1. az országgyűlési képviselők,
2. a köztársasági elnök,
3. a Kormány tagjai,
4. az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei,
5. az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos,
6. az Alkotmánybíróság tagjai,
7. a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
8. a Legfőbb Ügyész,
9. az államtitkárok,
10. a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese,
11. a Legfőbb Ügyész helyettesei,
12. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei, a Jegybank Tanács tagjai,
13. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, alelnökei,
14. polgármesterek, főpolgármester, megyei közgyűlési elnökök
15. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság vezérigazgatója és igazgatói,
16. a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság elnökei, alelnökei,
17. valamennyi további, a 16. pontban nem szereplő - az 1996. évi I. törvény 2. §-ának 31. pontja szerinti - műsorszolgáltató elnöke és alelnöke, illetve annak megfelelő vezető tisztségviselői,
18. a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. §-ának 31. pontja szerinti műsorszolgáltatók azon főszerkesztői, főszerkesztő-helyettesei, szerkesztői és rovatvezetői, akik a politikai közvélemény alakítására közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolnak,
19. az országos, regionális, megyei és helyi terjesztésű közéleti lapok azon főszerkesztői, főszerkesztő-helyettesei, szerkesztői, olvasószerkesztői, rovatvezetői, valamint főmunkatársai, akik a politikai közvélemény alakítására közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolnak,
20. az arra illetékes hatóság által nyilvántartott, magyar honosságú, legalább országosan elérhető internetes hírszolgáltatók azon főszerkesztői, továbbá hírkiadási joggal felruházott helyettesei, illetőleg megbízottai, akik a politikai közvélemény alakítására közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolnak,
21. az állami költségvetési támogatásra jogosult pártok megyei és országos elnökségének tagjai, vagy annak megfelelő vezető testületi tisztségviselők,
22. a hivatásos bírák,
23. az ügyészek,
24. az 1-23. pontokban fel nem sorolt (1) bekezdés szerinti személyek."
3.§
A törvény 8.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) A bizottság, valamint a 7. §-ban foglalt ellenőrzés során az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a titokvédelemre és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, minden egyéb korlátozástól mentesen vizsgálhatja az ellenőrzött személyek tekintetében a Történeti Hivatalban, a közlevéltárakban , valamint a Történeti Hivatalnak történő átadásáig az 1990. február 14-én lezárt és a Belügyminisztériumban őrzött iratokat, illetőleg azokból adatszolgáltatás teljesítését kérheti."
4. §
A törvény 11.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"11. § Ha az ellenőrzés alá vont személy igazolja, hogy nem tölti be a 2. §-ban meghatározott tisztséget, vagy tisztségéről a 18. § (2) bekezdésének megfelelően lemondott, illetőleg felmentését kezdeményezte, az ellenőrzést azonnal meg kell szüntetni. Az ellenőrzés megszüntetéséről a bizottság az ellenőrzés alá vont személyt haladéktalanul tájékoztatja."
5. §
A törvény 14.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"14. § (1) A bizottság az ellenőrzés eredményeként döntésében megállapítja, hogy az ellenőrzött személy végzett-e az 1. §-ban meghatározott tevékenységet, a törvényben meghatározott esetekben megállapítja a tisztséggel való összeférhetetlenséget, vagy külön törvényben meghatározott esetben kezdeményezi az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatását."
(2) Amennyiben a bizottság az ellenőrzés eredményeként az (1) bekezdésben megállapított tevékenységet - a 2. § (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök előtt eskütételre kötelezett, illetve az Országgyűlés által megválasztott, a (3) bekezdés 1-16. pontjában felsorolt személyek esetében a 18. § alapján állapítja meg, úgy ez egyben a rájuk vonatkozó külön törvények szerinti összeférhetetlenségi oknak is minősül. Ha a bizottság vagy az arra jogosult az összeférhetetlenséget megállapítja, az ellenőrzött személy 2. § (1) bekezdés szerinti megbízatása megszűnik."
6. §
A törvény 18.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"18. § (1) Ha a bizottság döntése szerint a 2.§ (3) bekezdés 1-16. pontjában meghatározott ellenőrzött személy végzett az 1. § a)-e) és g) pontjában meghatározott tevékenységet, a bizottság felszólítja tisztségéről 30 napon belül való lemondásra, illetőleg felmentése kezdeményezésére, egyben tájékoztatja arról, hogy döntését a 30. napot követő 15. nap elteltével nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a külön törvényben szabályozott összeférhetetlenségi eljárás megindítását, vagy az összeférhetetlenség megállapítását.
(2) Ha a bizottság döntése szerint a 2.§ (3) bekezdés 1-16. pontjában meghatározott ellenőrzött személy végzett az 1. § f) pontjában meghatározott tevékenységet, a bizottság felszólítja tisztségéről 30 napon belül való lemondásra, illetőleg felmentése kezdeményezésére, egyben tájékoztatja arról, hogy ellenkező esetben döntését a 30. napot követő 15. nap elteltével nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a külön törvényben szabályozott összeférhetetlenségi eljárás megindítását, vagy az összeférhetetlenség megállapítását.
(3) A bizottság felhívja továbbá az (1)-(2) bekezdés szerinti ellenőrzött személy figyelmét arra, hogy a döntés ellen bírósághoz fordulhat, és a döntés hatályon kívül helyezését kérheti. Ha az ellenőrzött személy a bizottság döntése ellen bírósághoz fordult, akkor a perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított 30. napra kell kitűzni. A döntésben foglaltak tekintetében a személyhez fűződő jogok megsértése miatt nincs helye bírósági eljárásnak.
(4) A bizottság az (1) bekezdés szerinti felszólítást tartalmazó döntés, illetőleg a döntés ellen benyújtott keresetet elutasító jogerős ítélet közlésétől számított 30. napot követő 15. nap elteltével döntését nyilvánosságra hozatal céljából a Magyar Közlöny személyi részében és a Magyar Távirati Iroda útján közzéteszi.
(5) Ha az ellenőrzött személy a bizottság a (2) bekezdés szerinti felszólítást tartalmazó döntésének, illetőleg a döntés ellen benyújtott keresetet elutasító jogerős ítéletnek a közlésétől számított 30 napon belül tisztségéről nem mond le, vagy felmentését nem kezdeményezi, a bizottság a 30. napot követő 15. nap elteltével döntését nyilvánosságra hozatal céljából a Magyar Közlöny személyi részében és a Magyar Távirati Iroda útján közzéteszi.
(6) A bizottság által nyilvánosságra hozott adatok közérdekű adatok, amelyek megismeréséhez és terjesztéséhez mindenkinek joga van.
(7) Bármely
- ügyvéd,
- közjegyző,
- egyházi személy, valamint
- a 2. § (3) bekezdésének 16-18. pontjaiban szereplő műsorszolgáltatók, közéleti lapok, internetes hírszolgáltatók azon munkatársa, aki az ott meghatározott tisztségek egyikét sem tölti be;
kérelmére igazolást kaphat arról, hogy az 1. §-ban meghatározott tevékenységet nem végzett.
(8) Az igazolás igénylésére nem jogosultak az 1972. február 14. napja után született személyek.
(9) Az igazolás kiadása iránti eljárást a kérelmek beérkezésének sorrendjében kell lefolytatni. Egyebekben az igazolások kiadása során az ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, az igazolást kérő személyre pedig e törvénynek az ellenőrzött személyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(10) Ugyancsak az ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el a bizottság, ha eljárása során megállapítja, hogy az igazolást kérő személy végzett az 1. §-ban meghatározott tevékenységet."
7. §
A törvény 20. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"20. § (1) Ha a 18. § (2) bekezdés szerint ellenőrzött személyt a bizottság felszólítja tisztségéről való lemondásra vagy felmentése kezdeményezésére, de a döntés közlésétől számított 30 napon belül, illetőleg a 19. § szerinti bírósági eljárás esetében a keresetet elutasító jogerős ítélet közlésétől számított 30 napon belül az ellenőrzött személy tisztségéről lemond vagy felmentését kezdeményezi és ennek megtörténtéről hitelt érdemlő módon a 30 napot követő 15 napon belül tájékoztatja a bizottságot, az nem hozza nyilvánosságra a döntést."
8. §
A törvény az alábbi 20/A §-sal egészül ki:
"20/A § (1) A bizottság összeállítja azok listáját, akik:
a) tagjai voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt (illetve jogelődje) Központi vagy Politikai Bizottságának
b) egy évnél hosszabb ideig függetlenített párttitkárként dolgoztak
c) szolgálatot teljesítettek 1956-1957-ben karhatalmi alakulatban;
d)olyan politikai vagy állami tisztséget töltöttek be, amelyben az e) pontban meghatározott szervek feladatkörébe tartozó adatokról döntéseikhez tájékoztatást kaptak;
e) hivatásos - nyílt vagy "szigorúan titkos" - állományú tisztként teljesítettek szolgálatot a BM volt III-as Főcsoportfőnökségnél, a budapesti vagy a megyei rendőr-főkapitányságok III-as osztályainál, illetve elődeiknél (a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának, az Államvédelmi Hatóságnak a "Belső reakció" elhárításával foglalkozó szervezeti egységei, a Belügyminisztérium IV. Belső reakció elhárítási osztálya, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztály V. Belső reakció elleni harc osztálya); vagy
f) a Belügyminisztérium volt III-as Főcsoportfőnökség főcsoportfőnökeként, csoportfőnökeként vagy csoportfőnök-helyetteseként teljesítettek szolgálatot.
g) tagjai voltak-e a Nyilaskeresztes Pártnak.
(2) A bizottság az (1) bekezdés szerint összeállított listát a Magyar Közlöny személyi részében és a Magyar Távirati Iroda útján 2002. december 31-ig közzéteszi."
9. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:
a) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 17. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
"e) akiről az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvényben meghatározott bizottság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy a törvény 1. §-ban meghatározott tevékenységet végzett"
b) A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. Törvény 3 §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az állami vezető megbízatása megszűnik, ha az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvényben meghatározott bizottság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy a törvény 1. §-ban meghatározott olyan tevékenységet végzett, amely összeférhetetlen tisztségével."
c) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 12 §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdések jelölése (4)-(7)-re változik:
"(3) Az Állami Számvevőszék elnökének, elnökhelyetteseinek megbízatása megszűnik, ha az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvényben meghatározott bizottság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy a törvény 1. §-ban meghatározott olyan tevékenységet végzett, amely összeférhetetlen megbízatásával."
d) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX.. törvény 15 §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(7) bekezdések jelölése (5)-(8)-re változik:
"(3) Az országgyűlés biztos megbízatása megszűnik, ha az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvényben meghatározott bizottság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy a törvény 1. §-ban meghatározott olyan tevékenységet végzett amely összeférhetetlen megbízatásával."
e) Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 15 §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdések jelölése (6)-(8)-re változik:
"(3) Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság a 9. §-ban meghatározott eseten kívül akkor is megszűnik, ha az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvényben meghatározott bizottság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy a törvény 1. §-ban meghatározott olyan tevékenységet végzett amely összeférhetetlen megbízatásával."
f) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 35 §-ának (4) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:
"e) az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvényben meghatározott bizottság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy a törvény 1. §-ban meghatározott olyan tevékenységet végzett, amely összeférhetetlen megbízatásával."
g) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a soron következő bekezdések számozása értelemszerűen megváltozik:
"(2) A polgármesterek megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül is megszűnik, ha az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvényben meghatározott bizottság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy a törvény 1. §-ban meghatározott olyan tevékenységet végzett, amely összeférhetetlen megbízatásával."
(3) A törvény 2. § (3) bekezdés 1-16. pontjainak hatálya alá tartozó tisztségeket betöltők újbóli ellenőrzését az e törvényben meghatározott új ellenőrzési szempontokra vonatkozóan a hatálybalépést követő három hónapon belül kell lefolytatni.
Á l t a l á n o s i n d o k o l á s
A törvényjavaslat célja megtisztítani a közéletet a volt kommunista rendszerben az elnyomás szolgálatában foglalkoztatott személyektől. Véleményünk szerint aki a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végzett az elmúlt rendszerben, az méltatlan ma a választók bizalmára, ezáltal közéleti funkciók betöltésére. A Javaslat a szankciók szigorításával, a nyilvánosságra hozatal szélesebb körűvé tételének lehetőségével kívánja elérni célját. Ugyanakkor az esetleg erőszakosan beszervezett, megzsarolt "kisemberek" részére biztosítani kívánjuk nevük nyilvánosságra hozatalának elékerülését, amennyiben nem vállaltak közéleti szereplést.
R é s z l e t e s i n d o k o l á s
Az 1. §-hoz:
A javaslat bővíti az átvilágítandó személyek körét a végzett tevékenység alapján.. Indokolt, hogy az kiterjedjen a BM volt III-as Főcsoportfőnökség egészére, ne csak a III/III-as Csoportfőnökségre. Ezen kívül a javaslat beemeli az MSZMP Központi vagy Politikai bizottságának tagjait, illetve az egy évnél hosszabb ideig független párttitkárként működőket is.
A 2. §-hoz
A javaslat beveszi az ellenőrízendők körébe a polgármestereket, főpolgármestert és a megyei közgyűlési elnököket , tekintettel arra, hogy ők is fontos közbizalmi és közvélemény-formáló tevékenységet végeznek.
A 3. §-hoz:
A 121/1992. (VIII. 11) Kormányrendelet szerint a különböző közlevéltárak illetékességi és gyűjtőkörébe tartoznak a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei pártbizottságai, illetve az ezek hatáskörébe tartozott pártbizottságok, pártszervezetek és pártintézmények iratai. Itt is biztosítani kell az érintett szervek számára az iratbetekintés lehetőségét.
A 4. §-hoz:
Azoknál, akik az úgynevezett besúgóhálózat részeseként ténykedtek, és több esetben is zsarolás révén kerültek beszervezésre, enyhébb elbírálást kíván alkalmazni a javaslat. Ha nem töltenek be fontos közéleti tisztséget, vagy ezt megszűntetik, nem kell, hogy nevük nyilvánosságra kerüljön. Ebben az esetben az ellenőrzést meg kell szűntetni.
Az 5. §-hoz
Az előbbi besúgóhálózaton kívüli személyi kör, amely a törvény hatálya alá tartozik, súlyosabb elbírálást érdemel. Velük szemben összeférhetetlenségi eljárást kell lefolytatni, melynek eredményeképpen megbízatásuk megszűnik.
A 6. §-hoz:
Az előző §-ban érintettek számára a tevékenység megállapításával mindig együttjáró szankció nevük nyilvánosságra hozatala. A hálózat volt tagjainál ez a szankció csak akkor alkalmazható, ha tisztségükről nem mondanak le vagy felmentésüket nem kezdeményezik. A javaslat tartalmazza a bizottság döntése elleni bírósági jogorvoslat lehetőségét is.
A 7. §-hoz:
A személyi kör enyhébb elbírálás alá eső részének hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy lemondott tisztségéről vagy felmentését kezdeményezte, ha a bizottság erre felszólította. Ebben az esetben a javaslat eltekint nevének nyilvánosságra hozatalától.
A 8. §-hoz:
Ez a szakasz egy úgynevezett "felelősök listájá"-nak összeállítására ad hatáskört a bizottságnak. Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek végzése olyan súlyosságú, hogy önmagában indokolt ezt a listát nyilvánosságra hozni. A társadalomnak jogában áll megtudni, kik azok, akik a múltban ilyen tevékenységet végeztek.
A 9. §-hoz:
Mivel a javaslat új összeférhetetlenségi és megbízatás-megszűnési okot határozott meg a fontos közéleti tisztségeket betöltők számára, ezt a rájuk vonatkozó törvényekben is fel kell tűntetni. Ezt végzi el a javaslat utolsó §-a.
Budapest, 2002. 06. 24.
|
Demeter Ervin |
Dr. Répássy Róbert |
||
|
Dr. Kovács Zoltán |
Dr. Balsai István |
Pokorni Zoltán |
|