H/434.
Képviselői önálló indítvány Az Országgyűlés ...../2002. (.....) OGY számú határozata
a rendszerváltás utáni első, szabadon választott magyar Országgyűlés megalakulását követően kormányzati politikai szerepet betöltő személyeknek az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvételének tényeit és körülményeit vizsgáló bizottság felállításáról
Az Országgyűlés a demokratikus közélet tisztaságának előmozdítása, a személyes és közérdekű adatokkal való politikai célú visszaélések megelőzése érdekében az alábbi határozatot hozza:
I. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hoz létre a rendszerváltás utáni első, szabadon választott magyar Országgyűlés megalakulása, 1990. május 2-át követően kormányzati politikai szerepet betöltő személyeknek az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvétele tényeinek és körülményeinek megvizsgálására.
II. A vizsgálóbizottság feladata annak megvizsgálása, hogy az 1990. május 2-át követően megalakult kormányokban kormányzat politikai szerepet betöltő személyek részt vettek-e az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében.
III. A vizsgálat személyi köre az 1990. május 2-át követően megalakult kormányok politikai vezetőire, nevezetesen a miniszterelnökre, miniszterekre és a politikai államtitkárokra terjed ki.
IV. A vizsgálóbizottság az alábbi tényeket és körülményeket vonja a vizsgálat körébe: Az állami vezetők 1945. január 1 je és 1990. február 14-a közötti időszakban
a) hivatásos - nyílt vagy "szigorúan titkos" - állományú tisztként teljesítettek-e szolgálatot a Belügyminisztérium III-as Főcsoport%nökségénél, ennek területi és helyi szerveinél, illetve elődeiknél (a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályán, a Magyar Államrendőrség budapesti és vidéki tókapitányságának Politikai Rendészeti Osztályain és a Gazdasági Rendészeti Osztályok operatív csoportjaiban, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályánál, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságánál, az Államvédelmi Hatóságnál, 1953 és 1956 között a Belügyminisztérium államvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egységeinél, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztályánál), a Belügyminisztérium Határőrség Felderítő Osztályánál, valamint a Magyar Hadászati Katonai Hírszerző Szolgálatnál (a Magyar Néphadsereg Vezérkar 2. Csoportfőnöksége), a Belügyminisztérium Külügyi Osztályánál, a Belügyminisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Osztályánál, a Belügyminisztérium Belbiztonsági Osztályánál, a Belügyminisztérium Határőrség Felderítő Osztályánál, a Belügyminisztérium Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztályánál; vagy
b) szerepelnek-e az a) pontban felsorolt szervek hálózati nyilvántartásában; vagy
c) aláírták-e a hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot; vagy
d) adtak-e jelentést; vagy
e) kaptak-e e szervezetektől illetményt, prémiumot vagy egyéb kedvezményt.
V. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási. rendjét és vizsgálati módszereit.
VI. A vizsgálóbizottság tevékenységéről 2002. szeptember 30-ig jelentést készít, melynek tartalmaznia kell
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szervek) vagy személyek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.
VII) A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A vizsgálóbizottság elnökére az SZDSZ Országgyűlési Képviselőcsoportja tesz ajánlást. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:
MSZP 3 fő
SZDSZ 1 fő
Fidesz-Magyar Polgári Párt 3 fő
MDF 1 fő
VIII A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz.
IX. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe, tanúkat hallgathat meg, és betekinthet a vizsgálatával kapcsolatos valamennyi iratba. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.
X. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart. A bizottság a vizsgálati jelentését nyilvánosságra hozza.
Indoklás
Az előző rendszer különböző titkosszolgálati szerveinek tevékenységével és az ebben szerepet vállalók személyével kapcsolatos ügyek a rendszerváltozás óta újra és újra a politikai viták középpontjába kerülnek. Nem történt ez másként most, 2002-ben sem.
Reményeink szerint a Parlament hamarosan döntést hoz az említett szervezetek iratainak nyilvánosságával és kutathatóságával kapcsolatban. Teszi ezt azért, hogy egyszer s mindenkorra megszűnjön a közéletben szerepet vállalók zsarolhatósága és persze azért is, hogy közelmúltunk történelmét ilyen módon is megismerve a választók minden információ birtokában hozhassák meg felelős döntésüket.
Észre kell azonban venni azokat a nyilatkozatokat, amelyek az első szabadon választott országgyűlés megalakulása óta kormányzati szerepet vállalókkal kapcsolatban elhangzanak, s a amelyek - név nélkül - egyrészt a titkosszolgálatokkal való együttműködéssel vádolnak.
Annak érdekében, hogy ezt a vádat elháríthassuk és annak érdekében, hogy a közvélemény e tekintetben is tisztán lásson és kellő információval rendelkezzen javasoljuk a határozati javaslat szerinti vizsgáló bizottság megalakítását.
Budapest,2002. június 24.
|
Dr. Bőhm András |
Zwack Péter |