A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek
Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott
Kiotói Jegyzõkönyvhöz történõ csatlakozásról

Budapest, 2002. június

Az Országgyûlés

1. egyetért azzal, hogy hazánk csatlakozzon az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzõkönyvhöz (a továbbiakban: Jegyzõkönyv);

2. felkéri a köztársasági elnököt a csatlakozási okirat kiállítására;

3. felkéri a külügyminisztert, hogy a csatlakozási okiratot az ENSZ Fõtitkáránál, mint a Jegyzõkönyv letéteményesénél helyezze letétbe;

4. felhívja a Kormányt, hogy a Jegyzõkönyv kihirdetése érdekében - annak hatályba lépését követõen - terjessze az Országgyûléshez a Jegyzõkönyv kihirdetésérõl szóló törvényjavaslatot.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét az ENSZ 1992-ben fogadta el, és Magyarországon az 1995. évi LXXXII. törvény hirdette ki. A Éghajlatváltozási Keretegyezményhez kapcsolódóan a Részes Felek Konferenciája 1997-ben fogadta el a Keretegyezményt kiegészítõ Kiotói Jegyzõkönyvet (a továbbiakban: Jegyzõkönyv).

Az éghajlat esetleges megváltozása napjaink egyik legidõszerûbb világgazdasági kérdése. Ma már mind a gazdasági és politikai döntéshozók körében, mind a környezetért aggódó közvélemény számára nyilvánvaló, hogy - a természeti katasztrófákkal, aszállyal és árvizekkel járó - éghajlatváltozás a nemzetgazdaságokat fenyegetõ súlyos kockázat. E globális környezeti válságot csak az úgynevezett üvegházhatású gázok (elsõsorban a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid) kibocsátásának csökkentésével lehetséges megelõzni. Mivel e gázok kibocsátása az energiatermelés, a közlekedés, egyes ipari tevékenységek és az intenzív mezõgazdasági termelés rovására írható, így a klímavédelem végsõ soron a nemzetgazdaságokat átszövõ energetikai, közlekedési infrastruktúra, illetve a termelési-termesztési rendszerek környezeti szempontú modernizálását jelenti. Az üvegházhatású gázok légköri felhalmozódását csak világméretû összefogással lehet megakadályozni. E felismerés vezetett el a környezetvédelmi világegyezmények kidolgozásához, az Éghajlatváltozási Keretegyezmény elfogadásához és a Jegyzõkönyv megszületéséhez.

Az Éghajlatváltozási Keretegyezményt kiegészítõ Jegyzõkönyv keretében az OECD államok, valamint az átalakuló gazdaságú országok arra vállaltak kötelezettséget, hogy az elkövetkezendõ 10-12 év során kibocsátásaikat átlagosan 5%-kal csökkentik. Az egyes államok kötelezettségei eltérõek, Magyarország a kibocsátások 6%-os csökkentését irányozta elõ. A Jegyzõkönyv azonban nem pusztán a széndioxid-kibocsátás csökkentésére állapít meg kötelezettséget, hanem a hat üvegházhatású gáz együttes nettó kibocsátására, az úgynevezett nettó üvegházgáz potenciálra vonatkozik. A Jegyzõkönyv szellemében tehát a hazai klímavédelmi törekvések célja az, hogy a magyarországi nettó üvegházgáz potenciál 2008-2012 közötti idõszakban legalább 6%-kal alacsonyabb legyen, mint a viszonyításul választott 1985-1987-es idõszakban.

A Részes Felek Konferenciájának 2001-ben lezárult marrakesh-i találkozója eredményeképpen a Jegyzõkönyv végrehajtásával kapcsolatos szabályok egyértelmûvé váltak, illetve tisztázódtak a nemzetközi jogi értelemben vett kötelezettségek, valamint a Jegyzõkönyvbõl adódó lehetõségek részletei.

A Jegyzõkönyv által bevezetett kiegészítõ intézmények - az ún. "Kiotói Mechanizmusok" - a hazai kibocsátás csökkentését szolgáló szakpolitikák és intézkedések mellett kiegészítõ lehetõséget nyújtanak a nemzetközi együttmûködés keretében végrehajtott kibocsátás csökkentésekre. Ezeken belül az ún. "Együttes Végrehajtás" keretében a Keretegyezmény I. függelékében felsorolt (Részes) állam átvehet az üvegházhatású gázok forrásokból származó kibocsátást csökkentõ vagy nyelõk általi eltávolítását célzó projekt (beruházás) végrehajtásával létrehozott kibocsátás csökkentési egységeket a másik (Részes) államtól. A közösen megvalósított beruházás eredményeként keletkezett és auditált kibocsátás csökkentést a két fél megosztja. A kibocsátás csökkentésére prokjektek, beruházások megkezdhetõk a Jegyzõkönyvhöz történõ csatlakozást megelõzõen, azonban a kibocsátás csökkentési egységek 2008-2012 évek között esedékes igazolására és megosztására csak akkor kerülhet sor, ha egyéb feltételek teljesítése mellett az érintett államok a Jegyzõkönyv részesei.

A klímavédelmi beavatkozások jelentékeny része különféle ágazatok tevékenységéhez kapcsolódik, ezért biztosítani kell, hogy a klímavédelmi törekvések és a fenntartható fejlõdés szempontjai beépüljenek az egyes ágazatok stratégiaalkotási és -tervezési tevékenységébe. A konkrét ágazati (pl. ipar, energetika, közlekedés, mezõgazdaság) klímavédelmi beavatkozásokat úgy kell meghatározni, hogy az elõbbi szempontok maximális kielégítése mellett maguknak az ágazatoknak a hasznát és a fenntarthatóságát is szolgálja.

A klímavédelmi stratégia teljes mértékben figyelembe veszi a kulcságazatok stratégiai törekvéseit. A klímavédelem céljai egybecsengenek a fenntartható mezõgazdaság és a biogazdálkodás céljaival, illetve fontos klímavédelmi prioritás a mezõgazdasági melléktermékek és hulladékok energetikai hasznosítása. Szintén összhangban van a tömegközlekedés és a vasúti közlekedés fejlesztésével összefüggõ koncepciókkal, ugyanakkor a hosszú távú közútfejlesztési koncepciók kialakítása során a klímavédelmi összefüggésekre is figyelmet kell szentelni.

A Jegyzõkönyvben az EU mint regionális integrációs szervezet a kibocsátások 8%-os csökkentését vállalta. A rögzített kötelezettségek tagállamonként eltérõek, a kibocsátás 21%-os csökkentésétõl (Németország) a kibocsátások 27%-os növekedésének engedélyezéséig (Portugália) terjed.

A Kormány 2101/2002. (IV. 12.) Korm. határozatában egyetértett a Jegyzõkönyvhöz történõ csatlakozással, elõírta egyéb intézkedések végrehajtását. A Jegyzõkönyvhöz csatlakozás folyamatában meghatározó jelentõségû az annak végrehajtásában mértékadó államok álláspontjának, illetve a csatlakozásból adódó kötelezettségek teljesíthetõségének, illetve a csatlakozás által elérhetõ környezeti és gazdasági elõnyök vizsgálata.

Az EU kiemelt figyelmet fordít tagállamaiban a klímavédelmi politika megerõsítésére és ilyen elvárásokat fogalmaz meg a csatlakozásra váró országokkal szemben is. Ennek megfelelõen az Európai Bizottság 1999/296/EK határozata rendelkezik az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követésérõl, illetve a szükséges intézkedések programszerû megvalósításáról. A Közösségi Vívmányok Átvételérõl szóló Nemzeti Program keretében vállaltuk e joganyag maradéktalan átvételét, a jelen stratégiában vázolt "menetrend" ennek teljesítését is szolgálja. Az Európai Bizottság 1999 végén fogadta el a közösségi klímavédelmi stratégiát, mely útmutatóul szolgál a tagállamok nemzeti szintû koncepció alkotásához. Ennek végrehajtására az Európai Unió hangsúlyozottan támogatja a Jegyzõkönyvhöz történõ csatlakozást, és bejelentette, hogy a tagállamok 2002-ben ratifikálják azt.

A Jegyzõkönyv végrehajtása - ebbõl fakadóan - csatlakozási tárgyalások egyik lényeges témája. A mielõbbi csatlakozást az is indokolja, hogy a klímavédelmi célokat szolgáló uniós pénzügyi források hozzáférhetõvé és mozgósíthatóvá váljanak.

E Jegyzõkönyv Részesei,

lévén Részesei az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének, melyre a továbbiakban mint "az Egyezmény"-re történik utalás,

törekedvén az Egyezmény végsõ céljának megvalósítására a 2. Cikkben megállapítottak szerint,

emlékeztetvén az Egyezmény rendelkezéseire,

követve az Egyezmény 3. Cikkében szereplõ rendelkezéseket,

a Berlini Mandátum értelmében, melyet az Egyezményben Részesek Konferenciája, annak elsõ ülésszakán, az 1/CP.1 határozattal fogadott el,

megállapodtak a következõkben:

Jelen Jegyzõkönyv céljára az Egyezmény 1. Cikkében foglalt meghatározások alkalmazandók. Ez kiegészül az alábbiakkal:

1. "Részesek Konferenciája" jelenti az Egyezményben Részesek Konferenciáját.

2. Az "Egyezmény" jelenti az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményét, melyet 1992. május 9-én fogadtak el New Yorkban.

3. Az "Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület" jelenti azt az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testületet, melyet a Meteorológiai Világszervezet és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja közösen alapított 1988-ban.

4. A "Montreali Jegyzõkönyv" jelenti az 1987. szeptember 16-án Montrealban elfogadott Montreali Jegyzõkönyvet az ózonréteget lebontó anyagokról, az azt követõ kiegészítésekkel és módosításokkal.

5. A "jelenlévõ és szavazó Részesek" jelentik azon Részeseket, akik jelen vannak és támogató vagy elutasító szavazattal szavaznak.

6. A "Részes" jelenti e Jegyzõkönyvben Részest, hacsak a szövegösszefüggés másra nem utal.

7. Az "I. Mellékletben szereplõ Részes" olyan Részest jelent, amely szerepel az Egyezmény I. mellékében, mely utóbbit módosíthatnak, vagy egy olyan Részest, amely értesítést nyújtott be az Egyezmény 4. Cikk 2(g) bekezdés értelmében.

1. Az I. Mellékletben szereplõ valamennyi Részes, a 3. Cikk értelmében vállalt mennyiségileg meghatározott kibocsátás korlátozási és csökkentési kötelezettségek megvalósítása során, a fenntartható fejlõdés elõsegítése érdekében:

(a) Olyan, a nemzeti körülményeinek megfelelõ szakpolitikákat és intézkedéseket valósít meg és/vagy a továbbiakban kidolgoz, mint:

(b) Más Részesekkel együttmûködnek e Cikk értelmében elfogadott szakpolitikák és intézkedések egyedi és összesített hatékonyságának erõsítése érdekében az Egyezmény 4. Cikk 2(e)(i) bekezdésében elõírtak szerint. E célból e Részesek lépéseket tesznek a fenti szakpolitikákkal és intézkedésekkel kapcsolatos tapasztalataik megosztására és információik kicserélésére, amelynek keretében módozatokat dolgoznak ki azok összehasonlíthatóságának, átláthatóságának és hatékonyságának javítására. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája, elsõ ülésszaka alkalmával, vagy azt követõen, amint az gyakorlatilag lehetséges, megvizsgálja azt, hogy figyelembe véve minden vonatkozó információt, ezen együttmûködést milyen módon segíthetné elõ.

2. Az I. Mellékletben szereplõ Részesek törekednek a légi és tengeri közlekedés során az üzemanyagtartályokban tárolt üzemanyag felhasználása során keletkezõ, a Montreali Jegyzõkönyv által nem szabályozott üvegházhatású gázok kibocsátásainak korlátozására és csökkentésére, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel és a Nemzetközi Tengerhajózási Szervezettel való együttmûködésben.

3. Az I. Mellékletben szereplõ Részesek törekednek e Cikk értelmében a szakpolitikák és intézkedések olyan módon történõ megvalósítására, hogy minimalizálják a káros hatásokat, beleértve az éghajlatváltozás káros hatásait, a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásokat, illetve a más Részesekre, különösen a fejlõdõ országokhoz tartozó Részesekre és különösen az Egyezmény 4. Cikk 8. és 9. bekezdésében feltüntetett Részesekre gyakorolt társadalmi, környezeti és gazdasági hatásokat, tekintetbe véve az Egyezmény 3. Cikkét. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája további lépéseket tehet - ha az megfelelõ - e bekezdésben foglalt rendelkezések megvalósításának elõsegítése érdekében.

4. Ha e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája úgy határoz, hogy hasznos lenne a fenti 1(a) bekezdésben ismertetett szakpolitikák és intézkedések bármelyikét koordinálni, figyelembe véve az eltérõ nemzeti körülményeket és potenciális hatásokat, akkor megvizsgálja, hogy milyen módon és milyen eszközökkel dolgozható ki ezen szakpolitikák és intézkedések koordinálása.

1. Az I. Mellékletben szereplõ Részesek, egyénileg vagy együttesen, biztosítják azt, hogy az A. Függelékben ismertetett üvegházhatású gázok összesített, antropogén eredetû szén-dioxid egyenértékben vett kibocsátásai nem haladják meg a számukra elõírt mennyiségeket, melyeket a B. Függelékben elõírt, mennyiségileg meghatározott kibocsátás korlátozási és csökkentési kötelezettségek alapján és e Cikk rendelkezéseivel összhangban számítottak ki, azzal a céllal, hogy a 2008-tól 2012-ig terjedõ kötelezettségvállalási idõszakban e gázok összesített kibocsátásai az 1990. évi szinteknél legalább 5 százalékkal alacsonyabbak legyenek.

2. Az I. Mellékletben szereplõ valamennyi Részes 2005-re kimutatható elõrehaladást ér el az e Jegyzõkönyv szerinti kötelezettségeinek teljesítésében.

3. Az I. Mellékletben felsorolt minden egyes Részes felhasználja az e Cikk értelmében vállalt kötelezettségei teljesítéséhez az üvegházhatású gázok forrásokból származó kibocsátásaiban és nyelõk általi eltávolításában mutatkozó azon nettó változásokat, melyek közvetlen emberi tevékenység által elõidézett földhasználat változás és - az 1990 óta végzett erdõtelepítésre, újraerdõsítésre, erdõirtásra korlátozódó - erdõgazdálkodási tevékenység eredményei, amennyiben ezek mérésekkel ellenõrizhetõ csökkentéseket eredményeznek a karbon-készletekben az egyes kötelezettségvállalási idõszakokon belül. Az üvegházhatású gázok forrásokból származó kibocsátásával és nyelõk általi eltávolításával kapcsolatos ilyen tevékenységeket átlátható és ellenõrizhetõ módon jelentik és felülvizsgálják a 7. és 8. Cikkel összhangban.

4. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciájának elsõ ülésszakát megelõzõen, az I. Mellékletben szereplõ minden egyes Részes adatot szolgáltat a Tudományos és Technológiai Tanácsadó Kisegítõ Testület számára, hogy az megállapítsa az adott ország 1990. évi karbon-készlet szintjét és képes legyen annak becslésére, hogy a következõ évek során annak karbonkészlete miként változik. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája, elsõ ülésszakán, vagy azt követõen, amint az gyakorlatilag lehetséges, határoz azokról a módozatokról, szabályokról és irányelvekrõl, melyek meghatározzák azt, hogy milyen módon és mely további - az üvegházhatású gázok forrásokból származó kibocsátásának és nyelõk általi eltávolításának megváltozását eredményezõ, a mezõgazdasági talajok és a földhasználat-változás, valamint erdõgazdálkodás kategóriái szerinti - emberi tevékenységek adandók hozzá az I. Mellékletben szereplõ Részesekre elõírt mennyiségekhez, illetve vonandók le azokból, figyelembe véve a bizonytalanságokat, a jelentések átláthatóságát, az ellenõrizhetõséget, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület módszertani munkáját és a Tudományos és Technológiai Tanácsadó Kisegítõ Testület tanácsát, összhangban az 5. Cikkel és a Részesek Konferenciájának határozataival. Ez a határozat a második és azt követõ kötelezettségvállalási idõszakokra alkalmazandó. Bármely Részes dönthet úgy, hogy e határozatot a további emberi tevékenységekre már az elsõ kötelezettségvállalási idõszakban alkalmazza, feltéve hogy e tevékenységeket már 1990 óta folytatták.

5. Az I. Mellékletben szereplõ azon Részesek, amelyek esetében folyamatban van a piacgazdaságra való áttérés és amelyek bázisévét, vagy bázis idõszakát a Részesek Konferenciájának második ülésén a 9/CP.2 határozat értelmében állapították meg, azt a bázisévet, vagy bázis idõszakot alkalmazzák az e Cikk szerint fennálló kötelezettségeik megvalósítása során. Az I. Mellékletben szereplõ bármely más Részes, melynek esetében folyamatban van a piacgazdaságra való áttérés, és amely még nem nyújtotta be elsõ nemzeti közlését az Egyezmény 12. Cikke értelmében, szintén értesítheti e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciáját arról, hogy e Cikk szerint fennálló kötelezettségeinek teljesítésekor az 1990. évtõl eltérõ más történelmi bázisévet vagy idõszakot szándékozik alkalmazni. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciájának kell határoznia ezen értesítés elfogadásáról.

6. Figyelembe véve az Egyezmény 4. Cikk 6. bekezdését, e Jegyzõkönyv értelmében - az e Cikk által megadottakon kívül - fennálló kötelezettségek megvalósításában a Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciája bizonyos mértékû rugalmasságot engedélyez az I. Mellékletben szereplõ azon Részeseknek, melyek esetében folyamatban van a piacgazdaságra történõ áttérés.

7. A mennyiségileg meghatározott kibocsátás korlátozási és csökkentési kötelezettségvállalás elsõ idõszakában, 2008-tól 2012-ig, az I. Mellékletben szereplõ, minden egyes Részes számára elõírt mennyiség egyenlõ az A. Függelékben felsorolt üvegházhatású gázok 1990. évi, illetve a fenti 5. bekezdéssel összhangban a bázis évre vagy bázis idõszakra megállapított, összesített, antropogén eredetû, szén-dioxid egyenértékû kibocsátásainak a B. Függelékben számára elõírt százaléka ötszörösével. Azon I. Mellékletben felsorolt Részesek, kiknek esetében a földhasználat megváltozása és az erdõgazdálkodás 1990-ben az üvegházhatású gázok nettó kibocsátási forrását képezte, a számukra elõírt mennyiség kiszámítása céljából az 1990. kibocsátási bázisév vagy bázis idõszakba beszámítják az összesített antropogén eredetû szén-dioxid egyenértékû forrásokból származó kibocsátásokat leszámítva azokból az 1990. évi földhasználat megváltozásból eredõ nyelõk általi eltávolításokat.

8. Az I. Mellékletben szereplõ bármely Részes, a fenti 7. bekezdésben említett számítás céljaira, 1995-öt alkalmazhatja bázisévnek a fluorozott szénhidrogénekre, perfluorkarbonokra és a kén-hexafluoridra.

9. Az I. Mellékletben szereplõ Részesek számára a következõ idõszakokra vonatkozó kötelezettségeket az e Jegyzõkönyv B. Függelékének módosításaiban állapítják meg, amelyeket a 21. Cikk 7. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban fogadnak el. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája, e kötelezettségek áttekintését legalább hét évvel - a fenti 1. bekezdésben hivatkozott - elsõ kötelezettségvállalási idõszak befejezése elõtt kezdeményezi.

10. Bármely kibocsátás csökkentési egység, vagy az elõírt mennyiség bármely része, melyet egyik Részes egy másik Részestõl átvesz a 6. Cikk vagy a 17. Cikk rendelkezéseivel összhangban, hozzáadandó az átvevõ Részes számára elõírt mennyiséghez.

11. Bármely kibocsátás csökkentési egység, vagy az elõírt mennyiség bármely része, melyet egyik Részes egy másik Részesnek átad a 6. Cikk vagy a 17. Cikk rendelkezéseivel összhangban, levonandó az átadó Részes számára elõírt mennyiségbõl.

12. Bármely hitelesített kibocsátás csökkentés, melyet egyik Részes a 12. Cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban másik Részestõl átvesz, hozzáadandó az átvevõ Részes számára elõírt mennyiséghez.

13. Amennyiben az I. Mellékletben szereplõ Részes kibocsátásai a kötelezettségvállalási idõszakban nem érik el e Cikk értelmében elõírt mennyiséget, a különbség, a Részes kérésére, hozzáadandó az adott Részes számára a következõ kötelezettségvállalási idõszakokra elõírt mennyiséghez.

14. Az I. Mellékletben felsorolt valamennyi Részes törekedjék a fenti 1. bekezdésben ismertetett kötelezettségek olyan módon történõ megvalósítására, hogy minimalizálják a fejlõdõ országokhoz tartozó Részeseket, különösen az Egyezmény 4. Cikk 8. és 9. bekezdésében meghatározott Részeseket érõ, káros társadalmi, környezeti és gazdasági hatásokat. A Részesek Konferenciájának e bekezdések megvalósítására hozott határozataival összhangban, e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája elsõ ülésszakán megvizsgálja azt, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy minimalizálják az éghajlatváltozásnak és/vagy a válaszintézkedéseknek az azokban a bekezdésekben említett Részesekre gyakorolt kedvezõtlen hatásait. A megvizsgálandó kérdések között szerepel a finanszírozás, a biztosítás és a technológia átadás megteremtése.

1. Az I. Mellékletben szereplõ bármely Részesek esetében, amelyek megállapodást fogadtak el arról, hogy együttesen teljesítik a 3. Cikk szerinti kötelezettségeiket, e kötelezettségek teljesítettnek tekintendõk, amennyiben az A. Függelékben felsorolt üvegházhatású gázokra vonatkozó teljes, közös, összesített antropogén eredetû, szén-dioxid egyenértékû kibocsátásaik nem haladják meg a számukra elõírt mennyiségeket, melyeket a B. Függelékben elõírt, mennyiségileg meghatározott kibocsátás korlátozási és csökkentési kötelezettségek értelmében, valamint a 3. Cikk rendelkezéseivel összhangban számítottak ki. E megállapodásban érintett minden egyes Részes számára a rávonatkozó kibocsátási szintet e megállapodásban adják meg.

2. Bármely ilyen megállapodásban érintett Részesek tájékoztatják a titkárságot a megállapodás feltételeirõl, a Jegyzõkönyvre vonatkozó megerõsítõ, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének idõpontjában. A titkárság pedig tájékoztatja a Részeseket és az Egyezmény aláíróit a megállapodás feltételeirõl.

3. Bármely ilyen megállapodás a 3. Cikk 7. bekezdésében megállapított kötelezettségvállalási idõszak idõtartamára érvényben marad.

4. Amennyiben az együttesen cselekvõ Részesek egy regionális gazdasági integrációs szervezet keretében, vagy azzal együtt járnak el, a szervezet összetételében bekövetkezõ bárminemû változás e Jegyzõkönyv elfogadása után nem befolyásolja az e Jegyzõkönyv értelmében fennálló kötelezettségeket. A szervezet összetételében bekövetkezõ bárminemû változás csak a 3. Cikk olyan kötelezettségeinek céljaira alkalmazandó, amelyeket azon változtatást követõen fogadtak el.

5. Amennyiben egy ilyen megállapodásban Részesek nem teljesítik az együttes kibocsátás csökkentési szintet, akkor az e megállapodásban szereplõ minden egyes Részes a megállapodás szerint ráesõ kibocsátási szintért felelõs.

6. Amennyiben a Részesek egy olyan regionális gazdasági integrációs szervezet keretében és azzal együtt járnak el, amely e Jegyzõkönyv Részese, a kibocsátás csökkentés teljes, közös szintjének meg nem valósulása esetén a regionális gazdasági integrációs szervezet minden egyes tagállama egyénileg, valamint a 24. Cikkel összhangban a regionális gazdasági integrációs szervezettel együttesen felelõs az e Cikkel összhangban megadott kibocsátások szintjéért.

1. Az I. Mellékletben szereplõ valamennyi Részes, legkésõbb egy évvel az elsõ kötelezettségvállalási idõszak megkezdése elõtt létrehoz egy nemzeti rendszert a Montreali Jegyzõkönyv által nem szabályozott összes üvegházhatású gázra az antropogén eredetû, forrásokból származó kibocsátások és nyelõk általi eltávolítások becslésére. Ezen nemzeti rendszerekre vonatkozó - az alábbi 2. bekezdésben megállapított módszereket is magukban foglaló - irányelvekrõl az e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája határoz elsõ ülésszakán.

2. A Montreali Jegyzõkönyv által nem szabályozott valamennyi üvegházhatású gáz antropogén eredetû, forrásokból származó kibocsátásainak és nyelõk általi eltávolításainak becslésére az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület által elfogadott és a harmadik ülésszakán a Részesek Konferenciája által jóváhagyott módszerek szolgálnak. Ahol ilyen módszereket nem alkalmaznak, ott e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája által, annak elsõ ülésszakán, jóváhagyott módszereket alkalmazzák a megfelelõ módosításokkal. Többek között, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület tevékenysége, valamint a Tudományos és Technológiai Tanácsadó Kisegítõ Testület tanácsa alapján, e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája rendszeresen felülvizsgálja és - megfelelõképpen - átdolgozza e módszereket és módosításokat, maradéktalanul figyelembe véve a Részesek Konferenciájának vonatkozó döntéseit. A módszerek vagy módosítások bármely átdolgozásának alkalmazása kizárólag az átdolgozást követõen elfogadott valamely kötelezettségvállalási idõszakra, a 3. Cikk értelmében fennálló kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása céljából történik.

3. Az A. Függelékben felsorolt üvegházhatású gázok antropogén eredetû, forrásokból származó kibocsátásai és nyelõk általi eltávolításai szén-dioxid egyenértékének kiszámításához az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület által elfogadott és a Részesek Konferenciája által, annak harmadik ülésszakán, jóváhagyott globális felmelegedési potenciálok alkalmazandók. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület tevékenysége, valamint a Tudományos és Technológiai Tanácsadó Kisegítõ Testület tanácsa alapján e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája rendszeresen felülvizsgálja és - megfelelõképpen - módosítja az egyes üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciálját, maradéktalanul figyelembe véve a Részesek Konferenciájának valamennyi vonatkozó döntését. Egy globális felmelegedési potenciál bármely módosítása csak az átdolgozást követõen elfogadott kötelezettségvállalási idõszakokra alkalmazandó a 3. Cikk értelmében fennálló kötelezettségekre.

1. A 3. Cikk értelmében fennálló kötelezettségei teljesítésének céljára az I. Mellékletben bármely Részes bármely más ilyen Részesnek átadhat, vagy attól átvehet az üvegházhatású gázok forrásokból származó, antropogén eredetû kibocsátás-csökkentését vagy nyelõk általi antropogén eredetû eltávolítását célzó projektek eredményeként - a gazdaság bármely ágazatában - keletkezett kibocsátás csökkentési egységeket, amennyiben:

(a) Bármely ilyen projektet az érintett Részesek jóváhagytak;

(b) Bármely ilyen projekt olyan forrásokból származó kibocsátás csökkentést vagy nyelõk általi eltávolítás növelést biztosít, amely az egyébként is elõforduló ilyen módosuláson túlmenõen következik be;

(c) Nem vesz át semmilyen kibocsátás csökkentési egységet, ha nem felel meg az 5. és 7. Cikkek értelmében fennálló kötelezettségeinek; valamint

(d) A kibocsátás csökkentési egységek átvétele kiegészíti a 3. Cikk értelmében fennálló kötelezettségek teljesítésének célját szolgáló hazai intézkedéseket.

2. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája, elsõ ülésszaka alkalmával, vagy azt követõen, amint az gyakorlatilag lehetséges, folytathatja e Cikk megvalósítására - ezen belül az igazolásra és a jelentéstételre - vonatkozó irányelvek kidolgozását.

3. Az I. Mellékletben szereplõ Részes felhatalmazhat jogi személyeket arra, hogy, az említett Részes felelõssége mellett, részt vegyenek olyan tevékenységekben, melyek eredménye, e Cikk értelmében, kibocsátás csökkentési egységek létrehozása, átadása vagy átvétele.

4. Amennyiben e bekezdésben ismertetett követelmények megvalósításával kapcsolatosan az I. Mellékletben szereplõ valamely Részesre vonatkozóan kérdés merül fel a 8. Cikk vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, a kibocsátás csökkentési egységek átadása és átvétele tovább folytatható a kérdés felmerülését követõen azzal a feltétellel, hogy az adott Részes ezen egységeket nem használhatja fel a 3. Cikk értelmében fennálló kötelezettségei teljesítésére mindaddig, amíg a megfelelés kérdése nem megoldott.

1. Az I. Mellékletben szereplõ minden egyes Részes a Montreali Jegyzõkönyv által nem szabályozott üvegházhatású gázok antropogén eredetû, forrásokból származó kibocsátásairól és nyelõk általi eltávolításairól - a Részesek Konferenciája vonatkozó határozatai szerint - benyújtott éves nyilvántartását kiegészíti olyan, az alábbi 4. bekezdéssel összhangban meghatározott, szükséges további információval, mellyel biztosítja a 3. Cikk által elõírtaknak való megfelelést.

2. Az I. Mellékletben szereplõ minden egyes Részes, az Egyezmény 12. Cikke értelmében benyújtott nemzeti közlését kiegészíti olyan, az alábbi 4. bekezdéssel összhangban meghatározott információval, mely szükséges annak bemutatásához, hogy e Jegyzõkönyv értelmében fennálló kötelezettségeinek megfelel.

3. Az I. Mellékletben szereplõ minden egyes Részes a fenti 1. bekezdésben elõírt információt évente benyújtja, kezdve az elsõ nyilvántartással, amely az Egyezmény értelmében a kötelezettségvállalási idõszak elsõ évére esedékes azt követõen, hogy a Részes számára a Jegyzõkönyv hatályba lépett. Minden egyes Részes a fenti 2. bekezdésben elõírt információt az Egyezmény értelmében esedékes elsõ nemzeti közlés részeként nyújtja be azt követõen, hogy e Jegyzõkönyv számára hatályba lépett, valamint az irányelveket elfogadták az alábbi 4. bekezdésben elõírtak szerint. Az e Cikk által elõírt ezt követõ információközlés gyakoriságát az e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája állapítja meg, figyelembe véve a nemzeti közlések benyújtására vonatkozóan a Részesek Konferenciája által megállapított ütemtervet.

4. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája, elsõ ülésszaka alkalmával, irányelveket fogad el és ezt követõen azokat idõszakonként felülvizsgálja, az e Cikk értelmében elõírt információk elõkészítésére, figyelembe véve az I. Mellékletben szereplõ Részesek által elkészítendõ nemzeti közlésekre vonatkozó irányelveket, amelyeket a Részesek Konferenciája fogadott el. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája, az elsõ kötelezettségvállalási idõszakot megelõzõen, határoz az elõírt mennyiségek számbavételének módozatairól.

1. Az I. Mellékletben szereplõ minden egyes Részes által a 7. Cikk alapján benyújtott információt szakértõi felülvizsgáló csoportok vizsgálják felül a Részesek Konferenciájának vonatkozó döntései értelmében és e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája által e célból elfogadott irányelvekkel összhangban, az alábbi 4. bekezdés szerint. Az I. Mellékletben szereplõ minden egyes Részes által, a 7. Cikk 1. bekezdése alapján benyújtott információt a kibocsátási nyilvántartások és az elõírt mennyiségek éves összeállításának és számbavételének részeként vizsgálják felül. Továbbá az I. Mellékletben szereplõ minden egyes Részes által, a 7. Cikk 2. bekezdése alapján benyújtott információt a közlések felülvizsgálatának részeként is felülvizsgálják.

2. A szakértõkbõl álló felülvizsgáló csoportokat a titkárság koordinálja és azokban olyan szakértõk vesznek részt, akiket az Egyezményben Részesek által, és megfelelõképpen, a kormányközi szervezetek által jelölt szakértõk közül választanak ki, összhangban a Részesek Konferenciája által e célra adott iránymutatással.

3. A felülvizsgálati folyamat a megvalósítás valamennyi vonatkozásának alapos és átfogó technikai értékelését adja e Jegyzõkönyvben Részesre vonatkozóan. A szakértõi felülvizsgáló csoportok jelentést készítenek e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája számára, melyben értékelik az adott Részes kötelezettségeinek megvalósítását és megállapítják a kötelezettségek teljesítésében esetlegesen bekövetkezõ problémákat és az azt befolyásoló tényezõket. E jelentéseket a titkárság az Egyezmény valamennyi Részeséhez eljuttatja. A titkárság listát készít a jelentésekben szereplõ azon megvalósítási kérdésekrõl, amelyek további megfontolást igényelnek e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája részérõl.

4. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája, elsõ ülésszaka alkalmával, e Jegyzõkönyv végrehajtásának a szakértõi felülvizsgáló csoportok általi felülvizsgálatára vonatkozó irányelveket fogad el, és azokat azt követõen idõszakonként felülvizsgálja, figyelembe véve a Részesek Konferenciájának vonatkozó határozatait.

5. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája, a Végrehajtással Foglalkozó Kisegítõ Testület, valamint, ahol ez szükséges, a Tudományos és Technológiai Tanácsadó Kisegítõ Testület közremûködésével megvizsgálja:

(a) A Részesek által a 7. Cikk alapján benyújtott információkat és az azok szakértõi felülvizsgálatairól készült jelentéseket, amelyeket e Cikk alapján lefolytattak; valamint

(b) A titkárság által a fenti 3. bekezdés szerint felsorolt - a megvalósításra vonatkozó - kérdéseket, illetve bármely más, a Részesek által felvetett kérdéseket.

6. A fenti 5. bekezdésben említett információk megvizsgálását követõen e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája határozatokat hoz e Jegyzõkönyv megvalósításához szükséges bármely kérdésben.

1. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája idõszakonként felülvizsgálja e Jegyzõkönyvet az éghajlatváltozásról és annak hatásairól rendelkezésre álló legjobb tudományos információk és értékelések, valamint a vonatkozó mûszaki, társadalmi és gazdasági információk fényében. E felülvizsgálatokat összehangolják az Egyezmény alapján elvégzendõ alkalomszerû felülvizsgálatokkal, különösen az Egyezmény 4. Cikk 2(d) bekezdés és 7. Cikk 2(a) bekezdés által elõírt felülvizsgálatokkal. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája e felülvizsgálatok alapján megteszi a szükséges intézkedést.

2. Az elsõ felülvizsgálatra e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciájának második ülésszakán kerül sor. A további felülvizsgálatokra rendszeres idõközönként és megfelelõ idõpontban kerül sor.

Minden Részes, figyelembe véve közös, de megkülönböztetett felelõsségüket és sajátos nemzeti és regionális fejlesztési prioritásaikat, célkitûzéseiket és körülményeiket, anélkül hogy az I. mellékletben nem szereplõ Részesek számára bármilyen új kötelezettséget vezetnének be, de megerõsítve az Egyezmény 4. Cikk 1. bekezdése szerint fennálló kötelezettségeket, és folytatva e kötelezettségek megvalósításának elõrevitelét a fenntartható fejlõdés elérése érdekében, tekintetbe véve az Egyezmény 4. Cikk 3., 5. és 7. bekezdéseit:

(a) Ahol helyénvaló és amilyen mértékben lehetséges, költséghatékony nemzeti és - megfelelõképpen - regionális programokat dolgoznak ki azon helyi kibocsátási tényezõk, tevékenységi adatok és/vagy modellek minõségének javítására, amelyek tükrözik az egyes Részesek társadalmi, gazdasági feltételeit a Montreali Jegyzõkönyv által nem szabályozott valamennyi üvegházhatású gáz antropogén eredetû, forrásokból származó kibocsátásait és nyelõk általi eltávolításait tartalmazó nemzeti nyilvántartások elkészítéséhez és idõszakonkénti megújításához úgy, hogy a Részesek Konferenciája által elfogadott, egymással összehasonlítható módszereket alkalmaznak, melyek összhangban vannak a Részesek Konferenciája által a nemzeti közlések elkészítésére vonatkozóan elfogadott irányelvekkel;

(b) Olyan nemzeti, és megfelelõképpen, regionális programokat dolgoznak ki, valósítanak meg, tesznek közzé és újítanak meg rendszeresen, amelyek intézkedéseket tartalmaznak az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való megfelelõ alkalmazkodás elõsegítésére:

(c) Együttmûködnek hatékony eljárási módozatok támogatásában a környezetvédelmi szempontból megfelelõ technológiák, know-how, gyakorlat és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó folyamatok kidolgozásához, alkalmazásához és terjesztéséhez és minden lehetséges gyakorlati lépést megtesznek ezek átadásának és hozzáférhetõségének támogatására, elõsegítésére és/vagy szükség szerinti finanszírozására, különösen a fejlõdõ országok esetében, beleértve az állami tulajdonban vagy állami kezelésben lévõ, környezetvédelmi szempontból megfelelõ technológiák hatékony átadására vonatkozó politikák és programok kidolgozását, a magánszektort támogató környezet megteremtését, hogy elõsegítsék és erõsítsék a környezetvédelmi szempontból megfelelõ technológiák átadását és hozzáférhetõségét;

(d) Együttmûködnek a tudományos és mûszaki kutatás terén és támogatják a szisztematikus megfigyelési rendszerek fenntartását és fejlesztését, valamint az adattárak fejlesztését, hogy ezáltal csökkentsék az éghajlati rendszerrel, az éghajlatváltozás káros hatásaival, a különbözõ válaszstratégiák gazdasági és társadalmi következményeivel kapcsolatos bizonytalanságokat, valamint elõsegítsék a kutatás és szisztematikus megfigyelés terén a nemzetközi és kormányközi erõfeszítésekben, programokban és hálózatokban való részvételhez szükséges belsõ kapacitások és képességek fejlesztését és erõsítését, figyelembe véve az Egyezmény 5. Cikkét;

(e) Együttmûködnek, nemzetközi szinten támogatást nyújtanak - és ahol helyén való, a már meglévõ testületeket felhasználva - az oktatási és képzési programok kifejlesztésével és megvalósításával kapcsolatban, beleértve a nemzeti kapacitásfejlesztés erõsítését, különösen az emberi és intézményi kapacitásokét, valamint a személyi állomány cseréjét és kiküldetését a szakember-képzés céljából az adott területen, különösen a fejlõdõ országok esetében, valamint elõsegítik nemzeti szinten a lakosság tájékozottságát és az éghajlatváltozással kapcsolatos adatok nyilvános hozzáférhetõségét. Megfelelõ módozatokat kell kidolgozni e tevékenységek megvalósítására az Egyezmény megfelelõ testületein keresztül, tekintettel az Egyezmény 6. Cikkére;

(f) A nemzeti közléseikben adjanak információt az e Cikk értelmében lefolytatott programokról és tevékenységekrõl, összhangban a Részesek Konferenciájának vonatkozó határozataival; valamint

(g) E Cikkben foglalt kötelezettségek megvalósítása során vegyék teljességgel figyelembe az Egyezmény 4. Cikk 8. bekezdését.

1. A 10. Cikk megvalósítása során a Részesek figyelembe veszik az Egyezmény 4. Cikk 4., 5., 7., 8. és 9. bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

2. Az Egyezmény 4. Cikk 1. bekezdése megvalósításával kapcsolatban, az Egyezmény 4. Cikk 3. bekezdésében és 11. Cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban, az Egyezmény pénzügyi mechanizmusának mûködtetésével megbízott intézményen vagy intézményeken keresztül az Egyezmény II. Mellékletében felsorolt, fejlett országokhoz tartozó Részesek, illetve más fejlett Részesek:

(a) Olyan új és kiegészítõ pénzügyi forrásokat biztosítanak, amelyek fedezik a fejlõdõ országokhoz tartozó Részeseknek az Egyezmény 4. Cikk 1(a) bekezdése értelmében fennálló és a 10. Cikk (a) bekezdésében tárgyalt kötelezettségei teljesítésének elõmozdításához felmerülõ, megegyezéssel elfogadott, teljes költségtöbbletet; valamint

(b) Olyan pénzügyi forrásokat is biztosítanak, beleértve a technológia átadás céljára, melyekre a fejlõdõ országokhoz tartozó Részeseknek az Egyezmény 4. Cikk 1. bekezdése értelmében fennálló és a 10. Cikkben tárgyalt kötelezettségek megvalósításának elõmozdításához a megegyezéssel elfogadott, teljes költségtöbblet fedezéséhez van szükség, és amelyekrõl a fejlõdõ országokhoz tartozó Részes és az Egyezmény 11. Cikkében említett nemzetközi intézmény vagy intézmények megállapodnak, azzal a Cikkel összhangban.

E fennálló kötelezettségek teljesítése során figyelembe veszik a pénzügyi eszközök áramlásában a megfelelõ mértékre és elõreláthatóságra vonatkozó igényt, továbbá a megfelelõ teherelosztás jelentõségét a fejlett országokhoz tartozó Részesek között. A Részesek Konferenciájának - beleértve e Jegyzõkönyv elfogadását megelõzõen elfogadott - vonatkozó határozataiban az Egyezmény pénzügyi mechanizmusának mûködtetésével megbízott intézményen vagy intézményeken vonatkozó útmutatás a szükséges változtatásokkal alkalmazandó e bekezdés rendelkezéseire vonatkozóan.

3. Az Egyezmény II. Mellékletében felsorolt, fejlett országokhoz tartozó Részesek és más fejlett Részesek pénzügyi forrásokat biztosíthatnak, a fejlõdõ országokhoz tartozó Részesek pedig ezeket igénybe veszik a 10. Cikk végrehajtására is, kétoldalú, regionális és egyéb sokoldalú csatornákon keresztül.

1. Ezennel meghatározunk egy tiszta fejlesztési mechanizmust.

2. A tiszta fejlesztési mechanizmus célja az I. Mellékletben nem szereplõ Részesek segítése a fenntartható fejlõdés elérésében és az Egyezmény végsõ célkitûzéséhez való hozzájárulásban, valamint az I. Mellékletben szereplõ Részesek segítése a 3. Cikk értelmében fennálló, mennyiségileg meghatározott kibocsátás korlátozási és csökkentési kötelezettségeik teljesítésében.

3. A tiszta fejlesztési mechanizmus keretében:

(a) Az I. Mellékletben nem szereplõ Részesek hasznot szereznek a hitelesített kibocsátás csökkentéseket eredményezõ projekt tevékenységekbõl; valamint

(b) Az I. Mellékletben szereplõ Részesek az ilyen projekt tevékenységekbõl felhalmozódó hitelesített kibocsátás csökkentéseket felhasználhatják a 3. Cikk értelmében elõírt, mennyiségileg meghatározott kibocsátás korlátozás és csökkentési kötelezettségeik egy részének teljesítéséhez e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciájának döntése szerint.

4. A tiszta fejlesztési mechanizmus e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája fennhatósága és irányítása alá tartozik, s azt a tiszta fejlesztési mechanizmus végrehajtó tanácsa felügyeli.

5. Az egyes projekt tevékenységek eredményeképpen megvalósuló kibocsátás csökkentéseket e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája által kijelölt operatív intézmények hitelesítik az alábbiak alapján:

(a) Minden egyes érintett Részes által jóváhagyott önkéntes részvétel;

(b) Az éghajlatváltozás mérsékléséhez kapcsolódó valós, mérhetõ és hosszú távú elõnyök; valamint

(c) Olyan kibocsátás csökkentések, amelyek a hitelesített projekt tevékenység nélkül esetleg bekövetkezõn túlmenõen jelentkeznek.

6. A tiszta fejlesztési mechanizmus segítséget nyújt a hitelesített projekt tevékenységek finanszírozásának megoldásában szükség szerint.

7. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája, elsõ ülésszaka alkalmával, módozatokat és eljárásokat dolgoz ki azzal a céllal, hogy a projekt tevékenységek független auditálásán és ellenõrzésén keresztül biztosítsa az átláthatóságot, a hatékonyságot és a számonkérhetõséget.

8. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciája biztosítja azt, hogy a hitelesített projekt-tevékenységekbõl származó bevételek egy részét az adminisztratív költségek fedezésére, valamint olyan, a fejlõdõ országokhoz tartozó Részesek támogatására fordítsák az alkalmazkodás költségeinek fedezésére, melyek különösen érzékenyek az éghajlatváltozás káros hatásaira.

9. A tiszta fejlesztési mechanizmusban, amely magában foglalja a fenti 3(a) bekezdésben említett tevékenységeket és a hitelesített kibocsátás csökkentések átvételét, magán- és/vagy közintézmények is részt vehetnek és e részvétel függ a tiszta fejlesztési mechanizmus végrehajtó tanácsa által esetlegesen elõírt bárminemû útmutatástól.

10. A 2000. évtõl az elsõ kötelezettségvállalási idõszak kezdetéig tartó idõszak során megszerzett hitelesített kibocsátás csökkentések felhasználhatók az elsõ kötelezettségvállalási idõszak kötelezettségének teljesítéséhez.

1. A Részesek Konferenciája - amely az Egyezmény legfelsõ testülete - szolgál e Jegyzõkönyv Részesei találkozójaként.

2. Az Egyezmény Részesei, amelyek nem Részesei e Jegyzõkönyvnek, megfigyelõként részt vehetnek e Jegyzõkönyv Részesei találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciája bármely ülésszakának munkájában. Amikor Részesek Konferenciája e Jegyzõkönyv Részesei találkozójaként szolgál, e Jegyzõkönyv hatálya alatti határozatok meghozásában csak az ebben a Jegyzõkönyvben Részesek vehetnek részt.

3. Amikor a Részesek Konferenciája e Jegyzõkönyv Részesei találkozójaként szolgál, a Részesek Konferenciája Elnökségének bármely tagja, aki az Egyezmény egy olyan Részesét képviseli, amelyik nem Részese e Jegyzõkönyvnek, e Jegyzõkönyvben Részesek által és közül választott egy további taggal helyettesítendõ.

4. E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciája rendszeresen felülvizsgálja e Jegyzõkönyv megvalósítását, és megbízatásának keretein belül, meghozza azokat a döntéseket, amelyek szükségesek hatékony megvalósításának elõsegítéséhez. E Jegyzõkönyv által rábízott funkciókat ellátja, valamint:

(a) Értékeli e Jegyzõkönyvben foglalt rendelkezésekkel összhangban számára hozzáférhetõvé tett valamennyi információ alapján e Jegyzõkönyv végrehajtását a Részesek által, e Jegyzõkönyv értelmében hozott intézkedések átfogó hatásait, különösen a környezeti, gazdasági és társadalmi hatásokat, illetve ezek együttes hatásait, s azt, hogy milyen mértékû elõrehaladás történt az Egyezmény célkitûzésének elérésére;

(b) Idõszakonként vizsgálja a Részesek e Jegyzõkönyv értelmében fennálló kötelezettségeit, kellõen figyelembe véve az Egyezmény 4. Cikk 2(d) bekezdésben és a 7. Cikk 2. bekezdésben elõírt bármely felülvizsgálatot, az Egyezmény célkitûzésének, a megvalósítása során szerzett tapasztalatnak, valamint a tudományos és technológiai ismeretek fejlõdésének fényében, és ebben a vonatkozásban rendszeresen jelentéseket vizsgál meg és fogad el e Jegyzõkönyv megvalósításáról;

(c) Támogatja és elõsegíti az olyan intézkedésekkel kapcsolatos információcserét, melyeket a Részesek az éghajlatváltozás és a hatásainak kezelésére fogadtak el, figyelembe véve a Részesek eltérõ körülményeit, felelõsségét és képességeit és e Jegyzõkönyv értelmében rájuk vonatkozó kötelezettségeket;

(d) Két vagy több Részes kérésére elõsegíti azon intézkedések koordinálását, amelyeket az éghajlatváltozás és hatásai kezelésére fogadtak el, figyelembe véve a Részesek körülményeit, felelõsségét, képességeit és e Jegyzõkönyv értelmében fennálló, rájuk vonatkozó kötelezettségeket;

(e) Az Egyezmény célkitûzésével és e Jegyzõkönyv rendelkezéseivel összhangban és maradéktalanul figyelembe véve a Részesek Konferenciájának vonatkozó határozatait támogatja és útmutatást ad olyan összehasonlítható módszerek kidolgozására és idõszakonkénti finomítására e Jegyzõkönyv hatékony végrehajtásához, amelyeket e Jegyzõkönyv Részesei találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciája fogad el;

(f) Ajánlásokat tesz e Jegyzõkönyv megvalósításához szükséges bármely kérdésben;

(g) Törekszik további pénzügyi források mozgósítására összhangban a 11. Cikk 2. bekezdésével;

(h) Létrehozza azokat a kisegítõ testületeket, amelyek e Jegyzõkönyv megvalósításához szükségesek;

(i) Feltárja és - ahol lehetséges - felhasználja a megfelelõ nemzetközi szervezetek, kormányközi és nem-kormányzati testületek által nyújtott szolgáltatásokat, azok együttmûködését és az azok által nyújtott információkat; valamint

(j) Gyakorolja azokat az egyéb funkciókat, amelyek e Jegyzõkönyv megvalósításához szükségesek lehetnek és figyelembe veszi a Részesek Konferenciája által hozott határozatból fakadó bármely megbízatást.

5. A Részesek Konferenciájának eljárási szabályai, valamint az Egyezmény keretében alkalmazott pénzügyi eljárások a szükséges változtatásokkal alkalmazandók e Jegyzõkönyvre, kivéve ha e Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciája egyhangúlag ettõl eltérõen határoz.

6. E Jegyzõkönyv Részesei találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciájának elsõ ülésszakát a titkárság hívja össze a Részesek Konferenciájának - e Jegyzõkönyv hatálybalépésének idõpontja utánra tervezett - elsõ ülésszakához kapcsolódóan. E Jegyzõkönyv Részesei találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciájának ezt követõ rendes ülésszakait évente tartják a Részesek Konferenciája rendes ülésszakához kapcsolódóan, kivéve ha e Jegyzõkönyv Részesei találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciája ettõl eltérõen határoz.

7. E Jegyzõkönyv Részesei találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciájának rendkívüli ülésszakait olyan idõpontokban tartják, melyet e Jegyzõkönyv Részesei találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciája szükségesnek ítél, vagy bármely Részes írásbeli kérésére, amennyiben azt a Részesek legalább egyharmada támogatja hat hónapon belül attól az idõponttól számítva, hogy a titkárság tájékoztatta a Részeseket a kérésrõl.

8. Az Egyesült Nemzetek, annak szakosított ügynökségei és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint azok tagállamai és megfigyelõi, amelyek nem részesei az Egyezménynek, képviseltethetik magukat, megfigyelõként, e Jegyzõkönyv Részesei találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciája ülésszakain. Bármely testület vagy ügynökség - legyen az nemzeti vagy nemzetközi, kormányzati vagy nem-kormányzati, amely e Jegyzõkönyv tárgykörébe tartozó kérdésekben minõsített és tájékoztatta a titkárságot arról, hogy e Jegyzõkönyv Részesei találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciájának ülésszakán megfigyelõként részt kívánt venni - részvétele engedélyezhetõ, kivéve, ha a jelenlévõ Részesek legalább egyharmada azt ellenzi. A megfigyelõk bebocsátása és részvétele a fenti 5. bekezdesben említett eljárási szabályoktól függ.

1. Az Egyezmény 8. Cikke által létrehozott titkárság e Jegyzõkönyv titkárságaként szolgál.

2. Az Egyezmény 8. Cikk 2. bekezdése a titkárság funkcióiról, valamint az Egyezmény 8. Cikk 3. bekezdése a titkárság mûködését biztosító intézkedésekrõl a szükséges változtatásokkal alkalmazandók e Jegyzõkönyvre. A titkárság ezen kívül gyakorolja az e Jegyzõkönyv értelmében rábízott funkciókat.

1. Az Egyezmény 9. és 10. Cikke által létesített Tudományos és Technológiai Tanácsadó Kisegítõ Testület és Végrehajtással Foglalkozó Kisegítõ Testület e Jegyzõkönyv Tudományos és Technológiai Tanácsadó Kisegítõ Testületeként, illetve Végrehajtással Foglalkozó Kisegítõ Testületeként szolgál, megfelelõképpen. Az Egyezmény szerint e két testület mûködésére vonatkozó rendelkezések a szükséges változtatásokkal alkalmazandók e Jegyzõkönyvre. E Jegyzõkönyv Tudományos és Technológiai Tanácsadó Kisegítõ Testülete, valamint Végrehajtással Foglalkozó Kisegítõ Testülete találkozóinak ülésszakait az Egyezmény Tudományos és Technológiai Tanácsadó Kisegítõ Testülete és Végrehajtással Foglalkozó Kisegítõ Testülete találkozóihoz kapcsolódóan tartják.

2. Az Egyezmény azon Részesei, akik nem Részesei e Jegyzõkönyvnek, megfigyelõként részt vehetnek a kisegítõ testületek bármely ülésszakának munkájában. Amikor a kisegítõ testületek e Jegyzõkönyv kisegítõ testületeiként járnak el, e Jegyzõkönyvre vonatkozóan határozatot csak e Jegyzõkönyv Részesei hozhatnak.

3. Amikor az Egyezmény 9. és 10. Cikkei alapján létrehozott kisegítõ testületek a jegyzõkönyvhöz kapcsolódó ügyekben gyakorolják funkcióikat, e kisegítõ testületek elnökségeinek bármely tagja, aki az Egyezmény olyan Részesét képviseli, amelyik az adott idõpontban nem Részese e Jegyzõkönyvnek, e Jegyzõkönyvben Részesek által és közül kiválasztott további taggal helyettesítendõ.

E Jegyzõkönyv Részeseinek találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciája amint az gyakorlatilag lehetséges, megvizsgálja az Egyezmény 13. Cikkében ismertetett multilaterális egyeztetési folyamatnak az Egyezményre történõ alkalmazását, illetve, megfelelõképpen, annak módosítását, mindazon vonatkozó határozatok fényében, amelyeket a Részesek Konferenciája hozhat. Bármely e Jegyzõkönyvre alkalmazható multilaterális egyeztetési folyamat mûködtetésével kapcsolatban figyelembe kell venni a 18. Cikkel összhangban megállapított eljárásokat és mechanizmusokat.

A Részesek Konferenciája meghatározza a kibocsátások kereskedelmére vonatkozó - különösen az ellenõrzést, beszámolást és számonkérhetõséget érintõ - alapelveket, módozatokat, szabályokat és irányelveket. A B. Függelékben szereplõ Részesek részt vehetnek a kibocsátások kereskedelmében a 3. Cikk értelmében fennálló kötelezettségeik teljesítése céljából. Bármely ilyen kereskedelem kiegészíti azon hazai lépéseket, melyeket annak a Cikknek az értelmében fennálló, mennyiségileg meghatározott kibocsátás korlátozási és csökkentési kötelezettségek céljából tesznek.

E Jegyzõkönyv Részesei találkozójaként is szolgáló Részesek Konferenciája elsõ ülésszaka alkalmával megfelelõ és hatékony eljárásokat és mechanizmusokat fogad el azon esetek megállapítására és kezelésére, amikor nem teljesítik e Jegyzõkönyv rendelkezéseit, beleértve a következmények indikatív jegyzékének kidolgozását, amelyhez számításba veszik a nem teljesítés okát, típusát, mértékét és gyakoriságát. E Cikk értelmében a kötelezõ érvényû következményekkel járó eljárások és mechanizmusok e Jegyzõkönyv módosításával fogadhatók el.

Az Egyezmény 14. Cikkének a viták rendezésérõl szóló rendelkezései a szükséges változtatásokkal alkalmazandók e Jegyzõkönyvre.

1. Bármely Részes javasolhat módosításokat e Jegyzõkönyvhöz.

2. E Jegyzõkönyv módosításait e Jegyzõkönyv Részesei találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciájának rendes ülésszakán fogadják el. E Jegyzõkönyv bármely javasolt módosításának szövegét a titkárság közli a Részesekkel legalább hat hónappal azon találkozót megelõzõen, amelyen annak elfogadását javasolják. A titkárság szintén közli bármely javasolt módosítás szövegét az Egyezmény Részeseivel és aláíróival, és tájékoztatás céljából a Letéteményessel.

3. A Részesek megtesznek minden erõfeszítést azért, hogy egyhangú megállapodásra jussanak e Jegyzõkönyv bármely javasolt módosításáról. Amennyiben az egyhangú megállapodásra irányuló minden erõfeszítést megtettek és nem jutottak megállapodásra, utolsó lehetõségként a módosítás elfogadható a találkozón jelenlévõ és szavazó Részesek háromnegyedes többségi szavazatával. Az elfogadott módosításról a titkárság tájékoztatja a Letéteményest, aki azt eljuttatja valamennyi Részeshez elfogadás céljából.

4. A módosítással kapcsolatos elfogadási okiratot a Letéteményesnél kell letétbe helyezni. A fenti 3. bekezdéssel összhangban elfogadott módosítás, az azt elfogadó Részesek számára, a kilencvenedik napon lép hatályba attól az idõponttól számítva, amikor e Jegyzõkönyv Részeseinek legalább háromnegyede átadta elfogadási okiratát a Letéteményesnek.

5. Bármely más Részes számára a módosítás attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a Részes a fent említett módosításról szóló elfogadási okiratát a Letéteményesnél letétbe helyezte.

1. E Jegyzõkönyv függelékei annak szerves részét képezik, kivéve, ha errõl kifejezetten másképpen rendelkeznek, egyúttal e Jegyzõkönyvre való hivatkozás annak bármely függelékére történõ hivatkozást magában foglalja. E Jegyzõkönyv hatálybalépését követõen elfogadott bármely függelék csak tudományos, mûszaki, eljárásbeli vagy adminisztratív jellegû jegyzékekre, táblázatokra és egyéb leíró jellegû anyagokra korlátozódik.

2. Bármely Részesnek javaslatokat tehet e Jegyzõkönyvhöz kapcsolódó függelékre és javasolhatja a függelékek módosításait.

3. E Jegyzõkönyv függelékeit és e Jegyzõkönyv függelékeinek módosításait e Jegyzõkönyv Részesei találkozójaként szolgáló Részesek Konferenciája fogadhatja el egy rendes ülésszak keretében. Bármely javasolt függelék vagy függelék módosításának szövegérõl a titkárság tájékoztatja a Részeseket legalább hat hónappal azon ülésszak elõtt, amelyen annak elfogadását javasolják. A titkárság bármely javasolt függelék vagy függelékhez kapcsolódó módosítás szövegérõl szintén tájékoztatja az Egyezmény Részeseit és aláíróit, valamint tájékoztatási céllal a Letéteményest.

4. A Részesek minden erõfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a javasolt függelékrõl vagy függelék módosításról egyhangú megállapodás szülessen. Amennyiben az egyhangú megállapodásra irányuló minden erõfeszítést megtettek és nem jutottak megállapodásra, utolsó megoldásként, a függelék vagy a függelék módosítása elfogadható az ülésen jelen lévõ és szavazó Részesek háromnegyedes többségi szavazatával. A titkárság az elfogadott függeléket vagy függelék módosítást átadja a Letéteményesnek, aki azt elfogadás céljából, valamennyi Részeshez eljuttatja.

5. Az A. és B. Függelékektõl eltérõ egyéb függelék vagy egy függelék módosítása, melyet a 3. és 4. bekezdésekkel összhangban fogadtak el vagy módosítottak, azon idõponttól számított hat hónapon belül lép hatályba a Jegyzõkönyv valamennyi Részesére nézve, amikor a Letéteményes a függelék elfogadásáról vagy a módosítás elfogadásáról tájékoztatja ezeket a Részeseket, azon Részesek kivételével, amelyek ezen az idõszakon belül írásban értesítik a Letéteményest arról, hogy a függeléket vagy a függelék módosítását nem fogadják el. A függelék vagy a függelék módosítása hatályba lép azon Részesek számára, amelyek az el nem fogadásról szóló értesítésüket visszavonják az attól az idõponttól számított kilencvenedik napon, amikor a Letéteményes átvette ezen értesítés visszavonását.

6. Amennyiben a függelék vagy a függelék módosításának elfogadása e Jegyzõkönyv módosítását vonja maga után, e függelék   vagy függelék módosítás nem lép addig hatályba, amíg e Jegyzõkönyv módosítása hatályba nem lép.

7. E Jegyzõkönyvhöz kapcsolódó A. és B. Függelékek módosításai a 20. Cikkben megállapított eljárási szabályok alapján fogadhatók el és lépnek hatályba, azzal a kitétellel, hogy a B. Függelék   bármely módosítását csak az érintett Részes írásbeli jóváhagyásával lehet elfogadni.

1. Minden Részesnek egy szavazata van, kivéve az alábbi 2. bekezdésben foglalt rendelkezést.

2. A regionális gazdasági integrációs szervezetek, az illetékességi körükbe tartozó kérdésekben, szavazati jogukat annyi szavazattal gyakorolják, ahány Tagállamuk Részese e Jegyzõkönyvnek. Az ilyen szervezet a szavazati jogát nem gyakorolhatja, amennyiben bármelyik Tagállama gyakorolja ezen jogát, és viszont.

E Jegyzõkönyv Letéteményese az Egyesült Nemzetek Fõtitkára.

1. E Jegyzõkönyv aláírásra nyitva áll és azt megerõsíthetik, elfogadhatják és jóváhagyhatják azon Államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek az Egyezmény Részesei. 1998. március 16-tól 1999. március 15-ig áll nyitva aláírásra az Egyesült Nemzetek New York-i Székházában. E Jegyzõkönyvet csatlakozásra megnyitják azt az idõpontot követõ napon, amikor lezárul az aláírásra nyitott idõszak. A megerõsítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokat a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.

2. Bármely regionális gazdasági integrációs szervezet, mely a Jegyzõkönyv Részesévé válik anélkül, hogy bármelyik Tagállama Részes lenne, e Jegyzõkönyv valamennyi kötelezettségének hatálya alá fog tartozni. Olyan szervezetek esetében, melynek egy vagy több tagja Részese a Jegyzõkönyvnek, a szervezet és annak tagállamai határoznak a rájuk háruló felelõsségekrõl a Jegyzõkönyvbõl fakadó kötelezettségeik teljesítése tekintetében. Ilyen esetekben, a szervezet és a Tagállamok nem jogosultak a Jegyzõkönyv szerinti jogaik egyidejû gyakorlására.

3. A regionális gazdasági integrációs szervezeteknek a megerõsítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratukban nyilatkozniuk kell illetékességük mértékérõl a Jegyzõkönyv által szabályozott ügyekben. Ezek a szervezetek tájékoztatják az illetékességük mértékének bármilyen jelentõs módosításáról a Letéteményest is, aki viszont errõl a Részeseket fogja tájékoztatni.

1. A Jegyzõkönyv attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, mely napon az Egyezmény nem kevesebb mint 55 Részese - beleértve az I. Mellékletben felsorolt azon Részeseket, amelyek az I. Mellékletben felsorolt Részesek 1990. évi összes szén-dioxid kibocsátásának legalább 55 %-át adják - letétbe helyezték megerõsítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratukat.

2. E Cikk céljaira az "I. Mellékletben felsorolt Részesek 1990. évi összes szén-dioxid kibocsátása" az I. Mellékletben felsorolt Részesek által, e Jegyzõkönyv elfogadásának napján vagy azt megelõzõen, az Egyezmény 12. Cikkével összhangban benyújtott nemzeti közlésükben közölt mennyiséget jelenti.

3. Minden Államra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetre nézve, mely a Jegyzõkönyvet, annak hatálybalépéséhez a fenti 1. bekezdésben ismertetett feltételek teljesülése után erõsíti meg, hagyja jóvá, fogadja el vagy csatlakozik ahhoz, a Jegyzõkönyv ezen Állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet megerõsítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirata letétbe helyezésének napját követõ kilencvenedik napon lép hatályba.

4. E Cikk céljaira a regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett bármely okirat nem számít a szervezet Tagállamai által letétbe helyezett okiratok kiegészítésének.

E Jegyzõkönyvhöz nem lehet fenntartásokat csatolni.

1. Bármikor három év után azon idõpontot követõen, amikor a Jegyzõkönyv egy Részesre nézve hatályba lépett, az adott Részes felmondhatja e Jegyzõkönyvet a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel.

2. Minden ilyen felmondás a felmondásra vonatkozó értesítésnek a Letéteményes általi átvétel napjától számított egy év elteltével lép hatályba, vagy olyan késõbbi idõpontban, melyet a felmondási értesítés meghatározhat.

3. Bármely Részest, amely felmondta az Egyezményt, úgy kell tekinteni, mint amelyik felmondta e Jegyzõkönyvet is.

Ezen Jegyzõkönyv eredeti példányát, melynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fõtitkáránál helyezik letétbe.

KÉSZÜLT Kiotóban, ezerkilencszáz-kilencvenhét december tizenegyedik napján.

ENNEK HITELÉÜL az erre megfelelõen felhatalmazott alulírottak aláírásukkal látták el ezt a Jegyzõkönyvet a jelzett idõpontokban.

Szén-dioxid (CO₂)

Metán (CH₄)

Dinitrogén-oxid (N₂O)

Fluorozott szénhidrogének (HFC-k)

Perfluorkarbonok (PFC-k)

Kén-hexafluorid (SF₆)

*Azon országok, amelyeknél tart a piacgazdaságra való áttérés folyamata.