MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a Magyar Függetlenség Napjáról

Budapest, 2002. június

Az 1989. évi Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások eredményeként történt átfogó alkotmánymódosítás, a Magyar Köztársaság kikiáltása, valamint az 1990. évi elsõ szabad választások, az új Országgyûlés és Kormány megalakulása nyomán létrejöttek azok a politikai és közjogi feltételek, amelyek lehetõséget adtak az ország tényleges függetlenségének helyreállításához. A Varsói Szerzõdésbõl való magyar kilépés szándékának kinyilvánítása, majd a Varsói Szerzõdés megszûnése után született magyar-szovjet megállapodás alapján megkezdõdött a szovjet csapatok kivonása. Magyarország területét 1991. június 19-én hagyta el az utolsó idegen megszálló katona, ezzel az ország függetlensége teljessé vált. Az így elnyert függetlenség tette lehetõvé, hogy a Magyar Köztársaság minden külsõ befolyástól mentesen, kizárólag a nemzet érdekei alapján dönthessen a jövõjérõl, szövetségesei megválasztásáról, az euro-atlanti integrációban való részvételi szándékáról.

1991. június 19. napja történelmi fordulópont, amely a nemzet tudatában kiemelt helyet foglal el, ezért az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:

Az Országgyûlés az ország függetlensége visszaszerzésének jelentõségét törvényben örökíti meg.

Az Országgyûlés 1991. június 19. napjának, az ország területét elhagyó utolsó idegen megszálló katona távozásának évfordulóját a Magyar Függetlenség Napjává, nemzeti ünneppé nyilvánítja.

A Magyar Köztársaság állami ünnepérõl szóló 1991. évi VIII. törvény 1. §-a következõ új b) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi b)-c) pont megjelölése c)-d) pontra változik:

"b) június 19-e, a Magyar Függetlenség Napja, az ország területét elhagyó utolsó szovjet katona távozásának évfordulója,"

(1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E törvény kihirdetésével egyidejûleg hatályát veszti az ország szabadsága visszaszerzésének jelentõségérõl és a magyar szabadság napjáról szóló 2001. évi XVII. törvény.

Az 1989-ben lefolytatott politikai egyeztetõ tárgyalásokkal megkezdõdött rendszerváltoztatási folyamat kiemelkedõ dátuma 1991. június 19. napja, amikor a Magyarország területén 1945. óta megszakítás nélkül tartózkodó szovjet csapatok utolsó katonája is elhagyta az országot. Ezzel teljessé vált az ország függetlensége, amelynek ez a lépés az utolsó eleme volt. A már korábban kivívott politikai függetlenség után hazánk katonailag is függetlenné vált. Ez tette lehetõvé, hogy a Magyar Köztársaság minden korlátozástól és befolyástól mentesen alakíthassa külkapcsolatait, integrációs törekvéseit.

Az ország katonai értelemben is tényleges függetlenné válásának dátuma mérföldkõ történelmünkben. A Javaslat ezért június 19. napját a Magyar Függetlenség Napjává nyilvánítja.

A Javaslat célja, hogy e kiemelkedõ évforduló rendszeres megünnepléséhez kereteket biztosítson. A Magyar Függetlenség Napjának jelentõsége indokolttá teszi, hogy a törvény nemzeti ünnepeink - március 15., augusztus 20. és október 23. - sorába emelje e napot.

A Javaslat gondoskodik az érintett törvény - a Magyar Köztársaság állami ünnepérõl szóló törvény - nemzeti ünnepekre vonatkozó rendelkezése megfelelõ módosításáról.

A Javaslat hatályon kívül helyezi az ország szabadsága visszaszerzésének jelentõségérõl és a magyar szabadság napjáról szóló 2001. évi XVII. törvényt, mert az ugyanezen napot nemzeti emléknapként határozta meg, azonban ennek mibenléte bizonytalan, ezért ezen meghatározás nem tartható fenn. Másrészt a Javaslat június 19-ét nemzeti emléknap helyett nemzeti ünneppé nyilvánítja, így a törvény ezért sem tartható hatályban.