T/541/51.

Kapcsolódó módosító javaslat

Dr. Szili Katalin

az Országgyűlés Elnöke részére

Budapest

Tisztelt Elnök Asszony!

A Házszabály 94.§ (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján - kapcsolódva Tóth András (MSZP) és dr. Wiener György (MSZP) országgyűlési képviselők által T/541/38. számon benyújtott módosító javaslathoz - az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló, T/541. számon benyújtott törvényjavaslathoz az alábbi

kapcsolódó módosító javaslatot

terjesztjük elő:

A törvényjavaslat 2. § (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul, és a szakasz a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"2. §

(1) A törvény hatálya alá tartozó iratokban található adatok [- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -] korábbi minősítése e törvény erejénél fogva [elveszítik korábbi minősítésüket] megszűnik, kivéve ha az adat minősítését - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) rendelkezései alapján, a (2)-(3) bekezdés szerint - az arra jogosult fenntartja.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó iratokban található, a Ttv. melléklete szerinti államtitokköri jegyzékben meghatározott adatfajták közül annak az államtitokká minősített adatnak a minősítése tartható fenn, amely

a) olyan személyre vonatkozik, aki 1990. február 15-e és 2002. május 26-a közötti időszakban vagy annak egy részében a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott, vagy azokkal titkosan együttműködött,

b) olyan, az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenységre vonatkozik, amely miatt az érintettet külföldön kiutasítás, beutazási tilalom vagy büntető eljárás fenyegetné,

c) olyan személyre vonatkozik, akinek az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenysége miatt alaposan feltehető, hogy személyének felfedése esetén e tevékenysége miatt ellene vagy hozzátartozójával szemben az életet, a testi épséget, illetve a személyes szabadságot súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekményt követnek el,

d) olyan hálózati személy vagy operatív kapcsolat személyazonosságának felfedéséhez vezet, akinek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit,

e) az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bírák eljárása során keletkezett, amennyiben az eljárás eredményeként annak alanya lemondott vagy felmentését kezdeményezte.

(3) Fenntartható továbbá az államtitok minősítése a Ttv. alapján az államtitokkörbe tartozó azon adat tekintetében, amely

a) az azt jogszerűen birtokló szerv törvényben meghatározott feladatai ellátásához rendszeresen és elengedhetetlenül szükséges,

b) a titkos információgyűjtés olyan eszközének vagy módszerének felfedéséhez vezet, amelynek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit,

c) nyilvánosságra kerülése esetén nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná a Magyar Köztársaság rejtjelrendszerét vagy rejtjeltevékenységét,

d) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalását,

e) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság és más állam közötti viszonyt, vagy károsítaná a Magyar Köztársaság külpolitikai céljainak érvényesítését.

f) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítéséhez fűződő érdekeit,

g) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná a Magyar Köztársaság védelempolitikai céljainak megvalósulását, a Magyar Honvédség nemzetközi kapcsolatait vagy hadrafoghatóságát,

h) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené a Magyar Köztársaság nemzetgazdasági érdekeit.

[ (2) Nem veszíti el korábbi minősítését az irat, ha az abban levő adat

a) olyan személyre vonatkozik, aki 1990. február 15-e és 2002. május 26-a közötti időszakban vagy annak egy részében a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott,

b) olyan személyre vonatkozik, akit az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenysége miatt külföldön kiutasítás, beutazási tilalom vagy büntető eljárás fenyegetne,

c) olyan személyre vonatkozik, akinek tevékenysége a szervezett bűnözés, a terrorizmus vagy külföldi titkosszolgálati törekvések ellen irányult,

d) olyan személyre vonatkozik, akinek az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenysége miatt alaposan feltehető, hogy személyének felfedése esetén e tevékenysége miatt ellene vagy hozzátartozójával szemben az életet, a testi épséget, illetve a személyes szabadságot súlyosan veszélyeztető bűncselekményt követnek el,

e) az azt jogszerűen birtokló szervnek törvényben meghatározott feladatainak ellátásához rendszeresen és elengedhetetlenül szükséges,

f) nyilvánosságra kerülése sértené a Magyar Köztársaság alkotmányos érdekét és nemzetközi kötelezettségvállalását,

g) az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bírák eljárása során keletkezett, amennyiben az eljárás eredményeként annak alanya lemondott vagy felmentését kezdeményezte.]"

INDOKLÁS

Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében szabályozott általános egyenlőségi szabály szerint azonos szabályozási koncepción belül az egyes élethelyzetek eltérő szabályozása csak akkor alkotmányos, ha a megkülönböztetésnek ésszerű indoka van. Jelen törvényjavaslat hatálya kiterjed az egykori állambiztonsági szerveknél keletkezett valamennyi iratra. A kivételek körének meghatározása akkor alkotmányos, ha a kivételek alapjog érvényesülését vagy alkotmányos cél elérését, illetve jogállamban is méltányolható nemzetbiztonsági érdeket szolgálnak. A törvényjavaslat alapvető céljainak elérését, így különösen az államélet átláthatóságát veszélyezteti, ha az államtitkoknak megmaradó adatokat tartalmazó iratok körét a törvényjavaslat túl szélesen határozza meg, vagy ha lehetőséget ad e kivételek kiterjesztő értelmezésére. Mindenképpen indokolható tehát, hogy a törvényjavaslat ezen adatok körét taxatívan, pontosan meghatározható és bíróság által felülvizsgálható módon tartalmazza, amely kizárja a kiterjesztő értelmezés lehetőségét.

Budapest, 2002. december

dr. Fodor Gábor

Dr. Wiener György

Tóth András

SZDSZ

MSZP

MSZP